Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-21 / 273. szám
CsfltSrtők, 1957. november 21. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A JELEN Képek a szovjet kormányküldöttség látogatásáról I. /v magyar mezőgazdaság szocia- lista átszervezésének, a paraszti termelés megjavításának és a ■termelési biztonság megszilárdításának elvi alapjait a párt agirártézisei- fren találj ük. Amint azt a tézisek a bevezetőben megállapítják: a mezőgazdaság szocialista átszervezése már a felszabadulás utáni éveikben megkezdődött és azóta jelentős eredményeket hozott. Az elmúlt esztendők agrárpolitikája az elkövetett hibák ellenére is helyes volt, mert kidolgozta az utat, amelyen a mezőgazdaságnak haladnia kell és igyekezett megtalálná és kialakítani a helyes formákat, azokat a módszereket, amelyekkel a mezőgazdaság szocialista útra terelése megvalósítható. A párt és a kormány az elmúlt évtized alatt teljes anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette a dolgozó parasztságot abban a törekvésében, hogy kollektív gazdaságokat hozzon létre:, segítette és támogatta a termelőszövetkezetekeit ; intézkedéseivel lehetővé tette, hogy azok, akik a nagyüzemi gazdálkodást választották, megtalálják az erkölcsi és anyagi feltelteit arra, hogy ebben a gazdálkodási formában valóban a magyar mezőgazdaság élén járó, vezető nagyüzemi gazdasággá váljanak. A létrehozott kollektív gagáasá- gok és termelőszövetkezetek zöme rövid idő alatt olyan egyedülálló termelési eredményekkel dicsekedhetett, hogy a dolgozó parasztság ncgyrésze előtt semmi kétség nem támadt afelől, hogy a magyar mező- gazdasági termelés fellendítésének egyedül helyes és járható útja valóban a kollektív nagyüzemi gazdálkodás! w okszor elismételt tétel, hogy a paraszti gazdálkodás fejlesztése, a munkának gépekkel történő megkönnyítése a kisparaszti nadrágszíj parcellákon technikailag elképzelhetetlen és a gépi munka teljes kapacitásiának kihasználása elképzelhetetlen mindaddig, amíg a kollektív gazdaságokat létre nem hozták és ennek előfeltételeit meg nem teremtettük. Hogy a gépi munka a kollektív gazdaságokban és a fejlett agrotechnikai módszerekkel történő termelés milyen ugrásszerű fejlődést . jelent, ennek nagyon sok termelő- szövetkezet, amely aránylag rövid idő leforgása alatt országos hírnévre tett szert—fényes bizonyítékát adta. A túrikevei, a barcsi, a kápólnás- nyéki, vagy, hogy szűkebb pátriánkban. Borsod megyében maradjunk: a négyest, a tiszabáboinai, tiszaka- tt’ádl, sárospataki, szikszói és a tisza- keSzi termelőszövetkezeteik tagságának zöme még az ellenforradalom legviharosabb napjaiban Is kitartott a csoport mellett, megvédelmezie «annak vagyonát, mert meggyőződése volt, hogy a csoport elhagyása nem más lenne, mint visszalépni a múltba és ismét a kisparaszti gazdálkodás számtalan bizonytalanságát választani. Ezek a termelőszövetkezetek és egyéb kollektív gazdaságaink nagyrésze az ellenforradalom leverése után rövid időn belül talpra- álltaik. Sokhelyütt, egyebek közt Tiszabábolmám, a csoporttagok megtakarított pénzüket ajánlották fel a hiányró gépek, vetőmag és az elherdált jószág állomány pótlására és az ellenforradalom ütötte sebek ellenére is ebben a gazdasági évben magasan túlszárnyalták a kisparaszti termelés átlagát. Ma már a volt tsz-tagok nagyrésze, akik megfélemlítésből, vagy ingadozásból annak idején a közös gazdaságot elhagyták, ismét a csoport kapuján kopogtatnak. Látva a tsz eredményeit, Tiszakesziben mostanában azok is újraíelvételüket kérik, akik még 1953-ban kiléptek! Természetesen nem dicsekedhet hasonló eredményekkel minden termelőcsoport. Ezt nem hallgathatjuk el. Némely helyen, ahol a dolgozó parasztok körében még nem érlelődött meg a szövetkezés gondolata, a párt agrárpolitikájának félreértéséből, az agrárpolitika helyes ismerete nélkül, az önkéntesség megsértésével is létrehoztak olyan termelőszövetkezeteket, amelyek később belefulladtak az állami hitelekbe és termelési átlaguk alatta maradt a kisparaszti' gazdaságokénak. Itt hiábavaló volt a tsz eredményeivel agitálni, hiszen a kívülálló gazdák, akik látták és figyelték a csoport gyenge munkáját, hovatovább miár abban is kételkedtek, hogy az országoshírű eredmények talán csak papíron vannak meg. Érthető és megbocsátható ez a kételkedés, hiszen a meggyőzés első eszköze, hogy a dolgozó parasztok saját szemükkel lássák, szinte mindennap tapaszt alják, hogy a termelő- csoportban. valóban könnyebb az élet és magasabb a szövetkezeti •tagok életszínvonala. Hiszen a parasztember alapvető jellemvonása a * Ezt a cikket a szerkesztőség vitaindító cikknek szánja. a csoportba. Annak ellenére, hogy a múlt ősszel nemcsak gazdaságilag, hanem -politikailag ás komoly károkat okozott az ellenforradalom, termelőszövetkezeteink tekintélye helyreállt és tovább növekedett. Me- ( gyénkben sokszáz dolgozó paraszt v tett olyan kijelentést az aratási mun- kák idején, hogy a betakarítás után , visszalép a termelőszövetkezetbe. Ez a tény önmagáért beszél! A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai a szakemberek bevonásával a közelmúltban készítették el a 15 éves távlati terveket, amelyekben a járás mezőgazdaságának fejlesztését kidolgozták. Ezeké- a terveket a legtöbb helyen végrehajt óbizottsági üléseken már elfogadták. Kétségtelenül, e tervek el- ; készítésében elsősorban az agrártézi- r sek adták a főbb szempontokat, de 51 a tervek készítőinek figyelembe kel- * lett venniök a helyi adottságokat, \ sajátosságokat. Például a szerencsi \ járás távlatfejlesztésének lényegét \ nem képezheti az, ami például fel- J adat a mezőcsáti, vagy mezőkövesdi járásban. Amíg a szerencsi járásban — egyebek közt — a már sokat hangoztatott tokaj-hegyaljai rekonstrukciót kell megvalósítani, amellett, hogy a járás belterjes irányú fejlesztését is elérjék, a délebbi fekvésű já- * rásokban elsősorban a belterjes gaz- f dlálkodás kiszélesítése, a járás mező- \ gazdaságának belterjesebbé tétele a \ legfontosabb. A távlati tervek leg- J többje többé-kevésbé tartalmazza ? ezt a feladatot, de némely helyen J túlságosan papírforma szerint értei- J mezték az agrártézisek megvalósítá- á sát. Alapos, gondos munka fekszik a i sátoraljaújhelyi járás 15 éves távlati tervében: készítői bizonyára hosszas tanulmányozás után ültek össze és igyekeztek valamennyi fontos ágazatot kidolgozni. Kétségtelen: a távlati terv az agrártézisek figyelembevételével készült, úgyszólván valamennyi pontját tartalmazza, de érezhető ez esetben is, hogy a sátoraljaújhelyi elvtársak kissé bátortalanok voltak a kezdeményezésben. Az agrártéziseik nemcsak meghatározzák a legfontosabb tennivalókat, a hanem módszeres tanácsokat is ad- - nak arra vonatkozólag, hogy miiként fejlődjék hazánk mezőgazdasága, miként fejlesszük mi magunk a lehetőségek széleskörű kiaknázásával. A párt és a kormány intézkedései megteremtették a nyugodt termelő- munka alapfeltételeit, mindenben védik a különböző termelési rétegek érdekeit, és a párt minden erejét latbavetve megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a mezőgazda- sági termelés területén termelési bizonytalanságot igyekeznek előidézni. A távlati tervek megvalósít asa ** során tehát, amulett, hogy minden képességünkkel --s lehetőségünkkel küzdünk a növénytermesztés hozamának emeléséért, az állat- tenyésztés kiszélesítéséért, s mindazon lényeges feladatok megvalósításáért, amelyek megyénk mezőgazdaságának helyzetét előbbre viszik, — egyik legfontosabb tennivaló továbbra is a nagyüzemi gazdálkodás segítése, népszerűsítése, támogatása. Hiszen e nagyhorderejű tervek megvalósítása csakis ezen az úton oldható meg. Amint a tézisek megállapítják: a pártnak az a véleménye, hogy az egyénileg gazdálkodó pa-.. rasztságnak is növekedjék a bevéte- \ le és emelkedjék életszínvonala, annak arányában, ahogyan termelésük és árutermelésük emelkedik, termelési költségük csökken. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bevételük növekedése és életszínvonaluk emelke- . dése nagymértékben csak a szövet- \ kezeti nagyüzemi gazdálkodásra va- 1' ló áttérés útján, az ott lehetséges fokozott gépi munka, szaktudás fel- használása, korszerű termelés és ami ezekkel együtt jár, a rendszeres bővített újratermelés útján valósítható meg. ÓNODVÁRI MIKLÓS Borsod megye gazdaköreit a múltban nagyobbrészt a módosabb parasztok látogatták. A nincstelenek, valamint a szegényparasztok pedig olvasó- és , népköröket alakítottak. Ezek a körök különösen a megye déli részén, a Tisza-menti falvakban honosodtak meg. Az elmúlt évtized jelentős változást hozott a vidéki ember életében is. Ma már a falvak lakossága nemcsak mezőgazdasági dolgozókból, hanem kisiparosokból, bányászokból és gyári munkásokból tevődik össze. Ezeknek a dolgozóknak más-más a gondolkodása, az igénye, a problémája. Ezért a Hazafias Népfront megyei bizottsága olyan társulatok megalakítását javasolja, amelyekben a községek dolgozóinak egésze képviselve legyen, Ilyenek a választott vezetőséggel és alapszabállyal működő népkörök. Népkörök eddig Mezőkövesden, Tarcalon és Miskolcon alakultak. Feladatuknak a párt és a kormány politikájának mielőbbi megvalósítását tekintik. Hetenként tartanak összejöveteleket és a vezetőségekbe a kommunisták mellett a termelésben élenjáró, a nép államát szerető pártonkí- vülieket választottak. A népkörök most elhatározták, hogy egy-egy fontos kérdés megvitatására meghívják országgyűlési képviselőjüket is. A Hazafias Népfront-bizottság jelenleg a megye negyven községében segíti a népkörök szervezését és megalakulását. így rövidesen új népkörök kezdik meg munkájukat Szikszón, Krasznokvajdán, Szászfán, Szalonnán és Szendrő községben; Kedves vendégeink az Egyetemen Zujeva elvtársnő, az OSZSZK kulturális minisztere Sályi professzor társaságában ismerkedik a Miskolci Műszaki Egyetem kémiai laboratóriumában folyó munkákkal. A Lenin Kohászati Művekben A szovjet vendégek gyárlátogatásra indulnak. Komárov elvtárs, a szovjet kormánydelegáció vezetője, köszönti a Lenin Kohászati Művek dolgozóit. Varlánov elvtárs leningrádi henyerész, a Szocialista Munka Hőse üdvözli a hengerde középsor dolgozóit. jobb, mondhatni: »módosabb« életre való törekvés, de jellemvonása a kételkedés is, ha megszokott, »bedolgozott« gazdaságának megbolygatá- siáról van szó. Mulasztás az, hogy illetékes szerveink nem figyeltek fel időben erre a jelenségre, amely nagyon sok helyen, de különösen ott, ahol gyengén működő csoportok voltak. a kis- és középparasztok idegenkedtek a szövetkezéstől és lehetőleg inkább megszabadultak a földtől, a felszereléstől, állatállománytól. Sokain persze a párt agrárpolitikája alapvető fogyatékosságaként tüntetik fel ezt a jelenséget, félre- magy arázva koncentrálnak és a.zt állítják, hogy helytelen volt a párt agrárpolitikája. Ezek az elvtársak tévednek! Félreértik az elvi és gyakorlati különbséget. a már szerencsére isimét ott tartunk, hogy az újjáalakult vagy újonnan létrehozott termelő- szövetkezetek nagyszerű termelési sikerekkel dicsekedhetnek, magasain túlszárnyalják a kisparaszti termelési átlagot és az egyénileg gazdálkodó parasztok, annak ellenére, hogy a kormány intézkedései nyomán számos sújtó tehertől megszabadultak és ezáltal lényegesen biztonságosabb termelési formák közt, dolgoznak, mégis fokozott mértékben érdeklődnek a termelőszövetkezetek iránt. Gyakori jelenség, hogy olyan középparasztok. akik korábban a megszorítások ellenére sem voltak hajlandók a csoportba belépni, ma önként kérik felvételüket. Alapjábanvéve tehát helyes volt a párt agrárpolitikája és az elkövetett vétségeiknél a módszerekben volt a hiba. Ezek pedig ki javíthatók és megszüntethetek, ha időben felfigyelünk a jelenségre és fellépünk ellene. Az elmúlt esztendők eredményeinek, munkájának értékelésénél az elkövetett módszertani hibák ellenére is megállapíthatjuk: a magyar parasztság ma már megváltozott falusi osztályviszonyok között él és dolgozik. A megváltozott termelési körülmények közt megváltozott a parasztság életfelfogása is: emelkedett életszínvonala .és változás állt be összetételében. II. A parasztság egyes rétegeivel ** kapcsolatosan a párt agrár- politikája világosan és kézzelfogható magyarázatokkal szabja meg & feladatokat a jövőt illetően. A tézisek kimondják, hogy: a termelőszövetkezeti parasztságot továbbra is a jövő egységes szocialista parasztosztálya magjának kell tekinteni. A termelőszövetkezeti gazdálkodási mód az, amely a jövő gazdálkodási módja és elvileg és alapjaiban is különbözik az egyénileg gazdálkodóktól. A jövőt illetően oda kell jutnunk, hogy a termelőszövetkezeti parasztság legyen — a mezőgazdasági munkásokkal és a félproletár ókkal együtt — a párt falusi bázisa! Mezőgazdaságunk sajátos helyzetét tekintve — annak akár jelenét, vagy jövőjét tekintjük: a szocialista átszervezésben továbbra is a meglévő termelőszövetkezetele megerősítése, valamint újabb nagyüzemi gazdaságok szervezése a legfontosabb feladat!... Éppen ezért a pártnak, a szövetkezeti vezetőknek és minden öntudatos termelőszövetkezeti tagnak a jövőben nagyobb gondot kell fordítania a termelőszövetkezeti parasztság egységének, nevelésének, öntudatának kikov ácsol ására. az egységes szövetkezeti szellem kialakítására. (Agrártézisek.) Másik nem kevésbé fontos feladat a kilépett termelőszövetkezeti tagokkal való megfelelő bánásmód. A tézisek kimondják, hogy általában úgy kell bánni velük, mint leendő szövetkezeti tagokkal, hiszen, mint arról előbb már említést tettünk: azok, akik a termelőszövetkezetet 1953-ban, vagy az ellenforradalom viharos napjai alatt el'ha rrv-táik. többé-kevésbé megbán iáik ezt a lépést és visszakérik magukat 17 0 A m Á T7f A. ír JT* lüo /j. ió V íj A i UK Borsod megye 40 községében szerveznek népköröket
