Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-10 / 237. szám

Csütörtök. 1957. október 10. ft8Z AKM ACrv 4 ftOftS 7A G 3 W annak, akik el­nyűtt, elkopott sablonos frázisként ejtik ki ezt a szót: propagandista. Igen, a szavakat valóban el lehet nyűni, unalmassá, megszokottá lehet tenni, de az értelmük továbbra is megmarad. A propagandista szónak is megvan a maga értelme. E szó mellett élő, dolgozó, harcoló ember áll. Nem is egy, de több. Szazak, ezrek, milliók sorakoznak fel mögé. Minden eszmének, világnézetnek vannak hirdetői, propagandistái. A burzsoá világnézetnek a tőkések, a bankárok a földesurak és a kapitalista úri rend vala­mennyi híve a hirdetője. A szocialista világnézetnek, a marxizmus—leninizmusnak a kommunisták, az egy­szerű emberek, munkások, parasztok és haladó értelmi­ségiek a szószólói. A két világnézet és propagandistái között kibékíthetetlen ellentét van. Abból fakad ez. hogy amíg a burzsoá világnézet propagandistái a kapi­talizmust, a kizsákmányolást, a tőkések hatalmát di­csőítik, addig a marxizmus—leninizmus tanítói, az új kizsákmányolástól, az elnyomástól mentes szocialista társadalmi rend köré tömörítik a dolgozók nagy tábo­rát. Ezekről a kommunista propagandistákról írjuk e cikket. Ismerkedjünk meg velük közelebbről. Kozusnyik Arnold elvtárs a Lenin Kohászati Mű­vekben dolgozik, öreg harcos már. Megtörté a munka, ez élet nehézségeivel vívott küzdelem. De nem pihen, fáradhatatlanul dolgozik, tanul és tanít, hogy tisztáb­ban lássanak az emberek. Már 15 éves korában bekap­csolódott a munkásmozgalomba. Résztvett az 1919-es Tanácsköztársaság dicső harcaiban. Génpuskás volt. Védte a magyar nép szabadságát, amíg csak lehetett. PROPAGANDISTÁK flllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillH De hiába, vérbe fojtották a Magyar Tanácsköztársasá­got! A fehér terror, a kegyet­len Horthy-fasizmus azon­ban nem tudta megtörni Kozusnyik elvtárs erejét, a marxizmus—leninizmusba vetett hitét. Az illegalitás nehéz éveiben is teljesítette megbízatásait. A felszaba­dulástól kezdve aztán nyíltan, szabadon terjesztette a munkások között a leninizmus igazát. És jött október 23. Az ellenforradalmárok hazátlan bitangnak, áruló­nak nevezték. S ő bátran szembenézett velük. — Ez a szenny, s rágalom rátok illik — mondta fe­léjük. Czért meg akarták ölni. Vesztőhelyként az izzó *- kemencét jelölték ki számára. De a kommu­nisták és a becsületes munkások segítségével sikerült megmenekülnie a gyilkosok karmai közül. Kozusnyik Arnold elvtársat ez az eset nem törte meg. Nem, mert nem érdekből, képmutatásból, hanem tiszta szívéből, meggyőződéséből kommunista. Az „időszerű kérdések” tanfolyamán neveli majd a hozzá beosztott hallgatókat. A hallgatók szeretnek hozzá kérdéseket intézni, mert nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is kielégítő felelete­ket tud rá adni. Az ember sok ilyen derék harcossal találkozik, ha a gyárban jár. Fegyverneki Gyula elvtárs is régi párt­munkás, propagandista. Büszkén, boldogan mondja: — Kitüntetés számomra, hogy taníthatom a marx­izmust az egyszerű mimkásembereknek. S így mondja ezt Székely Kázmér. Lukács Endre, Dúrbák György és a többi propagandista is. Török Alfréd , 50 Borsod megyei kórus készül Kodály Zoltán 75. születésnapjának megünneplésére Kodály Zoltán születésének 75-ik évfordulója alkalmából — decem­ber 2-án — nagyszabású hangver­senyeket rendeznek Miskolcon és Borsod megye több községében. Erre az alkalomra 50 Borsod me­gyei kórus készül ünnepi műsorral. Á műsoron Kodály Zoltán szerze­ményei: népdal- és kórusfeldolgo­zásai szerepelnek. Különösen Mis­kolcon, Abaújszántón és Sárospata­kon teszik bensőségessé áz ünnep­séget. Itt a felnőtt kórusok mellett az általános és a középiskolák kó­rusai is résztvesznek az ünnepi elő­adáson. Úgy tervezik, hogy az ün­nepség napján este 7 órakor vala­mennyi kórus egyszerre, egyugyan­azon kórusmű előadásával köszönti a magyar zeneművészet világhírű mesterét. Eduard Graes hangversenyével megkezdődött a téH hangversenv-sorozat Misko'con Kétnapos „szennyvízankét“ Miskocon A Magyar Hidrológiai Társaság miskolci csoportja a borsodi ipar­vidék vizei elszennyeződésének megakadályozására október 11-én és 12-én kétnapos „szennyvíz ankétot” tart. Az ankét célja: feltárni és megakadályozni, hogy az iparvidéken keresztülfolyó patakok, nem egy esetben az ivóvizek is, a gyárakból és üzemekből beléengedett szennyeződések következtében megromoljanak. Az ankét első napján elsősorban Miskolc vizeinek elszermyeződési problémáit tárgyalják meg — s az előadásokhoz elsősorban a Lenin Kohászati Művek szakemberei szólnak hozzá. Az ankét második napján budapesti szakemberek részvételével a keletborsodi szénmedence szennyvízkérdéseit, csatornázási problémáit valamint a szennyvizek tisztításának lehetőségeit vitatják meg. A kétnapos ankéton több mint száz, vízügyi kérdésekkel foglal­kozó szakember részvételére számítanak. Nagy az érdeklődés a parlagterület vásárlás iránt Tokaj-Hegy alján AZ UTÓBBI IDŐBEN megnőtt a becsülete Tokajhegyalján a szőlők­nek. A munkás-paraszt kormán y- , ,nak a ,telepítőknek juttatott segít­sége, nemkülönben a borbeadás el­törlése, valamint a must és bor árá­nak megállapítása következtében megnőtt a telepítési kedv. Ezzel kapcsolatban megélénkült a keres­let is a telepítésre alkalmas parlag területek iránt. A szerencsi járás területén — mely magában foglalja a Hegyalja legjobb bortermő köz­ségeit — ezévben mintegy 600 szőlő­parcella vásárlás történt, s ennek során mintegy 400 holdnyi terület cserélt gazdát. A parlagterületek értéke — fekvéstől függően — négyszögölenkint 3—20 forint. Be­telepített szőlőt szinte egyetlen szőlőtermelő sem adott el. A vásárlások mellett megélénkült az érdeklődés a kishaszonbérletek iránt is. A szerencsi járás területén — Mádon, Taligán, Tokajban, Tar- calon és más szőlőtermelő közsé­gekben — összesen mintegy 300 hol­das kishaszonbérletet használ 800 bérlő. A járási tanács szőlészeti szakemberei felülvizsgálták a kis- haszonbérlők gazdálkodását — s ahol a szerződésben megállapított feltételeket nem tartották be, nem kezelték a szőlőt, nem pótolták a kiveszett tőkéket, ott a szerződést felmondták. Ennek során 49 eset­ben szüntették meg a kishaszonbér­letet. Csütörlöiffi’ kerülne5! forgalomba a 1 új cserre ellátott egy- és kétforintosok A pénzügyminiszter rendelete alap­ján a jövőben a Magyar Népköztár­saság új címerével készülnek az egy és kétforintos pénzérmék. Az újon­nan készülő érméket október 10-től, csütörtöktől hozza forgalomba a Ma­gyar Nemzeti Bank. A régi címerrel ellátott pénzérmék továbbra is for­galomban maradnak. (MTI) Miskolc téli hangversenysorozata pénteken este a hazánkban tartóz­kodó Eduard Gracs szovjet hegedű- művész nagysikerű hangversenyé­vel kezdetét vette. A Filharmónia rendezésében megtartott hangver­senyen Miskolc zeneértő közönsége zsúfolásig megtöltötte a Zeneművé­szeti Szakiskola hangversenytermét s hosszantartó tapssal jutalmazta a n any tehetségű hegedűművész játé­kát. Az évadnyitó hangverseny után december végéig még további há­rom hangversenyt rendez a miskol­ci Filharmónia. A műsoron Wladys- law Kedra zongoraestje mellett Garai György hegedűestje, vala­mint Kodály Zoltán születésének 75-ik évfordulóján a miskolci kóru­sok fellépésével nagyszabású ün­nepi hangverseny szerepel. Ezen­kívül két hangversenyt tart. a mis­kolci szimfonikus zenekar is. Valamennyi cukorgyár dolgozik Az idén a jó cukorrépatermést a szokásosnál korábban kezdték fel­dolgozni a gyárak. Jelenleg már nyolc gyár termel, s ezek eddig mint­egy ötezer vagon cukrot készítettek. A még »pihenő« három észak- dunántúli gyár, a petőházi, a sárvári és az ácsi, csütörtökön kezdi meg a cukorrépa feldolgozását. Ebben a fel- dolgozási időszakban csaknem húsz­ezer vagon cukor készül. Ezt a jó eredményt elsősorban a termés ma­gas cukortartalmának köszönhetjük. (MTI) A szerződéses növények 1958. évi átvételi ára és feltételei A földművelésügyi miniszter ren­deletben szabályozta az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők által az 1957, 58. gaz­dasági évben szerződéses alapon ter­melt vetőmagvak és egyéb termé­nyek átvételi árát. Az új árak az ed­diginél jobban figyelembe veszik a minőségi követelményeket. A minő­ségi termelésre való törekvést előse­gíti a természetbeni és egyéb jutta­tások, valamint a jutalmak rend­szere is. Azok az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és szakcsoportok, amelyek egy tételben, jó minőségben és nagy mennyiségben adják át a ter­melt magvakat és növényeket, nagy­üzemi felárat kapnak. Ha például egy termelőszövetkezet, amely öt­száz hold szántóterülettel rendelke­zik, ezer mázsa cukorrépát ad át, mázsánként három forint felárat kap. Fűszerpaprikánál kétszáz mázsán túl mázsánként 15 forint a felár. (MTI) Nem halad kielégítően a cukorrépa termeié«! szerződés kötése Borsodban Borsod megyében ez évben 8709 holdra — 309 holddá! kevesebbre, mint az előző esztendőben — kötnek cukorrépa termelési szerződést a gazdákkal és a termelőszövetkezetek­kel. A szerződéskötés iránt a terme­lőszövetkezeteknél megnőtt az érdek­lődés az idei jó termés után. A szent- istváni Béke Termelőszövetkezet 14 holddá! növelte tavalyi vetésterüle­tét. Az Aranykalász Termelőszövet­kezet tagsága pedig úgy határozott, hogy 37 holdról 59 holdra növeli cu­korrépa területét. ; Nehezen halad a cukorrépa-szerző­dés kötése Taktaköz községeiben, Le- gyesbénye, Gönc, Göncruszka kör­nyékén még nem is kötöttek szerző­dést a gazdák. Ezeken a helyeken arra hivatkoznak, hogy nincs elegen­dő munkaerő a cukorrépa művelésé­hez. A földművesszövetkezetek aktí­vái most sorra felkeresik a gazdá­kat, hogy megbeszéljék velük a cu- korréna szerződéskötés előnyeit. A személyes beszélgetés eredményét mutatja, hogy az abaújszántói és az encsi járásban, az elbeszélgetés után egy nap alatt 150 holddal növekedett a cukorrcpatermelésre szerződésileg lekötött terület nagysága. Jelenleg az a helyzet Borsod me­gyében, hogy a tervezett területnek mintegy 55 százalékára kötötték meg a szerződést. Ex axtán bürokrácia I MtttK«*«I sCTőír%*i -> M±AtJjT •**»•>**** * ' 3 ■ * * M»« < «<► * ' • »V • ijZTjí xézzitt ÁŰ&AZ'&Sk V . »ínt« ♦ *.^1550/195? Ttfff £*«*• Wm*. A XArimlék A» u értUXt «egbal«**it4U« ao rác boar • **«*•»♦ *tct • fcfewwi «tár t«2«t árwfcih«©-- 5 <Ji*. •!«***>led «** tód. * 96/1952 *•. ki&fífcSá* * í&lgos<$k tmx tentor. ****** «xagb»« g»eo zé* ix^«i»«b« kexti-zsa *z «« 5 **tml}* «21 mérUAituk i rrt 0« ««(C&zetAeéra, £*t*l í»1hlvő® • htrelxtáokolm t, ©©# „ a«v«t«*t $ » kénén té# öV»u«e<<\ SCSI* J«7© O» bo « Rrr&l. ; a«v«e«tt 9*mKmh/V V4»«to, bér«!**®©!*« E KIS HISTÓRIA hősét csak hallomásból ismerem. Apámmal szol- 1= gált három évtizeddel ezelőtt a mádi állomá­son. Neve Dávid Ferenc, foglalkozása málházó volt. így az ő hatásköré­be tartozott az értesítők széthordása a külön­féle darabárukról. A mádi gazdák sohasem voltak szűkmar­kúak, ha a betérő hivatalos embert kellett meg­kínálni. Mivel már akkor harcoltak a bürokrá­cia eilen, a borravaló helyett mindjárt bort ad­tak, — méghozzá hegyaljai bort. Bolond ember, aki szegény létére elmulasztja az alkalmat, hogy olyan itókát kóstoljon meg, amiért a világ távoli sarkaiban nehéz pénzeket fizetnek a gaz­dag emberek és akkor még mindig nem lehet­nek bizonyosak, hogy igazi tokajit isznak. Dávid bakter nem volt bolond ember. így av illendőség által előírt szabódás után, szívesen elkapta a poharat és nem is tette le. amíg benne tartott. Mivel pedig a mádi gazdák elég nagy barátai a kereskedelemnek, minden nap több helyre kellett kézbesíteni. Mire a végére ért, rendszerint eljutott a némaságig. Az öreg Dávid ugyanis különös részeg vo’t. Olyan délcegen, magabiztosan járt, mintha friss tejet ivott volna, hibátlanul gondolkodott és cselekedett, nyugodtan ki lehetett engedni még váltót állítani is szeszes állapotban. Csak éppen a nyelvére rakott feloldhatatlan csomót a bor Ügy megnémult, ha többet ivott a kelleténél, hogy még nyöszörögni sem tudott. AZ ÁLLOMÁSON a főnöktől a forgalmis­tákig mindenki ismerte különös természetét és csak mosolyogtak, ha némán került elő az érte­sítésből. Ilyenkor nem vártak tőle választ, és ha mégis feltétlenül meg kellett tőle valamit tudni, akkor kézzel-Jábbal, jelbeszéddel próbálta kife­jezni magát az öreg s ha ez sem sikerült, egy­szerűen leírta a mondanivalóját. Ügy nézett ki, hogy semmi sem zavarja meg 1 lEGYALJAI TÖRTÉNETEK ín Ül AZ ALKALMI ÍV É MA az idilli állapotot. Egyszer azonban, amikor a legkevésbé várták, beütött a baj. Meglepetés­szerűen rovancsoló érkezett az esti vonattal, pe­dig a tisztességes ellenőrök reggel szoktak ki­szállni. Ráadásul a szurka-piszka ember elsőnek az öreg Dávidba botlott bele. Megállt nagy peckesen és várta a jelentke­zést. Dávid Ferenc is kihúzta magát, mint aki botot nyelt. Bal hüvelykujját a nadrág varrá­sára szorította, jobbjával pedig előírásosan sza­lutált. Határozottan az elöljáró szemébe nézett és állt, állt, várta a csodát, de a jóval később keletkezett dal szerint »az ajka n«ma maradt'« A rovancsmester egy ideig türelmesen, majd egyre dühösebben figyelt s végül is kifakadt. — Mi az, maga megkukult? — Fején találta a szeget az intéző úr, — szerette volna mondani a néma bakter. de mi­vel egy hang, nem sok. annyi sem jött ki a torkán, csak tátogott, igyekezett nagyon okosan bólogatni. A rovancsoló végül is megelégelte a dolgot és felpaprikázva elrohant a főnökhöz magyará­zatot kérni. Mivel az állomás vezetőjének sem­mi okos rögtönzés nem jutott eszébe, zavartan krákogva és nagyokat nyelve, kivallotta az iga­zat. Tudta, hogv a néma bakter borozgatásai miatt ő is megütheti a bokáját, de arra számí­tott, hogy a töredelmes vallomás és a tréfás helvzet megteszi a kívánt hatást. A rovancsme^ternek azonban nem lehetett túl nagv humorérzéke, mert szigorú hangú je­lentést szerkesztett és a szolgálati idő alat+i gyakori mértéktelen alkoholfogvasztás és a ré­szeg állapotban való tettenérés ténválladéka miatt Dávid Ferenc elbocsátását javasolta. Az üzletigazgató maga is foglalkozott az üggyel és úgy találta, hogy súlyos | fegyelemsértés forog j ugyan fenn, de baleset < nem történt, s méltány- j landó az idős vasutas j több évtizedes hűséges i szolgálata, és családi helyzete is. Ezért úgy ha-) tározott, hogy Dávid Ferenc cseréljen helyet az ) egyik alföldi állomás fiatal antialkoholista bak-) terjével. Ott ugyanis megszűnik majd a bűnre) vezető alkalom s az öreg jó útra térhet. ) AZ IGAZGATÓSÁGON a sok derék hiva-) talnok egy emberként csodálta a vezér huma-é nitását. Hol Gordiushoz, hol Salamonhoz hason-) lították, egészen addig, míg két hónap múlva f levél érkezett a mádi főnöktől: »Nagyon kérem,t helyezzék vissza hozzám az öreg Dávid Feren-F cet, az antialkoholistát pedig vigyék el minél t sürgősebben.« é Maga az üzletigazgató ült sínautóba, hogyé megnézze, mi történt Mádon. Felkészült a meg-) tepetésre, mégis majdnem leverte a kép a lábá-) rói, amit a főnök mutatott. Az antialkoholista F a miskolciak érkezésekor is kinn hempergett az t árokban tőkrészé gen. Mint kiderült, csak egv-f két hétig tudott ellenállni a mádi gazdák trak-^ tálásainak. Aztán elcsábult a derék fiú és ő) ugyan nem némult meg, de a mértéktelen alko-) holfogvasztás összes szokványos jelei erősen f mutatkoztak rajta. Az üzletigazgató megpróbált^ vele szót váltani, de a részeg az árokból ki-) kiordítva, olyan tanácsokat adott a vezető fér-) fiúnak, hogy az hamar abbahagyta az erkölcsi) prédikációt. ) AZ EREDMÉNY AZ LETT. hogy idős Dávid) Ferencet csakugyan visszahelyezték Mádra, s^ ezzel be is fejeződött a néma bakter szép histó- ■ riája. Apám máig is sűrűn emlegeti a vasúti személyi ügyekben páratlan esetet és a család­ban szólás-mondás lett a cinkosan hallgatóra ■ rápirítani, hogy »mi az, elnémultál, mint a : mádi málházó«.:. ? SOLYMÁR JÓZSEF. I t ív bizonyítványa. A muzeális értékű papírfecni illetékesek kezébe került. Gáspár Mihály bácsi, a Hennán . Ottó Múzeum gondnoka bukkant rá f reggeli eepregetés közben. ) — Muzeális ember vagyok mór 31 |év óta, de ilyen »értékes lelet« még (nem került a kezembe. — mondotta I mosolyogva. — Mégiscsak nevetséges, ) hogy 5 darab zsemlyéből ekkora hű- »hót csapnak. Megáll az ember esze! * A papír hozzánlkipostázódott, hogy 1 csinálj mnk vele valamit. Mit lehet 1 kezdeni egy ilyen remekbeszabott 1 bürokráciaszüleménnyel? Nevetni 'rajta? Megcsiklandozza ugyan az 1 ember nevetőizmait, de inkább a haj- ’ tépéshez szottyanna kedvünk. Az ala­pos adminisztráció papíron rögzítette Ja nép vagyon megkárosításának fő- , ben járó bűnét. Nagy a kihordó vétke, 5, azaz: öt darab zsemlyével elszá- J molni nem tudott. A bürokrácia atya- | mesterei felvonták szemöldökükét, | az adminisztrációs gépezet megindul1;, ,— és ha nem került többe a leves, mint a hús, — itt a két forint, ki­fizetem. Semmi kifogásunk, sőt csak helyeselni tudjuk azt a törekvést, , hogy felveszik a harcot a nép vagyon elherdáléi ellen, de ez ráfizetéses harc és nevetséges. A fentiekről értesítjük a nevezet­tet. a munkaügyest, a bérelszámo­lást. az irattárat és a vállalat igazga­tóját. 1 És előre is bocsánatot kérünk, hogy öt darab zsemlyéből mi is ek­kora hűhót csaptunk. HIRDESSEN az ESZAKMAGYAtiORSZÁGBItN Az itt közödit kártérítési jegyző- könyvi kivonat, vagy mifene, a büro­krácia magasiskolájának reprezenta-

Next

/
Thumbnails
Contents