Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-14 / 163. szám

4,.

SSZAKMAGYARORSZÄG

Vasárnap, 1957. fótivá 14.

MEOYÉlNIIKC MÚLTJÁBÓL

HÍREK

DCäZINCZY és AZ O SZEPHALMA

»ti-em ragyogok, mint Pest, nem mint Buda tornyai, vára

Törpe vityillóim szalmatető fedezi. Ám de jön a honfi, s buzgó hálára fakadva '

lebvez&L: ő tudja, hol kele hajnali fény;

Hosszú álom után hol zendwlt égi varázzsal

A csalogány, hol nyílt grátia-kérvyű ajak.

Fényijének a büszkék, ne az én

kunyhóim. Örömmel

Rém ismér, áldván tájamat, a hazafi;

És mikor eltün majd a hajnal, s déli sugárban

E haza fényleni fog; szent lesz előtte nevem«.

Bajza József Széphalom című költeményében így köszöntötte 1825-ben Széphalmot s a kicsiny faluban élő Kazinczyt. Széphalom ma is nemcsak megyénk, hanem országunk egyik legkisebb községe. De naggyá telte s bevonultatta a történelembe Kazinczy Ferenc, a »Széphalmi remete«, a magyar nyelv újítója. Persze — mint Révay József írja róla — a ferriete koránt sem húzta meg mását, voniulf vissza a világtól, hanem itt bontakoztatta ki alkotóerejét. Innen 'mutatott utat »levelezett, szenvedett, míg egy szűk írói tábort és egy szűk olvasó tábort maga köré tudott gyűjteni, melyekben valóban -■üktÖződtek a polgári haladás problémái és azok az ellentétek, melyeket á polgári haladás követelményei egy mérhetetlenül lemaradt országban kiváltottak.« Kazinczy Ferenc szerette .Széphalmot, ide vágyott mindig, azért is írt róla oly sok szép megemlékezésé. Ritkán mozdult ki falujából s hosszú útra különösen nem ment. 1828-ban részt vett Pesten az akadémia alapszabályait előkészítő bizottság munkájában. Itt ismerkedett meg az új, már nem Széphalom felé tekintő írói nemzedékkel, vezetőjükkel, Kisfaludy Károllyal. Az akadémia titkára szeretett volna lenni. Az akadémia azonban . nem kaphatott jakobinus kapcsolatokért börtönt viselt embert titkárul. A mellőzés nem kedvetlenítette elf Öregénj betegen a nagy tá- vcflság ellenére'is-részt vett az akadémia munkájában, néhány ülésén meg is jelent. 1831 nyarának végén is az akadémia üléséről és hosszabb

útjáról tartott hazafelé, amikor hírét vette a zempléni kolerának. Családjáért aggódva sietett haza. Hazaérve, megkapta a betegséget s a »sűrű halálok« esztendejében (1831) augusztus 23-án őt is elragadta. Felesége hét gyerekkel rendezetlen anyagi körülmények között maradt özvegyen. Pár jóbarát igyekezett segíteni a családon, dé szinte minden eredmény nélkül. 1859-ben, amikor a Bach-kor- szak igáját nyögő nemzet születésének századik évfordulóját nagy fénynyel, tüntető külsőségek közt, országosan megünnepelte, az akadémia gyűjtést indított a család még élő tagjainak félsegélyezésére. Az összegyűlt pénzből megvették a széphalmi roskadozó kúriát; lebontották és helyére egy dór-stílusú mauzóleumot építettek. Ez az épület a Kazinczy emlékmúzeum helye — írja Danko Imre »Széphalom« című tanulmányában,

♦

A kicsiny falu azóta sem nőtt. nagyra. Mintha megrögzötten őrizné a régi hagyományt és eltökélt szándéka volna, hogy megmarad olyannak, mint még Kazinczy idejében volt. Balkézről, ha Űjhely felől jövünk, már messziről felismerhető a park. A bejáratnál, a kerítésnél szerény tábla jelzi: Kazinczy emlékmúzeum. Évszázados fák között csendes, temetői magányban a dombtetőn áll a mauzóleum, előtte pár méterre Kazinczy fiának: Kazinczy Lajos 48-as hoawédtábornoknak az emlékműve. Odébb keskeny út végén a nagy Kazinczy Ferenc nyugszik a sírban. A sírkő négy oldalán felirat :

»Széphalom sírva gyászol Tégedet

De itt a művészet sem felejt el Míg a Múzsáknak szentelt oltárin

Áldozatot nyújt a hon fi kebel.« — írja róla Dessewffy József.

A régi sírkő előtt, a földbe süllyedve Kazinczy Ferencné sírköve; egy kereszt. S körül a fősíremlék mögött és oldalt a Kazinczy-család. Zelina Miklós, a mauzóleum és a park gondnoka magyarázza, hogy kik nyugszanak a sírokiban. A vaskerítéssel körülvett sírban Kazinczy Ferenc és felesége, Török Zsófia. Előtte jobb -kézről lánya, Kraynyiik Imrémé Kazinczy Eugénia. Ettől balra a földbesüllyedt síremléken a következő felírás: Gróf Rogendorf Kajetan — osztrák katonatiszt, aki Kazinczy

felesége, Török Zsófia révén tartozott a rokonságba, 1809 január 7-én halt meg. A síremlék mögött félkörben Kazinczy unokája, Bálint Béla, valamint két gyermeke, EinLLTraján huszárőrnagy, s Iphigénía nyugszik.

A mauzóleum homlokzatán ez olvasható: »Kazinczy Ferenc emlékének a hálás utókor«. Nyikocrdul a hatalmas tölgyfaajtó s belülről ^ a kápolnaszerűen kiképzett teremből kissé nyirkos, áporodott levegő tódul ki a szabadba. A látogató szinte megnémulva lép be a terembe s érzi, szinte vizuálisan látja a régmúlt időket. Körben a mauzóleum fala mellett Kazinczy ereklyéi, emléktárgyai. A falon fakeretben egy tükör. Valamikor a felesége hozománya volt, eredetileg ezüst keretben. Az ezüst keretet eladták, amikor elszegényedett a család. Másik oldalon nagy méretű festmény, Kazinczy és Kisfaludy találkozását és kibékülését örökíti meg. Mellette Kazinczy gyermekkori arcképe. A főhelyen, ugyanazon a helyen, ahol valamikor Kazinczy íróasztala volt, most mellszobra áll. Mellette Török Zsófia mellszobra. Maugsch Gyula (farkasfalvi) szobrász műve. Maugsch 1934- ben készítette a szobrot, mely any- nyira tökéletes, hogy gyakran külföldi szobrászok jönnek el megtekinteni. Évekkel ezelőtt a francia Rodin tekintette meg a szobrot, A fali vitrinben Kazinczy Lajos 48-as honvéd- tábornok tiszti csákója, valamint Kazinczy bőröndjének fényképe. Kazinczy mindig ezt a bőröndöt vitte magával, amerre járt életében. Ugyancsak itt van 22 kötetből álló könyve, A magyar nyelv fejlesztése érdekéiben írt levelezéseivel. Az emlékek, a drága ereklyéik — egy haj- fonat, megrepedt tányér, kerti székek s eredeti kéziratok — mind-mind a történelmet s Kazinczy emlékét idézik;

Csend van.- Csak a történelem susog a fáik lombjain. A kicsiny faluban munkára indulnak a dolgos emberek. Belátni innen a dombtetőről, a mauzóleum lépcsőjéről a tájat. Látni »Űjhelynek tornyát, Borsinak omladékáit, Hosszú-Lázt, Mihályit és a két Regmecet — minit ahogy Kazinczy írta egykoron.

Itt nyugszik a nagy nyelvújító örök falujában, hová mindig is visszavágyott. S itt járunk mi, a kései utókor, hogy adózzunk emlékének.

ÖNÖDVÁRI MIKLÓS

Időjárás

Várható időjárás vasárnap estig: Változó felhőzet, többfelé záporeső, zivatar. Mérsékelt, helyenkint élénk északi, északkeleti szél, a hőmérséklet kissé emelke- .5 dik.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel nyugaton 14—17, keleten 16—19 fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 24—27 fok között.

— Ügyeletes állatorvos szombaton déltől hétfőn reggelig: Márkus Elek. lakik: Miskolc, Bulcsú u. 8. sz. Tel.: 15—403. Betegbejelentés: 8—9-ig, 13—14 óráig.

— Külföldi útjáról hazatért a reprezentatív Hungária nagy cirkusz, s Miskolcra érkezik. Három nemzet — nyugatnémet, bolgár és magyar — legkiválóbb artistáinak felléptével, különböző állat- és vadáliatidomítá- sokkal, Molnár Gyula és 19 tagú tánczenekarának közreműködésével. Megnyitó díszelőadás július 17-én, szerdán este 8 órakor a Béke-téren.

— Jeanne Marie Darré Miskolcon.

Július 22-én, hétfőn este fél 9 órai kezdettel a népkerti szabadtéri színpadon az Országos Filharmónia hangversenyt rendez. A miskolci szimfonikus zenekart Lukács Ervin vezényli. Az est kiemelkedő eseménye Jeainne Marie Darré francia zongoraművésznő vendégszereplése. Műsorom: Weber: Bűvös vadász, Csajkovszkij: D-moll zongoraverseny,

Dvorzsák: Uj világ szimfóniája. Jegyek az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségénél válthatók.— Az IBUSZ közli, hogy a július

21-re, Kéked-fürdőre hirdetett külön- autóbusz, a jelenleg fennálló egészségügyi zárlat miatt elmarad. Átmenetileg az IBUSZ különvoniatok sem közlekedhetnek Miskolcról. A bükki források és hegyi patakok vidékére, valamint Aggtelek—Jósvafőre továbbra is szerveznék autóbusz túrákat; Július 21-én Aggtelek—Jósvafőre Ft 38.50-es részvételi díjjal közlekedik külön-au tóbusz. Ugyancsak július 2'1-én a Bükkön át aSzalajka- forrás vidékére 33.— Ft-os költséggel különjárat indul. Kellő számú jelentkező esetén Jávorkút—'Feketesár Bükk-feninsí'ki vidékre is indul- autóbusz, 26.— Ft-ot részvételi díjjal. Július 28-án ismét Aggtelek— Jósvafőre közlekedik autóbusz különjárat (38.50 Ft). Augusztus 5-től 10-ig 5 napos autóbusz-túrát terveznek a Balaton körül. Útiköltség és 4 napi szállással 29-6.—- Ft. Csak kellő számú jelentkező esetén indul. Jelentkezés mindegyik utazásra az IBUSZ irodájában, Széchenyi utca 15—17. szám alatt lehetséges. Telefon 16—44ü.;

—* Orvosi hír. Dr. Farbáky Géza sebészszakorvos, kórházi adjunktus, rendelőjét új helyén: Csabai kapu 4 alatt megnyitotta. Rendel-: délelőtt 7—8, délután 5—6-ig;

Városi tanácstagok fogadóórái

Július 14-én (vasárnap) Vörös József délelőtt 9—11-ig Szentpéteri kapu 18. szám.

Július 15-én Jecs Jánosaié délután 4-től Tinódy utca 1: sz., Kóta-i József- né délután 4-től Bessenyői u. 16. tsz;

Július 16-án Wohlstetter Miklós délután 4-től László Jenő utca 27.

Július 20-án Csermák Lajos délután 3—4-ig Déryné utca 11. szám alatt tartanak tanácstagi fogadóórát*

MegyeDanácstagok fogadóórái

Kristóf Bálint július 14-én 18 órakor Hollóházán, Kriston Géza július 20-án 20 órakor Tiszacsermely községben tart megyei tanácstagi beszámolót.

Varga Dezső július 14-én 8—10 óráig Hódoscsépány, Monoki Barnabás július 17-én 16 órától Bükkáb- rámy, Kriston Géza július 20-án 20

órakor Tiszacsermely, Vámos Béla július 21-én 10—12-ig Arló községekben tartanjak megyei tanácstagi fogadóórát.

A MISKOLCI RÁDIÓ VASÁRNAPI MŰSORA:

18.00: Szív küldi szívnek szívesen,

18.25: Borsodi képeslap.

18.35: Halló, itt a miskolci rádió. Zené« összeállítás.

HÉTFŐI MŰSOR:

18.00: A borsodi zenekarok műsorából. 18.11: A közegészségügy megjavításáért* 18.16: Hírek megyénkből.

18.21: Szív küldi szívnek szívesen,

18.41: Elhelyezkedési tanácsadó.

18.45: A vasárnap sporteseményei.

18.50: Riportok, tudósítások.

Ha Szerencsen jár, ne mulassza el felkeresni

a „RákócziPincét“

ahol kellemesen szórakozhat. — Kitűnő hegyaljai borok, termelői pálinkák, ételkülönlegességek kaphatók. — Zenét

Horváth Kiss Béla

és népizenekara szolgáltatja. — Nyitva van minden nap délután 16 órától 24 óráig.

^ sendesen ringunk a vizem Tóth Imre bácsi a ladik farában ücsörög, én egy deszkán, vele szemközt. Nagyokat hallgatunk. Csobban a víz — puty... puty!.. 3 A zsineg nem mozdul. Ügy tűnik, mintha lehorgonyoztunk volna a Tisza közepén. Kétoldalt a paid tovasiklik, s viszi magával a daloló, ruhát áztató asszonyokat. A rézgőnyárfák vége szakadatlan sorbán suhannak mellettünk, egy-egy pillanatra eltakarva a napot, r— ilyenkor aztán még felhősebb az öreg ábrázó,ta. Egy hete nincs fogás . Telefalták magukat a halak; Két hétig volt mit enniük: annyi kérész úszkált a ‘vízen, mint augusztusi égen a csillag. Már vége. Csak itt-ott röpköd egy-egy sorsa ellen tiltakozó tiszavirág, — végzetét azonban nem. kerüli el: ha a természet kegyelmet is adott neki néhány órácskára, — elnyelik a halak, mihelyt leszáll a víz tükrére;

Puty..-. putyí.-.s

Az öreg rendületlen nyugalommal putyogtat. Talán ez az egyik legősibb módja a halfogásnak. Egyszerű szerszám: rövid nyél, a végén forintnagyságú lemez. Jó dolog, odácsalja a mélyenúszó halat, — csak érteni kell hozzá. Én hiába próbálom. Nekem csak loccsant. Az öregnek pwtyog. Előbb bugy- gyan, aztán mélyen zengő hangot ád, mint zenész ütésére a dob.

Imre bácsi nagy művésze a halászatnak. Harmincnégy éve putyog- tatásból él, — noha szaknyelven fauiyofftatás, de errefelé így mond*

ják — ezt csinálja legszívesebben, ez a valódi élvezet, ez elégíti igazán a szenvedélyt; a hálózás csak amolyan, hogy is mondjam, tömeges zsákmányolás; minden beleakad, úgy találomra.; -.

A putyogtatóval igazi nemes vadra lehet »menni«, — harcsára, csukára. De most hiába csalja ki Imre bácsi szerszámából a legszebb hangokat — nincs harapás. Egy hét óta nem kell a lótetű sem. Akkor fogott utoljára. Harcsa volt, jó 12 kilós.

[J allgatagon nézem az öreget Valósággal kiszívta a víz. Lábán gumicsizma lötyög. Szeme kék és nyugodt, mint az ég Tisza- keszi fölött. Vászoningét majd kiböki csontos, hegyes vállperece, manzsettája csuklón alul ér, így védekezik a töméntelen szúnyog ellen. Álla borostás, két orcája barázdált, akár a vén ladik repedezett oldala. Bütykös öklével néha a lapát-után nyúl, sodrásba tereli a ladikot, aztán tovább lesi a vizet. Gömyedten ül. Néha nagyokat nyög. Beteg. Sérve van, operálni kellene. Nem hajlandó rá.

Puty. ;.j puty!.-.

Félve megszólítom. Ilyenkor tilos a szó, de azért válaszol. Illendőségből. Mert idegen vagyok.

— Kevés a hal? — kérdem suttogva.

— Kevés. A vízjárás csinájja. Kiszalad, aztán gyorsan visszahúzódik. A pete meg lemarad.

— Mikor volt jó fogás?

— ötvenháromban. Vót hét, hogy

másfélmázsát - fogtam* Eccer meg

egy 35 kilós harcsát Most kevés..-.

Megint hallgatunk. Nagysokára ő kezdi:

■— Pedig jó az üdő. -.

• Miért nem próbálja máshol?

r— A’ nem lehet — rázza a fejét — Itt a haljárás ezen a vonalon. — S ezt úgy inondja, mintha legalább is látná. Hirtelen kihajol a ladik oldalán. Villan a szeme, mint a vadászé, ha vadat lát. Nagyot ránt a zsinóron.

— Megvan s— mondja egykedvűen.

— Micsoda?

s- A hal

C emmit nem vettem észre. De ő biztos a dolgában. Húzza felfelé a zsinórt. Nagybajszos harcsa bukkan elő a vízből. Jókora, lehet vagy négy-öt kilós. Ficánkol, farkával a la 'ik oldalát csapkodja. Az öreg megragadja az állkapcáját és berántja a merítőhálóba. A hal kétségbeesetten vergődik a ladik fenekén. Az öreg rá se hederít.

r— Nem ugrik ki?

Nem.

— Amikor kirántotta, miért ütötte a ladik oldalához?

Nevet. Megjött a kedve.

■— Amér’ Tóth Mihály bátyámat somolyog foghíjjas szájával.

— Az hogy volt? —■ Erőt vesz rajtam a kíváncsiság.

— Még legény vólam. Az öreg részegen a vízre ment, oszt beleborult. Én neki a ladikkal. Amikor felbukkant, elkapom a kabátját. —* Észnél van-e Mihály bátyám? — kérdem. — Má igen — feleli prüszkölve9 == Nő* mondok* akkor, csU

nájja azt, amit én akarok! De csak kapálózott, oszt nem bírtam vele, nehéz vót. Hát aztán gondótam egyet, nekikoccantottam a ladik ódalának, hogy megszédült. Aztán jól berántottam. Ezer csinátam a harcsával is. Hogy azt csinája, amit én akarok.

A part felé evez, ahol kisebb a sodrás és jobban megközelíthető a kipányvázott kas. Ott a közös tároló. Jdehordják a fogást a Szőke Tisza halász-szövetkezet tagjai. Érzem, most mi haladunk, nem a part. Pedig alig mozgatja a lapátot. Gondolom, kihasználom a jókedvet* még a néhány percnyi szünetet.

— Mondjon valami régi halásznótát — kérem az öreget. Nem sokat kell bíztatni. Rekedtes hangján elkezdi:

»^Csendes Maros partján van a halászlegény tanyája,

Odajár a halászlegény göndörhajú- babája.

Odajár a szép csillagos, holdvilágos éjjelen.—

Kicsalja a csendes Maros partjára a szerelem.’?

~ Szép nóta. Még soha nem hallottam.

Ä Hátha még aztat hallaná, hogy: »Túl a Tiszán környeskörül mandulafa virágzik...«

De nem mondja. Nem akarja. Evez rendületlenül. Mellettünk fecskék suhannak, hasukkal simítják a víz tükrét. Isznak. Az öreg a partot kémleli.

*=9 foő lesz =3 állapítja meg*

«= Miből gondolja? A rádió nem mondta be.

— Pedig lesz. Odanézzen, hogy fröcsköl a kagyló!

A félig vízbe, félig a homok- fövenybe vájt kagylók ütemesem vékony sugárban spriccelnek, mint megannyi apró szökőkutacska.

Megérkezünk. Az öreg megragadja a hál állkapcsát, felemeli, s most veszi jobban szemügyre. Fitymálja;

— Ügy négy kiló körül... Semmi* Százhúsz forint. — Beledobja a kasba, s a hal örvendezve pacskolja kisebb társait. Az Öreg tovább mar- fondirozik.

— Nekem másra vésik a fogam* Arra, amék tavaly a szemünk lát- tára bekapott egy libát,

V ízbeereszti a kast, visszaül a

f ladikba. Lótetűt húz a horogra, a fejénél kezdi, mert ott kemény, jól tartja magát a horgon. Néhány mozdulattal a sodrásbá tereli ladikját. Leengedi a zsinórt és csalja a halakat,

Puty.;-, puty!,.-.

— De kifogom. Ki én, addig meg se hálo~ — tér vissza az előbbi témához. — Mer’... valahol itt tanyázik a koma. Néha akkorát csob* ban a víz, hogy na.-.9

Ha ő mondja, biztosan kifogja. Tiszakeszi legöregebb halásza nem szokott hivalkodni. A szenvedélye nem is hagyná nyugton, örökké a vizen tanyázik. Azt mondják r—. persze csak viccből —, hogy ott is született a vizen. Nincs nap, hogy ne ülne a ladikba. Tán bele is betegedne. Talán ezért nem fekszik be a kórházba se, mert nem bírná a tétlenséget. Hiányozna neki a Tisza.

Inkább szenved és szedi a port, amit felírt a doktor. Nem tudja odahagyni a Tiszát az öreg. Az neki a szerelmese. Más még alszik a faluban, amikor ő már a vizen putyogtat. Ott köszönti a felkelő napot és onnan int neki nyugodni* mos jóéjszakát.

í^sorgunk lefelé. A part megint úszik kétoldalt. A rezgőnyárfákat már alig látni, csak a levelek Imik suttogása, estvéli szerenádja kíséri a ladikot.

Bs olykor belecsendül az esthomályba az Öreg halász jólismert ritmusa: