Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-07 / 261. szám

kitörtök, 1957. november X ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban az igazság mellé az erőt is megszerezte a nép Megyei díszünnepség a diósgyőri Művelődés Házában Jl/ta hajnalban kékebb az ég, ki- Lf-L bomlik ezerszám a zászló, s szivét kitárja a nép ... — így kö­szönti a dal a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulóját, s mi a dalhoz híven. Házaintcón soha nem lobogott annyi vörös és nem­zetiszínű zászló, szívünkben soha nem fakadt annyi hála és szeretet, mint most a szovjet nép és a világ haladó emberiségének nagy ünne­pén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján. Szerdán este a diósgyőri Művelő­dés Házában megteltek a széksorok ünneplőbe öltözött munkásokkal. Az ünnepségeket nem a zászló és a virágdísz teszi, nem is naptáron a piros betű, hanem az érzések, az emlékek, ott a szív mélyén. A Nagy Októberi Forradalom nekünk ma­gyaroknak különösen drága, és két emlékezetes október szellemét idézi. 1919 őszirózsás forradalmát, a dicsőséges Tanácsköztársaságot, és 1956 októberének gyalázatos ellenforradalmát. Az egyik büszke­séggel, a másik szégyennel tölt el bennünket. Különösen az öregek, idős elvtársaink tudnak erről be­szélni, hiszen sok közülük résztvett a Nagy Októberi Forradalom har­caiban. Legendáshírű vörösgárdis­ták voltak, akik megjárták Moszkva és Cáricin barikádjait, s harcoltak a fehérek ellen, a szovjet hatalom­ért. Ok az élő történelem, nagy na­pok dicső krónikásai, akik soha egy percre sem vették le szemüket a munkások vörös csillagáról, akik a börtönökben a legnagyobb elnyo­matás idején is hittek Leninben, hittek a Nagy Októberi Forrada­lomban. Hittek akkor is, amikor tavaly októberben a halállistákra írták a kommunisták nevét, amikor kommunistának lenni egyet jelen­tett a halállal. Most, 40 év múltán a világ szeme csodálattal tekint a Szovjetunióra, amely a földkerekség egyhatodán új világot, boldog emberi életet te­remtett az elnyomott munkások és parasztok számára. De nemcsak a saját szabadságáért küzdött, hanem áldozott és vérzett a kis népek sza­badságára és függetlenségére törő imperializmus százfejű sárkányával vívott harcban is. Egy évvel ezelőtt a szovjet nép fiai véreztek magyar földön, Tiépünk szabadságáért. Ezt sohasem feledhetjük el. Ma ünnepre ébredt a város és az egész világ. Ezt az ünnepet köszön­tötte tegnap este valamennyiünk nevében Prieszol József elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság első titkára. A beszédet kivonato­san ismertetjük. Prieszol József elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő közönség, kedves elvtársak! A mai napon a békeszerető népek nagy táborában, a szocializmust épí­tő államokban, de szerte a világon, ahol az emberek a világ jövőjét a szívükön viselik, meleg szeretettel ünnepük a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 40. évfordulóját. Hálával gondolunk azokra, akik e forradalom szervezői és részvevői voltak, mindenekelőtt a feledhetet­len emlékű nagy Leninre. Mi, ma­gyarok ezerszeresen értékeljük ez ünnep jelentőségét, mert bennünket már másodszor szabadított fel az a nép, amely ezelőtt 40 esztendővel vívta ki szabadságát. Az elmúlt négy évtized alaposan megváUoztatta a világot. A kapi­talisták bánatára és szomorúsá­gára, a világ népeinek nagy örö­mére olyan események történ­tek, olyan változások mentek végbe, amelyekhez előbb ' lá­zadok, sőt évezredek ke k. Gondoljunk csak arra, milyen ál­datlan, kemény és hosszantartó küz­delem kellett ahhoz, hogy a feuda­lizmus helyére a világtörténelemben a kapitalizmus lépett.- Nem volt könnyű a munkások har­ca, az elnyomott nép küzdelme ak­kor sem* amikor a kapitalizmus he­lyére a maea rendjét akarta megte­remteni. Hányszor és hányszor lán­goltak fel az igazság és a jogkeresés küzdelmei, s a Nagy Októberig tar­tósan nem tudták kivívni a népek, az elnyomott osztályok szabadságu­kat. A Nagy Októberi Szocialista For­radalomig minden, burzsoá propagan­da a kapitalista kizsákmányoló osztá­lyok megdönthetetlenségét hirdette. Azt tanították a szószékekről, az is­kolai katedrákról, hogy az Istentől rendelt hatalmat senki bünhődés nél­kül ki nem kezdheti, meg nem tá­madhatja és szörnyű véget ér az, aki ilyesmivel megpróbálkozik. E taní­tást »igazolták« is a forradalmak bukásával, a nép hőseinek, a nagy személyiségeknek keserű halálával. Mindent megtettek — itt nálunk is Magyarországon —, hogy kiábrándít­sák a népet a jobb jövőbe vetett hit­ből, és megöljék még a gondolatokat is, amelyek a szabadságra buzdíta­nak. Azért szeretjük mi oly nagy hévvel a Nagy Október eszméjét, azért em­lékezünk vissza a legnagyobb szere­tettel és lelkesedéssel azokra a 40 év­vel ezelőtti eseményekre, amelyek Péterváron és Oroszország többi vá­rosaiban végbementek, mert itt ke­rültek először a történelem szemét­dombjára olyan tanítások, amelyek sok évszázadon át félrevezették, be­csapták a kizsákmányolt dolgozókat. bad elfelejtenünk, hogy a harcnak még nincs vége; mert ellenségeink egy pillanatra sem mondanak le a tőkés kizsákmányolás visszaállításá­ról, s ezt megpróbálják még akkor is, ha maguk is százszor lehetetlen­nek látják. A kapitalisták, amikor a kommu­nista pártok nyíltan feltárták a szo­cializmus sikeres építése közben el­követett hibákat, próbálták mások­kal és önmagukkal is elhitetni, hogy a kommunizmus végóráját éli, a szo­cializmus már letűnt dolog. Azt bi­zonygatták, hogy megkezdődött a bomlás a szocializmust építő népek táborában, s ez a bomlás az ő ural­muk megszilárdulásához vezet. Megyénk dolgozói méltóképen ünnepelnek ezen a napon A további események azonban olyán fordulatot hoztak, amelyre az imperialisták nem számítottak. A magyarországi ellenforradalom leg­féktelenebb dühöngése alatt a ma­gyar munkások, parasztok és értel­miségiek megtanulták, mit jelent, ha a hatalom nincs szilárdan a párt ke­zében, ha meginog a proletárdikta­túra. Megtanulták, milyen az a „sza­bad élet”, amikor az elkergetett ki­zsákmányolok újra a nép nyakára ülnek. Ha valakinek drága a Nagy Ok­tóber minden alkotása, ha vala­ki hűségesen ragaszkodik a 40 évvel ezelőtt diadalra jutott esz­ményekhez, akkor azok mi va­gyunk, magyar munkások, pa­rtok és haladó értelmiségiek, akik a nehéz órákban tanultak meg különséget tenni a két világ­rend között. Azt is tudjuk azonban, hogy a mi keserű és nehéz leckénkből nemcsak mi tanultunk, hanem Európa és az egész világ dolgozó népe is. Prieszol József elvtárs a további­akban megemlékezett azokról az eredményekről, munkasikerekről. amelyekkel Borsod megye bánvá- szav iroV,i íno^j ter­melőszövetkezeti és egyéni paraszt­jai, valamint az egész mec'e néoe a nagy évfordulót fogadta. Megállapí­totta, hogy tetteken, eredményeken lehet lemérni a borsodi dolgo­zók szeretetét, örömét, amelyet az évforduló alkalmából éreztek. Nem volt olyan jelentős üzeme a me­gyének, ahol ne hozott volna kiemel­kedő sikereket a forradalmi műszak. A kommunista munkások és értel­miségiek vezetésével, a bányákban és a gyárakban olyan eredmények születtek, amelyeket érdemes volt a közvélemény elé vinni. Igyekezetünk és fáradozásunk, büsz­keségünk és örömünk mutatja, mit jelent nekünk a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom dicső emléke és Lenin neve, amely ezzel végérvénye­sen összeforr. Éljen örökké kedves mindnyájunk örömére és boldogsá­gára a Nagy Október minden vívmá­nya, gyarapítsák új sikerekkel azo­kat az eredményeket, amelyeket azok a hős elvtársak értek el, akik a cári Oroszországban fegyvert fogtak a nének szabadságának kivívásáért! — fejezte be ünnepi beszédét Pric- szo] József elvtárs. J. Holeva elvtárs a kassai kerületi pártbizottság titkárának felszólalása A következő felszólaló J. Holeva elvtárs, csehszlovákiai vendég, a kassai kerület pártbizottságának tit­kára volt. Tolmácsolta a Csehszlovák Kommunista Párt üdvözletét, majd beszámolt azokról az eseményekről, amelyek hazája területén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ha­tására végbementek. Szólott azokról az eredményekről, amelyeket a csehszlovák munkások Október pél­dája alapján értek el. A továbbiak­ban a kassai kerület utóbbi években elért munka sikereiről adott számot. 1948-tól 1956-ig a mi területünkön 350 százalékra emelkedett az ipari termelés — mondotta. — A bányá­szat, a gépgyártás és a kohászat egy­aránt jelentősen fejlődött. A nálunk gyártott edénveket, biitorokat. kötött holmikat külföldön is ismerik, és egyre inkább megbecsülik. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom tiszteletére a kassai ke­rületben 80 ezren tettek egyéni és kollektív felajánlást, összesen 150 millió forint értékű áru elő­állítását vállalták. Ezt az ígéretet több mint 20 millió forinttal túlteljesítették. Ezév őszén nálunk 59 mezőgazdasági szövetkezet alakult, s ezzel a kassai területen a föld 60 százaléka a szocialista szek­tor birtokában van. J. Holeva elvtárs befejezésül el­mondotta: Fucik, a nagy cseh író, amikor 1931-ben, a Szovjetunióban járt, úgy ieltemezte a meglátogatott országot, hogy olyan földön járt, ahol a holnap napot jelent. Nagy f - ’•7mérés volt ez. s ma már nem­csak a széleslátókörű író, hanem rrinden józan gondolkodású ember tudja, hogy a te',umkai­lag utolérhetetlen és katonailag ver­hetetlen. Kedves epizódja volt a beszédnek, ame’vet kassai vendégünk magyarul mondott el,' hogy sehogyan sem tu­dott rájönni a mesterséges hold, a S^putnyik magyar nevére. Végülis segélvkérőleg az elnöki asztalnál ülőkhöz fordulva kibökte: Grusica. Ez lett tehát — ezen az ünnepi es­ten — a világűrben száguldó mű­bolygó harmadik neve. J. Holeva elvtárs beszédét azzal a meggyőződésével fejezte be, hogy nincs nagyon messze az az idő, ami­kor a kommunista társadalom kiter­jed, az egész ..világra. Végezetül ..sok sikert kívánt a magyar elvtársak­nak. A szovjet állam felnőtt, megerősödött és megdönthetetlen lett Négy évtizeddel ezelőtt, a cári Oroszország ban aiz igazság mellé az erőt is megszerezte az addig elnyo­mott nép, — folytatta Prieszol elv­társ, majd részletesen ismertette azt a harcot, amelyet a fiatal szovjet állam a 14 intervenciós hadsereg ellen ví­vott. A továbbiakban így folytatta: Az imperialisták fölött — a for­radalom győzelme és megvédése után — egyszeribe nagyon felhős lett az ég. Bár azt hitték, jönnek még rájuk de­rűsebb napok is, de a felhők egyre sűrűbbek és sötétebbek lettek. Ma már a rettegés és a félelem marja őket, mert látják, hogy 40 éven át hiába próbálkoztak és próbálkoznak előbb a fiatal, majd a megizmosodott szovjet állam megdöntésével. Hiába uszították a Szovjetunióra a világ legeldurvultabb, legvandálabb bandáját, a hitleri fasisztákat, a Szovjetunió ebből az összecsapásból is erősen, győztesen került ki. A szovjet tudomány9 ipar és mezőgazdaság sikere az egész szocialista tábor eredménye Prieszol .elvtárs elemezte a máso­dik világháború után kialakult hely­zetet, majd foglalkozott a Szovjetunió jelenlegi gazdasági helyzetével. Töb­bek között elmondotta, hogy a szovjet ipar termelése 1957-ben, viszonyítva az 1913-as évihez, 33-szorosára növekedett. Ma min­den 11 nap alatt körülbelül any- nyi ipari terméket gyártanak, amennyit 1913-ban csak egy egész év alatt tudtak előállítani. Óriási eredményeket ért el a már szilárddá kiépített szocialista mező- gazdaság is. A szovjet emberek meg­mozdultak a párt szavára és három A világ minden becsi Valószínű — mutatott rá —, hogy most, amikor a Szovjetunió a szocia­lista államokkal és a világ népeivel együtt ünpepel, a túloldalon mérleget készítenek, ez pedig számukra egyál­talán nem lehet örömteli munka. Rá kell, hogy döbbenjenek nemcsak technikai elmaradottságukra, hanem arra is; a világ népeinek tudatába kitörölhetetlenül bele vésődött az a tudat, hogy lehet élni kapitalista ura­lom nélkül, lehet élni úgy, hogy a nép maga intézze minden ügyét-baját, s maga határozza meg, milyen úton járjon, hogyan építse országát. E nagy tanulságot mi már akkor fel­emelőnek éreztük, — s ez már akkor erőt adott nekünk, — amikor a dicső­séges Tanácsköztársaság leverése után nem kaptunk máshonnan erőt és reményt, csak Keletről. Akkor is éreztük, hogy nincs veszve minden, ha tekintetünket a fiatal Szovjetunió év alatt körülbelül 36 millió hektár szűzföldet és kihasználatlan területet műveltek meg. Az ország mezőgazda- sági dolgozói sikerrel oldják meg a párt által kitűzött feladatokat, amely szerint 3—4 év alatt elérik az Ameri­kai Egyesült Államokat a tej,' a hús és a vaj egy főre eső termelésében is. A továbbiakban megemlékezett az előadó azokról az óriási technikai eredményekről, amelyeket éppen most, a 40. évforduló előtt értek el a szovjet tudósok. Méltatta a két mesterséges hold és a már előzőleg fellőtt interkontinentális rakéta jelen­tőségét. Hetes embere ünnepel felé fordítottuk. Ez a tudat a legne­hezebb órákban is élt a magyar dol­gozó népben, s erőt adott az illegali­tás, az elnyomatás éveiben. A Szovjetunió napról-napra ered­ményesebben képviselte és képvi­seli ma is az elnyomott népek ügyét, az egész világ haladó em­beriségének érdekeit. A négy évtized alatt elért óriási si­kerek azonban nem tehetnek bennün­ket elbizakodottá. Van egy-két dolog, amelyet nem szabad elhallgatnunk, még a mai örömünnepen sem. Igaz, hogy a szocializmus ma már világ- rendszerré lett, óriási erőt képvisel, s ezt az ellenség is — bár fogcsikor­gatva, — de elismerd. Viszont az is igaz, hogy ez a tény fokozott és ál­landó próbálkozásokra sarkalja őket. Nekünk, akik most tiszta szívvel és nagy örömmel ünnepelünk, nem sza­Kitüntették az ellenforradalom idején helytállt kommunistákat EGY ESZTENDŐVEL EZELŐTT még rágta a szíveket és az agyakat a félelem, az öreg Avas oldalán időn­ként fegyverkattogás űzte az ősz csendjét, s nem évek, hanem órák szántottak barázdát a telkeikre és a homlokokra is. Mit hoz a holnap? — kérdezték százak és ezrek, akik agód- tak a holnapunkért, családjukért, gyermekeikért. S a válasz biztosan, határozottan hangzott. A jövő a miénk, a munkáshatalom erősebb tesz mint valaha. Kik voltak azok, akik a legnagyobb eszmei zűrzavar­ban is felismerték a helyes utat, akik a gyalázkodó röpcédulák és szóára- datok tengerében is megőrizték tisz­tának és felemelőnek a kommunisták igazságát. Most, egy év múltán a megyei ta­nács dísztermében találkoztak a me­gye legjobb kommunistái, hogy az ellenforradalom elleni harcban ta­núsított hősi helytállásukért átve­gyék a Magyar Szabadság érdem­rend kitüntetést. Száz ember, száz hősi tett, száz hősi élet. Egyik öreg, másik fiatal. Van köztük bányász, vasöntő, orvos, bíró, vasutas, tanács- elnök, katona, egyéni dolgozó pa­raszt, pártmunkás, újságíró, az étet minden területén dolgozó egyszerű emberek. Külsőre és foglalkozásra nem egyformák, de valamennyien megegyeztek abban, hogy életüket kockáztatva harcoltak a munkások és parasztok hatalmáért. Egyik fegy­verrel védte a gyárat a kártevők el­len, a másik a termelőszövetkezet raktárait őrizte az elszánt tolvajok­tól, a hartnadik meg baltával tar­totta távol a harácsolókat a nép va­gyonától. Égő szemmel virrasztottak éjszakáról éjszakára, nem mondták, hogy a munkaidő csak nyolc óra, nem ijedtek meg a felelősségtől, s a fáradságtól. Tudták, nincs az az ál­dozat, amely sok lenne egy nép sza­badságáért. Mert ők felismerték az osztályérdeket, sokkal előbb, mint más, s a kulisszák mögött meghúzó­dó, távolról irányító urak, előttük nem maradhattak rangrejtve. Meg­hallották a szép szavak mögött a gyűlölködő sziszegést, a Himnusz hangjai mögött a fogvicsorgatást. Különösen az idősebbek, akiket sok mindenre megtanított az 1919-es el­lenforradalom. CSAK HALA ÉS MEGBECSÜLÉS ÖVEZHETI AZOKAT az elvtársain­kat, akik a legnehezebb időkben is A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei között 'a bükkaljai szénbá­nyák felhívására széleskörű munka- verseny bontakozott ki a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. év­fordulójának tiszteletére. A munka­verseny során született termelési eredményekkel határidő előtt csak­nem 2 hónappal az ormosa külszíni fejtésű bányaüzem elsőnek fejezte be ezévi termelési tervét. A terv be­fejezése után kedd reggelig pedig már több mint 4000 tonna szenet ter­melt 1957. évi tervén felül. A gépesí­tett frontfejtéseken termelő ormosa külszíni bánya dolgozói elhatározták. helytálltak. Az átnyújtott kitünteté­sek is azt igazolják, hogy szárnon- tartjuk tetteiket, nem feledkeztünk el róluk, akik legszebb példáját ad­ták a kommunisták hazaszereteté­nek. hogy a december 31-ig hátralévő idő­szak alatt még mintegy 50.000 tonna szenet termelnek. Befejezte éves tervét a szuhakéllói Il-es akna is. Ebben a bányaüzem­ben ez évben kezdték meg a rend­szeres termelést. Az elővájások mel­lett jelenleg ,kis munkahelyeken dol­goznak a bányászok. Jövőre már gé­pesített, nagyiéi j esi feményű front­fejtésekről termelik a szenet. Az 1957. évi tervét befejező két bánya mellett még számos üzem áll közvetlenül éves tervének teljesít'-'3 előtt. A megengedettnél kevesebb anyagból és kevesebb kalória {elhasználásával állítják elő az acél tonnáját a forradalmi műszakban Diósgyőrött A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek martinüzemében a kemencék fajlagos teljesítményének növelése, illetve a gazdaságos termelés meg­valósítása érdekében az utóbbi idők­ben számos intézkedést léptettek életbe. így már eddig több kemencét építettek át az eddigi vegyes tüzelé­sűről kimondottan olajtüzelésűre. A hulladétotéresi pedig új mágnesdarut helyeztek üzemibe. A megvalósított intézkedések a fizikai és műszaki dol­I gozók együttes jó munkájával eredményesen hasznosul a forra­dalmi műszakban. Az üzem a negye­dik negyedévben november 6-ig ese­dékes tonnatervét már nemcsak többszáz tonna jóminőségű acéllal ha­ladta túl, hanem egy tonna acél elő­állításához a megengedettnél 16 kilo­gramm anyaggal használ fel keveseb­bet s ugyanakkor csaknem tíz száza­lékkal kevesebb kalóriát te to#?v-r mint a múlt év szeriem,beréoer Határidő előtt teljesítette 1957. évi tervét két borsodi bánya

Next

/
Thumbnails
Contents