Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-07 / 157. szám

6

:szakmagyarorszAg

Vasárnap, 1957. július 7.

Az elképzelések diadala

Legényszálláson

1/ is gyár. Úgy húzódik meg a város zajában, ^ hogy csak az veszi észre, aki kutat utána. Elnyelik a szomszédos bérházak és az üzletek.

Borsodvidéki Gépgyár. A hosszú és tartalmas múlttal és még tartalmasabb jövővel dicsekedhető kis üzemben példás rend és tisztaság. Csak az öntöde előtt áll nagy kupacokban a nyersvas, az ócskavas. De az sem sokáig. A falánk üzemrészek felszívják magukba, megemésztik, hogy aztán olyan csodálatos gyártmányokat készítsenek belőle a hozzáértő kezek, amelyekben nem mindennap lehet gyönyörködni.

A gyár főprofilja a hydraulikus gépek és készülékek gyártása. Nemzetközi viszonylatban nagy jövővel rendelkező hydraulikus gyártmányok nálunk csak nemrégen elkezdett kísérletezések még. Arról, hogy előnyösebb a mechanikus meghajtású gépekkel szemben, már számtalan példa által meggyőződtek. Előnynek nevezhetjük a hydraulikus préseknél és emelőknél, hogy sokkal jobb az időbeni kihasználásuk, egyes alkatrészeiket, mivel köztük nincs merev kapcsolat, könnyebben lehet javítani. De emiatt a lehetőség is hevesebb arra, hogy eltörjön egyik, vagy másik alkatrész.

A vállalat főkonstruktőrje, Szegedi Károly szaktárs a hydraulikus gépek egész családját alkotta már meg nem egészen másfél év alatt. A 100 meg 200 tonnás műanyagsajtókat s az ehhez tartozó szivattyúkat és vezérműveket mind ő tervezte. Az ő kezemun- káját dicséri az egyik tágas csarnok közepén álló újszerű nagy gépezet is, Ez a Il-es számú hydraulikus

t

yümölcsprés. amelynek befogadóképessége 1020 liter.

!z az acélcsoda három szövetkezeti napon szerepel majd, mielőtt a bécsi közönség gyönyörködhetne benne.

Szegedi elvtárs elmondja: az idő nagyon sürgetett. A kísérletezésekre úgyszólván csak néhány hét állt rendelkezésre. Munkájuk gyorsaságát mutatja az is, hogy a 200 tonnás műanyagsajtókból eddig már 29 elkészült. 23 felülről dolgozó és 6 alulról dolgozó. Az utóbbit a mű-farostlemezek készítésére használják.

Ugyanebben a teremben egy másik monumentális gépezet is magára vonja a figyelmet. Ez a 600 tonnás hydraulikus len- és kenderrostsajtó. A napokban küldik el a dunántúli rostkikészítő vállalatnak. Egyelőre vagonhiány miatt vesztegel még itt.

C z a gép két szempontból is nagyon előnyös L a népgazdaságnak. A len és a kender melléktermékeinek feldolgozása nálunk egészen újkeletű. Az eddig hasznavehetetlen, kimaradott anyagot eldobtak. Most nagy nyomáson és nagy hőmérsékleten sajtolva, előregyártott épületelemeket készítenek belőlük. Mindezt eddig külföldi sajtóval munkálták meg. A Borsodvidéki Gépgyár hydraulikus len- és kendersajtója az első lesz az országban, amely hazai nyersanyagokból készült és legalább másfélszeres költségmegtakarítást jelent az államnak.

A gépek mellett meglehetősen fejlett a hydraulikus készülékek gyártása is a gyárban. így például 8 tonnás emelőket szállítanak állandóan az Ikarus- gyárnak és az Autómítszaki Intézetnek. Ezeket a köztudat már csak Ikarus-emelő néven emlegeti.

Mivel hazánkban az utóbbi időben megnőtt az autóimport, kocsik százai gurulnak a városok forgatagában, a vidéki utakon, a belkereskedelem részére közszükségleti cikké vált a 2 tonnás hydraulikus emelő. Ezeket személygépkocsikhoz használják. Kényelmesebb és időben sok megtakarítást jelent az országúton defektet kapó gépkocsivezetőknek. Ebben az évben 1000 darab kerül belőlük legyártásra.

Ugyancsak itt gyártják a tűzoltók részére a vágányemelőket. Ez a villamosvágányok gyors felemelésére szolgál baleset idején.

A gyár műszaki vezetői a jövőt formáló tervekbe nem avattak be. Mindössze annyit árultak el, hogy vannak elképzelések a továbbfejlesztésre, ezen belül főleg a hidraulika tökéletesítésére.

Nagy terveikhez, amelyek népgazdaságunk további hírnevét öregbítik, mi is kívánunk jó munkát.

U. N. R.

A. Sportfogadási es Lottó í ^azga^oság közli

A 18. játékhéten 2,037.324 darab fzelvény érkezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz. Egy nyerőosz- *plyra 763.996 forint ötven fillér nyeremény esik. A négytalálatos szelvényekre — tekintettel arra. hogy öt- találatos szelvény ezúttal sem volt— ennek kétszerese 1,527.993 forint jut. I A hat darab négy tál álatqs szelvényre j

egyenkint 251.665 forint, az ezeregyszáz darab háromtalálatos szelvényre egyenkint 659 forint, a 40.638 darab kéttalálatos szelvényre pedig egyenkint 19 forint nyeremény jut. A négy találatot elért szelvények száma a következő: 1,364.279, 2,03'5.061, 2,262.099, 2,718.348, 3,066.894, 3,199.237. (MTI)

Tízévi börtönre ííéüe a miskolci megyei bíróság a disszidált sikkasztó munkavezetőt

Kovács Imre 55 éves építési munkavezető, hajduszoboszlói lakos, Tó- lápán az Özd'könnyéki Szénbányászati Tröszt építkezését vezette. Az építési anyagot szállító fuvarosokkal összejátszott, hamis teljesítményeket számolt el a fuvarokmányokon és ezzel a társadalmi tulajdonban mintegy százezer forint kárt okozott.

Az elszámolt összegeken a fuvarosokkal megosztozott. Kovács Imre a felelősségrevonés elől a múlt év október* végén disszidált s jelenleg Kanadában tartózkodik.

A miskolci megyei bíróság Kovács | Imrét távollétében tíz évi börtönre ítélte. A visszaélésekben résztvevő bűntársai közül Huszár János 34 éves és Nagy K. Géza 28 éves nagyvisnyéi fuvarosokra a megyei bíróság két évi, illetve egy évi és négy hónapi börtönbüntetést szabott ki.

Az ítélet nem jogerős.

Köszönet

a mentőállomásnak

Betegen kellett engem a kórházba bevinni s éppen ezért a mentőéi icmás munkájáról szeretnék néhány sort írni, mert olyan előzékenységet, finomságot szinte sehol sem lehet tapasztalni, mint a mentőknél betegszállítás közben. Hozzájárul ehhez a mentőállomás főorvosa, dr. Szabó Elemér, aki lelki- ismeretes munkájával mindent megtesz a betegekért. Köszönet érte a mentőállomásnak.

(Kemény Gyulámé leveléből)

FELHÍVÁS

Az iparosok, fuvarosok és kereskedők az 1957. I. félévi, az önálló szellemi és egyéb tevékenységet folytatók (orvosok, ügyvédek, ügynökök, magánoktatók, óra- könyvelők, bulgárkertészek, állattartók stb.) pedig az 1957. egész évi végleges általános jövedelemadó kivetése céljából 1957. július hó 15 napjáig adóbevallást kötelesek adni.

A bevallási nyomtatvány a kerületi tanácsok pü. osztályainál szerezhetők be.

A közmondás azt

” tartja, hogy »Hi- vatlan vendégnek ajtó mögött a helye«. Én éppen az ellenkezőjét tapasztaltam a putinoki legónyszállóban. Annak ellenére, hogy senki sem hívott, mégis kedvesen fogadtak, s az első öt perc után olyan barátságosan beszélgettünk, mintha már évek óta ismertük volna egymást.

Azzal kezdődött, hogy megismertük Percze Lajos elvtársat, aki elmondotta: Nógrád megyében lakik, három gyermeke van — fényképüket is megmutatta — s ritkán jár haza. Nem azért, mintha nem szeretné a családját, csakhát messze vannak. De hamarosan többet lesz övéivel, mert most kap a telepen egy kétszoba, összkomfortos lakást.

Szemes János elvtárs két éve bányász, két éve, hogy a legényszállóban lakik, mindössze 25 éves. Fiatal felesége Forró községben tartózkodik. Mosolyogva árulja el, a »gólya« még nem látogatta meg családjukat.

N. N. elvtárs (kérte, hogy a nevét ne írjuk ki az újságba), 27 éves és nőtlen. Eddig a put- nckii gépállomáson dolgozott mint hegesztő, de kevés volt a fizetése, így jött a bányába.

A beszélgetés fonala a munkára terelődött. Hamarosan kitűnt, hogy nem is akármilyen emberekkel állok szemben. Percze elvtárs frontgazda, 20 ember dolgozik a keze alatt.

— Tervünket mindig 100 százalék felett teljesítjük — jegyzi meg Percze elvtárs — nem kis büszkeséggel. Az elleni orrad alom nehéz napjai alatt is helytálltunk, frontunk mindig kitermelte a szükséges szenet.

— Versenyben dolgozunk, toldja meg a szót Szemes elvtárs. Nem egyszer lettünk már elsők. A legutóbb is mi nyertük meg az 50 liter sört.

Észre se vettük, s már a politikára terelődött a szó. Az MSZ- MP-ről. a párt előtt álló feladatokról. Nevetve mondották: ismerjük mi a politikát. János feje alatt annyi az újság, hogy az egész legénvszáHónaik jut belőle. Egyöntetűen az a vélemény: a Kádár- kormány helyes úton halad és ők, a putnoki legényszálló dolgozói jó munkájukkal kívánják elősegíteni a kommunisták pártjának munkáját.

— Hogyne támogatnánk mi a jelenlegi rendszert — szól közbe egy másik elvtárs, —

hisz életünket, szebb, boldogabb jelenünket, még szebb jövőnket köszönhetjük e rendszernek. És hogy ez mennyire így van, egykét példát is rögvest elmondott.

Említette a legény- szállót, ahol 56-an találtak kényelmes otthonra. A keresetükre se panaszkodhatnak, 2000—2500 forintot keresnek átlagosan. Van olyan elvtárs, akinek már motorkerékpárra is futotta, kerékpárjuk, rádiójuk, szép ruhájuk, mindegyiküknek van. A putndki lányok úgy emlegetik őket, hogy »pestiek«.

S búcsúzáskor arra kérteí.. írjam meg, Ku- burczik Miklósné gondnok mindent elkövet, hogy otthonossá tegye a legényszállót. Rend, tisztaság uralkodik mindenfelé, van klubszobájuk, játéktermük. Csak egy panaszuk van: kevés a reggeli; Arra kérik az illetékeseket, ha lehetséges segítsenek a panaszuk orvoslásán.

D eszélgetésünk vé° gén-úgy hagytam ott a putnoki legény- szálló lakóit mint barátaimat. Örömmel ígértem meg: ha arra járok, máskor is felkeresem őket.

(1 l)

Paralizisből gyógyult fel

Ezúton mond köszönetét egy hálás nagymama kis unokája megmentéséért a miskolci járványkórház főorvosának, dr. "Molitor István•* nak, szíybőljövő, lelkiismeretes munkájáért, amelyet kisunokám megmentéséért elkövetett. Kis Katikámat a múlt hetekben lehoztam Miskolcra, szokásos nyaralásra, öt napi itt tartózkodás alatt megbetegedett (pavalízisben). Én akkor kétségbeesve szaladtam orvosokhoz és köztük Molitor főorvoshoz, aki látva a gyerek súlyos állapotát, azonnal intéz- kedett és Pestre szállítottuk, mert végtagbénulásba esett. De az orvosi tudomány és az orvosok lelkiismeretes munkája nyomán visszaadták a gyermek életét a vastüdő segítségével. Megnyugtató lehet minden anya számára, hogy ilyen orvosok gyógyítják a beteg gyermekeket és ember- feletti munkájukkal igyekeznek megmenteni, az életnek visszaadni a járványban szenvedő gyermekeket. Kisunokám állapota már annyira javult, hogy végtagjait mozgatni tudja és van remény a teljes gy&- gyulására.

Hálás köszönettel: BOJTÁR JOLÁN

(SZITOVSZKI BÉLÁNE)

Tájékoztató*

a mezőtúri Mezőgazdasági Technikum levelező-oktatás gépészeti tagozatára való jelentkezésről az 1957—58. iskolai évre.

Tanulmányi idő 4 év. Minden évben fél

évi és évvégi vizsgát tesznek a hallgatók. Úgy a félévi, mint az évvégi vizsga kötelező. A IV. év sikeres befejezése utón képesítő-vizsgára jelentkezhetnek a hallgatók és a vizsga sikeres letétele után technikumi oklevelet kapnak, mely egyetemi és főiskolai továbbtanulásra is jogosít.

Az új tanévre jelentkezhetnek: a megyei, járási pártbizottságok, a közigazgatás, az állami gazdaságok, mezőgazdaságig* gépállomások, termelőszövetkezetek, róe-* zőgazdasógl gépjavító vállalatok és egyéb# állami vállalatok, üzemek és intézmények♦ mindazon dolgozói (férfiak és nők egy-* arónt), akiknek munkakörük ellátásához# középfokú mezőgazdasági gépészeti képe-« ejtésre van szükségük és az általános is-* kola VIII. osztályát, illetve az ezzel % egyenértékű régitípusú középiskola (pol-| gári, gimnázium, stb.) IV. osztályát si-# kerrel elvégezték. A régitípusú középisko-J la IV. osztályánál magasabb osztályt vég- $ zettek, de érettségit nem tettek, különbö-# zeti vizsgával a II. osztályba kérhetik fel-I vételüket. Az érettségizettek csak egészen | kivételesen indokolt esetben vehetők fel,* különbözeti vizsga letétele után a II. osz-| tályba. J

Az előképzettség mellett igazolni kell a* két évi szakmai gyakorlatot. Felvételi kor- j határ: 20—40 év, vagyis, akik a 20. élet-* évüket betöltötték (nők 19) és 40. életévü-* két még nem haladták meg. A 20—25 év J közötti férfiak csak akkor nyerhetnek fel-« Vételt, ha tényleges katonai szolgálatuk-# nak eleget tettek, vagy ha katonai szol-J gálatra való alkalmatlanságukat igazolják. *

Jelentkezési határidő augusztus 15. A je-« lentkezés az iskola által rendszeresített* laDon történik, mely pontosan kitöltve ésj aláírásokkal ellátva legkésőbb július« 15-ig az iskola igazgatósácának küldendő* be. Jelentkezési lapok beszerezhetők aj megyei tanácsok mezőgazdasági osztá-« lyainál (gépesítési csoport), de az iskola* .igazgatósága is készséggel küld mindenJ igénylőnek. Jelentkezési lapot csak az a« továbbtanulni szándékozó töltsön ki és* küldjön be, aki a tájékoztatóban közöltJ -feltételeknek megfelel. A jelentkezési lap-« hoz mellékelni kell: Születési anyakönyvié kivonatot, az utolsó (legmagasabb) iskolai* bizonyítványt, 2 évi szakmai gyakorlat < igazolását, munkahely vezetőjének javas-* latát, rövid önéletrajzot. Továbbá 30,— Ft* okmánybélveget. ]

A mellékletek hiányos beérkezése esetén^ a jelentkezést nem fogadjuk el. *

A jelentkezőket elbírálás után felvételi! vizsgára hívjuk be. A felvételi vizsga írás-* beli és szóbeli részből áll. Mennyiségtan-« szóbeli, maevar nyelv és irodalomból« írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek a je-, lentkezők. A felvételi vizsga pontos idejét« ®z iskola igazgatósága' előre közli a je-« lentkezőkkel. A felvételi vizsga anyagát*

és a vizsgakérdéseket elbírálás után a felvételi feltétéleknek megfelelt jelentkezőknek az iskola megküldi.

Azok a jelentkezők, akik a felvételi vizsgára behívót nem kapnak, vagy a vizsgán a követelményeknek nem felelnek meg. a levelezőoktatásban nem vehetnek részt.

Mezőgazdasági Technikum Mezőtúr

A bevallási ívbe az iparosok, fuvarosok és kereskedők az 1957. I. félév bevételeire s kiadásaira, illetve tiszta jövedelmére vonatkozó, míg a szellemi és egyéb tevékenységet folytatók az 1956. évi bevételeire és kiadásaira, illetve tiszta jövedelmére vonatkozó adatokat tartoznak feltüntetni.

Kizárólag ház és mezőgazdasági ingatlan bérbeadásából származó jövedelemről bevallást adni nem kell, ezeknél az 1957. évi ált. jöv. adó az I. félévi előleg kétszeres összegével nyer véglegesítést.

A bevallás benyújtásának elmulasztása vagy késedelmes benyújtása bírságot von maga után.

Városi tanács pü. osztálya,

HŰS KERT MELYÉN

A Győri kapu 85. szám alatt van dr. Dobos Mihályné gépíró- és má-. solóirodája. Olyan iroda ez, amely lakás is ..: Ezt ő maga mondta. Nevetve, de kis mélabúval'. A városban nem kapott helyiséget. Lakása pedig eléggé távol van a város forgalmától.;; -?♦»*»*♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦«♦'• ♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦« ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦««

APRÓSÁGOK

A fiúcska megszeppen. Ismeri már« a verés minden válfaját, semmi ked-; ve testközelbe jutni azzal a bizonyos ; nevelési eszközzel. Látja bíz ő, hogy-; ne látná. Bezzeg apuka nem látta a; sírás előzményeit, hogy a szomszéd; Pisti, aki már iskolás, nyakonlegyin-: tette. A kisfiú szemügyre veszi a: távolságot és az esélyeket — s még jobban rázendít fájdalmas nótájára. Az apai idegek sem készültek kötélből. Ellentmondást nem tűrő szigorral parancsolja: Ide gyere! — s kezében megremeg a nadrágszíj.

S a gyerek nem ment oda, elfutott. Az apa roppant felháborodott és megfeledkezett arról, ami a felnőttekre oly igazán jellemző — ő is volt gyerek.

*

KALLÓDÓ ÉRTÉK A NEMTÖRŐDÖMSÉG SZEMÉTDOMBJÁN. A Bánréve és Sajópüs^öki közötti útszakaszon árokba fordult építőanyagszállító elevátor keresi gazdáját. Ott hagyták. Jött a szélvihar, nekiszaladt és feldöntötte, s most oldalára fordulva, fejét a földhöz tapasztva fekszik, mintha a föld szívdobogását, vagy pedig a »gazda-» jólismert lépteit fülelné. De nem jön a gazda, megfeledkezett róla, hagyja őt itt rostokolni, kitéve a nap hevének, a rozsdásodásnak, az esőnek, az elemek pusztító erejének,

Megtapogattuk, körülnéztük, a »dögcédulát« kerestük rajta. Nem találtuk. Gazdátlanul, elhagyottan pusztul a szerencsétlen elevátor, s unalmában munkáról, zajos hétköznapokról álmodik.

GULYÁS MIHÁLY

Azért nem esik kétségbe. Még akkor sem, ha napokon keresztül nem látogat el hozzá ügyfél.

— Nem lehet mindent egyszerre kívánni —mond ja Dobosné. —Most lehetőséget/- kaptam a boldogulásra és nagyrészt raj tam áll, hogyan élek a lehetőséggel... Majd megismernek és csak győzzem a munkát.:,?

Tizenötéves gyakorlata van Dobosaiénak. Megértette, hogy nem várhat mindenki fixfizetésre.; ? Gondolt egyet és működési engedélyt kért. Igaz, még nem ismerik eléggé. Az is igaz, hogy nagyon sok másolást, tanulmányt, disszertációt, újítási javaslatot stb. még a munkahelyen, munkaidő alatt készíte- nek el, ami a munkafegyelmet rontja, de majdcsak kialakul az ő ; praxisa is...

Aztán — mondja — az emberek ; sokkal többet fizetnek szívesség- ; munkáért, mintha a hivatalos tari- ; fát, oldalankint 5 forintot fizetnek ; annak, aki ezt a munkát szaksze- ; rűen és törvényes kereteken belül ; elvégzi.

; Egy-két íróember már rájött arra,

; hogy kényelmesebb, gyorsabb ési ; jobb módja munkálkodásuknak, ha ; neki diktálnak gépbe ..; Kellemes ; hűs kert, csendes szoba, diszkrét ; gépírónő ...

► Az adóztató szervek megértőek.

► Majd, ha a magánosok jobban meg► ismerik irodáját, a közületek pedig

► a feleket beadványaik elkészítésére

► hozzá fogják irányítani, akkor töb► bet tud befizetni a köz kasszájába

[ Dobosné. O. E.

t '

► A Szabadegyetem

| jövő heti előadásai

( Július 8, hétfő: Kiszely Gyula: Miskolc »nehéziparának története.

( Július 10, szerda: Gyárfás Imre: Heine- ’Lenau. Gárdus János: Gogoly—Goncsarov. * Július 11, csütörtök: Feledy Gyula: (Európa művészete a XIX. sz. második feliétől, Manettől Picassóig. t Július 12, péntek: Frank Oszkár: Ko* Frunk zenéje.

\ Az előadások este 6-tól 8-ig tartanak a

► TTIT előadó termében, Széchenyi u. «. i. (Bérlettel nem rendelkezők a helyszínen F válthatnak napi jegyet.

fával — csak a vízről feieaKezeu meg De azért ember az ember, hogy leigázza a természetet, hogy végre iható és kristálytiszta víz csörgedezzen az ózdi vízművek csőrendszerében. És azért vannak a budapesti minisztériumok, hogy végre segítsenek az ózdiaknak ebben a »természetelleni» harcban.

— Jó, jó, a természet a hibás, azt megértjük, nincs víz és hisszük, hogy majd lesz, de a kenyerünk! Mióta üzembehelyezték a modernül felszerelt kenyérgyárat, néhanap kerül jó kenyér az asztalunkra... így szól a panasz, és ezt a hibát már nem lehet a mindent elbíró anyatermészet rovására írni. A dolgozók úgy segítelek magukon, ahogy tudnak. Lisztet vásárolnak és házilag készítik a mindennapit, a bolti gyakran nyers és keletien. Az a tény, hogy olykor sikerül a sütés, az ózdiakat következtetésre bírja. A következtetés pedig ez: Miért nem sikerül mindig?...

*

GYERMEKNEVELÉS. Az apa haragos, ballábbal kelt fel, gyereksírás ugrasztottá ki az ágyból. Éjjeli műszakra jár — úgy kell neki a pihenés, mint éhesnek a kenyér. De alig elszunnyad, ezek az »átkozott» kölykök mindjárt fellármázzák. Törni, zúzni szeretne, vagy legalábbis meg- nadrágolni a mlhasznákat, hogy nyugton hagyják. Most nincs olyan hangulatban, hogy a nevelés »békés eszközeire — cukorkára, vagy apai jószóra gondolna. Leoldja nadrágszí- ját, kiáll az udvarra, körülnéz s meglátván teliszájjal ordító hatéves fiát — felcsattan: Látod ezt?! ■— És megrázza a szíja-1

A KŐZEimÜLT EGYIK DÉLELŐTTJÉN TÖRTÉNT. Egyszerű és hétköznapi eset, hőse ismeretlen. S 2z a szerencséje; ha kezem közé kapnám, nem úszna meg szárazon — ■ylyan »lelkifröccsben» részesíteném, hogy beleizzadna.

Sajószentpéteren robogtunk keresztül. Előttünk egy »fakarusz« kacska- ringózott a. vásári sürgés-forgásban, hajmeresztő gyorsasággal és ügyességgel előzött autót, ökrös szekeret — ás egy takarmánnyal kazalnyira rakott, döcögő lovasfogatot. Amikor elsuhant a lovaskocsi mellett, az utolsó ablakban megjelent egy kéz, meglendült és a széttárt ujjak közül elrepült egy én"), füstkígyót eresztő cigarettacsutka, oda esett, ahová célozták — a borsszáraz takarmány tetejére. Pár pillanat múlva a tettes feje is megjelent. Kamasz arcán a iólsikerült »vicc» öröme ragyogott... Hétköznapi eset, nem azért, mert gyakorta előfordul, hanem mert közönséges, s elkövetéséhez durvalelkű- ség, felelőtlenség és egy jóadag neveletlenség szükséges.

*

AZ ÓZDI VÖLGYKATLANT MEGVERTÉK AZ ISTENEK, vízte- lenséggel verték. Mind a mai napig megoldatlan vízkérdés sok kellemetlenséget zúdít az ózdiak nyakába. Mosni, fürdeni lehet az ózdi vízben, de kétszer is meggondolja az ember, igy ék-e belőle. Zavaros, rosszízű, agyonklórozott. Az ózdiak látják e hibát és már nagyon régen várják a segítséget. Igaz, elsősorban a »természetfelelőst» kell hibáztatni. A természet megáldotta e vidéket minden jóval, festői szépséggel, szénnel,