Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-11 / 212. szám

fizerAa, 1957. szeptember II. tSZAKMAGYAEORSZÄG őinÍLzíit kiwli..* HFegnap csupa-szer clem, ma Párizs-rajongás s holnap talán „csu- ± pasz szerelem”. örökös dongás az ágyék körül. A pampákon Uolgozó „középparaszttól” tanult ugi-bugi és miegymás. Az illdomos ko­trók eufemizmusa, szolid ketérteimúsege szemétdombra való lim-lom. Mi kérem nem vagyunk „álszentek”, nem kerülgetjük az „amiről nem ■beszélünk” fogalmakat, nem bizony — nevén nevezzük a gyereket. A letűnt korok ostobaságaihoz tartozott, hogy nem merték szájukra venni az ember árnyékszékbeli dolgait, mi kérem kiteregetjük azokat is. Szó­rakoztató dolgok azok, csak szellemesen kell feltálalni a tisztelt publi­kumnak. Hogy ízléstelenség? Ugyan kérem! Micsoda erkölcscsőszködés! Illik, ami ízlik, Különben is csak egyszer élünk, használjuk ki nyúl­farknyi életünket, öleld a nőt, csókold, csinálj vele, amit csinálni lehet és állj tovább. Csak semmi lelkiismereteskedés. — Mert ez a közízlés — mondják a pénz csahosai, hogy „jogi” alappal is ellássák tömegcsődíto műsorförmedvényeiket. Szabadon ga­rázdálkodnak rendezvényeikkel a nép-szórakoztatás berkeiben. És milyen a tömegizlés — amilyenné formálják. A manapság szinrekerülö könnyű- műfajú rendezvények nem adnak semmit, „szórakoztatnak”, nevettet­nek — és a jobbizlésű emberek lassan elvadulnak a könnyűműfajtól, mert az örökös utálkozás kikezdi az ember gyomoridegeit. Csupa vidámság — csupa szerelem — és egy kis ellenzékiéskedő viccelődés nehéz gondjainkkal — és kész a siker, vastapsra zendit a nagyérdemű közönség. Hát ilyen jól megy már nekünk — vagy annyira kilátástalan a jelen és jövő, hogy az „úgyis mindegy” hányingerlő nemtörődömségébe essünk? Nem hinném. A könnyüműfajból csak annyi a magyar, hogy magyarul adják elő, Vagy még annyi sem, hiszen a Mambó, a Rock and Roll és hasonszőrű torzszülöttei (mert gusztustalanul eltorzítják) már nyelvileg is igyekez­nek „nyugatiasak” lenni. A csárdás és a többi magyaros számok kitiltat- tak a műsorok reportoárjából s ha netán belekerülnek, nincsen abban köszönet — a paródia lombikjában főzik keserű utálkozássá — mert a magyar népdalok csak a „repedtsarkú”, „trágyaszagú” embereknek je­lenthetnek élvezetet. A könnyümüfajok manapság „közkedvelt” műsorszámai minden áron (elég borsos áron, mert a népkerti szabadtéri színpad helyárai tiég borsosak), el akarják velünk hitetni, hogy a „férfi sorsa a nő” — és fordítva, hogy a mi életünket teljesen betölti a szere­lem — nincsenek napi gondjaink stb. Pedig a „nőcske”, meg a férfi sorsa is a kenyér, és a házastársak kevesebbet marakodnak érzelmi tárgyú kérdéseken, mint anyagi természetüeken. Elnézést kérek, de jó magam és hasonszőrű embertársaim nem sok Szórakoztatót találnak a könnyüműfaj mai rendezvényeiben. Jobban sze­retnének olymódon nyugalomra térni az ilyen estek után, ha szivükben- lelkükben visszamaradna a számokból egy-két csillogó emlékdarab — és nem a gyomoridegek felajzott remegése. G. M. 200000 tonna szén — külfejtésből A Borsodi Szénbányászati Tröszt tervteljesítésében egyre nagyobb szerepet játszanak a külszíni fejté- sű bányák. Az ormosi és a kuri- tyáni külfejtések mellett rendsze­resen termel már szenet az új, sa- jólészlófalvai külfejtés is. A három külfejtési! bányaüzem ebben az év­ben péntekig már 200.000 tonna szenet termelt. A kutatófúrások megállapítása szerint Borsodban még több helyen van lehetőség külfejtésű művelés­re. Rövidesen a sajókazai bánya­üzem mellett is megkezdik a föld- letakarítási munkákat a negyedik borsodi külfejtésről. Az eddigi megállapítás szerint mintegy 130 ezer tonna szénvagyonra számíta­nak az új külfejtésből. Októberben újabb 732 lakás építését kezdik meg Borsod megyében Az új, pártoktatási év., előkészítése az Ózdi Kohászati Üzemekben A Központi Bizottság június 5-i határozata értelmében októberben ismét megkezdődik a kommunisták marxista-leninista nevelése, meg­kezdődik az új pártoktatási évad. Enaiek biztosítása érdekében szep­tember 15-ig az alapszervezetekben be kell fejezni a pártoktatás szer­vezeti, technikai és tartalmi elő­készítésének tennivalóit. A pártoktatás megszervezésének első szakasza: a propagandisták ki­válogatása lezárult, s pártszerve­zeteink jelenleg a hallgatók ki­válogatásával és a tanfolyamok szervezésével foglalkoznak. * Az ózdi üzemek pártszervezetei­ben az eddigiek szerint — helyes irányban, jó ütemben — befejezés felé közeledik a pártoktatási év elő­készítése. A propagandisták kiválogatása az alapszervezetekben véget ért. El­beszélgettek mintegy 6Q olyan elv­társsal, — a múltévek propaganda munkájának tapasztalatairól, s a jövőbeni feladatokról — akiket a pártszervezeteik szép és megtisztelő pártmunkára: propagandistának ja- vasoltak. A propagandisták kiválogatása, előkészítése, összetétele sokkal jobb, mint eddig bármelyik évben, Nemcsak a pártszerűségre töreked­tek az elv társak, de igyekeztek a legjobbakat, a legrátermettebbeket megbízni ezzel a munkával. Első­sorban arra törekedtek, hogy az egyes tanfolyamok propagandistáit a lehetőség szerint helyileg tudják biztosítani. Ugyanis az elmúlt éveis tapasztalatai azt igazolták, hogy azokon a helyeken sikerült alapos nevelőmunkát végezni, ahol a pro­pagandisták helybeliek voltak, s nemcsak a szemináriumokon, ha­nem a mindennapi munka végzése közben is többször találkoztak. S nem egyszer ilyen találkozások al­kalmával tisztáztak olyan kérdése­ket, amelyek a munka közben fel­merültek. Propaganda munkára olyan elvtársakat kértek fel, akik­nek van a pár tanunkéban kellő ta­pasztalatuk, politikailag képzettek, akik hosszú éveken át tanultak, tanítottak, illetve a propaganda munka módszereibenns jártasak, & az ellenforradalom alatt is szilár­dak voltak. így pl. a gépműhelyben az egyik legjobb szakmunkást, Sói* aaBfeicii iBfi-T*'- ­tesz Károly elvtársat jelölték a marxizmus—leninizmus tanfolya­mának vezetésére, aki vállalta, hogy segítsen a párt tagjainak el­sajátítani a marxizmus—leni ni z- must. Soltész clvtárs 1945 óta tagja pártunknak és hét éve végez pro­paganda munkát. Ugyancsak a gép­műhelyben Szőlős: Béla technikus elvtársat bízták meg az «Időszerű kérdések« tanfolyamának vezetésé­vel, aki 1946 óta propagandista. A marxizmus—leninizmus propagan­dista tanfolyamának vezetője Mu­ting Vilmos mérnök elvtárs lesz, aki egyéves pártiskolát végzett, s emellett hosszabb ideig függetlení­tett pártíunkcionáriusként dolgo­zott. A propagandisták helyes kivá­lasztása jó előjel a pártoktatás mi­nőségi elvének megvalósításához. Feltétele lesz annak, hogy a részt­vevőkkel értelmileg is megértessék az anyagot, megtanítsák a hallgató­kat önállóan gondolkozni, vitatkoz­ni, s a tanultakat a gyakorlati élet­ben alkalmazni, hogy ezen keresz­tül aktív, harcos párttagjaink legye­nek. A hallgatók kivutogatu&a Miután a pártszervezetek tag­gyűlésein megtárgyalták az oktatás jelentőségét, a marxizmus—leniniz­mus elsajátításának fontosságát, s befejezték a propagandisták kiválo­gatását, hozzáláttak a hallgatók ki­válogatásához, a tanfolyamok meg­szervezéséhez. Gyárrészlegenként összehívták az alapszervezetek ágit. prop. felelőseit, s közösen megbe­szélték az oktatás előkészítésének részletkérdéseit. Ezt követően az alapszervezetekben — a létszámtól függően — 3—5 tagú elbeszélgető bizottságokat hoztak létre, melyben résztvesznek a kijelölt és az üzemi párt-vógrehajtóbizottság által már jóváhagyott propagandisták is. A hallgatókkal való elbeszélgetés megkezdődött. Az előkészítés során minden párttaggal — aki pártokla- tásra jelentkezik — megbeszélik, hogy képzettségének, igényének és egyéb körülményeinek megfelelően milyen oktatási formában kíván résztvenni. Olyan fontos üzemek­ben, mint például a nagyolvasztó, az erőmű és a gépműhely — már befejezték a hallgatókkal való el­beszélgetést. illetve azok kiválasz­tását. Azokban az alapszervezetek­ben, ahol a létszám kicsiny és pro­pagandistákat ( nem tudnak helyi­leg biztosítani, nem szerveznek ok­tatást. Úgy tervezik, hogy az itt oktatásra jelentkező elvtársakat a szomszéd üzemben mduló szeminá­riumokra osztják majd be. Hagyo­mányosan visszatérő gond az alap­szervezeteknél a vidéki párttagok oktatásban való részvétele. Ezt a kérdést úgy igyekeznek megoldani, hogy a tanulnivágyó vidéki elvtár­sak lehetőleg a lakóterületükhöz tartozó pártszervezeteknél vegye­nek részt a tanulásban. A tanfolyamok szervezése, a hallgatókkal való elbeszélgetes tapasztalatai arra mutatnak, hogy az oktatásban résztvevő elvtársak érdeklődése a marxizmus—leniniz­mus tanfolyamai iránt vonzóbb. Előreláthatólag a nagyüzem terű-' létén mintegy 20—25 marxizmus— leninizmus tanfolyam indul. Ugyan­akkor a lebecsülés jelei mutatkoz­nak az «időszerű kérdések« tanu­lási formája iránt, melyre a párt- szervezeteknek okvetlenül fel kell figyelniük. A régebbi tapasztalatokból okulva most kevesebb létszámot — egy- egy tanfolyamra 16—18 főt — ter­veznek. így a soronlévő tananyago­kat alaposabban tudják majd meg­vitatni. A pártszervezetek igyekez­nek a tanfolyamok megszervezését úgy összehangolni, hogy a foglal­kozások a munkahelyeken legye­nek megtartva, illetve az üzemek területén biztosítsák a foglalkozá­sokhoz a zavartalan feltételeket, * Az Ózdi Kohászati Üzemelv párt­szervezeteiben ezidáig alapjában jól, a határozat szellemében igye­keztek végrehajtani a pártoktalás előkészítéséről szóló párthatároza­tot. Azok számára, akik szervezel t oktatásban nem kívánnak részt- venni, tömegpropaganda előadáso­kon keresztül fogják ismertetni a párt politikájából fakadó időszerű gazdasági és egyéb kérdéseket; Helyesen jár el az üzemi párt-vég- rehajtóbizottság, hogy a közeli na­pokban napirendre tűzi a pártokta­tás előkészítésének helyzetét. így módja lesz arra, hogy az eredmé­nyek mellett a felmerülő hiányos­ságokat is megismerjék, & azokat idejében, menetközben ki tudják javítani. pál ■*» 'A Borsod megyei Építőipari Vál­lalat dolgozóinak jó munkája nyo­mán új lakótelepek épülnek Mis­kolcon, Ozdon és Diósgyőrben. Az építők — a megye területén — eb­ben az évben is már több mint 800 lakást adtak át. Az év utolsó ne­gyedében újabb 732 lakás építését kezdik meg, amelyek jövőre készül­nek el. Ezeknek nagyobb része bá­nyászlakás lesz. így például a pere­ces: Erenyő-völgyben — a bányá­szok kívánságait figyelembe véve — 300 lakást építenek. Ezek föld­szintes ikerházak lesznek. A to­vábbiakban Ózd-Bolyokon 200, Ki- ráldon 40, Putnokon 12 bányász, a diósgyőri Kilián-gimnázium kör­nyékén pedig 180 városi lakás épí­tését kezdik meg. A vállalat dolgo­zói ezenkívül segítséget nyújtanak a saját ház építtetőknek is. Miskol­con az Avas aljában 50—60 bányász saját házat építenek. A TARCALl DOLGOZOK ÜZENETE Tárcái község tanácsa 1957. évi ugusztus havi ülésén részletesen elátkozott a Magyar Szocialista lunkáspárt agrárpolitikai téziseivel. l vitában megállapították, hogy Tar­ai dolgozó parasztságának termelési edve megnövekedett, s mindez a ormány november 4-től folytatott elyes politikájának köszönhető. Ízért a vita során a községi tanács gy határozott, hogy a következő izenetet továbbítja Kádár János Ívtársnak: »Kedves Kádár elvtárs! Mostani anácsülé sünkön foglalkoztunk a űrt agrárpolitikai téziseivel. Öröm­nél közöljük, hogy a múlt évi elleti- orradalmi eseményekben községünk dolgozó parasztsága egyáltalán nem tett részt. Szorgalmasan végezte az >szi mezőgazdasági munkákat: szülé­éit, szántott, vetett. Községünk terü­ltén talpalatnyi föld sem maradt nűveletlenül. Ezt bizonyítják idei erméseredményeink is, minthogy évi itlagtermésünk nem maradt alul az ilőző éviekhez képest. Miután a kor- nány eltörölte a beszolgáltatást, köz­égünk dolgozó parasztsága most sem idott kevesebbet az államnak és a zabadpiacra, mint az előző években, öt a most eladott terménymennyiség okkal nagyobb, mint ezelőtt volt. Izek, azt igazolják, hogy községünk xirasztsága egyetért a Kádár elvtárs iital vezetett kormáyiy politikájával, ntézkedéselvel. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy Kádár elvtárs to­vábbiakban is ilyen módon, hason- óan vezeíi népünket a szocializmus ltján. Mi, dolgozó parasztok egyet­értünk a párt politikájával és agy- emberként felsorakozunk a Kádár tlvtárs által vezetett kormány mel­lett. Kívánunk Kádár elvtársnak és to&wnánw1 többi tagjának a további munkához sok sikert, erőt és egész­séget.« Az üzenetet 31 községi tanácstag írta alá. Selejf mentes műszakok szeptemberben Érsek József, a borsodnádasdi lemezgyár elektroacélművénes többszörösen kitüntetett olvasztára felhívást intézett az üzem többi olvasztár brigádjaihoz. Az Érsek­brigád vállalta, hogy szeptember­ben selejtmenteisen dolgozik és 96 százalékban elsőosztályú acélt csa­pol. Felhívásához csatlakoztak a többi brigádok is. Ebben az üzem­részben az olvasztár brigádok már eddig is igen szép eredményeket értek el a selejtellem harcban. Az elmúlt évben 2 százalékos volt a selejt s ezt az idén 0.5 százalékra szorították le. Jsmét magukra találtak a borsodivánkaiak Széli Imre járási főagronómus írja levelében, ho'gy a borsodivánkai Kossuth Tsz ezévben szerveződött újjá a feloszlott József Attila Tsz leglelkesebb tagjaiból. A legtöbb termelőszövetkezeti tag — mint Széli elvtárs Írja — az ellenforradalom alatt is szilárdan kiállt, de később az ellenforradalmat kővetően a József Attila volt vezetői teljesen szétrom­bolták az országoshírű szövetkezetek Az új tsz tagjai azonban bátran és nagy bizakodással kezdtek valóban új életet. “ Az eredmény nem maradt el. Ed­dig előlegként 10 kilogramm búzát, 5 kilogramm árpát és az értékesítés­ből eredő készpénzbevételből 15 fo­rintot osztottak ki egy munkaegy­ségre. A csoport tagjai zárszámadás­kor még igen jelentős részesedésre számítanak és ennek meg is van minden alapja. A csoport kiválóan művelt 10 katasztrális hold kapáslu­cernáján 35 mázsa mag termett és mivel ezt szerződéses utón értékesí­tik 122.500 forintot kapnak érte* Ugyancsak szép bevételhez jutnak a nemesített mákvetőmagból, amely­ből 3 katasztrális holdon 10.5 mázsa termett. Ezt fémzárolva értékesítik, és mázsánkint 4150, összesen 43.000 forintot kapnak érte. Csupán ebből a két bevételből újabb, több mint 16 forintot oszthatnak ki egy munka­egységre, Megkezdte az őszi búzavetőmag kiszállítását a mezőkövesdi iiagvraktár- ,^#0* A mezőkövesdi 11 emeletes nagy­raktár az őszi árpavetőmagot már eljuttatta megrendelőinek, s most a fémzárolt búzás zsákokat rakják a vagonokba. A magtár dolgozói összesen 350 vagon jóminőségü bú­zavetőmagot tisztítottak meg az északmagyarországi — a borsodi, a hevesi, a nógrádi — termelőszö­vetkezetek és gazdák számára. Na­ponta 25—30 vagont raknak meg, így szeptember végére az utolsó tételeket is eljuttatják, a megren­delőkhöz, hogy ezzel is segítsék a korai vetést, a jó terméseredmé­nyek elérését. A silózásról Hatvan vagon gyümölcs A szerencsi járásban eredményes munkát végeztek ebben az évben a növényi kártevők elleni védekezés­ben. A szakemberek a földművesszö­vetkezetek járási központjának veze­tőjével egyetértésben megszervezték a növényvédő permetező brigádokat és több mint 30.000 gyümölcsfát per­meteztek le. Ezzel mintegy 60 vagon veeyes gyümölcsöt mentettek meg a pusztulástól. Az eredmények láttán sok egyéni termelő is hozzákezdett a kártevők megsemmisítéséhez. Sze­rencsen és Bodrogkereszturon pedig a földművesszövetkezet vezetői is ki­vették részüket a munkából. A bod- rogkereszturi földművesszövetkezet napjainkban is mindenféle növény­védőszert árul. Az idén csak az úgy­nevezett «Holló 10«-ből több mint 20 mázsát adtak el a szerencsi járásban. Sajnos, a többi községekben a föld­művesszövetkezetek megfeledkeztek erről, de szerencsére a gazdasági fel­ügyelők kézbevették az irányítást. Jól védekeztek az aranka ellen Má­don. Most a szövőlepke második nemzedékének hernyóit semmisítik meg. Az augusztus 30-án tartott ügy­vezetői és agronómus értekezleten el­határozták, hogy lombhullás után a gyümölcsfák letisztogatását követően mindenütt elvégzik a téli olajos, vagy mészkénleves lemosópermetezést, s a földművesszövetkezeti boltok árusí­tani fogják a szükséges védekezősze­reket. Tóth László eívtárs, a szeren­csi FJK elnöke Szerencsen növény­védőszer szaküzletet rendeztetett be, ahol valamennyi növényvédőszer kapható, ezenkívül gépek, gépalkat­részek állnak a termelők rendelke­zésére. PÁLT AZ ATI FELHÍVÁS Legalább 10 eves szakmai gyakor- \ lattal rendelkező ! vegyészmérnököket üzemvezetői beosztásban vidéki vál­lalat keres. Esetleges lakásigény ki­elégítést nyerhet. Jelentkezés Mis­kolc 1. Postafiók 107. cím alatt levél­ben kérjük. A siló töltésnél sok helyen még mindig mutatkoznak gyakori hibák. Érdemes ezekkel foglalkozni, s vala­mennyit megszüntetni, mert így jó­formán ugyanannyi munkával a szarvasmarhának több és nagyobb, tápláló értékű silótakarmányt juttat­hatunk. A gondos silózással azért jut több takarmány a jószágnak, mert egyrészt így nem találunk a silóür- ben penészes, romlott takarmányt, ezenkívül a szakszerűen végzett siló- töltés erősen korlátozza, sőt kizárja a káros erjedési folyamatokat, ame­lyek jelentős tápanyagveszteséggel járnak. Éppen ezért a silózás általá­nos hibáit említem meg — természe­tesen a helyes megoldást is. A betonsiló megtöltéséhez nem szabad hozzáfogni addig, amíg a sze­metet, hulladékot ki nem hordták belőle, a falak belső felületét le nem mosták és ki nem meszelték. Gya­korlati tapasztalatból tudom, hogy a legtöbb helyen ezt a munkát igen felületesen végzik el. Pedig az előző töltésből visszamaradt bomló takar­ni ányr észeket tartalmazó silókban olyan baktériumok maradnak, ame­lyek nemhogy a takarmány tartósí­tását segítenék, mint például a tej­sav baktériumok, hanem a betöltött takarmányban rothadási és romlási folyamatot okoznak. Egyik gyakori hiba, hogy a siló környékéről nem távolítják el a sarat és annak a ta­karmánynak hulladékát, amely előző évben a silóban volt. így a kocsival odaszállított nedves takarmány szennyeződik és ugyanolyan kárt okoz, mintha egyáltalán nem takarí­tották volna ki a silóürt. Másik hiba. hogy a nedvdús ta­karmányt közvetlenül a siló fenekére hordják, ahelyett, hogy 40—50 centi' méter vastagságban pelyvatöreket rétegeznének. hogy a takarmányréte­gek súlya alatt kipréselődött és le­felé szivárgó nedvességet felszívja. Ugyancsak kétes az eredmény, ha nem folyamatos a silótöltés. Silózásnál legfontosabb, hogy 2—3 nap alatt folyamatosan töltsék meg a gödröt. S így a levegő megfelelően kiszorítódik. Ezenkívül a siló meg­töltése után ne szalmával, hanem mintegy 5 centiméteres vastagság­ban pelyvatörekkel borítsuk be a gödröt, majd rakjunk rá 30—40 cen­timéter vastagságú földtakarót,­KECSKÉS IMRE fal-íí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents