Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

Tasárnap, 1957. december 1. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 Lelkesen és jól játszott a diósgyőri csapat Diósgyőri Vasas - Újpesti Dózsa 2:2 (2:1) V: Bokor. Szögletarány 6:3 az Új­pesti Dózsa javára. Hideg, télies időben, mintegy ötezer néző előtt került sor a két NB I-es csapat bajnoki mérkőzésére. A talál­kozó előtt mindkét öltözőben nyu­godt volt a hangulat. A játékosok és a vezetők egyaránt bíztak a pont­szerzésben, noha a diósgyőriek kedé­lyét erősen lerontotta a tartalékosa, pat mérkőzésének az eredménye, ugyanis a pest leli 3:0-ás győzelmet arattak. A diósgyőri csapat ezúttal a követ­kező összeállításban játszott: Tóth — Werner, Szigeti, Paulás —< Pál I, Török — Iván, Csányi, Pál II, Fekete II, Matisz. Újpesti Dózsa: Török — Zalai, Várhidi, Győrvári — Borsányi, Hal­mai — Nagy, Aspirány, Szusza, Ha­lápi, Bencsics, Az újpesti csapat kezdi a játékot. A 2. percben szögletet érnek el. Ha­lápit Paulás csak nehezen tudja szögletre szerelni. Bencsics beívelt labdáját Szigeti a mezőnybe továb­bítja. Az ellentámadás során Iván kiugrik a tétovázó Győrvári és Vár­hidi között és a meglepett pesti ka­pus mellett a hálóba gurítja a diós­győriek vezető gólját, 1:0. A diós­győriek támadnak továbbra is. Tö­rök elfut jobbszélen, beívelt labdá­ját az újpesti kapus csak nagy ügy- gyel-bajjal tudja megszerezni Matisz elől. Feljön a hazai együttes. Ben- esics labdáját Aspirány kapja, aki­nek 13 méteres lövése a balkapuía mellett hagyja el a játékteret. A 11. percben szabadrúgáshoz jut a ven­dégcsapat. Szigeti 25 méterről kül­dött lövése a sorfalban akad el. Ez­után mezőnyjáték alakul ki. A pesti csapat újabb szögletet ér el. A diós­győri védők azonban tisztázni tud­nak. A játékidőnek erre a részére jellemző; igen gyors a játék, hol az egyik, hol a másik kapu forog ve­szélyben. A 17. percben újpesti tá­madás fut a pályán. Aspirány, Ben­csics a labda útja és Bencsics lövését jó érzékkel' védi Tóth. Nem sokkal utána Török labdáját Fekete kapja, aki Matiszhoz játszik, az Pál Il-nek adja, akinek éles sarokratarté lövé­sét a hazai csapat kapusa nehezen védi. A 21. percben megszületik az egyenlítő gól. A fedezetlenül hagyott Nagy élesen a léc alá lő, 1:1. A gólra heves ellentámadással válaszol a ven­dégcsapat. A 25. percben Szusza szabadrúgá­sát nehezen védi Tóth. Az újpestiek újabb szögletet érnek el. Nagy be­ívelt labdáját azonban Paulás meg­szerzi és a mezőnybe továbbítja. El­lentámadás során Pál II. labdájával Iván elfut jobbszélen, a beadásáról azonban a belsők lemaradnak. A 29. percben vezetéshez jut Diósgyőr. Iván ügyes csellel lerázza magáról Győrvárit, Matiszhoz játszik, aki fej­jel Pál II. elé csúsztatja a labdát, a középcsatár nem hibáz és a 11-es tá­járól védhetetlenül lövi a hálóba a labdát, 2:1. Ellentámadás során Szusza lövése kerüli el a diósgyőri kaput. A 41. percben újabb gólt érhetnének el a diósgyőriek, de Csányi lövése elke­rüli a pestiek kapuját. A mérkőzés hátralévő perceiben a vendégcsapat támad. Emiítésreméltó esemény nem történt. A második félidőben a diósgyőriek kezdik a játékot és tartós mezőny­fölényt harcolnak ki. Később feljön az újpesti csapat és állandó táma­dásban marad. Jól játszó balszárnya révén egyre-másra vezeti a támadá­sait. Az 52. percben Aspirány lövé­sét védi Tóth. Néhány perccel ké­sőbb Paulásnak .kell tisztáznia Nagy előtt. Hatalmas szél támad és a diós­győriek minden előreadott labdáját visszahozza. Ezekben a percekben magas labdákkal játszik a csapat. Az újpestiek vannak támadásban, mégis a szépszámú közönség szinte egyemberként orkánszerűen zúgja, hajrá, DVTK! Ennek meg is van az eredménye, mert az 57. percben szög­letet ér el. Matisz beívelt labdáját Pál II. fejeli kapura, Török azonban helyén van. A 60. percben Borsányj átadását Szusza lövi kapura, Tóth azonban szépen védi a helyezett erős lövést. A játékvezető a második ne­gyedórában bizonytalankodik, ítéle­teivel mindkét csapatot sújtja. A küz­delem egyre fokozódik, igen heves- iramuvá válik. Sok pontatlan leadást látni anindkét csapat részéről. A 65. percben Aspirány csúnyán fölélő, a 70. percben egyenlít a hazai együttes, Nagy beadását Halápi rúgja kapura, a labda Werner lábán iránytváltoztatva hull a hálóba (ön­gól), 2:2. A mérkőzés hátralévő idejé­ben mindkét csapat egyformán tá­mad, a védők azonban jól állnak lá­bukon. Tóth kevés feladatát megbízhatóan látta el. A hátvédhármas és egyben a mezőny legjobbja Szigeti volt. Nem sokkal maradt el mögötte Pau­lás. Werner, különösen a második félidőben sokszor zavarba jött. A két fedezet hasznosan és jól játszott. A csatársorban ezúttal Csányi játéka tűnt ki. aki igen nagy területen moz­gott. jól épített és sokszor veszélye­sen is lőtt kapura. Utána Iván követ­kezik, aki gyorsaságával és szemfü- lességével vétette észre magát. Pál II. egynéhány ügyes megmozdulásá­tól eltekintve, ezúttal gyengébb tel­jesítményt nyújtott. Fekete haszno­san játszott. Matisz erőtlenül és bá­gyadtan mozgott, Az újpesti csapatban a hátvédhár­mas közül Várhidi, a két fedezet kö­zül Borsányi, a csatársorban pedig Aspirány és Bencsics, Nagy játéka dicsérhető. Bokor játékvezető kisebb hibáktól eltekintve jól vezette .a mérkőzést. Dragos Gyula Nagyobbmennyiségű gyarmatáru érkezik meg az idén Mulató János külkereskedelmi mi­niszterhelyettes tájékoztatást adott az MTI munkatársának a gyarmat­áruk behozataláról. — Még az év végéig 1770 tonna citrom, 40 tonna bors, 130 tonna tea, 1200 tonna narancs, öt tonna kókusz­dió, 25 tonna datolya, 20 tonna ba­nán, 25 tonna mogyoró. 153 tonna kakaópor és 200 tonna füge érkezik. Az első narancsszállítmányok már a jövő héten ideérnek. Az ünnepi ka­lácsba lesz mazsola is, amelyből 150 tonnát- vásároltunk, és fahéj is, amelyből 50 tonnát hozunk forga­lomba. Teából, kávéból és kakaóból a következő negyedévre szükséges mennyiséget is lekötötték. Ebben az évben kétszerannyi citromot hozunk be, mint amennyi 1935—1938 átlagá­ban Magyarországra érkezett. (MTI) A Bp. Vasas végig iirényben volt, de csak egy góllá! gyózött Vasas—Young Boys 2:1 (2:0). Népstadion 28.000 néző. Vezette • Ltberani (Olaszország). Góllövők: Csordás (2), illetve Scihneiter. A genfi és a budapesti mérkőzés összesített eredménye alapján tehát a Vasas egy győzelemmel, egy dön­tetlennel és 3:2-es gólaránnyal be­jutott az Európa Kupa legjobb nyolc csapata közé. (MTI) Ötven vagon áttetsző üvegárut szállított a M.isliO*ci Üveggyár a közép-keleti országokba A Miskolci Üveggyár a hazai szük­ségleten felül az idén az eredetileg tervbevett 30 vagon helyett ötven vagon mintás felületű áttetsző üveg­árut szállított a közép-keleti orszá­gokba, Szíriába, Törökországba, Egyiptomba. A hátralévő utolsó öt vagon üvegárut a napokban indítot­ták útnak Egyiptomba. Ezzel a gyár egész évi exportkötelezettségének eleget tett. Hivatalos nyeremény jegyzék a lotto 89. játékhetére A lottó 39. játékhetére beérkezett 2,676.078 lottószelvény. A nyertes szelvények között felosztásra kerül 4,014.102 forint, öttalálatos szelvénv nem volt. Négy találatot öt szelvé­nyen értek el. A nyereményösszeg egyenkint 401.410 forint. A három találatom szelvények száma 1102, a nyereményösszeg egyenkint 911 fo­rint 25 fillér. Két találatot 40.138 szelvényen értek el. Egy-egy kéttalá- latos szelvényre 25 forint nyeremény jut. (MTI) Hírek a KlSZ-szervezetek életéből A Belügyminisztérium közleménye A Belügyminisztérium szervei Bu­dapesten nagyszabású bélyeghamisí­tó bandát lepleztek le. A banda tag­jai nagymennyiségű „Megszállási bélyeg” néven ismert felülnyomást hamisítottak és ezeket a bélyeggyűj­tők körében hozták forgalomba. A bűnbanda tagjainak túlnyomó része a‘régi úri rend deklasszált elemei­ből került ki, mint például Móricz Sándor, volt magyar királyi alezre­des, dr. Násfai Antal nemesi lovagi család leszármazottja (gyakorló ügy­véd). Gróf Kreith Béláné és társai, Diamant Emil volt bankigazgató. Szlovák László volt tőzsdebizomá­nyos, Horeczki Károly nagytőkés, Gasparik Kálmán, vált bélyegnagy­kereskedő. Nevezettek bűnös tevékenységének révén havonta többtízezer forint ha­szonhoz jutottak. A házkutatás során többszázezer forint értékű bélyeget és felülnyomást szolgáló technikai eszközöket foglalt le a rendőrség. A banda tagjai őrizetben vannak, a nyomozás folyik a népgazdaságot ért kár felmérésére. (MTI) A Mályi Téglagyárban dolgozó négy ifjúsági brigád vállalta, hogy segítséget nyújt a miskolci gyermek- város építkezéséhez. Azt ígérték, _ hogy két óra nyerstégla gyártással i 45 ezer téglát adnak a gyermekvá-1 ros építkezéséhez. A szerencsi cukorgyár fiataljai ■ október 30-án ifjúsági munkaver-: senyt indítottak a normál és a mok- i ka kockavágó gépeknél. A verseny-; ben 54 fiatal vesz részt. A fiatalok nagy többsége KISZ-en kívüli. A normálgépen dolgozó Tóth Erzsébet csoportja 5276 mázsa cukrot termelt, a mokka-gépen dolgozó Szegedi Erzsébet csoportja pedig 962 mázsás eredményt ért el. Mindkét csoport fiataljai 300—300 forint jutalmat kaptak a vállalattól. Sikeresen dolgozik az Özd járási KISZ-bizottság mellett működő lá­nyok és fiatalasszonyok tanácsa. Be­indították a »menyasszonyképző« tan­folyamot. A tanfolyamnák jelenleg több mint 40 hallgatója van, megis­merkednek a szabás és varrás tech­nikájával. A szerencsi cukorgyár fiataljai az elmúlt hónapban 500 mázsa vashul­ladékot gyűjtöttek. Az ezért kapott pénzből a Lenin Kohászati Müvekbe és Budapestre szerveztek kirándu­lást. Most a selypi cukorgyárba ké­szülnek tapasztalatcserére. ;BORSODI GYULA: HAZAFELÉ OöZi ESTE ■ Reggeltől estig öli át raktunk, | mégis szaporán járt a lábunk, l Siettünk, nehogy kint az erdőn : kelljen ázottan éjszakáznunk. • Az eső hullott, mint a permet, • a sárga lombok csendben áztak, : Sötétség lepte már a berket • s hozzánk szegődött útitarsnak. • A rétre értünk. Fölöttünk fátyolt : lebegtetett az őszi pára, : s a csöndet, ezt a méla vándort \ betakargatta éjszakára. j Sajnáltam én az árva rétet, • habár a fű tavasszal kinő, — • Zilai bátyám, — tán avégett, Z hogy jobban teljék az idő, l ifjúságáról mesét mondott, — \ tépte a szél fönn a lombot. ZS míg én vigyáztam, messze néztemf Zhogy az útirányt el ne vétsem, • mesélt az öreg kifogyhatatlan, Z s messze maradtak vizet fakasztó •lábnyomaink az agyagban... Változatos mende-monda kering a Miskolci Nemzeti Színház építése, a társulat személyi kérdései és a szín­ház gazdasági problémái körül. A kósza, ■többnyire alaptalan — vagy az igazságából kiforgatott — hírek olyannyira elterjedtek, hogy azok már nem csak városunk színház- kedvelő közönségét állítják talány elé, de még a fővárosi lapok is szó- váteszik — mondanunk sem kell: gyakran téves információ alapján. Ezt elkerülendő, a napokban a vá­rosi tanács művelődési osztálya a színház igazgatója s a gazdasági és pénzügyi szakemberek jelenlétében sajtótájékoztatót adott, abból a cél­ból, hogy a való igazság nyilvános­ság elé terjesztésével végetérjen a mende-monda; Mikor gördül fel a függöny? 'A Miskolci Nemzeti Színiház re­konstruálásához 13 és fél millió fo­rint szükséges. Ebből az összegből ez év végéig valamivel több mint 2 és" fél millió forint »beépül«, A jövő évi előirányzat 4 millió. Tervszer int az építkezés 1960-ra érne véget. A színjátszás azonban már jövő év decemberében megkez­dődhetne, ha... Azaz, nem egy, ha­nem két »h<i« is van! Az egyik re- ménytkeltő — a másik kérdéses. Az előbbi érdekében a városi tanács pénzügyi osztálya tárgyalt a terv­hivatallal, ahonnan ígéretet kapott, hogy a nyugat-németországi Siemens cégtől időben megrendeli a színját­száshoz elengedhetetlenül szükséges világító berendezésit. Ez azonban még kevés. Az épít­kezés első cs fontosabb üteméhez tartozik a belső berendezés elő­teremtése, illetve az a két és félmil­lió (a 13 és félmillión kívül), amit székekre, öltözőkre, ruhatárra és egyebekre költenének. Főleg ettől függ, hogy jövő év decemberéiben feígördiül-e a Miskolci Nemzeti Szín­ház függönye: A színház vezetőségének és a mű­velődési osztálynak nagy gondot okoz ez a két és félmillió. A tégla- jegy-kísérlet — amelyből mindössze 63.000 forint gyűlt össze — kudarcot M! Hl IGAZSÁG a színházépítés, a műsorpolitika, a „felbomlott* operatársulat ügyében ? A MŰVELŐDÉSI OSZTÁLY SAJTÓTÁJÉKOZTATÓM A SZÍNHÁZI VITÁKRÓL ­meg — elbocsátásuknak nem ez az. oka. A színház jelenlegi elhelyezése ési gazdasági adottsága — képteleinr ség jelenleg az opera-előadások ki­adásait fedezni — kényszerít arra, hogy ideiglenesen feloszlassák az operarészleget. Mihelyt megváltoznak a körülmények, újra — és komplet­tebb formában — életrekelti'k. S ad­dig mi lesz az operakedvelőkikel? —* kérdezhetik. Nyugodjanak meg: a debreceni Csokonai Színház opera­társulata időnként »átruccan«• Mis« kolera Verdit vagy Puccinit »felelem veníteni«. A feloszlatott opera-rész­leget pedig — hír szerint — átveszt a pécsi színház. S a többiek? Az elbocsátott zené­szek egyrészének nemcsak a szín­háznál, hanem több helyen is van állása. A tanács művelődési osztálya viszont segíti a rászorulókat az elhe­lyezkedésben, sőt a színház Ldőmkint foglalkoztatja is őket. Hasonlóként jár el az elbocsátott hét kóristával; három közülük rendszeresen műkö­dik a színháznál státuson kívül. Mindehhez hozzá kell még tenni* hogy a negyvenes létszámból öt szí­nész a napokban —• ünnepélyes bú­csúztatás után — nyugdíjba vonul. És most megkérdezhetné valakij ez a nagyarányú szanálás nem megy majd a nívó rovására? Kétségtelen, hiányozni fognak. De a helyes műsor­politika módot ad majd arra, hogy a hiányt ne érezzük is az eddig el­ért művészeti színvonal ne csökken­jen. • Mindezt el kellett mondanunk a nyilvánosság előtt. S reméljük, ezzel vége térnek a találgatások, a gya­korta indokolatlan kritikák a rossz információkból fakadó »jólér tesült* ségek«, melyek csak nehezebbé tették a színház vezetőségének és a műve­lődési osztálynak amugyis nehéz helyzetét. Ami pedig a jövőt illeti: bízzunk v enne, ha mód van rá, kormányza­tunk megadja a lehetőségét annak, hogy Miskolc kulturálódni vágyó lakói jövő ilyenkor tapssal köszönt- hessék keóvenc színészeiket, — az új színpadon. CSALA LÁSZLÓ a rövidesen létrehozandó irodalmi színpad, ahol Shakespeare drámái­nak, Goethe Faustjának s több nagy szerző művének részleteit láthatjuk — mintegy ízelítőül. Amíg viszont eljutunk a kulturáltság magasabb fokára, nem kell bűnül felróni, ha olykor előkerül egy-egy Kálmán- operett. Kétségtelen, szívesebben lát­nánk színpadon operetteket a mai életünkből, de mit tegyünk, ha alig akad belőle. Ha az új témák művé­szien testetöltenek — a régiek bizo­nyára elavulnak, de úgy, hogy segí­tenek az újat életrekelteni. Csökken a színházi státus A Pénzügyminisztérium rendelke­zése alapján a Miskolci Nemzeti Színiház évi költségvetését 1 millió 600.900 forinttal csökkenteni kell. Ezért vált szükségessé a társulat státusát csökkenteni. A 222-es lét­számból december 15-től 40 főt elbo­csátanak. Elég sajnálatos, hogy erre a létszámcsökkentésre évad közben került sor, mert az itt elhelyezkedett művészeket fájdalmasan érinti pilla­natnyi válságuk, még akkor is, ha el tudnak helyezkedni. A 40 fő között van 11 magánéne­kes, tehát az egész »operatársulat«, habár — szakemberek véleménye szerint — csak jóindulattal lehet an­nak nevezni. A szakemberek véle­ménye szerint ugyanis legalább 15 fő —- és más válogatással! — kellene ahhoz, hogy komoly produkciókkal léphessenek fel. Ez a »társulat« így és ebben az összetételben nem volt opera-társulat. Többnyire — nem egészen önhibájukból! — tengtek- lengtek, leginkább a fővárosban sze­repeltek, s egyesek gyakran hadi­lábon álltak a munkamorállal. Meg lehetne ^nevezni olyan magánénekest, aki szólista szerepét — indokolatla­nul — átadta valamelyik kóristának. Mindezt csak mellékesen jegyezzük még akkor sem, ha ezt így állítja i Magyar Nemzet cikkírója. A nehe­zebb' műfajt fokozatosan kell ada­golni, annak alapját is meg kell te­remteni. A színház műsorpolitikáját nem lehet azzal vádolni, hogy egy­oldalú, hiszen ebben az évadban már műsorra tűzte Schiller: Ármány és szerelem, Callegari: Megperzselt lá­nyok, és Gorbatov: Egy éjszaka :ímű drámáit. A nehéz műfajok mellett viszont kell a »szirup« is, — néha. Ha másért nem, hát »a jelen­legi körülmények miatt«, azaz — mint ahogy Ladányi Mihály írja — ‘>a vidék közkedvelt műfaja, az ope­rett talán kihúzza a színházat ít csá­vából, amiben most van«. (Egyéb­ként milyen alapon nevezi a cikkíró az operettet »a vidék Jcözkedvelt mű­fajának«? Budapesten, Moszkvában, Prágában vagy Párizsban nem köz­kedvelt műfaj az operett? A főváro­sok közönsége talán kitagadta ezt a műfajt? Avagy Miskolc közönsé­gének kulturális igényeit akarja-e ezzel a megállapításával lekicsi­nyelni?) A cikk szerzője tehát ezek szerint nem gondolt komolyan »kizárólag« Shakespearere, mert maga is el­ismeri, hogy jelenleg kell az a nem is olyan »rossz« Bajadér — még ak­kor is, ha szövegkönyve nem éppen a szocialista nevelést szolgálja. A mérleg viszont még így is a komoly, nevélőcélzatú műfajok javára billen, az előbb mondottak alapján.. így tehát most tegyük félre a gaz­dasági kérdéseket, — egyet kell ér­tenünk Jákó Pál műsorpolitikájával: lassan, kapkodás nélkül neveljük az embereket, ne felületesen, hanem maradandóan. Alkalmat kell adni a közönségnek arra, hogy reálisan ösz- sze tudja hasonlítani a könnyű és nehéz műfajt, lássa a kettő közötti értékkülönbséget, s lassan — anél­kül, hogy az megszűnne — »áthan­goljon-« az operettről az operára, drá­mára; Ezt a nevelési célt szolgálja vallott, az akció ellaposodott: A kormány — jelen körülmények kö­zött — egyelőre nem tud határozott igent mondani. Az államháztartás­nak eddig is sokba került a nyíregy­házi színház, valamint a pesti Royal és Vigadó építése. Hogy aztán Miskolcnak jut-e még — az a ké­sőbbi tárgyalások során dől el! A „mindent ti szemnek“ ntiísorpolitikája ? A Magyar Nemzet november 27-i száma »Színházi séta Miskolcon« címmel arról cikkezett, hogy »A je-> lenlegi körülmények között lehetet-- len a szocialista kultúrának meg­felelő műsorpolitikát folytatni, mert most csak a szirupos, grófos-herceges operetteknek akad közönségük — amint a példa is mutatja.« (A cikk szerzője Kálmán Imre: »Bajadér« című nagyoperettjére gondol.) Évek óta tart á miskolci színház műsorpolitikájának kritizálása. Ta­valy például — különböző tényezők részéről hangzott el — azt tartották, azért deficites a színház, mert ko­moly darabokat játszik, féligtelt ház előtt. (Igaz, a múlt évadban deficittel zárt (nem az előbbi, hanem más ok miatt!), de a tárgyilagosság kedvéért hadd jegyezzük meg: nem kétmillió­val, mint ahogy a Magyar Nemzet cikkírója állítja, hanem 400.000 fo­rinttal. — s ez lényeges különbség!) Az idén. pedig úgy látszik az ad okot a kifogásra, hogy szirupos, könnyű műfajok kerülnek színre. Vélemé­nyünk szerint ez a két véglet a je­lenlegi műsorpolitikában egializáló- dott — erre rádöbbenünk akkor, ha áttekintjük a színház hirdetőplakát­jait. Mi a helyzet? Jákó Pál igazgató — nagyon helyesen — így nyilatko­zik: — A munkásság nem teljes egé­szében vágyódik Shakespeare után,

Next

/
Thumbnails
Contents