Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-29 / 228. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1957. szeptw SZAPORODNAK A MEGTAKARÍTOTT FORINTOK — J LESZ NYERESÉGRÉSZESEDÉS A DRÓT GYÁRBAN ajándékképpen egy kis köny- vöcskét adtak nemrégiben a Drótgyár minden dolgozójának. A könyv mellé 1957 végén még újabb ajándékot, pénzt. Csupán az akara­ton múlik, hogy a December 4. Drót­művek dolgozói az év végén mennyi nyereségrészesedést kapnak. A kis könyvecske nem más, mint az Bka- rat serkentője, a feladatok összesítő­je. Érdekes története van e kis bro­súrának. • tmrech Ferenc igazgató elvtárs * a többi vezetővel egyetértés­ben, nem nézte jó szemmel, hogy a gyárban csak beszélnek az évvégj nyereségrészesedésről, viszont tettek­kel nemigen alapozzák meg a kifize­tés lehetőségét. Már-már úgy látszott, hogy a cél — a nyereségrészesedés — csupán szappanbuborék. A fegyel­mezetlenek, a lógósok, a kimaradók úgy gondolták, hogy számukra a sült gesztenyét majd a becsületesen dol­gozó munkatársaik kikaparják. Hol­mi »egyenlősdi-félére« számítottak. Akik rendesen dolgoztak, azok vi­szont kézlegyintéssel intézték el a nyereségrészesedés gondolatát. Nem igyekeztek, mert bántotta őket, hogy a munkafegyelem megszegői velük egyenlő kilátással tekintenek a nye­reségrészesedés elé. Igyekezetüket fékezte az is, hogy nem ismerték a tennivalókat. Az általános jelszavak semmi ösztönzést nem adtak az ön­költség csökkentésére, a minőség ja­vítására. Tagadhatatlan, hogy így is mutat­kozott némi eredmény, lehetett szá­mítani pár forint nyereségrészesedés­re. De biztos volt az is, hogy még két heti fizetésnek megfelelő nyere­ségrészesedést sem tudnak majd adni a Drótgyár dolgozóinak. Az első félévben csupán 197 és fél fo­rint volt az egy dolgozóra jutó nye­reségrészesedés. Egy fél év alatt te­hát szűk három napi keresetnek megfelelő összeget tudtak egy-egy dolgozó számára megtakarítani. A cél egy fél esztendő alatt két heti fi­zetéssel azonos nyereségrészesedés volt. Másfél héttel elmaradtak tehát a nyereség naptárától. • A zonnali cselekvésre volt szük­ség. Meg kellett változtatni mr. emberek gondolkozását, új tarta­lommal kellett megtölteni a munka­versenyt, de riadót kellett fújni az önköltség, a selejt ellen is! Hosszas gondolkozás után készítet­ték el a drótgyári munkások tör- vénvkönyvét. Mert törvénykönyv e kis füzetecske, amely a feladatokat tartalmazza. Aki az ebben írtaknak ellenszegül — eleve megfosztja ma­gát a részesedés jogától. »C s a k« egy nap igazolatlan kimaradás, *— **-c s a k« fél részesedést jelent. Egy másik »véletlen« otthonmaradás —1 jutaiomelmaradást eredményez! A tolvajokra, a közösség megkáro- . sít óira külön paragrafust készíttetett. Ha valaki egy méter drótot lop a gyárból, s tettenérik, mellékbünte­tésként nyereségrészesedés-elvonás­ban részesül. A becsületes munkások számára viszont bőkezűen nagy hasznot ígér a könyv. Ha a December 4. Drótmű­vek minden dolgozója az egy nap alatt termelt 268 forint értékű áru mennyiségét 12 forinttal szaporítja, 3 heti fizetésének megfelelő jutalmat biztosít önmagának, s a gyár kollek­tívájának! Egy tonna acélhuzal önköltségét az állami tervek 5277 forintban ha­tározták meg. Három heti nyereség- részesedés elnyerése csakis úgy le­hetséges, ha ezt az összeget 5040 fo­rintra csökkentik. A nyereségrészesedés mellett má­sik két ösztönző cél lebeg a gyár be­csületes dolgozói előtt. Ez esztendő­ben először fizetik ki a gyárban az úgynevezett hűségjutalmat. Azok a munkások, akik 5—10—20 esztendeje dolgoznak már a gyárban, hűségju­talomban részesülnek. Természete­sen, akik lógással, fegyelmezetlen­séggel töltik el munkaidejüket, bú­csút mondhatnak a nyereségrészese­désnek, hűségjutalomnak és minden egyéb juttatásnak. Mert van egyéb juttatás Is. A munkaverseny felélénkítésére nagy­összegű pénzjutalmakat tűztek ki a nyereségből azoknak az üzemeknek, amelyek kiváló példáját adják a terv teljesíthetőségének, az önköltség csökkenthetőségének. Az üzemrészek egymással versenyeznek. Húsz-, illet­ve tízezer forintos jutalomért. A kis könyvecskében így sorakoz­nak egymásután a feladatok, s a fel­adatok után a várható jutalmak. Mindenki tudja, mi a kötelessége. ban horganyoznák? ‘— Olcsóbban termelhetnénk — adódott a kérdésre a válasz. Meggyorsították a gép íor- gássebességét. Azelőtt percenkint 4,4 méter huzalt csévéltek fel a dobra. Meggyorsítva a forgássebességet, percenkint 1 méterrel több acélhuzal hagyja el a horganyzókemencét. A horgany megtakarítás nyereséggyara­podást jelent, de emellett a nagyobb termelékenység nagyobb keresetet biztosít a brigádnak — mivel mór teljesítménybérben dolgoznak. A ha­táridő előtti exportszállítás szintén pénzt jelent. S ehhez jön még a nyereségrésze­sedés, a hűségjutalom. Szerényen számolva, Karuczka Gábor az év vé­gén 1400—1500 forintot visz haza nyereségrészesedés és hűségjutalom címén. Ennyit terveznek jelenleg Karucz­ka elvtársék, de lehet, hogy több lesz. Csupán rajtuk múlik. » S ok, nagyon sok Karuczka Gá­bor dolgozik a December 4. Drótművekben. Minden munkásnak,' műszaki és adminisztratív dolgozó­nak egy a célja: több legyen a gyár nyeresége, kevesebb legyen az ön­költség, a selejt. Nem megvetendő cél az sem, hogy mennyi nyereség- részesedést visznek majd haza. Ma már 518 forint nyereség juta lom vár egy dolgozóra. 384 400 forintot taka­rítottak meg eddig a Drótművek dol­gozói a népgazdaságnak. Egy ne­gyedév elteltével viszont már arról akarnak beszámolni, hogy 750 000 fo­rintot takarítottak meg. Bízunk a si­kerben! Pásztory Alajos A horganyzóüzemben AA után siklanak az egymás- ezüstösen csillogó acélkígyók a csévékre. A sa­rokban ládákban várják a csomago­lást a kész tekercsek. Az argentin szövegben olvasható a megrendelés: Buenos Aires. Karuczka Gábor elvtárs, a hor­ganyzóüzem kemencevezetője éppen szál-akasztással van elfoglalva. Be­telt az egyik dob, s újat kell kezde­niük. Egyszerre 20 tekercs készül el, gyarapszik az Argentína számára ké­szülő exporthuzal. Karuczka Gábor csoportja csak­nem minden délben számol. Hány fo­rinttal gyarapították az évvégi nye­reségrészesedést? Nemrégiben még hiába számolgattak. Éppenhogy csak a tervezett áron tudták gyártani a horganyzott acéldrótot. Lassú volt a gép forgássebessége, a huzal temér­dek horganyt szedett magára. Már­pedig a horgany drága dolog. A Ka- ruczka-brigád tagjai egyszer elővet­ték a szabványkönyveket. Meglepe­téssel vették észre, hogy az általuk horganyzott acélhuzalon jóval vasta­gabb a borítóréteg, mint amennyit a könyv előír. Mi lenne, ha vékonyab­A Szabadegyetem jövő heti műsora Október első hetében ismét megkezdőd­nek városunkban a Szabadegyetem eifi adássorozatai. Az elad hét műsora a kö­vetkező. Október Z-án, szerdán: Baudelaire, elő­adó: Márki Dénes. Turgenyev regényei, előadó Sárközi Andor. TTIT előadó ter­me. Széchenyi u. 16. I. e. A világirodalmi tagozat munkáját megnyitja Tok Miklós, a TTIT alelnöke. Október S-án, csütörtökön: Andrea Palladio, a klasszicista építész, előadó: dr. Ka las Imre. Kér. és Pü. Dolgozók Szak- Bzervezete. Széchenyi u. 26. I. e. A mű­vészettörténeti előadásokat megnyitja Komáromy József, a TTIT elnökségi tagja. Október J-án, csütörtökön: Aram. fe­szültség. ellenállás. Előadó: Magyar: Ist­ván. Villamosipari Technikum. Malinov- szklj u. 1. A villamossági tagozat előadás­sorozatát megnyitja dr. Diászeghy Dá­niel, a TTIT elnöke. Október 8-án, kedden: Az ember lelki élete, előadó: dr. Baló József. Az olvasás lélektana, előadó: dr. Csorba Zoltán. A lé- tektan-gyermeknevelés c. előadássoroza­tot megnyitja dr. Kostyál László, a TTIT alelnöke. Az összes előadások este 6 órakor kez­dődnek. Bérletet vagy napi Jegyet a hely­színen még lehet váltani. , Szegény anyám Egy árva dalt dúdol anyám és azt dalolja folyton, Ha elcsuklik, hangja, újrakezdi. Bús szava szivem, halálra sebzi S a könnyeit halk bánatokra bontom Barom nyutt-cletet szült a világnak, Tejado melle elapadt, kiszáradt Míg sorsunkat vigyázta könnyesen. ' négyén féltünk a borzadó homályba K*TL^Zl Z°u Pf”y mert meOvakul’t a lám, ls agyba bújtunk fazva, éhesen Az elet örömét csak bennünk lelte Mindig Ellát vagy Sárikát ölelte T„!í!,!Cf7 Jutott a csók- könnyes mosoly. Tudóit kacagni, tiszta szívvel élni Hitetlenek közt hinni és remélni ’ De megsebezte őt egy rongy lator, i.assan talán feledés nő a sebre, Mert szállni vágy. mint vadmadár, a hegyre yc/£, szrtM tud. lobogni, fönn repülni. Szert dalol bus-arva dalt magában. Dúdolta ezt már kislány-korában, Sirdogálta, amikor megszülettem Ezzel állatott a. szürkületben, ’ Jaj mennyi bú, jaj milyen könnyes ének' Egy arva dalban hősi-hősi élet! Minden bánata, titka benne omlik Barna szemében vágyat fényszirom nyit. L dalban a mi életünkért reszket, A boldogságát kéri vissza 6. Zord homlokomra csókol vérkeresztet S lángokban áll már minden temető í _______ PATAKY DEZSŐ A KISZ í. Országos Értekezletének tiszteletére A KISZ I. Országos Értekezletének és az Októberi Szociálist: radalom 49. évfordulója tiszteletére a DIMAVAG Gépetártan B; PM4SeJIf^pXiPa°nrobrÍSádja *állalta’ hoS>' a IX. és X. havi P bw 20 hleu 7 f •SZer;SZamgóp «^atrészcit határidő előtt, szel horv2 a Ű lcgyart,a fs továbbí‘ja a szereidének. Megfő* léíkrn flri !lelgyodovhez viszonyítva 0.6 százalékról 0- 1 lekra csökkent.k. Ígérték továbbá, hogy a késést kimaradást Ifi A* ^‘«fogyasztást a legminSfálisabbT^ a hozzájuk beosztott tanulókat kiváló szakmai oktatásban részesít * A DIMAVAC B/N gépgyártó gyárrészlegénél Bárány Gyűli1 tagú brigádja vállalta, hogy a negyedik negyedévben terven felül)1 75 kg-os kalapácsot gyártavak, mely export gyártmány. A szers:i‘ anyagtakarékosságot fokozni fogják, így egy százalékkal járulni az önköltség csökkentéséhez. Ugyancsak a B'N gépgyártó gyárnó Detmai Károly négytagú brigádja felajánlotta, hogy terven felül negyedévben 15 darab lemezollón kívül 1 darab lemezollót ff!»'1 belföldi eladásra. Ígérték, hogy munkahelyüket rendben, tisztán cs a hozzájuk beosztott, szakmailag gyengébb munkásokat úgy segíteni, hogy ők is 100 százalékon felül termeljenek. Szerkesztői üzenetek Körtvélyesi János, Berente, Vezér u. 16. A levélben közűitekre válaszoljuk: mi­vel törvénysértésről van szú. az a bíró­ságra és a rendőrségre tartozik. Kérjük, hogy levelével keresse meg ezeket a szer­veket. Hiezu Lajos, Parasznya. Levelével a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének miskolci csoportját keresse meg, amely Vörösmarty utcán van. Hr. Mikslk Tibor. Miskolc, Horváth La­jos u. 13. sz. Köszönjük levelét, mely ígért haszhos és tanulságos volt számunkra. Kérjük, hogy leveleivel máskor is keres­se meg szerkesztőségünket. Szabados I.ászlóné, Diósgyőr. B* u. 29. sz, a levelében felvetett pro# jogosak. Panaszát továbbítottuk * kolei Közlekedési Vállalatnak. 1 minden bizonnyal megteszi majd1 seges intézkedéseket. Ifuli Antal, Nyíregyháza, IskoU sz. Levele Igen tanulságos. Az á litbak valóban megtalálhatók várt ban. Azokról az Illetékeseket tájék tűk. Várjuk máskor is hasznos soá Lengyel Ferenc vb. elnök. Nagy Nyílt levelét megkaptuk, s nagyot: vtottuk. Sajnos azonban aktualitk mája időközben elveszítette, így J ban nem tudjuk közölni. AZ ELMÚLT ÉVBEN váratlanul meghalt a falu öregedő orvosa, s az árván maradt Gesztely körzeti ren­delőjébe — pontosan október 6-án — feleségével s két kisfiával meg­érkezett az új orvos, dr. Havas Imre. Havas doktor alig 29 éves, nyúlánk, szimpatikus fiatalember. Értelmiségi családból származik, apja is orvos volt. Ezt az egyetemen nem egyszer »hibájának« rótták fel, azonban, mint ő maga mondja: — Apámtól 6okat tanultam, s a tanultaknak most veszem hasznát. Tőle tanultam emberséget, ember- szeretetet, a betegekkel való bánás­módot. Havas doktor négy évig honvéd- orvos volt, s mint »civil orvos« itt kezdte pályafutását. Nem kis izga­lommal érkezett a faluba. Hogyan fogadják, hogyan is fog dolgozni, mit is kell tennie? — ez járt szün­telenül gondolataiban, s ezen töp­rengett a pótkocsiban összetolt fo­telen ücsörögve feleségével, Buda­pesttől Gesztelyig. Eleinte a rendelő egyúttal a lakó­szoba Is volt, s bútorraktár. Itt várta az első pácienseket, itt is­merkedett a faluval, s vele a szá­mára akkor még ismeretlen falu. A gesztelyiek s a körzethez tartozó ujcsanálosiak, hernádkakiak, az első időkben kis idegen3éggel fogad­ták: Nyilván az eredmények törték meg a bizalmatlanság jegét, mert ma már naponta 30—60 beteg ke­resi fel, s ö hetente 200—300 kilo­métert utazik motoron, gyalog, vagy lovaskocsin a fekvő betegekhez. Havas doktor öreg orvosok hig­gadtságával, figyelmével vizsgálja, gyógyítja a betegeket, s ezen a hig­gadtságon mindig át-átüt robbanó, fiatalos lendülete, valami nagyot •ikotni-akarása. Örök nyughatat­AZ ÚJ ORVOS lansággal csinosítja, modernizálja az elhanyagolt rendelőt, s a meg­szokott falusi orvosi műszerek mellé már bekerült a modern fog­orvosi felszerelés. Most egy röntgen készülék beszerelésén fáradozik. Maga a berendezés meg is lenne, csak a trafó nem bírja a terhelést. Pedig nagyon fontos lenne. Áldás az orvosnak s a betegeknek egy- íirán t A RENDELŐ AJTAJÁN szigorú, hivatalos papíros szabja meg, hogy az orvos mikor fogad, mikor nem. A lakás ajtaja azonban mindig nyitva a beteg előtt. Sokszor talán a legédesebb pihenése pillanatában zörgetnek be, s ő készséggel indul a beteghez, pedig sokszor nincs is komolyabb baj, de neki elve, mint mondja: — Szívesen megyek, mert ha nem is súlyos a beteg állapota, de ő annak érzi magát, legalább meg­nyugszik. Es soha nem tudni, mi­kor múlhat egy ember élete akár néhány perces késésen... A fiatal orvos nem egyedül végzi munkáját. Mellette áll fiatal fele­sége is. Az asszony régebben szin­tén orvos akart lenni, aztán, hogy jött a két gyerek, megmaradt asz- szonyi hivatásánál. Mégis reggeltől estig ott van férje mellett, végzi az adminisztrációt, sebet kötöz, a foghúzásoknál segédkezik, mivel Havas doktor vizsgázott fogszak­orvos is egyben. Havas doktor kedves, rokonszen­ves ember. Szeretik is betegei. — Az első perctől érzem — mondja —. hogy kedves ffgyelem- mel vesznek körül, s tudom, hogy ez nem is annyira személyemnek, mint a? új orvosnak szól. Ö igyekszik megfelelni ennek a bizalomnak. Beteglátogatáskor sok- helyen ottmarasztalják, s ha teheti, szívesen marad. Többnyire össze­jönnek ilyenkor a szomszédok, s szalonnázgatás. borozgatás mellett megvetik, meghányják a falu pro­blémáit. Ha valaki megkérdezi tőle, mi­lyen a politikai nézete, világszem­lélete, ezt mondja: — Nem vagyok materialista, in­kább idealista, azaz realista. És mégis szeretné megváltoztatni a falu képét, életét. Még orvosi munkája gyakorlásában se tud ettől a gondolattól elszakadni. Erről be­szél — ha a beteg állapota olyan — a beteggel, hozzátartozóval, paraszt- emberekkel, a tanácselnökkel, a pártti tkárral. — Gesztely 6zép fekvésű község, széles, s jó útjai, utcái vannak. Csak a fasor hiányzik az utcákból. Ha megkérdezem bármelyik geszte- lyit, mi a fásítás jelentősége, job­ban meg tudja magyarázni, mint én, de mégsem csinálja — mondja, s ugyanígy foglalkoztatja az ivóvíz- ellátás is. — Nem tudom eleget hangoztatni a tanácsüléseken, hogy hozassák rendbe a kutakat. Sok betegségnek csirái lehetnek az elhanyagolt ku­tak. Dehát nehezen mozognak. Pe­dig társadalmi munkával is meg­lehetne javíttatni. És lehetne csa­tornázni a községet. De nem moz­dulnak. Az utcjjbi években Gesztelyben is több ház épült, épül, mint addig egy félévszázad alatt. A falu meg­nőtt, igényét igazolja, modern két­szobás lakásokat építenek, csak ép­pen — s az orvos ezt kifogásolja — elfeledkeznek a fürdőszoba és a modem WC építéséről. A FALU MÁR KIZÖKKENT el­maradottságából. A felszabadulás előtt legfeljebb 3—4 ember járt az iparba, a falu 60—70 százaléka nincstelen agrárproletár volt. Ma rengeteg ember dolgozik az ipar­ban, s az iparosodás hatása meg­látszik a falu életén is. Itt már nincs sok talaja a babonának, In­kább az orvosnak, mint a kuruzsló- nak hisznek. Azonban van valami­ben elmaradás. — Az a tapasztalatom, hogy itt is, mint általában falun, egyoldalú a táplálkozás. Rosszul főznek. A fő­táplálék mindenütt a leves, s mér­téke, vagy jó zsíros, vagy borsos le­gyen. Valahogy vonakodnak a főze­lékféleségek főzésétől, a változatos, vitamindús ételek készítésétől. De addig nem nyugszom — teszi hoz­zá —, míg főzőtanfolyamot nem rendezek az asszonyok számára. És addig is a doktornő asszony tanácsokat ad az asszonyoknak, ho­gyan, s hányféle ételféleséget lehet készíteni. És nemcsak főzni tanítja az asszonyokat, hanem még azt is megmutatja, hogyan kell f elvi kezel­ni a padlót, mert azért már falun is kezd »divattá« válirti a padlózás. Havas doktornak van egy ked­venc vesszőparipája — mint ő ne­vezi — s ezt e beszélgetéskor 16 el­mondta. — Az a baj. hogy a falu nd> zökken ki a régi, megszokott te lesi módszerekből. Itt van no kilométerre Miskolc. Gesztely jei a Hennád ikét oldalán ten« el, lehetne könnyen öntözni. W kivaló a zöldségfélék terme" És mégis inkább termelnek ga* féleségeket, kukoricát, a őoft termeiés már egy lépés elért­Valóban nagyszerű gondolat* ros zöldövezetének megterem Az ember gondolatban már bt is a megrakott szekerek recseg ropogását, ahogy városba 6záU> a konyhakertészeli termékeket folytatja: — És tudja kinek lenne a kalmasabb? A te íme löszöveik nek. Itt nem okozna gondot * befektetés, a munkaerő, van > emberük is, szállítóeszköz is- A lehetne az egyénileg gazdáiké nak is. Csak. . s Csak itt is az a helyzet, mir fásításnál, kutak rendbehozás* nehéz kimozdítani a falut a J szokottból. másról beszélünk mAB gondolatom a fiatal orvos »ve* paripáinál« időzik. Arra gond'1 hogy Havas Imre doktor több 3 orvos, nemcsak az embert, a tát dalmal is gyógyítani akarja ért zados bajából, mássá tenni, m változtatni az emberek életét, k hogy más legyen gondolkozás életük. Pedig ő nem pártmuti* nem párttag, nem is marxista d lista — mint ő mondja. Orvos telmiségi ember, akiban megszí kong vissza e kor sürgető pare1 szava: meg kell változtatni az < bér létét, hogy megváltozhass^1 szebben, jobhan. másképpen élh senek az emberek is, CSORBA BAKKá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents