Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
Tasárnap, 1957. december 1. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 Lelkesen és jól játszott a diósgyőri csapat Diósgyőri Vasas - Újpesti Dózsa 2:2 (2:1) V: Bokor. Szögletarány 6:3 az Újpesti Dózsa javára. Hideg, télies időben, mintegy ötezer néző előtt került sor a két NB I-es csapat bajnoki mérkőzésére. A találkozó előtt mindkét öltözőben nyugodt volt a hangulat. A játékosok és a vezetők egyaránt bíztak a pontszerzésben, noha a diósgyőriek kedélyét erősen lerontotta a tartalékosa, pat mérkőzésének az eredménye, ugyanis a pest leli 3:0-ás győzelmet arattak. A diósgyőri csapat ezúttal a következő összeállításban játszott: Tóth — Werner, Szigeti, Paulás —< Pál I, Török — Iván, Csányi, Pál II, Fekete II, Matisz. Újpesti Dózsa: Török — Zalai, Várhidi, Győrvári — Borsányi, Halmai — Nagy, Aspirány, Szusza, Halápi, Bencsics, Az újpesti csapat kezdi a játékot. A 2. percben szögletet érnek el. Halápit Paulás csak nehezen tudja szögletre szerelni. Bencsics beívelt labdáját Szigeti a mezőnybe továbbítja. Az ellentámadás során Iván kiugrik a tétovázó Győrvári és Várhidi között és a meglepett pesti kapus mellett a hálóba gurítja a diósgyőriek vezető gólját, 1:0. A diósgyőriek támadnak továbbra is. Török elfut jobbszélen, beívelt labdáját az újpesti kapus csak nagy ügy- gyel-bajjal tudja megszerezni Matisz elől. Feljön a hazai együttes. Ben- esics labdáját Aspirány kapja, akinek 13 méteres lövése a balkapuía mellett hagyja el a játékteret. A 11. percben szabadrúgáshoz jut a vendégcsapat. Szigeti 25 méterről küldött lövése a sorfalban akad el. Ezután mezőnyjáték alakul ki. A pesti csapat újabb szögletet ér el. A diósgyőri védők azonban tisztázni tudnak. A játékidőnek erre a részére jellemző; igen gyors a játék, hol az egyik, hol a másik kapu forog veszélyben. A 17. percben újpesti támadás fut a pályán. Aspirány, Bencsics a labda útja és Bencsics lövését jó érzékkel' védi Tóth. Nem sokkal utána Török labdáját Fekete kapja, aki Matiszhoz játszik, az Pál Il-nek adja, akinek éles sarokratarté lövését a hazai csapat kapusa nehezen védi. A 21. percben megszületik az egyenlítő gól. A fedezetlenül hagyott Nagy élesen a léc alá lő, 1:1. A gólra heves ellentámadással válaszol a vendégcsapat. A 25. percben Szusza szabadrúgását nehezen védi Tóth. Az újpestiek újabb szögletet érnek el. Nagy beívelt labdáját azonban Paulás megszerzi és a mezőnybe továbbítja. Ellentámadás során Pál II. labdájával Iván elfut jobbszélen, a beadásáról azonban a belsők lemaradnak. A 29. percben vezetéshez jut Diósgyőr. Iván ügyes csellel lerázza magáról Győrvárit, Matiszhoz játszik, aki fejjel Pál II. elé csúsztatja a labdát, a középcsatár nem hibáz és a 11-es tájáról védhetetlenül lövi a hálóba a labdát, 2:1. Ellentámadás során Szusza lövése kerüli el a diósgyőri kaput. A 41. percben újabb gólt érhetnének el a diósgyőriek, de Csányi lövése elkerüli a pestiek kapuját. A mérkőzés hátralévő perceiben a vendégcsapat támad. Emiítésreméltó esemény nem történt. A második félidőben a diósgyőriek kezdik a játékot és tartós mezőnyfölényt harcolnak ki. Később feljön az újpesti csapat és állandó támadásban marad. Jól játszó balszárnya révén egyre-másra vezeti a támadásait. Az 52. percben Aspirány lövését védi Tóth. Néhány perccel később Paulásnak .kell tisztáznia Nagy előtt. Hatalmas szél támad és a diósgyőriek minden előreadott labdáját visszahozza. Ezekben a percekben magas labdákkal játszik a csapat. Az újpestiek vannak támadásban, mégis a szépszámú közönség szinte egyemberként orkánszerűen zúgja, hajrá, DVTK! Ennek meg is van az eredménye, mert az 57. percben szögletet ér el. Matisz beívelt labdáját Pál II. fejeli kapura, Török azonban helyén van. A 60. percben Borsányj átadását Szusza lövi kapura, Tóth azonban szépen védi a helyezett erős lövést. A játékvezető a második negyedórában bizonytalankodik, ítéleteivel mindkét csapatot sújtja. A küzdelem egyre fokozódik, igen heves- iramuvá válik. Sok pontatlan leadást látni anindkét csapat részéről. A 65. percben Aspirány csúnyán fölélő, a 70. percben egyenlít a hazai együttes, Nagy beadását Halápi rúgja kapura, a labda Werner lábán iránytváltoztatva hull a hálóba (öngól), 2:2. A mérkőzés hátralévő idejében mindkét csapat egyformán támad, a védők azonban jól állnak lábukon. Tóth kevés feladatát megbízhatóan látta el. A hátvédhármas és egyben a mezőny legjobbja Szigeti volt. Nem sokkal maradt el mögötte Paulás. Werner, különösen a második félidőben sokszor zavarba jött. A két fedezet hasznosan és jól játszott. A csatársorban ezúttal Csányi játéka tűnt ki. aki igen nagy területen mozgott. jól épített és sokszor veszélyesen is lőtt kapura. Utána Iván következik, aki gyorsaságával és szemfü- lességével vétette észre magát. Pál II. egynéhány ügyes megmozdulásától eltekintve, ezúttal gyengébb teljesítményt nyújtott. Fekete hasznosan játszott. Matisz erőtlenül és bágyadtan mozgott, Az újpesti csapatban a hátvédhármas közül Várhidi, a két fedezet közül Borsányi, a csatársorban pedig Aspirány és Bencsics, Nagy játéka dicsérhető. Bokor játékvezető kisebb hibáktól eltekintve jól vezette .a mérkőzést. Dragos Gyula Nagyobbmennyiségű gyarmatáru érkezik meg az idén Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatást adott az MTI munkatársának a gyarmatáruk behozataláról. — Még az év végéig 1770 tonna citrom, 40 tonna bors, 130 tonna tea, 1200 tonna narancs, öt tonna kókuszdió, 25 tonna datolya, 20 tonna banán, 25 tonna mogyoró. 153 tonna kakaópor és 200 tonna füge érkezik. Az első narancsszállítmányok már a jövő héten ideérnek. Az ünnepi kalácsba lesz mazsola is, amelyből 150 tonnát- vásároltunk, és fahéj is, amelyből 50 tonnát hozunk forgalomba. Teából, kávéból és kakaóból a következő negyedévre szükséges mennyiséget is lekötötték. Ebben az évben kétszerannyi citromot hozunk be, mint amennyi 1935—1938 átlagában Magyarországra érkezett. (MTI) A Bp. Vasas végig iirényben volt, de csak egy góllá! gyózött Vasas—Young Boys 2:1 (2:0). Népstadion 28.000 néző. Vezette • Ltberani (Olaszország). Góllövők: Csordás (2), illetve Scihneiter. A genfi és a budapesti mérkőzés összesített eredménye alapján tehát a Vasas egy győzelemmel, egy döntetlennel és 3:2-es gólaránnyal bejutott az Európa Kupa legjobb nyolc csapata közé. (MTI) Ötven vagon áttetsző üvegárut szállított a M.isliO*ci Üveggyár a közép-keleti országokba A Miskolci Üveggyár a hazai szükségleten felül az idén az eredetileg tervbevett 30 vagon helyett ötven vagon mintás felületű áttetsző üvegárut szállított a közép-keleti országokba, Szíriába, Törökországba, Egyiptomba. A hátralévő utolsó öt vagon üvegárut a napokban indították útnak Egyiptomba. Ezzel a gyár egész évi exportkötelezettségének eleget tett. Hivatalos nyeremény jegyzék a lotto 89. játékhetére A lottó 39. játékhetére beérkezett 2,676.078 lottószelvény. A nyertes szelvények között felosztásra kerül 4,014.102 forint, öttalálatos szelvénv nem volt. Négy találatot öt szelvényen értek el. A nyereményösszeg egyenkint 401.410 forint. A három találatom szelvények száma 1102, a nyereményösszeg egyenkint 911 forint 25 fillér. Két találatot 40.138 szelvényen értek el. Egy-egy kéttalá- latos szelvényre 25 forint nyeremény jut. (MTI) Hírek a KlSZ-szervezetek életéből A Belügyminisztérium közleménye A Belügyminisztérium szervei Budapesten nagyszabású bélyeghamisító bandát lepleztek le. A banda tagjai nagymennyiségű „Megszállási bélyeg” néven ismert felülnyomást hamisítottak és ezeket a bélyeggyűjtők körében hozták forgalomba. A bűnbanda tagjainak túlnyomó része a‘régi úri rend deklasszált elemeiből került ki, mint például Móricz Sándor, volt magyar királyi alezredes, dr. Násfai Antal nemesi lovagi család leszármazottja (gyakorló ügyvéd). Gróf Kreith Béláné és társai, Diamant Emil volt bankigazgató. Szlovák László volt tőzsdebizományos, Horeczki Károly nagytőkés, Gasparik Kálmán, vált bélyegnagykereskedő. Nevezettek bűnös tevékenységének révén havonta többtízezer forint haszonhoz jutottak. A házkutatás során többszázezer forint értékű bélyeget és felülnyomást szolgáló technikai eszközöket foglalt le a rendőrség. A banda tagjai őrizetben vannak, a nyomozás folyik a népgazdaságot ért kár felmérésére. (MTI) A Mályi Téglagyárban dolgozó négy ifjúsági brigád vállalta, hogy segítséget nyújt a miskolci gyermek- város építkezéséhez. Azt ígérték, _ hogy két óra nyerstégla gyártással i 45 ezer téglát adnak a gyermekvá-1 ros építkezéséhez. A szerencsi cukorgyár fiataljai ■ október 30-án ifjúsági munkaver-: senyt indítottak a normál és a mok- i ka kockavágó gépeknél. A verseny-; ben 54 fiatal vesz részt. A fiatalok nagy többsége KISZ-en kívüli. A normálgépen dolgozó Tóth Erzsébet csoportja 5276 mázsa cukrot termelt, a mokka-gépen dolgozó Szegedi Erzsébet csoportja pedig 962 mázsás eredményt ért el. Mindkét csoport fiataljai 300—300 forint jutalmat kaptak a vállalattól. Sikeresen dolgozik az Özd járási KISZ-bizottság mellett működő lányok és fiatalasszonyok tanácsa. Beindították a »menyasszonyképző« tanfolyamot. A tanfolyamnák jelenleg több mint 40 hallgatója van, megismerkednek a szabás és varrás technikájával. A szerencsi cukorgyár fiataljai az elmúlt hónapban 500 mázsa vashulladékot gyűjtöttek. Az ezért kapott pénzből a Lenin Kohászati Müvekbe és Budapestre szerveztek kirándulást. Most a selypi cukorgyárba készülnek tapasztalatcserére. ;BORSODI GYULA: HAZAFELÉ OöZi ESTE ■ Reggeltől estig öli át raktunk, | mégis szaporán járt a lábunk, l Siettünk, nehogy kint az erdőn : kelljen ázottan éjszakáznunk. • Az eső hullott, mint a permet, • a sárga lombok csendben áztak, : Sötétség lepte már a berket • s hozzánk szegődött útitarsnak. • A rétre értünk. Fölöttünk fátyolt : lebegtetett az őszi pára, : s a csöndet, ezt a méla vándort \ betakargatta éjszakára. j Sajnáltam én az árva rétet, • habár a fű tavasszal kinő, — • Zilai bátyám, — tán avégett, Z hogy jobban teljék az idő, l ifjúságáról mesét mondott, — \ tépte a szél fönn a lombot. ZS míg én vigyáztam, messze néztemf Zhogy az útirányt el ne vétsem, • mesélt az öreg kifogyhatatlan, Z s messze maradtak vizet fakasztó •lábnyomaink az agyagban... Változatos mende-monda kering a Miskolci Nemzeti Színház építése, a társulat személyi kérdései és a színház gazdasági problémái körül. A kósza, ■többnyire alaptalan — vagy az igazságából kiforgatott — hírek olyannyira elterjedtek, hogy azok már nem csak városunk színház- kedvelő közönségét állítják talány elé, de még a fővárosi lapok is szó- váteszik — mondanunk sem kell: gyakran téves információ alapján. Ezt elkerülendő, a napokban a városi tanács művelődési osztálya a színház igazgatója s a gazdasági és pénzügyi szakemberek jelenlétében sajtótájékoztatót adott, abból a célból, hogy a való igazság nyilvánosság elé terjesztésével végetérjen a mende-monda; Mikor gördül fel a függöny? 'A Miskolci Nemzeti Színiház rekonstruálásához 13 és fél millió forint szükséges. Ebből az összegből ez év végéig valamivel több mint 2 és" fél millió forint »beépül«, A jövő évi előirányzat 4 millió. Tervszer int az építkezés 1960-ra érne véget. A színjátszás azonban már jövő év decemberében megkezdődhetne, ha... Azaz, nem egy, hanem két »h<i« is van! Az egyik re- ménytkeltő — a másik kérdéses. Az előbbi érdekében a városi tanács pénzügyi osztálya tárgyalt a tervhivatallal, ahonnan ígéretet kapott, hogy a nyugat-németországi Siemens cégtől időben megrendeli a színjátszáshoz elengedhetetlenül szükséges világító berendezésit. Ez azonban még kevés. Az építkezés első cs fontosabb üteméhez tartozik a belső berendezés előteremtése, illetve az a két és félmillió (a 13 és félmillión kívül), amit székekre, öltözőkre, ruhatárra és egyebekre költenének. Főleg ettől függ, hogy jövő év decemberéiben feígördiül-e a Miskolci Nemzeti Színház függönye: A színház vezetőségének és a művelődési osztálynak nagy gondot okoz ez a két és félmillió. A tégla- jegy-kísérlet — amelyből mindössze 63.000 forint gyűlt össze — kudarcot M! Hl IGAZSÁG a színházépítés, a műsorpolitika, a „felbomlott* operatársulat ügyében ? A MŰVELŐDÉSI OSZTÁLY SAJTÓTÁJÉKOZTATÓM A SZÍNHÁZI VITÁKRÓL meg — elbocsátásuknak nem ez az. oka. A színház jelenlegi elhelyezése ési gazdasági adottsága — képteleinr ség jelenleg az opera-előadások kiadásait fedezni — kényszerít arra, hogy ideiglenesen feloszlassák az operarészleget. Mihelyt megváltoznak a körülmények, újra — és komplettebb formában — életrekelti'k. S addig mi lesz az operakedvelőkikel? —* kérdezhetik. Nyugodjanak meg: a debreceni Csokonai Színház operatársulata időnként »átruccan«• Mis« kolera Verdit vagy Puccinit »felelem veníteni«. A feloszlatott opera-részleget pedig — hír szerint — átveszt a pécsi színház. S a többiek? Az elbocsátott zenészek egyrészének nemcsak a színháznál, hanem több helyen is van állása. A tanács művelődési osztálya viszont segíti a rászorulókat az elhelyezkedésben, sőt a színház Ldőmkint foglalkoztatja is őket. Hasonlóként jár el az elbocsátott hét kóristával; három közülük rendszeresen működik a színháznál státuson kívül. Mindehhez hozzá kell még tenni* hogy a negyvenes létszámból öt színész a napokban —• ünnepélyes búcsúztatás után — nyugdíjba vonul. És most megkérdezhetné valakij ez a nagyarányú szanálás nem megy majd a nívó rovására? Kétségtelen, hiányozni fognak. De a helyes műsorpolitika módot ad majd arra, hogy a hiányt ne érezzük is az eddig elért művészeti színvonal ne csökkenjen. • Mindezt el kellett mondanunk a nyilvánosság előtt. S reméljük, ezzel vége térnek a találgatások, a gyakorta indokolatlan kritikák a rossz információkból fakadó »jólér tesült* ségek«, melyek csak nehezebbé tették a színház vezetőségének és a művelődési osztálynak amugyis nehéz helyzetét. Ami pedig a jövőt illeti: bízzunk v enne, ha mód van rá, kormányzatunk megadja a lehetőségét annak, hogy Miskolc kulturálódni vágyó lakói jövő ilyenkor tapssal köszönt- hessék keóvenc színészeiket, — az új színpadon. CSALA LÁSZLÓ a rövidesen létrehozandó irodalmi színpad, ahol Shakespeare drámáinak, Goethe Faustjának s több nagy szerző művének részleteit láthatjuk — mintegy ízelítőül. Amíg viszont eljutunk a kulturáltság magasabb fokára, nem kell bűnül felróni, ha olykor előkerül egy-egy Kálmán- operett. Kétségtelen, szívesebben látnánk színpadon operetteket a mai életünkből, de mit tegyünk, ha alig akad belőle. Ha az új témák művészien testetöltenek — a régiek bizonyára elavulnak, de úgy, hogy segítenek az újat életrekelteni. Csökken a színházi státus A Pénzügyminisztérium rendelkezése alapján a Miskolci Nemzeti Színiház évi költségvetését 1 millió 600.900 forinttal csökkenteni kell. Ezért vált szükségessé a társulat státusát csökkenteni. A 222-es létszámból december 15-től 40 főt elbocsátanak. Elég sajnálatos, hogy erre a létszámcsökkentésre évad közben került sor, mert az itt elhelyezkedett művészeket fájdalmasan érinti pillanatnyi válságuk, még akkor is, ha el tudnak helyezkedni. A 40 fő között van 11 magánénekes, tehát az egész »operatársulat«, habár — szakemberek véleménye szerint — csak jóindulattal lehet annak nevezni. A szakemberek véleménye szerint ugyanis legalább 15 fő —- és más válogatással! — kellene ahhoz, hogy komoly produkciókkal léphessenek fel. Ez a »társulat« így és ebben az összetételben nem volt opera-társulat. Többnyire — nem egészen önhibájukból! — tengtek- lengtek, leginkább a fővárosban szerepeltek, s egyesek gyakran hadilábon álltak a munkamorállal. Meg lehetne ^nevezni olyan magánénekest, aki szólista szerepét — indokolatlanul — átadta valamelyik kóristának. Mindezt csak mellékesen jegyezzük még akkor sem, ha ezt így állítja i Magyar Nemzet cikkírója. A nehezebb' műfajt fokozatosan kell adagolni, annak alapját is meg kell teremteni. A színház műsorpolitikáját nem lehet azzal vádolni, hogy egyoldalú, hiszen ebben az évadban már műsorra tűzte Schiller: Ármány és szerelem, Callegari: Megperzselt lányok, és Gorbatov: Egy éjszaka :ímű drámáit. A nehéz műfajok mellett viszont kell a »szirup« is, — néha. Ha másért nem, hát »a jelenlegi körülmények miatt«, azaz — mint ahogy Ladányi Mihály írja — ‘>a vidék közkedvelt műfaja, az operett talán kihúzza a színházat ít csávából, amiben most van«. (Egyébként milyen alapon nevezi a cikkíró az operettet »a vidék Jcözkedvelt műfajának«? Budapesten, Moszkvában, Prágában vagy Párizsban nem közkedvelt műfaj az operett? A fővárosok közönsége talán kitagadta ezt a műfajt? Avagy Miskolc közönségének kulturális igényeit akarja-e ezzel a megállapításával lekicsinyelni?) A cikk szerzője tehát ezek szerint nem gondolt komolyan »kizárólag« Shakespearere, mert maga is elismeri, hogy jelenleg kell az a nem is olyan »rossz« Bajadér — még akkor is, ha szövegkönyve nem éppen a szocialista nevelést szolgálja. A mérleg viszont még így is a komoly, nevélőcélzatú műfajok javára billen, az előbb mondottak alapján.. így tehát most tegyük félre a gazdasági kérdéseket, — egyet kell értenünk Jákó Pál műsorpolitikájával: lassan, kapkodás nélkül neveljük az embereket, ne felületesen, hanem maradandóan. Alkalmat kell adni a közönségnek arra, hogy reálisan ösz- sze tudja hasonlítani a könnyű és nehéz műfajt, lássa a kettő közötti értékkülönbséget, s lassan — anélkül, hogy az megszűnne — »áthangoljon-« az operettről az operára, drámára; Ezt a nevelési célt szolgálja vallott, az akció ellaposodott: A kormány — jelen körülmények között — egyelőre nem tud határozott igent mondani. Az államháztartásnak eddig is sokba került a nyíregyházi színház, valamint a pesti Royal és Vigadó építése. Hogy aztán Miskolcnak jut-e még — az a későbbi tárgyalások során dől el! A „mindent ti szemnek“ ntiísorpolitikája ? A Magyar Nemzet november 27-i száma »Színházi séta Miskolcon« címmel arról cikkezett, hogy »A je-> lenlegi körülmények között lehetet-- len a szocialista kultúrának megfelelő műsorpolitikát folytatni, mert most csak a szirupos, grófos-herceges operetteknek akad közönségük — amint a példa is mutatja.« (A cikk szerzője Kálmán Imre: »Bajadér« című nagyoperettjére gondol.) Évek óta tart á miskolci színház műsorpolitikájának kritizálása. Tavaly például — különböző tényezők részéről hangzott el — azt tartották, azért deficites a színház, mert komoly darabokat játszik, féligtelt ház előtt. (Igaz, a múlt évadban deficittel zárt (nem az előbbi, hanem más ok miatt!), de a tárgyilagosság kedvéért hadd jegyezzük meg: nem kétmillióval, mint ahogy a Magyar Nemzet cikkírója állítja, hanem 400.000 forinttal. — s ez lényeges különbség!) Az idén. pedig úgy látszik az ad okot a kifogásra, hogy szirupos, könnyű műfajok kerülnek színre. Véleményünk szerint ez a két véglet a jelenlegi műsorpolitikában egializáló- dott — erre rádöbbenünk akkor, ha áttekintjük a színház hirdetőplakátjait. Mi a helyzet? Jákó Pál igazgató — nagyon helyesen — így nyilatkozik: — A munkásság nem teljes egészében vágyódik Shakespeare után,
