Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-30 / 202. szám

Világ proletárjai egresüljetek ! TÓ ÉTVÁGYA'?! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI PÄRTBIZOTTSAGA LAPJA XIII. évfolyam 202. szám Ara 50 fillér 1957 augusztus 30, péntek jSajószöged és Tiszapalkonya között befejezték a II. számú 120 ki! ovoltos távvezeték építését A Tiszapalkonyai Hőerőműben termelt villamosenergiát tíz kilomé­ter hosszú magasfeszültségű távve­zetéken továbbítják az országos há­lózatba. A II. számú 120 kilovoltos távvezeték építését — amely Sajó­szögedet az erőművel köti össze — áprilisban kezdték meg. Az Orszá­gos Villamos távvezeték nyékládházi építésvezetői;égének brigádjai akkor vállalták, hogy a fontos munkát a megadott határidő előtt egy hónap­pal elvégzik. A dolgozók a tíz kilo­méteres szakaszon 46, huszonnyolc méter magas tartóoszlopot állítottak fel és azokra 60.000 kilogramm súlyú acél- és aluminiumhuzalt helyeztek el. Ezzel fogadalmuknak eleget téve, a II. számú távvezeték építését csü­törtök délután befejezték. A távve­zeték bekötésére előreláthatólag ok­tóberben kerül sor. Csütörtök reggelig terven felül 590000 téglát égettek Mályiban A mályi téglagyár dolgozói a hó­nap elején úgy határoztak, hogy résztvesznek a bányásznapi verseny­ben és terven felül gyártott, kiváló minőségű téglával segítik a borsodi bányászlakások mielőbbi felépítését. A téglagyáriak Ígéretükhöz híven augusztus havi tervüket már befejez­ték és csütörtök reggelig terven felül 590.000 téglát égettek. Ez a mennyi­ség csaknem 24 kétszobás bányász­lakás felépítéséhez elegendő. A biikkaijai helyzetet vizsgálja a borsodi talajvédelmi bizottság A Borsod megyei Talajvédelmi Bi­zottság tagjai megkezdték a megye helyzetének alapos felmérését. Az érdekelt szervek között már július elején felosztották a feladatokat. Hegy aljáról és a Rakaca völgyé­ről az Országos Talajvédelmi Tanács már előzőleg beszerezte a szükséges információkat és kidolgozta a továb­bi talajpusztulás meggátlását szol­gáló hároméves tervet. A helyi szak­értők most elsősorban a Bükkaljá- nak — Vatta vidékének — helyzeté­vel foglalkoznak, hogy ezen a szin­tén gyors beavatkozást igénylő te­rületen mielőbb nagy arányokban megkezdődjék a tervszerű talajvéde­lem. Megvan, kérem. Otthon, étteremben vagy akár az utcai »sátoros- - mindig jólesik a virsli tormával, avagy mustárral. Hazatért disszidensek sajtóértekezlete ges börtönben helyezték el őket. Ház­tartási alkalmazottnak szegődött el egy 11 gyermekes családhoz, a meg­feszített munka idegösszeroppanáshoz vezetett, de a szükséges pénzt így sem sikerült előteremtenie. Végül úgy sikerült hazatérnie, hogy egy honfitársától kapott pénzt. Itthon visszakerült régi munkahelyére. Ifi. Zsedényi József tatabányai nevelő is felült novemberben a fia­talok elhurcolásáról szóló rémmesék­nek, s Ausztriába szökött. Az egyik táborban magyar gyermekeket taní­tott, majd rövid idő után hazatért. Ismerősei ismét megtévesztették, új­ra Ausztriába szökött. Az osztrák rendőrségen a határátlépésért há- romnapi fogságra ítélték, amelyből azonban három hónap lett. Ennyi ideig tartották egyedül egy cellában, anélkül, hogy megmondták, volna, mivel vádolják és mi vár rá. Tiltakozása miatt később szigorí­tott ceüába került, ahol kikötötték, száját betömték. Kiszabadulása után egy. a magyar gyermekek számára felállított iparitanuló iskolába ke­rült. Nem volt egyéb kirakati intéz­ménynél, ahova a külföldi újságíró­kat, rádió és televízió riportereket vitték látogatóba. Zsedényi József­nek számos nehézség árán, szökve sikerült eljutnia a bécsi magyar kö­vetségre, majd hazájába. A fiatalkorú Dobronics László, ugyanebből az iskolából kiegészítette Zsedényi József beszámolóját. Daniberg Árpádné, a magyar disz- szidensek egy másik csoportjának sorsáról számolt be. Az Egyesült Ál­lamokba kerültek először a campkil- meri gyütőtáborba, majd egy isme­rős családhoz Kaliforniába. férje, mint autószerelő, munkát talált, volt lakásuk is. Lányuk, akik bajnoksá­got nyert műkorcsolyázó, megkísérelt állást szerezni egy hollywoodi jégre- vűnélü A gyermeket kísérő édes­anyát azonban már nem engedték be a megbeszélésre. Lánya elmon­dotta, hogy világkörüli úttal, csilla­gászati fizetéssel kecsegtették, de nem volt kétséges, hogy a csinos fia­tal lányokat nem a jégrevűnél kí­vánják felhasználni.Ekkor hatá­rozták el, hogy hazatérnek. A férjét azonnal elbocsátották. Newyorkba utaztak, ahol a mene­kültügyi szervek Magyarországra vo­natkozó politikai információkat kér­tek tőlük. Mindent megtettek, hogy eltérítsék őket szándékuktól. Amikor a kért információkat megtagadták, visszaszállította^ Őket Camp Khmer­be és letartóztatásba kerültek. Csak az • éhségsztrákkal való fenyegetés­nek volt köszönhető, hogy visszake­rültek Béesbe, majd sok viszontagság után hazaérkeztek. Végül Király János, a rajkai álla­mi gazdaság dolgozója számolt be az Ausztriában és Nyugat-Németország- ban töltött időkről. (MTI) Rádioizofop laborahóriumof' kap a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Rádioizotop-laboratoriumot kap az új tanévre a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. A vaskohászati tanszéken befejezték már az ehhez szükséges építkezést. A sugárzásmé­rő és egyéb műszerek egyrésze is megérkezett. Az elemtornyot, a szél­kereket, a távmanipulátorokat s a felszerelések jelentős részét a Ma­gyar Tudományos Akadémia bocsát­ja a tanszék rendelkezésére. A laboratóriumot előreláthatólag szeptember végén helyezik üzembe. Azonnal megkezdik több vitás kér­dés tanulmányozását, így a nem­fémes zárulmányok elosztódását az ■acéituskőkbari és az oxigénbefuváss hatásának elemzését az acél* kéntelenítés felyamaíára. A jelzett atomokkal való kísérle­teknek nagy jelentősége van a kohá­szati folyamatokban, mert segítségé­vel a vizsgálatoknál el lehet kerülni a munkafolyamatok megszakítását; Ezért a termelési szakemberek; á Lenin Kohászati Művek anyagvizs­gálói és a martinacélmű egyes' mű-i szaki vezetői máris bejelentették, hogy szeretnének résztvenni az izo­tópokkal való kutatásokban és e célból külön brigádot alakítottak; Aflf Bizri Szíriái vezérkari fonok interjúja Afif Bizri tábornok, a szíriai had­serég újonnan kinevezett vezérkari főnöke szerdán adott interjújában főleg az Egyesült Államok és Szíria kapcsolatai elhidegülésének kérdé­sével foglalkozott. Ezzel kapcsolat­ban a többi között kijelentette: „Szí­ria kis ország. Ha Amerika megtá­mad bennünket, természetesen ve­reséget szenvedünk, de minden bi­zonnyal hidegvérrel fogunk szembe­szállni a 6. flottával, vagy bármely más flottával, vagy hadsereggel. Aa utolsó szál emberig védeni fogjuk hazánkat, s biztos vagyok, hogy a világ közvéleménye nem marad szófiám az Egyesült Államok iiyea katonai kalandjának láttán”. Bizri tábornok hangsúlyozta, hogy Amerika háborúban legyőzheti Szí­riát, de nem lenne képes elfoglalni az országot, mert minden egyes szí­riai utolsó csepp véréig harcolna az agresszorok elpusztításáért. (MTI) ANKARA. Az- AFP értesülése sze­rint a hivatalos látogatáson Török­országban tartózkodó afgán király szerdán : kijelentette: „Politikánk Visszajön a nyár A hét folyamán hűvösebb óceáni légtömegek árasztották el szinte egész Európát, s a meleget keletre szorították. Csupán Görögországban és a Káspi-tenger feletti területe­ken maradt meg a harminc-harminc- két fokos nyári meleg. Szerdán dél­után hazánkon is heves záporok vo­nultak át, különösen a délkeleti or­szágrészen, csütörtökre virradó éj­szaka pedig országos eső volt, ami 4—40 milliméter csapadékot hozott. A hőmérséklet csütörtökön húsz fok alá" süllyedt. Megkérdeztük a Meteorológiai In­tézet távprognózis osztályát: vajon búcsút mondhatunk már a nyárnak, vagy csak rövid pihenőre vonult? — Sok ideje ugyan nincs már a nyárnak, de a bucsúzás korai lenne még — mondotta dr. Berkes Zoltán, az osztály vezetője — a jelek szerint most tartunk a mélyponton, s a hét végére lassú, fokozatos felmelegedés várható. A szél is elcsendesül, a fel- hősödés is csökken, úgy hogy a nyár visszatér még a jellemző 25 fok kö­rüli melegeivel. A jó idő előrelátha­tólag szeptember első heteire is ki­terjed. (MTI) I ! rDm BEU HATEZER FORINTJA iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinimiimiiiiiiiiimtiiiiiiii a semlegesség elvén alapszik? Egyet­len óhajunk, hogy minden országgal barátságban éljünk”. , PÁRIZS. A francia szociális hely­zet feszültsége, az algériai kérdés bo­nyolult volta, a1 gazdasági és pénz­ügyi nehézségek láttán Párizsban egyre több szó esik a Bourges—* Maunoury-kormány esetleges buká­sáról. Egyes körökben hát-nyolc hét múltán .jósolják a kormány bukását, TIRANA. Mehmet Shehau, az A1-: bán Népköztársaság minisztertaná­csánál? elnöke szerdán fogadta .Har­rison Salisbury!, a New York Times munkatársát. A miniszterelnök in­terjút adott az amerikai újságíró­nak. PÁRIZS. Az algériai nemzeti moz­galom a francia sajtóhoz közleményt juttatott el, amelyben állást foglal a francia kormány által tervezett kerettörvény ügyében. A Messzali Hadzs vezette mozgalom közleménye rámutat, hogy a kerettörvény valójá­ban egy lépés hátrafelé az 1947. évi algériai statútummal szemben. Az algériai nemzeti mozgalom megkö­veteli, hogy minden feltétel nélkül „kerekasztal-értekezletre” hívják össze az algériai nép valamennyi po­litikai, szakszervezeti és kulturális irányzatának képviselőit, s a francia kormány velük tárgyalja meg felté­teleit. DJAKARTA. Az indonéz kommu­nista párt soelabesi szervezete nyi­latkozatában tiltakozott az ellen, hogy a helyi katonai klikk harminc haladó személyiséget, a kommunista és nemzeti párt aktivistáit letartóz­tatta. CANBERRA. A Reuter közlése szerint Canberrában szerdán este közös angol-ausztráliai közleményt adtak ki azokról a tárgyalásokról, amelyeket Sandys angol hadügymi­niszter az ausztráliai kormány tag­jaival folytatott. A közlemény beje­lenti, hogy Nagybritamnia továbbra is jelentős szárazföldi, tengeri és légi haderőket tart Délkelet-Ázsiá- ban és Távol-Keleten. Az angol tá­volkeleti flotta támaszpontja To­pábbra is Szingapúr lesz. i szélyes, ártalmas a munka- j szakasz, ahol a fekete gyé- ! mánt, a szénére feltárói ' dolgoznak. < Dráb Béla egyike azok- j nak, akik a legtöbbet kap- ' ják. Mintegy 6000 forintot. \ Az új strandfürdő, a csillogó-villogó tetejű ven- \ déglő, a kuglipálya, a kulturház, ugyanúgy megszokott \ már számukra, mint a hűségpénz. Jellemző, hogy Dráb \ Béla vájár nem tudja megmondani, mikor is kapott \ legelőször hűségpénzt becsületes munkájáért. Csak azt < tudja, hogy ez a felszabadulás után volt. De termé- j szetessé vált számára is. Mint azt is, hogy lányait isko-« láztatja, hogy most a 6000 forintból felviszi őket Buda-« pestre és ami megtetszik nekik, azt megveszi. j MINDKÉT LÁNYA születéséhez történelmi dátum « fűződik. A nagyobb most 12 éves, a felszabadulás évé- « ben, a béke első. örömittas percében látta meg a vilá- 3 got. A másik, 1948-ban nyitotta ki csodálkozó szemeit, \ amikor már eldőlt nálunk a ki-kit győz le kérdés. A 2 béke, a demokrácia gyermekei már ők, tanulnivágyók, 5 szeretik a szépet. Nagyon vágyódnak Budapestre. t Októberben is értük küzdött az apjuk. Állandói munkával, a bánya, a fény megvédésével. Hiszen tudta, | hogy őket védi, ha a bányát védi. Ha nem ül fel azj uszítóknak és nem engedi, hogy kialudjon a fény a vá- I rosokban, falvakban, a saját lakásában ... } 6000 forint? Szép pénz, testvérek között is? Még« Dráb Bélának is, aki megszokta, hogy havonta több « mint háromezret visz haza az asszonyának. Ezret azért « berak a takarékpénztárba ... Gyűljön minél több! Nő-1 nék. a lányok, szükségük lesz majd rá. Ne mondják so-j hasem, hogy az apjuk nem gondolt rájuk. I A BÁNYA BEJÁRATÁNÁL kis csoportokra ősz- 4 lanak az emberek. Ki hazafelé indul, ki pedig eltűnik 1 a sötétbevezető úton. Dráb Béla is velük tart. I Jószerencsét! Dolgozzanak jól! J paszkodo hazakon voroslenek a cserepek. A kanyarnál hangos „jószerencsét” kíván egymás­nak két karbidlámpás. Az egyik jön, a másik megy. Itt találkoznak mindig. Dráb Béla útja sietős. Alig néhány órájá hagyta abba a műszakot, most ismét visszaindul a bányába. Ma nem tud nyugodtan pihenni. A lejtős, déli Il-es ereszkén dolgozik most és ott bizony sohasem lehet tudni, hogy az ember távollétében mi történik. Vészé-, lyes hely az. Dráb Béla tudja azt jól, hiszen több mint két éve csak vízhatlan ruhában dolgozik, először 11, majd 8 társával együtt. Csapatvezető. Megszokta a munkát, 13 éves korától járja a bányák mélyét, vájja a szenet. Nem kell félteni Dráb Bélát! Megállta ő a helyét a múltban is, amikor szakadt róluk a víz és egymás után betegedtek meg. Pedig mi volt akkor az ered­mény? Mit kapott cserébe a megfeszítő, kemény munkáért? Meglett 'férfikorában jutott túl először a bánya környékén. Akkor látta meg a Duna két partján tün­döklő fővárost, amikor a keresztény világkongresszusra beöltöztették a legjobban dolgozó bányászokat a ha­gyományos egyenruhába. Reprezentáltak velük ... Sé­táltatták őket... Otthon meg éhezett a család. * ; A FARKASLYUKI bányaüzem ablakában hosszú llistán olvashatók a bányászok nevei. Rendezték a hű- Iségpénzeket. A listán látható, hogy kinek mennyi jár, Ihány ezer forintra számíthatnak a bányásznap előtt !az emberek. Mindez természetesen igen sok tényezőtől Ifügg. A legfontosabbak közé tartoznak: a munka meny- myisége, minősége, hogy az egészségre mennyire ve­FARKASLYUK ... A dombtetőt megülte a nyárutói k csönd. 'Gy^goló kerítések tövén bujöcskát játszanak a gyerekek. A jö­vő hónvás7J5i A rlrtmhra ka­A Hazafias Népfront és a Magya­ltok Világszövetsége csütörtökön dél­előtt sajtóértekezletet rendezett a népfront székházában, amelyen a magyar és a külföldi sajtó képvise­lőinek alkalmuk volt találkozni több, hazájába visszatért disszidens- sel. , Szakasits Árpád mondott beveze­tőt, visszapillantva az ellenforrada­lom időszakára, arra, hogy az impe­rialisták gyűlölethadjárata, uszítása magyarok tíz- és tízezreit tévesztette meg, bírta rá arra, hogy elhagyják hazájukat. 1956 októberétől mintegy 176—177 ezren lépték át illegálisan az országhatárt, jelentős részük — mintegy 80 ezren — budapestiek. A disszidensek 90 százaléka Ausztriá­ba, 10 százaléka Jugoszláviába ment. így állhatott elő az a tragikus hely­zet, hogy az elmúlt év végén, s ez év elején magyarok tízezrei bolyong-, tak hontalanul Európa országútjain. Ezekre az emberekre támaszkodott például az ENSZ ötösbizottsága js © Magyarországról szóló, velejéig ha- "mg jelentés összeállításánál. A nagytöbbségre azonban nem ez (jellemző. Véreink szétszóródtak, ha- zátianul, elhagyottan élnek a világ minden táján. Harmincezren vannak ®z Egyesült Államokban, 16.700-an Angliában, 18 ezren Kanadában. 12—13 ezren Nyugat-Németország- ban, 11 ezren Svájcban, a többiek Európa és a tengerentúl számos más országaiban. Márciusi adatok szerint 35 ezer volt az ausztriai és 17 ezer a jugoszláviai menekülttáborök ma­gyar lakóinak száma. Szakasits Árpád elmondotta, hogy ez év májusáig mintegy húszezerre, napjainkig 25—26 ezerre tehető a visszatért disszidensek száma. Leg­többen Ausztriából, egyötödük Jugo­szláviából. kétötödük más nyugati országokból tért vissza. A nyugati \ országok hivatalos szervei nem egy- < •zer megfélemlítéssel és a legkülön- < bözőbb eszközökkel akadályozzák a 1 hazatérni szándékozókat. J — Minden becsületes magyarért < fáj a szívünk — hangoztatta —, felé- í lük nyújtjuk kezünket. Nem sajnál- < ■<iuk a tudatos ellenforradalmárokat, < a szökött fegyenceket, de rajtuk ki-] viil várunk mindenki mást, aki' visz- 1 sza akar térni, el akarja nyerni J honfitársai bocsánatát, akik a leg-J nehezebb napokban is kitartottak « szülőhazájuk mellett. Különösen 1 nem adhatjuk fel a küzdelmet az ] idegenbe sodródott gyermekekért, J fiatalokért. A 10—12 éves kisfiúk és * kislányok, a 15—17 éves Ifjak és ’á-3 nyok, akik szüleiktől, környezetük- i bői elszakítva külföldre kerültek, 3 nem »politikai menekültek-«... Az ő i hazahozataluk az egész társadalomi ügye, nemzeti ügy, amely iránt nemi lehet közömbös senki, akiben él azj emberiesség szikrája. \ Ezután a hazatért disszidensek kö- i zül elsőnek Galambos Sándor né tex-j tiltechnikus számolt be röviden sor- < sáról. * Ausztriából Angliába, egy zsúfolt. '* a minimális emberi körülményeket < is nélkülöző táborba került. A nél- ] külözéseken kívül a legszörnyűbb < benyomást az a megbélyegző bánás- < mód tette a magyarokra, amely a \ menekülteknek kijárt. A követségen; tett látogatása után »spicliként« tar- ; ToYák s-^roen. Mivel Angliában nem ; volt mpd.ia keresetre, Kanadába je- ; lentkezett, Montreálban egy közönsé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents