Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-14 / 163. szám

V cAz. iU'Zty juhász üzeni... A z öreg juhász botjára támaszkodva nézte lege- „ ■ lő juhait. Már nem is legeltek azok, hanem lihegtek a nagy. hőségtől. Az árnyékba húzódtak a pásztoruk köré s .ott lépegették a fűvet. Az öreg pász­tor meg boldogan nézte őket, hisz’ mind az övé. Soha, nem hitte volna és nem is gondolt arra, hogy valaha ő még a saját gazdája lesz, a saját bá­rányait fogja őrizni. Miért is gondolt volna erre. Apja nem hagyott rá egyebet, csak egy ócska, ko- pottnyelű Juhászkampót. Amit meg azzal keresett, örült, ha a családját eltartotta belőle. Család?... Az meg éppenséggel elég nagy volt. 15 gyermek. Jöttek egymásután a világra. S egy-egy darab kenyérrel mindig több kellett. Hogy gondolhatott volna hát ő gazdagságra? Esetleg csak álmodott, vagy titokban reménykedett, hogy talán egyszer mégis jobbra for­dul a sorsa. Mit adhatott neki a cselédélet? Nyomort, nélkülözést. — Azt bizony, nélkülözést — mondotta az öreg fáradt, rekedt hangján. — Sokszor inkább magamtól vontam meg a kenyeret s a gyermekeknek adtam, hogy ne koplaljanak. Bizony, nem egyszer előfordult, hogy nem volt mit a kezükbe adni. S ha ilyenkor kér­tek az anyjuktól, rosszul esett s fájt hallani, hogy nincs... Áh, de hagyjuk is a múltat, jobb arra még Vissza se gondolni... Az öreg juhász a fejebúbjára tolta nagykarirnájű zsíros kalapját és úgy kémlelte az eget, hogy jön-e Váj am erről esőfelhő. , «nr Meleg van. Elkelne már az eső — mondta. 1/ isvártatva ismét megszólalt: ^ — Ilyenkor legjobb a Tiszában. A hűvösben sokáig elbeszélgettünk ezzel az öreg ároktői juhásszal, Halász Józsi bácsival. Megvan elé­gedve a sorsával, mert a népi demokrácia jó életet teremtett az ő számára is. Földet kapott, 15 holdat. A birkák mellett tehene, lova van. Gazdálkodik. Idő­sebb gyermekeinek, akik már kirepültek a családi fé­szekből, mindnek háza van, s ő maga is a sajátjában lakik. Már csak az emlékeiben él az a rozoga viskó, amelyikben a földesúr idejében élt. Boldog, nagyon boldog az öreg, s ragaszkodik a proletáriátus rend­szeréhez. — Arra kérem magukat — mondotta —, vigyáz­zanak jobban erre a rendszerre. Ne engedjék, hogy visszajöjjenek nyakunkra a herék. Mert ugyebár októ­berben is ilyesmit akartak. Hallottam a rádióban Mindszentynek a beszédét, — a fene egye ott, ahol van, — vissza akarta venni a fődjeinket... No, csak jött vóna ő ide, adtunk vóna mi neki fődet... A múltban is ők vótak a gazdagok, oszt most megint urak akartak lenni... robotolhattunk vóna nekik ingyér... Remélem, hogy ezután jobban ügyel majd a párt és a kormány ezekre a bitangokra... L1 add fűzzük Halász bácsi szavaihoz, hogy ha a 11 párt és a kormány erőfeszítéseit a dolgozó tömegek is támogatják, akkor nincs az az erő, amely megdöntheti népi demokratikus rendszerünket. ttörök) —------------------------------ » ... ..........................................* A PÁRT IFJÚSÁGA „MEZŐ IMRE“ KISZ-SZERVEZET, TOLCSVA A tokaji kommunisták élenjárnak a kezdeményezésben r Ä PROLETÁRIÁTUS NAGY NEM­ZETKÖZI ÜNNEPÉN, az idei vörös május 1-én bontott zászlót a tolcsvai KlSZ-szervezet. Harminc fiatal állt a pártszervezet asszonyai által him- zett gyönyörű vörös selyem alá, hogy követve a párt útmutatásait, egység­be tömörülve harcoljanak az ellen- forradalom ütötte sebek begyógyítá- sán, az élet szebbé, jobbá, vidámabbá tételéért; Az ifjúsági szervezet ezzel elindult harcos útján; A pártszervezet az első perctől sajátjának tekinti, segíti, tá­mogatja és irányítja a KISZ-t. Ta­nulva a DISZ hibáiból, tapasztalt, az ifjúsági életet jól ismerő elvtársakat küldött a KISZ-be vezetőknek. így a szövetség vezetése jó kezekbe került; Az alig két hónappal ezelőtt bon­tott zászló alá, ma már 76 fiatal tö­mörült, igaz, zömmel lányok, de any- nyi baj legyen.- A kilenctagú vezető­ség nem dolgozik rosszúl, sőt úgy hírlik, hogy a járásban az egyik leg­jobb ifjúsági szervezet a tolcsvai. Eleinte idejük zömét a szervezési (munka kötötte le, s nem eredményte­lenül: A héttagú szervezőbizottság minden alkalmat felhasznált, hogy a fiatalokkal beszélgessen, s ma már ott tartanak, hogy nem egy belépni kívánó fiatal önként keresi fel a ve­zetőséget: Természetesen a vezetőség megnézi azt, akit tagnak ajánlanak fe-taggyűlés elé, mert a fiatalok csak olyan ifiket akarnak soraik között látni, akik dolgos szülők gyermekei, akik nem ellenségei szocializmust építő hazánknak. A szervezési mun­kával párhuzamosan megindult a fia­talok nevelése, szórakozási igényei­nek, vágyainak kielégítése. A vezető­ség a fiatalokkal közösen nagyszerű helyi programtervet készített. A terv elindult a megvalósulás útján; több fiatal rendszeresen látogatja a párt által szervezett politikai előadásokat, jól sikerült teadélutánt, ifjúsági bálo­kat rendeztek, varró, főzőtanfolya­mokat szerveztek, s rövidesen nagy kiránduláson vesznek részt a hutai Varbot-féle kastélyhoz. Lövész- és rádiószakkört indítanak a honvédel­mi szövetség keretén belül. NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT a vezetőség a tagsággal közösen elha­tározta, hogy levelet küldenek Mező Imréné elvtársnőhöz, melyben Jkifeje- zésre juttatják, hogy szervezetük sze­retné felvenni az ellenforradalomban hősi halált halt Mező Imre elvtárs nevét. Elküldték a levelet Mező Imre özvegyének, mert úgy érezték, hogy eszményi hősnek, örök példaképnek tekintik Mező Imrét, a magyar mun­kásmozgalom hősi halottját, aki egész életét áldozta népünk felemel­kedéséért, szeBb, jobb életéért. Nagyon örültek a fiatalok, amikor múlt vasárnap Mező Imréné elvtárs- nő megjelent körükben. Délután 4 órakor az ifjúság lelkes hangulatban sereglett össze a névadó ünnepség megtartására. A fiatalok kérésére Mező Imréné beszélt férje életéről, ifjúkoráról, a spanyol szabad­ságharcban eltöltött éveiről, éle­tének harcos múltjáról és arról, hogy októberben hogyan áldozta fel életét a proletáriátus ügyéért, az el­lenforradalom milyen bestiális körül­mények között gyilkolta meg. Fe­szült érdeklődéssel figyelték az öz­vegy minden szavát, a fiatalok sze­méből sugárzott a hűség, a ragasz­kodás, Mező Imréhez, a forradalmár­hoz. A fiatalokon látni lehetett, hogy hallgatólag esküt tettek: soha nem hoznak szégyent Mező Imre nevére, hűségesen követni fogják a pártot, ha kell életük árán is megvédelmezik a Magyar Népköztársaságot az ellenség bármilyen támadásával szemben. Az özvegy szavai a fiatalok szivéhez szóltak, kiesalta szemükből a köny- nyet, de erősebbé tette őket arra, hogy a hétköznapok egymástkövető akadályait leküzdjék, az ifjúság for­radalmi lendülete ne csökkenjen, hogy a szocializmus építésében élen­járó harcosok legyenek a régi eltör­lésében, az uj létrehozásában. AZ IFJÚSÁG GYÖNYÖRŰ VÖ­RÖS ZÁSZLAJÁRA kötött piros szalag szövege hirdeti, hogy a tolcs­vai fiatalok példaképe az októberi ellenforradalomban elesett hős Mező Imre* Majoros Balázs. REKKENÖ HŐSÉG uralkodott, amikor a Bodrog mentén eljutot­tunk a borairól világhíressé vált Tokaj községbe. Utunk célja első­sorban az volt, hogy képet kapjunk a tokaji pártszervezet munkájáról, s hogy mások is hasznát vegyék a tokaji tapasztalatoknak. A kommunistákkal beszélgetve, sokmindent megtudtunk a pártszer­vezet életéről. Az ellenforradalom után soraik rendezése itt sem ment nehézség nélkül, a kommunisták állhatatossága azonban leküzdötte a nehézségeket és ma már arról ad­hatnak számot, hogy a község terü­letén hét alapszervezet van, 280 tag­gal. A pártszervezet titkára elmond­ta, hogy abban az időben, amikor soraik rendezéséről volt szó és az ellenforradalmi elemek közvetlen veszélyt jelentettek, sokkal nagyobb volt a tagság aktivitása. Most bizo­nyos elbizakodotxság jelentkezik, úgy érzik egyesek, hogy már túl vagyunk a veszélyen és meg lehet pihenni az elért eredményeken. En­nek az elbizakodottságnak a meg­szűntetése, amire az országos párt­értekezlet is felhívta a figyelmün­ket, most egyik fontos feladatunk; Amikor harcolni kellett a terme­lés beindításáért — például a kőbá­nyánál — akkor kovácsolódtak csak igazán a kommunisták sorai. Sike­rült is elérni, hogy már a januárt követő hónapokban többet termel­tek, mint az előző év hasonló idő­szakában. A termelés továbbfejlesz­tése ma sem a tokaji kommunistá­kon múlik, mert csupán a szállítás problémái jelentik a fő akadályt; Ez viszont országos probléma és nem a helyi elvtársakon múlik. He­lyileg ugyan megtették, amit meg­tehettek, megtárgyalták a vasutas pártszervezettel, hogy ők mennyi­ben segíthetnek a nehézségek meg­oldásán. Ami rajtuk múlott, meg is tették. A MEZÖGAZDASÄGI termelés­ben nincsenek nagyobb nehézségek; Ott a termelés — élen a kommunis­tákkal — úgyszólván akadálytala­nul folyt. A termelőszövetkezet együttartása is sikerült. Bizonyos mértékben éreztette káros hatását az, hogy néhány dologban eltértek a tsz-alapszabályoktól. Ma a ter­melőszövetkezeten belül bizakodó a hangulat. Jobb termésre van kilá­tás, mint bármikor. A cukorrépá­juk a legjobb a környéken — ezt még a cukorgyáriak is elismerték; A termelőszövetkezet kommunistái­nak nagy harcot kellett vívni azért, hogy a kalászosok learatását a gé­pekre bízzák. Mert sok volt a tsz- tagok között, aki idegenkedett a géptől. A harcot annál is inkább si­ker koronázta, mert most egyszerre értek be a kalászosok és időben való levágására a tagság képtelen lett volna. így aztán a modern tech­nika hívei, a kommunisták győztek a vitában. A kommunistáknak azon­ban oda kell hatni, hogy a kombájn­vágta gabona szállítását jobban megoldják, mint a múlt évben. A tokaji kommunisták kezdemé­nyezéséről példát vehetnek me­gyénk más pártszervezetei is. A kez­deményezés a tokaji kommunisták­nak fő jellemvonása, amire egy sor példát hozhatunk fel. Tőlük indult el az új kultúrház építésének terve, amiben zömmel társadalmi munká­ra építenek. Ehhez a kőbányászok ingyen kitermelik a követ. A tokaji kőbányából kitermelt követ társa­dalmi munkával szállítják az épít­kezés helyére. Annak a kőmennyi­ségnek az építkezéshez való szállí­tásához, amit Bodrogkeresztúrból szereznek be, a Tokajban tartózko­dó szovjet katonák ajánlották fel se­gítségüket. Nem kétséges, hogy ilyen helyi erők mozgósítása láttán az ál­lam is jelentős támogatást fog biz­tosítani ahhoz, hogy Tokaj szorgos népének biztosítva legyen a kultú- rális fejlődése. Ők kezdeményezték, hogy az úgy­nevezett Fináncdombra kilátót és ahhoz szer pent kiutat építenek. Erről a dombról aztán még a külföldiek is megcsodálhatják a magyar táj szépségeit. KEZDEMÉNYEZÉSÜKRE társa­dalmi erőből rendezik a Széchenyi- sétányt, lócákkal látják el, hogy a munka utáni séták közben megpi­henhessenek a dolgozók. Ezeken kí­vül még egy sor kezdeményezésük van: például a műemlékek rendbe­hozása és ahol hiányzik, emléktáb­lák készítése. Úgyszólván kifogyha­tatlanok a leleményességből, a kez­deményezésből a tokaji kommunis­ták. Nem kétséges, hogy a pártszerve­zet ilyenirányú munkája csak nö­velni fogja a kommunisták tekinté­lyét a község dolgozói előtt. Nem lehet azonban megpihenni a babé­rokon, mert ez lerontaná még az ed­dig elért eredményeiket is. A kom­munisták jó munkájához a felsőbb szervek fokozott segítsége is szük­séges. A nemrég Tokajban járt Münnich elvtárs megtartott beszé­dével és javaslataival jelentősen aktívabbá tette a község politikai életét. Elvárják, hogy a központi elvtársak máskor is ellátogassanak a tokaji dolgozókhoz; Véleményünk szerint Tokajban nem lesz ezután sem probléma a kommunisták aktivizálásával, ha a pártszervezet vezetősége élni fog a beléje helyezett bizalommal és a valóban legfontosabb feladatokra irányítja a kommunisták figyelmét! Ebben segítségükre lesz a párt leg­utóbbi határozata, amely alapját kell képezze a pártpolitikai munka továbbvitelének. Ha ilyen alapon folyik tovább a pártmunka a tokaji pártszervezetben, nem kétséges az újabb eredménysorozat; KOVÁCS KÁLMÁN Megkezdődött a tarlóhántás Vasárnap is aratnak K MINAP ARRÓL PANASZ­KODTAK a hejőcsabai termelőszö­vetkezet tagjai, hogy eső kellene kapásnö vénye ikre, Az eső pén teken végre megjött s ennek nemcsak Hejőcsabán, hanem az egész me­gyében valamennyien nagyon örül­tünk.- Kapásnövényeinkre aranyat ért az életet adó eső, szinte új színt kaptak, megerősödtek a kukorica, burgonya és a napraforgó vetések; Többfelé már-már az a veszély fe­nyegetett, hogy a hirtelen hőség következtében tönkremennek a jó termést ígérő kapások. Most vala­mennyi területre alkalmas idő­pontban jött az eső,' szerencsére nem volt jég, mint ilyenkor lenni szokott s így nem ártott szőlőink­nek sem; Ám a csapadékos nap után nemcsak kapásnövényeink erősödtek meg, hanem megerősöd­tek a gyomok is. A harmad-, sőt Tiegyedkapálású kukoricáknál is ismét kidugja fejét a muhar, a per- jefű, s a legkülönbözőbb gyomnö­vények erősödnek, terebélyesednek* és szívják a kultúrnövényektől az életet adó nedvet: Fontos tehát, hogy figyelőmmel kísérjük ezt a jelenséget s amennyire a betakarí­tási munka engedi, gondoskodjunk kapásnövényeink gyommentesítésé­ről is. A pénteki eső egy-két napra megállította az aratást. A termé­nyek szára átnedvesedett, megduz­zadtak a toklászok s így lehetetlen­né vált azok lekaszálása, kévébe- •kötése és asztagolása. Tegnap már sütött a nap — bár időnként elbo­rult az ég — lényegesen sokat szá­radtak a termények. Ma reggel va­lószínű — különösen a homokosabb talajon — ismét folytatni lehet az aratást. A szerkesztőségbe érkezeit hírek, .szerint a legtöbb helyen ezt teszik. Termelőszövetkezeteink, ál­lami gazdaságaink és az egyénileg gazdálkodó parasztok mindent el­követnek, hogy ezt a vasárnapi na­pot is kihasználva, mielőbb bizton­ságba helyezzék érett terményeiket: A gépállomásoktól kapott értesülés szerint megyénk valamennyi gép­állomása felkészült arra az eshető­ségre, hogy ha keli, bárhol vasár­nap is munkába álljanak. Ugyan­csak értesítettek bennünket arról is, hogy aratási tervük nagy száza­lékát — több tízezer holdra kiter­jedő területen már befejezték és a gépállomások vezetőségei vala­mennyi traktorossal azon vannak, hogy a teljes aratást minél kisebb szem veszteséggel átlagosan még a jövő héten, de a következő hét ele­jén a legnagyobb sikerrel elvégez­zék; Dátum, szerint 11-én délután 4 órakor kezdődött meg az első cséplés Legyesbényén. A legyesbé- nyeiek pontosan feljegyezték ezt a dátumot, hiszen nem mindennapi dolog az első cséplés, mely egyszer van egy esztendőben. Mint tudósí­tónk, Sziics János elvtárs írja: A szerencsi gépállomás 25-ös számú cséplőgépe indult meg elsőnek. A gép fiatal kezelője, Kertész István elvtárs, régóta várta már ezt a pil­lanatot, hogy Ő legyen az a sze­rencsés ember, aki megkezdi az első cséplést. A második szerencsés ember Harkály Imre bácsi 3 hoU A MEGYÉBEN JÁRVA-KELVE az a meggyőződésünk, hogy a ter­melőszövetkezetekben, állami gaz­daságokban és az egyénileg gazdál­kodó parasztoknál nincs panasz a gépállomások munkájára. A trak­torosok lelkiismeretesen, pontosan dolgoznák. Azt igazolja ez, hogy valamennyi gépállomásunk lelkiis­mereti- ügyévé tette az aratást és a betakarítást s azon vannak, hogy a lehető, minél nagyobb segítséget adják meg minden munkához. Vo­natkozik ez a csépléshez való fel­készülésre is. A legtöbb faluban már ott vannak a cséplőgépek ki­javítva, üzemképes állapotban. Egy­némely helyen próbacséplést is vé­gezték s az eredmények csaknem mindenütt azt igazolják, hogy úgy az ősziárpából, mint búzából jó ter­més van: 8—9 és 9—12 mázsa hol- damkint; das dolgozó paraszt volt. Ugyanis az ő udvarára állt be elsőnek a cséplőgép, 3 kataszteri ősziárpa vetésén 90 keresztet aratott. Csép­lés után pedig — mindjárt a csép­lőgép alól 12 mázsa terményt adott át Földi Gábor helyi felvásárló­nak és kijelentette, hogy továbbra is minden feleslegét az államnak adja. Igaz, Harkály bácsiék után egy időre leállt a cséplés, de csak ad­dig, amíg a többi helyen is behor­danak: addig is, amíg ez megtörté­nik, borsót csépel majd Kertész István. Két héttel ezelőtt ha valaki olyan szerencsés helyzetbe jutott, hogy autóval egy nap alatt végigjárhatta megyénk tájait, sok gyönyörűséget szerzett az érő búzatáblákat látni; Aztán néhány nappal később fog­híjasok lettek a hatalmas táblák: itt is ■— ott is megkezdték, majd mind gyorsabb ütemben folytatták az aratásit. Egy hét múlva pedig már különösen a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok, de a szor­galmas egyéni gazdálkodók földjein is megkezdődött a tarlóhántás. Ma, amilyen mértékben fogy a lábonálló termés, éppolyan mérték­ben növekszik tovább a tarlóhál** tás is. Görömbölyt elhagyva egész Mályiig kétoldalon az út mentén csaknem mindenütt elvégezték már ezt a munkát. Hasonlóképpen ered­ményesen halad a szerencsi, sátor­aljaújhelyi, putnoki és edelényi já­rásban is. Főleg persze azokon a helyeken, ahol erre gépi segítség van. De egyénileg gazdálkodó pa­rasztságunk is mindent elkövet, hogy gondosan, szakszerűen előké­szítse a talajt, hogy jövőre még gazdagabb aratásunk legyen, mint az idén. Legyesbényén már csépelnek Jön! Jön! NAGY CIRKUSZ A műsor keretében: a hét Hermanos bravúros lovasmutatványai, két Botew bolgár excentrikus artisták, a két Hegyessi fényzsonglőrök, Donnert Gizi, a hajlékonyság csodája. a két Deák a cirkuszkupolában, Donnert - Vidos - Jancsi—Muszi bohócok, légtornász majmok, öt szibériai barnamedve, állatrevü Horváth idomításában. Kisér és közreműködik: Molnár Gyula 10 tagú tánczenekarával DISZELŰADAS; Július 17-én, este 8 órakor a BÉKE-téren! •Jegyelővétel délelőtt 10 órától a cirkusz pénztáránán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents