Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-16 / 164. szám

Kern, 1írt. J&lus Tt. fiSZAKMAGTA*0RS2/ 5 /t TIZENHARMADIK HAVI FIZETÉSÉRT — Jelentés az ózdi gyárból — A lig néhány hónap telt el, hogy ^ pártunk javaslatára kormány­zatunk nagyjelentőségű határozatot hozott az ipari termelés fejlesztésé­ről, a gazdaságosabb termelésről. A határozatban utalt a gyárak vezetői­nek és munkásainak feladataira, majd kimondotta, hogy amennyiben az üzem, a vállalat termelése ren­tábilissá válik, így nyereségrészese­dés címén az év végén 13-ik havi fizetéshez juthatna' hozzá a dolgo­zók és vezetők egyaránt. A határozat megjelenése után szinte megyénk valamennyi ipari vállalatainál nemes vetélkedés indult a gazdaságosabb termelésért. Az Ózdi Kohászati Üzemekben hasonlóan más vállalatokhoz, szinte állandó beszédtémává vált a kormánynak e fontos határozata. A munkások és vezetők szinte a nap minden órájá­ban erejüket latbavetve azon fára­doznak, hogy minél több forintot megtakarítsanak, minél olcsóbban termeljenek, a termelékenységet pe­dig növeljék. A 13-ik havi fizetés tehát igen Ösztönzőleg hat vezetőkre és munkásokra egyaránt. Tömegmozgalommá vált a szocialista munkaverseny A 13-ik havi fizetés igen nagy ösztönző erő a gyáioan. Ez elsősorban a szocialista munkaver­senyben mutatkozik meg, amely szinte napjainkban tömegmozgalom­má vált. A durvahengerdében pél­dául a trióhengersoron dolgozó kel­tés műszak munkásai a következőket határozták el: .. Július 1-től december 31-ig a fazonvasaknak mínusztűréssel való hengerlésénél — az előző évhez vi­szonyítva — 100 kilogramm henge­relt készárut, 3.2 kilogrammal keve­sebb anyagból hengeriünk ki. Ezzel 1780 tonna acélt takarítunk meg, amely több mint két millió forint megtakarítást jelent... A részleges és teljes selejtet együttvéve, az el­múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva, öt százalékkal csökkentjük, s így közel 60.000 forint megtakarítás válik lehetővé..; A járulékos terme­lést az évi megengedett 11.27 száza­lékról 10 százalékra csökkentjük ...« A durvahengerdei dolgozóknál így ■indult el a nemes vetélkedés mind­három műszak között a gazdaságo­sabb, az olcsóbb termelésért. Az el­ért eredmények arról tanúskodnak, hogy a hengerészek példamutatóan megállják a helyüket, hiszen a terv teljesítése mellett az olcsóbb terme­lés biztatóbb jeleit láthatjuk. A pártszervezetek kezdeményező munkát végeznek a kormányhatározat megjelenése ^ után a gyár pártszervezetei kezneményezően léptek fel a tervek teljesítése, az önköltség csökkentése, az üzemek rentabilitása érdekében. A gazdasági vezetéssel karöltve egy műszaki értekezletet tartottak, ahol részleteiben megvizsgálták a gyár gazdaságosabb termelésével össze­függő valamennyi kérdést. Ezen az értekezleten kidolgoztak egy általá­nos irányelvet, a gyár munkáját ille­tően. A széleskörű vitában a műszaki vezetők igen hasznos javaslatokat tettek. A gyár kollektívájának komoly nehézségekkel kell megküzdenie, hi­szen az elmúlt évben éppen az ellen- forradalom következtében mintegy 60 millió forintos veszteségről ad­hattak számot. Ez évben komoly erő­feszítéseket kellett tenniök, hogy el­érjék az 1956-os év termelési szintjét s eredményeit. Az első negyedévben 24 százalékkal, a második negyedév­ben 6 százalékkal volt magasabb a gyár költségszintje a múlt év azonos időszakához viszonyítva csupán, ha csak a bérekkel és ennek közterheire vonatkozó emelésekkel is számolunk, így érthető az a határozottság, amely a párt, a gazdasági és a szakszerve­zeti vezetők munkájában megnyilvá­nul a kormány határozatának végre­hajtásában. 30 millió forinttal kell a költségeket csökkenteni ki em kisebb feladatról van szó, minthogy december 31-ig a gyár* termelési költségeit 30 millió forinttal csökkentsék. Az eddig ki­adott műszaki intézkedések a 22 mil­lió forint megtakarítását fedezik, csupán 8 millió forint megtakarításá­nak feltételeit kell megteremteni. Ezért szálltak most harcba a gyár műszaki vezetői és fizikai munkásai, ezért igyekszenek alkotó munkájuk­kal még jobb termelési eredménye­ket elérni. Az elmúlt héten szinte valamennyi üzemben termelési értekezletet tar­tottak, ahol megvitatták az üzem, a brigádok, az egyes munkások felada­tait. Ezeken az értekezleteken ver­senykihívások születtek, számos dol­gozó konkrét felajánlást tett s így minden remény megvan arra, hogy az ózdi munkások harcát a tizenhar­madik havi fizetésért siker koro­názza. « Ö römmel üdvözöljük az ózdi gyár párt, gazdasági és szakszerve­zeti vezetőinek kezdeményezését, mely a kormányhatározat végrehaj­tását szorgalmazza. Örömmel üdvö­zöljük a gyár egész kollektívájának lelkes tevékenységét, mely a 30 mil­lió forint megtakarítását szorgal­mazza, illetve a 13. havi fizetés biz­tosítását jelenti számukra. Reméljük, hogy e lelkes munkájuk gyümölcse az év végéig megérik s asztalukra kerül a jó munka jutalmául. Ehhez kívánunk sok sikert, ózdi elvtársak! (dgy.) Példamutató kulíurmunkások Miskolci jegyzetek ÖTEVES ÜGY Alig három hónapja, hogy a gö- römbölyi művelődési házban valami megmozdult. Először mindenki azt gondolta: Uj seprő jól seper...: De ahogy múltak a hetek, hónapok, egy­re bizonyosabbá vált, hogy itt több­ről van szó. Az új vezetéssel új szel­lem költözött a görömbölyi fiatalok közé. Nemcsak jeleneteket tanul­nak, nemcsak táncpróbákra járnak el szorgalmasan a nyári munkák fá­radsága után, de arra is jut idejük és erejük, hogy parkosítsák a műve­lődési ház környékét. Sőt, a napok­ban a szabadtéri színpad munkálatai­hoz is hozzáfogtak. Az odatévedt ember nyüzsgő fia­talok sokaságára, porfelhőre lesz fi­gyelmes. A derékig meztelen fiúk a nyári délután melegében a lépcsőze­tes ülőhelyek alapjainak munkálatai­hoz láttak. Először csak hárman, né­gyen. Aztán jöttek azok is, akik az utcán arra jártak ... Először vona­kodva, hogy hát lehet-e segíteni? Se­gíteni mindig lehet. Itt a lapát és máris több föld mozdul meg az egyre szaporodó ásó, csákány és lapát mun­kája nyomán. Igaz, Leskó néni, a gondnok először morgott, mert bi­zony ki kellett vágni egy pár málna­bokrot, de miikor Ficzere igazgató utakra indultak és csatlakozásra szó­lították fel azokat a kis- é's közép- nemeseket is, akik korábban Thököly seregében katonáskodtak. A jobbágy- falvak népe nagy tömegekben oda- állott a kurucokhoz, de a kuruc sza­badságharcosokkal tartottak az ott­honából elüldözött, Göncre, majd Kassára menekült pataiki kollégium fegyverfogható diákjai is. Thököly Imre azonban a török porta segítségével késett. így a hegy­aljai kurucoknak maguknak kellett szembenézniük azzal a hatalmas csá­szári sereggel, amelyet Becs a ma­gyargyűlölő Vaudemont Károly veze­tésével Hegyaliára küldött. Július 17-ón érkezett a lotharingiai herceg Tokaj alá, amelyet 1000 gyalogos és 400 lovas védett. Irtózatos ágyútüz alatt tartotta két napon át az ellen­séges túlerő Tokajt. Közben rettene­tes utcai harcok dúltak, s az ellenség valósával felperzselte az erődökké átalakított lakóházakat. Végül is kénytelen volt Tokaji Ferenc feladni a várat. Az éj leple alatt Rakamaznál átúsztak a Tiszán. Egy részük Ba­jusz Gáspár vezetésével déli irány­ban Törökországba menekült, másik részük Tokaji Ferencet követve, is­mét a zemplóni-abauji hegyekbe vette be magát. N éhány hétig az erdőségekben tartózkodtak s rajtaütéseik­kel érzékeny veszteséget okoztak a megszálló vasasoknak. De amikor vezérük, Tokaji Ferenc áru­lás folytán a császáriak kezébe ke­rült, jobbágy katonái Thököly hívá­sára, átlépték a határt és kerülő uta­kon szintén Törökországiba menekül­tek. Sárospatakot július 21-én kezdte ostromolni Vaudemont. A várvédő parasztkatonák 3 napi T tartották ma­gukat. Ekkor is csak a herceg ígére­tében bízva hajló1 k a vár feladá­sára. Vaudemont azonban azt tar­totta, hegy a «rebelliseknek adott ígéretet megtartani nem szükséges«. Ennek megfelelően szörnyű bosszút állt Tokaj, Patak és az egész Hegy­alja lakosain. A részegen garázdál­kodó vasasok válogatás nélkül kard­élre hányták az öregeket, csecsemő­ket, férfiakat, nőket. A fogságukba eset/, kuruc katonákat pedig nagy előszeretettel húzták karóba. A fel-< jegyzések szerint bitófán függő ésf karóba húzott parasztokkal volt tele a határ 1697 nyarán Pataktól Tokajig. Ezeknek a rettenetes időknek a bor­zalmairól egyébként így kesereg az ismeretlen kuruc költő: Kiált Tokaj vára, jajgat Patak vára, Kinek most hallatik rettenetes jaja. Ki siratja urát,, ki jajgatja társát, Ki apját, ki anyját, szánja szép magzatját. Sok asszonyi állat gyermekét fölvette, Vele szép magzatját az Tiszába ölte. elv társ azt mondta, hogy ő lemond a saját részéről, Leskó néninek is megkönnyebbedett a lelke... És az ajánlkozók napról napra jön­nek. Van, aki az ajtókat, ablakokat akarja befesteni. Más pedig a fala­kat kívánja rendbehozni, ismét má­sok oszlopnak való fát kerítettek. Szóval ki-ki saját lehetőségeinek fi­gyelembevételével kiveszi részét a nagy rendezésből. Hiszen az övék a művelődési ház. Ezt most már érzik. Ök azok, akik estéről estére össze­gyűlnek próbára, könyvolvasásra, bil- liárdra. Hátha még egy kis sört is lehetne kapni a közelben... A szorgalmas munka előharcosai az igazgatóhelyettesek, ök irányítják és ők mutatnak jó példát. Mólnál* István, Bojkó István, Bódvai András, Orosz János és Soltész István az el­sők között voltak, akik megfogták a szerszám nyelét. De Szabó József, Vinter Bertalan, Husenyica Ferenc és Leskó József színjátszók sem ma­radtak el tőlük. Borbély Tibor, a fut­ballista itt is megmutatta, hogy helyt áll. Csatlószki János mindig a legelső a munkánál. De már új jelentkezők is jöttek. Vince László, Károly Ottó, Kocsis László, Burján József, Burján István, Kristóf Ferenc és Vigyó Gyula beje­lentették részvételüket a következő napi munkában. A szépítés! munka folyik tovább nagy lendülettel. És az irigyek, akik megszólásukkal szeret­nék megbontani az ifjúság kialakult egységét, Görömbölyön csúfos ku­darcra vannak ítélve. O. E. TESSÉK CSAK VÉGIGSÉTÁLNI Miskolc főutcáján. Csaknem min­den második üzlet redőnye le van húzva, melyet hosszú éveken keresztül >fel sem nyitnak. A boltok helyén raktárak, irodák terpeszkednek. Az OFOTÉRT, a Szemere utca sarkán, kicsiny, korszerűtlen bolt­ban van összezsúfolva. Az ott dolgozók munkája rendkívül nehéz. Sok szemüveg megy kárba azért, mert kicsiny a helyiség. Már 5 esztendővel ezelőtt az OFOTÉRT kérelemmel fordult a városi tanácshoz, hogy vagy megfelelő helyiséget biztosítsanak számukra, vagy adják át részükre a szomszédos cukorkaüzletet. A városi tanács határozatot hozott, hogy a cukorkaüzletet szün­tesse meg a Miskolci Élelmiszer Kisker. Vállalat. Ezzel lehetővé vált volna az OFOTÉRT bővítése. A határozatot senki sem hajtotta végre. A cu­korkaüzlet ma is ott van. Szükség van rá. Elismerjük, hiszen így is ke­vés az édességbolt Miskolcon. Azonban nem feltétlen szükséges, hogy a jelenlegi helyén működjék. Átköltöztették volna már a cukorkaüzletet, azonban akadályokba ütközik. Nincs helyiség. A vállalatok túlságosan soviniszták. Nem használják ki a részükre kiutalt helyiségeket. Pillantsunk be a Magyar Hirdető Vállalat miskolci irodájába. Hár­man dolgoznak három irodában. A legbelsőben, a vezető szobájában ha­talmas rekamié és hosszú fotel. Megkérdeztük a kirendeltség vezetőjét, hogy miért szültséges ilyen nagy rekamié és hosszú fotel? Szemrebbenés nélkül válaszolt: — Ha Budapestről, a központból jönnek, itt szoktak megszállni, mert nem kapnak szállodai szobát. Furcsa indok. Nyilván, ha érkezés előtt bejelentenék szállodqigé- nyűket, tudnának férőhelyet biztosítani számukra s akkor nem kellene hálószobának használni az irodahelyiséget. Sajnos, igen sok bolthelyiség, amelyben iroda székel, nincs kihasz­nálva. A Tanácsháztéren az autóbusz- és villamosbérlet kiadás két bolt­ban történik. Egy hónapban mindössze 8—10 napot veszik igénybe a he­lyiségeket, mégis fenntartják. A távolmultban már egyszer beszámoltunk arról, hogy Miskolcon hány üzlet helyén irodák, raktárak terpeszkednek. Cikkünk pusztába kiáltott szó maradt. Az illetékes szervek semmi intézkedést nem tettek, hogy a kihasználatlan holt helyiség eket más, hasznosabb célra adják át. Az GFOTÉRT csupán csak ígéretet kap, semmi többet. A vásárlók tömke­legé hosszú órákat várakozik, míg szemüvegét átveheti, természetesen emellett hosszú heteket kénytelen várni, mig a szemüveget a túlzsúfolt műhelyben el tudjak készíteni. HELYESNEK TARTANÁNK, ha a városi tanács végrehajtóbizott­sága felülvizsgálná ezt a helyzetet, s a Magyar Hirdetőhöz hasonló, ké- nyelmeskedő vállalatokat szűkebb helyiségbe szorítaná, s a megüresedett boltokat átadná a kereskedelemnek. Pásztory Július 15-től, hétfőtől olcsóbb lett néhány élelmicikk Július 15-től a mák kilónként J4 forint helyett 40 forint, az 1 kilós dobozba csomagolt sertéshús-krém 24 helyett 20, a félkilós doboz 12 he­lyett 10, a szovjet export halpásté­Vasámapról hétfőre virradó éjjel hatalmas felhőszakadás volt Buda­pest—Hatvan között, s ennek követ­keztében Pécel és Isaszeg között a hegyekből lezúduló víztömeg jelentős károkat okozott a kétvágányú vasút­vonalon is. A két állomás között mintegy 45 méter hosszúságban mindkét vágánynak az alépítményét elmosta a víz, körülbelül két és fél­méter mélységben. Megrongálódtak a felső vezetékek oszlopai is, továbbá károk keletkeztek a biztosító beren­dezés kábelében. Ugyancsak eközött a két állomás között egy más szaka­vérrel tajtékozék az Tiszának habja, Rakva volt holttesttel az város utcaja. Í gy végződött a 260 évvel ez­előtt kirobbant hegyaljai fel­kelés, amely történelmünk­ben egyik legnagyszerűbb népmoz­galma volt a Rákóczi^szabadságharc előtti időknek. A vezetők közül Sza- lontai György sorsáról semmit sem tudunk. Tokaji Ferenc és Kábái Márton haláláig az osztrák császár börtönében sínylődött. Jobbágy kato­náik hét esztendeig a török porta kegyelemkenyerén tengődtek, de amikor a vezérlő fejedelem 1703-ban kibontotta a szabadság zászlaját, azonnal jelentkeztek a drága haza védelmére és «törökországi had« né­ven vettek részt ismét a nemzeti füg­getlenségért vívott kuruc harcokban. S bár sem 1697-ben, sem később Rákóczi idejében nem vihették győ­zelemre a magyar szabadság zászla­ját, nevük mégis odakerült történel­münk legszebb lapjaira, és hősi példaadásukkal arra tanítják a késő utódokat: szeressük hazánkat mi is olyan forró, lobogó szeretettel, aho­gyan Tokaji, Szalontai, Kábái Rá­kóczi jobbágykatonái szerették. Úttörő vezetőképzés Csillebércen »KIMSZ-esek vágtak hajdan e tájnak, Élükön Ságvári járt....« Pár nappal ezelőtt 700 úttörő csa­patvezető hagyta el a csillebérci nagylábort. Itt ismerték meg a tá­bori élet szépségeit, nehézségeit. A 14 napi munka után csapatvezetőink próbáztak. 700 csapatvezető kapta meg az I. országos csapatvezetőképző tábor próbáinak letételéről szóló iga­zolást. Az itt elsajátított ismeretek felhasználásával szervezik és veze­tik otthon tovább csapataikat. Ma ismét új lakók vidám dalától hangos a tábor. 800 ifjú rajvezető és őrsvezető vette birtokába a sátrakat azzal az elhatározással, hogy a meg- újhodott úttörőmozgalom célkitűzé seit magukévá tegyék és a 2 heti ke meny munka után eredményes őrs vezetői, illetve rajvezetői próbát te gyenek. Amíg eddig eljutnak a pajtások, hosszú utat kell megtenniök. El kell sajátítaniok az úttörőélet legfonto­sabb ismereteit, mint például a sá torverés, — szakácskodás, — tájéko zódás, — a kirándulásoknál nélkü lözhetetlen első segélynyújtás, — hír adás és még sok más érdekes és ro­mantikus ismeretet. GYÖRGY LÁSZLÓNÉ pedagógus munkatárs tóm 12 helyett '9 forintba kerül. A friss, a konzum, a meszes, stb. tojás is általában darabonként 10 fillérrel olcsóbban szerezhető be. (MTI) II hatalmas felhőszakadás Pécel és Isaszeg között mintegy 45 méter hosszúságban kimosta a vasútvonalat Gyors ütemben folyik a helyreállíts szón körülbelül 500 méter hosszúság­ban szórványosan a talpfák ágyaza­tát mosta ki a víz. A helyreállítási munkálatok hétfőn a kora hajnali órákban gyors ütem­ben megindultak és mintegy 250—300 pályafenntartó munkás dolgozik. A MÁV természetesen gondosko­dott a Budapest—Miskolc közötti vo­nal forgalmának lebonyolításáról, s mindent megtesz, hogy a felhőszaka­dás okozta nehézségeket minél előbb elhárítsa és ismét zavartalan legyen a közlekedés. (MTI) Kenyérgabona és takarmánygabona szállítására és tárolására alkalmas HASZNÁLT ZSÁKOL 19.20 forintos fogyasztói árban korlátlan mennyiségben kiszolgálunk földművesszövet­kezeteknek, állami boltoknak és közületeknek Rendeléseiket MÉSZÖV Nagykereskedelmi Osztálya, Miskolc, Bolyai János u. 2. szám (Gázgyár mellett) kérjük beküldeni. Jön! A Jön! INI U INI ©ÁRU A INIAGíY CIIRIKCUSZ A műsor keretében: a hét Hermanos bravúros lovasmutatványai, két Botew bolgár excentrikus artisták, a két Hegyess’ fényzsonglőrök, a két Deák a cirkuszkupolában., Donnert - Vidos—Jancsi—Muszi közkedvelt bohócok, légiornász majmok, öt szibériai barnamedve, állatrevü Horváth idomításában. Kisér és közreműködik: Molnár Gyula 10 tagú tánczenekarával DÍSZELŐADÁS: Július 17-én, este 8 órakor a BÉKE-téren! Jegyelővétel délelőtt 10 órától a cirkusz pénztáránál!

Next

/
Thumbnails
Contents