Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-10 / 237. szám
Csipkeszörp az ázsi ai influenza ellen AZ ELMÚLT SZÁZAD füvészei, *>cscdadoktorai« és maga Paracelsus. 0 XVI. század első felében élt világhírű tudós is azt hirdették, hogy csipkebogyó bármilyen formában — legyen az tea, íz, bor vagy szörp — feltétlenül hasznos az egészségre. Okát akkor még nem tudták és nem találtak magyarázatot arra sem, hogy használatától miért gyógyul ki a sorvadásszerű. fogak kihullásával, iny- vérzéssel és más effajta tünetekkel jfáró betegségből az, aki csipkebogyóból készült itallal él. A modern orvostudomány megállapította, hogy c különös betegséget a C vitamin-hiány okozza. Ellenszere a csipkebogyóban rejlik. Hosszas kísérletezés után ugyanis kiderült, hogy a csipkebogyó hatóanyaga, a C vitamin, feltűnő bőven található e gyümölcsben és készítményeiben. Általában a csipkebogyó 10—15-ször több C vitamint tartalmaz, mint a citrom, melyet külföldről nemes valutáért importálunk. A magyar mezők és erdők eddig mosteh aszómba vett gyümölcsének C vitamin tartalma messze felülmúlja a többi európai országokban termő csipkefajták bogyóinak vitamin tartalmát. Megvizsgálták azt is, hogy a csipkebogyó C vitaminjából melyik készítményben van a legtöbb. Eredmény: csipkeszörp, ez az édeskés- savanykás ital, mely 100 grammonként átlagosan 60—100 milligramm C vitamint tartalmaz. Azonkívül emelik a szörp hatásfokát az újabban felderített szerves mellékanyagok is: citromsav, almasav, pciktin, továbbá zsíros olaj, csersav, stb. A felfedezett és még felderítetlen anyagok olyan szerencsés csoportosításban és elosztásban vannak a csipkeszörpben, hogy a szervezet fejlődését jótékonyan előmozdítják és ami talán a legfontosabb, magukban rejtik azokat a védőtápanyagokat, melyek valósággal gátat emelnek egyes betegségeknek és megerősítik, ellenálló képessé teszik a szervezetet. A KÓRSZERŰ tudományos kutatás és a »Herbaria« Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Központ dolgozói szorgalmas munkájának eredménye, speciális eljárással biztosította a magas C vitamintartalmú csipkeszörp gyártását. A jellegzetes gyümölcs savai, valamint jelentős mennyiségű természetes ásványanyag-tartalma kiváló hatást biztosítanak az úgynevezett ázsiai influenza megbetegedés ellen és annak gyógyítására. Magas C vitamin tartalma miatt a forgalomba kerülő italok közül a legjobb biológiai és profilaktikus hatást fejti ki. ötven gramm csipkeszörp a szervezet napi C vitamin szükségletét fedezi. Mint Doleschall egészségügyi miniszter nyilatkozatában is kifejtette, az úgynevezett ázsiai influenza betegségben szenvedők részére nagy gyógy hatással bír a csipkebogyóból készült italok fogyasztása. Azonkívül gyermekeknek, szívbetegeknek, gyengélkedőknek, fiatal anyáknak erősítőként. valamint nehéz testi és vegyipari munkások részére védőitalként szolgál. A szörp ásványvízzel mint üdítőital, vagy forró vízzel mint tea fogy asz-ható. Tekintettel a megnövekedett igényekre, a csipkeszörpöt a gyártó üzemben több műszakban készítik és azt az ország minden üzletében minden mennyiségben árusítják. ÚJSÁGOS POLC ilmiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMmiiiijiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii:iiiiiiiiiji Személyesen, névről talán nem, de látásból bizonyára a fél város ismeri Szabó nénit;. Az Avas-szálló bejárata mellett árulja az újságokat, hetilapokat, kisregényeket. Egy falhoz támasztott polc az »üzeme«, de mindig kapható nála minden lap. — Szabó néni — miközben kiszolgálja a vevőket — időnként az égre pillant és olyankor mindig elborul az egyébként jókedvet sugárzó arca. Hát hogyne borulna el, amikor kint áll a szabad ég alatt, kitéve az időjárás szeszélyének, a perzselő nyári napsugárnak, a csontig ható őszi esőknek és a kegyetlen téli hidegnek. Szeretne fedél alá húzódni, úgy, hogy De kerüljön messze mostani helyétől. Az Avas-szálló épületében, a mozi 'és az étterem bejáratánál lenne alkalmas hely a számára. A bejárat baloldalán van is egy akkora kihasználhatatlan holt-térség, ahová a parányi újságos pult és polc remekül beférne. Szabó néni már meg is terveztette a kis, miniatűr pavillont. Igazán csak díszére válnék a bejáratnak! Az Avas-szálló vendégeinek is, a mozilátogatóknak is és az utcai járókelőknek is útba esne, anélkül, hogy akár a forgalmat akadályozná, akár az épület képét rontaná. És végül, egy idős újságárus is fedél alatt lenne. Állítólag az Avas-szálló vezetői sem ellenzik ezt a tervet, csupán a városi tanács mérnöki hivatalának vannak olyan nyomós aggályai, amelyek Szabó nénit továbbra is az utcára kényszerítik. Nem ismerjük az aggályokat; Szabó néni sem ismeri, csupán a kéfelem visszautasításáról tud. T. Illetékes Fórum! Nem lehetne azt a kérelmet mégegyszer felülvizsgálni, és az esetleges girbe-görbe paragrafusok mögött eg- öreg, télen- nyáron az utcán verejtékező és fagy oskodó újságárus-embert is látni? <b) Pculckcn Baján sorsolják a lottói E héten ismét vidéken perdül meg a szerencsét hozó lottógömb. A lottó 32. heti nyerőszámainak sorsolását október 11-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Baján, a Központi Filmszínházban rendezi meg á Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság. (MTI)-----------ooo----------— A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat ma este a Bükk-étteremben műsoros estet rendez. A műsoros esten fellépnek Váradi Magda, Pászti Tibor és Bari Gyula énekesek. A műsoros est során a vállalat hideg, meleg ételekkel és halkülönlcgessé- gekkel kedveskedik a szórakozó közönségnek. A kukoricaszár takarmányértéke AZ MSZMP AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK tézisei között szerepel a szarvasmarhatenyésztés és tartás kedvező feltételeinek biztosítása. A tej- és húshozamot növelni kell, fejlett takarmányozási és állattartási módszerek bevezetésével és nem utolsó sorban kiváló fajták, a tájfajták elterjesztése révén. A belterjes gazdálkodás legfontosabb része a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése. Ezt pedig csupán jó és bőséges takarmánnyal lehet elérni. Növelni kell a szántóföldi takar- mánytermelést, de növelni kell a rétek és legelők fűhozamát is. Ezen kívül meg kell menteni a kukoricaszárat is, amivel az országban igen mostohán bánnak. Hogy képet alkossunk magunknak arról, milyen takarmány tápértékek mennek veszendőbe a kellő időben fel nem használt és be nem takarított (elfutott) kukoricaszárban, statisztikai adatokkal kívánom alátámasztani. (Az adatokat Újlaki Nagy Árpád »Élelmiszer termelésünk és ellátásunk« című könyvéből vettem.) * ' A búza termésátlagban a felszabadulás , előtti években 21.000.000 mázsa volt. Ebben van 1,930.000 máa emészthető fehérje, 15,422.000 mázsa keményítő érték, 7.185 milliárd kalória hőtápértók. Ezzel szemben a kukoricaszár termésünk ezekben az esztendőkben 28,000.000 mázsa. ebben van 300.000 mázsa emészthető fehérje, 6,847.000 mázsa keményítő érték, 3432 milliárd kalória hő- tápérték. Ha összehasonlítjuk a búzatermés és kukoricaszártérmés adatait, azt •juk, hogy a kukoricaszár — egy évben — termésben a búzaterméssel szemben kereken egyhatod rész az emészthető fehérje, egyharmad rész a keményítő érték és kereken félrész hő tápérték van. A fenti adatokból megállapíthatóan komoly tápanyag mennyiséget veszítünk el a kukoricaszár rossz kezelésével. Ha viszont a termelt kukorica- szárat teljes egészében elsitóznánk, úgy, ha — egy számos állat fenntartó fehérje szükséglete 180 napra 54 kilogramm, napi 300 grammal számítva, — akkor 1500 vagon fehérje 278 ezer darab számos állat fehérje szükségletét fedezné. Ha pedig egy számos állat fenntartó takarmányát napi 3.25 kilogram keményítőre tesszük, illetve 180 napra 585 kilogram keményítőérték kell, a 34 ezer vagon keményítő 580 ezer darab számos állat keményítő érték szükségletét elégíti ki. AMENNYIBEN A FENT KÖZÖLT TÁPANYAG tartalmat meg tudnánk menteni, úgy mintegy 300 ezer kataszteri hold területet más piacra dobható növény részére tudnánk tartalékolni. Természetesen ezek a számok csupán kalkulált., száraz számok, azonban mindenki előtt világos, hogy amennyiben a kukoricaszárat törés után azonnal besilóznánik cukorrépa fejjel, vagy takarmányrépával, és 2 százalékos melaszoldattal, úgy a ku- koric ászár a szarvasmarhatenyésztés részére megmenthető volna. Ehhez minden községben silóra és si.lótépő és töltögető gépre volna szükség, amely fölött a föl dm ű vess zö vetkeze- tek rendelkeznének. Mentsük meg a kukoricaszárat. SZOLNOKI JENŐ okleveles gazda Eddig már csaknem 10009 dolgozó íekinieiie meg az „Ellenforradalom Miskolcon“ című kiállítást A megyei tanácsbáz nagytermében vasárnap nyitották meg az »Ellenforradalom Miskolcon« című kiállítást. Az eltelt hat nap alatt csaknem 10 000 miskolci és borsodi dolgozó tekintette már meg a kiállítást. Számos községből egyéni dolgozd parasztok, tsz-ek és vidéki üzemek dolgozói csoportosan nézték meg a kiállítást. Úgy tervezik, hogy az elkövetkező két vasárnap az érdeklődők részére a megye járási székhelyeiről külön gépkocsi- járatot indítanak a kiállítás megtekintésére. Ötven kilométer lióvédő erdősáv a Jjorsodí utak mentén VI HAM A borsodi iparvidéken a bányászok, kohászok, s egyéb ipari munkások nagyrésze távol lakik munkahelyétől, így rendkívül jelentős, hogy az országutakon a közlekedés egy órára se akadjon meg. Ezért a Bülckaljón kezdték meg a hóvédő erdősávok nagyobbarányú telepítését. A múlt évi tapasztalatok szerint az út két oldalán tíz méternyire kezdődő tizenöt soros sávok már két-hároméves csemetével is kohómoly biztosítékot nyújtanak a torlaszok keletkezése ellen. A legveszélyeztettebb szakaszokon az idén már 50 kilométeren védik az utakat az erdősávok, s a továbbiakban még 100 kilométeres fejlesztést terveznek az illetékesek; Most ősszel a már meglévő erdősávokban pótolják a hiányokat. E munka arányára jellemző, hogy több mint 360 000 csemetét ültetnek el; az ötödik osztályban | Száz tenyészkost' adott el az államnak la három Kulcsár testvér, Borsod híres juhászai Borsod megyében több olyan juhász van, aki nagyhírű dinasztiák leszármazottja. Miskolcon, Szerencsen, illetve Mezőzomboron tereli nyáját a három Kulcsár-testvér, akiknek a szépapja is juhász volt, s mindhárman mesterei a juhtenyésztésnek. Az idén különösen kiemelkedő eredményt értek el, mert együttvéve száz tenyészkost adtak el az államnak magyar fésűs meri- nói fajtából. Nagy tekintélynek örvend a felsőzsolcai Misuráik János is, aki ugyancsak kosnevelésből harmincezer forintos jövedelemre tett szert az idén. Emellett természetesen tetemes bevétele volt az eladott gyapjúból és juhsajtból is; Sajóvámoson Cifra István juhász ért el hasonló eredményeket. a padok körül elindul a furcsa menet. Csak néhányan maradnak a padban. Levente a dobogón pózol: — Talpra magyar, hi a hazai Itt az idő, most vagy soha...! Mars ki ruszki...! — Azzal kapja a krétát s nagy betűkkel írja is a táblára. Egész belemelegedett s nem vette észre, hogy Tóth Jani a háta mögött a szivacsért nyúl. Tóth Jani, az osztály legjobb tanulója, s egyben a legnagyobb is. Erejétől mindenki tart, különösen Levente, ö már megismerte Jani tenyerét. Kolhozistának csúfolta, mert apja termelőszövetkezetben dolgozik. Meg is kapta a magáét! A kényeskedő fiatalúr azóta messziről kerülte a személyes érintkezést Janival. Janit dühítette Levente handa- bandázása, de hallgatott s talán nem is szól, ha nem dühítik fel a táblán gömbölyödő betűk. Egyetlen mozdulattal letörölte. — Miért törülted le? — kérdezte egy vad kakas harciasságával Levente. — Miért írtad fel, amikor itt nincs is ruszki? A két gyerek ellenségesen, összehúzott szemmel méregette egymást. — Azért írtam fel, mert... igenis van ruszki, ha tudni akarod! A TEREMRE HALÁLOS csend zuhant. A gyerekek egymásra nézték, majd az .ablakfelőli második padba, ahol sápadtan, lehajtott fejjel ült Iván. Nagyon elgondolkozott. Nem értek el agyáig a körülötte röpködő szavak. Anyjára gondolt, aki otthon feküdt, betegeit s reggel vért köpött. — Na, itt a ruszki, tessék.-..! Ezt már Klára néni is hallotta a folyosón. Hirtelen elszédült, mintha jeges marokkal szorították volna ösz- sze a szívét és az agyát. Erre nem számított. Pont az ő osztályában, s pont azzal a szegény gyerekkel. Ivánról mindenki tudta, hogy egy szovjet katona az apja, akkoriban elég nagy port vert fel a faluban, sokat pletykáltak, szörnyűlködtek, de aztán elmúlt. Azt is tudták, hogy Iván anyja ápolta hetekig, gyógyította s megszerette egy szerencsétlen sorsvMö- zött leány tiszta szerelmével. Talán minden másképp sikerül, ha. fel nem robban egy aknán. Mikor Iván megszületett, a kis szőke kubáni legény Négy év alatt ezer borját neveltek fel mesterséges táplálással a taklaharkányi állami gazdaságban Az északi vidék tájjellegének megfelelően a taklaharkányi gazdaság foglalkozik Borsod megyében egyedül borzderes szarvasmarhák tenyésztésével. Az igénytelen, hegyes, gyengelegelőjű hegyvidéki falvakban kiválóan alkalmas borzderes tehenek iránt a szomszédos községek és termelőszövetkezetek nagy érdeklődést tanúsítanak. Jelenleg 22 borzderes tenyészbikát nevelnek a gazdaságban, köztenyésztésre. a Ö 1 Ä NI É INI ö a János vitéz előadásán Iluska. — Tudom én azt fiam, de akkor sem fog többé énekelni. — Za* varban vagyok s hogy ne vegye észrí* támadok. Megkérdem tőle: — Hogy tetszik az előadás? — Tetszik. Nagyon szép. Jól mozognák és énekelnek. Ha megint eljönnek, megint megnézem. — Hallgat egy kicsit, csak aztán folytatja: — A menyem látta Pesten, ő mondta, nézzem meg. Nagyon szép. — Felmutat a színpadra: — Ismeri őket? — Igen. — Azt mondja meg nekem, ez a Jancsi legény, vagy ember? — Ember. — Ember ügye. Látni rajta. Olyan derék, tet- szős ember. — A színpadot nézi, a vörös posztófüggönyt, de látom, nagyon csillog apróka szeme. Ejnye, ejnye, Róza* néni. l A minőségi állatállomány kiala- i kításához, a tájjellegnek megfelelő l nagy tejhozamú tehenészetek meg- t teremtéséhez komoly segítséget » nyújt Borsod megyében a taktahar- » kányi állami gazdaság. A, gazdaság- l ban 1953-ban tértek át a mestersé- » ges borjúnevelésre. Az újvilág* tanyai üzemegységben az eltelt négy * esztendő alatt ezer sajáttenyésztésű * borját neveltek fel mesterséges ► úton. A borjak többség?*'— mint► egy 60 százaléka — mesterséges ► megtermékenyítés útján jött a vi* lágra. Róza néni nyáron múlt nyolcvan esztendős. Fékele delinkendőjéből szép, öreg arca éppen hogy kilátszik. Homloka is csak keskeny sáv, tele ránccal. Ujjai bütykösek, s ilyenkor ősszel feketék a diófejtéstől. Hajnal óta dolgozott a kertben és most itt ül mellettem, a kultúrházban. Amíg nézi az előadást. Kukorica Jancsi históriáját, sir és nevet. Tapsol is, ha más elkezdte már. A szünetben beszélgetünk — jobban múlik így az Idő. ! Ö kezdi, ilyenformán: — Jaj, ez a 'szegény árva, de keserves élete van. !— Ennyit mond és csóválja a fejét. '— Mi lesz a sorsa? — Meghal. — Én istenem, csak nem? : De kár- érte. Olyan szépen énekelt. — Róza néni, nem a színésznő hal meg, hanem már a föld alatt pihent. Az anyja se- ! lyemszalaggal átkötött dobozban őrizi néhány levelet tőle és egy halvány % fényképet, amelyen elmosta a vona-% lakat a ráhulló csók- és könny zápor. X Iván valóban érdekesen hasonlít rá. X Van a haja szőkeségében valami a X kubáni búzamezők aranyából és sze- t me kékjén a végtelen sztyeppékre« boruló égből egy darabka. De mégis % micsoda ördögi gonoszság... t — MÉG MOST IS azt mondod, | hogy nincs ... hahaha — Levente ♦ sátánian ho.hotázik s erre Iván, mini | aki álmából ocsúdik, hirtelen fel-1 ugrik. t — Ha mégegyszer azt mered mon-1 dani. hogy... ♦ — Mi lesz, ha mégegyszer mondom, ♦ na... ? — szemtelen, kihívó mosoly- ♦ lyal áll a dobogón a csúfolódó. X — Ha mégegyszer mondod, meg-t mondalak Klárika néninek és ... i — Eredj, szaladj! Árulkodj! Kü-t lönben is nem félek tőle. Ő is kom- % munista és a kommunisták ideje le-X járt. Jobban teszed, ha eltűnsz, mert • mi magyarok vagyunk és nem já- ] runk ruszkival egy osztályba. — A « gyűlölettől sziszegő hangra Klára, néni feltépi az ajtót. Ez volt a pohár-X ban az utolsó csepp. — Te szemtelen,X ezt megkeserülöd — ez a Tóth JaniX hangja s ugrik a menekülő Levente! felé. Dirr, durr, tenyere egymásutáni csattan Levente képén. 1 Az osztályfőnök dühtől lángoló X arccal áll a küszöbön. A gyerekeket* váratlanul éri megjelenése. Az ügye- t sejbbek helyükre ugranak. Csak Le-i vente áll a dobogón, mintha gyöke-i tét vert volna a lába. Klára nénit megáll előtte. A harmincnégy gyerekX még a levegőt is óvatosan szippantja,t s várja mi lesz. X — Most pedig takarodj haza ésl mondd meg az apádnak, hogy a kom- • munisták ideje még nem járt le, mégt akkor sem, ha... — Aztán az ősz- • tályhoz fordult. * — ÉS AZ IS MENJEN, aki Iván-X nal nem akar egy osztályba járni! — t Senkisem állt fel. A buksi fejek X bűnbánóan hajoltak a könyvek fölé * és Iván halkan, csendesen szipogott, X MÁTRAI ZSUZSA! — ■ « • Az Eszakmagyarország irodalmi 3 pályázatára beérkezett írás, « AZ ISKOLÁBAN a legfontosabb ember, különösen reggel, — Erzsi néni. Az ő feladata pontosan nyolc órakor megkongatni a diófa alsó ágára kötött kolompot — s ezzel hivatalosan megkezdődik a tanítás. Aki a mélabús kongatás után érkezik, az elkésett, s megbüntetik. Nem csoda hál, ha Erzsi néni vajszíve megolvad néha s vár egy-két percet a csengetéssel, hogy a kútnál nyargaló gyerekek még beérjenek. Az utóbbi három napon akár háromnegyed nyolckor is kezdődhetne a tanítás, mert minden gyerek korán bent van. Mintha csak összebeszéllek volna... Olyan zavaros ez a világ... Már a gyerekek is meggabalyodtak, be nem áll a szájuk, annyit fecsegnek, kiabálnak. Tegnap is a f elvonuláson..; haja) mi lesz még ebből. így bölcselkedik Erzsi néni a világ dolgain, mi .őzben őrt áll a nevelői szoba előtt, mert odabent értekezlet van. Hatan ülik körül az egyetlen asztalt. Az igazgató beszél. — A hírek eléggé nyugtalanítóak, mégis arra kérem a kartársakat, legyenek nyugodtak. Tartsanak rendet és fegyelmet, ha kell, a legnagyobb szigorral is! Felsőbb utasítás nincs arra, hogy a tanítás szüneteljen. Remélem, nem lesz semmi különösebb baj, hiszen a falu lakossága eléggé józan volt tegnap este is ..; Az ötödik osztályban magyar óra lenne, Klára nénivel, az osztályfőnökkel. Már húsz percet késik s a lurkók egyre izgulnak: jaj csak minél később jönne! Ugrálnak, kiabálnak. A nyurga Tekés Jóska a padok tetején mászkál, mint egy zerge, Csobai Miska feláll az asztal tetejére s hangja metsz, süvít a padok felett. A felnőttek nyugtalansága átragadt rájuk is... — És leverték az összes vörös csillagot, elszavalták a »Talpra magyart« és kiabálták, hogy mars ki ruszki..; — Borzas, szőke gyerek hadonászik karjaival o~ emelvényen. Levente. Az apja valamikor főjegyző volt. Csendes, alamuszi fiúnak ismerték .s most lám, Jiogy megjött a hangja. A többiek a padban ülve hallgatják, tátott szájjal, amikor azt mondja hirtelen a szónok: — Vonuljunk fel mi is! == Ez tetszik, Már ugranak is, í
