Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-23 / 170. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd, 1957. július S3. A szilárd mag új hajtást fakasztott D orsodszentgyörgyon is végig­u pásztázott az ellenforradalom orkánja. A lombos erdők ölében el­terülő falu munkaszerető népének élete egyik napról a másikra fel­bolygatott méhkassá változott. Kovács Gyula jutási őrmester jogtalan iparüző és hasonszőrű tár­sai október 23-án hozzáláttak a köz­ség életének »megreformálásához«. — Le a kommunistákkal! — Ki velük minden vezető poszt­ról! — ordítozták teli torokkal. Leváltották az egész tanácsot, s ezzel utat nyitottak az ellenforra­dalmi restauráció előtt Borsod- szentgyörgyön is. Apárt szilárd tagjai itt sem inog­tak meg, — az őrjöngő orkán lég­körében sem adták fel kommunista meggyőződésüket. Ők Borsodszent- györgyön is az életet, harcot jelentő új hajtás inagvai maradtak. Levon­ták az események menetéből a ta­nulságot. Felismerték, hogy csakis a kommunisták erejének egységes fellépésével lehet gátat vetni az ellenforradalomnak, megvédeni a veszélybeiilorgó munkáshatalmat. November közepén tetőfokán volt a kommunisták elleni terrorista hangulat. De voltak Borsodszent- györgyön is, akik e nehéz napokban áldozatkészen cselekedni kezdtek. A párt, a munkáshatalom és a szo­cializmus ügyének önzetlen katonái közül Kovács Vilmos elvtárs volt az első, aki lépéseket tett a párt- szervezet újjáalakítása érdekében. Kapcsolatot keresett a járási párt- bizottság tagjaival. Találkozott Ró­zsa Ferenc elvtárssal. Hosszasan el­beszélgettek. Kovács elvtárs min­dent elmondott a falu életéről, azt is, hogy többen vannak,. akik hűek maradtak, várják a párt hívó sza­vát. — Mit. tegyünk — tette fel a kér­dést. A válaszból bátorító erőt, útmu­tató tanácsot kapott. — A párt szilárd magvára tá­maszkodva szervezzétek új já a párt­szervezetet. 1/ ovács elvtárs úgy érezte, mint­^ ha újjászületett .volna. Haza­térve a faluba, felkereste azokat az elvtársakat, akikről tudta, hogy rájuk lehet számítani a zivataros időkben is. Elsőként Bárdos József hengerdei munkással beszélgetett. Bárdos elvtárs, amikor megtudta, miről van szó, szemében felvillanó tűzzel mondta: — Én kommunista voltam, va­gyok, számíthat rám a párt. S a két harcos keze búcsúzó kéz- szorítással összekapcsolódott. így kezdődött.:: Azután bekopogtattak Bombás Bé­la tsz-tag és BorbásiPál bányászhoz. S így ment ez tovább.;; Ők képez­ték a párt gerincét. Az ellenforra­dalom elleni harc zászlaja alatt tö­mörültek a kommunisták. S végül a szilárd mag meggyökeresedve, új hajtást fakasztott. Január elején 16 harcos kommunistával újjáala­kult az MSZMP borsodszentgyörgyi szervezete. A borsodszentgyörgyi kommunis­ták erkölcsi erőben felfrissülve, megerősödve — a lecke tapasztala­tait hasznosítva — kezdték el poli­tikai tevékenységüket. A párt szer­vezeti munkájában — helyesen — tapasztalni lehet a politikai önálló­ságot, és a kezdeményező készségéi. A párttagság politikai érettségét mutatja az, hogy az újjáalakulás után első feladatként tűzték maguk elé a község életében a párt vezető szerepének helyreállítását. Ezért pozícióinak visszanyerésére vették az irányt. Az első taggyűlésen azt tűzték ki célul, hegy a törvényes úton választott tanács végrehajtó- bizottságát 'Visszaállítsák. Helyesen választották meg a következő poli­tikai feladatot is. Ahhoz, hogy a tanács politikai tevékenységében valóban biztosítva legyen — szerve­zett formában is a párt vezető sze­repe — a taggyűlés javaslata alap­ján határozatot hoztak a tanácsban működő MSZMP pártcsoport létre­hozására. A taggyűlésen foglalkoznak nem­csak, a pártszervezet belső ügyeivel, hanem a község ügyes-bajdolgai­val, többek között a helyi tanács munkájának- segítésével is. így például társadalmi akciót kezdemé­nyeztek. Az elmúlt taggyűlésen a kommunisták közül aratóbrigád megszervezéséről határoztak. A be­takarítási kampány idején segíteni akarják azokat az özvegyeket, akik­nek nincsenek segítő hozzátartozói, vagy kevés anyagi eszközökkel ren­delkeznek. Ilyen értelmű határozat született az alig három hete zászlót bontott községi KISZ-szervezetben is. Törődik a pártszervezet a köz­1 ség villamosításával is. Moz­gósítja a falu lakóit, hogy társadal­mi munkával segítsék a villany mi­előbbi bekapcsolását. Törekvés mutatkozik a pártszer­vezet tömegbefolyásának kiszélesí­tésére. Keresik a kapcsolatot a falu lakosságával. Igyekeznek a párt- szervezet figyelmét időszerű politi­kai és gazdasági kérdésekre irányí­tani. Például az elmúlt hetekben párt-megbízatásként jelölték meg a kommunisták előtt azt a feladatot, hogy lakókörzetükben a gabonafel­vásárlás kérdéseiről beszélgessen ők a falu dolgozóival. így él és dolgozik Borsodszent- györgyön a szilárd magból újjá­született pártszervezet. C lköszön tem Bárdos József párttitkár elvtárstól és a pártszervezet többi kommunistáitól. Hazafelé jövet arra a megállapítás­ra jutottam, hogy ez a pártszerve­zet ma már egyre jobban a község életének politikai vezető ereiévé válik. — pál — Másodpercenkint károm röntgenfelvétel a szívről Négy szovjet mérnök a szív és a vér­keringés megfigyelésére új röntgen- készüléket szerkesztett. A korszerű röntgenangiokardiográ- fiai készülék rendkívül egyszerűen működik, s ezért bármelyik kórház­ban felszerelhető. A gép másodper­cenkint három nagyméretű (24x30) felvételt készít 0,05-től 1 másodpercig terjedő expozícióval. A felvételek a vizsgált szervezetet eredeti nagyságá­ban mutatják. Az új műszer automatikus irányí­tású; Bíróság; elé kerültek az erdőtüzek okozói A putnoki járásbíróság nemrégiben két nagyon tanulságos ügyet tárgyalt. Mindkét ügy vádlottai gondatlan­ságukkal hatalmas kiterjedésű erdő­tüzet okoztak, nagy károkat okoztak a népgazdaságnak. Alsó Kovács Jánosné sajómercsei lakos 1957 április 4-én a sajóvelezdi határban lévő földjén tüzet rakott. Földterülete mintegy 30 méterre volt az erdőtől. Száraz, szeles idő járta ak­koriban. A tűz pillanatok alatt át­terjedt az erdőre és mire a segítség megérkezett, kb. 30 holdon leégett az avar, s a száraz fű erősen megper­zselte a fák kérgét; Az ügyészség a nevezett ellen gon­datlanságból eredő tűzvész okozá­sáért emelt vádat. A bíróság a bizo­nyítási eljárás befejezése után hathó­napi börtönre ítélte a vádlottat. A börtönbüntetést 3 évi próbaidőre fel­függesztették. Emellett polgári pert indít az erdőgazdaság Alsó Kovács Jánosné ellen, a mintegy 10 ezer fo­rintnyi kár megfizetésére. Hasonló tüzeset történt Sajóvelezd határában 1957 április 1-én. Ifj. Lá- mer József sajóvelezdi lakos szőlőjé­ben tüzet rakott. A hirtelen jött szél­vihar a tüzet széjjelfujta, s a száraz rétre szórta. A rét rövid idő elmúltá­val meggyulladt, s a tűz átterjedt a szomszédos erdőre. Az erdőn az avar és a száraz fű lángot kapott, igy mintegy 30 holdas erdőterületen a fák kérgei megégtek. A bíróság La­mer Józsefet a vád alól felmentette, az ügyészség viszont fellebbezett, mi­vel a tűz továbbterjedése megakadá­lyozható lett volna. A megyei bíróság a közeljövőben másodfokon tárgyalja ifj. Lámer József ügyét. Emellett aa erdőgazdaság polgári pert indít 29 ezer forint kár megtérüléséért. Tanulságos mindkét tüzeset. Sajnos megyénkben igen gyakoriak a gon­datlanságból okozott erdőtüzek. Ta­nulhatnak a felelőtlen emberek, bi­zonyára egy-két bírósági tárgyalás után nem fognak majd oly könnyen szárnyat adni a pusztító tüzmadár- nak, Bodolai Ferenc tűzoltó főhadnagy. A trágyakeselés a növénytermesztés alapja A NÖVÉNYTERMESZTÉS HOZAMAINAK emelése csak rendsze­res és kielégítő talajerő visszapótlással érhető el. A talajerő visszapótlás szempontjából teljesértékünek csak az istállótrágyát tekinthetjük, amely- lyel a tápanyag visszapótlásán kívül a talajéletet biztosító humuszban is gazdagítjuk a termőtalajt. * ................ A belterjes gazdálkodás sem valósítható meg kielégítő istallotragya termelés és szakszerű trágyakezelés nélkül. Elszegényedett szántóföldjeink istállótrágya szükségletét alacsony létszámú állatállományunk megtermelni nem képes, az évenként nyert istállótrágya hatóanyagainak nagyrésze pedig a helytelen trágyakezeles következtében veszendőbe megy. Kémiai vizsgálatok igazolása szerint a gondatlan trágyakezelés következtében az istállótrágya nitrogéntartal­mának 60 százaléka, kálium mennyiségének 50 százaléka és foszforsav készletének 20 százaléka vesz el, a szó szoros értelmében száll a le­vegőbe. A trágyakezelés hibái az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Nem fogják fel a híg ürüléket és trágyalevet, nagyrészük elszi- várog, elfolyik, elpárolog. 2. Gondatlanul kezelik az istállótrágyát, emiatt nagy hatóanyag veszteségek állnak elő. 3. Sokszor szalmásán kerül az istállótrágya a szántóföldekre és ezért ott gyenge, vagy éppen ellentétes hatást vált ki. A trágya kezelését már az istállóban kell kezdeni. Legnagyobb gondot arra fordítsuk, hogy a híg ürüléket megfelelő almozással és trá­gyáié kuttal felfogjuk. Az istállóban az állás végét cementhabarcsba ra­kott téglából lejtősen készítsük úgy, hogy a lecsorgó híg ürülék trágyalé kútba legyen vezethető. Az istállótrágya tulajdonképpeni kezelése, erjesztése a trágya­telepen történik. A trágya erjesztését apró élőlények, baktériumok vég­zik, amelyek kedvező feltételeiket levegőmentes körülmények között ta­lálják meg. Az erjesztés során gondoskodni kell arról, hogy a trágya 75—80 százalékos nedvességtartalmát megtartsa és a levegő a trágya he­lyes rakása következtében beálló önsúlya, vagy tiprása útján kiszori- tódjon. Az istállótrágyát naponként hordjuk ki a telepre és szakaszosan rakjuk úgy, hogy a naponként kihordott trágya körülbelül 20 centiméter vastag réteget képezzen. Egy-egy szakasz alapterületét olyan nagyra mé-» retezzük, hogy az arra naponként, kihordott istállótrágya magassága 1 £ hónap alatt elérje a 2 métert. Amikor az első szakasz nagysága elérte; akkor a trágyát 20 centiméter vastag földréteggel takarjuk le. Az első szakasz mellett szorosan rakva megkezdjük a második szakaszt, majd ennek megtelése után a harmadik szakasz hordását, illetve rakását. Az istállótrágya ilyen rakás mellett önsúlyánál fogva kiszorítja a trágyarakás levegőtartalmát, annak túlságos felmelegedését és a káros baktériumok elszaporodását megakadályozza és biztosítja a trágya meg­kívánt erjedését. Ügyelni kell arra, hogy a nyári melegben a trágya rakás ki ne száradjon, hanem 75—80 százalékos nedvesség tartalmát megőrizze, mert az erjedésnek ez az egyik feltétele. A kiszáradás ellen árnyékolással, fá­sítással védekezhetünk, a már száradó trágya nedvességhiáhyát pedig lo­csolással pótolhatjuk. Igaz, hogy a trágyakészítésnek nem a tetszetős trágyatelep a2 alapja, hanem a jó trágyakészítési eljárás, mégis helyes, ha a trágya­telep alját legalább döngölt agyagból lejtősen készítjük és a trágyatelep sarkán betongyűrűből trágyalékutat készítünk. A keszthelyi betonlapos trágyakezelési eljárás lényege az előbb ismertetett, trágyakezelési mód, azzal a különbséggel, hogy a trágyasza­kaszok lefedését és a levegő kiszorítását betonlapok felrakásával érik el. A TRÁGYA KEZELÉSÉNEK MUTATÓJA az erjedő trágya szaga. A helyesen kezelt trágya szagtalan, a rosszul kezelt trágya bűzös, szú­rós ammóniák szagot terjeszt. A trágya szúrós ammóniák szaga azt je­lenti, hogy az erjedő trágya értékes nitrogén anyaga ammóniák gá2 alakjában elszáll a levegőbe. (Csizmadia) Mi újság a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál ? (Tudósitónktól) A Miskolci Vendéglátóipari Vál­lalat munkáját és tevékenységét illetően nem egy esetben csupán a hibák bírálata jellemezte. Egyes esetekben jogosan tettek szóvá a TÍZ ÉVVEL EZ­ELŐTT, amikor nya­kamba szedtem a nagy­világot, ezekkel a sza­vakkal eresztett utam- ra apám : — Felneveltelek — mondotta. — A magad szárnyára kelhetsz. Rám ne számíts, csak taná­csokat adhatok neked. Ha ütnek, vágj vissza, ha szerelek, szeress te is, ha nem muszáj rossz­nak lenni, légy jó. Tanulj szorgalmasan, magad látod hasznát. Ha viszed valamire az életben, büszke leszek rád, ha nem — magadra vess. De fiam, a szádra nagyon vigyázz, akkor se hazudj, ha nagyon muszáj. Aki ma hazudik, holnap is hazudni fog, hogy rajta ne kapják... Tarsolyomban az apai intelemmel, nekivág­tam az ismeretlenségnek, Budapestnek, hogy az iskolák tűzkeresztségén át belépőjegyet szerez­zek az élet nagy theátrumába. Már az iskolában rá kellett jönnöm, hogy az apai útravaló keserű kenyér, meg kell hin­teni a módosítás cukrával, hogy fogyaszthatóvá váljék. Az abszolút őszinteség veszély.esebb az örök hazűdozásnál. A középutat kell választani a két szélsőség között, hogy kizárjuk a súrló­dások tragikus lehetőségeit az emberek közötti érintkezés területén. Aki „ami a szívén, az a szá­ján” elv alapján rendezi be életét, rengeteg kellemetlenségnek van kitéve. Az emberek kritizálják egymást. Hasznos dolog ez, ha nem a közismert csepülés a cél, ha­nem a segítés, a javítás, egy ember munkájában és jellemében fellelhető hiányosságok köszörül- getése. De olyan kevés az az ember, aki egészen eszerint cselekszik. DE KANYARODJUNK VISSZA eredeti cé­lunkhoz. Mondom, nehéznek bizonyult az apai intelem, könnyíteni kellett rajta. Lefaragtam puritán szigorúságából, a magam, illetve környe­zetem■ képére formáltam. Az egyetemen vizsga előtti napon Összeho­zott a balsors vizsgáztató professzorommal? — Hogy áll az anyaggal? — kíváncsiskodott. Nem akartam, tönkretenni belémvetett bizalmát, ki- pagtam a rezet; » RemekülMásnap aztán NE HAZUDJ, FIAM...! )IIIIIIIIIIIIIIIllilllllllll|IIIIIIIIIIllll|)|||||||||||||lllllllllllllllllllllllllllllllllllll|illllll|||||||||lillllll|IIIIIIIIII|||||iHIIII||||fl||||IUIIlÍlll!!lilllllllllllllllilt!llllill|llllllllllllllllllllllllilllllllllltllllllllllllllllilllUIIII llllllllllllllllllllllllllll|ltlllllllllltll||||||||||||II|||||lil)||||illlllllll|||||ll||ll||||||il|||||||||il||||||||||llll|||||||||ti|||||lll|||||||||||||||||||||]tl|||||||||||||||||)|||||||||]||||||||||||||||||||||||]||||||||||||||||||||||||||||||||!ll kiderült, hogy... Node, ne piszkáljuk a múl­tat. A nők különösen nagy érzékenységgel ál- dattak meg, s ahhoz, hogy lelkűk virágoskertjé­ből kitépjünk egy gyomot, körül kell hízeleg­nünk egész virágkészletüket. Egyik barátom el­határozta, hogy megpróbálkozik az udvarlás teljes őszinteségre alapozott formájával. Hát megpróbálta — és megúszta egyetlen pofonnal. Ezekkel a szavakkal állított oda egyik na­gyon csinos, de butuska kolleganőjéhez. — Te Manci, ha én apádnak lennék, nem engednélek az emberek közé. — Miért? — Átkozottul csinos vagy. Manóinak jólesett a bők és nekikészült a férfihizelgés záporának, de barátom hirtelen át­váltott arra a bizonyos elhatározásra — és emi- gyen folytatta: — De buta ’’vagy Mancikám! A múltkor két t-vel írtad a forint tárgyesetét, pedig maholnap tanárrá ütnek... Egy csattanás — és barátomnak hiába volt igaza, megérdemelte, amit kapott' Ilyen módszer­rel nem sokra megy az ember. Sorolhatnám még a példák tömegét arról, hogy a rosszul értelmezett igazmondás milyen következményekkel járhat. A MÚLT MEGSZÉPÍTŐ ÜVEGÉN át meg- nevettető emlékké szelídülnek az ilyenfajta tör­ténetek. De akadnak olyanok is. amelyek soha­sem- válnak oly könnyűvé, hogy felemelkednének a mosoly szférájába. Alul maradnak, a lélek leg­mélyén foglalnak helyet s ha az ember hozzájuk nyúl felszisszen a kíntól. 1956 október 27. ózd. Este volt s amint le­szálltunk a vonalról, vasutasok kaptak körül bennünket. fea Mi történt Miskolcon7 — Elszabadult a po­kol, a tömeg m-egboton- * dúlt — kapták válaszo- Z mat. | — Igen? Megbolon- ♦ dúlt?! A „forradalmárok” $ bolondok?! Nem ártana magának is megnézni a $ káderlapját... — mordult rám az egyik megter- % rhett egyenruhás. X Alig bírtunk egérutat nyerni. Barátom kiok- X tatott: X — Ha nem tudsz szájaizük szerint beszélni, Z fogd be a szád és hallgass. Agyon akarod magad | veretni?! Z Dehogy akartam én agyonveretni magamat, Z de fájt, hogy az apai intelemnek még a közép-* utas formáját sem használhattam. ♦ És novemberben. A pyomda kirakatüvegén ♦ egy ujságoldalt függesztettek ki, ordító betűkkel ♦ ráírták: f — Hazudik! | Odamentem, megnéztem — és elszorult szív- X vei ballagtam haza. Az én vezércikkem volt töb-1 bek között rajta. Mit írtam benne? A nemzet- Z halál réme fenyeget. Hazánk a tönk szélére sód-| ródoit, csak úgy tudunk megmenekülni a gazda­sági katasztrófától, ha felvesszük a munkát. Elég volt az uszítok, a rendbontók, magyarkodók os­tobaságaiból, lássunk munkához emberek, mert éhenveszünk... Ilyesvalami állt a cikkben, be­leadtam mindazt, amit tudásom, helyzetismere­tem és igazságérzetem diktált. Halálos komoly igazság volt az akkor, nemzetünk léte forgott kockán — és mégis! A csúnya, vörös hetük le- X hazudták cikkem igazságát és én virultam — nem | a szégyentől — hanem a haragtól. | NEHÉZ. NAGYON NEHÉZ ELEGET tennem | a tarsolyomban hordott apai intelemnek, de azért | ember az ember, hony mind közelebb jusson a * teljes őszinteséghez. Eljön az idő. amikor az em-Z béri szavak teljesen visszanyerik eredeti értei- Z műket, s ha valamiről azt mondjuk, hogy szén.Z szénnek is fogjuk érezni és hinni. Én hiszem és Z vallom, hogy már nincs messze az az idő. Most ♦ öntődnek anyagi valósággá percei. x L fiulyás Mihály­fogyasztók olyan problémákat, mint a súlycsonkítás, az udvariatlan ki­szolgálás, vagy más egyebeket. De igen sok esetben szóvátették a ven- déglátóüzem-egységek korszerűtlen­ségét s azt, hogy berendezésük, kül­sejük eléggé elhanyagolt állapotban van. A vállalat vezetői számolva ezek­kel a hibákkal és hiányosságokkal» több olyan konkrét intézkedést tet­tek a hibák kiküszöbölésére, hogy a dolgozók jobb ellátását szolgál­ják. Az üzemgazdasági osztály ja­vuló tevékenységét bizonyítja az a tény is, hogy Hejőcsabán a vállalat saját erejéből már új cukrászda áll a dolgozók rendelkezésére. Számos kisvendéglő, mint például a Mus­kátli, csabai Halászcsárda, a Kis­vadász, a 78-as cukrászda az Ady- hídnál, az újdiósgyőri Bükk étte­rem ma már új köntösben, ízlése­sen berendezve fogadják a dolgo­zókat, a szórakozni vágyókat. Számos intézkedést tettek a vál­lalat vezetői a kulturáltabb ellátás biztosítása érdekében. A vállalat legjobb munkaerőit átcsoportosítot­ták és naen/részt ennek köszönhető; hogy például a tapolcai Anna étte­rem látogatói elismerően szólnak az ételek minőségéről és ízléses tálalá­sáról. Ezért elsősorban Száraz Pál és Ézsöl János főszakácsok érdemel­nek dicséretet. Miskolc-Tapolcáif mintegy 200.000 forintból megnyílt az új strandbüfé, s a tervek szerint 1958-ban gyönyörű étteremmé fej­lesztik. Lillafüreden a dolgozók szórakozó tatása érdekében a Vadászkürtbett a nagyszerű hideg-meleg konyha és a kitűnő zene mellett Bari Gyula énekművész szórakoztatja a vendé­geket. Mi újság a Miskolci Vendéglátó* ipari Vállalatnál? Tudósításunknak ezt adtuk címűi, mert úgy éreztük,- hogy ez a leghelyesebb. Hiszen a régi időktől eltérően ma már a ven­déglátóipari üzemegységek jelentőd része munkáját megjavította, új köntösben fógadja a fogyasztókei­_______ BÉNYEI LÁSZLÓ!

Next

/
Thumbnails
Contents