Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-31 / 203. szám

* Eszakmagyarorszäg Szombat, 1957. augusztus ti. A Külügyminisztérium szóvivőjének sajtóértekezlete T Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a külügy­minisztérium szóvivője pénteken délelőtt sajtóértekezletet tartott. KÉRDÉS: A külügyminisztérium Szóvivőjének legutóbbi sajtóértekez­letén arra a kérdésre: „Mikorra vár­ható, hogy az Egyesült Államok kö­vetet küld Budapestre« — adott vá­laszát, a State Department szóvivője augusztus 8-án megcáfolta. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? VÁLASZ: Válaszként szószeri nt Idézem az United Press julius 14-i közleményét. A közlemény így hang­zót: “Az Egyesült Államok nem küld követet Magyarországra, az ameri­kai külügyminisztérium tisztviselői tegnap tájékoztatták az amerikai sajtó képviselőit arról, hogy Wailes Úr, a korábban kinevezett követ, akit 1957. februárjában Budapestről kon­zultációra visszahívtak, nem tér vissza Budapestre. Ehelyett az ame­rikai külügyminisztérium főtisztvise­lő jeként kinevezték egy légügyi kollé­giumba. A tisztviselők elmondották, nincsenek tervek új budapesti követ kinevezésére. A tisztviselők közölték, hogy a budapesti amerikai követség ügyvivőjéül Garret G. Ackersont je­lelték ki. Ackerson július 1-e körül érkezett meg a magyar fővárosba.« KÉRDÉS: Milyen szerepet játszott a máltai lovagrend a magyarországi, ellenforradalom idején? VÁLASZ: A máltai lovagrend raj- nawestfáliai szervezete Böselager bá­ró kezdeményezésére már jóval az ellenforradalom kitörése előtt javas­latot tett egy »Magyarország érdeké­ben kifejtendő akcióra.« Ezt a javas­latot a lovagrend kormányzata 1956 október 20-án elfogadta. A rajna- westfáliai szervezet tervének kivite­lezésére azonnal megtette a szüksé­ges intézkedéseket. Kíváncsi va­gyok, hogy -ez a középkorból itt fe­lejtett lovagrend melyik csodatevő szent segítségével tudta meg, hogy Magj^arországon ellenforradalom ké­szül? Természetesen sokkal valószínűbb, fiogy nem csodatevő szentek, hanem egyébb jó összeköttetéseik révén sze­reztek tudomást erről. Ez a tény, va­lamint a lovagrend tevékenysége is élénken meghazudtolja az ENSZ kü­lönbizottságának a magyarországi Spontán felkelésről Szóló jelentését. A szóvivő a továbbiakban rámuta­tott arra, hogy a máltai lovagrend megbízásából egy bizonyos Lands­berg gróf november 2-án már Buda­pesten feltűnt és azonnal felvette a kapcsolatokat Mindszentyvel. KÉRDÉS: Megfelel-e a valóságnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok hivatalos szervei nehézségeket tá­masztanak az elé, hogy Magyaror­szágra gyógyszereket szállítsanak? VÁLASZ: Ez valóban így van. A napokban levelet kaptunk egy ame­rikai gyógyszerésztől, aki mind a sa­ját, mind pedig sok más amerikai gyógyszerész nevében méltatlanko­dik emiatt és leírja, hogy gyógysze- ' rek Magyarországra való küldéséhez exportlicenszre van szükség, de en- ’ nek birtokában is csak különböző fel­hatalmazott ügynökségek révén lehet lebonyolítani a szállítást. KÉRDÉS: Adhat-e a-külügyminisz­térium szóvivője újabb Információ­kat a Nehru miniszterelnök és Szarka Károly külügyminiszterhe­lyettes között lefolyt beszélgetésről? VÁLASZ: A sajtóban közéltekhez nincs semmi hozzátennivalóm. KÉRDÉS: Milyen eredményekkel Járt ezideig Szarka Károly külügy­miniszterhelyettes ázsiai és afrikai útja? VÁLASZ: Szarka Károly külügy­miniszterhelyettes meglátogatta ín- diát, Ceylont, Indonéziát, Burmát és Egyiptomot, ahol vezető államfér­fiakkal tárgyalt. Utjának eredmé­nyeiről még nem áll módunkban ér­tékelést adni, de úgy tudom, hama­rosan hazatér. KÉRDÉS: Tudomásunk szerint a Nyugat-Németországba kitelepített németek egy része szeretne vissza­térni Magyarországra. Egyesek már vissza is jöttek. Hogyan áll ez a kér­dés? VÁLASZ: Ezt a kérdést a két or­szág illetékes szerveinek kell megtár­gyalnia. Az ilyen tárgyalások kezde­ményezését rendkívül megnehezíti a diplomáciai kapcsolatok hiánya; KÉRDÉS: Mikor kezdődik Tur- csányi Egon pere? Igaz-e, hogy Mind- szenty hercegprimást, mint tanút megidézik? VÁLASZ: Turcsányi Egon ügyének tárgyalására akkor kerül sor, amikor azt az illetékes magyar szervek jó­nak látják. A vád, vagy a védelem képviselőjének indítványára tanú­ként Mindszentyt vagy bármely más személyt meg lehet idézni. Nem hi­szem azonban, hogy erre sor kerül, KÉRDÉS: Milyen magyar kormány e- vagy parlamenti küldöttségek kül­földi látogatásaira számíthatunk a legközelebbi időszakban, s előrelát­hatólag milyen külföldi delegációk érkeznek hazánkba? VÁLASZ: Szeptember elején mon­gol kormányküldöttség látogat ha­zánkba. Az országgyűlés őszi üléssza­kára az NDK parlamenti delegáció­jának viszontlátogatását várjuk. Az Interparlamentáris Unió legközeleb­bi londoni ülésének ülésszakára szeptember 9-én magyar parlamenti delegáció utazik Angliába, Rónai Sándornak, az országgyűlés elnöké­nek vezetésével. E delegáció tagjai: Péter János, az Elnöki Tanács tagja, és Molnár Erik országgyűlési képvi­selő. KÉRDÉS: Milyen a magyar ENSZ- küldöttség összetétele a legközelebbi ülésszakon? VÁLASZ: Az ENSZ XII. közgyű­lésén a Magyar Népköztársaság kül­döttsége jelen lesz. A küldöttség ösz- szetételét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a napokban fogja jó­váhagyni, csak azután hozzuk a név­sort nyilvánosságra. KÉRDÉS: Miért nem adja meg az osztrák kormány a vízumot az Auszt­riába szökött magyar gyermekek ha­zahozatala végett Ausztriába készü­lő szülők küldöttségének? VÁLASZ: A magyar kormány ed­dig is számos lépést tett a nemzet­közi jog, az emberiesség, a családok együttélésének elve alapján, hogy a külföldre került magyar gyermekek mielőbb visszatérhessenek családjuk körébe. Sajnos, a megfelelő osztrák szer­vek nem mutatnak megértést a ma­gyar szülők jogos és emberileg érthe­tő kívánságával szemben. Augusztus 27-én ugyanis az osztrák külügyi hi­vatal jegyzékben közölte, hogy a delegáció beutazásához elvi meggon­dolásokból nem járulhat hozzá. A jegyzék utal arra, hogy az Ausztriá­ban tartózkodó magyar kiskorúak — állítólag — elutasítják a hazatérés gondolatát, azonban ismét emlékez­tetnünk kell az osztrák hatóságokat arra, hogy ezek a fiatalkorúak az osztrák jog szerint is jogilag cselek­vőképtelenek, tehát logikai és jogi abszurdum, a kiskorú gyermekek akaratára hivatkozni. KÉRDÉS: A tőkés, országok lapjai­ban hírek és cikkek jelennek meg arról, hogy a hazatért disszidenseket a bíróságok elitélik vagy internálják. A Cumhuriyet című török lap au­gusztus 19-i számában azt írja, hogy a Törökországból visszatért magyar disszidensek közül kettőt halálra ítéltek, nyolcat pedig 10—15 évig ter­jedő fegyházbüntetéssel sújtották' és a többiek iS nagyon rossz helyzetben vannak. Milyen képet tud adni a külügyminisztérium a hazatért szö­kevények helyzetéről? VÁLASZ: A hazatértek helyzetéről már sok szó esett legutóbb például a Hazafias Népfront és a Magyarok Világszövetsége tegnapi sajtóértekez­letén. Arra is többször rámutattunk már, hogy mind az 1957 március 31-ig érvényben volt kollektív amnesztia, mind pedig az azóta érvényben lé­vő egyéni amnesztia-lehetőség azt jelenti, hogy a hazatérő, volt disszi­denseket az illegális határátlépés büntette miatt nem vonják felelős­ségre. Az említett török lap cikkével kapcsolatban megjegyzem, hogy a mögött az a törekvés rejtőzik, hogy megállítsák a Törökországba került magyarok hazatérésére való jelent­kezéseket és Törökországból való me­nekülésszerű távozásukat. A ma­gyar disszidensek Törökországban nagyon rossz anyagi helyzetbe kerül­tek. Mutatja ezt az is, hogy a mint­egy 520 törökországi magyar disszi- dens közül kb 250 személy már el­hagyta Törökországot és tovább vándorolt, 129-en pedig hazatérésre jelentkeztek. Ilyen körülmények kö­zött tehát nem csoda, hogy a török sajtó különböző rémmesékkel igyek­szik a Törökországban élő magyar disszidenseket a hazatéréstől elriasz­tani. KÉRDÉS: Egy washingtoni sajtó­kommentátor a napokban arról írt, ho'gy Magyarország küldöttsége az ENSZ rendkívüli közgyűlésén „fel­függesztett státusú” lesz, mivel meg­bízólevelét sem el nem fogadták,, sem el nem utasították. Arról is írt ez a kommentátor, hogy magyar disszidens körökben úgy vélik, Kéthly Anna fel fogja kérni a XII. ülésszak résztvevőit, őt fogadják el Magyarország képviselőjének. Mi erről a külügyminisztérium szóvi­vőjének a véleménye? VÁLASZ: Az ENSZ különbizottsá­ga által készített jelentés hazuságai egyre inkább lelepleződnek a magyar nép előtt. Az imperialisták ezért mindenféle , jogtipró machinációval és rágalomhadjárattal igyekeznek a számukra kellemetlen tények továb­bi napfényrekerülését megakadá­lyozni. Ezek közé tartozik minden olyan kísérletük, amely Magyaror­szág törvényes kormánya ENSZ-beli képviselőinek megtámadására irá­nyul. Ami Kéthly Annát illeti: „ku­tyának eb a barátja”. Nem csodál­kozunk azon, hogy a külföldre szö­kött ellenforradalmárok a velük egy húron pendülő Kéthly Annát sseret­nék az ENSZ-ben Magyarország képviselőjeként látni. Kéthly Anna csak hazaáruló és szökevény bará­tait képviselheti, de semrniesetre sem a Magyar Népköztársaságot. KÉRDÉS: A külügyminisztérium szóvivője egyik korábbi sajtóérte­kezletén egy kérdésre válaszolva kijelentette, “hogy az amerikai követ­ség által Mindszentynek nyújtott me­nedékjog „erősen vitatható”, hogyan értelmezi ezt? VÁLASZ: A diplomáciai menedék­jog (a latinamerikai államok terü­letét kivéve) elavult intézmény. A területenkívüliség nem azt jelenti, hogy bármely külképviselet területe kívül esnék a fogadó állam terüle­tén, henem ez a tradicionális kife­jezése a külképviseleteket, illetve azok tagjait megillető személyes mentségnek. Ez a mentesség azon­ban csak arra a célra szolgál, hogy a külképviseletek zavartalanul vé­gezhessék feladataikat. A követségen való menedékjog nyújtása visszaélés_ a diplomáciai mentséggel és nyilvánvaló beavatko­zást jelent a fogadó ország belügyei- be, mart a legtisztább belügy, ha a fogadó ország az állampolgárai fe­letti büntető hatalmat gyakorolja. Ebből a szempontból teljesen közöm­bös, hogy politikai, vagy közönséges bűncselekményekről van e szó, mivel mindegyiknek az üldözése kizárólag az állam belső joghatóságának hatás­körébe tartozik. Van olyan felfogas, amely megengedhetőnek tartja a diplomáciai menedékjog nyújtását időlegesen akkor, amikor az illető országban nincsen törvényes rend és zavargások következtében emberélet forog kockán, de még e felfogás sze­rint sem tartható fenn a menedék a törvényes rend helyreállítása után. Ennek a gyakorlatnak megfelel az Egyesült Államok szolgálatának 1939-ben kibocsátott szabályzata is. E szabályzat III. részében a diplo­máciai menedékjoggal kapcsolatban olvasható a következő utasítás: A diplomáciai és konzuli tisztvise­lők személyi és hivatali állományán kívüálló személyek részére menedék nyújtása kizárólag emberiességi szempontok alapján történhet. A dip­lomáciai és konzuli tisztviselők me­nedéket nyújthatnak az olyan hivat- lan menekülőknek, akiknek élete tö­megzavargás (Mob-violence) miatt közvetlen veszélyben van, de csak addig az időtartamig, amíg az aktív veszély fennáll. Még kell tagadni az olyan személyek befogadását, akik a helyi kormány törvényes hatóságai­nak eljárása elől menekülnek. Ezek alapján jelentettem ki azon korábbi sajtóértekezleten, hogy Mindszenty menedékjoga az ameri­kai követségen erősen vitatható. (MTI) J-íáíéi a f%0’íű’todm TAVIRA1 északmagyarorszAg SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC. Mi, hernádcécei asszonyok tiltako­zunk és mélységesen elítéljük az ötös bizottság aknamunkáját, mellyel a Szovjetuniót és hazánkat akarja bemocskolni. Mi szeretjük és támo­gatjuk pártunkat és kormányunkat, s hogy hazánkban mi történjen, azt bízzák a magyar népre. KÖZSÉGI NŐTANÁCS Hernádccce. *--------------OQO--------------­T ÖBB MINT FÉLMILLIÓ FRANK HEVERT AZ ŰTSZÉLEN A franciaországi Dijonban egy be­törő több* mint két kilométerre talics- kázott egy páncélszekrényt, majd egy csendes mellékutcában megpró­bálta feltörni. Miután ez' nem sike­rült, egyszerűen otthagyta az útszé- len és kereket oldott. Reggel egy vasutas megtalálta a páncélszekrényt és értesítette a rendőrséget. A szek­rényben hiánytalanul megtalálták a benne őrzött 600.000 frankot. Andersen úr, a Hitlerrel kollabo­ráló dán hazaáruló politikus, jelen­tést ír a magyarországi »nemzeti felkelésiről az ENSZ-nek. Hans Speidel, Hitler tábornoka, Francia- ország egykori lcigázója, a párizsi »Diadalív« alatt masíroztatja az új fasiszta ármádiát. Nyugat-Európá- ban Hitlert segítő' nagykutyák és kisebb csábosok, áruló fasiszta po­litikai vezetők, társadalmi szövet­ségek, egyesületek, kamarák fasisz­ta elnökei lépnek a katonai zászló­aljak élére, ülnek a korábbi, vagy magasabb íróasztaluk mellé, állnak a szószékre, lépnek a világ szín­padára. A fasizmus borzalmaira még env* lékező tömegek tiltakoznak elle­nük, távozásukat követelik. De — sajnos — vannak, akik hamar fe­lejtenek, akik valamiféle álhuma- nitás alapján, a börtönben töltött (ha töltött!) idővel tisztára mosotl- nak látják az egykori fasiszta »méltóságot«, olyannak, aki »tiszta Iap«-pal indul újra az életbe. A nyugati fiatalság egy része nem ismeri ezeknek az uraknak a ko­rábbi ténykedését, csak a mai »nagy ember«-t látja. És tapsolnak nekik szószéken, katonai parádén és színpadon. Taps a hóhérnak? Ez igen! —* Csak gyomor kell hozzá! A szovjet interkontinentális rakéta nemzetközi visszhangja ÚJDELHI. (Tanjug) Nehru indiai miniszterelnök a Kongresszuspárt parlamenti csoportjának ülésén kom­mentálta a szovjet interkontinentális rakétáról szóló hírt. A többi között kijelentette, hogy ez az új fegy,7ei- józanító hatással lehet a londoni le­szerelési tárgyalásokra, s paraneso- lólag gyors megegyezést követel. A Hindustan Standard című lap úgy véli, hogy az új fegyverről szóló hír felélénkítheti a leszerelési tár­gyalásokat. OTTAWA. (TASZSZ) »A szovjet interkontinántális irányi Uraló löve­dék sikeres kipróbálását hírüladó moszkvai jelentés pánikot keltett az Egyesült Államok tájékozott körei­ben, s arra késztette őket, hogy sajtó- hadjárat indításával igyekezzenek a minimumra csökkenteni az oroszok eredményeinek jelentőségét, — írja a Torontóban megjelenő Globe and Mail című lap. — Oroszország akár ezt, akár bármilyen más szuperfegy­vert is előállíthat. Meg vannak hozzá az erőforrásai, anyagi eszközei, s ezenkívül még hatalmas tudományos és műszaki erőkkel rendelkezik.« A második világháború befejezése óta — írja a Montival Gazette — a kommunizmus még nemaratott ilyen gyors és sokirányú győzelmet. Diefenbeker kanadai miniszter­elnök elismerte, hogy Oroszország megelőzte az Egyesült Államokat az interkontinentális lövedékek előállí­tásában. »Ez a kijelentés. — írja koori- mentárjáfcan az ottawai Gitizen — lényegesen messzebb megy Dulles amerikai külügyminiszter nyilatkoza­tánál ...« PÁRIZS. (Reuter) A NATO euró­pai haderői főparancsnokságának szóvivője csütörtökön kijelentette, szövetséges katonai szakértők telje­sen lehetségesnek tartják, hogy a legutóbbi szovjet atomrobbanást atomtöltettel ellátott irányított löve­dék idézte elő. TOKIO. (TASZSZ) A Hokkaido Szimbun című japán lap írja, hogy az interkontinentális lövedék sikeres kipróbálásáról szóló közlemény, vala­mint a szovjet kormány leszerelési nyilatkozata a nemzetközi politikai élet gyújtópontjába került. — A szovjet javaslatok kétségkívül ésszerűbbek, mint a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok ja­vaslatai. A világ közvéleménye szenvedélye­sen óhajtja, hogy a nagyhatalmak éppen az idén, amikor az atomeé-5 fejlődése mind tovább halad, egyez­zenek meg legalább részleges lesze­relésben, legalább az atom- és hidf»- génfegyver-kísérletek eltiltásában. A választási harc hírei Nyugal-iiéinatországból A bonni hadügyminisztérium kob- lenzi beszerzési hivatalában súlyos visszaélések fordultak elő a nyugat­német hadsereg számára történő íegyverrendelések terén. Az Aden- auer-féle Kereszténydemokrata Unió a számára igen kellemetlen megvesz­tegetési botrányt igyekszik a vá­lasztások utánra elodázni, a szociál­demokrata ellenzék azonban a vis­szaélések nyilvános kivizsgálásá­nak követelésével lép fel. A Frankfurter Rundschau, a szo­ciáldemokrata befolyás alatt álló nyugatnémet .lap, konkrét adatokkal mutatja ki, hogy maga Adenauer, nyugatnémet kancellár is részese a megvesztegetési botránynak. A nyu gatnémet kancellár ugyanis — jó szolgálatot akarván tenni amerikai barátainak* •— utasítást adott 88 da­rab kiöregedett Fiat 86—K tipusu repülőgép megvásárlására, habár ő maga is tudta, hogy ezt a géptípust ma már egyetlen hadsereg sem tud­ja használni. Minden egyes repülő­gép 18 millió márkába került. Ilyen körülmények között érthető, a ke­reszténydemokraták meg akarják akadályozni a botrány nyilvános ki­vizsgálását. A parlament hadügyi bizottsága a vizsgálatot a nyilvánosság kizárásá­val tartja meg. Az ülésen „megdöb­bentő adatok” kerültek napvilágra. Eddig 52 hadiipari cég keveredett a botrányba. Strauss nyugatnémet hadügymi­niszter, akit hallgatósága már két alkalommal — Münchenben és Ham­burgban — kifütyült, legutóbb Es­Bár úgy lenne...! senben tartott választási nagygyű­lést — rendőri készültséggel. A gyű­lés ismét igen viharos volt. A hall­gatóságból ugyanis sokan közbekiál­tásokkal fejezték ki nemtetszésüket az áremelkedések és a monopolis­ták egyre korlátlanabbá váló ural­ma ellen. A közbekiáltásoktól meg­zavarodva, Strauss elárulta a táma­dó jellegű NATO valódi céljait, A többi között kijelentette, „adott esetben” a NATO arra kényszerül­het, hogy atombombákat dobjon le nyugatnémet területre. Strauss be­szédében határozottan elutasította az európai biztonsági rendszer meg­teremtésének gondolatát. MÜNCHEN. Baumgartner profesz- szor, a Föderális Unió elnöke, bírál­ta Strauss nyugatnémet hadügymi­nisztert, aki kétségbevonta, hogy a Szovjetunió rendelkezik interkonti­nentális rakétával. Csütörtökön Münchenben kijelentette, hogy a mi­niszter ostoba kérkedése csak növeli a nemzetközi feszültséget. WASHINGTON. Emanuel Celler amerikai demokrata képviselő csü­törtökön kijelentette: „az Egyesült Államoknak minden követ meg kell mozgatnia, hogy Nyugat-Németor- szágot a nyugati hatalmak legerősebb európai bástyájává tegye. Hangoz­tatta továbbá, hogy az Egyesült Ál­lamoknak támogatnia kell Adenauer kancellár újramegválasztását, mert Adenauer kancellár, nem pedig Ql- lenhauer, „az ellenzéki szociálde­mokrata vezér” a mi ütőkártyánk.** Emanuel Coller szerint „ez év vé­géig a Német Szövetségi Köztársaság a NATO legjelentékenyebb konti­nentális országa lesz. Nyugat-Német- ország van hivatva, hogy uralkod­jék „Kis-Európában”. (MTI)------------ooo-----------­K ÖZÉRDEKŰ HÍR A Dolgozók Közgazdasági Techni­kuma az 1957—58-as tanévtől kezdve a Közgazdasági Technikum ipari ta­gozatának (Miskolc, Palóczy u. 11. sz.) épületében folytatja működését. Az iskolában a beírásokat már az új helyen, 1957. szeptember 12-én és 13-án (csütörtökön és pénteken) tart­ják, délután 5 órától 7 óráig. Az I. évfolyamra 12-én csak könyvelőket, statisztikusokat és tervezőket írnak be, az egyéb beosztásban dolgozók 13-án iratkozhatnak. Az első rendes tanítási nap a Dolgozók Közgazdasági Technikumában szeptember 16-án délután 5 órakor lesz. Az iskolával és felvétellel kapcsolatban feivilÄa-psi- tást ad az iskola igazgatósága (Mis­kolc, Palóczy u. 11. sz. Telefon; 15-230J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents