Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-06 / 208. szám
Péntek, 1957. szeptember 6. északmagyarország 3 SZERÉNYEN ÉS ÖNZETLENÜL A XVI. SZÁMÚ Autójavító, hatalmas szerelőcsarnokába belépve, megnyugtató kép tárult elém. Tisztaság, rend van itt mindenütt — vélekedtem magamban. Személy- szállító buszok sorakoztak egymás mellett, »gyógyító műtétet« végeznek rajtuk. A műhely belvilágát a satupadoknál szorgoskodó kezek munkájának zaja tölti meg. Dolog közben találtam Krausz László elvtársat, az üzem párttitkárát. Közepes termetű, szerény magatartású, éltes ember már. Haja deresedik, de mozgása, nézése, beszéde — mondhatni örökifjút mutat. Különösen felélénkül, amikor életéről, munkájáról kezdek beszélgetni vele. — Kisiparos gyermeke vagyok, ketten voltunk testvérek. Nekem is az a sors jutott a múltban, ami sokszázezer munkás és parasztszülő gyermekének. Már 13 éves koromban dolgoznom kellett. Apám mellett tanultam meg a szakmát is. Lakatosként dolgoztam a műhelyben — mesélte élettörténetét, úgy ahogy szokás ez már ilyenkor. S valóban, életének múltja tele volt súlyos megpróbáltatásokkal, tragikus élményekkel, fárasztó küzdelmekkel. Emberileg átérezni is nehéz azt a sorsutat, amelyet meg kellett járnia. Hosszú lenne egész élettörténetét leírni; néhány epizód is elég. A tobzódó fasizmus gyötrel- mes éveiben szüleit, feleségét, gyermekét és testvérét örökre elvesztette. Öt magát is a fasizmus veresége mentette meg az életnek, a mauthauseni halál-lágerből. A hosszú évek testi és lelki megpróbáltatásai után 1945-ben hazatért. Az életlecke a munkásmozgalomba vezette, tagja lett a pártnak s azóta a sok névtelen harcos között önzetlen, fáradhatatlan katonája a kommunista mozgalomnak, a pártnak. Szilárdan áll a párt mellett. 1950 óta párttitkári teendőket végez, öt nem törte meg az ellenforradalom sem. Mint sokan mások, ő is látta miről van szó, s bátran, kommunista módon a legkritikusabb napokban is kiállt, nem tagadta meg önmagát. Nem volt könnyű a pártmunkát újra megkezdeni — mondja — hiszen az ellenforradalom hazug hírverése politikailag, erkölcsileg is nagy károkat okozott az országnak, a pártnak. Nehéz volt a szétzilált pártszervezet sorait újraegyesítő munka, de itt sem csüggedtek a kommunisták, köztük Krausz elvtárs sem. MÁSOKTÓL tudtam meg, hogy kiállását nemcsak a szavak, hanem személyes példája is igazolja. Az ellenforradalmi események idején szabadságát félbeszakította, s naponta rendszeresen bejárt az üzembe a munkások közé. Segített józan gondolkodásra vezetni az embereket. Vitatkozott, beszélgetett azokkal a jóindulatú, de megtévesztett munkásokkal, akik azt hirdették az üzemben, hogy »megszűnt a párt«, »nincs rá szükség«. Igyekezett megtalálni mindenkivel szemben a megfelelő hangot, megértetni, hogy mi vészt rejteget az ellenforradalom. S az emberek hallgattak rá. így többeket megóvott attól, hogy meggondolatlanságukkal bajbake- verjék magukat. Ma már látják, hogy neki volt igaza. Krausz elvtárs a nagy erőfeszítésben nem volt egyedül. Mellette voltak e nehéz napokban olyanok is, mint az üzem igazgatója, Váradi István, valamint Szűcs János, Szabó József, Viezer Ernő és még mások. Krausz elvtárs fáradhatatlanul látogatta az embereket, beszélgetett a kommunistákkal is, akik megértették e napokban, hogy hol van a helyük. — Megértették — mondotta —, hogy az egyes emberek vélt, vagy felnagyított, ^ vagy a valóban elkövetett hibáiért nem szabad, nem lehet az egész pártot hibáztatni, az eszméhez nem lehetnek hűtlenek, hisz akkor magukhoz is azok lennének. Ez segített abban, hogy először négyen-öten, majd mind többen látták be: nem lehet félreállni, még csak most kell igazán munkához látni. S a tétlen várakozást, a bizonytalankodást így váltotta fel. — ha lassan is — az egyre erősödő tettvágy. Mosonyi János, Nagy Lajos, Timkó József, Bekő Miklós elvtársak segítségével december végén újjáalakították az üzemi pártszervezetet. Azóta a munka jó kerékvágásban halad. Krausz elvtársat, mint egyszerű munkás harcost mindig a párt féltése, becsületes emberek szeretete vezérelte és amikor a veszély elmúlt, most is ez vezeti. Munkatársaihoz emberi, közvetlen a magatartása, ezért népszerű közöttük. Úgy vélekednek róla: tőle még nem hallottunk parancsolgatást, utasítgatást, fölényes hangot, de ehelyett nem sajnálja a meggyőző, felvilágosító szót. A munkások között él s dolgozik, s velük együtt érez. Törődik egyéni bajaikkal, ezért még családi ügyben is felkeresik; nemcsak párt, vagy gazdasági problémák esetén, hanem más alkalmakkor is. Sokszor míg mások a végzett munka után pihenni, szórakozni mennek, ő tovább dolgozik. Jár, kilincsel, az emberek ügyeinek jogos elintézéséért. S MIG E SOROKAT írom, arra gondolok, hogy Krausz elvtárs önzetlen áldozatos példája nem áll egyedül, hiszen a párttitkárok nagy. többsége sokat fáradozik önzetlenül a közösség ügyéért, mely nehéz és megtisztelő megbízatás. S olykor mégis hallgatunk róluk. Pedig sokkal többet kellene beszélnünk az ilyen emberekről, akik — Lenin szavaival élve — nem sokat fecsegnek, hanem szerényen, szorgalmasan, hangoskodás és hivalkodás nélkül végzik a saját jószántukból vállalt munkát — mindany- nyiunk érdekében. — PÁL LAJOS Közel hét évtizede annak, hogy a Kiss József szerkesztette »Hét« egy ifjú költő versét közölte. Az ifjút Heltai Jenőnek hívták. Akkor indult el, hogy énekese legyen a növekvő Budapestnek, az új század városának, hogy remekmívű verseiben, prózai írásaiban halhatatlanná tegye az akkori ifjúságot, a századforduló lázas levegőjét. Rövid három hete százezrek ünnepelték 86. születésnapját. És most, szeptember 3-án, a János vitéz örökszép versei írójának kezéből végleg kihullott a toll, az örökifjú elmaradhatatlan szivarja az utolsó füstfelhőt eregette; Heltai Jenő Kossuth-díjas, a magyar irodalom nesztora meghalt. Hét évtizeden át volt az örök optimizmus, a reményteljes fiatalság énekese. Még két évvel ezelőtt, nyolcvannégy éves korában is megajándékozta az irodalmat a »Szépek szépe« című verses színjátékával. Két éve feküdt betegen, és — sajnos — az utolsó időkben már nem írt, de hétévtizedes életműve most is tízezreket gyönyörködtet. A János vitéz dalszövegei, a Néma levente, a Kató- versek, regényei, humoreszkjei ma is élnek, frissek, eleven ifjúi erővel hatnak. Mint műfordítót is a legelsők, a legjobbak között tisztelhetjük. A világirodalom számos gyöngyszemét ismertük meg gyönyörű fordításaiban. A miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházának új évadnyitó darabjának, Flers és Caillavet »A zöld frakk« című szatirikus vígjátékénak mesteri fordítása is az ő remekműve. Sajnos, ezt a bemutatót, amelyet Heltai Jenő tiszteletére is szántak, már nem érhette meg. Nyolcvanhat évet élt. Irógenerá- ciók nőttek fel mellette és haltak ki mellőle; ő örökifjú maradt. . Azzá tette az alkotás, a művészet örökké lobogó tüze. Népi államunk korábban a »Munka vörös zászló érdem- rendjé«-vel tüntette ki, majd ez év tavaszán Kossuth-díjjal jutalmazta életművét. Most egy ország és külföldi tisztelőinek milliós tábora gyászolja Heltai Jenőt, aki — amíg irodalom és kultúra lesz — műveiben örökké élni fog. (bm.) 450 „eladó“ bányászlakásra van már jelentkező Borsodban A Minisztertanács rendelete értelmében a Borsodi Szénbányászati Tröszt a tervek szerint mintegy ezer újonnan épülő kertes családi házat, valamint régebbi építésű úgynevezett „kolónia-lakást” ad el a bányászoknak. A lakásvásárlási lehetőség igen nagy érdeklődést keltett a borsodi bányászok között. Erre mutat, hogy Ormosbányán például 167 bányász jelentette be, hogy szívesen megvásárolja a korábban épült kolónia-lakásokat. A szuhavölgyi bányáknál 174 bányász szeretne ilymódon saját családi házhoz jutni. Az eddig beérkezett jelentések szerint már 450 bányász- család jelentette be, hogy megvásárolja azt a házat, melyben lakik. Kettős csúcseredmény a diósgyőri durvahengeritéiien A Lenin Kohászati Művek dur- vahengerdéjében csütörtökre virradó éjszaka 170 öntecset hengereltek a dolgozók, ami az éjszaka; munkában az üzem eddigi legjobb eredménye. így a korábbi műszakok eredményeivé? a hengerészek 24 óra alatt 495 öntecset munkáltak meg — s ezzel a hengerde1 fennállása óta a legjobb napi teljesítményt érték el. Borsodban 9 községbe vezetik be ezévben a villanyt Borsod megyében az alkotmány ünnepén gyulladt ki a 204-ik községben a villany. A megyei tanács ezévben községvillamosításra újabb 3 millió forint hitelt biztosított. Ebből az összegből 9 községet villamosítanak. így többek között az országszerte ismert kirándulóhely, Jósvafő, valamint az ország egyetlen gipszbányája mellett lévő Perkupa községet. A villamosítás során az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat csaknem 10 kilométer nagy- és 30 kilométer kisfeszültségű vezetéket épít. Az idei villamosítási terv végrehajtását megkezdték. Szombaton Hernádbüd és Sajószöged község határában hozzáláttak a vezeték építéséhez. A tervek szerint az év végére mind a 9 községben kigyullad a villany. A napokban jelenik meg a Borsodi népijál'ékok című gyűjtemény Borsod megyében Lajos Árpád néprajzkutató több évi szorgalmas munkával összegyűjtötte a már feledésbe merülő ősi népi- és gyermekjátékokat. A gyűjtött anyagot most a tanács művelődési osztálya füzetben is kiadja. A ..Borsodi Népijátékok” című füzet hatvan rajzzal, harminc énekes és táncos játékot, valamint ugyancsak harminc olyan sportjátékot tartalmaz, amelynek szabályai vannak. A füzet a napokban jelenik meg, de már számos művelődési otthon és iskola rendelt belőle. Efüsüfüitfsüc a szikszói járás leranlaszövelkezelel A Borsodnádasdi Lemezgyár műszaki vezetői csütörtökön értékelték az alkotmányünnepí munkaverseny eredményeit. MegállapítotSZÉTSZÓRT irodaházak, apró műhelyek, tágas, virágos park. Mintha nem- is gyárban járnánk. Csend van, mint egy szanatóriumban. Csak néha töri meg ezt a csendet egy-egy durva kalapácsütés. A fém sikolt, jajong, a kalapács nem kíméli, üti, vágja. A Könnyűgépgyár .., Számtalan alkotó gondolat és művészi kivitelezésű munka színhelye. Messzi Iz- landban, Braziliában, Németországban hasznoskodnak sárga—szürke villamostargoncáik, Kínában, Iránban utaznak az itt gyártott lengés- csillapítókkal, hidraulikus emelőkkel ellátott Csepel és Ikarusz kocsikon, Borsod megyében és Csehszlovákiában egyaránt használják a melegüzemeikben készített bányatámokat... Milliós megrendeléseik vannak az anyagigényes csőkarimából. Tavaly kezdték el gyártani a D—100 és D—400 típusú centrifugál szivattyúkat és az akkori félezerhez képest ma már 1200 darabot készítenek. A megrendelés ebből is 2000 körül van. Mezőgazdasági autó- és motoralkatrészek százezerforintos értékekkel... A megrendelés erre az évre forintban kifejezve 61 millió, amelyből a jövedelem mintegy 53 millió forint. Mindössze 3 cikkük van, amihez állami dotációt kapnak, már ebben az évben ez is csökkenni fog. Majdnem minden gyártmányuk új, a múlt évben és ebben az évben kezdték el tömegkibocsátásukat. Az új profil meglehetős zavart olcozott az anyagellátásban. A könnyűgép-- gyárban soha nincsen anyagiorlódás, v*oy felhalmozott készlet. Mindent rögtön elnyelnek az örökké éhes műhelyek. Az októberi eiienlorraaaiomnaK többek között a szikszói járásban működő huszonhat termelőszövetkezet közül is sikerült felbomlasztania tizenötöt. Ám arra már nem volt ereje, s ideje, még úgy sem, hogy az elmúlt 12 év alatt gyökeret eresztett termelőszövetkezeti gazdaságot teljesen megsemmisítse, mert azok a dolgozó parasztok, akik meggyőződtek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, kitartottak, megvédték gazdaságukat és az ellenforradalmi események után hozzáfogtak az okozott károk rendbehozásához. Napjainkban tizenegy termelőszövetkezet működik a járásban, s munkájuk, terméseredményeik alapján bebizonyították, hogy magasan az egyéni gazdaságok fölött állnak. Kalászos átlagtermésük járási szinten 13.2 mázsa volt kát. holdanként, a Az alkotmánynapi versenyben 84 tonna alapanyagot takarítottak meg Borsoduádasdou ták, hogy a gyár dolgozói a nemes versenyben 84 tonna alapanyagot takarítottak meg, s így százezer forintos megtakarítást értek el. HELTAI JENŐ 1871-X957 folytatnak, 100—150 méterre szétszórva fekszenek, ami késlelteti az ügyek elintézésének gyorsaságát. A múlt évihez viszonyítva, sokat javult a műszaki arány a gyárban. A szakmunlcások száma a segédmunkásokhoz viszonyítva, jelentősen emelkedett, ami hozzájárult a bérek emelkedéséhez is. így a hidegüzemben dolgozó szakmunkások átlagos havi bére 1400—1500, a melegüzemieké 1800 forint. A szerelőké is 1700 körül mozog. A segédmunkások átlagbére 1000-től 1200-ig. Ezek főleg nők. akik az 1400-as létszámú üzemnek mintegy 25 százalékát képezik. Nagyon büszkék a gépgyáriak és méltán, hogy még soha: nem- történt náluk béralaptúllépés, ami bizony az- ellenforradalom után gyárainkban eléggé megszokottá vált. Már januártól teljesítmény órabérezés folyik, amelyet úgy szabályoznak, hogyha valaki 100 százalékon alul termel, akkor órabéréből bizonyos százalékot levonnak. Jelenleg új premizálási rendszert dolgoznak ki, amelynek ér- telmében a selejtcsökkentőket és a kevesebb szerszámot használókat megjutalmazzák. Ezzel is jelentős eredményeket érnek majd el, hiszen a munkás még jobban érdekelve lesz abban, hogy selejt nélkül, pontosan dolgozzon. A RAKTÁRÉPÜLETNÉL éppen rakodnak. Ma indul Jugoszláviába az egyik villamostar gon caszállítmány., Az értékes gépeket gondosan leta-, kargatjdk ponyvával. Meg ne ázzanak, hiszen munka fekszik bennük, ■ olvan munka, ami dmsé^etára válik a kön nyűgépgyá ri dolgozóknak. URBAN NAGY ROZÁLIA1 —, ük kot a mujaovi, vyvz-c tényeket, ajtóiét, ablakkereteket, műparkettát tudnánk gyártani. Tartósságukra nézve sokkal jobbak a fánál, és kivitelre is nagyon szépek lennének. De nincsen rá elég pénzünk. Egy ilyen sajtó ugyanis különlegesen magas beruházást kívánna. Sajnos, nincsen módunkban, hiába vagyunk fában nagyon szegények, eddig még ez nem sikerült. Pedig ahelyett- a sokszáz köbméter fa helyett, amit minden évben koporsó alakjában leengedünk a földbe, lehetne alkalmazni ezt az alapanyagú műfát. Más, erdőben gazdag országokban régen így csinálják már ezt. Egyszóval, ■ a műfának nagy jövője van és különösen nálunk igen nagy lenne a jelentősége. Jó lenne ezzel a gondolattal egy kicsit többet foglalkozni. Megérné! AZ ÜZEMBEN minden egyes helyiségben példás tisztaság, rend. Sehol egy eldobott cigarettavég, vagy gyufaszál. Az alapanyagok és a kész áruk szépen tárolva vannak, és ahol dolgoznak, ott is frissen mosott, tisztára söprött a padló, vagy kő. Csak a raktár és az irodahelyiségekkel van baj. No, nem a tisztasággal. A helyzet az, hogy mintegy 1500-on felül van a beérkező és kimenő vagonok száma és a raktárak egészen csekély befogadóképességűek. A.zon kívül ugyanúgy, mint az irodák, eléggé messze esnek egymástól. Az irodák, amelyek egyirányú tevékenységet A pontban, laore szaunozi anyag ■ sokszor aztán hóvégi futáshoz vezet, hiszen amíg a nyersállapotból eléri ] felhasználható formáját, nagyon sok ; idő eltelik. Mégis, januárt is beleért- < ve, ebben az évben minden hónap- 1 ban 100 százalékon felül termeltek, \ és áruik kifogástalanok, leszállításuk i pontos, mindig a megszabott időben < történik az átadásuk. i A SZERELŐMŰHELY tágas pavil- ‘ Ionjai mellett kisebb épület húzódik. ‘ Hátsó részén apró ajtók vezetnek a < műfagyártó részleghez. Összesen hat t sajtó dolgozik itt, mind külön-külön ( egységben. Fűrészport sajtolnak. A , műfa ugyanis a jövő nyersanyaga, , fűrészporból készül. Fillérekből mii- ■ liós értékeket — villanyóra tartókat és WC ülőkéket, fedővel ellátva. A ■ festés után ezek kivitelre semmiben sem különböznek a megszokott fa- anyagtól, sőt ízlésesebbek, higiéniku- j sabbak. — fehérek, moshatók, vrak-■ ( tikusak. Csak a villanyóratartókból, ] amelyeket eddig súlyos forintokért ( vásároltunk, külföldi bakelitből. — körülbelül 100 ezer darab 1 millió , 100 ezer forintot jövedelmez. . A műfa előtt valóban nagy jövő ■ áll. Leszih Lajos, üzemgazdasági fő- - osztályvezeteő, aki a gyárban 1935 , óta dolgozik, nagy lelkesedéssel be- \ szél róla: i — Ha nagyobb sajtók lennének. — i mondjuk 2000 tonnásak erre a célra < MI ÚJSÁG A KÖNM Ü GÉPGYÁRBAN kiskinizsi Haladó Tsz pedig lo.80 mázsa átlagtermést ért el búzából. A meglévő termelőszövetkezetek a járás területén mintegy 2200 kataszt- rális hold szántóterületen gazdálkodnak és tervezetükhöz mérten 3000 mázsa kalászos terménnj'el termeltek többet, ami durván számolva is 600 ezer forinttal növeli jövedelmüket. Az aszalói Szabadság Termelőszövetkezet 160.000 forinttal, a szikszói Béke közel 200.000 forinttal, a felső- dobszai Béke — amely csak 195 kát. hold szántóterületen (15 taggal!) gazdálkodik — a mai napig csupán növénytermelésből 85.000 forinttal, állattenyésztésből pedig 30.000 forinttal növelte jövedelmét és szövetkezeti alapját is 6—7000 forinttal tudja bővíteni. Több termelőszövetkezeti dolgozó 40—50 mázsa terményt visz haza a csoportból. Az aszalói termelőszövetkezetben Kurucz Mihály, a szikszóiban Tóth István, a felsővadásziban Bordér Vince szövetkezeti dolgozók különösen szép jövedelemre tettek szert. Hiba azonban, hogy a jólműködő termelőszövetkezetek véka alá rejtik eredményeiket. Pedig a környező községek dolgozói érdeklődnek a termelőszövetkezeti tagok sorsa felöl, hiszen maguk is gondolkodnak és ► szívesen ellátogatnak baráti beszélgetésekre, eszmecserére a jólműködő ícsoportokhoz. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy egy-egy bánréti beszélgetés után több egyénileg (dolgozó paraszt már a helyszínen el- ( határozta, hogy hazaérve, feltétlenül • szorgalmazni fogja a csoport meg- ( alakítását. I ( Termelőszövetkezeteink eredményei önmagukért beszélnek, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét igazolják. A következő hetekben, hónapokban a bő termést ígérő őszi beÍ ( takarításokkal egyidőben sok egyénileg dolgozó parasztot meggyőzhetünk a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. (Mindehhez azonban szükséges, hogy fa termelőcsoportok vezetői és tagjai (szívesen foglalkozzanak az egyéniek- (kel, vezessék körül őket gazdaságukéban, s mutassák meg vagyonukat. — (Dolgozó parasztságunk tudatában (egyre inkább érlelődik a szövetkezés (gondolata és most már termelőszö- fvetkezeti tagjainkon is múlik, hogy fa szándék tetté valósuljon. Hiszen a (termelőszövetkezetek, állami, gazdagságok — de az egyénileg dolgozók is — (olyan hittel és szorgalommal birkózónak az idén a természettel, amilyenére hosszú évek óta nem volt példa, f Most pedig újabb forrásból táplál- f kozhat a paraszti' termelési kedv t'o- flyója. A közelmúltban jelent meg • a (Magyar Szocialista Munkáspárt ag- (rárpolitikáiának tézisei, amelyek vi- f lágosan, félreérthetetlenül kifejtik, (hogy pártunk miképpen akarja a (néppel, mindenekelőtt ae; egész parasztsággal együtt fellendíteni a me- (zőgazdasági termelést és tovább folyatatni a szocialista átalakító munkát (falun.
