Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-16 / 164. szám

r . SÁRGA, meg zöld ter­hétől oldalt billen a mező szárnya. A keresztek egy­másba kapaszkodnak a lan­kán. Tegnap eső áztatta a szerencsi határt, ma nap süti. A kövér szemen pattan a feszes toklász. Szemlátomást duzzad a jókorjött esőtől a barnás- zöld cukorrépalevél, meg a kukorica. Párazik a föld. A tűző nap új esőt ígér. A tanya mellett öt-hat ember tanácskozik, az Élelmiszeripari Minisztérium küldötte, meg a szerencsi célgazdaság vezetői. Az aratásról beszélnek. Eperjesi István igazgató elégedett örömmel újságolja, hogy ha esőt nem kapnak, már a múlt hét szombatjára befeje­zik az aratást. Nem baj! Az eső is kellett! A hét közepére így is kész leszünk. Az ősziárpa már mindenütt kereszt­ben áll. — 500 katasztrális holdat arattak le, 10,2 má­zsát ígér holdanként. — Nehéz, nagyon nehéz az idei aratás. Hét éve dolgozom itt — ilyen kemény sohasem volt. A vihar majd mindenütt ledöntötte a vetést. Fürge „Zetor” pöfög előttünk. Fűkaszát vontat. Szerencsen fűkaszával aratnak? — Vaskaszás, így hívják az aratók — mondja Ru- asiczki Tivadar, a malomtanyai, üzemegység vezetője. — A dűlt határt nehéz kombájnolni. aratógéppel sem lehet kifogástalan munkát végezni. Mégsem mondtak le a gépi aratásról. — Tavaly arattunk először fűkaszával. Várakozá­son felül bevált. — Eperjesi István igazgató karonfog. menjek, nézzem meg a .tarlót. Kisebb, mintha kézi ka­szával vágnánk. Három-négy centiméternyi lehet. Ez igen sokat számít nálunk. Nagy szükségünk van a A VASKASZAS yYyyYYwywYWYWWwwyy) szalmára. A célgazdaságban 1,6 számos állat jut egy hold földre. Már végzett is a vas­kaszás. Kora reggeltől késő estig dolgozik. 15—20 hold a napi teljesítménye. Bőven akad munkájuk a marok­szedőknek. Vagy húszán dolgoznak egy gép után. Nyo­mukban keresztekbe kerül a kalász. Az aratásra mintegy 600 arató szerződött a célgaz­daságba. A szomszédos Szabolcsból jöttek a legtöbben, de innen, Borsodból is vannak. Taktaszadáról össze­sen negyvenen dolgoznak itt. Borbély Ferenc bácsi a legöregebbjük. Nyolc éve minden nyáron itt arat. Most munkacsapatvezető. ARRÉBB fiatal lányok szedik a markot. — Honnan jöttek? — kérdem. — Keikről — így mondják a Szabolcs megyei Kék községet, hogy Keik. — Ha Keik, hát legyen keik, mint a Pankotai Er­zsi szoknyája — mondom én, mire Erzsi durcásan rám­veti tüzes, legényfogó szemét. Mellette, mint pipacs a búzatáblában piroslik a másik keiki Erzsiké, Lukács Erzsébet. Egy szóra sem állna meg munka közben, csak úgy kévét kötve vála­szol. hogy nemcsak ők ketten vannak itt Keikről. A keresztek árnyékában idősebbek nézik a búzát. — Jó lesz... jó a’. — Átlagban 15—16 mázsát várunk, de a gazdaság­nak van egy 10Ö holdas táblája, amely 20 mázsát ígér ; holdanként. Üjra itt a vaskaszás. Kalász fölé hajlanak a kéki ! lányok. Keresztbe rakják az öregek. NAGY ZOLTÁN cA gjjwiitkek.í^t- -- — - '■■■■A. Amikor két héttel ezelőtt felszerelték a megyei Semmelweis-kór- ház paralizis osztályát, sokan kézlegyintéssel válaszoltak, majd kicsiny- i lően hozzáfűzték: semmi az egész. Pedig sok-sokezer forintba került népi államunknak. Semminek J vélik, hogy a súlyosabb paralizisben szenvedő gyermekeket külön re­pülőgéppel viszik Budapestre — amelyért a szülő természetesen egyet- ! len fillért sem fizet. A kicsinyeseknek, a kétkedőknek vasárnap újabb választ adott a munkás-paraszt forradalmi kormány. A közelmúltban tárgyalásokat kézdett külföldi államokkal a gyermekparalizis elleni védőoltóanyag beszerzésére. A tárgyalások eredménnyel jártak s így Borsod-Abáuj- Zemplén megye is, mint az egyik érintett terület ingyenes oltóanyagban részesült. Kétéves korig bezárólag a gyermekeket az állam ingyenes védőoltással látja el, mely védettséget ad a szervezetnek a pusztító pa- ralizis-járvány ellen. Az utóbbi hetekben és napokban a spekulánsok igen nagy hasznot húztak a megriadt édesanyák könnyeiből, félelemérzétéből. Számtalan esetben megkísérelték, hogy közönséges hamisítványokat adjanak el Salk-vaccina helyett. Ha mégis külföldi rokonaiktól oltóanyagot kap­tak, rendkívül magas áron értékesítették. Most. amikor az ország meglehetős nagy anyagi nehézségekkel küzd. nem sajnálja a kormány a milliókat azért, hogy gyermekeinket megvédje a pusztító járványbetegségtől, hogy letörölje az édesanyák könnyeit, hogy félmelegítse az aggódó szülői szíveket. A kétkedők és sokszor az ellenség szószólói csattanós választ kaptak most. A munkás-paraszt forradalmi kormány ingyenes' védő­oltóanyagot biztosít a gyermekek oltására. Gátat vetettünk a fertőzés­nek és gátat vetettünk a lelketlen uzsorások, pénzharácsólók (izei­méinek. (pdsztory) Gyorsabban, pontosabban, balesetmentesen A miskolci Autóközlekedési Igaz­gatóság nagy feladatok előtt áll. A különböző autóközlekedési vállala­tok kötelessége, hogy Északmagyar- ország területén a bányászokat, kohászokat és más ipari dolgozókat munkahelyére szállítsák. Emellett az autóközlekedési vállalat bonyo­lítja le a teheráruk pontos, időbeni, hiány nélküli elszállítását. Az októberi ellenforradalmi ese­mények nagyon megnehezítették az autóközlekedési vállalatok munká­ját. Amellett, hogy az ellenforradal­márok temérdek gépkocsit üzem- képtelenné tettek, nagy mértékben jelentkezett a tél elején az üzem­anyag és a gumihiány is. Az első negyedévben az autóközlekedési vállalatok dolgozóinak nagy felada­tokat kellett elvégezniök, hogy a kieséseket, hiányosságokat pótol­ják. Az első és még a második ne­gyedévben is.komoly feladatot je­lentett, hogy az Autóközlekedési Igazgatóságnak az ellenforradalmi események hatására történt helyen­kénti jogtalan béremeléseket, ma­gyarul pénzszórásokat megszün­tette. Az Autóközlekedési Igazgatóság és a fennhatósága alá tartozó válla­latok dolgozói megoldották a nagy feladatokat. A személytársasgép- köcsi közlekedésben sikerült a bá­zisban meghatározott feladatokat teljesíteni. A teheráruszállításnál az áruáramlás teljesen megváltozott. Elmaradtak az addig nagy súlyban jelentkezett tömegáru fuvarozások. A változott körülmények következ­tében visszaesett a fajlagos bevétel és napi fuvaróra teljesítés. A második negyedévet az Autó- közlekedési Igazgatóság vállalatai a nyári és őszi csúcsforgalom foko­zott igényeinek kielégítésére szen­telték. Előkészítették a vállalatok gépkocsiparkjait, hogy a nyár és az ősz folyamán minden kocsi üzem­biztosán bonyolíthassa le a forgal­mat. Az Autóközlekedési Igazgatóság az első negyedév befejeztével mun­kaversenyt indított, amelyben ed­dig a 31-es, 32-es és 34 számú autó- közlekedési vállalat jár élen. Az autóközlekedési vállalatok most dolgozzák ki a jövő félév murt- kaversenyének feltételeit. Elsősor­ban a hároméves beruházási tervek elkészítése jelent komoly feladatot. A munkaverseny célja a fegyelem megszilárdítása, a károk és balese­tek csökkentése, a teljesítmények fokozása, az önköltség csökkentése. A vállalatok gépkocsivezetőinek kezdeményezésére verseny indult a gépkocsik állagának megóvására, a vállalati gazdálkodás megszilárdí­tására. Az Autóközlekedési Igazgatóság úgy számítja, hogy a közeljövőben a munkaverseny fellendülésével megindíthatják Miskolc—Kazinc­barcika—Ózd--Salgótarján váro­sokban a tehertaxi fuvarozást is; Versenyben a Borsodi Htiertfmü dobozát A Borsodi Hőerőmű dolgozói az első negyedév végén annak a kí­vánságuknak adtak kifejezést, hogy a hőerőműnél ismét indítsák el a szocialista munkaversenyt. A hő­erőmű kommunistái és pártonkívüli dolgozói tisztában vannak azzal, hogy jövő eredményeink megalapo­zottságát csakis azzal tudják bizto­sítani, ha kellő mennyiségű villa­mosenergiát biztosítanak a nehéz- és feldolgozó ipar számára. A munkaversenynek már június­ban is jó eredményei mutatkoztak. Az energiafejlesztési tervet a hő­erőmű 8.4 százalékkal teljesítette túl. A vállalat önfogyasztásánál jú­niusban 436 ezer kW/ó megtakarítás volt. E? azt jelenti, hogy a hőerőmű az ország viilamosvezeték hálóza­tába terven felül 6.50Ö.000 kW/ó vil­lamosenergiával adott többet, mint amennyit terve előírt. A fajlagos hőfogyasztásnál is nagy mértékű megtakarítás mutat­kozik. Az 1 kW/ó villamosenergia előállításához szükséges tervszerinti kalóriát 96-al csökkentették. A megtakarítás csaknem 3 ezer ton­na szenet jelent. Az anyagtakaré­kosság júniusban nagy fejlődésnek indult. A javítási munkálatoknál új anyag helyett 3 tonna használt,' vagy ócskavasat dolgoztak fel. Meg­takarítás mutatkozik egyéb anya­goknál, különösképpen a nemesfé­meknél. Az eredmények értékelése után a hőerőmű dolgozói fogadalmat tettek, hogy a második félévben még to­vább folytatják harcukat a több és olcsóbb energiatermelésért. HÍREK Időjárás Várható időjárás kedd estig: váltózó felhőzet, sók felé eső. helyenként zivatar. Időnként élénk szél. A hőmérséklet alaku­lásában nem lesz lényeges változás. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 15—17, legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden délkeleten 24—27, máshol 21-24 fok között. — A Borsodi Vegyikombinátban az elmúlt napokban termelési értekez­letet tartottak, ahol megbeszélték a harmadik negyedév legfontosabb fel­adatait. Húsz dolgozó szólalt fel s tett igen hasznos javaslatot a munka megjavítására. — Kétmillió forintot fordítanak ezévben Ózd ivóvízellátásának meg­javítására. A kétmillió forintból egy­millió forintot a megyei tanács biz­tosított az ózdiaknak. — Az OKISZ oklevéllel és pénzju­talommal tüntette ki a szövetkezeti mozgalom derék vezetőit, akik kü­lönösen -az ellenforradalom napjai­ban tettekkel vallottak hitet a jszö- vetkezésgondolaía mellett. Megyénk­ből Koltai Zoltán elvtárs, a KISZÖV elnöke részesült oklevél- és pénzju­talomban. — Július második felében Csepelen került sor a kohászati üzemek máso­dik negyedévi munkaverseny-ered- ményeinek értékelésére. A csepeli, az ózdi, a diósgyőri, a borsodnádasdi és a dunai vasmű vezetői megállapod­tak abban, hogy a verseny értékelé­sét tapasztalatcserével kötik majd — A Borsodmesyei Vendéglátóipa­ri Vállalat az elmúlt napokban is­merkedési estet rendezett. A kultúr­műsor keretében felléptek a vállalat dolgozói is. Nagy sikert arattak. — Az Ózdi Kohászati üzemekben a második negyedévben a dolgozók 480 újítást nyújtottak be. Az újítások évi megtakarítása mintegy négy és félmillió forintot jelent népgazdasá­gunknak. — Mező csaton az elmúlt vasárnap jól sikerült ifjúsági napot rendeítekj A közel ezer fiatalt ünnepi kultúr- és sportműsor szórakoztatta. — Jugoszlávia több városában a filmszínházak műsorukra tűzték az »Egy pikoló világos« című magyar játékfilmet. Megyei tanácstagok fogadóérái Gödri Géza július 20-én 19 óra­kor Hernádnémeti. Stipula Mihály július 21-én 10 órakor Erdőhorváti községben tanácstagi fogadóórát tart* Megyei tanácstagi beszámoló Orosz! János július 19-én 20 órakor Járdánháza községben tanácstagi be­számolót tart. Városi tanácstag fogadóórája Lipták János városi tanácstag, jú­lius 19-én délután 18 órakor tartja fogadóóráját a martintelepi nagyis- kolában. HEGYI JÓZSEF JClÁLI TOKAJ VÁRA, jajgat vma ÚWWWWIUUW tSAJWWAAA/W ITJWWWWWU VAAAAhAA, T öbb mint kétszáz esztendő telt el azóta, hogy az osztrák császárnak a magyar labanc arisztokraták segítségével sikerült le­vernie Thököly Imre szabadsághar­cát. Azután a kuruc fejedelem kato­nái bujdosásnak adták fejüket, vagy pedig fokozatosan kiszorultak vezé­rükkel együtt az ország területéről. De az erdők vadonjában, a nádasok zsombékosaiban és messze idegen földön is éltette őket a remény, hogy felragyog még egyszer a kurucok szerencsecsillaga, felhangzik még a csatába hívó »-rajta! rajta! rajta!« s fegyverrel a kézben ismét elindulhat egyszer a lerongyolódott sereg az édes haza függetlenségének kivívá­sára. Amíg azonban erre a vezérlő feje­delem libertásom zászlai alatt sor ke­rülhetett, nagy események történtek Borsodban, Abaujban, Zemplénben és az Erdéllyel határos kuruc vár­megyékben. Buda felszabadítása után az osztrák megszállás szörnyű évtizedei elviselhetetlen teherként nehezedtek Magyarországra. Különö­sen Tokaj-Hegy alj a érezte fokozott mértékben a katonai megszállás sú­lyát. Egyrészt azért vonta magára ez a vidék a Habsburg-császár haragját, mert az itteni parasztok és kurta- nemesek nagy lelkesedéssel csatla­koztak annakidején a kuruc fejede­lemhez, Thököly Imréhez, másrészt a kitűnő hegyaljai borok nemcsak az egyszerű zsoldosokat, hanem még a labanc generálisokat is idevonzofták erre a n^-multú borvidékre. Ez a magyarázata, 'hogy Sohultz, Caraíía, Rabutin, Schlick, Kirchenberg, Rit- schan császári tábornokok és egy éde­sek szives örömest telepedtek meg Toka j-Hegy alj án. A vasasok beszállásolása roppant terhet jelentett a hegyaljai jobbágy­ság számára. Mert a porciót, vagyis az osztrák ezredek eltartására ki­vetett hadiadót a parasztoknak kel­lett beszolgáltatniuk pénzben, csiz­mában, borban, szalonnában, liszt­ben. marhában, takarmányban, tüze­lőben. A porciót teljesen önkényesen vetették ki, s annak mértékét a sze­rencsétlen népen élősködő zsoldosok követelései szabták meg. S ha csak egyszer kellett volna megfizetni! De volt olyan esztendő, hogy a labancok t í zszer-t i zen két s zer is behajtották Üjhely, Patak. Tolcsva, Liszka, Tár­cái, Tokaj, Mád, Tállya lakosain. Egy-egy jobbágycsaládhoz télidőben 20—30 zsoldos katonát is bekvárté- lyoztak, akik ott természetesen min­dent feléltek s nem egyszer még a házigazdát is kikergették otthonából. Jaj, végső rombolásra jutott Magyarország, Kiben épség nincsen, hanem csak nyomorúság, — panaszolja szomorúan egy isme­retlen szegénylegény-költő. »Az ret­tenetes porciózás, az téli kvártélyo zás annyira megrontott, hogy minden marhánkból kipusztultunk« — olvas­hatjuk az egykori feljegyzésekben. Zemplén úgy akart szabadulni az 1696—97-es téli kvártélytól, amikor Becs nagykegyesen megengedte, hogy a megyében »csak« három ezred fog állomásozni, hogy előre kifizetett a császári főbiztosságnak 7000 aranyat, A zsoldosok azonban ezzel mitsem törődve, ugyanúgy végigrabolták a hegyaljai mezővárosokat, mint ez előző években. S ha a mindenéből kifosztott nép már végképp nem tu­dott fizetni, verték, kínozták, s vízzel itatták, karóba húzták a jobbágyokat a császári katonák. Nem egyszer megtörtént, hogy a szerencséi len pa­rasztokat hónaljuknál fogva geren­dához kötözték, a talpuk alá pedig tüzet raktak. Máskor az asztal lap­jára fektették őket és a mezítelen hasukra parazsat öntöttek. N em is bírták tovább a job­bágyok a szenvedéseket és otthonukat elhagyva, töme­gesen menekültek a vasasok elől a hegyekbe. Az erdőhorváti, regéci, gönci, szalánci erdőségek szökött pa­rasztokkal voltak tele az 1697-re nyíló tavaszon. Itt aztán hamarosan felvették a kapcsolatot Thököly Imre bujdosó kuruc katonáival, szétveri seregének tisztjeivel. Az emigráns fe­jedelem ugyanis bízott benne, hogy nincs még veszve a magyar szabadság ügye. Az volt a terve, hogy »a Hahs- burg-seregek hátában kirobbantson egy nagyarányú felkelést Magyar- országon«. Valószínű, hogy kapcsola­tai itthoni híveivel nem szakadtak meg. Állandóan kaphatott tudósítá­sokat a magyar nép nyomorult hely­zetéről és forrongó hangulatáról. Figyelme elsősorban az ország észak­keleti vidékei felé fordult. Tisztában volt azzal, hogy egy esetleges táma­dás megindításakor a néo mollette lesz. Álruhás,. bujdosó kuruc tisztek járták a tiszamelléki vármegyéket, akik Thököly hazatéréséről terjesz­tették híreket.« »Minden jel arra vall — jelentette az osztrák generálisnak az egyik ma­gyar labanc arisztokrata —, hogy csendben új és ravaszul kieszelt riibilüó készül.« És ebben igaza volt, mert Hegyaljának a Hernád völgye felé eső erdőségeiben 1697 tavaszán észrevétlenül folytak az előkészüle­tek. Olyan fegyelmezettség, szerve­zettség jellemezte ezt a titkos népi mozgalmat, hogy a környéken garáz­dálkodó labancok semmit sem sej­tettek belőle. Történelmünk egyik legszebb parasztfelkelésének három vezetője volt Hegyalján: Tokaji Fe­renc, Thököly egykori katonája, Szar lontai György, Rákóczi jobbágya, a pataki uradalomhoz tartozó Végardó község bírája és tiszteletem Kábái Márton uram. a Sárospatakon tanult, paraszti származású, református pré­dikátor. Hármuknak sikerült is ma­guk. köré gyüjteniök a bujdosó kuruc katonákat és a megkínzott, erdőség­be menekült, jobbágyokat. Érlelődött tehát a tavaszi pompába öltözött kúpos Sátorhegyekben az újabb ku­ruc felkelés. Nemsokára el is érke­zett az az idő. amikor Hegyalja sokat sanyargatott népe forradalomban tört ki. Ez a nap a péter-páli újhelyi vásár napja volt 1697-ben. P éter-Pál kétszázhatvan eszten­dővel ezelőtt is ugyanúgy szombatra esett, mint most 1957-ben. Régen tapasztalt, hatalmas sokadalom verődött egybe a Felvidék­ről, Hegyközből. Bodrogközből. Hegy­aljáról, a Hernád völgyéből ezen a történelmi jelentőségű újhelyi vásá­ron. Messze földről ideszekereztók portékáikkal a kereskedők, de külö­nösen szembeszökő volt a parasztok hömpölygő sokasága. A legtöbbjüket jobbára csak a kíváncsiság hozta ide. mert érezték, történnie kell ma vala­minek Űjhelyben, Az első nap ese­ménytelenül telt el, de a második nap, június 30-án, vasárnap, amikor a pataki vár császári zsoldosai régi szokásuk szerint hozzáfogtak a vásá­rozó parasztok fosztogatásához, To­kaji Ferenc paraszti gúnyába bújta* lőtt kuruc katonái hirtelen pisztolyt* szekercét, ólmosbotot rántottak, és szinte pillanatok alatt az utolsó szálig agyonverték a labancokat, pa­rancsnokukkal, Wachsmuth hadnagy- gyal együtt. A vásári »ribillió« jeladás volt a felkelés megkezdésére. Ennék első célja a két katonai kulcspozíciónak, a pataki és tokaji várnak az elfog­lalása. A kurucok július 1-re virradó éjszaka egyszerre indultak Patak és Tokaj ellen. Szalontól György az ar- dói bíró. 16 puskagolyóval a testében maga vezette rohamra a hegyaljai kurucokat a pataki vár bástyái ellen és virradatra sikerült is azt elfoglal­niuk. Tokaji Ferenc 500 vitéz élén sószállító tutajokon közelítette meg a Tisza felől Tokaj várát, majd lét­rákon megmászva a falakat, a 22 főnyi labanc őrséget rövid Idő alatt lemészárolták, még hírmondó sem maradt belőlük. így július 1-én, mire a környékbeli parasztok aratásba fogtak, a kenyeret ígérő határban már a szabadság zászlait ragyogták be Tokaj és Patak várának tornyain a felkelő nap aranyszínű sugarai. T okaji Ferenc még aznap kör­levéllel kereste meg a 13 kuruc vármegyét, 6 mint Thököly Imre ezredes kapitánya* harcba szólította a magyarságot.- »Ütött immár a szabadulás órája! Itt az ideje, hogy elnyomóinkon a bosz- szút megálljuk.« A hatalmas méretekben kibonta­kozó népmozgalom zászlói alá hívta mindazokat, akik »hazájukat, »2a- badságukat keresik, és nyomorúsá­gok alól való felszabadulásokat kí­vánják« A felkelés központja, a katonai szervezkedés főfészke. Tokaj és Sá­rospatak volt, Tudták a kurucok, hogy Thököly Imre messze van, s hazaérkezéséig még fegyveres Össze­csapásra kerül sor a császáriakkal* Ezért tokaji megbízottai tobor zókör-

Next

/
Thumbnails
Contents