Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-13 / 214. szám

f¥f*tek, 1957. szeptember 13. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 * Milyen less a falu őssi áruellátása? A SZŐ VOSZ igazgatósága elnökének nyilatkozata Lassan nemcsak a naptar szerint, hanem a valóságban is itt az ősz. S ehogy üresedik a határ, úgy növek­szik a forgalom a falusi földművesr ezcvetkezeti boltokban, a vidéki üz­letekben. áruházakban. Vajon lesz-e elegendő áru az üz­letekben, s elsősorban a földműves­szövetkezeti boltokban, hiszen fő­képp azok látják el a szükséges cik­kekkel a falut? Ezzel a kérdéssel fordultunk a na­pokban Nyers Rezső elvtárshoz, a Szövetkezetek Országos Szövetsége igazgatóságának elnökéhez. — Földművesszövetkezeteink több­sége jól felkészült arra, hogy az %zi hónapokban kielégítse a vásárlók igényeit — mondotta Nyers elvtars. — A SZÖVOSZ igazgatósága és a földművesszövetkezetek is számoa- vették, hogy ez év. őszén milyen mértékű vásárlások várhatók. Számí­tunk arra, hogy az idén 15—20 szá­zalékkal nagyobb lesz ősszel falun az áruforgalom, mint az előző két esz­tendőben, mert a begyűjtés eltörlése 6 a jó termés eredményeként megnövekedett a parasztság vá­sárlóereje. Ruházati cikkekből több mint 40 szá­zalékkal, vegyes iparcikkekből mint­egy 50 százalékkal több árut szándé­kozunk ez év utolsó negyedében for­galomba hozni falun, mint 1955 ha­sonló időszakában. Bútorból 35 szá­zalékkal többet kínálunk eladásra 1955^ negyedik nedvedéhez képest. Figyelembe vették-e azt, hogy na­gyobb lett a parasztság termelési kedve, és az idén már több anyagi erőt fordít gazdaságának fejleszté­sére, például kisgépek vásárlására? — Természetesen. Terveinket úgy készítettük el, az árut úgy szállítjuk a földmüvesszövetkezeti boltokba, hogy számítunk arra: az idén a ta­valyi másfélszeresére növekszik a parasztság üzemi kiadásainak ará­nya, vagyis jövedelmének mintegy harmadát fordítja gazdasága felújí­tására, fejlesztésére. Izzadságcsep- pektől kisebb mértékben növekszik a termelés, mint a beruházásokból — ezért mezőgazdasági kisgépekből JOB, építőanyagból 44. szeráruból 19 szá­zalékkal többet hozunk ez év őszén forgalomba, mint 1955-ben. A nagy keresletre jellemző egyéb­ként, hogy év elején 15 ezer darab eke volt raktáron és másfél hónap alatt elfogyott. Ugyancsak szokatlan időben, tavasszal és nyáron megvásá­rolták a raktáron levő préseket és szőlőzúzókat is, de a szokásos szü­reti időre újra lesz ezekből a gépek­ből a földművesszövetkezetekben. Két héten belül leérkeznek a 12, 13 14 és 18 soros vetőgépek és lesz ele­gendő Alfa-szeparátor és kis villany- daráló is. A hagyományos kisgépe­ken kívül új típusokat is hozunk forgalomba: ilyen például a parcella- öntözéshez alkalmas berendezés, meg a kis- és nagyüzemben egyaránt al­kalmazható kerti traktor. Az utóbbi­ból remélhetőleg még az ősszel 200 darabot kapunk Csehszlovákiából, de jövőre már szeretnénk hazai típuso­kat. árusítani. Ezért hirdetett egyik vállalatunk, a MEZÖSZÖV. pályá­zatot a kerti traktor konstrukcióra és gyártásra, s 8 pályázó munkája be is érkezett. E tekintetben persze még csak kezdeti lépéseknél tartunk, s az újtípusú kis- és középgépek ter­vezése, gyártása csigalassúsággal ha­lad előre, pedig mi szeretnénk ezek­ből is ellátni a falut.. „ — Lesz elegendő szeráru is az üzletekben — folytatta válaszát a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke. — Ásót, kapát és lapátot kapnak üzleteink s kielégítő lesz a kisgép- alkatrész ellátás is. A szérárukbó! csupán a villa-keresletet tudjuk majd nehezen kielégíteni. Az építőanya­gok ^ közül pedig a cserépszükséglet kielégítése okoz gondot, mert az idén a tavalyi második félévi forgalom alig harmada áll rendelkezésünkre. S ráadásul a tervezett kétszeresére — 40 ezer lakás építésére — adtak engedélyt ebben az évben a tanácsok. A műtrágyából nem lesz hiány, je­lenleg sokkal nagyobb készleteink vannak, mint tavaly ilyenkor voltak. Lesz elegendő só liszt, cukor és pap­rika is. Néhány cikktől eltekintve te hát ki tudják elégíteni fö'dmíívesszövetke- zeteink a falusi vásárlók igényeit? — Igen, de csak abban az esetben, ha a megyéknél is jól osztják el az árut. H'szen szinte községenként változik, hogy mikor és milyen áruk iránt jelentkezik kereslet, a termelt növénytől, a bevételtől és a lakosság ízlésétől függően. A megyei tanácsok kereskedelmi osztályainak, a ME- SZÖV-Öknek és a nagykereskedelmi vállalatoknak jól kell elosztaniok a központból kiküldött árut. Persze, erőnkhöz mérten mi is segítünk maíd nekik, hogy a falu őszi áru­ellátása minél zavartalanabb lesyen — fejezte be nyilatkozatát Nyers Rezső elvtárs. fi Hagy flklóbíri Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére: az év vénéit; terven felül 3 millió téglát gyártanak Mályiban A mályi téglagyár dolgozói szep­tember első tíz napjában is kitettek magukért: kiváló minőségben ter­ven felül 184 ezer téglát égettek. A termelés további növelése érdeké­ben az üzemrészek dolgozói a hét elején értekezleteket tartottak. Ezeken elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére munka- versenyre hívják a Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés dolgozóit. A mályiak — többek között — vállal­ták: ezévi tervüket december 1-ig befejezik és az év végéig előírásu­kon felül hárommillió téglát gyár­tanak. Ez a mennyiség 120 kétszo­bás bányász családi ház felépítésé­hez elegendő. Ezenkívül az egy órára eső termelési értéket — az elmúlt évhez viszonyítva — 15 szá­zalékkal növelik. A versenykihí­vást csütörtök reggel küldték el a hevesieknek. Borsod északi részén a hegykö­zi kisközségekben most „nyelték el” az utolsó kévéket a cséplőgé­pek. Befejeződött a gabonabetaka­rítás. A megye traktorosai a nyári munkákból derekasan kivették ré­szüket, s minden gépállomás telje­sítette cséplési tervét. Az eddig be­érkezett jelentések szerint félszáz olyan traktoros van, aki a hegyvi­dékeken alkalmazott kisebb telje­KőazőmOvászeink ílgyefmébe I A ITT. Miskolci Országos Képzőmű­vészeti Kiállítás rendező bizottsága felkéri a megyénkben élő képzőmű­vészeket, hogy a kiállításra szánt műveiket szeptember 18—20. napjain küldjék be a Herman Ottó múzeumba. A zsűri 23-án kezdi meg a művek el­bírálását. sítményű cséplőgépekkel is negy­ven vagonnál több gabonát csépelt. Németh Ferenc sa jószen tpéteri traktoros például Bertók Imre munkacsapatával 1070-es géppel 33 nap alatt negyvenhat vagon ga­bonát csépelt el. Az 1370-es cséplőknél több ötven vagonon felüli eredmény is van. így Mezőkövesden Kiss Sándor ka­lákában dolgozó cséplőmunkások­kal 55 vagon szemet csépelt ki. Félszáz traktoros 40 vagonon teíül csépelt Borsodban 377 csapolás as ósdi li. m nríist kemencénél Az ózdi II. számú martinkemen­ce olvasztárai Barczi Béla, Várko- nyi József, Ködmön Sándor és tár­sai egy hónappal ezelőtt vették hí­rül, hogy Csepelen a két javítás közötti időben háromszáztizenhét adagot csapoltak az egyik kemen­céből. Nyomban elhatározták, meg­próbálják megdönteni ezt a rekor­dot. Munkájuknál különösen arra ügyeltek, hogy a kemence hőmér­séklet ingadozását elkerüljék. A berakásokat a lehető legrövidebb idő alatt végezték, hogy ezzel is csökkentsék a hőveszteséget s kí­méljék a kemencét. A csepeli csúcseredmény meg­döntése jobban sikerült, mint hit­ték volna. A kemencéből a két ja­vítás közötti időben háromszázhet­venhét csapolást sikerült elérniük, így hatvannal szárnyalták' túl a. csepeli rekordot. Már a Borsodi Vegyi kombinát második kompresszorát készítik a DiMáVáG Gépgyárban A DIMÁVAG Gépgyárban elké­szültek a Borsodi Vegyikombin-ít első kompresszorának alkatrészei. Az üzembiztonság alapos szakértői vizsgálata után az alacsony- és magasnyomású gépágyakat, a soro­zati hengereket és egyéb alkat­részeket most szerelésre Kazinc­barcikára szállítják. A DIMÁVAG nagyegyedi gép­gyárának dolgozói megkezdték a második kompresszor alkatrészéi­nek készítését is. A napokban be­fejezték a magasnyomású gépágyak előnagyolását. Gondjaink, eredményeink A TÜZÉP Vállalat dolgozói 1957 január 1-e után az ellenforradalom következtében üres TÜZÉP telepeket találtak. Sem tüzelő, sem építési anyag úgyszólván egyáltalán nem volt tárolva a telepeken. Dolgozó népünk bizalma pártunk és kormá­nyunk iránt a termelésben is meg­mutatkozott. A szavak helyett tettek következtek, ennek eredményeként úgy a tüzelő, mint építési anyag el­látása napról napra javult. Ma vnár elmondhatjuk — mindenki meggyő­ződhet róla —, hogy a TÜZÉP-tele­peken nagymennyiségű szén, brikett, koksz és tűzifa van tárolva, így bár­ki zökkenőmentesen beszerezheti évi tüzelőanyagszükségletét. Hős bányá­szaink lehetővé tették, hogy szeptem­ber hónapban újabb 50.000 darab 400 forintos SZOT-utalványt bocsassa- nak ki, így szeptember 30-ig minden dolgozó megkaphatja a SZOT-utal- ványra tüzelőjét. Kormányunk intézkedése nyomán meggyorsult a kislakásépítés. Ehhez nagymennyiségű építőanyagra van szükség. Téglából, cementből, mész- ből CSRG és TRG tetőszerkezetből a rohamosan növekedő igényeket a TÜZÉP-teiepek igyekeznek kielégí­teni, a dolgozók megelégedésére. Fenyőíürészárukból kedvezőbb az el­látás, mint a múlt évben. Nem tudjuk kielégíteni az igénye­ket tetőfedőanyagból. Többszáz ház cserép és pala nélkül, befedetlen ál­lapotban van. A vállalat igyekszik ezen is segíteni; saját telepeink, va­lamint tanácsi vállalatok és kisipa­rosok bevonásával betoncserepet és betonpalát gyártat.' A jelenlegi cse­rép- és palahiány azonban oly nagy­mérvű, hogy csak a cserépgyárak fo­kozottabb termelése, valamint me­gyénk korábban cserepet gyártó üze­mei — Putnok, Bodrogkeresztúr — téglagyárak cserépgyártásra való sür­gős beállítása lenne fontos. Nagy se­gítséget jelentene, ha az ország egyik legmodernebb téglagyára, a mályi téglagyár is áttérne a cserép gyártás­ra, hogy a tető nélküli házak mielőbb tető alá kerüljenek. A megyei tanács ipari osztálya már tett lépéseket vállalatunkkal kar­öltve. A sárospataki téglagyár áttért a cserépgyártásra. Minden remény megvan arra. hogy ez az üzem fokoz­va eddigi termelési eredményét,, so­kat segít a cseréptetőhiány megszün­tetésében. Miskolci TÜZÉP Vállalat A nyugatnémet választások ecé- lyeit mérlegelik napjainkban az egész világon. Az a Németország, amely két világháború keserű levét itta meg, ismét a világ figyelő tekin­tete előtt áll: hogyan fog vizsgázni a történelem előtt most, amikor me­gint a béke és a háború, a virágzó nemzeti lét. az élet, vagy egy új nemzeti tragédia között kell válasz­tania. A Német Demokratikus Köztársa­ság lakossága tisztában van azzal, milyen nagy az a tét, amely a szep­temberi nyugatnémet választásokon kockán forog. De éppolyan jól tud­ják ezt a Szövetségi Köztársaság haladó írói, művészei, tudósai, akik eltökélték, hogy minden tőlük tel­hető módon latbavetik tiltakozó sza­vukat az Adenauer-féle katasztrófa­politika ellen. Július végén sokat beszélgettünk az esélyekről Werner Wolter elv­társsal, a drezdai kulturális élet egyik vezetőjével, aki feleségével együtt baráti látogatásra érkezett Miskolcra. Közöltük is akkor a drez­dai művészeknek a világ művészei­hez intézett kiáltványát, amelynek egy példányát ő adta át nekünk, és ma is emlékként őrzöm. A kiáltvány, mint ismeretes. »a nagy felelősség tudatában, amely ma az emberiséget a háború, vagy a béke kérdésének eldöntésében terheli«, tiltakozásra hívja fel a világ művészeit az atom­fegyver használata és az azzal való kísérletek folytatása ellen. így vég­ződik: »Népünk élete, az emberiség élete a legnagyobb veszélyben forog: vá­lasszátok, mint mi, az életetI« Wolter elvtárs átadta nekem a drezdai Sonntag című folyóirat egv példányát is. Most, hogy naponta olvassuk a nyugatnémet választá­sokkal kapcsolatos politikai harcok fejleményeit, kíváncsian böngészem a folyóiratot. Néhány írása élénken világít rá. hogy Németország mind- léét részében kialakult a tudósok, írók. mű vészek közös szellemű front­ja, amely élesen szembenáll Aden­„OSTOBÁN, DE KÖVETKEZETESEN ( Adenau erek és a haladó német szellemi front ) auer újfasiszta erőpolitikájával. Ez, a tudomány, a humánum és a béke alapján álló erős front nyilvánvalóan nem olyan emberekből áll, akik má­ról holnapra váltogatják nézeteiket. A döntő kérdésekben a keletnémet­országi haladó értelmiséggel egyet­értő az a 250 nyugatnémet szellemi vezető személyiség, akik még július­ban követelték, hogy a háborús lég­kör enyhítését célzó javaslataikat a parlament tárgyalja meg és fogadja el, — semmiképpen sem fogja leten­ni szellemi fegyvereit az amerikai fizikai fegyverekre, és pénzre tá­maszkodó »erőpolitika« előtt. Adenauerék hiába igyekeznek el­tussolni és feledésbe meríteni a vi­lág előtt ennek a memorandumnak pcwitikai jelentőségét, amiről a Sonntag említett száma ezeket írta: *MERÍTSENEK KI MINDEN DIPLOMÁCIAI LEHETŐSÉGET, amely az általános leszerelés és a fe­szültség enyhítését szolgálja, hogy ezáltal is kedvezőbb feltételeket te­remtsenek a német kérdés megoldá­sára; mondjanak le az atomfegyver­kezésről és tiltsák el az atomfegy­vereknek a Német Szövetségi Köz­társaság területen való tárolását, — követeli a parlamenthez intézett ama petíció, amelyet Nyugat-Németország közéletének 250 személyisége írt alá. A »Frank-körben« a szövetségi köz- társaságbeli szellemi hivatásúak egyik egyesületébe tömörült kezde­ményezők követelik, hogy »a Bundes­tag képviselőinek belátására és lel­kiismeretére építő felhívásukat« tár­gyalják meg és fogadják el. 70 tudós­nak, egyetemi és főiskolai tanárnak, 45 pedagógusnak. 35 színpadi és filmszerzőnek. 85 képzőművésznek és 25 írónak, kiadónak ezt az új intel­mét Adenauer bonni kancellár nem­zetellenes politikájával szemben, nem lehet meg nem hallható megnyilatko­zásként beállítani. A kiáltvány alá­írói közt olyan közismert alkotószel­lemek szerepelnek, mint Dr. Abend­brot (Marburg), Brudi (Stuttgart), Fraenkel (Frankfurt), Gollwitzer (Bonn), Strachtmann (Erlangen) pro­fesszorok, Werner Egk zeneszerző, Erich Engel rendező, Hilpert göttin- gai színigazgató, Olga Csehova és Fita Benkhoff színésznők, Otto Dir. Ernst Geitlinger, Olaf Gulbransson, Bele Bachem, Karl Hubbnch, Hans Purrmann festőművészek, Fritz Behn szobrász, Paul Distelbarth, Siegfried Einstein, Leonhard Frank, Albrecht Goes, Wolfgang Koeppen, Fritz von Unruh, Ernst von Salomon írók és Ernst Rowolth kiadó. Időközben még 950 allcotóművész és más értelmiségi csatlakozott aláírásával a javaslat­hoz« Ha a nyugatnémet szellemi élet e vezetőinek határozott állásfoglalá­sát egybevetjük a drezdai művészek felhívásával, képet kanunk arról a német haladó szellemi frontról, amely a döntő kérdésekben keleten- nyugaton egvetért. Ez a német szel­lemi front sohasem fogja azonosítani magát Adenauerék újfasisztáinak öngyilkos politikájával, amelynek lényegét egyik világháborús náci dal fejezi ki legtalálóbban: ha ők elbuk­nak. álljon lángban a világ. Ez az a bizonyos »-utánunk a vízözön«-politi- ka, amelv hazánkban az úgynevezett hungarista-mozgalom sötét eszme­világát is jellemezte. A néoek azon­ban nem hailandók elpusztulni sem­miféle sötét urakért, Adenauerék nemzethalállal kísérletező politiká­jáért sem. Ugyancsak a drezdai folyóiratban olvasom: »OSTOBASÁG, DE KÖVETKEZE­TESEN folytatják a szellemszegény Nyugat-lovagok a Pantheonban a művészet- és szellemtörténet áthami- sítását. Miután először Bertolt Brechttel szemben halála után »köl­tői valóságát a reális viszonyokkal szemben« enyhítő körülménynek könyvelik el, hogy ezt a világos ko­ponyát zavaroslátású, idealista rajon­góvá hamisítják, — Pablo Picassot, a művészeti di?:atcsinálók bizonyos Buffet úr kedvéért detronizálták, s helyébe megint a halott Paul Klee-t állították, mint »a huszadik század legnagyobb művészét«. Az élőket il­letően persze odaát sohasem lehetnek bizonyosak, nem esküsznek-e egy­szer a békegalambra. Most fedezték fel a vagy halott humanistát, Ro­main Rolland-t, mint koronatanút a bolsevizmus ellen. »Jóllehet Romain Rolland lelkes csodálója volt a nagy októberi forradalomnak.« Ezt a buk­fencet közvetíti a »Correspondenza Socialista«, egy félbal—féljobb olasz ellenzéki lapocska, az abszurd fogal­mazás igazolásául idézve egy levél- részletet, amely szerint Romain Rol­land egy elméleti kérdésben barátjá­nak, Henri Barbusse-nek ellentmond. Ugyan mit fognak kisütni ezek az együqyüek. ha egy napon más vá­lasztás híján arra kényszerülnek, hogy magát Barbusse-t állítsák ko­ronatanúként szembe saját életművé­vel?« JZ néhány idézet is élénken tükrözi, milyen kínos hely­zetben van a nyugati népellenes erőpolitika azokkal az élő és holt szellemi nagyságokkal szemben, akik az egész emberiség előtt tiszte­letet és megbecsülést vívtak és vív­nak ki nemzetük számára, és akik­nek a szelleme előtt szégyenkezve, hazudozva, hamisítva, rossz lelkiis­merettel kénytelen utolsó buta kísér­leteit igazolni a dollárjáromba szegő­dött, csődre kárhoztatott tőkés bar­barizmus. Erőpolitika-e ez valójában? Nem! Hazugságra épült politika! Éppen ezért nélkülözi az erőt. A mindent eldöntő erő ma a népek élniakarásju Igaza van annak az egyiptomi lap­nak, amely azt írta, hogy minden Közép-Keletre irányuló amerikai fegyverszállítás a szabadságukért harcoló arab népek fegyvertárát gyarapítja. így volt ez Kínában, Ko­reában. Vietnámban és másutt. Mi­velhogy a fegyvereket sohasem a halálgyáros milliárdosok sütik el és nem ők céloznak velük. Ami a nyugatnémet választások esélyeit illeti, — bár Wolter elvtárs­nak ezzel kapcsolatban az volt a vé­leménye, hogy Adenauerék órái meg vannak számlálva —, elkészülhetünk rá, hogy a »következetes ostobaság« valamilyen fortéllyal érhet még el látszataikért. De ne felejtsük el, hogy július óta, amikor a német ha­ladó értelmiség itt idézett megnyi­latkozásai elhangzottak, történt egy s más a világban. Többek közt nem kevesebb, mint a szovjet világrakéta sikeres kilövése, ami véget vetett Amerika eddig élvezett előnyének: annak, hogy őt nem sújthatta köz­vetlenül a világháború. Hiszen a világrakétával nyugati szakértők számítása szerint három óra alatt védhetetlenül romhalmazzá lehet változtatni az Egyesült Államok köz­pontjait, úgyhogy iparából kő kövön nem maradna. A néoük sorsát szívükön viselő “ német hazafiak ma kétségte­lenül nagyobb befolyással és erővel fognak beleszólni a választásokba,* mint tették és tehették volna pár hónappal ezelőtt. A választások azért keltenek feszült érdeklődést világ­szerte, mert a német probléma meg­oldása kulcsa annak, hogy Európa népei Amerikától függetlenül a ma­guk lábára állhassanak, a maguk független nemzeti életét élhessék, és elhárítsák az emberiség feje felől a következetes ostobaság szította hábo­rús veszélyt. HAJDÜ BÉLA, K és nap alatt terven felül 141 tonna finom emazt gyártottak BorsoJaatiasdon arutervet 1 áó.t szazaiéira, n-en pe­dig 140 százalékra teljesítette. A két nap alatt 34 tonna félkészáru és 144 tonna készáru finomlemezt adtak terven felül a népgazdaság­nak. Amióta az ENSZ az úgynevezett „magyar kérdést” tárgyalja, a Bor- soünádasdi Lemezgyár dolgozói je­lentős munkasikerekkel juttatják kifejezésre tiltakozásukat. Szeptember 10-én a gyár kész-

Next

/
Thumbnails
Contents