Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-10 / 186. szám

Szombat, 1957. augusztus Itf«

GSZAKMAGYARORSZA G

3

As MSZMP agrárpolitikájának tézisei

A mezőgazdaság szocialista átépítésének irányelvei

Hazánk mezőgazdaságának szerkezete túlnyomórészt kiisárutermelő jellegű. Az ország szántóterületének mintegy 78 százalékát egyénileg gazdálkodó parasztok művelik és csak 22 százalékát szocialista nagyüzemek, szövetkezetek és állama gazdaságok.

Az MSZMP egész népünk egyetemes érdekét is —• beleértve a parasztság érdekét is — szem előtt tartva, a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének fő feladata mellett egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista nagyüzemű mezőgazdasággá alakuljon át. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a szocialista átalakítás egységes elválaszthatatlan feladatot képez. A mezőgazdaság nagyüzemű átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mező- gazdasági teimelóerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép s ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének.

A mezőgazdaság szocialista átalakítása csak a párt vezetésével és dolgozó parasztságunkkal együtt hajtható végre. Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk helyeselje és támogassa a szocialista átalakítást, meg kell •szüntetnünk az elmúlt évek hibáit, a mezőgazdaság szocialista átalakításához nélkülözhetetlen nagyarányú állami támogatás jelentőségének a meg nem értését, a meglevő beruházási keretek helytelen felhasználását, az erőszakoskodásokat, stb. Emellett világosan és kézzelfoghatóan be kell bizonyítani dolgozó parasztságunknak a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek fölényét a kisgazdaságokkal szemben. Csak ebben az esetben várható a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság szemléletmódjának gyökeres megváltozása, és ezzel szétaprózott mezőgazdaságunk nagyüzemivé átalakulása. Dolgozó parasztságunk teljes egyetértésének biztosítása, a szövetkezeti mozgalom kiterjedése hatalmas kultúrmunkát es helyes, célszerű gazdaságpolitikát •követel. Ennek alapelvei a következők:

1. Meglévő szocialista mezőgazda- sági nagyüzemeinket (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) minél előbb példamutató modem, belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Ennek érdekében:

a) Az állam teherbíróképességének megfelelően maximálisra kell emelni a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegeket. Hitelt csak gazdaságos és a termelést előmozdító célokéra lehet adni.

b) Termelőszövetkezeteink fejlesztésében nagy szerep vár a gépállomásokra. Elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését kell időben és jó minőségben biztosítások (szántás, aratás, cséplés).

c) A termelőszövetkezetek jövedelmükből a kombájn, cséplőgép s általában a szántótraktor kivételével minden, a termeléshez szükséges mezőgazdasági gépet (erő- és munkagépeket) megvásárolhatnak. A gépállomások kötelesek biztosítani — a termelőszövetkezet kívánsága szerint fe- a szövetkezeti gépek javítását.

d) Az állami gazdaságok legyenek a korszerű, szocialista nagyüzem mintagazdaságai. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek közti gazdasági kapcsolatokat általában közbeiktatott szervek nélkül kell lebonyolítani.

e) Lehetővé kell tenni azt is, hogy a termelőszövetkezetek termelvé- nyeiket maguk dolgozhassák fel és égy értékesíthessék.

f) A meglévő termelőszövetkezetek {fejlesztéséhez — a fentieken kívül — jelentős szakmai segítség is szükséges. Ezt a jövőben nem a gépállomási mezőgazdászok, hanem egyrészt a szövetkezetek által , áíkalmazott, másrészt a tanácsapparátusban dolgozó szakemberek útján kell biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek pályázat meghirdetésével alkalmazzanak mezőgazdászokat. Az állam — ahol ez szükséges — a szakemberek fizetésének egy részét vállalja magára.

g) Annak érdekében, hogy termelő szövetkezeteink vonzóbbak legyenek a dolgozó parasztok előtt, szükséges a termelőszövetkezetek belső rendje nek megszilárdítása. Így a vezetés megjavítása, a szövetkezeti tagság egységének kialakítása, a szövet kezeti demokrácia megerősítése, < tié^ság szocialista szellemű nevelése.

2. A mezőgazdaság szocialista átalakításának főútja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek azok, amelyekben:

a) közösek a termelőeszközök (beleértve az állatállományt is), ki*

véve a háztáji gazdaságokban törvényesen visszahagyható földet, eszközöket, állatokat;

b) a nagyüzemi munkamegosztás előnyeit kihasználva, közösen végzik a munkát a temetés minden ágá- ban;

c) a jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztják el, a kisebb részét pedig a földjáradék kifizetésére használják fel;

d) évről-évre a jövedelemnek legkevesebb 5 százalékával gyarapítják a közös szövetkezeti alapot és a folyamatos üzemvitelhez szükséges tartalékot képeznek;

e) közösen végzik a beszerzést és értékesítést;

f) a gazdálkodást éves terv alapján folytatják;

g) pontos nyilvántartást vezetnek;

h) szocialista szellemben nevelik tagjaikat, kizsákmányolókat nem vesznek fel a szövetkezetbe, s nem tűrik meg a kizsákmányolás semmiféle formáját sem.

Bár termelőszövetkezeteink zöme szilárdan kitartott a munkaegység- rendszer mellett, nem szabad elutasítani azokat a kezdeményezéseiket, új módszereket, amelyek a jövedelemelosztás szocialista elvén épülnek fel s a munkaegység-rendszer továbbfejlesztését, megjavítását célozzák. Ezeket tanulmányozni és a gyakorlati alkalmazásukban szerzett tapasztalatokat hasznosítaná kell.

Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek, a szocialis ta alapelvek betartása mellett, a helyi viszonyoknak megfelelően módosításokat eszközölienek az alapszabályzatukban.

3. Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fő tömegei a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépjenek, szükség van az alacsonyabb típusú, egyszerűbb szövetkezeti formák eddiginél hathatósabb felkarolására és támogatására.

Az egyszerűbb szövetkezeti formák közül legismertebb és a legelterjedtebb: az általános í öldmű vesszővel - kezet. Ez elsősorban felvásárló, értékesítő, fogyasztási és hitelszövetkezeti tevékenységet fejt ki, s a nagyszámú szakcsoport útján egyre kiterjedtebb a termelési tevékenysége is. Ahhoz, hogy a földművesszövetkeze ti mozgalom valóban, betöltse Szövetkezeti funkcióit, a parasztság széles rétegeit felölelő élő tömegmozgalom legyen s alkalmassá váljék az igazi szövetkezeti közszellem kialakítására a faluban: mindenekelőtt az szükséges, hogy a földművesszövetkezete- ket megszabadítsuk az évek. óta rájuk rakódott bürokratikus kincstári, hivatali boltjeHegtől. Ennek érdekében az is szükséges, hogy demokratikusan választott dolgozó paraszti vezetőségük legyen.

A földművesiszövet'kezetek keretében kell — a jelenleginél sokkal ki- terjedtebben — létrehozni a termelési szövetkezés legegyszerűbb elemeit tartalmazó társulásokat (géphasználati társulás, vízhasználati társulást stb.), valamint a különféle szakszövetkezeteket és tejszövetkeze- teket, stb. Ezek a termelésihez szükséges beszerzéseket és termékeik zömének értékesítését végzik közösen. Emellett bizonyos termelést elősegítő közös céltevékenységet is folytatnak (például közös géphasználat).

Ugyancsak a földművesszövetkeze- tek keretében alakuljanak, de, ha kérik, önálló működési engedélyt is kaphatnak — a szakcsoportok. Ezek a társulásoknál annyival fejlettebbek, hogy a tiszta jövedelem egy részét rendszeresen a közös vagyon fejlesztésére fordítják.

Végül önálló szövetkezeti üzemként működnek a termelőcsoportok, amelyek a mezőgazdasági termelés egy, vagy néhány ágát kollektivizál- ták, s a termelés e területén a munkákat közösen végzik, a közös termelési ág tiszta jövedelmének nagyobb részét a végzett munka alapján osztják el. Jövedelmük egy részét rendszeresen a közös alap fejlesztésére fordítják, közös beszerző és értékesítő tevékenységet folytat nak. A termelőcsoportokat, szakcsoportokat és egyéb termelési társulásokat az állam olyan arányban tá mogassa, amilyen arányban a közös nagyüzemű termelés elemeit kifejlesztik, közös beruházást végezzenek.

Támogatni kell a parasztság egy szerűbb szövetkezetek alakítására irányuló törekvéseit, meg kell szün tetná az ezzel kapcsolatban kialakult bizonytalanságot, ügyelni kell arra hogy ezek ne váljanak kizsákmányoló jellegűvé éé ne az egyéni gazdaság konzerválására szolgáljanak hanem valóban átmenetet képezzenek a termelőszövetkezet felé.

4. A nagyüzemi gazdálkodás fölé nyének bizonyításában és az új termelőszövetkezetek alakításában döntő szerepük van a gépállomásoknak. A párt a mezőgazdaság szoci-lista átalakításáért folytatott harcban a gépállomásokat fontos bázisnak tekinti. Világosan látni kell azonban azt, hogy jelenleg ennek a feladatnak a gépállomások csak részben felelnek meg. Ezért mindenekelőtt meg kell javítani a gépállomások vezető és dolgozó kollektívájának szociális és politikai összetételét.

A termelőszövetkezetekkel való jő viszony kialakítása elsősorban azon múlik, hogy a gépállomások mennyiben képesek kellő időben, jó minőségben és olcsón elvégezni a szükséges munkákat. Emellett biztosítani kell, hogy a gépállomásokon korszerű erő- és munkagépek nagy számban álljanak rendelkezésre. Ezért, — ha a termelőszövetkezet kéri — a gépállomások az általuk ki nem használt felesleges munkagépeket adják bérbe a termelőszövetkezeteknek. A gépállomások jó kapcsolatukat az egyéni parasztsággal a gépi munkák kiterjesztésén és szervezett kultűrmunkán, stb. túl elsősorban azzal biztosítsák, hogy a gép- állomási szolgáltatásokat a jelenleginél sokkal szélesebb területre terjesszék ki. A mezőgazdaság: termelőinunkához szükséges szolgáltatásokon túl, célszerű fokozatosan áttérni az egyéb műszaki szolgáltatásokra is (kovács-, bognárniuinikák. kisgépjavítás és egyéb műszaki jellegű munkák, stb.). Ennek érdekében célszerű, ha a több község területén dolgozó gépállomások kihelyezett műhelyeket létesítenek.

5. A mezőgazdaság szocialista átalakításának az eredményesen működő nagyüzemek és a kisáruterme- lők közötti egészséges verseny körülményei között kell végbemenői. Ebben a versenyben az új cam an alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek bizonyos mértékben hátrányosabb feltételekkel indulnak, mint az egyéni gazdaságok, mert üzemeik még nem épültek ki, szemben az évtizedek óta kialakult egyéni gazdaságokkal Ezért az államnak megf elelő gazdasági politikájával, mindenekelőtt hitelpolitikával elő kell segíteni, hogy ebben a versenyben a szövetkezeti gazdaságok minél előbb jelentős fölényt harcolhassanak ki. a kisár utermelős gazdaságokkal szemben. Olyan hitelpolitikát kell kialakítani, hogy a jövőben a termelőszövetkezet a termeléshez szükséges forgóeszközökhöz a hitelt az általa megtermelt árualap lekötésével szerezze. Nyújtsunk a megalakuló új. kellő állóeszközökkel nem rendelkező termelőszövetkezeteknek (2—3 éven keresztül több részletben) olyan mérvű állami indítóhiteleket, hogy az a parasztságnak a nagyüzem létrehozására rendelkezésre álló saját eszközeivel együtt a nagyüzemű gazdálkodás feltételeit megfelelő színvonalon biztosítsa. A múlttal szemben e hitelek nagyobb része hosszúlejáratú legyen.

6. A korszerű szocialista nagyüzemek létrehozása a továbbiakban is szükségessé teszi a szétszórt parcellák nagyüzemi táblákba való tagosítását. Ezt azonban az elmúlt évektől eltérően úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon termelési bizonytalanságot. Ezért a nagyüzemi táblákba kerülő egyéni paraszti földekért teljes- kártalanítást kell fizetni abban az esetben, ha azon évelő kultúra, beruházási létesítmények stb. vannak, vagy ha cserébe gyengébb minőségű, elhanyagoltabb földet tudnak adni. A tagosítások a jövőben csak az érintett község, vagy határrész dolgozó parasztjai többségének kérésére hajthatók végre. A jövőben tagosítások helyett sokkal kiterjedtebben kell alkalmazni az érdekeltek kölcsönös megegyezésén alapuló önkéntes földcseréket, beleértve az adás-vétel útján történő cseréket is.

7. A termelőszövetkezeti mozgalom ki térj emlőse ériekében szembe keli szállni a spontaneitás szemléletével, amely szerint nem kell folyamatos felvilágosító munkával segíteni a dolgozó * parasztok termelőszövetkezeti útra' térését, magukra lehet hagyni őket. A felvilágosító munka irányuljon elsősorban a nagyüzem fölényének és szükségességének- bizonyítására.

8. A mezőgazdaság szocialista átalakításának célja a mezőgazdasági termelési nagyarányú fellendítése. Az átalakítást úgy kell végrehajtani, hogy a termelési színvonal az átalakítás időszakában se csökkenjen, sőt növekedjék. A mezőgazdaság szocialista átalakításának • ütemét elsősorban a következő tényezők határozzák meg:

a) a meglevő nagyüzemek termelési színvonala, fölényük kialakulása az egyéni termelés felett a termelés, az árutermelés, az önköltség, az életszínvonal stb. tekintetében;

b) a termelőszövetkezeti nagyüze mek megteremtésére rendelkezésre bocsátott állami eszközök és egyéb segítség mennyisége;

c) a dolgozó parasztság saját eszközeinek mennyisége, amelyek a szövetkezeti nagyüzem megteremtésére szolgálnak,^ beleértve az egyszerűbb szövetkezeti formák elterjedését s az ezekben kialakuló szövetkezeti akkumuláció mértékét;

d) a párt, állami és egyéb szervek által végzett agitációs, felvilágosító és oktatómunka eredményeként dolgozó parasztságunk kultúrszínvijna- lának emelkedése.

A mezőgazd aság szocialista átala- 'kítása tehát csak olyan ütemben lehetséges, amilyen mértékben a korszerű nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés e négy alapvető feltételét biz- tcsítaini tudjuk,

M

A falusi parim un káról

Dolgozó népünk életszínvonalának további emelése, az ország gazdasági helyzetének v megjavítása érdekében pártunknak a következő évek isorá-n nagy figyelmet kell fordítani a párt falusi munkájára; Ahhoz, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége erősödjön, s ezzel hazánkban a proletárdiktatúra egyre szilárdabb legyen, a mezőgazdasági termelés színvonalát emelni tudjuk és falun is sikerrel fejezzük be a szocializmus építését, szükséges a falusi pártszervezetek megerősítése, a falusi pártmunka megjavítása. Erre a munkára különösen most kell nagy figyelmet fordítani, mert falusi párt- szervezeteink még gyengék, az ellenforradalmi események falun is komoly károkat okoztak és az osztályellenség tevékenysége élénk. Mindezekből kiindulva, azért, hogy a párt agrárpolitikáját sikeresen végre tudjuk hajlani, a falusi pártmunika terén a következők szerint kell eljárni:

1. A falusi kommunistáiknak a megyei és járási pártbizottságok segítségével arra kell törekedniük, hogy minden faluban erős, szilárd párt- szervezeteket hozzanak létre. A falusi pártszervezetek mellett mindazokban a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, ahol a párt taglétszáma megengedi, hozzanak létre önálló üzemi pártszervezeteket is.

2. Gondosan ügyelni kell amra, hogy a falusi pártszervezetek összetétele megfelelő legyen. Elsősorban a legszilárdabb, termelőszövetkezeti tagokat, ipari és mezőgazdaság^ munkásokat és félproletárokat vegyék fel a pártszervezetekben. Ezek képezzék a falusi pártszervezetek bázisát Rajtuk kívül azonban nr y gondot kel fordítani a Kommunista Ifjúsági Szövetség. EPOSZ legöntudatosabb tagjaira, akiket szintén fel kell venni a pártba. Szakítsanak azzal az elmúlt években kialakult gyakorlattal amely, szerint ellh anyagólták a pá-rítok között. A pártépítési munkánál törekedjenek arra is, hogy a párt- szervezetek tagjai, különösen, vezetői, becsületes, köztiszteletben álló, osz- tályihű és a párt politikájáért harcolni kész elvtársak legyenek.

3. Ahhoz, hogy falusi pártszervezeteink a munkás-paraszt szövetség megerősítését, a mezőgazdasági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista talakítását sikeresen megoldják, szükséges, hogy kialakuljon a falusi pártmunka helyes módszere. Ezért:

a) a pártnak, mint a proletariátus élcsapatának mindenkor a m' nkás- és paraszttömegek élén kell járnia. Magára kell vállalnia a kezdeményezést és a fő szervező szerepet a szocializmus építésének gya^rlaii kérdéseiben, akár politikai, akár gazdasági, akár kulturális feladatokról van szó. A párttagok járjanak élen a párt,

a gazdasági és az államhatalmi szervek munkájában tapasztalható hibák — nem ritkán nyílt visszaélések — felfedésében és kijavításában.

b) A párt politikáját a széles pár- tonkívüli dolgozó tömegek előtt döntően a tömegszervezeteken keresztül kell érvényesíteni. Meg kell alakítani mielőbb mindenütt a falusi nőtanácsot is.

c) Falusi pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata a tömegek politikai nevelésének megszervezése, olyanformán, hogy a falvakban valóban tömegméretekben folytassanak írásos és szóbeli kommunista propagandát, agitációt. Különösen fontos feladatuk ezen a téren, hogy meggyőző, felvilágosító munkát végezzenek, a termelőszövetkezetek és általában a mezőgazdasági nagyüzemek népszerűsítése érdekében. Leplezzék le az ellenséges hangulatkeltést, jelszavakat, rémhíreket, fedjék fel a párt politikájával szembenálló különféle opportunista, antimarxista nézeteket és mutassák be azok káros voltát, ismertessék és népszerűsítsék a párt és a kormány intézkedéseit stb.

d) Pártszervezeteink ellenőrizzék a gazdasági, államhatalmi és egyéb szervek munkáját. Ez az ellenőrzés elsősorban a tömegek segítségével történjen, azáltal, hogy különös tekintettel legyenek az egyes szervek munkájával szemben a tömegek részéről megnyilvánuló kritikán észrevételekre, keressék meg az elkövetett hibák okait, gondoskodjanak azok megszüntetéséről.

Falusi pártszervezeteink feladataikat — köztük a párt agrár-célkitűzéseinek megvalósítását — csak akkor tudják\jól végrehajtani, ha fő figyelmüket a pártonkívüli dolgozó tömegekkel való jó viszony kialakítására fordítják. Ha akár jobboldali opportunizmusból, akár túlzó »baloldali - ságból« szembeketrü lnek a dolgozó tömegekkel, elszakadnak tőlük, nem lehetnek a tömegek vezetői.

*

Hazánk társadalmi és gazdasági rendszere a proletárdiktatúra rendszere, amelynek alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége^ Olyan szövetség ez, amelyben a munkásosztályé a vezető szerep és amely a szocializmus megteremtésére irányul. Falusi pártszervezeteink harcoljanak azért, hogy napról-napra erősödjék ez a szövetség, amelyben a parasztság a munkásosztály segítségével, a belterjes gazdálkodás útján sikerrel veheti fel a harcot a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért — egész népünk jóléte, ési saját életkörülményeik megjavítása érdekében;

A belterjesebb gazdálkodás kiala-. kításában nem csekélyek az egyéni parasztgazdaságok lehetőségei. De ennél sokkal nagyobb lehetőségek nyilnak a termelőszövetkezetekben, sőt az egyszerűbb termelési társulásokban is, mert hisz a táblásátott nagy földterületek, a korszerű nagygépek, a mezőgazdasági tudomány vívmányai, a mezőgazdasági szakember jelenléte és mindenekelőtt' a fejlettebb munkamegosztás, a szervezeti közös munka módot ad erre, A megújlhodó több üzemágú és valóban demokratikus' vezetésű földművesszövetkezeti mozgalom, ha fő tevékenységét a parasztság termelési munkájának elősegítésére fordítja és képes lesz igazi szövetkezeti közszellem kialakítására tagjai között, — nagy^ segítséget adhat a belterjesebb gazdálkodás, a korszerűbb mezőgazdasági termelés kialakítására; De éppen az egységes szövetkezeti szellem kifejlesztésével nagy szolgálatot tehet a különféle egyszerűbb társulások elterjesztésében és abban, hogy részben ezek tapasztalatai alapján is, a parasztság mind szélesebb rétegei a megerősödő, példamutatóvá váló mező-gazdasági termelőszövetkezetek felé forduljanak;

A NŐMOZGALOM HÍREIBŐL- • 4Z ELMULT HÉTEN Encs községben is megválasztották a köz* g notanacs elnökséget. Az egybegyült asszonyok boldogan emlékez- l^.y.[ssza, a ^mozgalom korábbi eredményeire, a közös munkákban él* ?zeP Ediere, Közös elhatározásuk, hogy újból fellendítik, széppé, színessé teszik a nomozgalom munkáját. Minden elismerést megérde- "lelnek azért a lelkes hozzáállásért, ahogyan fogadták a gyermekváros felépítését szolgáló tégla jegyek szétosztását. Megható volt, ahogyan vállaltak a jegyek eladását ezek a kedves édesanyák. Ilyen volt például id. ozv- Kovács József né, aki egymaga vállalta 100 darab 2 forintos jegy eladasat. Kostyóné 100 darab 2 forintos, Haluska-mama 50 darab, Do- hanyné, Szilágyiné 100 darab, Fancsalszkiné 50 darab téglajegy eladd* sát vállalta magára. Lehetne még tovább sorolni, de ebből is látható, hogy ezekre az asszonyokra mindig számíthatunk és bízhatunk abban, hogy a megyében még sok ilyen lelkes asszonyt sorakoztatunk fel ma* gunk mellé, akik sikerrel végzik el ezt a szép és nemes feladatot.

*

VASÁRNAP Mezőkövesden Anna-bált rendezett a nőtanács. Az elnökség jó előkészítő munkáját dicséri a siker. Most azt tervezgetik az elnökség asszonyai, tagjai, hogy a szép bevételből rendeznek egy találkozót. Mezőkövesd és járása, Ózd és a Lenin kohászat asszonyaiból mintegy 130—140 főt hívnak meg. Ez a vállalkozás próbára teszi er éjükét t mert ilyen nagyszabású találkozót még eddig nem rendeztek s- h*~*

____ _______ _____y_„,____ _ ... .. y^iGken. Bízunk abban, hogy ez sikerülni fog, biztosíték erre az elnök*

é

pítési munkát akisr* és középparaez- l ség tagjainak eddigi jó munkája.