Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-07 / 157. szám
4 fiß*AfC»fAOTA»OS»BÄG £ff(/ (tyoindhan Vásárnál», Szót kell érteni a dolgozókkal — Néhány tapasztalat a Lenin Kohászati Művekben A világ szövetkezeteivel együtt megyénk szövetkezetei is ma ünnepük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Többféle kimagasló eredmé-* nyekkel, munkasiketekkel köszöntik nagy ünnepüket. Képriportunkban ezúttal szövetkezeteink mindennapi életéről számolunk be. Cukorrepgkapálás a kistokaji szakcsoportban. A csoporttagak most éppen pihennek (míg a fényképész „lekapta” őket). A kedvező időjárás s a szorgalmas munka következményeként bő termése ígérkezik a csoportnak Ezek a vidám kislányok a szent- istvárii, földmüvesszövetkezet kultúr- csoportjának tagjai. Vasárnaponként s bizonyosan ma is a szövetkezeti napon kellemes szórakozást nyújtanak az őket körülvevő közönségnek. sen, őszintén, igazságosan kell a munkások előtt az élet problémáit feltárni. De nem elég csak kimondani az igazságot, hanem azt türelmesen magyarázni kell és ha szükséges, tízszer, vagy százszor is meg kell ismételni. Nem szabad olyan hibákat elkövetni, mint amilyeneket az elmúlt évek során gyakran elkövettünk, hogy a hatalom birtokában az alapos, magyarázó, meggyőző beszéd helyett kijelentettük: már pedig sz így van és ennek így -kell lenni, s ha nem tetszik, menjen az Istenhez panaszra. Ilyesmit lehet kiérezni abból az esetből is, amely Béres elv- társ és néhány dolgozó között megtörtént. Ez nem megoldás. Szót kell §rteni a dolgozókkal és ha az első szóra nem értjük meg egymást, keresni kell az alkalmat újabb beszélgetésekre, hogy szót értsünk, s a felszínre került különböző ellentmon- iások, problémák megoldódjanak. S ajnos, Béres József elvtárs az említett esetben nem ezt a módszert választotta, hanem a légi szokásoknak engedve, felszínes, félreérthető magyarázattal s talán ingerült állapotban válaszolt néhány dolgozó problémájára. De hibát követtek el Molnár Sándor, Ádám József és Tirk Pál is. Béres elvtárs nem magyarázta meg elég világosan, hogy a ruha és a bakancs azoknak a dolgozóknak is jár, akik nem szak- szervezeti tagok, noha a vállalat a szakszervezettel közösen úgy igyekszik helyesen kiosztani ezeket a járandóságokat, hogy először azoknak adja ki, akik szervezett munkások, mert azok képezik a gyár gerincét. Ezt az indokolja, hogy nem tudják agyszerre mindenkinek kiadni a járandóságot, ha teszem fel, a henger- dei gyárrészlegnél ezer embernek járna ruha és bakancs és ezt a m^iy- nyiséget a vállalat egyszerre megkapná, ilyen probléma nem állana fenn, mert mind a szakszervezeti, mind a nemszakszervezeti tagok egy- időben átvehetnék járandóságukat. Sajnos, a heng erűének járó ruhát és bakancsot nem egyszerre küldik meg a vállalatnak és természetesen a ruhafelelős sem tud így minden igényt egyszerre kielégíteni. Elvtársak! Hengermű kikészítő munkások és véhások! önöknek ezt meg kell érteni és bízunk benne, hogy meg is értik. Elítélendő dolog a rendészettel fenyegetőzni. De kedves Ádám József, Molnár Sándor és Tirk Pál elvtársak, Önök nem írták meg a levélben, hogy ezt a kijelentést Béres József akkor tette, amikor a szobában már komoly veszekedés, civakodás támadt, amire az okot nem kevésbé Önök szolgáltatták, mert nagy hangon olyan dolgokat követeltek', amit Béres József nem tudott teljesíteni. És talán ezzel a mindenkor elítélendő kijelentéssel akarta elejét venni annak, hogy nagyobb bonyodalom kerekedjen. Amennyire idősebb munkástársai ismerik Béres Józsefet, nem szokása a rendészettel fenyegetőzni. K edves Molnár, Ádám és Tirk elvtárs! A szerkesztőségünknek küldő ti levelet nem Önök írták. Hibát követtek el, amikor saját sérelmeik szavakba öntését átengedték Zsilinszki Jánosnak, aki csak hallomásból ismerte az esetet és nem elég reálisan írta meg. Sőt, a nyomaték kedvéért 18 munkással aláíratta. Talán nem árt Önöket emlékeztetni arra, hogy több dolgozó: Orliczki Mihály, Vadász László, Szabó Sándor és mások alá sem írták a levelet, mondván: »Nem voltam ott, nem tudom, hogy az igazat írták-e le, vagy sem és gondolván, talán jobb lesz nem aláírni egy olyan levelet, amelyhez az aláírókat Zsi- linszki János toborozza, az a Zsi- limszki János, aki októberben, novemberben és decemberben mint munkástanácstag semmit sem tett a sztrájk ellen, sőt... És bizony" az esztelen sztrájk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a munkaruha-, bakancs- járandóságot lassabban, vontatottabban tudjuk kielégíteni, mint régebben. Ha Zsilinszki Jánosnak csak egy csepp önkritikája is volna, azt mondaná a munkásoknak: »Engem szidjatok és ne Béres Józsefet, hogy a vállalat még csak olyan kevés ruhát, bakancsot tudott kiosztani ez- évre, mert a 22 milliárdos kárt Béres József nem akarta. És még valamit. A dolgozókkal való beszélgetés során Kovács István, az egyik aláíró azt mondta: »őszintén szólva, nem is tudtunk az esetről semmit, csak aláírtuk a nevünket.« Igen. A Kovács Istvánok aláírása csak nyomaték volt a levélen. Most viszont tanulságul kell, hogy szolgáljon: a munkásoknak az őket érintő politikai és egyéb fontos kérdésekben ne egyes letűnt munkástanács- tagokra hallgassanak, hanem az illetékes felsőbb párt- és szakszervezeti szervekre, vagy egyéb fórumokra. A magyar munkásosztály a szocialista építés formálója. Munkája nélkül nincs előrehaladás. A vezetők kötelessége azon fáradozni, hogy minél jobb feltételeket teremtsenek a munkásosztály számára. De egyszerre ez nem megy. A Lenin Kohászati Művek szakszervezeti vezetőinek, aktivistáinak- is le kell vorinä azt a tanulságot, hogy még jobban fokozzák a munkások körében végzett politikai nevelő munkát, a felmerülő kérdések alapos ismeretével, tapasztalt ítélőképességgel harcoljanak a munkások jogos érdekeinek kielégítéséért. De ugyanakikor emeljenek gátat minden megnyilvánuló demagógiának. Jogosnak tartom, hogy Katona János (az egyik aláíró, akivel beszélgettem) minél előbb megkapja a tavaly elért sztahanovista szintért a megfelelő anyagi jutalmat, amely egy havi keresetnek felel meg. T iszteit illetékesék! Meddig várjon még Katona János jogos ügyének elintézésére? Jó lenne, ha minél előbb kézhezkap- ná ezt az összeget, amely jogosan jár neki. MAJOROS BALÁZS Segítsd felépíteni színházunkat! A SZÍNHÁZ átépítésének társadalmi úton való elősegítésére irányuló mozgalom mind nagyobb visszhangra talál a társadalom minden rétegében. Már a mozgalom megindulásakor sok lelkes felajánlás történt. A Bor- sodmegyei Mélyépítő Vállalat 1000, a DIMÁVAG, a Nehézszerszámgépgyár és a Könnyűgépgyár 5000, a Városi Tanács 1000, a Megyei Tanács 13.000, a Cipészszövetkezet 500, a Filharmónia miskolci kirendeltsége 1000, a Papírgyár 500 téglajegyet vett át terjesztésre. Az Egressy Béni zeneiskola 200 téglajegy árát már befizette. Mráz Ferenc, a Moziüzemi Vállalat igazgatója 1000 jegy eladását vállalta. LELKESEDÉSSEL kapcsolódnak be a téglajegy mozgalomba a színház művészei is. Simor Ottó 1000, Fehér Tibor 1000, Bánhidy József 500 jegy eladását vállalta. A téglajegyek propagálására egy-egy kis műsort is ajánlanak fel a művészek. A kazincbarcikai 1. számú Béke étterem vezetője, Bobkó Gyula, 1000 téglajegyet kért. Ezt úgy fogják értékesíteni, hogy az étteremben a színház néhány művésze műsoros estet ad, és a belépődíj egy darab téglajegy lesz. A színház pénztárosa és jegyszedői is kiveszik részüket a téglajegy árusításból. Almási Mária jegyszedő 100 téglajegyet adott már el. A hernádnémeti péküzem vezetője szenet vásárolt az állomáson. Nem talált alkalmi munkást és fuvarost, aikik vállalkoztak volna a szállításra. Mi néhányan vállaltuk a munkát,. azzal a kikötéssel, hogy az üzem vezetője azonnal kifizeti a szénszállításért járó bért. A vezető ebbe bele is egyezett. Amikor le szállítottuk a szenet, azt mondta, hogy nem tud fizetni. Úgy érezzük, az adott szó kötelez mindenkit, még a hernádnémeti péküzem vezetőjét is. Lovász Báláz* fiz év végéig 8 borsodi községbe vezetik be a villanyt A Borsodmegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága állami segítséggel az év végéig újabb 8 borsodi községbe vezeti be a villanyt. Ezek között szerepel az idegenforgalmáról országoshírű Jósvafő, valamint, az elkövetkezendő években a gipsz- bánya mellett új üzemekkel bővülő Perkupa község réj A villamosítás során olyan »istenhátamögöttinek« ismert községek is villanyvilágításhoz jutnak, mint többek között: Hernádbüd, Borsodszentgyörgy Mályínka. Az új községek villamosításával a villanyvilágítással rendelkező községek száma 206-ra emelkedik.- 'JflA™uvesszovetkezeteink nagy gondot fordítanak a mezőgazda- sag fellenditesere. A legtöbb helyen korszerű gépek, mezőgazdasági eszközök segítik a szövetkezeti tagok munkáját. Képünkön egy szövetkezeti gepreszleg magtisztító berendezése látható. Duhany József né mezőkövesdi föld- müvesszövetkezeti eladónő nemcsak itt a fényképen mosolyog, hanem a boltban is, ahol dolgozik előzékeny a vevőkhöz. Az ilyen boltba örömmel megy vásárolni az ember; A rendőrség közleménye A 22. számú állami főközlekedési közút újdiósgyőri Marx Károly utcai szakaszának a Fürdő utcától a vasgyári Stadionig terjedő része július hó 8-tól július hó 13-ig naponta reggel 6 órától délután 20 óráig az ott folyamatban lévő fakivágások miatt mindennemű forgalom elől zárva lesz, A lezárás tartama alatt a forgalom a következőképpen bonyolítható le: Diósgyőr felől Miskolc felé: a Stadion nyugati ©kMa^-Szinvaparti út—VI. utcai híd—Aisószinva utca—Fürdő utca. Miskolc felől Diósgyőr felé: Fürdő utca—Alsószinva utca—VI. utcai híd—VI. utca—Gesztenyesor—Stadion keleti oldala. A forgalmi korlátozás csak kedvező időjárás esetén lép életbe, kedvezőtlen idő esetén a fakivágás szünetei és a forgalom a, rendes útvonalon bonyolódik le. Városi tanács VB építési és ke l .kedési osztályai Szövetkezetei ok életétől A z élet ellentmondásokkal terhes. A társadalom gazdasági, politikai és kulturális élete ellentmondásainak ’ megoldása előre viszi a társadalom fejlődését. A Lenin Kohászati Művek szakszervezeti muhíkája sem mentes az ellentmondásoktól. Bizonyos ellentmondásokat találunk például a szervezett dolgozók és a szervezetlen dolgozók politikai színvonala között, általában a dolgozók jelenlegi politikai, szakmai, kulturális színvonala és követelményei között, a vezetők és vezetettek között, stb. Ez eddig rendjén is van. De az már nincs rendjén: egyes helyeken elvtársaink ahelyett, hogy sikeresen harcolnának az ilyen nem kibékíthetetlen ellentmondások ' megoldásán még bonyolultabb ellentmondásokba keverednek. Ahelyett, hogy elvtársias magatartással az ellentmondások megoldásával, vagy a megoldás útjának feltárásával, megmagyarázásával megnyernék a tömegek bizalmát, helytelen lépésekkel, magyarázatokkal rontják a kölcsönös bizalmat. Pedig a jó szakszervezeti vezetőnek külön érzékének kell lenni, amellyel minden egyes konkrét esetben megérzi, megtalálja azt a módot, amellyel a gordiusi csomót elvágja, amellyel az ellentmondást a legkisebb súrlódások közepette megoldja. ^ A napokban levél érkezett szerkesztőségünkbe a Lenin Kohászati Művek finomhenger- mö kikészítőjéből, illetve a hőkezelő kemencétől: A szöveg alatt 19 aláírás. A levél panaszt emelt Béres József. szakszervezeti aktivista ellen. A levélben többek között a következőket írják: »Béres József ruhafelelős azt állítja, hogy csak annak jár ruha, aki a szakszervezetet fizeti, és az egyik, dolgozót azzal fenyegette meg, hogy ne sokat beszéljen, mert a rendészettel viteti ki. Mi úgy tudjuk, hogy a ruha és a bakancs minden dolgozónak jár, ezt nem a szak- szervezet biztosítja, hanem az illetékes minisztérium. Kérjük a szerkesztőséget, hogy legyenek _ szívesek a megemlített két kérdésünkre a választ megadni.« A levélben leírt problémák megoldása, elég bonyolult, mert mindkét fél (á szakszervezeti aktivista és a mellette álló dolgozók, másrészt Ádám József, Molnár Sándor, Tirk Pál és még néhányan) igyekezett az esetet úgy előadni, hogy neki legyen igaza. Előre kijelenthetem — bár . nem vagyok döntőbíró —, egyik csoportnak sem adok teljesen igazat. Hanem igaza van annak a barátságos arcú, göndörhajú munkásnak, aki többek között azt mondta: »Tárgyilagosan írja majd meg a cikket, mert én úgy látom, mindkét félnek van valami igazsága.« K ezdjük a szakszervezettel. A szakszervezet és annak politikai tie velő. szervező munkája nélkülözhetetlen üzemeinkben. A proletárdiktatúra legfőbb transz- missziója a párt és a munkásosztály közölt. Ezért nem közömbös számunkra, hogy a munkásosztály sorai mennyire szervezett, fegyelmezett. Mennél szervezettebb, ön tudatosabb a munkásosztály, annál erősebb a munkásihatalom, annál biztosabb pártunk proJetárjellege, vezetőereje. Az elmúlt néhány év hibái, túlkapásai gyengítették a munkásosztály szervezettségét, fegyelmét, a párt és a munkásosztály viszonyát. De az ellenforradalom bomlasztotta a munkásosztály szervezettségét, fegyelmét, melyet bizonyít mindenekelőtt az a tény, hogy a reakciónak novemberben, decemberben és sok helyen még januárban is sikerült pusztító sztrájkba vinni a munkásokat, amelyet a független szakszervezet követelésének jelszava és a jobboldali szociáldemokratizmus feléledése is elősegített. A Lenin Kohászati Műveknél a szakszervezetben dolgozó kommunisták, vezetők és aktivisták, fáradságot nem kímélve harcolnak a gyár munkásainak fegyelmét, szervezettségét megerősíteni. Munkájuknak van gyümölcse. A most folyó szak- szervezeti választások is azt bizonyítják, hogy a szakszervezetnek mind nagyobb befolyása lesz a munkások között. De a munka közben előfordulnak kisebb hibák is. Béres József elvtárs szakszervezeti aktivista. -Harminchárom esztendeje dolgozik a gyárban, régi szervezett munkás. A párt kommunistává nevelte. Időt, fáradságot nem kímélve küzd szak- szervezeti vonalon a munkások érdekeiért; Tudja, hogy a szakszervezeti munka lényegét a politikai tö- megmunka alkotja, amely minden egyes aktivistától komoly elméleti felkészültséget, t.apasztáltságot igényel, törődni kell a dolgozók gondjaival, problémáival, emberséges magatartást kell tanúsítani, egyene*
