Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-10 / 159. szám

CSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1957. Július 10. Ä Szovjetunió párt- és kormányküldöttség e megérkezett a Csehszlovák Köztársaságb a Prága (MTI) A TASZSZ jelenti: A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizott­sága és a csehszlovák kormány meg­hívására július 9-én megérkezett Csehszlovákiába a Szovjetunió párt- “és kormányküldöttsége. A .küldöttség tagjai: Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Bulganyin, a Minisztertanács elnöke, Patolicsev, a külügyminisz­ter első helyettese, Ivascsenko, az ukrajnai KP Központi Bizotts nak titkára, V. Grisin, a Szc Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak elnöke és I. Grisin, a Szovjetunió prágai nagykövete. A küldöttséget á csehszlovák ha­tárállomáson Novotny, a CSKP első titkára, Kopeczky, a CSKP KB po­litikai bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, Barak, a CSKP KB politikai bizottságának tagja és David külügyminiszter fo­gadta. A fogadás alkalmával nagygyűlést tartottak, amelyen ifovotny és Hrus­csov beszédet mondott. (MTI) A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége Lvovba érkezett Lvov (TASZSZ) A Szovjetunió Csehszlovákiában •tartózkodó párt- és kormány küldött­sége július 8-án Lvovba érkezett. A TU-—104-es repülőgép érkezése alkalmából a repülőtéren a. Ívovi, a drogobicsi és a sztaniszlavi terület sok ezer dolgozója gyűlt össze. A párt- és a kormányküldöttséget a repülőtéren az ukrán párt- és szovjet szervek* vezetői fogadták (MTI) A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huralja (elhívást intézeti az ENSz-tagáltamok parlamentjeihez Ulan Bator (TASZSZ) A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Buraijának ülésszaka — amint már közöltük — hétfőn zárult. Az utolsó ülésen a képviselők jóvá­hagyták az ENSZ-tagállamok parla­mentjeihez intézett felhívás szöve­gét. A felhívás hangsúlyozza, hogy a Mongol Népköztársaság kormánya teljes mértékben támogatja az ENSZ céljait és elveit, kész teljesíteni az alapokmányból következő összes kötelezettségeket. A Nagy Népi Hu­ral képviselői felhívják azoknak az ENSZ tagállamoknak parlamentjeit, amelyek elutasították Mongólia fel­vételét az ENSZ-be, változtassanak álláspontjukon, segítsék elő, hogy a mongol nép mielőbb elfoglalhassa az őt megillető helyet a népek nagy közösségében, hogy még aktívabban együttműködhessék az ENSZ tagjai­val a világszervezet nemes céljainak megvalósításán. (MTI) Zorin szovjet küldött beszéde a Leszerelési Albizottság július H-i ülésén London (TASZSZ) Az ENSZ Leszerelési Albizottságá­nak hétfői ülésén beszédet mondott V. A. Zorin, a Szovjetunió képviselő­ié. Zorin rámutatott arra, hogy a szovjet kormány már több Ízben tett olyan javaslatot, amelyek köl­csönösen elfogadható megegyezés el­érésére irányultak, majd emlékezte­tett arra, hogy a szovjet küldöttség, a szovjet kormány megbízásából az albizottság jelenlegi ülésszakán, már­cius 18-án, április 30-án és június 14-én több olyan javaslatot terjesz­tett elő, an^elyet helyeselt a nem­zetközi közvélemény és sok állam, s amelyről megállapították, hogy már most lehetőséget nyújt a leszerelés első gyakorlati lépéseinek megtéte­lére. Zorin hangsúlyozta, hogy most reá­lis lehetőség van a megegyezésre, ha a többi tárgyalófél is olyan jóakara­tot tanúsít, mint amilyenről a Szov­jetunió tett tanúságot. Magától érte­tődik, hogy a Szovjetunió hajlandó . olyan átfogó egyezménybe is bele­menni, amely a leszerelés összes alapvető kérdéseit megoldaná. Ha azonban ez most nem látszik meg­valósíthatónak, a béke megszilárdítá­sának érdekei azt követelik, hogy legalább a minimális leszerelési intéz­kedések, mindenekelőtt az atom- és hidrogénfegyver eltiltása felé veze­tő első lépések tárgyában jöjjön létre . megállapodás.­Sajnos — mondotta Zorin — mind­addig nem talált támogatásra a többi tárgyalófélnél az a törekvésünk, hogy gyökeresen oldjuk meg az atomprob­lémát; Zorin beszédének következő részé­ben azt elemezte, milyen állásponton vannak a Leszerelési Albizottság tag­jai ezekben a kérdésekben, és milyen megoldást javasolnak.; A Szovjetunió azt Indítványozta, bogy állapodjanak meg a kísérleti robbantások haladéktalan, két-három évre szóló beszüntetésében, létesítse­nek nemzetközi ellenőrzést, helyez­zenek el ellenőrző állomásokat a Szovjetunió, az Egyesült Államok és 'Anglia területén, valamint a Csen­des Óceán térségében. Javasoljuk, hogy ez a megegyezés legyen önálló lépés és nem függjön a többi leszere­lési kérdés megoldásától. Mit javasolnak a nyugati hatalmak ugyanebben a kérdésben. Kijelentik, hogy elvben egyetértenek az atom­fegyverkísérletek beszüntetésével, de ezt a beleegyezést több olyan felté­telhez és fenntartáshoz kötik, amely megfosztja azt minden gyakorlati jelentőségétől. A megegyezést más leszerelési kérdések megoldásától te­szik függővé; A Szovjetunió azt alkarja, hogy ne csak képletesen, hanem valóban szün­tessék meg az atomháború veszélyét. Tekintettel arra, hogy az atomfegy­vergyártás beszüntetése csakis akkor lehet tényleges jelentőségű, az atom- háborús veszély kiküszöbölése szem­pontjából, ha szorosan összekapcsoló­dik e fegyver teljes eltiltásával, az államok fegyverzetéből való kivoná­sával és az atomfegyverkészlelok megsemmisítésével, a Szovjetunió a kérdés ilyen megoldása mellett száli sikra; A nyugati hatalmak arra a javas­latra szorítkoznak, hogy szüntessék be a háborús célokat szolgáló hasadó anyagok előállítását. Ugyanakkor nem hajlandók elfogadni az atom­fegyverek eltiltását és a fegyverzet­ből való kivonását. Nemcsak, hogy a 'jelenlegi atom- és hidrogénf egy vér­készletek fenntartása mellett kardos­kodnak, hanem még azt a jogot is fenntartják maguknak, hogy atom- és hidrogénbombákat állítsanak ele & már felhalmozott hasadóanyag­készletből, tökéletesítsék és módosít­sák a bombákat. A Szovjetunió azt javasolja, vállal­ják ünnepélyesen, hogy lemondanak mindenféle atom- és hidrogénfegyver háborús alkalmazásáról. A nyugati hatalmak nem hajlan­dók feltétlen kötelezettséget vállalni a nukleáris fegyverek alkalmazásá­nak elvetésére: mivel azt a legfonto­sabb »visszarettentő-« fegyvernek tartják. A szovjet kormány józanul ítéli meg a helyzetet és szilárdan ragasz­kodik ahhoz az állásponthoz, hogy az atom- és hidrogénfegyverkíséiie- tek két-három évre szóló ideiglenes beszüntetése és a megfelelő nemzet­közi ellenőrzés bevezetése lenne az első reális és valóban lehetséges lé­pés az atomfegyverkezés; hajsza megszüntetése felé. A részleges le­szerelési megállapodás minimális követelménye az, hogy az államok vállalják azt a kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak atomfegyvereket. É kérdések megoldásának halogatása megengedhetetlen és ezt nem tűrik a világ népei. Ha a nyugati hatalmak valóban azon vannak, hogy végetvessenek az aitomíegyverkezéed versenynek, és megóvják a világot, egy atomháború veszélyeitől, reálisan kell eljárniuk és félre kell vetniök azokat az akadá­lyokat, amelyek ma gátolják a meg­egyezést. A szovjet' küldöttség kész együtt­működni a nyugati hatalmakkal, hogy mielőbb megegyezzenek a lesze­relési részintézkedésekben, minde­nekelőtt az atom- és hidrogénfegy­verkísérletek haladéktalan beszünte­tésében és az erre vonatkozó nemzet­közi ellenőrzés kiépítésében. (MTI) FURCSA NAGYLELKŰSÉG Amikor az eheti jelentéseket olvasom az ENSZ leszerelési albizott­ságának londoni üléséről, akaratlanul is Hayes demokratapárti képvi­selő napokban tett kijelentése jut eszembe, aki az amerikai képviselő­ház külügyi bizottságának tagja. Kijelentette: az Egyesült Államok külpolitikája elérte azt a pontot, amikor már sem az ellenség, sem a jó­barát nem hiszi el John Foster Dulles külügyminiszter kijelentéseit. Elérkeztünk odáig, ahol már senki sem hisz nekünk, még akkor sem, ha életbevágóan fontos lesz számunkra, hogy álláspontunkat világosan megértsék. Az atom- és hidrogénfegyyer-kisérletek beszüntetésével kapcso­latban olvassuk a leszerelési albizottság üléseiről kiadott jelentésekből, hogy Lloyd angol megbízott elismerte, hogy a Szovjetunió június 14-i javaslata lehetővé teszi a kísérletek felfüggesztését, a kezdeti megegyezés részeként. Más nyugati küldöttek pedig hangsúlyozták, hogy a nyugati hatalmak javaslatai olyan lépést jelentenek, ami találkozik a Szovjetunió javaslataival. A szovjet javaslatok előterjesztésének már közel egy hónapja.^ Azóta * a nyugati megbízottak csak általános szólamokat hangoztatnak. Elismerik a szovjet javaslatok célravezető jellegét. Fejte­getéseik alapján azonban nem világos, hogy a nyugati hatalmak haj­landók-e két-három évre megszüntetni a kísérleteket. De még egy sor kérdésben homályos álláspontot foglalnak el. Ezek után mi sem tuciju? hogy a nyugatiak -tetszetős szóvirágai mögött milyen szándékok húzód­nak meg. Hogy valóban azt gondolják-e, amit mondanak? Csak a lehe­tőségekről beszélnek, de konkrét, pozitív állásfoglalásuk nincs, ami az ügyet előrevinné. Ha a hivatalos fórumon nem is, de Eisenhower eheti sajtóértekez­letén a hírek szerint kijelentette, hogy az Egyesült Államok szilárdan kitart amellett a javaslat mellett, hogy 10 hónapra függesszék fel a nuK- leáris kísérleteket, az első lépést jelentő leszerelési terv részeként. Ha ezt a kijelentést vizsgáljuk, ennek alapján nemcsak Dulles kijelentéseinek őszinteségében nem lehet hinni, hanem /még az Egyesült Államok elnö­kének sem. Hogy miért nem? Arra magyarázatot kapunk az ezt megelőző nyugati sajtójelentésekből. Ezekből megtudjuk, hogy az Egyesült Álla­mok közel egy éven belül nem tervez újabb nukleáris robbantási kísér­leteket, ugyanis a kísérleti robbantások között hosszabb-rövidebb előké­születi időszak következik. És most az Egyesült Államok elnöke a most befejezett amerikai kísérleti robbantások utáni szünet kezdetén fel­ajánlja a világnak, hogy amíg újabb robbantási sorozatra fel nem ké­szül, — ezt ugyan ő elhallgatja — ez most 10 hónap, addig hát ne legye­nek kísérleti robbantások. Nem kell nagylelkűség tehát ahhoz, hogy a három- évi felfüggesz­tést előirányzó szovjet javaslatra így válaszoljon az Egyesült Államok elnöke. A becsületes embereknek nem nehéz ezek után azt a következte­tést levonni, hogy az egész Egyesült Államok által irányított nyugati poli­tika, annak ellenére, hogy szóvirágos, szép csomagolásban tálalják azt, nem más, mint a világ közvéleményének megtévesztése. Erre azok is rá fog­nak fizetni, akik úgy ítélik meg, hogy ez most az érdekeiket szolgálja. Jelenleg erre figyelmeztetett a fent említett demokratapárti képviselő, de* ha így megy tovább, sor kerül a néptömegek határozott fellépésére is, amiben elítélik az egész amerikai monopolista mesterkedést, anielv a világbéke és egyben a világ minden népe ellen irányul. Ezekután azt a következtetést is levonhatjuk, hogy nemcsak Dulles kijelentéseinek, hanem Eisenhower javaslatainak őszinteségében is kételkednünk kell. (k. k.) Nekru indiai miniszterelnök interjúja a Columbia Broadcasting System műsorában Newyork (TASZSZ) A Columbia Broadcasting System amerikai társaság rádió- és televíziós állomásai július 7-én közvetítették hírmagyarázóik Nehru indiai mi­niszterelnökkel folytatott beszélgeté­sét. Nehru nemzetközi politikai problémákkal foglalkozott, vála­szolt a hírmagyarázóknak India bél­és külpolitikájára vonatkozó kérdé­seire. Nehru igenlő választ adott arra a. kérdésre, célszerű lenne-e a ban- dungi államcsoport újabb értekezle­tének összehívása. Az újabb érte­kezlet minden további nélkül ösz- szeülhet, s talán hasznosnak bizo­nyul — mondotta. Az Eiseríhower- doktrináról szólva Nehru kijelen­tette, hogy azt a népek kedvezőtle­nül fogadják. Nehru elítélte a különböző politikai ás gazdasági rendszerű államok bé­kés egymás mellett élését hirdető politika ellenfeleit. Nem értek egyet azzal az elmélettel — mondotta Nehru —, amely szerint különböző ideológiát valló, különböző politi­kai, vagy társadalmi rendszerű két országnak okvetlenül össze kell tűz­nie. Nézetem szerint ez az elmélet elavult... Elérkezett az idő, ami­kor egyetlen országnak, sem nagy, sem kis országnak nincs haszna semmiféle kalandból. Nehru interjújának befejező ré­szében India belső problémáival foglalkozott. (MTI) „Borzalmak éjszakája“ Velencében Eddig 130 halálos áldozata van az európai kánikulának London (AP) Velencében hétfőre virradó éjszaka a. »borzalmak éjszakáján« egy aggok otthonában 15-en haltak meg és ezzel 130-ra emelkedett az európai káni­kula eddigi halálos áldozatainak száma. Ez a szám azonban még tá­volról sem teljes ,és feltehető, hogy jóval nagyobb azoknak a száma, akik fürdőzés közben, vagy más okok miatt vesztették életüket. Európa északi részében hétfőn valamelyest csökkent a hőmérséklet. Olaszországban azonban a második világháború óta nem volt ilyen nagy meleg. Az ország nagy részében 38 fokot mértek. A halálos áldozatok száma eddig legkevesebb 38. Ausztriában 20-an haltak meg für­dőzés közben. Számtalan esetben fordult elő, hogy az emberek össze­estek a melegtől. Bécs egyik kül­városában egy fiatal nő — nyilván szívrohamot kapott — az utcán vet­kőzni kezdett, mire . egy/ elsősegély- helyre szállították. Az osztrák fő­városban hétfőn árnyékban 45 fok volt. Nyugat-Németországban az elmúlt napokban 7-en haltait meg hőgutá­ban és többen vízbefulladtak. Ber­linben heves zivatar vetett véget a kánikulának, ugyanakkor azonban ablakokat zúzott be és háztetőket sodort el. Angliában a kánikulának 5 halálos áldozata van. Lulworth Cove dél­angliai tengerparti fürdőhelyen a kiadós esőzés fellazította a meredek partot és többszáz tonnányi szikla­tömeg zúdult a fürdőzőkikel zsúfolt­ságig telt partra. Több mint 100-an megsebesülteik, közülük sokakat kór­ház^ kellett szállítani. Párizsban is esett az eső, a hőmér­séklet 24 fokra csőikként. A francia fővárosban az elmúlt tíz nap alatt 7-en haltak meg hőgutában, 18-an pedig vízbe fulladtak. Belgiumban 11, Hollandiában 15 a kánikula halálos áldozatainak száma. A legtöbben fürdőzés közben veszí­tették életüket. Svájcban több embert halálos ki­menetelű hőguta sújtott a kánikula miatt, s fürdőzés közben egyetlen egy nap alatt 8-an vesztették életü­ket. Jugoszláviában is tombol az euró­pai hőhullám. Tegnap árnyékban 40 fokot mértek. Még Szlovéniába, a hegyes vidéken is 38 fokos hőség volt. A felhőszakadás még sohasem okozott olyan súlyos forgalmi fenn­akadást Detroitban, mint hétfőn: ha­talmas víztömegek árasztották el az amerikai autóváros utcáit. Az ár miatt legalább ezer gépkocsi volt kénytelen vesztegelni. A vitorlások­kal végzett mentési munkálatok so­rán egyes utcákon két méter magas víz alatt álló gépkocsikra bukkantak; (MTI) Tanácstagi beszámoló Oroszi János Borsodnádasd július 12-én 20 órakor. Pecsenye István Méra július 11-én 14 órakor, Bálák István Bodrogkeresztúr július 13-án 17 órakor tartják tanácstagi beszá­molóikat. — EGY HARMINCKÉT éves ame­rikai mérnök kilenc méter hosszú vitorlásában magányosan hatvan­négy napot töltött a tengeren. A mérnök április 6-án a kanadai szi­getekről indult el 6500 km-t te# meg az Atlanti óceánon és júiiit# 3-án érkezett meg a floridai Palflt Beach kikötőiébe. * Marslakók látogattak földünkre, vakmerőén megsértették földünk légterét. Atomihajtásos »csészealjak­ban« röpködtek minit a madarak, de csak a nyugati földrész fölött, kifejezvén ezzel is mély ellenszen­vüket a földgömb vörösre satírozott részével szemben. Nem vitás — ujjongták a /nyugati kommentáto­rok — hogy a Marson is ez a töké­letes államforma, tehát a kapitaliz­mus él és virágzik.;; lyVleg voltam róla győződve, hogy ,VI az egész fantáziaszülte -rém­mesét valamelyik éhenkórász nyu­gati újságíró kreálta, hogy »ere­deti« ötletével beírja a nevét a rém­hírterjesztők krónikájába és ilyen módon megszedje magát. De akár mese volt, akár nem, az amerikai »Comic« című vicclap vagy mifene lecsapott rá és hajmeresztő törté­netek főszereplőivé ütötte a hoz­zánk lerándult mansembereket. Az egzotikus emberkékkel való vicce­lődés csakhamar átesett a »ló másik oldalára«, azaz halálos komoly jós­lásokba csúszott, a marslakók a »hidegháború« rómfegyvereivel lép­tek csatasorba, • természetesen a Nyugat oldalán. Magam is láttam a »Comic« egyik számát, melyben a marsemberek az isteni bosszú kegyetlen eszközeiként jelentek meg a színen. A képen a következőt láthattam: Két felismerhetetlen- ségig elrondított emberszörnyeteg ült egy űrhajóban, üvegjén át a végtelenbe esett pillantásuk. Az egyik szörny, sátáni vigyorral nem­emberi pofáján, kapcsolókart nyo­mott le, azaz előidézte a világ­Cstvéli imádságra szólítják a *" hívő lelkeket. A harangszó merengve ringatózik a leszálló est csöndjén. A nyugati látóhatár vörö­sen sápad bele a keletről elömlő éjjeli homály csillagos nyugalmába. A* Szóchenyi-utcán, ahová váro­sunk látványosságait gyömöszölték, sétára indulnak a párok és a pár­nélküliek, egy patakba folyva élve­zik az est hűvösségét és a gond­talan szemlélődés gyönyöreit. Nem tartok velük, örülök, hogy ők örülnek. Jómagam sem unat­kozom, régi, romlásnak indult új­ságpapírokat böngészek. A csend­rendelet lassan életbelép — tíz felé közeledik az óramutató — s én kart karba öltve a csönddel, bejároga- tom az elmélkedés útjait. A Szabad Nép apróhírein szalajtom végig tekintetemet. Egy­szerű pársoros hír hívja magára a figyelmet. 1956 augusztusából való. »A M ars-bolygó földközelbe ért. Teleszkóppal jól láthatók a hó- sipkái .;.« Megindul emlékezetem gépezete. Tavaly, ebben az időben még Pesten tartózkodtam'. Elmen­tem az »Uránia« csillagvizsgálóba, hogy pár forintért szemtanúja le­gyek -a Mars földközelségének és meglessem sokat vitatott hósipkáit. És meglestem és igyekeztem jól agyamba vésni a látottakat, hogy vizuális benyomásaimmal is alá­támasszam a Marsról szerzett isme­reteimet, mert — hogy őszinte le­gyek — hadilábon állok én földünk testvérbolygójával. Miért? Pár * évvel ezelőtt különös rém­mese hozta izgalomba a világot4 katasztrófát. A létért való küzde-; lem szellemében tehát a marslakók; kiütötték a Földet naprendszerünk; ringjéből: a Föld és a Nap egymás-; ba rohan s mi szerencsétlen föld-; lakók elpárolgunik a Nap rettene-; tes forróságában, mint tüzes kály-; kalapon a kifutott tésztáié. ; Elsődleges céljuk a »Coimic«-szá-; mok keltetése volt, közgazdaságtani: fogalommal élve: a profit, de a má-: sodlagos célt is elérték, mely a: lélekíertőzjsm, az embervadításon: kereszt,ül nyert kifejezést. ! Elképzelhetjük a »Comic« és a: hasonszőrű szennylapok brutális! emberrontását, ha olykor még az! imperialista állam is megsokallja: formed vényeiket s pár hónapra: megvonja tőlük a működési enge-: délyt. C szépszámmal akadnak nálunk ^ olyanok, akik a polgári sza­badságjogok ürügyén ezeket a szennylaookat is látni szeretnék az újságárusok bóléjában. Az embere­ket nem nehéz elrontani, de helyre-: hozni az elpiszkolt lélek torzulásait, annál nehezebb. így is éppen elég bajunk akad, még nem állíthatjuk,: hogy szocialista erkölcsi viszonyok: fényesítik morálunk egét, de nagy bennünk az akarat, hogy megszé­püljön a lelkünk az igazi szabadság már adott csillagzata alatt, s mi- nagyon vigyázunk arra, hogy az emberront ásnak ne legyenek hiva­talos fórumai, és ez nagyobb ered­mény, mint a polgári demokráciák: úgynevezett »mindent megengedő« liberalizmusa; GULYÁS MIHÁLY SZABADSÁG VAGY EMBERRONTÁS?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents