Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-07 / 261. szám

2 északmagyarország Csütörtök, 1957. november 7. Díszünnepség az Operaházban a Nagy Októberi Szocialista forradalom 40. évfordulójának emlékére (Folytatás az 1. oldalról.) lék függetlenségünk igazi védelme­zőit, a kommunistákat, a hazafiakat. Hazaárulásban megvénült — a népet gyűlölő kizsákmányolok lettek hang­adókká, ' akik készséggel eladták volna az országot, a népet az ameri­kai kapitalizmusnak, csakhogy saját pecsenyéjüket megsüthessék, hatal­mukat visszaszerezzék az ellenforra­dalom lángjánál. — S ha nem sietnek segítségünkre fez Októberi Forradalmat dicsőségesen megvívó szovjet barátaink katonái, ma talán a fasizmus ülne tort népi demokratikus államunk romjain, vagy egy harmadik világháború szín­tere lenne hazánk. —• A Szovjetunió segítsége mind 1945-ben, mind 1956-ban a magyar munkásosztály, a szocializmus ügyé­nek1 felbecsülhetetlen, kellőképpen meg nem hálálható támogatása’volt. , — Jogos nemzeti büszkeséggel gon­dolunk arra, hogy a magyar munkás- .osztály már 38 esztendővel ezelőtt .örökre és visszavonhatatlanul elje­gyezte magát a szocializmussal. Magyarországon immár 38 eszten­deje folyik a harc a szocialista forradalom és az ellenforradalom erői, a proletariátus és annak el­lenségei, a hazafiak és a magyar nép árulói között. Rágalmaz tehát, aki azt állítja, hogy Magyarországon csak azért van pro­letárdiktatúra, mert a szovjet kato­nák segítettek a magyar népnek. A szocializmusért folyó harcot a szocia­lista Magyarország felépítését, a ma­gyar nép maga választotta és végig is harcolja. Ezután Apró elvtárs történelmi át­tekintést nyújtott azokra az időkre, amikor a magyar dolgozó népre az 1919-es forradalom bukása után rá­szakadt a fehérterror népgyilkos uralma, a Horthy-reakció negyedszá­zados gyalázata. A szovjet kormány a tizenkilences forradalom bukása után sem akart szakítani a magyar néppel. A magyar uralkodó körök haza­áruló politikája megbuktatta a Szov­jetunió nemes törekvéseit. Hazug jel­szavakkal magyai- katonák százezreit küldték a Donhoz és Voronyezs aló, hogy meghaljanak Hitlerért. 1945-ben a Szovjetunió szabadította fel a magyar népet. Az országért és a nép javáért harcra kész hazafiak a kommunista párt vezetésével kezükbe vették az élet irányítását. A felszabadult Magyarország történelmében először lett olyan szabad, független, demokratikus ország, amelyben minden hatalom visszavonhatatlanul a dolgozó népé, samélybenj minden íkapu tárva a mun- . kásság, a . dolgozó parasztság, az ér­telmiség tehetséges fiai, leányai előtt. A hazánk felszabadítása óta eltelt 13 esztendő alatt hatalmas eredmé­nyeket értünk el. Megerősödtünk ja­vakban és nemzeti, öntudatunkban. S ezeken az eredményeken lényegé­ben az sem változtat, hogy a nagy munkában hibákat, is elkövettünk. Az egyik legnagyobb hiba kétségkívül az volt, hogy a szocialista gazdaság építése közben és vele párhuzamosan egy ideig nem fordítottunk kellő gon­dot a dolgozók életszínvonalának emelésére. De vissza kell vernünk az 1956-os ellenforradalom demagógiá­ját, amely felnagyította ezt a hibát. A népi demokrácia munkaalkalmat, biztos kenyeret adott a dolgozóknak. Magyarország nem a hárommillió mezőgazdasági koldus országa többé. Munkások, értelmiségiek nem álltak sort az ingyenkonyhák kapujában. Senkinek nem kellett és nem kell fél­nie á holnaptól, a munkanélküliség­től, senkid1 nem -gyötör-a-létbizonyta­lanság; Hiba volt az is, hogy társadalmi és építő muraikánkibán nem érvényesült eléggé a szocialista demokratizmus, Jobban kellett volna hallgatni a néptömegekre; Ezután arról szólt Apró Antal, hogy a Szovjetunió 19$ö-bert felsza­badította hazánkat. 1956-ban újabb segítséget adott talpraállásunkhoz: így a magyar nemzeti függetlenség, az önálló magyar államiság visz- szaállításának ténye összeforrott a magyar—szovjet barátsággal, a magyar—szovjet szövetséggel. (Hosszantartó taps.) Ma már minden hazáját szerető em­ber megérti, hogy a magyar nemzeti és állami függetlenségnek igazi bizto­sítéka a magyar-szovjet barátság és együttműködés. Nem pedig a kapita­lista Nyugattal cimboráié Nagy Imre- féle »semlegesség«. A tavaly októberi ellenforradalom népellenes volt azért is, mert a nép szabadságának elárulása mellett koc­kára tette népünk nemzeti független­ségét is. S ezért nemzeti párt a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, mert szervezte, vezette a magyar dolgozók harcát, a munkásokkal, parasztokkal együtt megvédte hazánk függetlensé­gét s a magyar népi demokrácia 13 év alatt elért nagyszerű, eredményeit. Az októberi ellenforradalom idején világosan megmutatkozott: ki a ba­rátunk, ki az ellenségünk: A prolétár- internacionalizmus, a munkásosztály nemzetközi összefogása mellettünk, magyarok mellett — fényes bizonyí­ték arra, hogy a szocialista táborban a kisebb és nagyobb országok népei hogyan segítik egymást. De kiállt mellettünk a világon min­denki, aki őszinte híve a békének. Hazánk megmaradt szocialista or­szágnak, s ha valaki megtanulta, ak­kor a magyar dolgozó nép saját ta­pasztalatából tanulta meg, hogy be­csülni, védeni, erősíteni kell a mun­kásnemzetköziséget. Apró Antal ezután arról szólt, hogy ma a nemzetközi politikában az emberi haladásért folyó küzdelem­ben a szocialista és a kapitalista vi­lágrendszer között éles hárc folyik, ugyanakkor éles osztályharc folyik a még elnyomott népek és a kizsák­mányolok között. Az imperialistáknak napról-napra nehezebb lesz a helyzetük. Mindjob­ban lelepleződnek a világ dolgozói előtt, mert a győzelmekben, .-sikerek^ ben gazdag negyven éves Szovjet­unióra az emberiség úgy tekint, mint eszményképéle, barátjára. Mi magyarok is példaképünknek tekintjük a -tfiagy Szovjetuniót és bár­hogy is acsarkodnak reánk és rágal­maz az ellenség, büszkén járjuk a Nagy Október útját. A szocialista Magyarország felépí­tésében pártunk, kormányunk, dol­gozó népünk előtt még nagy felada­tok állanak. A legfontosabb feladat: politikai, gazdasági és társadalmi életünk minden területén felszámolni az ellenforradalom okozta károkat és határozottan, bátran fellépni mindenkivel szemben, aki szocia­lista fejlődésünket akadályozza. Munkánk elvégzéséhez merítsünk erőt a szovjet nép dicső példájából. Sze­ressük, erősítsük, védelmezzük oly híven és oly bizalommal pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot, mint ahogy a szovjet emberek védel­mezik, oltalmazzák a nagy Lenin pártját! Álljunk úgy helyt a munkában, harcban, legyünk olyan fegyel­mezettek, áldozatkészek, mint a szovjet emberek. Legyünk olyan hű harcosai a prole­tárnemzetköziség eszméjének, olyan fáradhatatlan katonái a békéért ví­vott küzdelemnek, mint a szovjet em­berek. Ha így dolgozunk, nem lesz előt­tünk legyőzhetetlen akadály. Meg­birkózunk minden nehézséggel. Fel­számoljuk az ellenforradalom kárte­véseit, felépítjük a szocialista Ma­gyarországot és hazánk virágzó or­szág lesz a béke nagy táborában. (Hosszantartó taps.) A magyar dolgozó nép milliói ne­vében: munkások, parasztok, néphez hű értelmiségiek nevében forró szív­vel kívánunk sok sikert a Nagy Októ­ber 40. évfordulóját ünneplő szovjet népnek, s mégegyszer üdvözöljük a köreinkben ' mégjeléht szovjet kor­mánydelegáció tagjait! Ezen a nagy ünnepen meghajtjuk zászlóink at az emberi szellem óriása, 7‘ a nemzetiközi munkásmozgalom vezé- ^ re, a nagy Lénán előtt; < < Apró Antal beszédét a Szovjetunió, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a magyar és szovjet nép barátsága- maik éltetésével fejezte be. Apró Antal beszédét számos alka­lommal szakította félbe az ünnepség ,) részvevőinek tapsa. 4 a szocializmus közös ügyéért. A szovjet nép üdvözli és támo­gatja a Magyar Szocialista Mun­káspártnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a proletárdiktatúra megerősítése és a szocialista rendszer megszilár­dítása érdekében hozott vala­mennyi intézkedését. A magyar népnek az ország normá­lis életének helyreállításában, a nép­gazdaság fejlesztésében és a szocia­lista rendszer további megszilárdítá­sában elért sikerei nemcsak a Ma­gyar Népköztársaság megszilárdulá­sát és felvirágzását mozdítja elő, de nagymértékben hozzájárulnak Euró­pa és a világ békéjének megőrzésé­hez is. Ezután rámutatott Komarov elv­társ, hogy korúink egyik legfontosabb problémája, hogy biztosítsuk a felté­teleket a békés egymás mellett élés eszméjének győzelme száméira. Két Irányzat harcol ma egymással a nemzetközi kapcsolatok terén Az egyik oldalon a békeszerető erők vívnak kitartó harcot a békés egy­más mellett élésért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés gazdasági versenyéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a fegyver­kezési hajsza megszüntetéséért. A másik oldalon a nemzetközi imperia­lista reakció taszítja a világot a há­ború útjára, a gyarmati rablás, a más államok belügyeibe való beavat­kozás, és a fegyverkezési hajsza út­jára. Az imperializmus erőinek, úgy vél­jük, nem fog sikerülni új világkon­fliktust kirobbantani. Napjainkban már nem végzetszerűen elkerülhetet­len a háború. A népeknek nem kell a feszültség és az új világháború. Ha a békeszerető népek minden erejüket megfeszítik, hogy eltorla­szolják a háború útját, akkor nem lesz háború. A szocialista világrendszer szilárd­sága és a szocialista országok követ­kezetes békepolitikája megköti az agresfizorok kezét és megnehezíti egy új világháború kirobbantását. Ne feledkezzenek meg az imperia­listák arról, hogy amennyiben mégis meg merészelnék gyújtani egy új világháború tüzet olyan erők kelnek fel a világon, ame­lyek elsöprlk ő<ket és beteljesedik az egész kapitalista rendszer csődje. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom megnyitotta az emberiség számára az utat a ragyogó jövő felé. Nincs olyan erő, amely meg tudná állítani az emberiséget ezen az útan* Ha a népek saját kezükbe veszik sor­suk intézését, legyőzhetetlenekké válnak —■ mondotta Komarov elv­társ, s beszédét a világ népei barát­ságának és békéjének éltetésével fe­jezte ba. A díszünnepség második részében nagysikerű, művészi műsor követke- Izett. (MTI) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára saját erejükből üntőműlielyt létesítettek a diósgyőri kohászati technikum tanulói A diósgyőri »Gábor Áron« kohá­szati technikum tanulóinak gyakor­lati oktatásánál régi hiány volt, hogy az iskola tanműhelyében nem volt öntödei rész, ahol az öntés tudomá­nyát közvetlenül az elméleti oktatás­sal egyidejűleg elsajátíthatták volna. A hivatalosan rendelkezésre álló pénzösszegből nem tellett a tanmű­hely kibővítése, ezért a technikum több mint ötszáz tanulója elhatá­rozta, hogy az öntödei részt sáját ere_ jéből, a szükséges munka biztosításá­val pótolja. A lelkes diáksereg — az esti és nappalt tagozat tanulói — egymással versengve mintegy két hete látót fast öntőmű'hely építéséhez. Munkájukhoz tekintélyes segítséget kaptak szüleik­től, oktatóiktól, valamint a Lenin Kohászati Művektől. Ez utóbbi külö­nösen . vasalkatrészekkel, építőanyag­gal és fuvarral, míg a szülők a szak­munkák végzésével segítették a mű­hely felépítését. A közös igyekezet sikerre vezetett: a több7mint százezer forint értékű öntőmű'hely — elhatá­rozásuknak megfelelően — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40; évfordulójára elkészült s a hátralévő napokban már csak a vakolási és a mű hely berendezési munkák vannak hátra. így néhány nap múlva az új üzemrészben a kúpoló-, olajtüzelésű-, valamin*, eléktrokememce.mellett gya­korlatban is elsajátíthatják a tanulók az öntési tudományt; ÉLETRAJZOK KEZDETE A „Szovjetszkaja Russzia külön tudósítójától embert olyan Ha a békeszerető népek minden erejüket megfeszítik, * hogy eltoriaszoiják a háború útját, akkor nem lesz háború mondotta Komarov elvtárs Komarov elvtárs beszéde elején vázolta a szovjet népnek a párt veze­tőével az elmúlt négy évtized alatt 'élért 'eredményeit. A Szovjetunió ta­pasztalatai megmutatták, hogy a szo­cialista társadalmi rend le tud küz­deni minden nehézséget és olyan eredményeket tud elérni, amelyek a kapitalista országokban' elképzelhe­tetlenek. —?. Most, az 1957-es esztendőben, a győzelmes szocializmus országának ipari termelése 3 3-szorosa a cári Oroszország 1913. évi ipari termelé­sének; — Páratlanul nagy változások tör­téntek a mezőgazdaságban is. A me­zőgazdaság a szocialista átalakítás .eredményeként lényegesen megnö- • vélte, a termelési volumenét. Óriási jelentősége van a mezőgazdaság fej­lesztése szempontjából annak, hogy az elmúlt években körülbelül 36 mil­lió hektár szűz- és parlagföld került művelés alá. A mezőgazdaság dolgo­zói fezt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a legközelebbi esztendőkben el­érjék az Amerikai Egyesült Államo­kat az egy főre eső hús, tej és vaj- termelésben. • ' Az egész világ előtt ismeretesek a szovjet tudomány legújabb hatal­mas eredményei. Nemrég csodálta meg a világ a szovjet tudomány leg­újabb kimagasló eredményét, a világ első mesterséges holdjának felboesá- . tását. November 3-án pedig a Szov­jetunió felbocsátotta a második mes­terséges holdat. A tudományos célt szolgáló berendezés súlya 598,03 kiló. — Mindez azért vált lehetővé, . mert országunkban páratlan fejlődé­sen ment keresztül a kultúra. A szo­cialista forradalom megszüntette a vagyonos osztályok műveltségi mono­póliumát. A kommunista párt fárad hálátla­nul gondoskodik a szovjet nép anyagi jólétének és kultúrájának szakadat­lan emeléséin!. A dolgozók anyagi ellátottsága ma többszöröse az 1913. évinek. A szovjet emberek jobban táplálkoznak, jobban öltözködnek és kultúráltabban élnék. Kidolgoztuk és végrehajtottuk a lakásépítés hatal­mas programját. Folyik a harc az élelmiszerek és a közfogyasztási cik­kek bőségének megteremtéséért. Továbbiakban arról beszólt, hogy a szovjet nép Nagy Honvédő Háború esztendeiben a kommu­nista párt vezetésével vívott hősi harcával halomra döntötte a hit­leri rablók és felbujtók minden tervét. A Nagy Honvédő Háború győzelmes befejezése mély hatást gyakorolt a további történelmi fejlődés egész me­netbe. Még jobban meggyengült a kapitalizmus világrendszere. A gyarmati rendszer széthullásá­nak ragyogó példája volt a nagy kí­nai nép győzelme, a Kínai Népköz- társaság létrejötte. A szocialista forradalom győzelme Kínában és a többi népi demokrá­ciákban, köztük Magyarországon, a világtörténelem legnagyobb esemé­nye az októberi forradalom óta. Az új társadalmi rend kilépett egy or­szág, a Szovjetunió keretei közül. A szocializmus több .mint kilencszáz­millió embert egyesítő világrend­szerré lett. Az egységes szocialista tábor lét­rejötte gyökeresen megváltoztat­ta a kapitalizmus és a szocializ­mus erőviszonyát, — a szocializ­mus javára. A szocialista tábor országai és ez országok népei között a célok egy sége és az eszmék közössége alapján olyan új viszonyok alakultak ki^ aminőket nem ismert és nem is Is­merhetett a történelem. A Szovjetunió, mint a győzel­mes szocializmus első országa» kötelességének tekinti, hogy ál­landó segítséget és támogatást nyújtson a többi szocialista or­szágoknak. A szocialista tábor országainak né­pei a kölcsönös támogatásra támasz­kodva és élve a tervgazdaság elő­nyeivel, az elmúlt esztendőkben nagyszerű sikereket értek el gazda­ságuk fejlesztésében. Nem kell tehát csodálkozni azon, hogy sikereik gyűlöletet és dühöt váltanak ki az imperializmus tábo­rában. Az imperializmus agresszív erői az elmúlt év októberében ellenforradal­mi lázadást robbantottak ki Magyar- országon. Megkísérelték kiszakítani Magyarországot a szocialista orszá­gok családjából és helyreállítani eb ben az országban a burzsoá desuri, fasiszta, horthysta rend­szert, hogy ezt az országot az Auanti Szövetség előretolt támasz­pontjává változtathassák. Egyidejű­leg példátlan méretű propaganda kampányt indítottak, hogy zavart keA»,seneiK az emberek gondolkodásá­ban, lejárassák a szocializmus esz­méjét, megbontsák a szocialista tá­bor országainak egységét, megrágal­mazzák a közöttük és a Szovjetunió között fennálló kapcsolatokat és meg­rendítsék a proletárinternacionaliz­mus elveit. A nemzetközi reakció tervei azon­ban meghiúsultak. Magyarország dolgozói felismerték, mit hoz nekik az ellenforradalom. A magyar dolgom zók a Magyar Szocialista Munkás­párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével, az egész szo­cialista tábor segítségével szétzúzták az ellenforradalmat. A Szovjetunió, híven a proletárin­ternacionalizmus eszméihez, segítsé­get nyújtott Magyarország népének. A szovjet nép áldozatokat hozott a magyar nép létérdekeiért, a béke éa Kérem, egyetlen magyar városban sem fogja el az felemelő érzés, mint mikor bekerül Miskolcra. Ebben a hatalmas munkásközpontban különösen élesen, szemlélete­sen, tapinthatóan érződik a fiatalok Köztársasága. Meglepően fiatalok és lelkesek az építőik. Kiérződik minden lépésben az áttörő új élet kez­dete. És így nem csodálható, hogy Fazekas László, a Miskolci Városi Ta­nács elnöke — mely város lélekszám és gazdasági jelentőség szerint Magyarország második legnagyobb városa — most töltötte be a 30. élet­évét. Beszéde bőséges, csodálatos, számokkal, tényekkel, példákkal, me­lyet elmond. Mosoly, teljes fény, büszkeség az arcáról egy percre nem tűnik el. Miskolc északi részén kezdődik a borsodi bányamedence. A déli részén a Köztársaság egyik legnagyobb, leggigantikusabb üzeme áll: a diósgyőri Lenin Kohászati Művek. A Magyarországon termelt vas- és acélnak több, mint a felét Miskolc adja. Egy kicsit arrább terül el a nagyság szerint második gépgyár, a D1MÁVAG. Egy kicsit távolabb a Cementgyár és az előregyártott elemek üzeme. Majd Magyarország büszkesége, az új Fonó Vállalat. Nő az ipar, Tiagyobbodik és fejlődik a város. 1945 óta Miskolc lakos­sága megháromszorozódott. Az utolsó nyolc esztendőben három új ke* rület épült ki. Míg a felszabadulásig volt egy technikum és néhány is­kola, most 12 év után 33 nyolcosztályos iskola, nyolc gimnázium, négy technikum, a Műegyetem gépészeti—kohászati, bányászati tanszékkel működik. Megnőtt a kultúrintézmények száma is. Most van a városnak két színháza, ll filmszínháza, kultúrházai és klubjai. Fazekas Lászlóval be­szélgetve, a város közlekedéséről elmondott nekünk egy anekdotát az öreg Miskolc életéről: — Egy elkeseredett ember a villamossínre feküdt, de nem győzte kivárni, míg a villamos megérkezik, meghalt az éhségtől. — Valóban így állt a helyzet, a városban csak néhány villamos volt és 6 autóbusz, 1945 ,__ előtt. Most egyedül autóbusz több mint száz van. Jelentősen megnőtt föl- \ ö villamospark is. Uj villamosvonalak épülnek. Az elbeszélés nem lesz a városról olyan szemléletes és meggyőző, ha nem néznénk meg a mis­kolci Fonóüzemet, Miskolc legfiatalabb gyárát. Itt a gyárról nagy szere­tettel beszélnek, és ne zavarjon senkit az, hogy a gyár még nincs telje* sen felépülve. Ilyen külsővel is már termel. Már a gyár létezése is be* szédes bizonyítéka a szocialista tábor nagy barátságának. Bizonyítja az is, hogy a gyár minden felszerelése — gépek, nagyteljesítményű ventil« latorok a Német Demokratikus Köztársaságban készültek, a nyersanyag (a gyapot) a Szovjetunióból jön és a gyárban magyar munkások dolgoz* nak, és a terméküket magyarországi textilgyárakba küldik szét. A gyár igazgatója Molnár József, (29 éves!) 3 évvel ezelőtt végezte el a Szverdlovszki Műegyetemet. »Az egyik legöregebb« a gyárban a fő­mérnök, aki egyúttal az építés vezetője — Szajbély Mihály, ö is csak 35 éves, a helyettese Hegyi Géza, 32 éves. A dolgozók átlag életkora 22 éü; Az életrajzuk körülbelül egyforma, mindnyájan munkás- és paraszt- származásúak, a népi hatalom neveltjei. Három évvel ezelőtt lépett az üzembe a munkaverseny élenjáróra, ff 20 éves Kiss Erzsébet. En megkértem, hogy beszéljen mágáról. ö za­vartan felelt: — Mit mondhatnék?.; * Iskolai.*-, gyár..., KISZ. Az életrajzom csak most kezdődik. Ebben az üzemben csak most kezdődik százaknak az életrajza a# Erzsébetéhez hasonlóan. Egyenesen az iskola padjaiból, a nyolcadik ősz* tályból, a gimnáziumból jöttek ide, hogy elfoglalják helyeiket a szocia* lista Magyarország dolgozói között. Ha a mai Miskolcon ezeket a fiatal férfias arcokat nézed, az épí­tőkét, acélgyártókét, kohászokét, bányászokét, textilesekét, akkor látod a fényes holnapját a szocialista Magyar Népköztársaságnak. V, Hmara.

Next

/
Thumbnails
Contents