Észak-Magyarország, 1957. november (13. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-21 / 273. szám
4 ÉSZAKMAGVARORSZÁG Csütörtök, 1957. november,ti. Vélemények az üzemi tanácsokról TÖBB HÓNAPON AT TARTÓ VITA után foglalta közös határozatba a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány és a Szaktanács elnöksége az üzemi tanácsokról szóló nagyjelentőségű rendelkezést, amely az üzemi demokrácia kiszélesít lését szolgálja. A határozattal kapcsolatban elhangzott vélemények azt bizonyítják, helyesen döntött pártunk és kormányunk, amikor az üzemi tanácsok létrehozását rendeletbe foglalta. Ezt bizonyítják a lapunk munkatársának adott nyilatkozatok js. Kormos István SZMT elnök — Ha a határozat szellemét és tartalmát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy ez a határozat teljesen megegyezik a dolgozók véleményével, akaratával és nézeteivel — kezdte nyilatkozatát Kormos István elvtárs. Majd így folytatta: — A dolgozók többsége elítélte a •rosszemlékű munkástanácsokat és tevékenységüket, de fenntartották nézetüket és jogukat arra, hogy kell egy olyan szerv, vagy intézmény, amelyen keresztül az eddigiektől jobban és eredményesebben gyakorolhatják jogaikat, beleszólásaikat az üzem gazdasági ügyeinek intézésébe. Ez az új szerv lehetővé teszi, hogy operatívan részt vállaljanak az üzemek helyes gazdasági ügyeinek intézéséből azok is, akik sem az üzemi pártszervezetnek, sem egyéb tömeg- szervezetnek nem voltak, illetve ma lem tagjai. Ebben a szervezetben a kitűzött célok megvalósítása érdekében össze kell fogni minden párttagnak, szakszervezeti tagnak és szervezeten kívül álló becsületes dolgozónak. Az üzemi tanácsoknak meg van adva a törvényes jog arra, hogy javaslatokat tegyen, sőt intézkedjen a dolgozóiját érintő fontos gazdasági, termelési és szociális kérdésekben. A jogok mellett természetesen ott találjuk a kötelezettséget és a felelősséget is. Csak akkor lehet jó az üzemi tanácsok munkája, ha a megválasztott vezetők mindegyike a legnagyobb odaadással, lelkiismeretes munkával, a dolgozók ügyeinek szem előtt tartásával végzik el a rájuk bízott feladatokat. Az üzemi tanácsokról szóló rendelet végrehajtása felelősségteljes munkát követel meg az üzemi szak- szervezeti szervek részéről is. Az üzemi tanácsok a szakszervezetek irányítása alatt műkődnek; inhidéh tevékenységéért elsősorban a szak- szervezetek felelősek. Ez a felelősség abból adódik, hogy az üzemi tanácsok létrehozása, munkájának előkészítése, megszervezése és ellenőrzése a szakszervezet feladata. Az üzemi tanács elnöke az üb. elnök és tagjainak kétharmadát a demokratikusan megválasztott szakszervezeti szervek alkotják. Annál inkább is nagy a szakszervezetek felelőssége, mert a szakszervezetek is egyike volt azon szerveknek, amelyek már október előtt felvetették az üzemi demokrácia fejlesztését. Most tehát itt van a kezünkben a törvényadta lehetőség arra, hogy növeljük a dolgozók beleszólását az üzemek életébe. Az üzemi tanácsokat olyan szervvé kell tenni, hogy a dolgozók éppen a tanácsok tevékenységén keresztül magukénak érezzék azt az üzemet, amelyben dolgoznak. Az üzemi tanácsok megalakulásával új feladatok hárulnak az üzemi bizottságokra, növekedik a szakszervezetek joga, de ezzel együtt a felelőssége is. Éppen ezért a dolgozók iránt érzett felelősség tudatával, gondosan készüljenek fel az üzemi tanácsok megválasztására. Gondoskodjanak tevékenységük helyes kialakításáról, hogy e2 az új szervezet mindemben megfeleljen a dolgozók bizalmának és sikeresen végezze a ráháruló feladatokat, éppen a dolgozó nép érdekében, a szocialista társadalom építésének és fejlesztésének érdekében — mondotta Kormos elvtárs. Vincze Géza igazgató — A magam részéről a legteljesebb mértékben egyetértek a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének az üzemi tanácsokról hozott határozatával. A legteljesebb mértékben egyetértek az Elnöki Tanács azon törvényerejű rendeletével is, amelyek a munkástanácsok megszűnését mondja ki. Hogy a munkástanácsok mennyire nem a munkásosztály ügyét szolgálták, hogy mennyire az ellenforradalom szekerét tolták, -fényesen bizonyítja ezt a mi vállalatunknál lévő munkástanács ténykedése is. Csak egy példát említek. Rövid működése alatt 15 kommunistát távolított el funkciójából — nyilatkozott Vincze Géza elvtárs, a Borsod megyei Építőipari Vállalat igazgatója, majd így folytatta: — Az üzemi tanács létrehozása most jobban kielégíti a munkásoknak azt az igényét, hogy még inkább beleszólhassanak az üzemek irányításába, a gazda jogaival élve, de egyben annak gondjait és felelősségét is átérezve, résztvegyenek a vezetésben. Az üzemi tanács hatásköre kiterjed az üzemi élet minden területére. Ellenőrző, véleményező és döntési jogkörrel rendelkezik. Ellenőrzi a vállalat gazdaságos működését, a termelő berendezések, a nyersanyag, a pénzügyi eszközök és a munkaerők tervszerű felhasználását, a műszaki fejlesztés feladatainak megoldását, a társadalmi tulajdon védelmére hozott rendelkezések végrehajtását, a minőségi ellenőrző szervezet működését. Az üzemi tanácsok jogait és kötelességeit, ismerve, bízom benne, hogy nagy segítségére lesznek az igazgatóknak. A magam részéről mindent el fogok követni, hogy a mi vállalatunknál is megválasztandó üzemi tanácsokkal a legteljesebb mértékben együtt dolgozzak — fejezte be nyilatkozatát Vincze Géza elvtárs. Szűcs Aladár főmechanikus — Csaik három nap telt el azóta, hogy az üzemi tanácsokról szóló határozat napvilágot látott a sajtóban. Ezért nehéz még kiforrott véleményt mondani, s így csak a magam nevében beszélhetek — kezdte nyilatkozatát Szűcs Aladár elvtárs, a Bcrsod- vidéki Gépgyár főmechanikusa. Majd így folytatta: — Örömmel olvastam a határoza. tot, s azt népgazdaságunk számára igen hasznos határozatnak tartom. Szeretném, ha a mi üzemeinkben is minél hamarabb megalakulnának az üzemi tanácsok. Azt hiszem, az üzemi tanácsok jó munkája elsősorban attól függ majd, hogy kit választunk be ebbe az igen fontos, gazdasági életünkben nagy szerepet játszó tanácsba. Mindenekelőtt tehát nagyon gondosan kell majd ügyelni a tanácsok összetételére, s csak olyan embereket választunk meg, akik méltók e tisztség betöltésére. A beválasztott munkások fokozottabban érzik majd a termelésért, a gyárért, a fegyelemért a felelősséget. Éppen ezért egyik legnagyobb feladatunk az lesz, hogy lényegesen javuljon a termelés és a szemük fényénél is jobban vigyázzanak a nép vagyonára. Legnagyobb értéke az üzemi tanácsoknak pedig az, hogy ezeket a szerveket mi teremtettük meg, mi, a magyar munkásosztály, szemben az ellenforradalmi munkástanácsokkal, amelyek nyíltan uszítottak hazánk egyik legtragikusabb idejében a sztrájkra, örömmel üdvözlöm az üzemi tanácsot, sok sikert kívánok munkájukhoz — nyilatkozott Szűcs Aladár elvtárs. Hétfőn, a Magyarországon tartózkodó jugoszláv kohász-, gazdasági és pénzügyi küldöttség a diósgyőri Lenin Kohászati Művekbe látogatott el. A Miodrag Pesics kohómérnök, a jugoszláv nehézipari államtitkárság tanácsosának vezetésével érkezett küldöttséget Valkó Márton, a gyár Kos- suth-díjas igazgatója köszöntötte, majd a küldöttség tagjai a gyár párt-, szakszervezeti és gazdasági, valamint műszaki vezetőinek kíséretében megtekintette a kohászat üzemeit. A gyárlátogatás után a jugoszláv küldöttség tagjai, valamint a gyár vezetői baráti légkörben megbeszélést folytattak a gazdasági és tudományos együttműködés lehetőségeiről. A küldöttség látogatása egyébként a küszöbön lévő jugoszláv-magyar államközi szerződés megkötését szolgálja a kohászat vonatkozásában. Este a lillafüredi Palota-szállóban a jugoszláv vendégeket a gyár vezetősége vacsorán látta vendégül. Kedden a jugoszláv küldöttség az Ózdi Kohászati Üzemekbe látogat el. »■ Budapesti lányok címmel a rádió folytatásos regényének színpadi változata kerül bemutatásra november 25-én, hétfőn délután 6 és fél 9 órai kezdettel a Béke filmszínházban. Szereplők: Bástiiy Lajos, Kossuth-díjas érdemes művész, Sütő Irén, Berek Kati, Gombos Katalin, Keleti László, Lelkes Agnes, Viktor Gedeon, Zentai Ferenc és Miskolc kedvencei: Zentay Anna és Rá- íhonyi Róbert. Az Országos Filharmónia felhívja a közönségszervezőket, hogy jegyigény!ősüket legkésőbb ma délután 5 óráig jelentsék be a Filharmónia kirendeltségének. Miskolc az öt város építészeinek versenyén Pár nappal ezelőtt nyílt meg Budapesten az Építőművészek Szövetségének Puskin utca 42. szám alatti székházában öt vidéki város tervezőirodáinak építészeti kiállítása. Kevesen tudják még Borsodban és itt Miskolcon, hogy ezen a seregszemlén Győr, Pécs, Szeged és Debrecen mellett a mi városunk, Miskolc is szerepel helyi építészeti problémákat feldolgozó modellekkel, fotókkal, tervekkel. A kiállítás miskolci részlegét Bene László építész rendezte. Megkérdeztük tőle, mivel vesz részt tervező- irodánk a pesti kiállításon? Milyen problémákat dolgoztak fel mérnökeink, mit láthat ott a látogató? — Igen gazdag anyaggal szerepel a miskolci tervező iroda ezen az országos jelentőségű kiállításon — mondotta Bene László. — Anyagunk elsöy nagyobb csoportját az épülő, vagy tervezés alatt álló lakótelepülések modelljei, rajzai, fotói adják. Ott látható a Kilián és selyemréti lakótelepülés, az avasi tanári lakások és a Miskolc környéki bányászlakótelepek: Ki- ráld, Recsk, Sajókeresztur, Ruda- bánya terve. Kiállítottuk a Sötétkapu és a Déryné Színház átépítésének modelljeit is, amelyek már a műemléki jellegű munkálatok csoportjához tartoznak. Iparj vonatkozásban szintén érdekes a miskolci tervező iroda kiállítási részlege. Felvitték Budapestre a köztisztasági vállalat új telepének, a miskolci cementipari vállalat rekonstrukciójának, a borsodi erőmű lillafüredi üdülőjének, valamint egy géDállomásnak típusterveit. Megkérdeztük Bene László építésztől azt is, hogy milyen fogadtatásban részesült a miskolci tervező iroda anyaga, milyen sikerrel szerepelnek építészeink ezen az országos versenyen. Megállapítása szerint az iroda munkái szakmai körökben is szép sikert arattak. Különösen örültek Pesten annak, hogy sok épületről már fénykép szerepel a kiállításon, ami annyit jelent, hogy építészeink nem csak álmodoznak, tervezgetnek, hanem terveik testet öltenek, sorra megvalósulnak. Egy építésznek, a szakma művészének pedig ez jelenti az igazi örömet. — Általában az egész kiállítás mérlege azt mutatja — folytatta tájékoztatóját Bene László építész —, hogy a vidéki irodák, közöttük a miskolci is, egyenrangúak a pestiekkel. Terveink korszerűségben, stílustisztaságban, kivitelezhetőségben bármikor felveszik azokkal a versenyt. Ez nagyon dicséretes, s csak örömmel számolhatunk be műszaki értelmiségünk e rétegének értékes munkájáról, szép eredményeiről. De nem láthatnánk a kiállítás gazdag és minden embert érdeklő anyagát idehaza, Miskolcon is? — kérdezzük Bene Lászlót. — Dehogynem! Szó van arról, .hogy az anyagot vándorkiállítás keretében előbb a miskolci közönségnek, majd a megye nagyobb helyein lakóknak is bemutatjuk. Persze csak a pesti zárás után! Nohát ennyit még tudunk vele várni, hiszen csak a hónap végéig tart nyitva Pesten a kiállítás. Hát akkor viszontlátásra a Déryné Színház, a cementipari rekonstrukciós terv és a hőerőmű üdülőjének szemet-lelket gyönyörködtető kis modelljei között, építészeink itthoni bemutatkozásán! Hogy hol? Azt majd eldöntik az illetékesek! (krónikás) B actio, ttU látalc a kfatííkut... Egy nőt látok a közelében, aki ellenségesen viseltetik maga iránt..., de a végén minden rendbejön, férj- hezmegy és akkor az élete megváltozik. Általában mindenkinél minden rendbejön a végén, mert Mária néni szereti, ha tőle jókedvűen mennek el az emberek. Leányoknak szép barna vőlegényt, messzi idegenből levelet, csomagot jósolt. Általa »üzentek« a holtak is ittmaradt hozzátartozóiknak. Természetesen ezeket a szolgálatokat nem ingyen végezte, de hát ugyebár a Krisztus koporsóját sem ingyen őrizték. Molnár Mária — a jósnő— nem is valami olcsón mérte a »vigasztalást«, az őt felkereső asz- szonyoknak, lányoknak. Ahogy a bíróság előtt a becsapott emberek elmondták 25—100 forintokat fizettek egy-egy jövendöléséért. De akadt olyan is, aki úgy megörült a »jó hírnek«, hogy 130 forinttal jutalmazta érte a jósasszonyt. És ha nem vált be a jövendölés? Édes istenem, még a »légbőlcsebb« sem tudja azért mindig pontosan meglátni a kifürkészhetetlen sorsot. Egy szép kis fiatalasszony mesélte el, hogy 1 éves asszony volt, amikor a »mindenttudó« Mária néni szép vőlegényt jövendölt neki. Kacagva meséli, hogy ő a hibás, mert mielőtt bement, lehúzta a karikagyűrűjét, így -íkarta próbára tenni, hogy valóban úgy tud-e mindent Molnár Mária, ahogy barátnője neki elmesélte. így élt jól munkanélkül is Molnár Mária, miközben száz és száz hiszékeny nőt becsapott évek óta, akik bíztak a züllött, részeg öregasszony »mindentudásában«. A bíróság 6 hónapi börtönre ítélte. Lesz ideje elmélkedni a sors kifürkészhetetlen útjain; Elveszett egy harisnyakötő Hiszen ha az egy egyszerű ha- risnyakötő lenne, amely Milánóban elveszett — nem lehetne sétn- mit sem tenni. De ebben az esetben Jayne Mansfield, a hollywoodi filmcsillag gyémánt harisnyakötője- ről van szó. A szőke démont 3000 ifjú fogadta, mégpedig olyan lelkesen, hogy Jayne perceken belül elvesztette cipőjét, szokott pózát, nyugalmát, valamint gyémánt harisnyakötőjét. A Scalaba tervezett látogatását le kellett mondani, oda cipő nélkül mégsem mehetett. így hát megelégedett egy exkluzív lokállal, ahová — mint mondják — cipő, sőt egyebek nélkül is be lehet menni. MUNKA- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI ŐRJÁRATON A TÜZELÖSZER ÉS ÉPÍTÖ- ANYAGÉRTÉKESÍTÖ VÁLLALAT */ll. számú ózdi telephelyének, valamint az Ózdi Kiskereskedelmi Vállalat 3. számú fűszer és csemege holtjának ellenőrzése után még több üzemet meglátogatott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által létrehozott munka- és egészségvédelmi bizottság. »HUNGÁRIA« ÉTTEREM NEM TITOK, VANNAK ELLENŐRZÉSEK, amikor a vendéglátó- iparban ellenőrzést tartó közegek először asztal mellé ülnek, ugyanúgy, mint a többi vendég. Amikor sor kerül a kiszolgálásra, csak azután avatkoznak közbe mint hivatalos emberek. Ilyen esetben az ellenőrzés az áru mennyiségére és minőségére irányul. Ez alkalommal az ellenőrzés nem terjedt ki az étteremre, mivel a bizottság előtt ismeretes volt, hogy az Ózdi Vendéglátóipari Vállalat 5. számú üzemegységének étterme egy év óta sokat változott, az ott étkező vendégek, emberek sokkal higiéniku- sabb körülmények között étkezhetnek. Éppen ezért az ellenőrzés a legfontosabb helyekre, a konyhára,^ előkészítőre, raktárhelyiségekre és a szociális helyiségekre terjedt ki. Elöljáróban el kell mondani, hogy ez az étterem, egy igen régi, elhanyagolt állapotú épületben van. A konyhába lépve ismeretlen bűz terjeng. Különböző ételféleségek ké- Izülnek, de szellőző berendezés sehol! Az erős, vegyes ételszag (hagyma, esetleg égő zsír, füst, gőz, vagy kifutott étel, leves) zavartalanul áramlik be az étterembe. Nincs ki és beadó ablak, az ajtónyílások még függönnyel sincsenek takarva. Az igen kicsi konyha jelentős százalékát a hatalmas tűzhely foglalja el. Az állandó párolgás következtében a tavalyi meszelés alig látható. A vastag mészréteg állandóan pereg. Az előkészítő helyiséget a konyhára nyíló kis fülke képezi. Itt történik több fontos élelmiszer raktározása is. Mivel ezt a helyiséget csak a konyhán át lehet megközelíteni, így a nyers áru, burgonya, zöldség, káposzta és több más nagyobb tömegű anyag a konyhán keresztül érkezik az előkészítőbe és a hulladék ugy-,r. L k^rül ki a szemétdombra. A konyha szennyeződése igen nagy! Hiányosság tapasztalható a dolgozók munkaköpenyének kiadásánál is. Az ott dolgozó asszonyok elmondták, hogy két év óta nem kaptak köpenyt, pedig úgy tudják, hogy a vendéglátóiparban évenként jár. Ebben igazuk van. Egy kis kezdeményezéssel, ötletekkel a konyhát is lehetne szépíteni. Az egyik festetten, összevagdalt asztalt a maga zsíros szennyeződésével például szépen „elrejthetnék” ha viaszos vászonnal takarnák és a húst, vagy más egyéb zöldségféleséII. ELLENŐRZÉSÓZDON get a rajta elhelyezett deszkán vagdosnák. A foltos, szakadozott munkaruhák ha tisztábbak lennének, szintén a konyha szépítéséhez járulnának hozzá. Ez a megjegyzés vonatkozik a konyha kövezetére is. Az ellenőrzés a söntésben, az italos zöldségraktárakban nem észlelt különösebb hiányosságot. Felhívja azonban az illetékes tanács figyelmét az udvar csatornájának állapotára. amely a vendéglátóüzem egészségvédelmi körülményeit súlyosan veszélyezteti. HÚSFELDOLGOZÓ ÜZEM KÖZTUDOMÁSÚ, HOGY A HÚS és általában a hentesáruk igen fontos tápanyagok az ember szervezetében. Éppen ezért szükséges, hogy a hússal foglalkozó üzemek tiszták és a vele bánó emberek is tisztaságot szerető, felelősségük tudatában dolgozó munkások legyenek. A bizottság. ebből az elvből indult ki, amikor ellenőrzés céljából átlépte az ózdi húsfeldolgozó üzem kapujának küszöbét. Ez az üzem is régi épületben van. Tulajdonosának valamikor megfelelt, mert akkor még nem voltak szigorú egészségügyi követelmények és a húsfogyasztás $em volt olyan nagymértékű, mint ahogyan az utóbbi években Ózdon is megnövekedett. Éppen ezért a városi tanács tudatában van, hogy az a régi élelmiszeripari „hagyaték” nem felel meg a követelményeknek, ezért tett pár évvel ezelőtt javaslatot az új üzem megépítésére. Az új üzem építését még az elmúlt évben megkezdték, de hitel hiányában ebben az évben szünetelt a munka. A régi üzemnek tehát továbbra is termelnie kell, méghozzá szemelőtt tartva úgy a feldolgozó munkások élet- és egészségügyi követelményeit, mint a fogyasztóközönség érdekeit. Nyiltan megmondjuk: a bizottság azt hitte, hogy több hanyagsággal találkozik. Ebben csalódtunk és ez így van jól. Az itt dolgozó munkások, Orosz elvtárs vezetésével igen gondosan, felelősségük tudatában végzik munkájukat. A helyiségek tiszták, por, rossz levegő, vagy más egyéb fertőző tényező itt szinte ismeretlen fogalom. Pedig naponta több mint két tonna hentesáru hagyja el az üzemet. A helyiségek kövezetét állandóan súrolják, nedvesen tartják. A gépek forgórészei baleset- mentesen működnek. Körülöttük figyelmeztető táblák láthatók. A munkások védőruha ellátása kielégítő. Az emberek elmondják, hogy hetenként két alkalommal kapnak tiszta ruhát. Ebből az üzemből csak követendő példákat tolmácsolhatunk. vágóhíd MIVEL A FELDOLGOZÓ ÜZEM és a vágóhíd egy vezető keze alá tartozik, itt sem talált az ellenőrzés különösebb hiányosságot. Végig kisértük az állatok feldolgozását egészen a bejárati kaputól a hűtőházig és mindenütt tisztasággal, a munkához való jó viszonnyal találkoztunk. Már az istállóban és az ólakban — ahol a feldolgozásra kerülő állatokat tartják — kezdődik a példás rend. Ez jellemző az üzem minden helyiségére. A kettéhasított sertések kezelése is annyira tiszta, hogy a tények ellentétben vannak azzal a híreszteléssel, amelyet a vágóhíd munkájáról terjesztettek. Szepesi Frigyes, a telep vezetője elmondotta, hogy ismét sor kerül a telep teljes meszelésére. A munkások pedig arról beszéltek, hogy védőruha ellátásukkal meg vannak elégedve. Hiányosságot a férfi öltözőnél,tapasztaltunk. Ez és a női mosdó egyáltalán nem felel meg a követelményeknek. — Mindez persze megoldódik — mondják a vezetők —, ha jövőre tovább folytatják a húsfeldolgozó üzem építését és ezzel együtt a munkások is jobb szociális helyiségekhez jutnak. SZARVAS MIKI/ (Folytatjuk.) Jugoszláv vendégek látogatása i diósgyőri Lenin Kohászati Művekben
