Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-28 / 227. szám

Soombai, 1951. szeptember 28. ÉSZAKMAGYARORSZÁG A magyar értelmiség útja a felszabadulásig C zeptember 25-én szünetelt a ^ tanítás a miskolci iskolákban. A nevelők a Béke filmszinházban gyűltek össze, hogy meghallgassák őr. Kádár Miklós, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanárának elő- adását. Mintegy 400 pedagógus vett részt az előadáson, amely »A ma­gyar értelmiség útja a íelszabad u- láiság« címet viselte. Dr. Kádár Miklós bevezetőül hangoztatta, hogy az ellenforrada­lom okozta eszmei Zűrzavar tiisrtá- zása céljából rendezik ezeket az előadásokat. Tény az, hogy 1956 októberében a magyar értelmiség egyrészt alaposan megiévedt, közü­lük egyesek az ellenforradalom ideológiai vezérei lettek. A pedagó­gusoknak, az új generáció nevelői­nek különösen fontos, hogy tisztáz­zák magukban ezeket a kérdéseket, megszabaduljanak téves felfogá­saiktól, hogy oktató-nevelő munká­juk men tes legyen minden nacionái- soviniszita nézettől. A magyar értelmiségnek nem­csak haladó hagyományai vannak. A haladás lánglelkű harcosai mel­lett nagyszámmal álcádt olyan is, aki szembeszegült a haladással, be­hódolt az uralkodó osztályoknak és a kizsákmányolást, az elnyomást képviselte értelmiségi szinten. És ezek vannak többségben. Különösen nagy hatással volt a magyar értelmiségre a magyarság sajátos történelme. Évszázadokon keresztül nemzeti létünk forgott kockán. Ennek természetes követ­kezménye lett az, hogy a magyar­ságban a nemzeti érzés mély gyö­kereket eresztett, A magyarságunk­hoz való ragaszkodás volt az egyet­len mentsvára nemzeti létünknek. Ez a nagyfokú nemzeti öntudat, magyarságunk mély átérzése bizo­nyos történelmi időszakban határo­zottan haladó volt. 1848—19-ben ez az érzés csodákat művelt. De vol­tak aztán korok, amikor ezt az ér­zést kiijátszottók a nép. a haladás ellenségei, faji öntudattá torzult naciomál-soviniszta nézetek kaptak lábra, amelyek más népek lenézé­sében., megvetésében öltöttek testet. — A burzsoé nacionalizmusnak — mondotta dr. Kádár Miklós — a felszabadítást megelőzően legmaga­sabbra szított szenvedélye rend­kívül mély nyomokat hagyott a magyar emberfőkben, különösen az értelmiségiek körében. A feltörekvő burzsoázia progresz- Bzív nacionalizmusának az emléke nyomán fészkelte be magát különö­sen mélyen az értelmiségiek gon­dolatviliágába a nacionalizmus és az évtizedeken át. ezt kihasználó Horthy-niacionál-soviiniszta nevelés gyökerei hajtottak ki 1956 őszén. a hazafi úi érzület soviniszta ” gőggé torzult. Ettől még nem sikerült megszabadítani az embere­ket. Rosszak, hibásak voltak azok a módszerek is, amelyekkel a pro­letár internacionalizmusra és azzal együtt a mélységes hazafiasságra nevelés folyt a múltban. Nem tör­tént meg a népi, nemzeti sajátos­ságok és a nemzeti hagyományok megfelelő mértékű figyelembe­vétele. Az indokolatlan és — ami­kor korviszonyainkra nem is volt alkalmazható — alkalmatlan máso- lásos módszer azt a hamis látszatot keltette, mintha a szocializmus nem lenne szerves folytatása haladó f orradalmi hagyományainknak, mintha a szocializmus Magyaror­szágra importált valami lenne, — majd így folytatta: — 1953-tól kezdve serkentően hatott a nacionalista tendenciákra a pártellenzék magatartása is. A fő jelszó a magyar nemzeti sajátos­ságok fi gyelembevételének a köve­telése volt oly módon, hogy ebből a kapitalista nacionalista, opportu­nista elhajlás következett. — A negyed-é vszázados, és a nép felszabadításának elnyomására minden eszközzel berendezkedett magyarországi, fasizmus 1945-ben a felszabadulással ért véget. Az értel­miség még tetemes időn át bizal­matlan volt az új társadalommal szemben. He ki is szolgálta a rend­szert, nem értett vele egyet. Álta­lános beállítottságán kívü.1 számos személyes szál fűzte az értelmiség meglehetősen nagy részét a régi ki­zsákmány olókhoz. Ilyen körülmé­nyek voltak még 1956 őszén is. Az értelmiség 1956 ősze és azt követő magatartása nem értékel­hető egységesein. Differenciálna kell!... A kommunisták üldözésé­nek megkezdése sok-sok értelmi­ségi szeméről segítette a hályogot eltávolítani. Ezek mind szembefor­dultak az ellenforradalommal. Az értelmiségieket csakúgy kell értékelni, mint a más területem dol­gozó embereket. — a végzett mun­ka alapján. Ebben az is benne van, hogy a politikai állásfoglalás is az értékelés egyik alapja. Az értelmi­ségi dolgozó állandóan hozzájárul a világnézet másoknál történő ki­alakításához és ez különösképpen áll a pedagógusokra. Az értelmiségre való hatást főleg a meggyőzés eszközével kell irányí­tani. A meggyőzéssel való irányí­tásinál fontos az értelmiség hivatás- szereíeíét, szakmai szenvedélyét szemelőtt tartani. Állandóan javí­tani kell az értelmiség munka- körülményeit. M agy gondot kell fordítani arra 1 is. hogy az alkotó erőforrás­ként ható hazafiasság szelleme uralkodó legyen; ettől élesen el kell különíteni a naciomáJsov imázmust, azt, amit gyakran hazafiasságnak álcáznak. Hazafiság és proletár- internacionalizmus között nincs ellentét. — fejezte be előadását dr. Kádár Miklós a közönség elismerő tapsa közepette. (g. m.) Országosan egyedülálló kezdeményezés a vásárlók érdekében Körfűrész-lemezeket készítenek Diósgyőrött A Lenin Kohászati Művekben si­került megoldani a gyorsacél-lemezek hengerlését. Ezekből a lemezekből körfürésztárcsákat készítenek. Az üzem kísérleti csoportja visszahűtő- kemence üzembehelyezésével kíván­ja megoldani a kézifürész-lapok ha­zai gyártását is. Zöld neomfény világítja meg a villanyrendőr melletti Csemege- Élelmiszerbolt kirakatait. Sokan állnak meg ezek előtt a mindig áru­bő és kifogástalan ízléssel rende­zett kirakatok előtt. Jómagam is sokszor gyönyörködöm kereskedel­münk remekeiben, s azt hiszem, így van ezzel minden jógyomrú, egész­séges ember. Lehetetlen, meg nem kívánni a húsipar készítményeit, velük együtt a hosszú nyakú üve­gekben csillogó tokajit, na meg a számtalan féle édességet. Ezek a kirakatok hatalmas töme­geket vonzanak nap-nap után az üzletbe, mely áru bőségével, tiszta­ságával még a kirakatokon is túl tesz. Udvarias, figyelmes kiszolgá­lók állanak odabenn a vásárlók rendelkezésére. Gyorsan és ponto­san elégítik ki az igényeket Erről tanúskodik a bolt panaszkönyve is, mely sokkal inkább viselhetné a dicséret-könyv nevet. Ami igaz az igaz! Rá is szolgál a bolt a dicséretre, mert dolgozói, Visztay József árudavezetővel az élen. mindent elkövetnek egyrészt a vásárlók, másrészt a kulturált kereskedelem megvalósítása érde­kében. Kezdeményezések egész sora indult már el ebből a boltból, s ezek a kezdeményezések minden alkalommal eredményesek voltak. Jobbá tették az áruellátást, köny­nyebbé és gyorsabbá a kiszolgálást, kulturáltabbá a kereskedelmet. Most ismét egy ilyen kezdemé­nyezést indítottak útnak. Egy olyan kezdeményezést, mely országosan is új, melyet — biztos vagyok ben­ne — igen nagy örömmel fogadnak a vásárlók. Viszlay elvtáxtsék elintézték köz­pontjukkal, a Csemege és Élelmi- szerkoreskedekrá Vállalattal, hogy minden olyan rendelést, melyet boltjaikban föladnak és kifizetnek, leót órán belül minden olyan, város­ban, melyben a vállalatnak egysége van, kiikézbesítenek. Nem kell ezentúl igénybevenmi a postát, nem kell csomagolni, nem kell sorbaállnii a feladásikor. Meg­old helyettünk mindent a kezdemé­nyezés! Küldhetiink csomagot, ajándékot szeretteiinknek minden nehézség nélkül. Különösen nagy segítség ez a kezdeményezés azok számára, akik megfeledkeznek egy-egy névnapról, születésnapról s ez csak az utolsó órában jut eszükbe. Eddig kellemeltem; sokszor jóvá­tehetetlen hiba volt a feledékeny- ség. Ma azonban oda se neki! Csak az első csemege-élelmiszerből tág kell elsétálni és két óra múlva a címzettnél az ajándék. VÉKONY SÁNDOR 99 Ezer szemű ürs“-moz%alom Bor soda ádasdon A Borsodnádasdi Lemezgyárban a KISZ-fíatalok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfor­dulójának tiszteletére új mozgalmat indítottak. A karbantartó üzem fiataljai ezerszemü őrs-mozgalmat szervez­tek, melynek célja a pazarlás meg­Október közepéig véglege§eu rendezik az üzletek nyitvatartási idejét A vásárlóközönség egy részének az a véleménye, hogy a jelenlegi nyitvatartással a vásárlási lehetősé­gek nincsenek megfelelőn biztosít­va. A kialakult vásárlási szokások szerint nagyobbértékű bevásárlások­ra a szombati napok a legalkalma­sabbak. A közönség ezért sürgeti, hogy az élelmiszer boltok egy része vasárnap is, az iparcikk-üzletek pe­dig szombaton délután is tartsanak nyitva. A fentieket figyelembevéve, a Bel­kereskedelmi Minisztérium illetékes szervének az az álláspontja, hogy az élelmiszer kereskedelem és a ven­déglátó ipar területén a jelenlegi nyitvatartási rendszert kell meghagy­ni, az iparcikk szakma területén kü­lön nyári, május 1-től szeptember 1-ig és külön őszi — szeptembertől következő májusig — érvényes nyit­vatartási rendet kell kialakítani. Részleteiben az az álláspont ala­kult ki, hogy az áruházak szombat délután is 13 óráig tartsanak nyitva, egyéb üzletek általában 16 óráig, de Budapesten szükséges egy olyan na­gyobb egység kijelölése, amely este 19 óráig áll a vásárlók rendelkezé­sére. Mindkét megoldás mellett le­hetségessé válik, hogy a nyári idő­szak alatt este 20 óráig nyitvatarto üzletek a téli időszakban már este 19 órakor zárjanak. A szombat délutáni többletmun­káért biztosítani kell a dolgozók sza­badidejét, vagy úgy, hogy hétfőn ké­sőbben nyitnak, vagy korábban zár­nak. Az üzletek végleges nyitvatar­tási idejét október közepéig rende­zik. (MTI) szüntetése. Kiszámították például, hogy a gyárnak minden liter víz 11 fillérjébe kerül. Számos helyen tapasztalható: a nyitvahagvott, vagy megrongált csapokon órák- hosszat folyik a víz feleslegesen. Hasonló állapotok vannak a vil­lanylámpák nappali égetésével, a gépek üresen járatásával is. Az ezerszsrnü őrs ezekre ügyel, egyrészt a hibák azonnali megjaví­tásával, másrészt felvilágosító munkával segíti majd a gazdaságo­sabb termelést. 24 ÓRA ALATT GYÓGYÍTHATÓ AZ ANGINA PECTORIS Dr. Jelinek bécsi sebész az osztrák orvosok szövetségének üléséin részle­tesen ismertette új kezelési módsze­rét. melynek segítségévei 24 óra alatt teljesen, meggyógyítja az angina pec- torisban szenvedő betegeket, Dr. Je­linek néhány ér elvágásával új utat tesz szabaddá a szívbe ömlő vér szá­mára. A HERBOLYAI BANYABAN (TAPASZTALATOK A PÁRTÉLETRÖL) Herbolya bánya a borsodi tiegyek között szerényen meg­húzódva, jó 4—5 kilométerre fekszik Kazincbarcikától. Ide­gen ritkán vetődik ide és ha megjelenik, egész sor szempár fürkészve figyeli, vajon kicso­da, miért jött, mit akarhat. Eldugott hely, mintha kiszakadna a világból, pedig Herbolyán pontosan ugyanazokkal a problémákkal lehet találkozni, mint bármely más üzemben. A 44 előtti idők már csak távolról viliódznak itt az em­berek gondolkodásában, de élénken él az emlékezetekben a húsba-vérbe vágó viharos október. — Itt vér nem folyt — mondta Tóth András elvtárs, a KISZ titkára —. de folyt az eszmék, a rendszerek harca. Vér nem folyt, de már itt is megkezdték az ártatlan em­berek elhurcolását. Fegyveres ellenforradalmárok cipelték Miskolcra Fazekas Márton vájárt, s még most is testén, lelkén érzi a „nemzetőrök” Rudas László utcai fogdájában elszen­vedett kínzások, ütések nyomait. És Fazekas elvtárs után következett volna a többi kommunista bányász és műszaki vezető... A vihar elzúgott, s az itteni kommunisták hosszú-hosszú hónapokat fáradoztak azon, hogy megtisztítsák az emberek dátását. Az erők felmérése, személyi ügyek lezárása megtör­tént. Hosszú vitákban döntöttek, ki méltó és ki nem, hogy párttag legyen. A bánya pártszervezete 88 tag- és tagjelölttel tájból eleven, lüktető ütőerő. És a pártszervezet tömegbefo­lyásának mutatószáma az üzem termelése. Novemberben, de­cemberben a pártszervezet még nem élt. Ezidő alatt 2000 va­gon szén esett ki a termelésből. A kommunisták nem bírták ezt tétlenül nézni. Megkezdték a párt szervezését. December­ben még csak 12 kommunista volt tagja a szervezetnek, de már munkához kezdett, s februárban már 81 százalékos volt a tervteljesítés. Márciusban a pártszervezetre nagy nyomás nehezedett, az ellenforradalmárok mozgolódni kezdtek, ennek következtében a termelés is visszaesett 50 százalékra. Áprilisban már ötvenen voltak tagjai a pártnak és má­jusban már hetvennél tartottak. És az az ötven ember nagyon .sokat tett. Májusban már 111.5 százalékot értek el. júniusban 119, júliusban 118 és augusztusban már 127.4 százaléknál tar­tottak, szeptember 25-ig 107.6 százalékra teljesítették havi tervüket. A kommunisták felosztották maguk között a bánya te­rületét. Minden munkahelyen van egy-két párttag, aki maga is példát mutat, szorgalmasan dolgozik. De ugyanakkor be­szél arról is, hogy az országban az élet csak úgy lesz jobb. ha minden ember becsülettel elvégzi a maga kötelességét. És talán a munka még eredményesebb lenne, ha a pártszerve­zet még nagyobb figyelmet fordítana arra, még több vájár, termelőmunkás lenne tagja a páTtnak. A taggyűléseken a pártszervezet igen helyesen foglalko­zik a termeléssel. Bombicz István elvtárs főmérnök — aki egyben pártvezetőségi tag is — a taggyűléseken mindig be­szél a termelés problémáiról, beszámol az eredményekről, elmondja hol szorít a cipő és miben vár segítséget a kom­munistáktól. És a párttagak is elmondják a maguk vélemé­nyét, észrevételét, javaslatát. A pártszervezet tagjai, de a pártonkívüliek között is egyre erősödik az a hang, miért nincs itt munka verseny? A dolgozókban megvan a vágy, sőt az egyik frontbrigád egy másik bánya frontbrigádját hívta ki párosversenyre, csak éppen bárkiről érdeklődünk, hogyan állja meg a helyét a termelésben, vállvonogatás a válasz. — Hát ezt nem tudjuk megmondani. Nincs értékelve a verseny. Ez bizony hiba, dehát ami késik, nem múlik. Majdcsak elér a dolgozók kívánsága a szakszervezethez, s az eleget tesz a kívánságnak. Hosszú időn keresztül sok baj volt a bányában a munka- fegyelemmel. Talán még ma sem kifogástalan. A fegyelme­zetlenséget a bányában az ellenforradalom honosította meg, hiszen akkor folyt a bor, a pálinka, s munka nélkül tömték a dolgozókat pénzzel. — Ha nem dolgozunk is pénzt kapunk, hát akkor miért dolgozzunk? — mondogatták az öntudatlan, megzavart em­berek, s csak tmmel-ámmal fogtak a munkához. Hogy mi Lett ennek a következménye? Az ellenforradalom hatására „csak” 4 ezer vagon szén esett ki a múlt év végén, s ezév elején a termelésből. És úgy hisszük, hogy a megye lakossága ezért nem igen dicséri meg a herbolyai bányászokat. S az érdekesség még az volt a dologban, hogy amikor hűségpénzt adtak a becsületes bányászoknak, a legnagyobb szájhősök, a sztrájkrauszítók is odatartották a markukat. — Adjatok nekünk is. Igen, van néhány ilyen ember, aki csak a másik bőrén és munkáján szeretne és akar élősködni. A kommunista bá­nyászoknak és műszakiaknak bizony nagyon sokat kellett dolgozniuk, beszélniük, amíg okos szóval megtudták értetni a többiekkel, hogyha nincs jó termelés, akkor nincs jó fizetés sem. A bánya többszáz dolgozója között különösen két csoport tűnik ki jellemben, érzésben, magaviseletben és gondolko­zásban. Az egyik csoport az. amelybe október beoltotta az ön­zés, a harácsolás, a pusztítás szellemét. Ezek a nagyhangú emberek szinte természetesnek tartják, hogy minden további nélkül elvigyék a bányából, amire nekik szükségük van. Ér­demes megnézni, hogy műszakból hazafelé menet hány bá­nyász cipeli az összevagdalt bányafát. Érdemes megnézni art is, hogy a tardonai bányászok egyrésze mit cipel hazafelé­menet. a kisvasuton. Deszkák, egész tekercs kátrány papír, bányasin, s egyéb anyagokkal, egész tömegével lehet talál ­kozni. Egyízben olyan nagy darab lopott fát szállítottak a kisvasuton, hogy az keresztbe akadva a vasúti hídon, meg­fogta a vonatot is. És egy esetben „csak” 45 méter bánya- sint akart valaki elhozni lakásépítkezéshez. Ha az ilven bá­nyász egy kicsit is gondolkozna, akkor rájönne, hogyha ő lopott anyagból akar lakást építeni, az bizony nem válik az ország hasznára. Van egy másik csoport, amelynek tagjai másként gon­dolkodnak, éreznek. Ezek kom­munisták. Nem azt nézik, mit lehetne elvinni, hanem azt, mit lehet megmenteni, hogy olcsóbb legyen a szénterme­lés. A bányatelepen sokszor nem fordítanak elég figyelmet fontos gépek megvédésére és szabad ég alatt hevernek vil­lanymotorok és más gépalkatrészek. A múltkoriban az egyik bányász, Németh István II. már nem bírta tétlenül nézni és egyik fedetlenül hagyott motort, deszkával letakarta. Egyszerű tett és mégis nagyszerű, bárki megtehetné. — Szinte fáj látnom az ilyen felelőtlenséget, pazarlást — mondja Németh István —, amely megkárosítja a bányát. Nekem ugyan nincs belőle közvetlenül károm, de van a tár­sadalomnak. Ilyen problémákat’a párttagok a taggyűléseken is elmon­danak. Az egyik elvtárs például szóvátette, nem tartja he­lyesnek, hogy a III-as ereszkében a drága TH-gyűrűket épí­tik be faácsolat helyett, mert így többe kerül a leves, mint a hús. A párttagok bólogattak, hogy igaza van, s erre öttagú brigádot jelöltek ki fizikaiakból, műszakiakból, nézzék meg mit lehet csinálni. A brigád megállapította, hogy a felszóla­lónak van igaza, valóban: a TH-gyűrűzés nagyon megdrágítja a szán önköltségét. Jelentették is a trösztnek, de a TH- gyűrűzés folyik tovább. (!) Más esetben szóvátették a bányafa felesleges szállítását. Álig néhány méterre termelik ki a bányától, úgy hogy sze­kérrel minden további nélkül közvetlenül ide szállíthatnák, de nem ez történik. Vagonba rakják, elszállítják messzire, aztán a bánya megrendeli a fát, s ki tudja melyik távoli te­lepről a lerakott fát újból berakják vagonba és visszaszálHt- iák a bányához. A párttagság ezt szóvátette. S most azt várja, hogy a tröszt választ adjon mind a két problémára. így gondolkozik, így él és cselekszik a nártszervezet tag­sága és vezetősége. És azt is elmondhatjuk, hogy most már mindennap több pártonkívüli figyelemmel kiséri, hogy mit csinálnak a kommunisták. — Igazuk van a kommunistáknak — mondják egyre többen. Az igazság, becsületesség, a közös ügyért folyó harc, az egész bányáért való felelősségérzet, a bánya minden dolgozó­jáért való gondoskodás növeli, erősíti a pártszervezet tekinté­lyét. Nem lennénk őszinték, ha azt mondanánk, hogy a nárt­szervezet, s a kommunisták munkája hibátlan. Nem. Ök is emberek, tévednek, meg-megbotlanak, néha a szektás meg­nyilvánulás és a jobboldali behatás is megmutatkozik mun­kájukban. de az ecész tevékenységük általánosságban véve sok pártszervezetnek dicséretére válna. És a hibák kijavítá­sára biztosíték Fazekas Márton, Dobos József, a 19-es kom­munista Magyar Pál. Makkai Gyula, Farkas György, Bom­bicz István, Labbancz József, Csorba Lőrinc, Bökönyi Sán­dor elvtárs és a többiek. Becsületességük, emberi gondosko­dásuk és érzésük a necsttietes pártonkívüli dolgozókkal együtt biztosíték a további jó munkára. Csorba Barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents