Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-07 / 157. szám

^asärnap, 1957. július 7.

északmagyarorszAg

7

/5-\

BORSODI BORS

Egy felettébb unalmas színmű szemmel láthatóan igen bosszús vo nem juttatja hangosan kifejezésre n s— Nem tudok egyszerre füty •.. Csak azért példálózunk, h Jaritikus!

GYEREKLOGIKA

TARKA-BARKA

előadása során Max Liebermann It. Valaki megkérdezte tőle, miért emtetszését. Liebermann így felelt: ülni és ásítani.

ogy az olvasó legyen kíméletesebb

ELÉGTÉTEL

A HENCEGŐ

Az egyik selyemréti kislánytól megkérdi •« tanítón éni: .

_ Aztán mondd, Magdika, egyedül írtad a leckédet?

— Igen, tanítónéni kérem, apukam csak diktálta — feleli önérzetesen a kislány,

UDVARIAS PINCÉR

Egy KISZ-fiatal, aki nem mehet a VIT- re, lelkendezve magyarázza társának:

_ Óriási szerencsém volt álmomban 1

M

oszkvában jártam és körülsétáltam a Kremlt.

— No, és mi van ebben szerencse? Csodálkozik a másik.

— Na hallod! Moszkva az a város, ahová mindig is szerettem volna eljutni.

A TANULÉKONY

— No, itt ugyan szomjan döglile az ember — dühöng a vendég az egyik miskolci

ét“reNemnlal6Srfníl - nyugtatja meg a pincér. - Egy óra múlva zárunk.

AZONOS TÉMA

(írókra és újságírókra nem vonatkozik!)

Szerelmespár üldögél az egyik népkerti pádon.

_ Maga mindennap szebb lesz, Mancika bókol a fiú.

— Ugyan, Pista, ne túlozzon.

— Hát jó — egyezik bele az ifjú —, akkor minden másnap i •»

A FELEDÉKENY

Középkorú férfi morfondírozik a lakása ^ajtajában.

— Ke-kettő . j ti-tíz, ke-kettő . *» ti- tiz ...

Hirtelen kivágódik az ajtó, megjelenik a telesége és ráripakodik:

— Mit mondtam neked, Lajos?

— É-éppen azon tanakodom, a-anyukám. Hogy ké-két pohár bort igyák és ti-tízre fiojjek haza, vagy ti-tíz pohár bort igyák és ke-kettőre jöjjek haza.

A FELNŐTTEK KÖZÖTT IS AKAD

A vasgyári játszótéren a szomszéd néni Öorgálja a gyerekeket.

— Ejnye Péter, már megint verekedtek? Az előbb Feri kezdte el, most meg ■te kezded ...

—1 Hát valakinek csak el kell kezdeni! fr- csodálkozik a gyerek.

AGGLEGÉNYEK FIGYELEM!

A Déryné presszóban hallottuk:

— Tudja maga, Ernő, mi a szerelem? — fejtegeti gondolatát a most érettségizett a v»»ndée aki rántotthalat vacsorázik lány. A fiú dobogó szívvel, várakozó valamelyik miskolci étteremben, viccesen szemmel néz a lányra, valamely - _ Látja, én mar tudom — folytatja a

^Szakikéin, megszomjazott a hal! lány. - Amióta bemutatta a barátját.. .

A másik asztalnál egy illuminált férfi pörköltet vacsorázik. Tetszik neki a ha- KÉTELY

sonlat és így kiált a Pincér utam

__ szakikám, a marha is szomjuhozik.

Recsege és Berkenye alaposan benyakalt • Bükkben. Másnap találkoznak a mécsesén.

— Látom — sajnálkozik Recsege, látván a Berkenye összemart ábrázatát — te megkaptad a magadét. Nálunk ilyesmi nincs. Ha későn megyek is haza, legtöbbször térden csúszva jön utánam a feleségem.

— És mit mond olyankor? — kérdezi szomorúan Berkenye.

— Azt, hogy bújj elő az ágy alól, gyáva kukac!

«e, J

VALLOMÁS

A BOSSZÚ

Egyik tanító ismerősünk mesélte:

— Dolgozatot írattam a gyerekekkel „A mi macskánk” címmel. A fogalmazások javításakor feltűnt, hogy két ugyanabban a padban ülő gyerek dolgozata csaknem 6zószerint azonos. Mikor felelősségre vontam őket, így válaszoltak:

— Tetszik tudni, tanító bácsi, mi egy házban lakunk. Mindketten ugyanarról a macskáról írtunk ..»

TÚLZÁS NÉLKÜL

A tapolcai buszon

találkozik két vashogy egyedül, PiriT - kérdi

csodálkozva Sárika.

— Szakítottam a Karcsival. Annyira felbosszantott, hogy kijelentettem, egy buszon nem megyek vele. — Aztán sóhajtva hozzáfűzi: — És Ő most taxival jön .. *

Hrabál Ödön záróra után megáll az egyik kapu alatt és kiadja magából, amit nem bír el a gyomra. Alighogy bevégzi a könnyeztető műveletet, odaszalad egy kutya és kezdi tisztogatni a járdát. Hrabál így töpreng:

— E-ettem bécsit, uborkával, i-ittam sört rummal, minderre emlékszem. De hogy ezt a tarka kutyát mikor fogyasztottam el — arra nem emlékszem!

HÍREK

Időjárás

Várható időjárás vasárnap estig: túlnyomórészt nappali felhőképződés, néhány helyen, főként északkeleten záporeső, zivatar. Mérsékelt légáramlás. A meleg , idő tovább tart.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 17-20, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 31—34, délben he- lyenkint 34 fok felett.

— Ügyeletes állatorvos Nagy Pál Hejőcsaba, Vöröshadsereg útja 78. sz. Telefon 16—605. Betegbejelentés 8—9 óra és 13—14 óra között.

— A Ragály és vidéke körzeti földművesszövetkezet dolgozói egy hold és 800 négyszögöles területen termelnek az idén hagymát. Eddig 1600 csomó hagymát hoztak forgalomba^

— A szerelemben mindig szerencsém Van — dicsekszik a kopaszodó férfi.

— De hiszen még ma is agglegény ; s *

— Hiszen épp ez a szerencse!

i Csala László és Longauer Imre

összeállítása.

BOf^SOOD c^POI&TILEXIIIKOINI

Beszélgetés Kiss István Bélával, az MMTE ökölvívó szakosztályának edzőjével

SZINTE AZT SEM TUDOM, hova nézzek, amikor benyitok az MMTE ökölvívóinak edzésére. Egyik sarokban egy homokzsák állja türelmesen a rázúduló ütéseket, a terem egy másik részében suhognak az ugrálókötelek, ismét egy másik sarokban pedig olyan lelkiismeretesen végez ár- nyékboxolást az egyik versenyző, mintha ennek sikeres kivitelezésétől függne az, hogy a győzelmekkel néhány napja hazaérkező Papp Lacival szemben lépjen a szorítóba. Hirtelen meg sem tudom számolni őket, lehetnek vagy húszán, de talán még huszonötén is. Kiss István Bélát, a szakosztály népszerű edzőjét kerestük fel, de bizony őt nehéz szólásra bírni. Illetve nem is nehéz, de rövid tőmondatai nem nekünk, hanem egyik versenyzőjének szólnak, akivel éppen „iskolázik”. — Dőlj rá az ütésre, ne emeld a könyököd, fogd meg az ütés végét — hangzik sorban egymásután, azután kezdődik elölről, csak nem ebben a sorrendben. Egész edzés alatt nem tudjuk szólásra bírni, de egyszer az edzés is végetér és ekkor, ha nem is lelkendezve, de beszélni kezd az alacsonytermetű sokszoros magyar válogatott sport-pályafutásáról.

1928-ban, amikor Kocsis Antal, az FTC versenyzője, olimpiai bajnokságot nyert, nagy volt az öröm szerte az országban az ökölvívás barátainál. Budapesten elhatározták, hogy a Millenárison bemutatót tartanak a néger Ramon Kostelovval. Mint kíváncsi fiú, én Is elmentem a bemutatóra és amikor láttam őket „bunyózni”, rpegpecsételődött a sorsom. Megszállottja lettem ennek a sportágnak. Angyalföldön laktam, így a legközelebb volt lakásomhoz a hírneves BTK Gömb-utcai otthona. Három hónapig jártam szorgalmasan az edzésre és egyszer azt mondták az idősebbek, megérett már a gyerek, hogy a ringben Is „verekedjék” egy kicsit. A szavakat tett követte és én óriási csata után elvesztettem életem első versenyét. Az volt csak a vigaszom, hogy ellenfelem valamivel régebben öklözött, mint én.

Kiss István Bélát nem szomorította el az első csatavesztés, továbbra is szorgalmas maradt és alig múlt el hét az első verseny után. hogy a kötelek közé ne állt volna. A szakemberek tehetségesnek tartották, igaz, hogy a kívülállók nem nagyon akarták elhinni róla, hogy ökölvívó, mert nem tartozott és ma sem tartozik a legmagasabb emberek közé, de akár hitték, akár nem, ő lassan jónevű ökölvívóvá vált. Ha nem így lett volna, nem kerülhetett volna ki 1931-ben három évi versenyzés után a számára örökké emlékezetes skandináv túrára.

— EZT A TÚRÁT SOHASEM FELEJTEM EL — veszi át ismét a szót — hiszen életemben akkor jártam először külföldön. Bejártuk ebben az évben Dániát, Hollandiát, Belgiumot és még néhány más országot. Hazajövet már ismerték a nevemet, de igazán csak akkor lepődtek meg azok, akik nem l)üték, hogy ökölvívó vagyok, amikor megnyertem légsúlyban a magyar bajnokságot.

A bajnokság után szinte el sem lehetett magyar válogatott csapatot képzelni anélkül, hogy Kiss tagja ne lett volna. Újabb külföldi országok következtek. 1933-ban észt, lett, finn, litván és lengyel portyán vett részt. 1934-hez Budapest bajnokságának megnyerése fűződik emlékként, majd még ebben az évben az olaszok és németek elleni válogatottság.

— Már ezekben az években is az olimpia lebegett a szemem előtt — emlékezik visz- sza —, minden igyekezeten? arra irányult, hogy tagja lehessek az olimpiai csapatnak. Be is kerültem a keretbe, de 6ajnos, az egyik edzés alkalmával olyan súlyos kézsérülést szenvedtem, hogy le kellett állnom. Nem jutottam ki Berlinbe, csapatunk így nem is indított légsúlyú versenyzőt. Vigasztalásul csak az szolgált, hogy 1937 tavaszán legyőztem a németek olimpiai bajnokát, a légsűlyú Kaisert.

Erre a győzelemre célozva mosolyogva mondja a Sport „Olimpiai bajnokok alkonya a Főváros! Nagycirkuszban” címmel írt cikkével a mérkőzésről, azután magyarázóig teszi hozzá: abban az időben a Nagycirkuszban rendezték meg a mérkőzéseket és nemcsak a német bajnok, hanem Harangi Is kikapott ellenfelétől.

A NAGY GYŐZELEM UTÁN újabb túrára készültek. Megismerték Kiss István Béla kemény öklét az alexandriai és kairói versenyzők is. De ez az út nemcsak erről nevezetes az edző számára, hanem arról is. hogy olyan táncot járt a világ szépségkirálynőjével, a Miss Universál- lal, hogy a teremben lévők csodájára jártak. (No, nem kell félreérteni a dolgot, nemcsak ő, hanem minden magyar versenyző jól megforgatta táncközben a világszépséget.)

— Egyiptomból Palesztinába vezetett tovább az utunk és itt Jeruzsálemben, majd Tei-Avivban versenyeztünk. Ezenkívül Betlehemben Is jártunk és láttuk az Olaj- fák-hegyét is. Visszafelé Görögországon keresztül jöttünk, Athénben is jártunk és ha rágondolok, még ma is tisztán áll előttem az Akropolisz.

JÖTTEK SORBAN EGYMÁSUTÁN a különböző nagyobbnál-nagyobb versenyek és sikerek. A milánói Európa-bajnokságon megszerzett második hely után talán nem volt olyan budapesti ökölvívószurkoló, aki ne gratulált volna neki a hazaérkezés után. De nemcsak ezután, hanem az osztrákok elleni, vagy a németek elleni válogatott mérkőzés után is sokan szorongatták a kezét.

A sikerek Kiss István Bélát nem szédítették meg, előrenézett és arra is gondolt, hogy egyszer sok lesz neki a ringben töltendő kilenc perc és ezért 1941-ben elvégezte az edzői tanfolyamot. Versenyzett még ezután is három évig a csepelieknél, annak a gyárnak a csapatánál, ahova munkahelye szólította, de már nem any- nyira a versenyekre, mint inkább arra készült, hogyan fogja majd oktatni, nevelni a fiatal öklözőket. 1947-ben pedig már mint edző dolgozott, s hogy nem rosszul, azt az mutatja, hogy csapatáé, a KISTEXT-et svájci túrára hívták meg.

1950-ben búcsút mondott a fővárosnak és leköltözött Miskolcra. Ma az MMTE fiatal ökölvívóinak a mestere. Most is tervez, gondolkodik, hogyan lehetne eredményesebbé, jobbá tenni klubjában és a város többi sportkörében is az ökölvívást. így fogalmazza meg ezt:

— SZERETNÉM, HA HOZZÁ TUDNÉK JÁRULNI — ha kis részben is — ahhoz, hogy a magyar ökölvívás kikerüljön a kátyúból, eljusson a mélyből ismét a magaslatokra. Bízom abban, hogy sok-sok éves versenyzői — ma már azt is mondhatom edzői — pályafutásom, ha a versenyzők és a vezetők is segítenek, Ttem lesz eredménytelen ebben á szép és nemes küzdelemben.

Szabó Gyula

— A Bányászati Építő Vállalat Ti-«

szapal konyán, Rudolitelepan és Sa- jőszentpéteren a napokban megtartott termelési értekezleteken közel 50.000 forintot fizetett ki a bányászlakóházak építésében kitűnt fizikai dolgozóknak.

— BORSODBAN most avatták fel a 135-ik művelődési otthont Sajószö-. ged községben. Az egykori BetWen- kastélyt alakították át művelődési célokra. Az idén további 30 község ben épül megyénkben új művelődési otthon.

— A somsályi KISz-fiafcalok társa-«

dalmi munkával rendbehozták a község fürdőjét, megoldották a fürdővíz rendszeres cseréjét, s ezzel lehetővé tették, hogy a két éve lezárt strandfürdő újra üzemelhessen. A megnyílt strandfürdőt igen sokan látogatják*

— Egymillió forintos költséggel

felépült a borsodnádasdi elektro- acélmű új raktárhelyisége. Ezzel megoldódott az acélgyártáshoz szükséges hozamainyagok tárolása;

—• Az ózdi járásbíróság Zsíros Bertalan 28 éves bányamunkást és Ülés József foglalkozásnélküli volt bányamunkást súlyos testisértés és lopás elkövetéséért 3, illetve 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős;

— A legszebb magyar őzbikát három évvel ezelőtt a Bükkben ejtették. A nagyszerű vad aranyérmet nyert agancsát most a frankfurti nemzetközi vadász- és agancszállításon is bemutatják. A Bükkben az idén 180 szarvasborju jött a világra és 60 ikerellés volt;

— 100 személyes új túristaházat

nyitottak meg a napokban a zempléni hegységben lévő Telkibányán* Az ellenforradalmi események során, tönkrement fehérkőlápai menedék- házat is rendbehozzák s még ezév- ben átadják rendeltetésének*

— Edelénybem és Sátoraljaújhelyen a kiszistók határtalálkozókat rendeznek a csehszlovák fiatalokkal* A találkozókat egybekötik a VIT- ünnepségekkel;

— 6000 pecsenyekacsát hizlaltak

az olaszliszkai víziszárnyastelepen 8 hét alatt. Kora tavasztól a keltető- gépekből eddig 28.000 libát, 8000 kacsát és 128.000 naposcsibét szállítottak el;

— A Borsodmegyei Vendéglátó-« ipari Vállalat szakszervezeti bizottsága és vállalatvezetősége július 13-án este 8 órától Miskolcon a Kossuth u. 11. sz. alatt a szakszervezet helyiségében, illetve udvarán ismerkedési estet rendez. Az ismerkedési est műsorán a vállalat dolgozói lépnék fel.

— A Borsodnádasdi Lemezgyár

dolgozói sikeresen teljesítették második negyedéves tervüket. Hasónló eredményekről lehet, beszámolni a III. negyedév első napjairól is. A hengerészek például mar az első műszakon 29 tonnával szárnyalták ti& napi előirányzatul»*.

Vizel kérnek a Maii tialásink ,

| "^Tokajban a Tiszaparton nem messze a hídhoz van egy halász- 3 t ^ csárda. A tokaji Tiszavirág halászati termelőszövetkezet * X csárdája. Kitűnő a halászlé, kitűnő a rántdtthal, gyors a kiszolgálás és «

♦ finom minden. Az ember az első benyomásra azt hinné, hogy nincs itt « | semmi hiba. Van elegendő hal, halásznak a csoporttagok, megkapják $

♦ érte a jövedelmet és aztán rendben van minden. 1

♦ De, ha a halászati termelőszövetkezet jegyzőkönyveibe is bele- *

X lapoz a látogató, vagy ha megkérdi Kováts Pál elnököt, vagy akár Kó- «

♦ der Tibor könyvelőt, furcsa dolgokat hall* «

♦ Körülbelül ezeket: J

♦ A tokaji Tiszavirág halászati termelőszövetkezet 1952-ben ala- $

♦ kult. Megalakulásakor több mint 50 taggal s erre elegendő vízterü- J

♦ lettel jól éltek. Később aztán úgy alakult a helyzet, hogy a tokaji J|

♦ csoport, tagjaival, felszerelésével, meglévő vagyonával és termesze- J

♦ tesen a vízterülettel beolvadt a nyíregyházi Alkotmány Tsz-be. Ebben 1 J sem lett volna különösebb hiba, hanem hát Nyíregyháza mégis csak | J messze esik a tagoktól, meg valahogy a számításukat sem találták «

♦ meg, tehát megint csak úgy döntöttek, hogy kiválnak és önállósítják «

♦ magukat. Törvényesen csinálták, vagy ahogy mondani szokás: tiszta 2

♦ munkát végeztek. A megyei tanács ezév januárjában engedélyezte a 2 I leválást, illetve kiadta a működési engedélyt, majd ezt a Földművelés- <

♦ ügyi Minisztérium' halászati főosztálya is támogatta, csakhogy... és 2

1 itt van a bökkenő: a tokaji halászok nem kapták vissza az 52-es álla- 2

2 potok szerinti vízterületet. Volt már ezzel kapcsolatban megszámlál- i

♦ hatatlan sok értekezlet. Voltak már a tokajiak Nyíregyházán, a nyiregy- 2

♦ háziak Tokajban. Voltak Tokajból Pesten és Pestről is voltak már 2

| Tokajban. j

| Hovatovább többen foglalkoztak már az üggyel, mint ahány i

| tagja van a csoportnak. Csak éppen még intézkedés nem történt. 2 x Legalább is olyan intézkedést nem hoztak, ami a tokajiak megelége- < X dését kiváltotta volna. Jelenleg ugyanis úgy áll a dolog, hogy a tokaji « X csoport taglétszámához s persze az igényekhez viszonyítva is kicsi a Í | vízterület. Márpedig örök törvény, halászni csak ott lehet, a. ol víz van. «

♦ De még ott sem, hanem leginkább ott, ahol a vízben hal is van. « X A tokaji elvtársak azonban valahogy olyan rossz területet kaptak, \ X hogy itt hal csak szerencsés esetben akad a horogra. Hát persze azért <

♦ vannak olyan ügyes emberek a tokaji halászok, hogy* megfogják a ma- \

♦ guk adagját, de az igazság az igazság. S ha már mindenképpen az *

♦ igazságnál akarunk maradni, akkor tényleg ki kell mondani azt, hogy 4

X a Földművelésügyi Minisztérium halászati főosztálya vizsgálja felül 2 X a jelenlegi állapotokat, vagy ha már nem is adják vissza az eredeti 2 X 1952-es állapotok szerinti vízterületet, fogadják el, vagy legalább is i X támogassák a Tiszavirág legutóbbi igazgatósági értekezletének javas- I I latát. 2

| Jl javaslatban az áll, hogy adják közös használatba a Tiszát, s 2

C/i fgy aztán kibékülnének a tokajiak a nyíregyháziakkal, s ami- i X lyen ügyes emberek, még több hal akadna a horogra. 2

♦ Úgy véljük, ‘megérdemlik a tokaji halászok. (ÓNODVÁRI) t