Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-08 / 235. szám

Kedd, 1957. október 8, ESZAKMAGYARORSZAG 5 IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK a Lenin Kohászati Müvekben IGV DOLGOZIK A FIATAL MŰSZAKIAK TANÁCSA Könyvekről * pr_ A Kommunista Ifjúsági Szövet-« ^ ségnek kettős feladata van: mozgósítani- a fiatalokat a szocia­lista építés érdekében, ugyanakkor új kommunista nemzedéket nevelni a párt számára — mondotta Kádár elvtárs, a júniusi országos pártérte­kezleten. E faladat végrehajtásánál elsőrendű kérdés az ifjúság egysé­gének megteremtése. A KISZ figye- lemibeveszi az egység megteremté­sénél az ifjúság sajátosságait, ki­bontakoztatja az ifjúsági szerveze­tek önálló tevékenységét. A KISZ az ifjúság nagy rétegeiben, a mun­kás, a paraszt, a diáik és az értel­miségi fiatalok között külön-külön megfelelő módon végzi munkáját, hogy minden réteg és korosztály megtalálja helyét a KISZ-ben. Nos, nézzük csak mi a helyzet ma az ér­telmiségi fiatalok bevonásánál a Lenin Kohászati Művekben. Gyárunkban több. mint ' 350 har­minc éven aluli fiatal mérnök és technikus dolgozik. Ebből 142 KISZ- tag. Ez a szám azt mutatja, hogy nincs minden rendben az értelmi­ségi fiatalok körül. Miért nem jön­nek a KISZ-be ezek a fiatalok? Persze tévedés ne esse^i, nem lehet egy kalap alá venni a munkás- paraszit hatalomhoz hű és az ellen­forradalom szekerét toló fiatal mű­szakit. Ennek tisztázása érdekében a Lenin Kohászati Művek KISZ- bizottsága az elmúlt hónapokban felülvizsgálta és értékelte a DISZ vb. mellett működő fiatal műszaki tanács munkáját és elhatározta, hogy a KISZ vb mellett újra létre­hozza a fiatal műszakiak tanácsát. A fiatal műszakiak tanácsát azért is tartjuk szükségesnek létrehozni, mert azelőtt igen jól és eredménye­sen tudta mozgósítani a fiatalokat a munkára. A fiatal műszakiak tanácsa külö­nösen 1956 első negyedévében vég­zett eredményes: munkát. A nagy- olvasztónál például a savanyú sa­lakkal való kéntelenítésre, a fehér nyersvas gyártásnál pedig dolomit hozzáadással mag nézi um-ox idős sa- dakra tett. kísérletet. A durvahenger­műben a IV. számú régi típusú mélykemence helyére megtervezeti és kivitelezett egy modern mélv- kemeincét. Népgazdaságunk szem­pontjából ennek óriási jelentősége volt, mert ha csak a 3.5 millió köb­méter levegőbe menő kohógáz hasz­nosítását vesszük figyelembe, kö­zel egy millió forintos megtakarí­tást ért el. És sorolhatnánk még több eredményt, melyek mind azt bizonyítják, hogy a fiatalok mű­szaki tanácsa eredményesen dolgo­zott. Az elmúlt évek során több al­kalommal rendezett nyersvasgyár- tó. illetve acélgyártó és hengerész konferenciát. Ezzel elősegítette gyá­runkban a szakmai továbbképzést. Az elért eredmények mellett azonban voltak hiányosságok is. A szakmai feladatok megoldása mel­lett nem fordítottunk gondot a fia­tal műszaki dolgozók politikai tisz­tánlátására. így következett el az. hogy az ellenforradalom idején a gyári munkástanács felhasználta a fiatal műszakiak tanácsát saját cél­jaira. A fiatalok tájékoztatása alap­ján a munkástanács úgy határozott, hogy a nagyolvasztó nyersvasát mangán-csészékbe öntik, melynek az lett a következménye, hogy a mar­tin és a durvahengerde leállt. Kel­ler János, az akkori munkástanács elnöke elsőnek velük közölte Valkó igazgató elvtárs leváltását és tőlük kért javaslatot az igazgatói hely be­töltésére. Mindennek ellenére a fiatalok műszaki tanácsa nem sokáig segí­tette a munkástanácsot. És most többen belátták hibájukat, amelye­ket fokozott munkával jóváteszmek. Véleményem szerint ezeket a fia­talokat nem kell eldobni magunk­tól, segíteni, támogatni kell őket, meg kell adni számukra minden le­hetőséget, hogy a jövőben még job­ban rászolgáljanak a bizalomra. A z újjáalakított fiatal műszáki M tanács teremtse meg a fizikai és műszaki dolgozók közös munká­ját, hozzák létre gyárrészlegenként a szakcsoportokat, kérjék ki mun­kájukhoz a párt, a szakszervezet, az idősebb, tapasztaltabb műsza­kiak véleményét is. Ne feledkezze­nek meg a szakmai és politikai to­vábbképzésről sem. Ehhez a munká­hoz az is szükséges, hogy a KISZ végrehajtóbizottság nagyobb gond­dal foglalkozzon gyáron belül a he­lyes rétegpolitika kialakításával Csakis ilymodcn tudunk közösen, egységesen dolgozni a szocializmus építésén. GÁCSI FERENC Lenin Kohászati Művek KIS Z-bi zottsága Gvadányi József: Egy falusi nótá­rius budai utazása (Magyar Helikon). (Kis Magyar Múzeum). Kb^ 176 oldal, Kép Gvadányi Józsit „Egy falusi nótárius budai utalásai* -ból. félvászonkötésben 30.— Ft, félbőrkö- tósű számozott példányok 40.— Ft. Gvadányi híres műve, mely korá­dt tápiószelei mintagazdaságban Telnek a zsákok, 20—25 ember A DUNA—TISZA-köz homokdomb­jait már erősen megkopasztották a hűvös őszi szelek. A nyájak egyre kevesebb legelnivalót találnak s fá­zósan vonulnak ki a síkságra. Fur­csa ez a vidék. Mintha egy hatalmas erejű óriás az ország minden vidé­kéről idehozott volna egy marék föl­det. Homokot, agyagot, erdei talajt. Nem csoda hát, ha ennek az »-össze­visszaságnak-« kellős közepére. Tápió- szele határába helyezték át az ország egyik legnagyobb kísérleti gazdasá­gát. A község végében, olt, ahol a dülő- utak kezdődnek, kis tábla mutat dél­keletnek: kísérleti gazdaság. Már az úton szinte felbecsülhetetlen értékek tárulnak az ember szeme elé. A 2200 holdas gazdaságnak 15 ezer növény­fajta- van a birtokában, ezek között több mint 2800 búza, 500 burgonya, 500 kukorica és 700 borsóféleség ta­lálható. A gazdaság központjában fogadnak bennünket. Egy nagy, fa­faragásokkal díszített terembe me­gyünk, ez az ebédlő. Színház- cs mo­zi előadások rendezésére is kitűnően alkalmas. A gazdaság dolgozói mond­ják, hogy az asztalokról sohasem hiányzik a hófehér abrosz. És az étel is kitűnő. Az ebédlő előtti kis teremben hosz- szú asztalon kukonicacsövek sorakoz­nak. Itt mutatják be azokat a kuko­ricafajtákat, amelyek a mi éghajlati és talaj adottságaink mellett a legna­gyobb termést hoznak. A gazdaság­ban ezekből rekordtermést takarítot­tak be. A kalászosok termelésében is jóval felülmúlták az országos átla­got. Búzából 12, rozsból 12.2, őszi ár­pából 15.4 mázsás termést értek el holdankint. A központi épülettől kissé távo­labb szedik a burgonyát. Az itt.dol­gozóknak csak zsákba kell rakniuk a szedőgép által kiásott termést. 130- 150 mázsát várnak arról a földről, melyre pár évvel ezelőtt a szakembe­rek is azt mondták, hogy burgonya­termesztésre teljesen alkalmatlan. Jellemző példaként álljon itt egy másik adat: hasonló talajon, az egyé­ni parsatoknak 30—40 mázsa burgo­nya terem a környéken. alig győzi összeszedni a gumókat. Gyorsan dolgozik a gép, még három­szor fordul és eggyel kevesebb az őszi gond. Almaszüret A gazdaság egyik büszkesége az almáskert. Bár az idén a gazdagnak Ígérkező termés tekintélyes részét elvitte a fagy, 110 termőfáról így is mintegy 10 vagon almát tudnak ex­portra küldeni. A 350 hold gyümöl­csösben a talajművelés 90 százalékát, a ^ növényápolás egészét gépekkel végzik. Sok gépet önmaguk készítet­tek. A fák közötti kapáláshoz például egy boronát alakítottak át, sajat szerkesztésű permetezőgépükkel pe­dig sikerült egy fa egyszeri perme­tezésének költségeit 1.44 forintról 44 fillérre csökkenteni. Ottjártunkikor a jonathánt és a húsvéti rozmaringot szüretelték. Csupán a szedést végez­ték kézi erővel, a szállítás és a nagy­ság szerinti osztályozás gépekkel tör­tént. Baromi’itenyészet A 3000 darabból álló »fehér ma­gyar« törzstenyészét szemkápráztató látványt nyújt. A többéves szorgal­mas munkával kitenyésztett hófehér bai'omfisereg ellepi a gondosan- tisz- tántartott udvarokat. A kísérleti gazdaságnak legtöbb bajt, gondot ez a tenyészet okozta. Az állomány többször csaknem telje­sen kipusztult, újra fel kellett tölte­ni. Bevezették a villanyt, vízvezeték­kel felszerelt ólakat építettek. A baromfitelep egyik épületében működik a legmodernebb, NDK-ból érkezett keltetőgép. A teljesen auto­matikusan. működő gép 90 százalékos keltetési arányt ért el. Az állatok további gyors fejlődésének biztosítá­sára új módszert dolgoztak ki, beve­zették az úgynevezett mélytrágyá­zást. Ez a módszer megakadályozza a naposcsibék fóliázását és lehetővé teszi, hogy az elhullást 5 százalék alá szorítsák le. A telep dolgozói legkö­zelebbi feladatuknak a gyorsan fej­lődő, nagy tojáshozamú fajták kite­nyésztését tekintik. * Pár órát töltöttünk csak a gazda­ságban, csak a legfontosabbak meg­teli.intésére jutott egy kis idő. De így is bátran odaírhatnánk a gazdaság felé mutató kis tábla mellé: »Itt a mezőgazdaság jövőjét láthatod!« BALOGH ISTVÁN Szecskát vág, darál, szánt, permetez, MTODFW“ megszólaltatja a rádiót a ceglédi ” Mindenes így hívják a Ceglédi Gépjavító Vállalat dolgozóinak legújabb büszkeségét. A félreértések elkerülése végett rögtön el kell mondanom, hogy ez nem valami kislány —, hanem egy gép. Tervezője és keresztapja Fárle Lajos művezető, aki már évek óta tervezi és töké­letesíti az ötletes gépet. A Mindenes egy 125 köbcentis Csepel-motorral működik. Meg­hajtja a talajlazítót, a permetezőt, a szivattyút, de emellett használható szecskayágásra, darálásra, fűrészelésre, sőt még könnyebb szántásra is. Ezen kívül a gépre szerelt töllödinamó akkumulátort táplál, amely meg­szólaltatja a rádiót, sőt még villanyvilágításra is alkalmas. A motort ka­paszkodó kerekekre szerelik, s ilyen módon süppedő, laza talajon is biz­tosan mozog. Pótkocsival -pedig teherhordásra is képes. Fárle Lajos már az utolsó simításolcat végzi a „Mindenesen”, s bi­zonyosra vehető, hogy hamarosan, talán még ezen az őszön működés köz­ben is bemutatják a .szakembereknek, s ha végképp beválik, a föld mű­velői megint egy értékes segítséghez juthatnak. nak legnépszerűbb könyve volt, a mai olvasó számára is igen élvezetes ol­vasmány. Gvadányi költészetének több jellemző vonása — lelkesedése a magyarságért és szókimondó, vas­kos humora — éppen ebben a művé­ben mutatkozik meg a legerőtelje­sebben. A kötetet Vusquez Károly és Paur Max Félix a régi Pest Budát és lakosait ábrázoló 30 művészi rajza díszíti. • Nagy Lajos: Válogatott karcolatok (Szépirodalmi). Kötve 55— Ft, 880 oldal. Nagy Lajos „Válogatott karcolatok” című kötete most jelent meg. Nagy Lajos ka.rcolatain.ak e kötete ötven év termését foglalja -magában. A karcolat a rövid, néhány oldalas novella mellett talán a »leg nagy la­josi bb« műfaj. — Karcolataiból a Horthy-korszak számos jellegzetes­sége bontakozik ki. 9 Nemes Nagy Ágnes: Szárazvil•* lám (Magvető). 206 oldal, kötve 14.50 Ft. Nemes Nagy Ágnes költőnő „Szárazvillám” című verseskötete most jelent meg. Nemes Nagy Ágnes egyike azok­nak a kisszámú asszonyköltőknek, akik egyenrangú társai lehetnek a férfi-költők legjavának. Szófukar, kemény, erősen elvont költészetétől teljesen idegen az átlagos nőköltők szó'bősége, pongyolasága. Verseinek nagy előnye az analizáló őszinteség, a kifejezendő fogalom pontos, tiszta rajza. A lírai verskötet végén egy el­beszélő költeményrészlet a költőnő gazdag realizmusra valló készségéről is tanúskodik. (Megjelent.) ÁÁTORALIAIJIHELYI képeskönyv Pecsenyebor és tokaji furmint Tiszteletet keltő, tekintélyes épü­let áll az állomás előtt. Karcsú tor­nya már messziről szemébe tűnik a vonaton érkezőnek. Az állami bor­pincészet épii'ete ez, ahol a -renge­teg hordó mustra éhesen várja a közelgő szüretet. A pincebejárat akkora, hogy egy teherautó kényelmesen begurulhat rajta. •Itt van az iroda -is. Gnant Géza, az üzem helyettes vezetője így nyilatkozik: — Készen állunk a szüretre. 9000 hektoliter tárolására készültünk fel. Csakugyan példás a. rend és a tisztaság a körülbelül 800 méter hosszú pincében. Szappanos Péter bácsi, a 63 éves pincemester azt magyarázza, hogy a hordókban kétféle kommersz bort tárolnak. Az egyik 12.5 fokos hegy­aljai pecsenyebor, másik 13.5 fokos tokaji furmint. Kis hordók, hordóóriások, földbe süllyesztett kádak és egyéb beren­dezések váltják egymást. Minden megtalálható itt, ami egy borpince normális felszereléséhez tartozik Erre a legjobb példa a -nemrégen epítéit két üvegbéléses cementhor­dó, amely égyenként 57 ■ ezer liter bor befogadására képes. Ezt talán még a legöregebb pincegazdák is megcsodálnák ..; Iroda a kirakatban ?. .. Még három kocsi kellene és egy garázs — mondja sóhajtva Majoros Béla elvtárs, az újhelyi MÁVAUT kirendeltség vezetője. A Fő utca egyik régi üzlethelyisége — a váró­terem és a festett üvegűkiral<at— az iroda. Ez éppen olyan szükség­megoldás, mint az, hogy a hihetet­lenül rossz minőségű környékbeli makadámútokon járó öreg autóbu­szok egy lakóház nyitott és sáros udvarán kapják meg a karbantar­tást. A műhely egyben raktár — egy kis lakószoba nagyságú, ablak nélk"' keskeny kamara, melyben a szomszédos nyomdaraktár miatt tilos a fűtés. Hogyan lehet sárban fekve kocsi alatt szerelni? Mi lesz télen? Egyáltalán hogyan tudja a MÁV AUT a 15 kopott Idus szál lebo­nyolítani a határmenli községek utasforgalmát? a bizonyos anyagi alap Lelkes KISZ-gárda alakult a Sze­rencsi Kiskereskedelmi Vállalat sá­toraljaújhelyi boltegységénél. A szervezet titkára a fiatal Domokos Mariann, a 15. sz. textilbolt dolcjo- zója. — Kevesen vagyunk — -mondja Mariann. — Mindössze 28 a. taglét­szám, nagyobbrészt fiúk. Alig 14-15 évesek! — Kedv, lelkesedés, kultúrmun- ka? — A kedv és a lelkesedés pótolja a hiányzó anyagiakat. No, nem egé­szen pótolja; de ha terveink sike­rülnek ... — És mik ezek a tervek? — Most kezdünk dolgozni tánc- és színjátszó csoportunkkal. Min­den este együtt vagyunk és készü­lünk. Szeretnénk majd a vidéket is járni, fellépni falun, anyagi alapot teremteni nyári kirándulásainkra és szervezetünk fejlesztésére.-I- Sok sikert! (Zárójelben azonban még meg­kérdezzük, hogy nem tudná a vál­lalat ennek a lelkes kis csoport­nak az anyagi gondjait legalább részben eloszlatni? Hátha jut egy kis előleg a várható eredményre!) Újítás Újhelyi specialitás! Ott található a ő utca- szélén, a legforgalmasabb helyen, Négy lábon álló kosomé« ges kis szemétláda, muzeális da­rab. Felül bele kell dobni a szeme­tet, alul meg kipereg, mert a ládá­nak nincs feneke. Estére kész az utcai szemétdomb, reggel jön a sze­metes, összesepri és elviszi. Kiváló konstrukció, szerencsére csak egyet­len darab van belőle. Emberpalánták között Tisztaság, fehérség, vidám színek, és egészséges légkör fogad a külön­álló emeletes épületben. Kis rácsos ágyak, örökzöldek, sivalkodó apró­ságok. A tipegőben bájos jelenet fogadja a belépőt. Nyolc-tíz apróság akasz- kodik a ruhájába és olyan tiszta­szemű bizalommal tekintenek fel rá, mint akinek az idegen fogalma teljesen hiányzik az ismeretéből. Valami azonban még sem tetszik. Egy-két kopár asztalon kívül sem­mi nincs a piros linóleummal borí­tóit kőpadlón. Az egyik gyerek a földön fekve alszik. Fekvőhely, sző­nyeg sehol. — Mivel játszanak ezek a csöpp­ségek? — Sajnos, egyelőre nincs játék »utánpótlás« — válaszol Hátin Q.ir zella. a tipegőbe beosztott óvónő. A régi gumijátékok már tönkremen­tek. újabbakra egyelőre nincsen anyagi fedezet. Hát dez bizony nagy hiba, mert a helyiség így megdöbbentően sivár és otthontalan. Vidám kép tárul elénk a kö­vetkező tszobában. Kis asztalok, tele ^ játékkal, mellettük ülnek, az óvoda kis lakói. A fal mellett alacsony' polcos szekrények, zsúfolásig tele színes játékkal, virággal. Az egyik asztalon nagy tál sütemény. Igazán irigy lésreméltó itt az élet. Vajon ugyanezt mondja-e Tarr Katalin a. fiatal óvónő? — Itt a kicsik között igen. Ha eb ajtón kilépek, sok a gond. Sokat kell »verekedni«, hogy az ember beszerezze »gyerekeinek« mindazt, ami kell. Tarr Katalin törekvését és a gyár gondoskodását mi sem bizo­nyítja jobban, mint az dvóda. De sajnos, a szakképzettség sokszor szembekerül a szülök értetlenségé­vel és sok kívülálló hozzánemér- tésével. Megnyugtatására szolgál­jon viszont: nyugodtan dolgozhat­nak a mamák, gyermekeiket az üzem jó kezekre bízta. FEKÉSHÁZY GÉZA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents