Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-28 / 227. szám
2 Eszakmagyarorszäg Szombat, 1957. szeptember 2?. A Magyar Nők Országos Tanácsának irányelvei j a nőniozgalom munkájához j % A MAGYAR DEMOKRATIKUS NÖMOZGALQM FEJLŐDÉSE A magyar demokratikus nőmozga- flomnak évtizedes hagyományai vannak. A két világháború között a kommunista nők és a haladó magy ar asszonyok áldozatot és üldöztetést vállalva küzdöttek a társadalmi haladásért, a nők jogaiért, a gyermekekért, a béliéért. A munkásmozgalomban, elsősorban a Szakszervezetekben a nőmozgalom jelentős szerepet töltött be, de a Horthy-íasázmus éveiben a társadalom egészét tekintve, nem ölthetett nagyobb méreteiket. A felszabadulás tette lehetővé, hogy a társadalom minden rétegét felölelő demokratikus nőmozgalom hazánkban is kibontakozzék. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a kommunistáik pártjának irányításával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nők százezrei lelkesen vettek részt a háború sújtotta ország ialpraáilításában, hogy politikai szerepet kaptak és ijeszt vállaltak az új társadalom építésében. .A népi demokratikus rendszer váltotta valóra a nők több évtizedes harcának célkitűzéseit. Alkotmányunk törvényerőre emelte a nők politikai és gazdasági egyenjogúságát. A nők, a -kommunista párt harcának eredményeként megkapták a férfiakkal azonos feltételek alapján a választójogot. Megvalósult gazdasági téren »az egyenlő munkáéit egyenlő bért« elve. Az iparban, a mezőgazdaságban megnyílt" elöltük minden pálya, kitárultak az azelőtt elzárt egyetemi karok kapui és lehetővé vált a nők számára közigazgatási funkciók betöltése is. Mindez azt jelentette, hogy társad almunkban ma hagy számmal vannak bírók, ügyvédek, tanácstagok, országgyűlési képviselők, minden értelmiségi pályán megnőtt a nők számaránya. A dolgozó asszonyok, anyák életében nagy könnyebbséget hoztak a leiszabadulás után létesített szociális intézmények (szülőotthonok, bölcsődék. óvodák, napközik). Az elmúlt tizenkét év során a nő - mozgalom formái többször változtak. Munkája, tevékenysége mindenütt ott van a felszabadulás után elért eredményekben, bar nem volt mentes az elmúlt évek jellemző hibáitól sem. Ezek a hibák az ötvenes évek elején csökilventettók a nők akti vitáéi át, sokan eltávolodtak á mozgalomtól. 1953 júniusa után az MNDSZ (kereste és megtalálta a megfelelőbb módszereket. Ennek eredményeként újra fellendült a munka. Ezt a lendületet azonban több más politikai körülmény mellett megakasztotta az hogy az MNDSZ-t beolvasztották a Hazafias Népfrontba. Az új szervezeti formában, a néhány hónappal később kirobbantott ellenforradalom miatt, munkája nem bontakozhatott (ki. Ha összegezzük a tizenkét év nő- ffnozgalmána'k eredményeit, megállapíthatjuk, hogy az asszonyok tíz- és százezreit vontuk be a népi hatalom építésébe. Ezek a nők szeretettel gondolnak a közösen végzett eredményes munka örömeire, hálásan emlékeznek arra a fejlődésre, amelyet ez á tevékenykedés jelentett számukra. Sok asszony ismerte meg az összefogás erejét és szépségét. Ez az alapja annak, hogy a nők nagy része ma is kész az áldozatos társadalmi és ipolitikai munkára. Az ellenforradalom gyászt és pusztulást hozott. Feldúlta az otthonok békéjét, szétszakította a családokat, eszközül használta gyermekeinket, támadást indított a nők egyenjogúsága ellen és szétzilálta a nőmozgalmat. Az ellenforradalom óta eltelt hónapok alatt, egyre több asszony ismerte fel, hogy az ellenforradalom győzelme megsemmisítette volna mindazokat a demokratikus és szocialista vívmányokat, amelyek — összehasonlítva a múlttal — a családok százezreinek magasabb életszínvonalát jelentik. Mind több nő értette meg, hogy a munkáshatalommal együtt a család biztonsága, megélhetése, gyermekei jövője is veszélyben forgott. Az új helyzetből és a régi hagyományokból fakadó folyamat volt, hogy a nőniozgalom falun és városban — kiválva a Hazafias Népfront szervezeti irányításából —• önállóan szervezkedett. Eleinte inkább a kommunista nők és a régi MNDSZ-asz- szonyok (kezdtek munkához. Később egyre többen sorakoztak a nőtanácsok mellé, készen arra, hogy a múlt hibáit és az ellenforradalom pusztításait helyrehozva, részt vállaljanak a jobb élet megteremtéséből. II. A NÖMOZGALÓM CÉLKITŰZÉSEI A Magyar Nők Országos Tanácsa, ■Löíűpi/ar Szocialista Munkáspárt vezetésével segíti a szocializmus felépítését városban és falun. Küzd a családok gazdagabb és kulturáltabb életéért, a nők élet- és munkafeltételeinek megjavításáért, a gyermekek boldog jövőjéért, a szocialista erkölcsért. Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósításához nélkülözhetetlen a nők esze, szíve, munkája. A szocializmus az egyetlen rendszer, amely a nők társadalmi felemelkedését támogatja, egyenjogúságukat biztosítja. Ennek a meggyőződésnek /védelmében a Magyar Nők Országos Tanácsa szembeszáll mindazokkal, akik ellenségei a szocializmusnak, akik akadályozzák új társadalmunk felépítését. De ugyanennek a meggyőződésnek az alánján együtt akarunk dolgozni minden hazáját szerető magyar asszonynyal. Tiszteletben tartjuk a hívő asszonyok vallásos meggyőződését. Sorainkba hívjuk világnézeti különbségre való tekintet nélkül mindazokat az asszonyokat, akik készek harcolni a békéért, a családok felemelkedéséért, a gyermekért. A demokratikus nőmozgalom olyan célokat tűz ki, amelyek egyesítik a munkás, a paraszt és az értelmiségi asszonyokat. Sorainkba hívjuk a munkásasszony okát, akik együtt küzdöttek a férfiakkal a társadalmi haladásért folytatott harcban, akik ma is legközvetlenebb harcosai a szebb és jobb életnek. Érezzük, mit jelent az üzemi és otthoni munka kettős terhe, de ezen is csak közös erőfeszítéssel enyhíthetünk. Hívjuk a parasztasszonyokat, akik az elmúlt évek során oly sokan és lelkesen vettek részit a nőmozgalom munkájában. Azt akarjuk, hogy a nő tanácsokban együttműködjenek a falu gazdasági és kulturális felemelkedéséért a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztasszonyok. Sorainkba szólítjuk a háziasszonyokat, akik értékes munkát végeznek otthonukban a rendezett, nyugodt családi élet és gyermekeik nevelése érdekében. Segítsék a közösségért folytatott munkánkat is. Az értelmiségi pályán dolgozó nők tudása, alkotó munkája nélkülözhetetlen a nőmozgalom céljainak megvalósításában. Hívjuk az írókat, nevelőket, egészségünk védelmezőit, a hivatalok és a kereskedelem dolgozóit, mindazokat, akik népünkért tenni tudnak és tenni akarnak. A Magyar Nőik Országos Tanácsa egyetért a Szovjetunió vezette szocialista tábor béketörek véseivel, ia világ haladó erőinek békemozigáiimá- val. Velük együtt küzd az emberiséget fenyegető atomfegyverek ellen, a leszerelésért, a békés egymás mellett élés megvalósításáért, az államok közötti vitás kérdéseknek tárgyalások útján való rendezéséért. A magyar demokratikus nőmozga- loan szerves része a nők nemzetközi mozgalmának. A családjukat, gyermekeiket féltő asszonyok összefogásával, egységben a világ haladó nőszervezeteivel, minden erejével síkrajzán a béke mellett és segíti a nemzetközi bókebairc erősödését. III. A NŐMOZGALOM FELADATAI 1. A magyar demokratikus nőmoz- galom tevékenysége az eredményekre épül, de egyben okul az elkövetett hibákból. Arra törekszik, hogy fel- világosító és segítő munkáját az eddiginél szélesebben terjespje ki az asszonyok között. Olyan célokat tűz ki, amelyek egyesítik az asszonyokat, akár a munkahelyeken, akár családi körben dolgozzanak. A Magyar Nők Országos Tanácsa feladatának tekinti, hogy fejlesz© az aszenyok politikai öntudatát, szélesítse látókörüket, növelje igényüket a művelődés és a kulturáltabb élet után. Nemcsak a közéletben, hanem a családon belül is szükség van arra, hogy az asszony, az anya művelt, igényes, öntudatos ember legyen. Jobban neveli gyermekeit az az anya, jobb társa .férjének az az asszony, aki látja a társadalmi összefüggéseiket, a fejlődés útját, ismeri a nevelés, az egészségügy, az élelmezés, a háztartás-szervezés legújabb eredményeit, szereti a művészetet és az irodalmat. 2. A Magyar Nők Országos Tanácsa feladatának tekinti, hogy szembeszálljon azokkal a maradi nézetekkel, amelyekben a nők lebecsülése jut kifejezésre. Mindent megtesz azért, hogy a nők élni tudjanak alkotmány biztosította jogaikkal. Küzd azért, hogy képességeiknek megfelelő munkakörben dolgozhassanak. Felhívja a kormány' figyelmét. az előforduló visszásságokra. Megvizsgálja, hogy milyen intézkedésekkel, intézményekkel, háztartási gépekkel és eszközökkel könnyítheti a munkahelyein és a háztartásiban egyaránt helytálló nők munkáját, javaslatot készít ezek megvalósítására. A női egyenjogúság * gyakorlati megvalósulásának feltétele, hogy a nők ismerjék a reájuk vonatkozó, jogaikat védő törvényeket és rendelkezéseket. Ezért a nő tanácsok fel-3 adata, hogy különböző előadásokon ismertessék ezeket és a közvélemény formálásával küzdjenek megsértésük ellen. A nőtanácsok országszerte, jogászok bevonásával jogi tanácsadást szerveznek, hogy ezzel is segítséget J nyújtsanak az asszonyok egyes jogi J problémáinak megoldásához. $ Ugyanakkor, amikor a nőmozga- ♦ lom küzd az egyenjogúság megváló- ♦ sításáért, fellép azért, hogy $ a nőt, az anyát a társadalomban ♦ megkülönböztetett tisztelet illés- t se meg. | 3. A nőmozgalom segíteni kívánja♦ az általános művelődéspolitika cél-J kitűzéseit. Ennek érdekében J népszerű ismeretterjesztő elő- ♦ adások meghalllgatására buzdítja az asszo# nyakat, előadásokat rendez fontost egészségügyi, nevelési problémákról, % a célszerű öltözködésről, lakbér ende-Z zésről, ankétokat tart fontos erkölcsit és társadalmi kérdésekről. j Gazdasszony-köröket J alakít, ahol a főzés, háztartásvezetés, a varrás, hímzés, házi betegápolás alap-1 ismereteit sajátíthatják el. J Megszeretteti az asszonyokkal aj művészetet, irodalmat, bevonja őket ♦ a könyvtármozgalomba, ♦ művészek és asszonyok között t találkozókat Z hoz létre, vitát rendez színház- est filmelőadásokról. _ ♦ 4. A Magyar Nők Országos Tárná-♦ caa egyik legfontosabb feladatának t tekinti, hogy a társadalmi átalakulás* elkerülhetetlen konfliktusai között segítse a gyermek harmonikus fejlődésiét, a családi élet nyugalmát és’a család összhangját, új életünk szokásainak és erkölcsének kialakítását. Az ellenforradalom súlyos eseményei után megmozdult a társadalom lelki ismerete és megnövekedett felelősségérzete a gyermek és az ifjúság Lránt. Feladatunk, hogy ezt a felelősségérzetet még tovább erősítsük, segítséget adjunk az anyáknak, a pedagógusoknak, az ifjúsági szervezeteknek., nevelési problémáik megoldásában. A nőmozgalom hangsúlyozza a családi élet jelentőségét a nevelésiben. Segíti, a dolgozó anyát, hogy a gy érmé1^'el töltött időt a nevelés érdekében legcélszerűbben használja fel és támogatja a sokgyermekes anyákat abban, hogy otthon maradhassanak gyermekeik mellett. A nőtanácsok társadalmi munkával segítik az iskolai, óvodai, bölcsődei hálózat további fejlesztését és segítik ezek nevelő- mu nikáj ának megjavítását.. A nevelés sikerének alapvelő feltétele a családi és iskolai, illetve óvodai nevelés összehangolása. Ez nem történhet másképp, mintha mindkét nevelő: iskola és család — még ha különböző világnézeti alapon állnak is — megkeresik a közös eszmei, erkölcsi normákat és következetesen alkalmazzák azokat. Az iskolai és családi nevelés összhangjának megteremtése a már hagyományokkal rendelkező szülői munkaközösségek feladata. 5. A nőmozgalom támogatja a gyermekvédelem hálózatának kiépítését és az ehhez szükséges intézmények létrehozását. Magáénak tekinti a »Gyermek- város« felépítésének ügyét. Védnökséget vállal az állami gyermekgondozó intézmények felett és az ott élő gyermekeket igyekszik megismertetni a családi otthon melegével. Síkraszáll a nemzetközi fórumokon is a meggondolatlanul megszökött és most hazájuktól távol sínylődő magyar gyermekek hazahozataláért. Olyan közvéleményt akar teremteni. amely egyetlen gyermeket sem enged elkallódni. IV. A NŐMOZGALOM SZERVEZETI FORMÁI A Magyar Nők Országos Tanácsa önálló nőmozgalom, amely rnindazoké, akik készek önzetlenül támogatni boldog életet teremtő. demokratikus és szocialista törekvéseinket. Az egységes magyar nőmozgalom annak érdekében, hogy valóban, a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek asszonyait mozgósítsa, szorosan együttműködik a különböző társadalmi szervekkel, mint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, a KISZ, az Országos Béketanács, a SZÖVOSZ, a: Termelőszövetkezeti Tanács, az Úttörő Szövetség, a Magyar Vöröskereszt és más szervezetek. E társadalmi szervezetek kereKIÁLLÍTÁS ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁNAK IDEJE SZEPTEMBER 29-ÉN DÉLI 12 ÓRAKOR, A MEGYEI TANÄCS NAGYTERMÉBEN. 300 000 forintot fordítottak a királdi kolónia felújítására A királdi bányatelepen ebben az évben 76 lakás épüi. De a régi kolónia felújítása sem ment feledésbe. Ezévben több mint 300.000 forintot fordítottak a kolónia rendbehozására. Mintegy 30—40 bányászcsalád lakását tatarozták kívülről-belülről. Ilyen nagymérvű felújításra még nem emlékeznek a királdiak. Rendbehozták a telep útjait, járdáit is. Ezévben új strandfürdőt és egy kedves kis sörkertet is kapott a királdi bányatelep. , . ......... . Tovább korszerűsítik az Ózdi Kohászati Üzemeket Az Ózdi Kohászati Üzemekben — amely népgazdaságunk acéltermelésének mintegy 60 százalékát adja — az elmúlt 12 év alatt, jelentős összeget fordítottak beruházásokra. Sajnos, még így sem sikerült biztosítani a kívánt termelésfokozást, a baleset- mentes termelést, a dolgozók egészséges munkakörülményeit. Népgazdaságunk most további komoly összeget fordít a gyár korszerűsítésére. 1981-ig mintegy 183 millió forintos újabb beruházást terveztek. A korszerűsítés nagyságára jellemző, hogy 23.000 köbméter földet mozgatnak meg, s felhasználnak mintegy 300 négyzetméter faanyagot, 9000 tonna hengerelt vasszerkezetet, 2000 tonna betonacélt, 3200 tonna cementet és 18.000 köbméter kavicsot. Megszigorítják az árellenőrzéseket a könnyűiparban A Gazdasági Bizottság szeptember 23-án tárgyalta az Országos Árhivatalnak az árellenőrzés tapasztaltairól készített jelentését. A tárgyalást követően a Gazdasági Bizottság utasította a minisztereket, hogy a területükön fokozottabban gondoskodjanak az árak ellenőrzéséről és a visz- szásságokat fegyelmi, súlyos esetekben büntető úton is torolják meg. Az utasítás nyomán a könnyűipari miniszter elrendelte, hogy miután a minisztérium kollégiuma augusztus 21-én a II. negyedévi mérlegbeszámoló kapcsán az iparigazgatóságok jelentésében tárgyalta ezeket a jelenségeket, a legközelebbi vállalatve- zetői értekezlet alkalmával ismét tűzzék napirendre a kérdést. Újból felhívta a figyelmet a miniszter, hogy a vállalati igazgatók saját személyükben is felelősek az árkalkulációkért és kötelesek minden olyan törekvést megakadályozni, amelyek a gyáraknál arra irányulnak, hogy laza ármegállapítással, a mii átvétel meglazitásávaí illetékteletl többletnyereséghez jussanak. (MTI) Helyesbítés A szeptember 27-i 1 apszámunkbán megjelent »Beszédes számok« című cikkben elírás történt. Felsőnyárádon nem 50, hanem 500 személyes üzemi konyhát létesítettek... »A folyamat* ban lévő beruházásból az év első hat hón apjában több minit 100 millió forintot felhasználtak« mondat helyesen így hangzik: »A folyamatban lévő beruházásból az év első hat hónapjában több mint 100 millió forint értéket üzembe is helyeztek .; .<* Az »Ez a mennyiség körülbelül megfelel a Borsod vidéki Gépgyár évi energiatermeléséneik« mondat helyett pedig »Ez a mennyiség körülbelül megfelel a Borsodvidéki Gépgyár évi energiaszükséglet inesk« — értelmezendő. lében a nőmunika az egységes demokratikus nőmozgalom része, a Magyar Nők Országos Tanácsának irányításával, illetve közreműködésével folyik, azonos célkitűzésekért. Ezek a szervezetek -#teihát a Magyar Nők Országos Tanácsának programnyilatkozata, illetve az egyes akcióiknál kidolgozott irányelvei alapján határozzák meg sajátos nőmozgalmi felad a- taikat. E szervezetek és a Magyar Nők Országos Tanácsa közötti kapcsolatnak olyannak kell lennie, hogy rendszeres tevékenységük során, vagy egyes akciók lebonyolításában a nőmozgalom egységes fellépését biztosíthassák, amelyből nem hiányozhat a nők egyetlen rétege sem. A Magyar Nők Országos Tanácsa a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tagszervezete, végrehajtja annak határozatait hazánk viszonyai?* nafc megfelelően. így a magyar nő- mozgalom munkája a nemzetközi demokratikus női összefogás egyik láncszemévé válik. * A Magyar Nők Országos Tanácsa irányelvei azt az utat mutatják, amelyen a magyar nőmozgalom a nemzetközi haladás, a haza és az egyé* érdekében járná akar. MAGYAR NŐK ORSZÁGGÁ TANÁCSA
