Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-05 / 233. szám

s ÉSZAKMAGYARORSZÁG » Szombat, 1957. október 5. /ísukov marsall elindult Jugoszláviába r Moszkva (TASZSZ) Georgij Zsu'kov, a Szovjetunió marsall ja és honvédelmi minisztere péntekre virradóra Moszkvából re­pülőgépen a Krímbe ■ érkezett, ahon­nan Jugoszláviába ..utazik. Zsukov marsall viszonozza Ivan Gcsnják jugoszláv hatíseregtábornokjiaik , az idén nyáron a Szovjetunióban, látogatását. (MTI) tett A. Novotny beszámolója a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülésén Prága (TASZSZ) A Novotny, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Központi Bizott­ság szeptember 30-tól október 2-ig tartott teljes ülésén beszámolójában rámutatott, hogy az ülés főfeladata előkészíteni a pártkonferencia hatá­rozatának teljesítéséről és a szocia­lizmus építése előtt álló újabb fel­adatokról való vitát. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizott­sága úgy határozott — mondotta A. Novotny —, hogy levelet intéz min­den párttaghoz, minden dolgozóhoz 'és a Nemzeti Front szervezeteihez, hogy ezzel elősegítse a második öt­éves terv feladatainak minél ered­ményesebb megvitatását: Feltárjuk azokat a hibákat, amelyek akadá­lyoznak gyors haladásunkban — mondotta — ugyanakkor rá szeret­nénk mutatni azokra a feltételekre, amelyekkel a kitűzött feladatok tel­jesítéséhez rendelkezünk . és szeret­nénk bevonni a dolgozók széles tö­megeit ezeknek a feladatoknak a megoldásába. Ez elsősorban azért fontos, mert a jövő év első felében tartjuk meg a Csehszlovák Kommu­nista Párt XI. kongresszusát, amely megszabja majd pártunk jövőbeni irányvonalát. A vitában — mondotta Novotny — előtérbe kerülnek a mezőgazdaság további fejlesztésének kérdései is. A párt az utóbbi időben minden ere­jét arra fordította, hogy jelentősen növelje a mezőgazdaság szocialista szektorának túlsúlyát. A. Novotny ezután az életszínvo­nal további emelését célzó pártintéz­kedéseket érintve megjegyezte, hogy a legutóbbi árleszállítás 1.8 milliárd korona megtakarítást jelent a lakos­ságnak, a részleges munkabéremelés pedig évi 720 millió koronával növel­te évente a dolgozók jövedelmét. ‘ Pártunk — mondotta végezetül Novotny — a komoly feladatok meg­oldásakor mindig a néphez fordult, nyíltan feltárja a helyzetet, meghall­gatja a nép véleményét és javasla­tait. Ez különösen így van a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa óta. (MTI) KÜLFÖLDI HÍREK DURBAN. A délafrikai Durban! közelében csütörtökön egy tizennégy! kocsiból álló teharvonat egy hídról! a folyóba zuhant. A vonaton a moz-; dooyvezető mellett két fűtő tartóz­kodott. A mozdonyvezetőt és az egyik fűtőt kórházba szállították, a másik fűtőnek azonban nyoma veszett. O BRIGHTON. Az angol munkás­párt új vezetősége csütörtökön este f Brightoniban. első ülésén Tom Dri- % bärget, az ismert újságírót válasz- * tóttá a párt elnökévé. ♦ BELGRAD. A Kommuniszit, a Ju-j goszláv Kommunisták Szövetségének * hivatalos lapja pénteki száméban > Zsukov marsall küszöbön, álló jugo- ; szláviai látogatásával foglalkozik és \ a többi között azt írja: hogy ez a Iá- > togatás nemcsak Zsukov marsall sze­mélye miatt fontos, — tekintve, hogy Zsukov marsall volt a Hitler-ellenes koalíció egyik legkiemelkedőbb had­vezére, hanem azért is, mert a jugo­szláv—szovjet viszony fejlődését tük­rözi. A cikk továbbiakban, hangoztat­ja, hogy a tapasztalat szerint a Szov­jetunió és Jugoszlávia jóviszonya rendkívül jelentős tényezője az euró­pai béke szilárdságának, majd befeje­zésül annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy Zsukov marsall jugo­szláviai látogatása hozzájárul majd a két ország barátságának és együtt­működésének elmélyítéséhez, Forgassuk, fanuimányozzuk a mezőgazdasági szakkönyve^et a mezőgazdasági könyv­kiadó közelmúltban megjelent és rövidesen megjelenő kiadványai íteámos olyan módszertani kérdések­kel foglalkoznak, melyek hasznos se­gítséget nyújtanak mezőgazdasági Szakembereknek, különböző szak­csoportoknak, s egyénileg dolgozó parasztoknak. Nemrégen jelent meg a kiadónál Jánossy—Komlóssy—Mó­rász—Taróczi: „A magyar kukorica­fajták és termesztésük” című köny­ve, amely részletesen tartalmazza a különböző kuksricafajták leírását, s mindezt kitünően egészítik ki a szí­nes táblázatok. Nagy teret szentel a fcönyv a hibridek és a legújabb ter­mesztési módszerek részletes ismer­tetésére. A fajták leírása nemcsak a {formai ismertetésre szorítkozik, ha­nem közli azok legfontosabb tulaj­donságait is. A könyv, nélkülözhetet­len a gyakorlati szakemberek zsebé­ből, mert szerencsésen egyesíti a tu­dományos kutatások eredményeit a gyakorlati tapasztalatokkal. Hasznos könyvet írt Prehoda Jó- Esef: „Üzemi szőlőfeldolgozás” cím­mel. A könyv* elsősorban a szőlőfel­dolgozáshoz _ szükséges gépekkel, azok célszerű alkalmazásával foglal­kozik. Értékes, összehasonlító alapon értékeli a feldolgozó gépek szerepét, »agy teret szentel a szőlőfeldolgozó ftsemek szervezésével, berendezésé­vel, valamint a különböző szőlőfel­dolgozási módszerek megválasztásá­val kapcsolatos tapasztalatoknak. Ezenkívül három, jelenleg működő szőlőfeldolgozó üzemet ismertet. Második kiadásban jelent meg. Rayman János—Horváth József— Szabó Árpád: „Gyümölcstermelés” című könyve. Ezt a hasznos kis köny­vet mind a kezdő, mind pedig a gya­korlattal rendelkező gyümölcsterme­lők haszonnal forgathatják. A könyv részletesen ismerteti a gyümölcster­melés kialakulását, az egyes gyü­mölcsfajták életműködését, a gyü­mölcsfa nevelését, a fák gondozását, a talaj művelését és a gyümölcsfa­fajták nemesítését. A rövidesen megjelenő kiadványok között szerepel Jeszenszky Árpád: „Zöldségfélék korai termesztése” cí­mű könyve. Ez a nagyszerű tanul­mány jó útmutató kertészeknek, ag- ronómusoknak, házi és háztáji ker­tek művelőinek, mert választ ad min­den kisebb-nagyöbb problémára, amely a termelés során felmerül. A most megjelenő második, javított ki­adást a szerző a keszthelyi kutatóin­tézetben szerzett számos megfigyelé­sével egészítette ki. MEGYÉNKBEN TÖBB HELYÜTT elkezdődött a legelővédő fásítás. Ta­pasztalatlan emberek körében azon­ban meglehetős gondot okoz, hogyan végezzék el ezt a munkát? Nagy se­gítséget ad ehhez Benkovics Károly rövidesen megjelenő: „Korszerű le­gelővédő fásítás” című könyve, amely részletesen foglalkozik az erdősávok méretének és tervezésének ismerte­tésével, valamint a fa- és cserjefajok megválasztásával. Külön erénye, hogy részletesen leírja minden me­gye egyes legelőinek talajviszonyait, és ezzel jelentősen megkönnyíti a szakemberek munkáját. A Kossuth-díjjal kitüntetett Örösi Pál Zoltán: „Kis méhészkönyv” című művének első két kiadása 35 ezer példányban fogyott el az elmúlt négy esztendőben. A könyv a kezdő mé­hész alapvető szakkönyve. Röviden összefoglalva ismerteti a méhek éle­tét, munkáját, a tenyésztés és terme­lés feladatait,' a .méhészkedés meg­kezdésétől a pörgetésig. Most ismét megjelenik. Hasznos segítséget nyújt Vécsey Szilárdné: Virág a házban és a ház körül” című könyve azoknak, akik szakszerűen akarják berendezni ott­honukat. A virág a legolcsóbb, leg­szebb dísze a szobának, udvarnak. Fontos azonban, hogy helyesen vá­lasszuk meg, ismerjük igényeit, gon­dozásának módját. E tudnivalók megszerzéséhez nyújt segítséget ez a hasznos, hangulatos olvasmány. AZ UTOLSÓ SIMÍTÁSOK... ... és felröppen a vörös és nemzetiszínű zászló az új kultúrotthon büszke homlokzatára Dámócon. Az impozáns épület még csupasz téglafalai vörösen lángolnak a koraőszi nap fényzuhatagában, de Orosz József kőműves és két fürge le­gényke már készíti neki az ünnepi ruhát. Nagy munka a színkeverés, el kell találni a legmegfelelőbbet. A községi tanács elnöke, Siska István elvtárs is ott a nagy alkalomnál. — Ez jó lesz, Pista? — kérdezi a mester és ujjara „emel” a szín- keverékből. — Tehetsz még hozzá egy kis vöröset, nem szép a sárga — mond­ja komolyan és utána gondolja —, a sárga az irigység színe... Márpedig ennek a háznak nemes célt kell szolgálnia — a lelkek jobbulását, a szép magyar beszéd istápolását — egy szorgalmas, békeszereto falu művelő­dését. , . A kultúra háza — így nevezik az ittlakók — a község es az építők igényességét, jóízlését dicséri. Áll egy nagyteremből, zsibongóból és öl­tözőből. Színpadát ellátják minden odavalóval, a tervezők a súgólyukat sem felejtették ki. A padló parkettázására egyelőre nincs mód, nem futja pénzükből, betoncsempével látják el, de ha lesz rávaló, megcsinálják azt is. És november 7-én kettős ünnepet ülnek a.dámóciak: a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulóját és kultúrottho- nuk születésnapját. ' A III. negyedév adóbevételi tervének teljesítését megyénk ismét országos első helyen végezte Mint lapunkban nemrégen közöl­tük, megyénk adófizetőinek példás kötelezettségteljesítése eredménye­ként, az adófizetés országos rang­sorában megyénk fokról-fokra emelkedett feljebb, s a 11. helyről a legutóbbi értékelés szerint már a második helyre került, s jóval a határidő előtt túlteljesítette negyed­éves tervét. A becsületes adófizetők példáját követve, az adózók túlnyomó része is rendezte esedékes adótartozását, s az eredmény nem is maradt el: Borsod-Abaűj-Zcmplén megye már szeptember 20-án 102,2' százalékos eredményével a III. negyedévben is országosan első lett. Az eredményt még értékesebbé te­szi az, hogy a megye minden járá­sa (városa), s csaknem minden köz­sége túlteljesítette globális adó­fizetési tervét anélkül, hogy szá­mottevő kényszerintézkedésre ke­rült volna sor. Az eredmény nem csodálatos tény, hanem természetes következ­ménye az egyre jobban szembetűnő gazdasági megerősödésünknek, s az adózó lakosság életszínvonal emel­kedésének. Dolgozó parasztságunk döntő többsége követésre méltó adófizetésével elsősorban háláját kívánta kifejezni a kormány iránt a részükre nyújtott segítségért. Az időben befizetett forintok a köszö­netét fejezik ki a beszolgáltatási rendszer eltörléséért, a szép jövővel kecsegtető biztonságos gazdálkodás­ért, s azért, hogy az 1956. októberi rém elűzésével a föld továbbra is azé maradt, aki megműveli. A szép eredmény természetesen nem utolsó sorban a tanácsok és azon belül is a pénzügyi dolgozók lelkiismeretes munkáját dicséri. Va­lamennyi járásunk becsületes mun-* FICKÖ KUTYA vad •csaholással .fogadja kö- aeledtünket. A várostól messze, valahol az ör­. döghegy felé, érlő fürt- ........... -.............. j üket kínáló szőlőtőkék, .a hajnali hidegtől aromássá csípett szilvák, fű­ben sárgálló arany körték között két kis öreg be­szélget. Mislei Józsi bácsi, a Fickó gazdája le- psendesíti a csaholást és a kutyus lassú, unott mozdulatokkal heveredik végig a gyepen. Éppen egy beszélgetést szakítunk félbe han­gos köszönésünkkel. Messzi, első világháború alatti élményeiket mesélik egymásnak, ki tudja hányadszor — Nagy Gyuri és Mislei Józsi bácsi, a szőlőskert csendes, békés tisztásán. Hát van mire emlékezniük ... Nincs is más dolguk már. Vagy van ennél fontosabb is? Nagy bácsi szerint van. Az előbb elkezdett beszélgetést csak bevezetőnek szánták. Utána kö­vetkezik a kedves téma, gondolatainak kiapad­hatatlan tárháza — a Drótgyár, az ott töltött evek. És a végén mindig a „könyvnél” kötnek ki. Ez a legkedvesebb beszélgetési téma jelenleg. Ha erről kérdezed, az egyébként kevésbeszédű idős embert, nekitüzesedik, arca kipirul és mesélni kezd. A mese tanulságos — én is elmondom. An­nál is inkább, mert minden szava igaz és ilyen mesét az ember nagyon ritkán hall. Minden sza­va az életből merített, egyszerű ember által le­szűrt, mély és bölcs gondolat, a világról, a fejlő­désről, a technika vívmányairól és így tovább. A POZSONYBAN ELVÉGZETT szakiskola után, ahová nehezen bekerült egy betongyári munkás fia, 37 évvel eíelőtt először lépett be a Magyar Acéldrótkötél és Drótárugyár kapuján. Géplakatosnak szerződött, sok fáradságos kilin­cselés után. Az ínséges, munkanélküli időben minden kí­nálkozó alkalmat me^-agadtak az emberek, hogy élni tudjanak. Ez pedig nem valami megvetendő dolog volt — belépni a drótgyárba és ott dolgoz- ni. A huszonkét éves fiú szellemileg egy kicsit túlnőtt a vele egyforma zubbonyban dolgozó . munkásif jakon. A „zűrzavaros világban” — ahogy ő emlegeti a háborús éveket —, Francia- országtól Drinápolyig, Lembergtől Fiúméig be- kaiandozta Európát — mindenre éhesen, nyitott »zeniekkel és halló fülekkel. Különösen a gép­<WaGY GYÖRGY BÁCSI HAGYATÉKA róbb titkokat is, szor­galmasan tanult tovább. * .Talán ekkor merült kát végzett, de a jók között is k! kell emelnünk az abaújszántói, en- csi, miskolci és" szikszói járásokat, ahol nemcsak globálisan teljesítet­ték túl a negyedéves terveket, ha­nem a többi nagyjelentőségű fel­adatok megoldásában is, mint pl. a. biztosítási díjhátralékok, tsz-tarto- zások beszedése — szép eredmé- nyeket értek el. Az adóapparátus decentralizálása közelebb hozta egymáshoz az adó­zókat és a pénzügyi dolgozókat Nagyobb teret, eredményesebb le­hetőséget nyújtott az adózókkal való közvetlen foglalkozásnak, a panaszok helybeni, gyors elintézé­sének. Az adózókkal való szoro­sabb kapcsolat kiépítése ei'edmé- nyezte elsősorban azt is, hogy komo­lyabb vagy számottevőbb kényszer- intézkedések nélkül sikerült a jobb eredményeket biztosítani. A föld­területtel kapcsolatos panaszok szá­ma észrevehetően csökkent, bár még mindig sok a rendezetlen, vi­tás kérdés. Kevesebb lett az adó* kivetéssel kapcsolatos panasz is. Természetesen az adófizetés vo** nalán is akadnak — szerencsére egyre kevesebben —, akik ki akar­ják vonni magukat a köztehervise­lés alól. Akik úgy gondolják, hogy az életben csak jogok vannak, kö­telességek nem. Akiknek kevés az, hogy a kormány intézkedése foly­tán csak a begyűjtés megszűnteté­sével holdankint több mint 1000 forinttal emelkedett a jövedelmük, s akik a szemük láttára épülő or­szágunkban úgy vélekednek, hogy fizesse meg más a rájuk eső részt is. Olyan eset is előfordul, hogy új ház építésére, vagy rádió vásárlá­sára hivatkozva marad hátralékban egyik-másik adózó. Félreértés ne essék, mi boldogan, büszke örömmel látjuk a gomba­módra szaporodó új házak sorait, melyre azelőtt talán száz év alatt sem volt példa, de ez nem jelent­heti azt, hogy valaki az országépí­tésből ráháruló csekély részt ne vállalja akkor, amikor az új utak, kultúrházak, bölcsődék, villany póz­nák az .ő kényelmét, nyugalmát és kultúrális igényeinek kielégítését is szolgálják. Ismételjük: a vonakodók, a ne­hezen fizetők száma most már na­gyon erősen lecsökkent, de épp ez­ért jobban előtérbe is kerültekj Most már ott tartunk, hogy a be­csületesen fizetők figyelmeztetik a magukról megfeledkezett adózókat kötelességük teljesítésére. Kormányunk igyekszik a lehető­ségekhez képest minél több segítsé­get nyújtani, minél jobbá, szebbé tenni dolgozóink életét, viszont el­várja, hogy az adózók is becsülettel tegyenek eleget a rájuk háruló kö­telezettségeiknek. Az év utolsó negyedéve követke­zik. Az eddigi szép eredményeit után méltán remélhetjük és elvár­hatjuk megyénk adófizetőitől és pénzügyi apparátusától, hogy jé adófizetéssel, a tervek túlteljesítő* 1 sével ismét országos elsőként járul­nak hozzá a gazdasági életünk to* i vábbi erősítéséhez. , Figyelem! Figyelem! > Lakását feregtelemti ' Garanciával ciánoz I Egér- és patkányirtás! ? Poloska, moly, bolha. ^ légy. ruszni. svábbogár irtása. , BIZTOS EREDMÉNY! I Lakás- és irodatakarítást is vállal a Miskolci Köztisztaság! Vállalat Major utca 2. szám. Telefon: 16—825. i Felvilágosítás személyesen, írásban és telefonon. gyártás iránt érdeklődött. Valahogy nagyon kö­zelinek érezte a robusztus gyárakat, az örökké füstölgő kéményeket, az állandó munkazajt. NEM TUDOTT SOKAT. De annyit megér­tett már az első napok után a drótgyárban, hogy messze le vagyunk maradva a külföld mögött. Később ez rriindig jobban tudatosult, majd azt is észrevette, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a gyártásra, nem érdek a mennyiség emelése és a minőség javítása. Pedig a drótgyártás akkoriban Magyarországon még gyerekcipőben járt és szá­mos tennivaló akadt volna. Valahogy nehezen és rosszul dolgoztak az emberek, mint egy elhanya­golt, hosszú idő óta nem olajozott motor, állan­dóan tele hibával. A sarkokat nagy kupacokban borították a selej táruk, de senki sem törekedett kitalálni valamit, megszüntetni ezt az állapotot. Egy ideig hallgatott, figyelt, végezte a mun­káját, egy-két rendesebb műszaki vezető figyel­mesen meghallgatta, legalább is úgy tett, mintha odafigyelne, de magában csak mosolygott a lel­kesedésén. Erről szomorú tapasztalatai vannak.^ v Mert megpróbálta a lehetetlent. Egyszerű munkás létére javasolni mert valami újítást. Ha jól emlékszik, az egyszerű pácolási eljárást írta le és mutatta be példákkal illusztrálva., Ekkor már az illetékes helyen meg ’sem hall­gatták. Visszautasították — a tervezés, a gondol­kozás az urak joga, ne üsse bele mindenki az or­rát!. ÍGY SZŰRTE LE esztendőkön keresztül a ke­serű tapasztalatokat. Közben hallgató híján rá­szokott arra, hogy leírja magának a látottakat. Figyelemmel tartotta a fejlődést. A második vi­lágháborút megelőző években az úgynevezett „felső osztályok” gyermekeit kezdték felváltani a középosztályból kikerülő műszaki vezetők. A vá­laszfal megmaradt, de néhol rések keletkeztek rajta. Nagy bácsi ezek közül néhányban igaz ba­rátra tett szert. Ehhez az időszakhoz kapcsoló­dik két, számára igen kedves név: Záler főmér­nök és Mandák vegyészn*árnök. Mindkettő taní­tása nyomán váltak világossá előtte a bonyolult gépészeti és vegyi eljárások. Kikutatva a legap­fei először benne egy könyvnek a gondolata. A szakirodalom, az egy­szerű munkás számára teletűzdelve hosszadalmas felső matematikai és fizikai képletekkel — hierog­lif. Míg megértené a lényeget, belezavarodik a sokrétű elemző léírásokba, nem tud eligazodni sehogysem a számok, a jelek labirintusában. De még a két, általa igen becsült embernek sem merte elmesélni vágyát. Csak gyűjtögette a tudást, hangyaszorgalommal görnyedve könyvei fölött, minden oldalról megvizsgálva, üzemről- üzemre a gyártás technológiáját. Mert a gyakorlati drótgyártás apró, összera­kott mozaikokból áll. Ha egyet kihagyunk, szét­esik az egész és érthetetlenné válik. Még a felszabadulás után sem merte elmon­dani, hogy mire készül. Évekig dolgozott tervén, míg végül először baráti körben, majd a veze­tőkkel ismertette. Lassan visszajött az önbizal­ma. Látta, mint hullik le a mesterségesen felál­lított válaszfal a munkások, a gyárigazgatók, mérnökök között. TAVALY NYÁRON elérkezettnek látta a pillanatot. 36 esztendei tapasztalat, felbecsülhe­tetlen érték fekszik az eddig 80 sűrűn gépelt ol­dalban. De még mindig akad javítanivaló, kiegé­szítésre szorulnak egyes fejezetek, technológiai eljárások. Van idő rá. Május óta csak ez köti le Nagy bácsit. Ez a gondolat fűti, élteti. Gyakorlati, £ egyszerű és közérthető munkát akar adni az utó- \ kornak, hogy ugyanúgy megértse mindenki, mint f a mostani melegüzemi vezető a drótgyárban, Ma­tura Ferenc, aki május óta az ő utódja. t A csöndes téli estéken ott találjuk majd Nagy bácsit kis asztala mellett könyvekkel és a 37 év alatt megvastagodott füzetekkel... J * / EDDIG A TÖRTÉNET. Egyszerű. Nem világ­hírességnek állít örök emléket, hanem egynek azok közül, akik magukénak érzik az országot, akik tenni akarnak a „Holnapért” — mindany-.^ nyiunk holnapjáért. , t URBAN NAGY ROZALIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents