Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-16 / 164. szám

r

. SÁRGA, meg zöld terhétől oldalt billen a mező szárnya. A keresztek egymásba kapaszkodnak a lankán. Tegnap eső áztatta a szerencsi határt, ma nap süti. A kövér szemen pattan a feszes toklász.

Szemlátomást duzzad a jókorjött esőtől a barnás- zöld cukorrépalevél, meg a kukorica. Párazik a föld. A tűző nap új esőt ígér.

A tanya mellett öt-hat ember tanácskozik, az Élelmiszeripari Minisztérium küldötte, meg a szerencsi célgazdaság vezetői. Az aratásról beszélnek. Eperjesi István igazgató elégedett örömmel újságolja, hogy ha esőt nem kapnak, már a múlt hét szombatjára befejezik az aratást.

Nem baj! Az eső is kellett! A hét közepére így is kész leszünk. Az ősziárpa már mindenütt keresztben áll. — 500 katasztrális holdat arattak le, 10,2 mázsát ígér holdanként.

— Nehéz, nagyon nehéz az idei aratás. Hét éve dolgozom itt — ilyen kemény sohasem volt. A vihar majd mindenütt ledöntötte a vetést.

Fürge „Zetor” pöfög előttünk. Fűkaszát vontat. Szerencsen fűkaszával aratnak?

— Vaskaszás, így hívják az aratók — mondja Ru- asiczki Tivadar, a malomtanyai, üzemegység vezetője.

— A dűlt határt nehéz kombájnolni. aratógéppel sem lehet kifogástalan munkát végezni. Mégsem mondtak le a gépi aratásról.

— Tavaly arattunk először fűkaszával. Várakozáson felül bevált. — Eperjesi István igazgató karonfog. menjek, nézzem meg a .tarlót. Kisebb, mintha kézi kaszával vágnánk. Három-négy centiméternyi lehet. Ez igen sokat számít nálunk. Nagy szükségünk van a

A VASKASZAS

yYyyYYwywYWYWWwwyy)

szalmára. A célgazdaságban 1,6 számos állat jut egy hold földre.

Már végzett is a vaskaszás.

Kora reggeltől késő estig dolgozik. 15—20 hold a napi teljesítménye. Bőven akad munkájuk a marokszedőknek. Vagy húszán dolgoznak egy gép után. Nyomukban keresztekbe kerül a kalász.

Az aratásra mintegy 600 arató szerződött a célgazdaságba. A szomszédos Szabolcsból jöttek a legtöbben, de innen, Borsodból is vannak. Taktaszadáról összesen negyvenen dolgoznak itt. Borbély Ferenc bácsi a legöregebbjük. Nyolc éve minden nyáron itt arat. Most munkacsapatvezető.

ARRÉBB fiatal lányok szedik a markot.

— Honnan jöttek? — kérdem.

— Keikről — így mondják a Szabolcs megyei Kék községet, hogy Keik.

— Ha Keik, hát legyen keik, mint a Pankotai Erzsi szoknyája — mondom én, mire Erzsi durcásan rámveti tüzes, legényfogó szemét.

Mellette, mint pipacs a búzatáblában piroslik a másik keiki Erzsiké, Lukács Erzsébet. Egy szóra sem állna meg munka közben, csak úgy kévét kötve válaszol. hogy nemcsak ők ketten vannak itt Keikről.

A keresztek árnyékában idősebbek nézik a búzát.

— Jó lesz... jó a’.

— Átlagban 15—16 mázsát várunk, de a gazdaságnak van egy 10Ö holdas táblája, amely 20 mázsát ígér ; holdanként.

Üjra itt a vaskaszás. Kalász fölé hajlanak a kéki ! lányok. Keresztbe rakják az öregek.

NAGY ZOLTÁN

cA gjjwiitkek.í^t- -- — - '■■■■A.

Amikor két héttel ezelőtt felszerelték a megyei Semmelweis-kór- ház paralizis osztályát, sokan kézlegyintéssel válaszoltak, majd kicsiny- i lően hozzáfűzték: semmi az egész.

Pedig sok-sokezer forintba került népi államunknak. Semminek J vélik, hogy a súlyosabb paralizisben szenvedő gyermekeket külön repülőgéppel viszik Budapestre — amelyért a szülő természetesen egyet- ! len fillért sem fizet.

A kicsinyeseknek, a kétkedőknek vasárnap újabb választ adott a munkás-paraszt forradalmi kormány. A közelmúltban tárgyalásokat kézdett külföldi államokkal a gyermekparalizis elleni védőoltóanyag beszerzésére. A tárgyalások eredménnyel jártak s így Borsod-Abáuj- Zemplén megye is, mint az egyik érintett terület ingyenes oltóanyagban részesült. Kétéves korig bezárólag a gyermekeket az állam ingyenes védőoltással látja el, mely védettséget ad a szervezetnek a pusztító pa- ralizis-járvány ellen.

Az utóbbi hetekben és napokban a spekulánsok igen nagy hasznot húztak a megriadt édesanyák könnyeiből, félelemérzétéből. Számtalan esetben megkísérelték, hogy közönséges hamisítványokat adjanak el Salk-vaccina helyett. Ha mégis külföldi rokonaiktól oltóanyagot kaptak, rendkívül magas áron értékesítették.

Most. amikor az ország meglehetős nagy anyagi nehézségekkel küzd. nem sajnálja a kormány a milliókat azért, hogy gyermekeinket megvédje a pusztító járványbetegségtől, hogy letörölje az édesanyák könnyeit, hogy félmelegítse az aggódó szülői szíveket.

A kétkedők és sokszor az ellenség szószólói csattanós választ kaptak most. A munkás-paraszt forradalmi kormány ingyenes' védőoltóanyagot biztosít a gyermekek oltására. Gátat vetettünk a fertőzésnek és gátat vetettünk a lelketlen uzsorások, pénzharácsólók (izeiméinek.

(pdsztory)

Gyorsabban, pontosabban, balesetmentesen

A miskolci Autóközlekedési Igazgatóság nagy feladatok előtt áll. A különböző autóközlekedési vállalatok kötelessége, hogy Északmagyar- ország területén a bányászokat, kohászokat és más ipari dolgozókat munkahelyére szállítsák. Emellett az autóközlekedési vállalat bonyolítja le a teheráruk pontos, időbeni, hiány nélküli elszállítását.

Az októberi ellenforradalmi események nagyon megnehezítették az autóközlekedési vállalatok munkáját. Amellett, hogy az ellenforradalmárok temérdek gépkocsit üzem- képtelenné tettek, nagy mértékben jelentkezett a tél elején az üzemanyag és a gumihiány is. Az első negyedévben az autóközlekedési vállalatok dolgozóinak nagy feladatokat kellett elvégezniök, hogy a kieséseket, hiányosságokat pótolják.

Az első és még a második negyedévben is.komoly feladatot jelentett, hogy az Autóközlekedési Igazgatóságnak az ellenforradalmi események hatására történt helyenkénti jogtalan béremeléseket, magyarul pénzszórásokat megszüntette.

Az Autóközlekedési Igazgatóság és a fennhatósága alá tartozó vállalatok dolgozói megoldották a nagy feladatokat. A személytársasgép- köcsi közlekedésben sikerült a bázisban meghatározott feladatokat teljesíteni. A teheráruszállításnál az áruáramlás teljesen megváltozott.

Elmaradtak az addig nagy súlyban jelentkezett tömegáru fuvarozások. A változott körülmények következtében visszaesett a fajlagos bevétel és napi fuvaróra teljesítés.

A második negyedévet az Autó- közlekedési Igazgatóság vállalatai a nyári és őszi csúcsforgalom fokozott igényeinek kielégítésére szentelték. Előkészítették a vállalatok gépkocsiparkjait, hogy a nyár és az ősz folyamán minden kocsi üzembiztosán bonyolíthassa le a forgalmat.

Az Autóközlekedési Igazgatóság az első negyedév befejeztével munkaversenyt indított, amelyben eddig a 31-es, 32-es és 34 számú autó- közlekedési vállalat jár élen.

Az autóközlekedési vállalatok most dolgozzák ki a jövő félév murt- kaversenyének feltételeit. Elsősorban a hároméves beruházási tervek elkészítése jelent komoly feladatot.

A munkaverseny célja a fegyelem megszilárdítása, a károk és balesetek csökkentése, a teljesítmények fokozása, az önköltség csökkentése. A vállalatok gépkocsivezetőinek kezdeményezésére verseny indult a gépkocsik állagának megóvására, a vállalati gazdálkodás megszilárdítására.

Az Autóközlekedési Igazgatóság úgy számítja, hogy a közeljövőben a munkaverseny fellendülésével megindíthatják Miskolc—Kazincbarcika—Ózd--Salgótarján városokban a tehertaxi fuvarozást is;

Versenyben

a Borsodi Htiertfmü dobozát

A Borsodi Hőerőmű dolgozói az első negyedév végén annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a hőerőműnél ismét indítsák el a szocialista munkaversenyt. A hőerőmű kommunistái és pártonkívüli dolgozói tisztában vannak azzal, hogy jövő eredményeink megalapozottságát csakis azzal tudják biztosítani, ha kellő mennyiségű villamosenergiát biztosítanak a nehéz- és feldolgozó ipar számára.

A munkaversenynek már júniusban is jó eredményei mutatkoztak. Az energiafejlesztési tervet a hőerőmű 8.4 százalékkal teljesítette túl. A vállalat önfogyasztásánál júniusban 436 ezer kW/ó megtakarítás volt. E? azt jelenti, hogy a hőerőmű az ország viilamosvezeték hálózatába terven felül 6.50Ö.000 kW/ó villamosenergiával adott többet, mint amennyit terve előírt.

A fajlagos hőfogyasztásnál is nagy mértékű megtakarítás mutatkozik. Az 1 kW/ó villamosenergia előállításához szükséges tervszerinti kalóriát 96-al csökkentették. A megtakarítás csaknem 3 ezer tonna szenet jelent. Az anyagtakarékosság júniusban nagy fejlődésnek indult. A javítási munkálatoknál új anyag helyett 3 tonna használt,' vagy ócskavasat dolgoztak fel. Megtakarítás mutatkozik egyéb anyagoknál, különösképpen a nemesfémeknél.

Az eredmények értékelése után a hőerőmű dolgozói fogadalmat tettek, hogy a második félévben még tovább folytatják harcukat a több és olcsóbb energiatermelésért.

HÍREK

Időjárás

Várható időjárás kedd estig: váltózó felhőzet, sók felé eső. helyenként zivatar. Időnként élénk szél. A hőmérséklet alakulásában nem lesz lényeges változás.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 15—17, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden délkeleten 24—27, máshol 21-24 fok között.

— A Borsodi Vegyikombinátban az

elmúlt napokban termelési értekezletet tartottak, ahol megbeszélték a harmadik negyedév legfontosabb feladatait. Húsz dolgozó szólalt fel s tett igen hasznos javaslatot a munka megjavítására.

— Kétmillió forintot fordítanak ezévben Ózd ivóvízellátásának megjavítására. A kétmillió forintból egymillió forintot a megyei tanács biztosított az ózdiaknak.

— Az OKISZ oklevéllel és pénzjutalommal tüntette ki a szövetkezeti mozgalom derék vezetőit, akik különösen -az ellenforradalom napjaiban tettekkel vallottak hitet a jszö- vetkezésgondolaía mellett. Megyénkből Koltai Zoltán elvtárs, a KISZÖV elnöke részesült oklevél- és pénzjutalomban.

— Július második felében Csepelen

került sor a kohászati üzemek második negyedévi munkaverseny-ered- ményeinek értékelésére. A csepeli, az ózdi, a diósgyőri, a borsodnádasdi és a dunai vasmű vezetői megállapodtak abban, hogy a verseny értékelését tapasztalatcserével kötik majd

— A Borsodmesyei Vendéglátóipari Vállalat az elmúlt napokban ismerkedési estet rendezett. A kultúrműsor keretében felléptek a vállalat dolgozói is. Nagy sikert arattak.

— Az Ózdi Kohászati üzemekben a második negyedévben a dolgozók 480 újítást nyújtottak be. Az újítások évi megtakarítása mintegy négy és félmillió forintot jelent népgazdaságunknak.

— Mező csaton az elmúlt vasárnap jól sikerült ifjúsági napot rendeítekj A közel ezer fiatalt ünnepi kultúr- és sportműsor szórakoztatta.

— Jugoszlávia több városában a filmszínházak műsorukra tűzték az »Egy pikoló világos« című magyar

játékfilmet.

Megyei tanácstagok fogadóérái

Gödri Géza július 20-én 19 órakor Hernádnémeti. Stipula Mihály július 21-én 10 órakor Erdőhorváti községben tanácstagi fogadóórát tart*

Megyei tanácstagi beszámoló

Orosz! János július 19-én 20 órakor Járdánháza községben tanácstagi beszámolót tart.

Városi tanácstag fogadóórája

Lipták János városi tanácstag, július 19-én délután 18 órakor tartja fogadóóráját a martintelepi nagyis- kolában.

HEGYI JÓZSEF

JClÁLI TOKAJ VÁRA, jajgat vma

ÚWWWWIUUW tSAJWWAAA/W ITJWWWWWU VAAAAhAA,

T

öbb mint kétszáz esztendő telt el azóta, hogy az osztrák császárnak a magyar labanc arisztokraták segítségével sikerült levernie Thököly Imre szabadságharcát. Azután a kuruc fejedelem katonái bujdosásnak adták fejüket, vagy pedig fokozatosan kiszorultak vezérükkel együtt az ország területéről. De az erdők vadonjában, a nádasok zsombékosaiban és messze idegen földön is éltette őket a remény, hogy felragyog még egyszer a kurucok szerencsecsillaga, felhangzik még a csatába hívó »-rajta! rajta! rajta!« s fegyverrel a kézben ismét elindulhat egyszer a lerongyolódott sereg az édes haza függetlenségének kivívására.

Amíg azonban erre a vezérlő fejedelem libertásom zászlai alatt sor kerülhetett, nagy események történtek Borsodban, Abaujban, Zemplénben és az Erdéllyel határos kuruc vármegyékben. Buda felszabadítása után az osztrák megszállás szörnyű évtizedei elviselhetetlen teherként nehezedtek Magyarországra. Különösen Tokaj-Hegy alj a érezte fokozott mértékben a katonai megszállás súlyát. Egyrészt azért vonta magára ez a vidék a Habsburg-császár haragját, mert az itteni parasztok és kurta- nemesek nagy lelkesedéssel csatlakoztak annakidején a kuruc fejedelemhez, Thököly Imréhez, másrészt a kitűnő hegyaljai borok nemcsak az egyszerű zsoldosokat, hanem még a labanc generálisokat is idevonzofták erre a n^-multú borvidékre. Ez a magyarázata, 'hogy Sohultz, Caraíía,

Rabutin, Schlick, Kirchenberg, Rit- schan császári tábornokok és egy édesek szives örömest telepedtek meg Toka j-Hegy alj án.

A vasasok beszállásolása roppant terhet jelentett a hegyaljai jobbágyság számára. Mert a porciót, vagyis az osztrák ezredek eltartására kivetett hadiadót a parasztoknak kellett beszolgáltatniuk pénzben, csizmában, borban, szalonnában, lisztben. marhában, takarmányban, tüzelőben. A porciót teljesen önkényesen vetették ki, s annak mértékét a szerencsétlen népen élősködő zsoldosok követelései szabták meg. S ha csak egyszer kellett volna megfizetni! De volt olyan esztendő, hogy a labancok t í zszer-t i zen két s zer is behajtották Üjhely, Patak. Tolcsva, Liszka, Tárcái, Tokaj, Mád, Tállya lakosain. Egy-egy jobbágycsaládhoz télidőben 20—30 zsoldos katonát is bekvárté- lyoztak, akik ott természetesen mindent feléltek s nem egyszer még a házigazdát is kikergették otthonából.

Jaj, végső rombolásra jutott Magyarország,

Kiben épség nincsen, hanem csak nyomorúság,

— panaszolja szomorúan egy ismeretlen szegénylegény-költő. »Az rettenetes porciózás, az téli kvártélyo zás annyira megrontott, hogy minden marhánkból kipusztultunk« — olvashatjuk az egykori feljegyzésekben. Zemplén úgy akart szabadulni az 1696—97-es téli kvártélytól, amikor Becs nagykegyesen megengedte, hogy a megyében »csak« három ezred fog állomásozni, hogy előre kifizetett a császári főbiztosságnak 7000 aranyat,

A zsoldosok azonban ezzel mitsem törődve, ugyanúgy végigrabolták a hegyaljai mezővárosokat, mint ez előző években. S ha a mindenéből kifosztott nép már végképp nem tudott fizetni, verték, kínozták, s vízzel itatták, karóba húzták a jobbágyokat a császári katonák. Nem egyszer megtörtént, hogy a szerencséi len parasztokat hónaljuknál fogva gerendához kötözték, a talpuk alá pedig tüzet raktak. Máskor az asztal lapjára fektették őket és a mezítelen hasukra parazsat öntöttek.

N

em is bírták tovább a jobbágyok a szenvedéseket és otthonukat elhagyva, tömegesen menekültek a vasasok elől a hegyekbe. Az erdőhorváti, regéci, gönci, szalánci erdőségek szökött parasztokkal voltak tele az 1697-re nyíló tavaszon. Itt aztán hamarosan felvették a kapcsolatot Thököly Imre bujdosó kuruc katonáival, szétveri seregének tisztjeivel. Az emigráns fejedelem ugyanis bízott benne, hogy nincs még veszve a magyar szabadság ügye. Az volt a terve, hogy »a Hahs- burg-seregek hátában kirobbantson egy nagyarányú felkelést Magyar- országon«. Valószínű, hogy kapcsolatai itthoni híveivel nem szakadtak meg. Állandóan kaphatott tudósításokat a magyar nép nyomorult helyzetéről és forrongó hangulatáról. Figyelme elsősorban az ország északkeleti vidékei felé fordult. Tisztában volt azzal, hogy egy esetleges támadás megindításakor a néo mollette lesz. Álruhás,. bujdosó kuruc tisztek járták a tiszamelléki vármegyéket, akik Thököly hazatéréséről terjesztették híreket.«

»Minden jel arra vall — jelentette az osztrák generálisnak az egyik magyar labanc arisztokrata —, hogy csendben új és ravaszul kieszelt riibilüó készül.« És ebben igaza volt, mert Hegyaljának a Hernád völgye felé eső erdőségeiben 1697 tavaszán észrevétlenül folytak az előkészületek. Olyan fegyelmezettség, szervezettség jellemezte ezt a titkos népi mozgalmat, hogy a környéken garázdálkodó labancok semmit sem sejtettek belőle. Történelmünk egyik legszebb parasztfelkelésének három vezetője volt Hegyalján: Tokaji Ferenc, Thököly egykori katonája, Szar lontai György, Rákóczi jobbágya, a pataki uradalomhoz tartozó Végardó község bírája és tiszteletem Kábái Márton uram. a Sárospatakon tanult, paraszti származású, református prédikátor. Hármuknak sikerült is maguk. köré gyüjteniök a bujdosó kuruc katonákat és a megkínzott, erdőségbe menekült, jobbágyokat. Érlelődött tehát a tavaszi pompába öltözött kúpos Sátorhegyekben az újabb kuruc felkelés. Nemsokára el is érkezett az az idő. amikor Hegyalja sokat sanyargatott népe forradalomban tört ki. Ez a nap a péter-páli újhelyi vásár napja volt 1697-ben.

P

éter-Pál kétszázhatvan esztendővel ezelőtt is ugyanúgy szombatra esett, mint most

1957-ben. Régen tapasztalt, hatalmas sokadalom verődött egybe a Felvidékről, Hegyközből. Bodrogközből. Hegyaljáról, a Hernád völgyéből ezen a történelmi jelentőségű újhelyi vásáron. Messze földről ideszekereztók portékáikkal a kereskedők, de különösen szembeszökő volt a parasztok hömpölygő sokasága. A legtöbbjüket jobbára csak a kíváncsiság hozta ide. mert érezték, történnie kell ma valaminek Űjhelyben, Az első nap eseménytelenül telt el, de a második nap, június 30-án, vasárnap, amikor a pataki vár császári zsoldosai régi szokásuk szerint hozzáfogtak a vásározó parasztok fosztogatásához, Tokaji Ferenc paraszti gúnyába bújta* lőtt kuruc katonái hirtelen pisztolyt* szekercét, ólmosbotot rántottak, és szinte pillanatok alatt az utolsó szálig agyonverték a labancokat, parancsnokukkal, Wachsmuth hadnagy- gyal együtt.

A vásári »ribillió« jeladás volt a felkelés megkezdésére. Ennék első célja a két katonai kulcspozíciónak, a pataki és tokaji várnak az elfoglalása. A kurucok július 1-re virradó éjszaka egyszerre indultak Patak és Tokaj ellen. Szalontól György az ar- dói bíró. 16 puskagolyóval a testében maga vezette rohamra a hegyaljai kurucokat a pataki vár bástyái ellen és virradatra sikerült is azt elfoglalniuk. Tokaji Ferenc 500 vitéz élén sószállító tutajokon közelítette meg a Tisza felől Tokaj várát, majd létrákon megmászva a falakat, a 22 főnyi labanc őrséget rövid Idő alatt lemészárolták, még hírmondó sem maradt belőlük. így július 1-én, mire a környékbeli parasztok aratásba fogtak, a kenyeret ígérő határban már a szabadság zászlait ragyogták be Tokaj és Patak várának tornyain a felkelő nap aranyszínű sugarai.

T

okaji Ferenc még aznap körlevéllel kereste meg a 13 kuruc vármegyét, 6 mint Thököly Imre ezredes kapitánya* harcba szólította a magyarságot.- »Ütött immár a szabadulás órája! Itt az ideje, hogy elnyomóinkon a bosz- szút megálljuk.«

A hatalmas méretekben kibontakozó népmozgalom zászlói alá hívta mindazokat, akik »hazájukat, »2a- badságukat keresik, és nyomorúságok alól való felszabadulásokat kívánják«

A felkelés központja, a katonai szervezkedés főfészke. Tokaj és Sárospatak volt, Tudták a kurucok, hogy Thököly Imre messze van, s hazaérkezéséig még fegyveres Összecsapásra kerül sor a császáriakkal* Ezért tokaji megbízottai tobor zókör-