Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-10 / 186. szám

„Utak, járdák kilenc millió forint értékben44 Ismerkedés a Miskolci Mélyépítő Vállalat munkájával I .............. .........................................................................ESZAKMAGYARORSSAQ \ S zombat, 1957. augusztus 10. Vessünk ősisi takarmánykeverékeket HA AZ UTCÁN JÁRUNK, gyak­ran látunk embereket, akik a régi, feltöredezett járdák burkolatát ja­vítják, viáshol az úttesteken fára­doznak azon, hogy a közlekedési esz­közök által megrongált és kikopott útburkolatokat mielőbb kijavítsák. Eddig keveset beszéltünk az ő mun­kájukról, mert az országos beruhá­zások sokszor elterelték figyelmün­ket az ilyen „apró” munkákról, pedig ezek a javítások, illetve ki. nem ja­vított közlekedési területek szinte a nap minden órájában sok bosszúsá­got okoznak a járókelő embernek. A városi tanácshoz naponta érkez­nek kérelmek, különösen a város peremén lakó dolgozóktól, hogy itt, vagy ott építsenek új járdát, esetleg javítsák ki a régit. Más alkalommal a motorosok, vagy a gépkocsiveze­tők panaszkodnak a kikopott útbur­kolatok miatt, ami elsősorban a nép­gazdaság gépkocsiparkját rongálja. A beérkező javaslatokat a tanács szakemberei a lakosság segítségével felülvizsgálják és az erre a célra for­dított beruházási, illetve felújítási Ä jó időjárás kedvezően hatóit a Ifcavaszárpák fejlődésére is és a ter­melőszövetkezetek, valamint egyéni termelők jó tavaszárpa termést taka­rítanak be. Népgazdaságunknak egyre nagyobb mennyiségű ipari cél­ra alkalmas árpára van szüksége. A sörgyártáshoz, árpagyöngy előállítá­sához, pótkávé készítéséhez stb. kell a jómimőségű tavaszárpa. Megyénk az úgynevezett történel­mi sörárpa vidékhez tartozik, tehát az itt termelt tavaszárpák kevés ki­vételtől eltekintve, kiválóan alkal­masak ipari célra történő felhaszná­lásra. Nagy kár érné népgazdaságun­kat, ha a tavaszárpák takarmányo­zásra kerülnének; ugyanakkor azon­ban a termelők is károsodnának, mi­vel az ipari célokra alkalmas tavasz­árpáért a takarmányárpára megál­lapított 210 forintos árral szemben a Terményt or galmi Vállalat telepei mázsánikiint 280 forintot fizetnek. Ha azonban a termelőnek takarmányo­zás céljára árpára van szüksége, de csak ipari követelményeknek meg­felelő tavaszárpa áll rendelkezésére, kormányzatunk módot és lehetősé­get nyújtott arra, hogy azt kedvező feltételek mellett takarmányárpára elcserélje. A Terményt or galimi Vál­lalat teiepei 100 kg iparú célra alkal­mas tavaszárpáért 100 kilogramm jómimőségű őszi takarmányárpát ad­nak, ezenkívül mázsánként 60 forint felárat térítenek. A termelőszövetkezetek és egyéni termelők eg^.e inkább meggyőződ­nek a sörárpacsere előnyeiről. így például Székely Sándor fügödi ter- (tnelő 16.34 q sörárpát cserélt be a Összeget a legrosszabb járdák, úttes­tek javítására fordítják. Ezt a fontos feladatot hajtja vég­re Miskolcon a Miskolci Mélyépítő Vállalat. Nem könnyű a vállalat dolga. Né­meth Béla elvtárs, a vállalat igazga­tója elmondotta, hogy munkájuk jellegénél fogva, havonta mintegy 30—35 munkahelyen dolgoznak. Sok­szor a leghosszabb idejű építés sem tart tovább két hónapnál. A sok kis munka is nagy gondot okoz, különö­sen az anyag tekintetében. Legyen az bitumin vagy kockakő, kavics vagy homok — mind érték és vi­gyázni kell rá. Eddig gyakran meg­történt, hogy ha délután kiszállítot­tak valamely építési szakaszra egy kocsi homokot vagy kavicsot — reg­gelre „eltűnt”! — Most úgy próbáljuk az anyag- ellátást megoldani, hogy csak annyi anyagot szállítunk, amennyit aznap a munkások fel is használnak. Per­sze ez nagyobb gondot okoz a veze­tőknek, mert reggelre ismét biztosí­tani kell az újabbat, mire az embe­rek munkához látnak. Terményforgalmi Vállalat etnesi te­lepén, amiért 16.34 mázsa jóminősógű őszi takarmányárpát és felár címén csaknem 10Ö0 forint készpénzt ka­pott; •--------o-------­H étfőn általános sztrájkot tartanak a marokkói amerikai támaszpontok bennszülött munkásai Párizs (MTI) A marokkói amerikai támaszpon­tok bennszülött munkásai hétfőre általános sztrájkot 'határoztak el. A munkások szakszervezetei nyilatko­zatot adtak ki, s rámutatnak, hogy az amerikai parancsnokság nem tartja meg a munkafeltételekre vo­natkozó szerződéses kötelezettségeit. Az amerikai parancsnokok emberte­lenül bánnak a marokkói dolgozók­kal, s a szakszervezeti tagokra nyo­mást gyakorolnak. (MTI) Terven felül 60 millió cigaretta A sátoraljaújhelyi dohánygyár dolgozói jó munkával készülnek az alkotmány születésének megünnep­lésére. Vállalták, hogy a harmadik negyedévben terven felül 100 mil­lió „Szövetkezeti” szivarkát készí­tenek. A dohánygyári dolgozók ígé­retükhöz híven péntek reggelig ter­ven felül már 60 millió „Szövetke­zeti” cigarettát adtak át a kereske­delemnek. AMIKOR AZ IDEI beruházások és felújítások után érdeklődtünk, megtudtuk, hogy ebben az évben is sok utca lakóit örvendeztetik meg járdával vagy úttal. A diósgyőri Szervezet utca eddig például köve­zetlen volt. Ezt az utcát most jómi­nőségű makadámburkolattal látják el. Építése már folyamatban van és mintegy 400 ezer forintba kerül. Rö­videsen megkezdik a Pálos utca kö­vezését is. A papírgyár környékén az utóbbi esztendőben sok kislakás épült, — új utcák keletkeztek. Ezeknek még eb­ben az évben új betonhidakat építe­nek a Szinván keresztül. Nagyjelen­tőségű a Béke-tér környékének ja­vítási munkája is. A tér nyugati ol­dalán eddig régi kockakőburkolat volt, mely az utóbbi évek során ler- süllyedt és esős idő alkalmával szin­te vízben jártak az emberek, vagy az úttesten kellett közlekedniök. Nap­jainkban ezt a forgalmas járdasza­kaszt teljesen felszedték és az alját betonozzák, majd aszfaltburkolattal látják el. Közelében a Szeles utca felső vége is új útburkolatot kap. Munkájuknak ez csak kis töredé­ke, de a tervosztályon beírt költség- vetések összegéből megtudjuk, hogy ebben az évben „utak, járdák kilenc­millió forint értékben” épülnek! A vállalat öt éve alakult és állan­dóan fejlődik. Az elmúlt évek iga­zolják, hogy létjogosultsága igen nagy. Éppen ezért új gépeket is kér­tek az utak javításához. A munká­sok is évről-évre többet kapnak. Új munkásszállót építenek a vidéki dol­gozóknak. Az épület 80 ember részé­re épül és mellette új fürdőt létesí­tenek. A tervek szerint augusztus végére készül el. AZ ELMÚLT ÉVEKBEN a megye több mély- és magasépítőipari válla­lata kezdeményezte, hogy saját ka­vics- és homokbányájuk legyen. Eb­ből a kezdeményezésből a Miskolci Mélyépítő Vállalat — mint tanácsi vállalat — sem maradt el. A Sajó-par- ton, a repülőtér közelében bányát nyitottak és azóta nagymennyiségű adalékanyagot termeltek ki. Napon­ta 220—240 köbméter kavics és ho­mok hagyja el a bányát. Ezt a meny- nyiséget azonban nem csupán saját céljaikra fordítják, ök látják el a többi tanácsi vállalatot is, sőt a mis­kolci Cementáruipari Vállalat is az ő általuk termelt kavicsból készíti a bányakövet. Tervszerű munkájuk te­hát azt bizonyítja: érdemes a veze­tőknek és dolgozóknak azon fára- dozniok, hogy hogyan lehet csökken­teni az önköltséget. A vállalat vezetői, munkásai kö- telességtudóan végzik munkájukat. Erre nagy szükség is van, hiszen jó utak nélkül megbénulna a forgalom, s mindez akadályokat gördítene a város és Borsod ellátása elé, — sőt, általában lassítaná a fejlődés üte­mét. Szarvas Miklós A BELTERJES GAZDÁLKODÁS egyik előfeltétele az őszi takarmány- keverék termelése. Az eljárás nem új, a nagyüzemek évtizedek óta al­kalmazzák, mert enélkül nem tud­ják a tavaszi takarmányozási gon­dokat enyhíteni és ha a betakarítás után a tarlót újra bevetjük, nem kell hozzá külön földterület sem és ugyanazon felületen kevés költség- többlettel egy évben kétszer ara­tunk és igen olcsó takarmányhoz ju­tunk. Az őszi takarmánykeverék-vetés akkor ad állatainknak ízletes, vita- minos szálastakarmúnyt, amikor a téli takarmány már elfogyott és új még nincs. Sokan a még fiatal lu­cernát kénytelenek ilyenkor etetni más híján. Ez nagy pazarlás. Takar­mánykeverék termelése esetében a kiváló lucerna télre marad. A jól beállt rozsos, árpás, búzás, szöszös, bükkönyös zöldtakarmány termelése 120 mázsa holdankint és az utána vetett borsós csalamádé, ami augusztusra ad jó tejelő takar­mányt, 200—250 mázsát. Ez együtte­sen 18 ezer liter tei termeléséhez elegendő. Ezzel szemben, számolva a kétszeri vetési költségeket, a felhasz­nált műtrágyát, az istállótrágyázás fele költségét, a: termelési költség nem tesz ki többet 2500—3000 forint­nál, s ha az életfenntartó takarmá­nyon felül adagolt zöldtakarmány tejtermelő hatását számítjuk, a tejért 54 ezer forintot kapunk. Kétségtelen, hogy ilyen módon ter­melhetünk legolcsóbban takarmányt. A tsz.-eknek feltétlenül hasznos, ha szántóterületük 4 százalékán takar­mánykeveréket vetnek, de az egyé­niek is jól teszik, ha a csalamádé- nak szánt szántóterület felét szep­tember elején rozsos, búzás, árpás, szöszös bükkönnyel bevetik. GONDOS TALAJELÖKÉSZÍTÉS, trágyázás és korai vetés mellett az őszi takarmánykeverék mindig biz­tos termést ad. Már most, aratás után azonnal kezdjünk hozzá a mun­kához. Legkésőbb augusztus első fe­Ezer gönci hordó Tokajhegyalján ezévben rekord- termésre számítanak. A szőlők hol­dankint átlagosan 20 mázsás termést ígérnek. A korábbi gyengébb ter­mésű években is komoly problémát okozott már a hordóhiány. A tokaji bort so\ esetben osztrák hordókban tárolták. A hegyaljai pincéket azon­ban a Tokajhegyalján használt 137 literes gönci hordókra „méretezték”. lében terítsünk, el 180 mázsa istálló- trágyát holdanként és azt középmé­lyen szántsuk be. Az ekét fogas és nehézhenger kövesse. Ez a szántás egyúttal vetőszántás lesz, azért fontos, hogy az istálló­trágyázás és a szántás a trágya utó­érése, az ülepedés és a korai vetés biztosítása miatt augusztus elején megtörténjen. Nagyobb eső után, vagy ha a talaj begazosodik, augusz­tus végefelé legjobb a talajt tárcsáz­ni, vagy fogasozni. Az így előkészített talajba tárcsa, vagy kultivátor után, kisgazdaság­ban lókapa után szeptember 10-ig vessük el a magot. Tarlóhántás előtt, vagy az istálló- trágya leszántásakor szórjunk ki egy mázsa pétisót, a trágya leszántása­kor, ezenkívül szórjunk ki egy mázsa szemcsés szuperfoszfátot. A zöldtakarmányozási idő meg­hosszabbítása érdekében osszuk há­romfelé a területet: egyharmadába rozsot, másik harmadába búzás, har^ madik harmadába ősziárpás szöszös vagy pannon bükkönyt vessünk. Holdankénti vetőmagszükséglet bük­könyből 40 kiló, gabonákból 60 kiló. Leghamarabb a rozsoskeverék érik kasza alá — jó tavaszon —, már áp­rilis utóján, legkésőbb pedig a bú­zás keverék érik. Etetését korán kell megkezdeni, mert ha elvénülj nem szívesen eszi az állat. Ha nem tudjuk az egész termést zölden feletetni, a maradékot ne hagyjuk meg magnak — mint azt sokan helytelenül teszik* hanem si- 1 ózzuk be. Magot a kenyérgabonának szánt te­rületen termeljük m<*g, a kalászo­sokból kevert vetésbe (6—8 kg.) bükkönyt keverjünk a vetőmaghoz holdankint. A JÓL TAKARMÁNYOZOTT állat többet termel, növeli jövedel­münket, több és jobb trágyát ad és ezen keresztül növekednek szántó­ink terméseredményei. HAJDÚ KÁROLY a tokaji szüretre A tokaji bor tárolására ezévben « sárospataki faipari vállalat meg-» kezdte a gőzölt tölgyfából a gönci hordók készítését. Emellett a gönci és a tokaji kádármesterek is készí­tik a tokaji bor érlelésére legalkal­masabb hordókat. Előreláthatóan a szüretig mintegy 1000 gönci hordót bocsátanak a szőlőtermelő gazdasá­gok és a gazdák rendelkezésére.­Érdemes sörárpát termelni — Nem megyek! Haza aka­rok menni! — Ne bomolj, Sári — simo­gatta meg a karját egy hosz- szú, nyurga fiú. — Vesztedbe rohannál. Hallottad, mit me­séltek a minap ... Aki meg­szökött, hazaárulónak tekin­tik. S tudod, mi a büntetése a hazaárulónak? — Anyámhoz akarok menni! — Hallgass!... Nyugodj meg, majd lesz valahogy. Légy türelemmel... — Schnell, schnell! — kiabálták a tisztek. Indulás! MEGRAGADTÁK A LÁNYT, fellökték a járműre. A lány keservesen sírt, testét zokogás rázta, a kocsi oldalához szorította fejét. Csak most ébredt tudatára, mit áldozott fel, mibe sodorta a véletlen. 1 A kocsi elindult. A fiatalok egy része értetlenül bámult maga elé: hogyan? hát csakugyan megszűntek magyarok lenni? Hát csakugyan nem látják többé a hazájukat? Ez lett a vége a hagy magyarkodásnak? Lelkűkben mélységes űrt éreztek. Mások gúnyolódtak rajtuk. — Mit anyámasszonykodtok? Nem magatok akartátok-e? Nem, nem így gondoltuk ... — Én nem azért fogtam fegyvert, hogy hontalanná vál­jak... — S gondolod, megbocsátanák azt neked? Naív gyerek! — Én meg nem is akartam jönni... Nem is csináltam semmit. Egyszerűen elkapott valami kalandos őrület. — Hja, édes öregem, eső után köpönyeg... — Most aztán vége. Mindennek vége. — Vége a fenét! Eztán kezdődik az igazi élet — rikkan­tott egy Góliát, s erővel át akarta ölelni Sárit — Good by Jonny... — dúdolta az egyetlen szöveget, amit angolul tu­dott. — Hé srácok! Holnap már yenki missist fogok a Broad* wayn! Hű, de klassz lesz! A müncheni repülőtéren már búgott a hatalmas, hetven személyt befogadó gép motorja. Egy-két perc, s nekilódult a fiátalokkal a hosszú betonkifutónak ... Jó félóra múltán a skót partok felett jártak. Lassan el­maradt a szárazföld. Az ég összeolvadt a tengerrel. A vén Európa eltűnt a messzeségben. Sehol egy darabka föld. Pe­dig csak egyetlen tenyérnyi darabot kutatott Kiss a távol­ban, egyet, amelyet így tüntetnek fel a térképen: Magyar- prszág... — Vajon látom-e még valaha? Sóhajtott. Ügy érezte, a hatalmas Óceán örök éket ver közte és hazája között. Hazája? Hol van az már? Csak volt... <\zt a tenyérnyi darabkát nem nevezheti többé hazáiénak, f'cgcsalhűtlenül elhagyta. Neki már semmi joga hozzá. — Kicsi falum, látlak-e még? Anyám, drága édes­(IX. folytatás.) Torkát sírás fojtogatta. Egy könnycsepp a kabátjára hullott. Gyorsan letörölte, nehogy észrevegyék... 13. Mr. Stanley szigorúan betartotta igazgatója utasításait. Főnöke azzal a határozott paranccsal bocsátotta el cégveze­tőjét, hogy tökéletesen jó árut szerezzen be. Mr. Stanley tud­ta, mi kell a főnöknek. Nem azért volt már ide s tova húsz esztendeje Mr. Stanley kábelgyárában, hogy meg ne ismerte volna ura és parancsolója ízlését. Egyébként neki sem mind­egy, hogy milyen embereket foglalkoztat. Jó eredményt csak munkabíró emberekkel lehet elérni, márpedig neki minden áron ki kell tűnnie, az aligazgatói címért. Ezért alaposan szemügyre vette a meztelenre vetkőzte­tek fiatalembereket. Mint a lóvásáron a kupec, megnézte fogukat, megtapogatta izomzatúkat. A vékony do ngájú legé­nyekre csak legyintett. — Rossz. Nem alkalmazhatom — és finnyásan elhúzta száját. A sorukra váró fiatalok önérzete fellázadt. — Mi ez? Állatvásár? Vagy sorozás? Nem ezt ígérte az Emigration Service embere, aki a repülőtérén várt ben­nünket. Kiss szomorúan és egy kissé kárörvendően elmosolyo­dott. Tehát máris kezdődik? De azért őt is meglepte ez a durvaság. Emlékezetében felidézte Mr. Hausmann szavait — még negyvenötben emigrált magyar, aki az amerikai had­sereghez szegődött —, aki érkezésükkor, mielőtt a Camp—• Kilmeri táborba szállították őket, beszédet intézett hozzá­juk a new-yorki repülőtéren. — Magyar barátaim! A szabad Amerika földjére érkez­tetek. Itt megtudjátok, mit jelent szabadon és megelégedés­sel élni. Titeket5 a kommunisták elüldöztek hazátokból, a hősi fegyvert kiütötték kezetekből. Nálunk igazi hazára ta­láltok a régi helyett. Az amerikai munkásság nagy figyelem­mel kisérte harcotokat és végtelenül sajnálja, hogy nem állt módjában hatékonyabb eszközökkel a segítségetekre sietni. Legyetek,türelemmel. Ami késik — nem múlik... És ne fe­ledjetek. Eljön még az idő. amikor szabad lesz országotok. Ti lesztek majd azok, akik — hős szabadságharcosokként hazatérve elhintitek az igazi, a szabad, a demokratikus élet magjait... Addig is, amíg rákerül a sor, tanulmányoz­zátok a mi életformánkat, hogy«*. Hát ami azt illeti, a tanul­mányozás nem valami pozitív vonásokkal kezdődik. Az • első lecke igen durva volt — gon­dolta Kiss. Az egész tábor jel­lege — szembetűnik ez az első pillantásra — arra vall, hogy itt feltétlenül engedelmeskedni kell. Valóságos katonai tábor ez. Katonák tartanak fegyelmet és rendet. Katonák osztják étkezéskor az eledelt. Katonák so­rakoztatják őket. Mindent katonák intéznek. A tábort egyetlen pillanatra sem lehetett elhagyni. A kapunál katonák álltak őrségben, s aki a kapu felé ólálko­dott, elzavarták onnan. Azt mondták, addig senkinek nincs szabad mozgási lehetősége, amíg a garanciát vállaló egyházi vagy állami szerv el nem helyezi valahol őket. Kiss többed- magával kérvényt nyújtott be, mely szerint szeretnék to­vább folytatni tanulmányaikat. Azt kérik a református egy­háztól, tegye lehetővé számukra iskoláik befejezését. Kiss ugyan már végzett technikus — elektrotechnikus —, de azt mondták neki, ha megfelel a felvételi vizsgán, esetleg be­iratkozhat az egyetemre, ahol megszerezheti az elektromér- nöki diplomát. tgy hát szerencséjére nem kellett vizitálnia Mr. Stanley és a többi émberkereskedő előtt. Ha minden jól megy, az Egyetemisták Világszövetsége az egyházzal karöltve vállalja iskoláztatását — nem kell magát eladni, erejét áruba bo­csátania. Nagyon sajnálta azokat a szerencsétleneket, akik erre a mostoha sorsra jutottak. Azok még csak hagyján, akik „be­váltak” a szemlén — de mi lesz amazokkal? Meddig fognak itt rostokolni? EGY HÉT MÚLTÁVAL sötétszürke ruhát viselő férfi kereste fel. Magyarul szólította meg. Eleinte csodálkozott, hogy itt mindenki tud magyarul — csak később szerzett róla tudomást, hogy külön magyar bizottságok alakultak, ame­lyek ügyeiket intézik, egj'-egy amerikai, ellenőrzése mellett. — ön Kiss László, ugyebár? — Igen. — Kérését méltányoltuk. Egyelőre azonban várnia kell —' bizonyos formaságokat kell elintéznünk. Kartotékja ez- ideig nem érkezett meg Bécsből. Addig is elhelyezzük önt egy szállodában. Jöjjön velem, kérem. Még azt sem engedték meg neki, hogy elbúcsúzzon hon­fitársaitól. — Találkozik még velük — biztatták. — Egyébként új lakhelyén lesznek magyarok is. .,. New-Yorkban, az Y. M. C. A. Hotel 34 St. előtt szállt Rá az atrCőoői. (lEolittatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents