Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-06 / 208. szám

4 SZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1951. szeptember 6. Uj fellendülés -Aiiskolc kulturális életeken A z ellenforradalom Miskolc kui- turális életében is sok kárt okozott. A művészeti csoportok és szakkörök, egy kivételével, felosz­lottak. A munkát csaknem teljesen elölről kellett kezdeni. A város nép­művelési munkásai azonban nem hátráltak meg a feladat elől. Az’ el­telt tíz hónap azt mutatja, hogy munkájuk sikerrel járt. A Társadalom- és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társu­lat már az első félévben 231 elő­adást tartott, főleg gyári munkások és állami gazdaságok dolgozóinak. Januárban még csak öt, júniusban már 74 különböző tárgykörből vet­ték az előadások anyagát, amelyek megértéséhez sok szemléltető mód­szert, filmet is alkalmaztak. Igen népszerűekké váltak a Szabadegye­tem előadássorozatai és az idegen nyelvű tanfolyamok is. Újjászerve­ződtek a művészeti csoportok és a szakkörök. Ma már 11 öntevékeny Szín játszócsoport, 12 népi tánccso­port és 17 zenekar teszi változatossá a rendezvények műsorait. A város­ban 14 fotoszakkör, 9 képzőművé­szeti szakkör tevékenykedik. A gyermekeket hat bábjátszó-szakkör szórakoztatja. A könyvtár forgalma már az első félévben több mint 67 ezer kötet könyv volt. I I jjáéledt Miskolc jóhírű képző­^ művészete is. A Borsodi Szén­bányászati Tröszt megbízásából pannók készítését vállalták a kép­zőművészek, s tevékeny részt vet­tek a miskolci ünnepi hetek mun­kájában. Az Országos Grafikai Ki­állítás egyik nagy eseménye volt az ünnepi heteknek. A zeneszerzők és szövegírók alkotó közösségének helyi csoportja egyik feladatának tartja, hogy a kozmopolita zenei alkotások, a zenei analfabétizmus ellen harcoljon. A helyi rádióval és a Hanglemezgyártó Vállalattal kö­zösen Avasaljai magyar nóták cím­mel miskolci tárgyú szerzeménye­ket adnak ki. A táncoktatók mun­kaközössége a szakmai oktatás mel­lett illemtant, udvariassági szabá­lyokat is tanít növendékeivel. Tár­sas táncra körülbelül hatszázan iratkoztak be, nyolcvanegyen balet­tet tanulnak. Kár, hogy nincs meg­felelő helyiségük. Az eredetileg tánciskolái célokra épült modern tánctermet ugyanis a Textilnagy- kereskedelmi V állalat raktárnak használja. N emcsak a táncóktatóknak van helyiség-gondjuk, hanem a Nemzeti Színház koüektívájának is. Az átépítés alatt levő színházat a távoleső vasgyári mozihelyiség — ahol jelenleg az előadásokat tartják — nem pótolhatja. Két kis helyiség­ben dolgoznak a KISZ öntevékeny művészei is, színpadot vagy próba­helyiséget csak nagyritkán kapnak. Szükség lenne ifjúsági házra, ahol a gyakorlást zavartalanul folytat­hatnák, s ahol a nemrég megalakult ifjúsági stúdió is helyet kaphatna. ORSZÁGHEGY I ERNŐ Első helyen az ózdi durvahengermű újítói 1Tudósítónktól.) Az Ózdi Kohászati Üzemekben a durvahengermű gyárrészleg újítói voltak az elsők, akik komoly gondot fordítottak az újítások gyors elbírá­lására, valamint a kivitelezéshez Szükséges feltételek megteremtésére. A gyárrészleg a második negyed­évben 85 forint újítási díjat fizetett ki, a bevezetett újítások pedig két­millió kétszázharminchatezer hat- százhuszonhét forint megtakarítást jelentettek a gyárnak. A lezajlott nagyjavítások időszakában az itt dol­gozó műszakiak mintegy 28 újítást vezettek be. Az irányításban nagy része van Stundfinger Jenő gépüze­mi karbantartó vezetőnek, valamint Vincze Kálmán és Ladányi Kálmán művezetőknek. Nemcsak az elfoga­dott újítások bevezetését szorgal­mazzák, hanem maguk is újítanak. A gyárrészlegvezető és a műszaki vezetés mindenben segíti az újítások minél előbbi üzembehelyezését és az így elért eredmények elősegítik a dolgozók tizenharmadik havi kerese­tének biztosítását. I íizetalattan is megjelenik lacacsékei népmesék gyűjteménye A sárospataki Rákóczi múzeum munkatársai és a múzeumkörben tevékenykedő vidéki pedagógusok összegyűjtötték a tokajhegyaljai és bodrogközi tájak történelmi múlt­ját, népi hagyományait s művelő­déstörténeti emlékeit. A gyűjtött anyagot a múzeum — a megyei ta­nács művelődési osztályával közö­sen „Sárospataki füzetek” címmel adja ki. Eddig már — többek kö­zött — megjelent: Földosztómozga­lom a Bodrogközben 1898-ban és a Sárospataki vezető című gyűjte­mény. A napokban jelenik meg a könyvesboltokban Földyné Virányi Judit: Lácacséki népmesékből gyűjtött munkája. A füzet a helyi „meseíák” legszebb meséit tartal­mazza, amelyekkel a község öregei még ma i§ szívesen szórakoztatják a kicsinyeket. Amerikai furcsaságok Egy cansasi polgár éjszakai nyu­galmát mindig megzavarta az abla­kát súroló faág. Egy éjszaka mérgé­ben fűrészt fogott, felmászott a fára, elkezdett fűrészelni és — rövidesen a kórházban tért magához.... így jár az, aki maga alatt vágja a fát. * Indiánéban a bíróság 20 napi bör­tönre ítélt egy férfit, mert ellopta egy nő. óráját. Utána a bíróság foly­tatta tárgyalását és most már a nőt ítélte el 20 napra, mert bevallotta, hogy ő is lopta az órát..* Guatemalában egy férfi, akinek el­fogyott utolsó garasa is, rábeszélte a borbélyát, hogy nyírja meg és borot­válja meg egy egydolláros állami sorsjegyért. A sorsjegyet másnap ki­húzták a 6000 dolláros főnyeremény­nyel. • Orobanche rámond — a dohány ellensége AZ OLVASÓ I jo77Á^7ŐI imiiiiiiiuiiiiiimiüiiiitiiiiiiiiitiiiiiiiiiimiiiiiuitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitHMi I I W L. L. M O L, w L. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiii -I-.1 — mi» »Űj, veszedelmes, élősködő gyom­növény Miskolc határában« című cikkhez szeretnék hozzászólni, illet­ve az alábbiakban kiegészíteni. Vajfű (orobanche ramosd) élőskö­dő gyomnövény. A dohánytermelők előtt már 60 évvel ezelőtt is isme­retes volt. Nagy károkat okoz, mert a do­hánytól elszívja, a tápanyagokat és nagymennyiségű vizet. A megtáma­dott dohánytő levelei fejlődésükben elmaradnak, satnyák lesznek, el­lankadnak és alulról felfelé sárgul­nak, — amiért is a dohánykerté­szek a vajfüvet még »dohánysárgí­tó« fűnek is nevezik. A dohányle­velek apróbbak maradnak, kény­szer érettekké válnak, a termés úgy mennyiségileg, mint minőségi­leg szenved. A dohánylevelek tar- talmatlanságuknál fogva a termé­szetes fermentálást nem bírják, az asztagban elvizenyősödnek, és nagy százalékban elvizesednek. A vajfű szívógumóját a dohány­gyökérbe ereszti, majd később a földből a dohánytő mellett kibújik és akkor már kékes színű virágai a sor között is láthatók. A vajfű szaporodási képessége igen nagy. Egy dús tő — a szakvé­lemény szerint — egymillió magot is tartalmazhat. Magvait a szél, a madarak, a vadak tekintélyes mér­tékben terjesztik. A legcélraveze­tőbb és leghatásosabb védekezés a mag beérésc előtt a vajfű gondos szedése. Régebben a célra értelme­sebb, serdülő gyermekeket alkal­maztak. A földből kihúzott vajfű- tömegek féltétien elégetendők, mint ahogy a cikkíró — Mészáros Sándor nagyon helyesen ajánlotta is. További védekezés a vetésforgó változtatása, mert a vajfű magja csiráképességét 5—6, sőt még több évig is megtartja. A vajfüves táb­lán dohánymagot termeszteni nem szabad. A dohány letörése után a dohány­földön sertések járatását, valamint a dohánykórók mély alászántását és a fertőzött területen a sarjúdo- hány termesztésétől való tartózko­dást is ajánljuk. Dr. Miksik Tibor tzezer köbméteres gáztartály épül Miskolcon Miskolcon évről-évre új lakások százai épülnek és ezek nagyobb ré­szét gáztűzhellyel látják el. Ezáltal az egyre fejlődő iparváros gázellá­tása ma már nem kielégítő. A jobb gázellátás érdekében ez év február­jában Miskolcon a Besenyői úton tízezer köbméteres új gáztartály építését kezdték meg. A 33 méter magas tartályt a Győri Vagon- és Gépgyár dolgozói szerelik és a mun­kát előreláthatólag a jövő év feb­ruárjában fejezik be. A gáztartály és a gyár között 1,300.000 forin­tos költséggel csőhálózatot fektet­nek le. Építése már folyik s a fele munkát az év végéig befejezik. Az új létesítménnyel jelentősen megjavul majd a város gázellátása. ÉLELMESEK cAlijimk meg, egg szóé a !---, w vuw i>ww 4. * w a v u wu w u u u « <mvwv i/WwWwvu uv j «vuwvuuvu A mezőcsáti gépállomás figyelmébe A mezőcsáti gépállomás több fiatal ipari tanulót alkalmaz, azon­ban a jó szakmai oktatás mellett megfeledkeznek arról, hogy az ipari tanulók részére az iskolába való bejárás alkalmával az útiköltséget meg kell teríteni. Az 1956—57. oktatási évben egy tanuló részére sem biztosí­tották az utazáshoz szükséges anyagi fedezetet. Bár a mezőcsáti járási KISZ-bizottság vezetősége felhívta a gépállomás vezetőségét erre a mu­lasztásra, ott azonban arra hivatkoztak, hogy ez az évi költségvetési ter­vükben nem szerepel. * Van azonban kollektív szerződés is a világon! E szerint viszont a gépállomásnak feltétlenül biztosítania kell a tanulók részére az isko­lába való bejárás anyagi költségeit. TERHES MIHÁLY, Mezőcsát. A Pista gyerek életrevaló lurkó, szemefénye a mamájának, aki sem­mit sem tud megtagadni tőle. A mo­zi-pénzt sem. A moziból hazakerülő Pista”, aki tudja, hogy az anyja az ő életrevalóságát csodálja legjobban, előszedi zsebéből az elhasznált mozi­jegyet és diadalmasan méglobogtat­ja: — Itt a mozijegy, anyukám! Zsöly- lye harmadik sor! — Hamisan hu­nyorít. — De azt hiszed, ott ültem? Ajaj! Tíz sorral előbb! * Vendégek voltak a háziasszonynál. Barátnők, akik egymással vetekedve tagadták le éveik számát. Uzsonná­nál ültek, amikor hivatalos ember állít be, hogy elvigye a tegnapelőtt kitöltésre hozott kérdőívet. A kérdő­MASFÉL ÉV ÓTA kora reggeltől késő es­tig morajlott a ha­barcskeverő gép zaja, csattogott az ácsok fej- wtéje az ózdi „Liszt Fe­renc Művelődési Ház’* mögött. Dömperek és teherautók sokasága szállította az árnyas fák alá a sok építőanyagot. Ide épül ugyanis az ózdi ezer adagos konyha és étterem, melynek felépü­lése után jelentősen javulni fog a munkások üze­mi ellátása. Pár hómp óta a kőművesek és ácsok zaját a szerelők váltották fel. A gépkocsik már nem építőanyagot, hanem nagymennyiségű vastöme- Cet, csöveket, kazánokat és más egyéb berende­zési tárgyakat szállítanak. Nem csoda tehát, hogy az ózdiak így emlegetik az új létesítmény jelen­tőségét: ~ Az ország legmodernebb berendezésű étel­gyára épül fel nálunk. Erről beszélnek a gyárban, amikor ebédidő alatt szóba kerül, hogy többen szeretnék igénybe venni az üzemi étkezést, de a régi konyha kapacitáshiánya miatt erre nincs mód. Erről beszélnek az étteremben is, amikor valakinek nem jut ebéd. Az ózdiak tehát érdeklődéssel figyelik a vá­ros új ételgyárának építését. Gyakran állnak meg emberek, házaspárok és munkások, akik a kerítésen keresztül kíváncsiskodnak: — mikorra épül fel, milyen lesz? — Modern és kényelmes, minden igényt ki­elégítő konyhát és éttermet építünk — mutat a falrafüggesztett homlokzati rajzra Endrész Bá­lint, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője. A TERVRAJZOK UTÁN a hatalmas épüle­tet tekintjük meg. Alaprajza olyan, mint egy nagy T betű. A szára a modern konyha, a vége pedig a 24x12 méteres pompás étterem. Az épü­let hátsó oldala mögött hosszú kémény épül. — Harminc méter magas lesz, fele már kész újságolja az egyik kéményépitő munkás, a gyárkémény építő vállalattól. Másik helyeit az állványok mögött vakolat- fnintákra mutat az építésvezető: — A héten megkezdjük a homlokzat külső Pakolását is. Az épület tervezője azt a világos­ÉPÜL AZ ÓZDI „ÉTELGYÁR" IS égy és félmillió forintos költséggel ezer adagos konyhát és éttermet kapnak az ózdi dolgozók hát valóságos ételgyárX lesz, hiszen több mint» negyven helyisége van. • AZ ÉTELGYÁR FŐ-X BEJÁRATÁHOZ 12 mű-f kőlépcsőn lehet f eljutni.X A négy magas oszlop mö- X gött kétszárnyú ajtó nyí-X lik az előtérbe, ahol bal-X ra a trafik, jobbra pedig kis jegykiadó helyiség I épült. Ugyanitt lesz a tágas ruhatár is. Az elő- | csarnok mennyezetének 24 gipszkazettájában j egy-egy félgömb bura ontja majd a fényt. $ Bent, a tágas étteremben, most szorgos mun- 2 ka folyik. Fent az állványokon a Kőfaragó és » Épületszobrászati Vállalat munkásai — a Kvo- * lek-brigád — a mennyezet gipszkazettáit készíti. 2 Szép munka ez. A fehérkezű emberek a szürke ♦ beton- és téglafelületeket ragyogó, fehér gipsz- • szel vonják be, — szebbnél-szebb mintákat, éle- ♦ két öntenek a mennyezetre. Olyan lesz, mint va- J lami kis színház, vagy mint a miskolci Avas * Szálló fehérterme. Sőt még többet is kap, mert X neves képzőművészek domborművei és festmé- * nyei díszítik majd a falakat. X — Itt szőnyegre sem lesz szükség — újságol- g já tovább az építésvezető. — Mintázott burkold- ♦ tot kap az étterem. Úgynevezett tvavértin- * lapokkal burkoljuk, ami tizszer-tizés méretben* szép mintákat alkot. t — Az oldalfalakat egy méter és 60 cm. ma- X gasságig fényesre csiszolt süttői kővel burkolják. ♦ A mennyezetre nagy kovácsolt-vas csillár kerül, * 36 égővel. Az oldalfalra ugyancsak kovácsolt-vas- ♦ ból készülnek a függőlámpák karjai, amelyek a $ világítási hangulatot színezik. X AZ ÉPÍTŐK megfeszített munkát végeznek,2 hogy az új élelmezésügyi létesítmény mielőbb el- i készüljön. A kőművesek például 400 ezer téglát X építettek be, mintegy 800 köbméter falba. Az épületszerelők szinte négyzetméterenként vésik ~ a falakat és annyi csövet, vasalkatrészt szerel- j nek össze, mint egy valóságos ipari gyárban. Pe- ♦ dig itt étel készül és nem is sok idő múlva, mert ♦ az építők azt akarják, hogy Szilveszterkor már t az új „gyár” készítményeit fogyaszthassák az l ózdi munkások. X SZARVAS MIKLÓS ♦ ív azonban kitöltetlenül hevert a férj íróasztalán. Márpedig a határ­idő lejárt, be kell< adni. — Foglaljon helyet, mindjárt ki­töltőm — szánja rá magát a háziasz- Szony. Tintát, tollat hoz s ott az uzsonna­asztalon nyomban be is írja a rub­rikákba a kérdezett adatokat a tár­saság nagy érdeklődése közben. Csak akkor torpan meg, amikor a »Szüle­tési éve, helye? rubrikához ér. Veszé­lyes dolog hamis adatot beírni, — villan át agyán —, de semmiesetre sem lehet olyan veszélyes, mintha ezek az édes jó barátnők megtudják, hogy 1926-ban született, tehát nem 35. hanem 41 éves. Szempillantás alatt határoz, hogy ő bizony a ki­sebb veszélyt vállalja s a kérdőíven i% letagad hat évet. Szépen beírja hát: 1920. « Két miskolci fiatal asszony, nővé­rek, együtt utaztak külföldre. A ha­tárállomáson — minden bizonnyal okuk volt rá — szerették volna elke­rülni a poggyászvizsgálatot. Az ud­varias vámtiszt figyelmét éppen ezért kedves csevegéssel igyekeztek elterelni csomagjaikról, ami nem is volt hatástalan. A két asszonyka ugyanis feltűnően csinos volt és fel­tűnően hasonlított egymáshoz. — A hölgyek testvérek, nemde? kérdi a vámtiszt. — ó igen, ikrek vagyunk — feleli az egyik, az idősebbik, hogy jobban felkeltse a vámtiszt figyelmét szemé­lyük s nem a poggyász iránt. A vámtiszt figyelmesen megnézi úti igazolványaik adatait s látja, hogy az egyik iker három évvel ko­rábban született, ^iint a másik. El­mosolyodik. — Elhiszem, hogy önök ikrek s a poggyászra sem vagyok kíváncsi, csak azt mondják meg hölgyeim, hogy csinálta ezt a kedves mama.-oOo­(—u. Árdrágítót ítélt cl az edelényi járásbíróság Az edelényi járásbíróság a na­pokban hozott ítéletet Kovács Fe- rencné volt földművesszövetkezeti boltvezető ügyében. Kovác$ Fe- rencné a bódvaszilasi II. számú földművesszövetkezeti boltban ár­drágítást követett el. Mint boltve­zető az asztali tűzhelyeket 820 fo­rint helyett 920 forintért, a fejő­edényeket harminc forinttal, a ka­bátszövet méterét ugyancsak har­minc forinttal adta drágábban m--—0—-3-^ Ci..«., n* já­rásbíróság Kovács Ferencnét bű­nösnek mondta ki és nem jogerő­sen nyolc hónapi börtönre ítélt«. barna mintát javasolta — mutat a fáira. — Ez­zel kőporozzuk be az épületet. Kissé sötét, vilá­gosabb szebb lenne, de hamar beszennyeződne a közelben lévő gyár koromjától — így alkalmaz­kodni kell a környezethez. Utána az épületbe kalauzol. — Itt mindenütt a vállalat szerelői dol­goznak. 7— Van munkánk bőven — szól közbe az egyik szerelő. — Gondoltak ránk is a tervezők és első­sorban azokra, akik használják majd az új léte­sítményt. Erről meg is győződtünk, amikor megtudtuk, hogy az étterem például légfűtéses lesz. Az alag­sorban már szerelik a vastag légszívó vezetéket, amely az étterem ablakai alatt díszes rácson át juttatja a meleg levegőt a helyiségbe. A konyha az alagsorban és a földszinten van elhelyezve. Lent raktárak és személyzeti helyisé­gek épültek. Külön bor, sör, égetett ital, kenyér, cukrászati, fűszer és még több élelmiszer raktár tölti ki az alagsort, melyet fehér csempével bur­kolnak. — Az elektromos főközpont lesz a gyár „agya” — mondja az építésvezető. — A konyha ugyanis majd gőzzel és elektromos árammal mű­ködik. Számtalan villamosgép segíti a személy­zet munkáját. Megtalálható itt a kenyérszelő, zöldségtisztító, habkeverő és univerzális géptől kezdve minden. konyhai segédgép, még evőesz­köztisztító gépek is lesznek. Sok gépet külföldről, a Német Demokratikus Köztársaságból hoznak be. A hűtőberendezés is páratlan lesz. Saját elektromos hűtőszekrényt kapnak például a cukrászok, mészárosok és a tej­termék kezelők. A gázfűtéses tűzhelyeknek há­rom iker- és egy szólókazán biztosítja a gőzt. Gőzhiány, vagy üzemzavar esetén elektromos főzőzsámolyok lépnek működésbe. A konyha te-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents