Észak-Magyarország, 1957. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-20 / 220. szám

Péntek, 1057. szeptember 20. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 (FÉLRELÉPETT AZ EMBER BÁDOGOS BERTALANT el­hagyta a jó dolga. Ezt egyszerűen és tömören a szövetkezetben csak úgy mondták, hogy: megbolondult. Szóval most ment el az esze, ami­kor legjobban kezdett menni a dol­ga. —* Inkább a bátorsága ment vol­na el, mint Bus Bálintnak — sirán­kozott a felesége bent az irodán, ahol Sós Mihály, az elnök csak bó­logatott és úgy tett, mint aki nem tud semmiről semmit. Márpedig mindent tudott, de adta a jámbort, érezte, hogy ez az asszony most gyámolítást kér tőle, s ez nehéz do­log. ö, mármint az elnök, semmitől sem irtózott annyira, mint éppen az ilyen ügyektől. Mert annyi bizo­nyos, hogy ez az ügy nagyon ké­nyes. Szerelmi dolog. Hogy tenné az isten ide vagy oda ezt a Berta­lant. Mégha — mondjuk — ivásra adta volna a fejét, vagy dologta- lanságra! Ezen lehetne segíteni, itt mát közbe lehetne szólni, dehát amikor szerelemről van szó, akkor mit mondjon az ember, illetve az elnök?... Nem sül le a bőr a képéről, hogy ilyen gondot okoz a szövetkezet ve­zetőinek, akikkel valamikor együtt legénykedett, és akiktől most a fe­lesége joggal elvárja, hogy segítser wk. Az elnök egészen beleizzadt. Ba- dogosné pedig mindjobban tűzbe jött. Követelte, hogy az elnök igenis csináljon valamit!... Ellen­kező esetben csinál ö majd olyan felfordulást, hogy arról beszél az egész járás! — Nem nézhetitek, hogy ez a vén kutya kettős házaséletet éljen. Mii lehet erre válaszolni? — Nem, tényleg nem, — bóloga­tott az elnök megadóan és arra gondolt, hogy megette a fene az egészet, mert most már tényleg csinálni kell valamit. De mit?! Egyelőre a következő diplomati­kus válasszal küldte el Bádogos- nét. — Menjen csak nyugodtan, majd intézkedünk. En egyedül nem mondhatok semmit, maga is tud­ja, hogy nálunk kollektív vezetés van és ezt az ügyet meg kell be­szélni. Hiába, ezt az alapszabály is kimondja — tette hozzá nyoma­tékkai. Bádogosáé a válaszon megnyugo­dott és elment. Az elnök egy ideig tekintgetett jobbra-balra, aztán megvakarta fületovét. Eszébe jutott sok min­den ... KÁR LENNE azzal tölteni az időt, hogy részletesen leírjuk, mi­képpen készítette elő a dolgokat. Elég az hozzá, hogy aznap délután kint a tanyán megkezdődött az em­bernevelés. A vádlott, mármint Bádogos Bertalan, az íróasztal sar­kán ült, de olyan jámbor képpel szívta a cigarettát, hogy minden­nek nézte volna az ember, csak bűnösnek nem. Mellette még ártatlanabb arccal Lovas Imre, ez a ravasz vezetőségi tag bóklászott, valami munkaegy­ség-kimutatást nézegetett. Ott volt még a brigádvezető, meg természe­tesen az elnök. Aztán megszólalt Lovas, de úgy, mintha csak a levegőbe beszélne. — Ejnye, nézd csak, nézd, ez négyszáz, akárhogy számolom, négyszáz. Hát te ugyan jól meg­nyomtad. Bertalan elértette, hogy ez a di­cséret neki szól. Ö azonban nem válaszolt semmit, elővette nagy kékkockás zsebkendőjét és kifújta az orrát. Ebből viszont a körülülők tudták meg, hogy Bertalan igyeke­zett, igyekezett. Ügy a maga mód­ján. — Bertalan mindig dolgos em­ber volt — ereszkedett neki komó­tosan a szónak a brigádvezető is. Közben apró szemeivel az elnökre hunyorított, mintegy jelezvén, hogy gyerünk, elnök elvtárs, mostmár rajtad a sor. Ügy, ahogy megbe­széltük. Az elnök értett a hunyori- tásból, s már mondta: — Akárcsak szegény Patkós Já­nos. Kár érte. Micsoda rendes em­ber volt és milyen becsületes. — Volt, volt — hagyta rá az el­nökre a brigádvezető. — De meddig?! — csattant fel Lovas Imre hangja. Bádogos Bertalan egy kicsit ősz- szebb húzta magát a széken.-—Jó, jó, ne hánytorgassuk a múltat — szólt közbe békítőén az elnök. Hanem a brigádvezetö nem za­vartatta magát. Most már egyene­sen Bádogos felé fordult, mintha vele akarná bizonyítani. — Itt vagy Bertalan, élő ember vagy. Te is megtudod mondani, ép­pen úgy, mint én. Amikor az öreg Patkós szoknyázni kezdett, pusztult a gazdaság, ment minden szana- széjjel. És mi lett belőle? A falu utolsója. Igaz, Bertalan? BERTALAN MOST SE SZÓLT. Ismét elővette kékkockás zsebken­dőjét, de nem az orrát fújta, ha­nem a homlokát törölgette. Szé­gyenkezett. Szégyelte, hogy negy­ven éves fejjel ézc kellett megérnie. Most már világosan értette, hogy miért hívta őt ide az elnök ma délutánra, egy kis barátságos „elbe­szélgetésre — Én is sajnálom azt az embert, de nem az volt ám a legnagyobb baj, hogy elúszott minden, hanem az, hogy amikor már észheztért, akkor sem tudott visszafordulni. Ott ült minden este a kocsmában és úgy nézett ki, mint a kiszáradt kó­ró, — mondta vőffig egyszuszra a brigádvezető. — Igaz, mert azt beszélték, hogy a szerelője megetette — nyögte ke­servesen Bádogos Bertalan, de már meg is bánta, hogy szólt és nyomban elhallgatott. — Nemcsak úgy beszélik, hanem igaz. — így jár minden ember, akinek a hajával együtt elmegy az esze is. — Aki nem tudja, mi a becsület! — Aki, ha jó dolga van, megbo­londul ... És most már sorolták ám kéret­lenül. Közben félszemmel nézeget­ték Bádogost is. Az meg azt sem tudta, hová legyen. Végül nem bírta tovább. Fölugrott a székről és .nagy öklével rávágott az asztal­ra. Ordított. — Elég! Ha tudni akarjátok, én is azt mondom, hogy az ilyen ember nem ember! ERRE MÁR BÁDOGOSNÉ is jóizüt mosolygott amott a szom­széd szobában, ahonnét végighall­gatta az egész embernevelést. Meg volt elégedve a szövetkezeti alap­szabállyal, amiben így ki van okoskodva, hogy több ember több ész. SZEKERES PÉTER fc/Vi Közgyűlés tagok nélkül is kielégíti. Néhány szövetkezeti tag, Kohár Lájosné, Bredovcsik Pálné, Hornyák Jánosné és Veres János a helyszínen, a közgyűlés befejezése után azonnal egy-egy részjegyet vá­sároltak, darabonként 50 forintért. Ezek a szövetkezeti tagok már vála­szoltak is arra, hogyan lehet Tokaj­ban tovább fejleszteni a földműves­szövetkezet létesítményeit. Száz év alatt több mint kétszeresére növekedett az emberiség száma Az utóbbi száz év alatt több mint kétszeresére emelkedett földünk la­kóinak száma. 1857-ben becslés sze­rint 1100 millió ember élt a földön, ma pedig már több mint 2500 millió. Ez a nagyarányú növekedés főleg a korszerű higiéniának, a nagy járvá­nyok korlátozásának és a gyógyá­szat, hatalmas fejlődésének köszön­hető. \ JHcíjiefictíiboL is megárt a salt! , . VÁRATLAN MEGLEPETÉS érte ma reggel családunkat. Negyed oraval munkába indulás előtt 30 mázsa szén érkezett részünkre Anna- bányáról. A meglepetés valóban váratlan volt, mivel előzőleg semmiféle ér­tesítést nem kaptunk és így a nagy öröm mellett elég gondot okozott, hogy mi lesz a sorsa az utca közepére ledobált tüzelőnek. Ha előre értesítenék a széntulajdonosokat, mód lenne arra is, hogy kimenjünk és ellenőrizzük a mérést. Ez sem utolsó szempont. Nem akarom ugyan ezt a kérdést sokat firtatni (hiszen a fuvaros bácsi már így is megsértődött a bizalmatlanság miatt), annyit azonban mégis szeretnék megmondani: Nem 30 mázsa szenet, de 10 dkg felvágottat sem vagyok köteles átvenni-mérés nélkül! Az őszi talajmunkákról A nyári munkák befejezése után legfontosabb feladat a kapásinové­nyek termésének betakarítása és az őszi vetési munkák elvégzése. Csak alapos felkészülés biztosíthatja a betakarítás idejében történő elvég­zését, valamint csak így lehet el­érni, hegy az őszi szántás-vetést időben elvégezhessük, a jóminőségü szántás-vetéssel pedig megteremt­hetjük a jövő évi gabonatermés alapját. »Ősszel a föld csak elalszik, nem hal meg« — írja egy költeményé­ben Petőfi, ősszel valóban csak el­alszik és a tavaszi szél pirongatja új életre, teszi új termés érlelésére alkalmassá. Közeledik, sőt már itt is Van ismét az őszi takarmányok és kalászosok vetésének ideje. Nem mindegy, hogy megfelelő elóvcfe- mény után és jól végzett talajmun­kával vetjük-e el azokat, vagy rossz elővetemény után elnagyolt, meg­késett munkával történik a vetés. A nyári szárazságban megszán­tott. hantosán hagyott talajbán megszűnik az élet. Az ilyen talaj nem képes megőrizni a csapadékot, s ekkor életet kell vinnünk a talaj­ba. A nyáron elömunkálatlanul ha­gyott hantos talajt most kell aprí­tanunk. Erre a célra felhasználhat­juk a szegeshengert, a gyűrűs- és símahengert. Sokszor azonban csak mechanikai eszközökkel, gyorsan vontatott szegesihengerrel. gyűrűs- hengerrel, esetleg tárcsával tudjuk a hantokat valamennyire széttörni. A talajmüveléanek folyamatosnak kell lenni. Lehetőleg csak jól elő­készített beérett vetőágyba ves­sünk. Sokkal fontosabb a jól elő­készített, érett talaj, mint a határ­idő, Inkább várjunk néhány napot, minthogy a magot belekenjük a sá­ros talajba. Száraz talajba inkább vethetünk, mert ha elegendő mély­re tesszük a magot, a talajharmat hatására kikel. A sekélyen vetett mag azonban kis eső, vagy már nagyobb harmat hatására is csíráz­ni kezd, s ha leésőbb nem kap ele­gendő nedvességet, a csíra elpusz­tul. Az okszerű talaj művelés fel­adata, hogy a termések javítására minden talajmunkát megfelelő idő­ben és kifogástalanul végezzünk el. KECSKÉS IMRE gazdasági felügyelő Alsózsolca Néhány módszertani tanács a cukorrépa tcrmesztéslier A cukorrépa egyike a legfonto­sabb ipari növényeknek. Sikeres termesztése belterjes művelést és trágyázást igényel. Ha jól művel­jük, nagymennyiségű termést ad és a gazdaságban termelt többi növé­nyek termésátlagait is hatékonyan javítja. A cukorrépa után vetett növények kiválóan fejlődnek, ami a talaj mélyebb megműveléséből, a gondos ápolás következtében kiala­kult kedvező, talajállapotból ered. Már most gondoskodjunk a cu­korrépa részére a terület kijelölé­séről, és kezdjük el a kijelölt terü­leten a talajmunkákat. A talaj elő­készítés első fázisa a tarlóhántás, majd később a nyár végén, vagy kora őszön az istállótrágyázás, me­lyet közéipanélyen szántunk alá. A terméshozam fokozása érdeké­ben javasoljuk, katasztrális holdan- kint 150—160 kilogramm szuper- foszfát, 80 kiló pétisó és 100 kiló kálisó műtrágya használatát. A cu­korrépát mindig őszi mélyenszán- tott ■ talajba vessük, a mélyszántást traktorral végeztessük, és legalább 25 centiméter mély legyen. Ha a ta- lajelőkészítési munkálatokat időben és jó minőségben végezzük el. jó termést várhatunk. A cukorrépa egyike a legjövedelmezőbb mező­gazdasági növényeknek. Közeoes termés esetén 150 mázsás átlagter­mést számítva, a termelő a követ­kezőket kapja: Átvételi ár mázsánkiul: 10.— Ft* 3 kg kristálycukor ter­mészetben, v. pénzben 31.80 F't. Mellékjárandóságként minden át­adott mázsa után 35 kiló répaszekt, 3 kiló szárított répaszelct, és íéi kiló szörplé jár. Ha ezeket a juttatásokat átszá­mítjuk a fentebb alapul vett 150 mázsás átlagtermésre, a termelő 6500 forintot kap. A mi talajainkon nem ritkaság a. 200 mázsás átlag­termés sem, ennek megfelelően, az elérhető jövedelem katasztrális hol- dainikint elérheti a 8—9Ö00 forintot is. Ehhez hozzá kell számítanunk az egyéb kedvezményeket, mint pél­dául a művelési előleg, műtrágya, hitelezés, stb. Ha összehasonlítjuk más ipari növények jövedelmezőségével, meg­állapíthatjuk, hogy érdemes és hasz­nos cukorrépát termelni. Földmü- vesszövetkezeteiniknek foglalkoz­niuk kell a cukor répa termesztés eddiginél nagyobbarányú propagá­lásával, a dolgozó parasztok pedig, amikor a föídművesszövetkezetek kiküldöttei szerződésikötés céljából felkeresik őket, szerződjenek minél több cukorrépa termesztésére és a nagyobb terméshozam érdekében csatlakozzanak a 200 mázsás ter­melési mozgalomhoz. VAJDA ZOLTÁN MÉSZÖV agronómus Október 1-től kezdve minden liter beadott tej után 20 dekagramm korpát kapnak szabott áron a dolgozó parasztok Pt.. E„ IMI., Tárolásra alkalmas, gépko­csival- könnyen megközelít­hető száraz pincér, vagy rafctárhelvisánet keresünk Sajószentpéter, Kazincbarci­ka, Bánréve, Putnok, Ede­lény, Ózd környékén. Beje­lentéseket Borsodi Zöldért Sajószentpéter címre kérünk. Telefon: Sajószentpéter 54. A baj ott kezdődik. J hogy a legtöbb vállalatnak, intézmény­nek olyan rettenetesen hosszú címe van, amit nehéz megjegyezni, ki­mondani és leírni. így szüleinek a rövidítések. Azt mindenki tudja, hogy van például Mező­kéi', ami nem mezövei kereskedik, hanem gyü­mölccsel meg sárga­répával, amelyeket a Mezőgazdasági Termé­keket Értékesítő Szö­vetkezeti Központ szo­kott a termelőktől fel­vásárolni és ezért most MÉK-nek, azelőtt ME- TÉRT-nek, azt megelő­zőleg pedig OFFÉRT- nak becézték. A baj ott folytatódik, hogy nincsen minden vállalatnak olyan szép és a köztudatba már át­ment beceneve, mint — a már említetteken kí­vül — például Barne- vál, Buszéfu, Gev, Bik, M. K. jelent. Gyakori az ÖS3-J szetévesztés a TEFORGÍ és TAFORG, a Mészöv és Mezőszöv között.; Közelebbi cím nincs, el-\ végre Miskolc olyan kis; falusi tanya, ahol ilyen', pontos megnevezés után', a közelebbi cím feles-', leges. (?) A gyakorlott', kézbesítő olyan rejt-', vény fejtővé válik, hogy', nem ijed még a legme-'. részebb rövidítéstől' sem. Egy fuvarlevélen< cím helyett egy kereszt • volt. A címzett: a Te- - melkezési Vállalat. Egy • másikról egészében le­maradt a címzés. A címzettet elárulta a fu­varlevél szaga: Ecet­ipari Vállalat. Jó társasjáték ez, de roppant Icényelmetlsn azoknak, akik nem sa­ját jöszántukból foglal-; koznak vele. Segítsünk; rajtuk! —• R. É. M.! —; Rövidítsünk értelmes; módon! (b) A kötelező beszolgáltatás meg­szűnésével több mezőgazdasági ter­méket teljesen szabadon értékesít­hetnek a dolgozó parasztok. Egye­bek között a tejet is. Ezért a Bor­sod megyei Tejipari Vállalat több vidéki tejfelvásárló részlegét kény­telen volt bezárni és teljesen meg­szüntetni, különösen az északi hegyközségekben. Mint Melcsók elvtárs, a vállalat igazgatója tájé­koztatott bennünket, ezekben a községekben a kötelező beszolgálta­tás érvényessége idején is megle­hetősen kevés tejet vásároltak fel, minthogy az ipari jellegű községek­ben kevés szarvasmarhát tartanak. A számok tükrében vizsgálva a helyzetet, megállapítható, hogy e helyeken ráfizetett a Tejipari Vál­lalat, mert többe került a fuvarkölt­ség, az alkalmazottak fizetése, az üzemfenntartás, mint a begyűjtött tej értéke. Ezért döntöttek úgy, hogy be­zárják az északi községekben lévő tejgyüjtők cgyrészét, míg a déli, főleg mezőgazdasági jel­legű járásokban, továbbra is nyitvatartják, s rendszeressé te­szik a tej felvásárlását. Minthogy emelkedett a tej ára, s a zsírtartalomtól függően a maxi­mális árnál is magasabb összege­ket adnak — zsirfokonként — a mezőgazdasági jellegű községekben, a dolgozó parasztok napjainkban is szívesen viszik naponta a tejet a tejgyüjtőbe. Bár a miskolckörnyéki községekből, főleg Szirmáról, Szir- mabesenyőről, Kisfokaiból, Zsolcá- ról stb. inkább a városba szállít­ják a tejet, s némely lelketlen em­ber, (mint ezt a különböző razziák és ellenőrzések tapasztalatai igazol­ják) üzérkednek vele, minőségileg meghamisítva, jóval magasabb áron adják el: becsapják a városi dolgo­zókat! A délebbi fekvésű községekben azonban inkább a tej-felvásárlókat keresik fel a dolgozók, így tehát lényegében csupán mintegy 20 szá­zalékkal csökkent a tejfel vásárlás, de a tejbázisos területekről to­vábbra is megfelelő mennyisé­gű tej érkezik, s fennakadás nélkül biztosítva van a váfos, s a többi ipari gócpontok napi tej-ellátása. Míg a kötelező beszolgáltatás ide­jén, átlagosan 80—100 ezer, rendkí­vüli esetekben 150 ezer liter volt a naponta begyűjtött tej, ma 60—80 ezer, s van amikor* több mint 90 ezer literre rúg ez a szám. Lénye­gében tehát kielégítő. Miskolcról naponta hatezer liter tejet szállíta­nak Ózdra, s éppen ezért helye­sebb megoldás lenne Ózd ellátása szempontjából, ha a környékén, a lehetőségeket figyelembevéve, álla­mi gazdaságot szerveznének, amely­nek egyik főfeladata a szarvasmar­ha-tenyésztés, illetve a tejtermelés lenne. így a felszabaduló 6 ezer li­ter tejet is Miskolcon tudnák el­használni, vagy a feldolgozó üze­mek hasznosítanák. A napokban a megyei tanács felügyelete mellett új felvásárlási kirendeltség létesült, amely kézbevette ezt a munkát, s intézkedései nyomán valószínűleg meggyorsul a tejfelyásárlás üteme. Október l-től egyébként min­den liter beszolgáltatott tej után 20 dkg. korpát kapnak mázsán- klnt 150 forintos szabott áron a dolgozó parasztok. Nincs értelme tehát annak, hogy városba szállítsák, szinte literen­ként méricskéljék szét a tejet, ez­zel sök hasznos, munkaidőt elpaza­roljanak, mert megfelelő árat kapnak érte a tejbegyüjtó belye-. ken iSj Mik, Köjál, Münőszer, Zöldex és ezernyi ha­sonló. Ha nincsen, hát legyen, mondják a lel­kes rövidítők és rövidí­tenek. Rövidítenek a legszélesebb skálájú vá­lasztékban. A fuvarle­veleket kezelő vasúti dolgozók haja. az égnek áll a tányérsapka alatt, egy-egy új rövidítés lát­tán. A címzés rubrikája viszonylag szűkös és mivel a vállalatok zö­me » Esztik magyaror­szágit vagy »Miskolci* szóval kezdődik, az első szó elfoglalja a fél rub­rikát. A többi szöveget rövidítve írja a nyájas feladó„• Például így: » É szakmagyar ország i TFN«, amiről a vasúti kézbesítőnek ki kell ta­lálni, hogy az Textil­es Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalatot f & miskolci földműves szövetkezetek |Brási központja a napokban Szirma- besenyőn mintaközgyűlést szervezett. Az érdekessége ennek a taggyűlés­nek az volt, hogy a 600 földműves­szövetkezeti tag közül alig néhányan «jelentek meg, mindössze hatvanan. Kik is vettek részt? Tizenegy járási 'elnök, akik a megye járásaiból ta­pasztalatcserére jöttek. (No, itt jó kis tapasztalatot szerezhettek.) Két sze­mély a miskolci járás fjk. dolgozója, egy részvevő a MESZÖV-központból volt, részt vettek továbbá a községi tanácselnök, az orvos, a szövetkezeti alkalmazottak. Hol volt a tagság? A közgyűlésen fontos napirendet tár­gyaltak, — a földművesszövetkezetek igazgatóságának a határozatát. — Itt bizony illett volna a tagságnak is megjelenni. Hogyan lesz végrehajtva a határo­sát? Az új részjegyek befizetése, a termelési szerződések kötése stb.? Helyszínen jegyeztek részjegyeket A napokban Tokajban a földmű­vesszövetkezet közgyűlést tartott, fröbb mint 150 földművesszövetkezeti tag jelent meg, bár a nyolcszáz tag­hoz képest ez sem valami dicséretes. A beszámoló ismertette a napi fel- edatokat, köztük a részjegyfizetés fontosságát. A hozzászólók közül ke­vesen foglalkoztak ezzel, inkább azt kérdezték, hogy mikor kapnak új cukrászdát, hűtőszekrényt és fürdőt.; A tokajiak nem panaszkodhatnak.; Egymillió kétszázezer forint beruhá-; zással most épült fel a megye, sőt; országosan is a legszebb üzletnek ne-; vezhető halászcsárdájuk, amely nem-; csak a hazai, de a külföldi igényeket;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents