Észak-Magyarország, 1957. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-30 / 254. szám

ESZAKMAGYAIIORSZAG Szerda, 1957. október 30. Ma tartja ülését a Borsod megyei főtanács aktivaértekezletc. Ebből az alkalomból meleg szeretettel üd­vözöljük a tanácskozás résztvevőit. Az aktivaértekezlct, mely arra hiva­tott, hogy az ellenforradalom óta (elemezze a nők társadalmi, kulturá­lis, politikai helyzetét, reméljük, sok értékes javaslattal fogja gazdagítani a nőtanácsok munkáját. Az aktivaértekezlct megválasztja és jóváhagyja a megyei nőtanácsot, valamint az országos nőkonferencia küldötteit. Az EJNSZ-közgyűlés hétfői vitája a szíriai panaszról Newyork (MTT) Az AFP jelentése szerint az ENSZ- közgyűlés hétfőn este folytatta vitá­ját a szíriai panaszról. • Sík Endre magyar küldött a szíriai álláspontot támogatta, ellenezve a közvetítést Szíria és Törökország között, mert a válságot kizárólag az idézte elő, hogy Törökország veszé­lyez te ti Szíriát. Válaszolva az amerikai és kubai küldötteknek a szíriai és a múlt évi gnagyarországi ügy között vont pár­huzamára, kijelentette: »E hasonla­tosság valóban megvan, mert az amerikaiak mindkét esetben megkí­sérelték, hogy megdöntőének egy törvényes rendszert, hogy aztán új támaszpontokat létesíthessenek a Közép-Keleten és Közép-Európában.« A közgyűlés ezt követően kedd délutánra halasztotta el a vita foly­tatását,. Gromiko szovjet külügymi­niszter, aki a hétfő esti ülésre jelen­tett be hozzászólást, közölte, hogy nem szólal fel. Amerikai újságíró jelentése a török csapatösszevonásokról Newyork (TASZSZ) A New York World Telegramm 'And Sun közli a Scripps Howard lapkonszernhez tartozó Fred Sparks tudósítását Gaziantep török városból. A tudósító a következőket jelenti: ►>A szíriai határon török csapatmoz­gás figyelhető meg. Újabb alakula­tok érkeznek, ezek áKást foglalnak, s a nehéz fegyvereket faágakkal ál­cázzák.:* Egy gyalogezredet láttam, valamint tüzérséget és könnyű fegy­verrel terhelt szamarakat. A gyalo­gosok amerikai lőfegyverekkel van­nak ellátva.« (MTI) A francia nemzetgyűlés megbuktatta a Guy Mollet-kormányí Edvard Kardclj 0 hazatért Görögországból l Edvard Kardelj, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács alelnöke hétfőn dél­után Görögországból visszatért Belg-i rádba. Megérkezése után kijelentette: At­héni tárgyalásaink ismételten bebi­zonyították, hogy a két kormány a kérdések széles skálájában teljesen,i azonos nézetet vall, mégpedig az olyan kérdésekben, amelyek lénye­gesek a világbéke megszilárdítása, i szempontjából. (MTI) LJangosat dongnak talpunk alatt 1 L± a súlyos tölgyfalépcsők, amíg a régi megyeházán felfelé lépege­tünk. Az ország legrégibb várme­gye házi épülete, ezért műemléknek 'is nyilvánították. Itt a városi taná­cson úgy mondják, hogy jövőre ke­reken 400 éves lesz. A múlt század húszas-harmincas éveiben a fiatal Kossuth Lajos is so- kat leoptatta ezeket a lépcsőket, mint újhelyi fiskális, majd mint várme­gyei tisztviselő. De ezeken igyekezett Jel a levéltárba a „széphalmi szent ,öreg”, Kazinczy Ferenc is, aki min- \dennap begyalogolt Űjhelybe, hogy {néhány fillér napibérért rendbehoz- \za Zemplén vármegye levéltárát. Az {íróasztala ma is azon módon látható, {ahogy a felvidéki kolerajárvány 126 i esztendővel ezelőtt elragadta mellö- i le a nagy írót. \ Néhány év óta a városi tanács szé- i kel a régi megyeháza épületében. )Iván László elnökhelyettest és Ko- \lossai Árpád tanácstitkárt találjuk a ihivatalban. Ketten maradtak még \itt, a tanácstagok már hazaindultak. i A város fejlesztéséről folyt a vitat- I közős. i — Egy gyárra lenne halaszthatat- élanul szükségünk — fordul felénk fáz elnökhelyettes, s amikor csodál- é kozva, értetlenül nézünk rá, igy foly­atatja: £ legalább 1500 újhelyi lakos uta- f ^ zik naponta, hetenként, vagy f kéthetenként Miskolcra, Diósgyőrbe, FÓzdra, Kazincbarcikára, Tiszapalko- Fnyára dolgozni. Idehaza kevés a f munkalehetőség, ezért kénytelenek F idegenbe menni. Különösen a nőket | nem tudjuk foglalkoztatni. Ipari ha­tóságaink már régebb idő óta ígér- niek Üjhelynek gyárat. Korábban szó [ volt sörgyárról, kefegyárról, akku- emulátor gyárról, újabban pedig ru- ’ hagy ár létesítésére kaptunk ígéretet. Szeretnénk, ha végre lenne is belőle valami, hogy azt a sok kirajzó em­bert idehaza tarthassuk, kényelme­sebbé tegyük az életüket. — Ezenkívül milyen gondja van még a. városnak? | — Nagyon sok, egy lélegzetvételre el sem, tudjuk mind sorolni. Itt van ' mindjárt a városon átvonuló közút 'kérdése. Valósággal hírhedtek va- | gyünk már az ország gépkocsizói | körében e miatt a rossz út miatt. A pompás nemzetközi aszfaltút ugyan- l is Sárospatak felől a dohánygyárig .ér, majd Csehszlovákia felől ismét ^benyúlik egészen az újhelyi János- Júdig, csak éppen a város maradt ki I belőle, ahol emberemlékezet óta ezen a gödrös, rázós kövesúton bonyoló­dik le a forgalom. Persze, legcélsze­rűbb és legolcsóbb lett volna meg­építeni akkor, amikor a nemzetközi út készült. Most már múlhatatlanul szükséges a megépítése és ehhez a Közlekedés- és Postaügyi Miniszter riumtól várunk segítséget. — A nemrég átadott új bérháznak bizonyára örül a város lakossága? — örülni t, ülünk, csak nagyon kevés. Szinte még a legminimálisabb igényeket sem elégíti ki. Legalább tízszer annyira lenne szükségünk. De amíg újabb bérházak építésére sor kerülhet, addig is lehetne segí­teni a lakásínségen. Ha például a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya visszaadná a városnak azokat a raktárul szolgáló helyiségeket, ame­lyekben jelenleg műtrágyát tárol­nak. Különösen a Rákóczi úton van sok műtrágyaraktár, de akad bőven másutt ?s. A mezőgazdasági osztály építsen kimondottan erre a célra egy nagy központi épületet, a lefoglalt helyiségeket pedig szabadítsa fel la* kások céljaira. M elyek a tanács munkájának leg- frissebb eredményei? — Félmillió forint költséggel el* készült a piactér rendezése a tűzoltó* laktanya mellett. A betonalapzatúj lépcsőzetesen emelkedő piactér tel­jes mértékben megfelel a. követel­ményeknek. Az árusitóasztalokat horganylemezzel borítottuk be, az állami és szövetkezeti kereskedelem számára négy pavilon épült. — A másik eredmény, amiről be­számolhatunk, kulturális jellegű, és minden bizonnyal jó hatással lesz Sátoraljaújhely zenei életének to­vábbi fejlődésére. Ettől a tanévtől kezdve ugyanis a városi kultúrott­hon munkaköre kibővült, mert itt folyik a zenei oktatás is. összesen 200 tanuló iratkozott be zongorára, hegedűre, különféle fúvós hangsze­rekre és énekre. Az oktatást Aszta- losné Lévay Adél, az ismertnevű ze­nepedagógus irányítja. A z elért eredmények melengető Öröme és a város fejlesztésé­ért érzett felelősség hatja át a tanú* esi vezetők szavait. így azzal a bi* tonyossággal hagyjuk magunk mögött az öreg megyeházát: mindent elkö* vetnek ennek a régi-régi alapítású, határszéli városnak hivatott vezetői annak érdekében, hogy a gondok felhői a kúpos sátorhegyek fölött -év- röl-évre oszoljanak és a mostani szép tervek minél előbb valósággá váljanak. HEGYI JÓZSEF Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés keddre virradó éjszaka 290 szavazattal 227 ellenében megtagadta^ Guy-Mollet- ttcormáaiytói a beiktatást: A nemzetgyűlés hétfő esti ülésén Guy-Mollet kormányprogramja csa­lódást okozott mind a jobb, mind a baloldalon. A jobboldal szónokai egymásután utasították vissza a Guy- Mollet programiban szereplő szerin­tük »szocialista ízű« javaslatokat, 'jóllehet azok végrehajtását Guy- Mollet csupán későbbi időpontra je­lezte, ez pedig a baloldal ellenvéle­ményét váltotta ki, A keddre virradó éjszaka két óra tíz perckor hirdette ki Le Groquer, a nemzetgyűlés elnöke a szavazás eredményét. A 290 ellenszavazatot a kommunisták és a haladók, a pouja- deisták és a jobboldali függetlenek, s a parasztpártia'k, valamint több kisebb csoport egyes képviselői ad­ták le. A Guy-Mollet-kormány be­iktatása mellett szavaztak a szocia­listák, az MRP, az UDSR és a 29 (radikális, valamint néhány köztársa­sági szocialista. 27 képviselő tartóz­kodott a szavazástól. Feltűnést kel­tette hogy a kormányban résztvevő •»di&szidens radikálisok« egy része is tartózkodott a szavazástól A szavazás eredményének myilvá- ffiossságra hozatala után Guy-Mollet a köztársasági palotába^hajtatott és visszaadta megbízatás át René Coty köztársasági elnökinek; René Coty kedden hajnalban az Jelnöki palotába kérette Gaillard-t, Román túristahajó kalandja az Egei-tens,eren Bukarest (MTI) Két nappal ezelőtt a Transsylvania hajóval romániai turisták egy cso­portja indult Görögországba. A kedd reggeli bukaresti lapokban több tu­dósítás jelent meg, amely beszámol a kalandos utazásról. AI Kornescu, a romániai Libera főszerkesztője a többi között a követ­kezőket telefonálta lapiának: — Kissé meglepődtünk, amikor a tengeren megpillantottuk, hogy több Amerikai iap Duliesnak a szovjet mesterséges holddal kapcsolatos titkos utasításáról Newyork (TASZSZ) A Visconsin állambeli Madisonban megjelenő Capital Times washing­toni tudósítója szerint Duiles titkos politikai utasítást küldött az Egye­sült Államok külföldi diplomáciai képviselőinek. Az utasítás azt ajánl­ja az amerikai diplomatáknak, hogy A magyar nép nem felejti el hős fiait, akik életüket adták szabadságunkért Szép oszlopos síremlék, rajta (arany betűkkel: Itt nyugszik Elek László, élt 23 évet. Ez a sír zárta magába örökre egy munkás apa és anya egyetlen fiát, életük minden örömét, büszkeségét és reménységét. Egy esztendeje, 1956 október 30-an im- a leszerelése előtt 12 nappal — gyilkolták meg Elek László sorkaü»- nát az ellenforradalmi banditák. Nagy Imre — az ellenforradalmárok lelkes helyeslése közben — tűzszüne­tet hirdetett. Hogy hogyan értették ezek a tűzszünetet, azt megmutatták, amikor ugyanaznap megtámadták a nagybudapesti pártbizottságot, meg­kínozták és meggyilkolták a nagy túlerővel szemben is hősiesen har­coló párt munkásokat, a párt ház vé­delmére siető egyszerű kommunistá­kat és sorkatonákat. Elek László is haláláig harcolt, védte a pártot, amely szüleit megsza­badította Szomjas méltóságos úrék szolgálatától és amely szép ifjúságot biztosított, gondtalan jövőt ígért a hozzá hasonló fiatal munikásgyere- kek számára. Ott halt meg Elek László, a 23 esztendős partonkívüli sorkatona együtt Mező Imre elvtárs- sál, a párt régi, kipróbált; harcosával és a többi elv társakkal együtt. A csendes, koraesti órákban csak e megtört szívű anya, apa áll a sír előtt. Én mégis úgy érzem, ezrek és ezrek vannak körülöttük: j : Jönnek sorba, piros rózsákkal a kezükben, leteszik a sírra a virágokat, odamen­nek n 'két magányos emberhez, meg fogják a kezüket, veletek vagyunk, — mondják nekik, nem vagytok egyedül. És a sírt lassan elborítják a piros virágok, a hála és az emlé­kezés virágai. Meid a magyar nép nem felejti el hős fiait, akik életüket adták szabadságunkért. M. K. a nyugateurópai és a középkeleti országok vezetőivel folytatott be­szélgetések során jelentsék ki: A Szovjetunió felbocsátottá ugyan a mesterséges holdat és ballisztikai ra­kétával rendelkezik, de »ennek nincs jelentősége.« A tudósító kijelenti, hogy az ame­rikai külügyminisztérium sok tapasz­talt munkatársának véleménye sze­rint »ez a távirat azt bizonyítja, hogy kirívó módon nem értik meg az első mesterséges hold és a. rakéta lövedé­kek terén elért orosz sikerek jelen­tőségét; nem értik meg továbbá euró­pai és középkeleti szövetségeseink hangulatát sem. Murphy, Dulles el­ső számú segítőtársa és az amerikai külügyminisztérium többi tíz állam­titkára osztozik majd a felelőségben, ha ez a távirat nyilvánosságra kerül és bírálatot vált ki.« (MTI) Hányszor kell kifizetni az adósságot? A mezőkövesdi járásbíróság szerint legalább háromszor Különös panasszal fordult hozzánk Papp László, a Szabó Ktsz dolgozója. Itt lakik Miskolcon a Fém u. 7. sz. alatt, mégis Sályiban, a szülei laká­sán, a húga ruháját foglalták le — az ő állítólagos tartozása fejében. Papp László 1953. végén hozzájáru­lással jött el a Lenin kohászati Mű­vektől: Papírja azt mutatja, hogy olt le­számolt és semmiféle tartozása nincs az üzemmel szemben. Két-három év múlva kiderítették, hogy 200 forintot elfelejtettek levon­ni tőle eljövetelekor. Először húzó­dozott a kifizetéstől, de amikor ez év júniusában bírósági végzést kapott, azonnal feladta postán ezt az össze­get, 15 forint kamattal együtt. Ennek ellenére október elején bírósági vég­zéssel lefoglalták húgának a ruhá­ját* Ez még akkor is helytelen lenne, ha Papp László valóban tartozna a 200 forinttal, mert egyetlen testvér sem felelhet felnőtt, önálló kereset­tel rendelkező testvére dolgaiért. A csattanó pedig az, hogy ezek- után még a ktsz-hez is küldtek fize­tési letiltást és, ha a járásbíróság nem küldi cl sürgősen a felmentést, akkor legközelebbi fizetéséből ugyan­csak levonják a 200 forintot — immár harmadszor! — de most már a megnövekedett kamattal együtt. A mezőkövesdi járásbíróságnak körültekintőbben kell intézkednie, hogy ne bosszantsák ilyen feleslege­sen a dolgozókat; M. K* As influenza története Bacilus okozza-e az influenzát? Már az ókorban voltak influen­zajárványok. Az alattomos beteg­ség nyilván sokszor felütötte fejét, különösen ott, ahol a nagy váro­sokban összezsúfoltál!, sok ember élt. A római Titus Livius (élt i. e. 59—17-ig) volt az első történetíró, aki említést lesz és beszámol egy ilyen influenzajárványról. Minden 20—30. évben Az újabb időkből származó je­lentések alapján arra kell követ­keztetnünk, hogy az influenza, mint járvány általában húsz-har­minc éves időközökben üti fel fe­jét, száguld végig a világon és sze­di válogatás nélkül áldozatait. Köz­ben még rövideb b időközökben egy-egy kisebb, ártatlanabb influ­enzahullám riasztja meg a világot. A XX. század legkegyetlenebb jár­ványa 1918—19-ben zajlott le. En­nek az egész világon 20 millió em­ber esett áldozatául. Magában Kö­zép-Európában több mint 200 ezer ember halt meg influenzában. Nem csoda, hogy akkoriban úgy féltek ettől a betegségtől, mint a középkorban a pestistől. Egyszer ártatlan, egyszer súlyos Általában az influenzajárvány súlyosságát a megbetegedések szá­mához viszonyított halálozási szá­zalék szerint ítélik meg. Egyébként a járványosán fellépő influenza nem mindig tartja meg eredeti ar­culatát. Amíg végigszáguld a vilá­gon, jelentős változásokon megy át. Előfordul, hogy ugyanaz a jár­vány az egyik földrészen rendkí­vül veszélyes és sok halálos áldo­zatot követel, a másik kontinensen ártatlan. Ilctven éves az influenzakutatás Az influenza kutatásával és le­küzdésével csak a múlt század má­sodik felében kezdtek komolyan foglalkozni. Az 1889*90. évi súlyos járvány során egy bacilust fedez­tek fél, amelyről azi hitték, hogy ez idézi elő az influenzát, ezerc iníluenza-bacilusnak nevezték el; Később kiderült, hogy ez a bacilus nem előidézője, hanem csak kísé­rője a betegségnek, sőt nem min­den egyes influenzásnál mutatható ki. Csak 1933-ban fedezték fel <41 első int'iuenza-virust. A virus, köz­tudomás szerint jóval kisebb, mint a bacilus és csak elektronmikro­szkópon keresztül látható. Az első influenzavírusokat A. típusnak ne­vezték el, mert feltételezték, hogy még többféle influenzát előidéző vírust találnak. Közben valóban megtalálták a B. és C. típust, de ezenkívül még sok vírusfajtát fe­deztek fel. Rengeteg különböző in­fluenza-okozó van. Ezért olyan ne­héz a betegség megelőzésére és le­küzdésére irányuló harc. Egy ol­tással például mindig csak egyfaj­ta vírust lehet semlegesíteni. Az oltás tehát csak akkor kecsegtet sikerrel, ha ismerjük az illető in­fluenza-járvány okozóját. Gyakori eset, hogy a felismert virus elleni szérum még nem áll rendelkezésre és csak a betegség megjelenése után lehet kitenyészteni. Ezenkí­vül az influenzánál nem lehet arra számítani, hogy a páciens, miután átesett a betegségen, immunissá válik. A következő influenzahuL- lárnnál ismét áldozatul eshetik az alattomos betegségnek. Szerepet játszik-e az időjárás? Miután nincs kizárva, hogy az influenzavirusokat a Nap fénynyo­mása a kozmoszból a Föld légkö­rének külső részébe ..préseli”, fel­tételezhető, hogy a vándorló (világ) influenzát a sztratoszí'érában leját­szódó úgynevezett sugárviharok fokozatosan az egész Föld felett el­osztják, innen az influenzavírusok az egyes övezetek meteorológiai viszonyainak megfelelően leszáll- nak- az alsóbb légrétegekbe és el­jutnak az emberekhez. E perctől kezdve természetesen a szokványai fertőzési formák is szerephez júf* nak és így az influenza megkezd­heti vándorlását egyik helyről f* maikra. Üdvözöljük a megyei nőaktíva küldöttválasztó tanácskozását! Sátoraljaújhely gondjai 80 élménybeszámolót tartottak \ a Szovjetunióban tárt békekiildöttek < Borsod megyében a Hazafias 4 Népfront békebizottsága lelkes ^ munkával készül a Nagy Októberig Szocialista Forradalom 40. cvfor-4 dulójának megünneplésére. A Szov-< jel unióba n járt békeküldöttek 4 ugyanis elhatározták, hogy novem-, bér 7-ig 300 élménybeszámolót tar-, tanak a községekben. Eddig 80 be-, számolóra került sor, amelyeket a, dolgozók nagy érdeklődéssel hall-, gattak. Megyaszó községben pél-, dául 350, nagyobbrészt egyéni dől-, gozó paraszt vett részt a gyűlésen, és közülök számosán a kolhozok, munkájáról, életéről érdeklődtek. , »Tojásgyár“ | A Földművelésügyi Minisztérium! állattenyésztési főigazgatósága Ma-! gyár Andrásnak, a földművelésügyi! miniszter első helyettesének kezdemé-! nyesésére tervezetet dolgozott kí a! baromfitenyésztés fejlesztésére, el-! sősorban a tojástermelés növelésére.! A tervek szerint többek között a fő-! város közelében úgynevezett „tojás-! gyárat” állítanak fel. Ennek az a lé-! nyege, hogy nagyüzemi baromfitele-} pen többezer, esetleg több tízezer! tyúkot gyűjtenek össze. Egy-egy! tyúk csak annyi ideig marad a tele-} pen, amíg tojást rak. } Az elgondolások szerint az első! ilyen „tojásgyár” mintegy ötezres} tyúkállománnyal Gödöllőn, az olta-i ni kisállattenyésztési kutatóintézeti telepén létesül. (MTI) i majd megérkezése után felkérte az új kormány megalakítására. Gaillard a palotát elhagyva kijelentette^ hogy válaszát kedden este közli a köztár­sasági elnökkel. Gaillard déltájban kezdi el tanácskozásait. A baloldali sajtó, így a Liberation és az Kumanité rámutat, hogy a vál-, ságból egyedül kivezető út a baloldal egységének megteremtése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents