Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-06 / 182. szám

Kead, 1PS7. augusztus 6. ÉSZAKMAGYARÖRSZAG s Jletig a i%űtrö$ zászló ! Egy kommunista tanító védelmében VASÁRNAP DÉLELŐTT fél 10- kor kezdődött a munkásőrség zászló­avató ünnepsége Sátoraljaújhelyen. A szovjet hősi emlékmű előtt — ahol a diszemelvény állt — piros és nem- zetiszinü zászlókat lobogtatott a szellő. A város különböző részeiről jöttek ide az emberek. Eljöttek, mert kiváncsiak voltak erre a nagy ese­ményre, s hogy maguk is kifejezésre juttassák szeretetüket, ragaszkodá­sukat a proletárdiktatúra iránt. A zászlóavató ünnepségre a járás több községéből is jöttek dolgozók. A munkásőrség országos parancs­nokságának küldötte mellett ott volt Ä Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói a második féléves terv túl­teljesítésére párosversenyszerződést kötöttek a Nógrádi Szénbányászati Tröszttel. Ennek során a borsodi bá­nyászok vállalták: az év végéig ter­ven felül 00.000 tonna szenet adnak. Az önköltséget pedig áprilisihoz vi­szonyítva 20 százalékkal csökkentik. Ezen kívül teljesítik előírt kalória tervüket — s 2060 kalória fűtőértékű szenet termelnek. A második félév első hónapjában a borsodi bányászök állták is szavu­kat, s terven felül 12.595 tonna sze­net küldtek felszínre. A két tröszt közötti párosverseny kiszélesítésére a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt zagyvái bányaüzemének Forgách-aknájában dolgozó Kovács László Kossuth-díj as vájár kezde­ményezésére három, kamarafejtésen dolgozó csapat — hasonló körülmé­Prieszol József elvtárs is, a megyei pártbizottság első titkára. Feszült figyelem kisérte végig a jelentéstételt. Vigyázzban, mozdu­latlanul álltak, a harcosok, szép sor­jában és az izmos, kérges munkás­kezek keményen szorították a nap­fényben megcsillanó fegyvert. — Ha októberben is ezek a mun­kások tartják kezükben a fegyvert, akkor itt nem lett volna ellenforra­dalom, nem tartotta volna a várost és környékét nyugtalanságban, ret-i tegésben Kummer és banda*" — mondották többen is. nyék között dolgozo borsodi csapa­tot hívott ki párosversenyre. A bor­sodi bányászok a párosversenyt elfo­gadták. Ennek során például Bari István, a kurityáni bánya kamarafej­tésén dolgozó csapatvezető vájár vállalta: műszakteljesítményüket a jelenlegi 58 mázsáról 76 mázsára emelik. Az Ella-aknai csoportos ka­mara fejtésen dolgozó csapatvezető vájárok a fejteijesítményt műszakon- kint 10 mázsával növelik. Emellett a palatartalmat 1 százalékkal csök­kentik. Csatlakozott a versenyhez ifj. Lu­kács János feketevölgyi előváj ási csapatvezető vájár. Csapata nevében vállalta: állandó munkahely biztosí­tása mellett 1.80-as szelvényben kézi csilleszállítással havonta 100 folyó­méter vágatot hajtanák ki. Az »ellenfelek-« pénteken írták alá Miskolcon a versenyszerződést, A MEGYEI MUNKÁSŐRSÉG he­lyettes parancsnokának, Tajti Gyula elvtársnak üdvözlő szavai után Szűcs István elvtárs, a sátoraljaújhelyi já­rási pártbizottság első titkára adta át meleg szavak kíséretében a mun­kásőrségnek adományozott lobogót. — Azzal adom át nektek e szent zászlót — mondotta —, hogy vigyáz­zatok rá, ne engedjétek soha többé senkinek sem beszennyezni, sárbati- porni. Legyetek kíméletlenek az el­lenforradalmárokkal szemben! Vív­jatok meg sok-sok csatát e lobogó alatt! Bátorítson és lelkesítsen ben- reteket azoknak a hősöknek, mártí­roknak a példája, akiknek a vére festette pirosra ezt a zászlót. Ignáth János elvtárs, a munkás­őrség századparancsnoka vette át a zászlót, utána pedig Prieszol József elvtárs mondott ünnepi beszédet. Prieszol elvtárs beszélt az ellenfor­radalmárok bűnös tetteiről, majd arra kérte a munkásőrség tagjait, hogy legyenek példamutatóak és sze­rények. De könyörtelenek az ellen­séggel szemben! Ezután Iski Lajosné elvtárs, zászlóanya lépett a lobogó alá. Könnyes szemekkel, sírva kötötte fel szalagját a zászló rudjára. A fiát siratta, akit többé már nem láthat; az ellenforradalmárok gyilkolták meg a budapesti pártház ostromá­nál. A zászlóanya után a párt- és tö­megszervezetek, valamint a külön­böző vállalatok küldöttei kötötték fel piros és nemzetiszínű szalagjai­kat. * A RÖPKE SZELLŐ ezernyi apró ráncba bontotta szét a vérszínű, drá­ga, nehéz selymet. És lengett a zászló a szélben és lengeni fog örökké! Az ünnepség a munkásőrség disz- sr.ázadának elvonulása, majd az In- ternacionálé eléneklésével ért véget. rrr Török -­M unkaverseny a borsodi bányákban Helyes irányvonal az építők miszaki csoportjának munkájában Megyénkben az építők szakszerve­zete megyei bizottsága évek óta kö­rültekintően foglalkozik a műszaki dolgozók különböző problémáival. Hiába volt azonban ez a munka kö­rültekintő, mégis hiányzott tartal­mából a közvetlenség, az emberek, a műszaki dolgozók legégetőbb kérdé­seinek megoldása. 1 Ebben az évben új szellemben, más. módszerekkel látott munkához a műszaki csoport. Szükség volt erre, hiszen az ország idei építőipari fela­datának 10 százalékát Borsodban kell megvalósítani. Különösen figyelemreméltó a cso­port munkájában, hogy általánosság­ban foglalkozik a műszakiakat és az adminisztratív dolgozókat foglalkoz­tató szakszervezeti problémákkal és biztosítani kívánja a műszaki vonat­kozású kérdésekben a megfelelő szakvélemények érvényre juttatását. Munkájuk során a már említett szervezeti kereten belül közvetlen kapcsolatot tartanak fenn az Építő­ipari Tudományos Egyesület miskol­ci csoportjával. Ennek jelentősége igen nagy, hiszen a tudományos egyesület helyi viszonylatban is nagy tekintélynek örvendő szerv és sok' vonatkozásban figyelemreméltó te­vékenységet folytat. Igen körültekintő és szerteágazó az az. intézkedési terv, amelyet a mű­szaki csoport munkája sikeres vég­zése érdekében készített. Elsősorban célul tűzték ki, hogy nem csoporto­san, hanem egyénileg foglalkoznak a műszaki dolgozókkal. Ezzel lehe­tővé válik, hogy bér, üdülés, szabad­ság és nyugdíj, vagy más egyéb vo­natkozású kérdésekben mindent megkapjanak. Ezzel lehetővé kíván­ják tenni, hogy esetleges döntések e tárgyban csak a műszaki csoport meghallgatása után születhetnek meg. A fiatal műszakiak eddig gyakran panaszkodtak, hogy ügyüket nem tá­mogatják, ha valahová panasszal fordulnak. Ez valóban fennállt sok helyen. Sokan elmondják, hogy el­vette kedvüket a munkától a közö­nyösség, amelyet bizonyos szervek, vállalatok velük szemben tanúsítot­tak. Különösen az egyetemről kike­rült fiatal mérnököknek volt a leg­több panaszuk. Feléjük a műszaki csoport különös figyelemmel fordul. Elsősorban szakmai támogatás, majd beosztás, elhelyezkedés és lakásszer­zés vonalán ígérnek számukra segít­séget. Az érdekvédelem megvalósításá­hoz értelemszerűen hozzátartozik az is, hogy a műszaki csoport támogatni ki- wÁttja a hozzátartozó műszaki cs adminisztratív dolgozókat, min­den olyan helytelenül értelmezett vállalati, vagy minisztériumi in« tézkedéssel (túlkapással) szem­ben, mglyek mellőzik a helyi adottságokat, jobban figyelembe­vevő vezetőségeket, reálisan mér­legelő tanulmányok, tervek és operatív intézkedések végrehaj­tását. Ezek például az operatív terv, anyag- és munkaellátottság, pré­miumfeltételek és vitás kártérítési és felelősségrevonások, áthelyezések és még több egyéb kérdésekre ter­jednek ki. A műszaki csoport egyik lényeges feladatát képezi még a vállalatok termelő munkájának segítése, a ter­melést gátló körülmények megszün­tetése és minden olyan intézkedés megtétele, amely az érdekvédelmi és szakmai kereteken belül a minden­napi termelőmunka javára szolgál. A műszaki csoport ezt a figyelemre­méltó tevékenységét a munkásokkal együttműködve és az ő munkájukat támogatva kívánja elérni. Teljesen újszerű munkájukban az a gondolat, hogy lehetőséget akarnak nyújtani olyan társulás létrehozására, melynek révén kisebb létesít­mények tervezése és kivitelezése a népgazdasági érdekeknek meg­felelően jöjjön létre, jó szakem­berek irányító, szervező és ellen­őrző tevékenységének bevoná­sával. Ezzel egyidejűleg fokozatosan küz­denek a kontárok ellen. így biztosí­tani akarják a jó műszaki munka megbecsülését és elismerését. Javas­latot akarnak előterjeszteni a megye területén folyó kislakásépítés minő­ségi színvonalának emelésére, ta­nácsadás megszervezésére és a kon­tárok kiküszöbölésére. Ebben a mun­kában segítségül kívánják venni a Borsodmegyei Állami Építőipari Vállalat, a Miskolci Tervező Iroda és a bányatrösztök építési tapaszta­latait. Az ilyen és hasonló kezdeménye­zések jó irányba terelték a műszaki csoport munkáját. Természetes, még ennél többet is akarnak. A kollek- i tív bel- és külföldi kirándulások megszervezése, a műszakiak sajátház akciójának támogatása, a kivitelező műszakiak továbbképzése mind fon­tos feladatuk. Eddigi tevékenységük azt bizonyít­ja: kötelességüknek tartják azt, hogy a megye építő-, fa- és építőanyag­ipari műszaki dolgozói is megtalál­ják érdekképviseletüket a szakszer­vezetben és ennek érdekében kívánt­nak munkálkodni. Szarvas Miklós Rendőrségi közlemény A Miskolc városi kapitányság fel­hívja mindazon személyeket, akiktől Balogh József miskolci lakos szén­szállításra pénzt csalt ki és panaszu­kat még nem jelentették be, jelent­kezzenek a Miskolc városi kapitány­ság Zsolcai kapu 40. sz. alatt, I. eme­let 25. számú szobában. Miskolc városi kapitányság bűnügyi osztálya. Változatos műsor az alkotmány ünnepén (Tudósítónktól.) A z alkotmány ünnepét előkészítő bizottság a párt-, szakszervezet ** és kereskedelmi szervek képviselőinek jelenlétében megtár­gyalta augusztus 20-a méltó megünneplésének lehetőségeit. ' A korábbi évek hagyományaihoz hasonlóan ez évben is hatalmas árutömeg várja a vásár látogatóit. A különbség csupán annyi lesz, hogy nem állítanak fel költséges pavilonokat, hanem az üzletek reggel fél nyolc órától a késő délutáni órákig egyfolytában nyitva lesznek. Gondoskodás történt bőséges áruellátásró], Például többszáz mo­torkerékpár áll majd a vevők rendelkezésére, akik ezen a napon utal­vány nélkül vásárolhatnak motorkerékpárt. Nagymennyiségű és különböző tipusu tűzhelyek érkeznek erre az alkalomra Salgótarjánból. Rádió, televízió, mezőgazdasági kisgépek, háztartási cikkek, textil­áruk, bőráruk, és legújabb tipusu őszi divatcikkek kerülnek a boltokba az alkotmány ünnepén. Nagy érdeklődésre tart számot a két és félórás divatbemutató, melyen női és férfi divatárukat mutatnak majd be, érdekes műsor kí­séretében. A divatbemutató műsorát a Miskolci Nemzeti Színház mű­vészei teszik változatossá. Délelőtt 10 órakor nagygyűlés lesz a Népkertben, a szabadtéri színpadon. Utána az SZMT Kossuth utcai székházában munkás-paraszt találkozón vesznek részt a hneghivottak. A népkerti sportpályán hat város kézilabda tornáján kívül lab­darugó és más sportesemény kerül rendezésre. A Miskolci Népi Együttes műsorára este 7 órakor kerül sor. Utána filmvetítés lesz, A vasgyári szabadtéri színpadon augusztus 20-án délután vidám műsor és táncbemutató szerepel. A sportkedvelők részére pedig gazdag sportműsort állít össze a DVTK vezetősége. A részletes műsor e hét végére falragaszokon a nagyközönség elé kerül, Orszápheaui Ernő A közel húszezer építőmunkást nagylétszámú műszaki gárda irá­nyítja és a mérnökök, techniku­sok, művezetők és építésvezetők várják a szakszervezet segítségét. »... Sajnos, sokszor a pártbizottság részéről is tapasztalunk intrikát — emelícedett szólásra Gyenes Gyula eli‘társ. A beszámolóban például ellenforradalmámak minősítették Murvai elvtársat, a tardonai tanítót, holott párttag. Ha ellenforradalmár volna, akkor semmi keresnivalója se lenne közöttünk. Igaza van Gyenes elvtársnak és a pártaktíva vala­mennyi résztvevőjének, amikor ilyen élesen vetették fel a kérdést. Óva­kodnunk és harcolnunk kell az intri- kusokkal szemben, mert valóban ve­szélyeztetik pártunk belső életét és lehetőséget adnak arra, hogy elsor­vadjon az egészséges, pártszerű bírá­lat .. fezeiket az igazi kommunista szí­véből fakadó sorokat olvashat­tuk az Északmagyarország augusztus B. számában az »-Akarat és a cselek­vés egysége jellemezze munkánkat« cím alatt. Úgy érzem, nálam senki alapo­sabban nem vizsgálgatta az ú. n. »Murvai-ügyet«, senki jobban nem ismeri ezen felháborító intrika okait, ezért kommunista őszinteséggel örül­tem, amikor e sorokat olvastam, most pedig úgy érzem, szavamat fel­emelni legfőbb kötelesség. ;.. Murvai György tanító szegény parasztszülők gyermekeként hallat­lan küzdelmek árán lett tanító Haj- dűdorogcn, s mint ilyen, tele ambí­cióval indult neki az életnek, mely­nek jelgn pillanatban nem látja ér­telmét, hiszen feleségével és két kicsiny gyermekével mit is kezdhet egy tanító olyan munkakönyvvel a zsebében, melyben ez áll: »elbocsájt- va!« De hogy történhetett meg mind­ez, milyen okok alapján bocsátották el a »nép gyermekét«, kik törtek kenyerére, élete örömét és boldog­ságát kik rabolták el tőle, és miért? 'JH ardoma' községben 45 év óta »tanít« Hubai Barna igazgató, aki egy nagyon »küzdelmesnek« hitt élet után az idén nyugalomba vo­nult. Ez így rendjén lenne, a hiba azonban ott van, hogy ez az öreg »tanító úr« a főintriikusa Murvainak, ő indította el, néhány emberével a szörnyű lavinát ellene. Dohát néz­zük csiaik meg e »tiszteletreméltó«, •öreg tanító igazi arcát a község kommunistáinak, józanul ítélő dolgo­zóinak véleménye alapján, a tények puszta regisztrálásával. Abban egyetért minden ember Tairdonán, ^ hogy mindenkit öreg ta­nítója tanított meg a »betűvetésre«, írás-olvasásra, ezért sokan tanítvá- nyi ragaszkodással tisztelik, — de ez csak az érem egyik — s tegyük hozzá mind járt — a szebbik oldala —, mely önmagában nem mutat teljes képet. A falu' kommunistái közül egy sem akadt, aki azt mondta volna, hogy a Hubai tanító úr egy picit is híve a népi demokráciának, arról nem is beszélve, hogy sokan közülük régi »epizódok« tükrében ennek áz ellenkezőjét bizonyították be előt­tem! Élőié bocsájtom, nincs szándékom­ban egy öreg, életét a »népnevelés­ben« eltöltött tanítót sértegetni, »intrikálni«, csupán egy kommunista védelmében fogtam tollat a tiszta igazság és becsület védelmében! Azokat az epizódokat, amiket rög­zítettem, Tardona legöntudatosabb, népi demokráciánk hű elvtáxsai mondták el nekem, és esetleges túl­zásaik ellenére is (amiben kételke­dem) az alapvető lényeggel egyet­értek és bízom szavaik hiteiében. Gór elvtárs, aki ma felelősségteljes katonai beosztásban dolgozik, elmon­dotta, hogy a felszabadulás után, amikor szeméről kezdett fesleni a hályog és párttag lett, egy »dísz­ebéd« alkalmával »atyai dorgálás­ban« részesült mesterétől, imigyen: »Gór fiam, csalódtunk benned, már nem az vagy, aminek hittünk és ne­veltünk, mert már te is kommunista vagy!« Kakszi elvtárs elmondta, hogy ami­kor ezen időtájt ő is tovább akart tanulni, a tanítója arról akarta meg­győzni, hogy »kár azt elkezdeni ennyi iskolával fiam, hiszen hogyan lehet megtanulni nyolc év anyagát egy-két év alatt? Miért nem folytatja apja mesterségét stb ...« J£n megértem tanító úr aggályait, de akkor miért lett két fiából orvos, miért áldozott oly sokat gyer­mekeiért, hogy még nevelőnőkre is jutott »szerény« fizetéséből? Vagy talán nem érezte, hogy a Gór Ber­ták, Kakszi Lacik is a maga »gyer­mekei«, akiknek útját önként kellett volna egyengetnie egészen az egye­temekig? ! Régi eszmék és »áltanok« híve ön tanító úr, mely évszázado­kon át azt vallotta, hogy a paraszt gyermeke maradjon paraszt, a nincs­telen koldusé meg maradjon koldus maga is, az egyetemeket pedig el­lepik majd az úri-népség dédelgetett avenmékei! A község egyik általam nagyra be­csült iparosa elmondta, hogy a tanító úr az új házának ajtó-ablakait náluk rendelte meg, de az októberi »zűr­zavaros« napok idején leállítatta a munkát, mondván: »ne siessünk vele, mert hátha a rendszer megbukik és így nem lesz államosítva ez a lakása is...« A faluban úgy tudják, hogy a tanító úrinak gyönyörű lakását álla­mosították korább.m Miskolcon, és hogy 1946 táján Dédesen egy ideig jelentkeznie kellett a rendőrségen^ Csak azt nem tudják miért, én is csak sejtem!? Rengeteg apró-cseprő epizódot tud­nék még felsorolni, de úgy érzem, ennyi is elég, hogy meglássuk Hubai és Murvai tanítók »összeférhetetlen­ségének« okát és lényegét! í^supán még annyit: szeretném ^ tudni, milyen alapon szünetel évek hosszú során át az úttörőmoz­galom, mi az oka az egy főre eső 67 napos mulasztásinak, a gyenge tanul­mányi átlagnak, a hittanra járók hallatlan magas számának abban a kis tardonai iskolában, melynek fa­lait a nagy magyar mesemondó: Jó­kai Mór szelleme járja át, és még annyit: honnét vesz Ön annyi erőt ahhoz például, hogy a rendtartással homlokegyenest ellenkezően vezet be új »szokásokat«, ápolva a régi, a fej­lődésit gátló tradíciókat? Egyedüli eset az országban, hogy vásárok ide­jén reggel 4—5 órától 8-ig legyen tanítás, hogy a gyerekek elmehesse- nek szüleikkel tanulási helyett arra, vagy hogy helyismerettel nem ren­delkező fiatal tanítót félrevezetve, nem létező testvérének betegségére hivatkozva ellenkezése ellenére is hazaengedje a szülő kérésére gyer­mekét fonalat gombolyítani? Milyen alapon támogatja ön az olyan téves, a marad iságból fakadó nézeteket* hogy a gyerekek olyan joggal vegye­nek részt nyilvános táncmulatságo­kon, mint a felnőttek, mert ez így volt Tardonán mindig? ön is leg­alább úgy tudja, mint én — ha nemi jobban—.hogy a rendtartás törvény* melynek betartása kötelező minden­kire nézve! Ez alól persze Tardoná sem lehet kivétel! A mi pedig Murvai György tanítói ^ »összeférhetetlenségére« vonat­kozik, az a véleményem, hogy Önnel minden kommunista nevelő össze­ütközésbe kerülne és ön mindegyi­ket »kinyírhatná«, ha nem lenne ölyain pártunk, mely erejénél és ha­talmánál fogva meg tudja védeni leg­jobb kádereit, még akkor is, ha azok meg is botlanak néha! sí . ön egy küzdelmes élet után (amiben én kételkedem«) most csen­des, »megérdemelt« nyugdíjba vonul* államunk gondoskodik anyagi meg­becsülésének újabb formáiról. Vajon gondolt-e egy pillanatig is arra, hogy ugyanakkor az ön szégyenteljes in­trikája nyomán egy kommunista! tanító családi nyugalma, békéje hal­latlanul fel lett bolygatva, meg lett tépázva, hogy férj és feleség hetek óta csak egy-két órát alszik éjjel* miközben ön piruló arccal mosolyog álmában, puhára vetett ágyában?, Gondolt-e vajon arra, hogy egy kom­munista tanító két piciny gyermeké­nek arcára fagyott a*mosoly, és sok mindent hiába kérnek apjuktól, hi­szen június 20 óta egy fillért sémi kapott, a minap pedig »elibocsájtás- sal« kiadták munkakönyvét? .:. Bízom az igazság mindent fel-* ismerő, átformáló erejében, a párt tiszta és tárgyilagos ítéletében. A »Murvai-ügy« még nincs lezárva, a pontot azok teszik az ügy végére* akik erre hivatottak, és akik tudják kötelességüket, ha saját kádereink­ről van szó, ha őket kell védelembe venni! T tft lenne az ideje végre, hogy az 1 elvtársaink ellen valótlan in­trikát terjesztő egyénekre lesújtson minden területen a proletárdiktatúra ökle, és erőinket felmérve, frontális támadást indítsunk a pártunk sorait megbontani akaró minden nyílt vagy burkolt próbálkozás ellen. Tűrhetet­len az a helyzet, hogy az ellenforra­dalmi erők sorozatos kudarcai elle­nére még mindig telik »méregfogá­ból« annyira a belső ellenségnek, hogy saját kádereink húsába marjon* vagy a vér^i szíjjá úntalan. Csak közös összefogással és nagyobb szer­vezettséggel tudjuk felszámolni e lélekmérgező sötét erőket, radikáli­san lesújtva azokra is, akik segéd­kezet nyújtanak ádáz eülenségeink- nek és a párt kádereit ahelyett, hogy védenék, felelőtlenül »megbélyege­zik« és lehetetlenné teszik olyan idő­szakban, amikor soha nagyobb szük­ség nem volt kommunista nevelőkre* értelmiségi kádereikre e sokat pró­bált de újra virágzásnak indult oívszágbani SÍK ISTVÁty

Next

/
Thumbnails
Contents