Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZAC Vasárnap* 1957, július ! János vitéz a szabadtéri színpadon I/ icsiny falu Komlóska, az erdő- borította zempléni hegység egyik eldugott szögletében. Nincs még egy ilyen mostoha viszonyok között lévő falu megyénkben. Szűk völgyben fekszik, amelynek alján apró patakocska kanyarog. A leg­több ház udvarát, vagy kertjét is keresztül szeli. Nagy esőzések idején pedig — mint amilyenek a napokban isi voltak — hirtelen megduzzad és sebes sodrásával komoly károkat okoz. A község lakói egyszerű, igen szerény viszonyok között élő embe­rek. A felnőtt lakosság a magyar mellett a szlovákhoz hasonló erősen kevert nyelvet használja. A gyerme­kek azonban már csak magyarul be­szélnek. A község határa alig né- hányszáz hdldnyi, erősen meredeken fekvő szántó, mélynek megművelése szinte emberfeletti tettnek számít. De még így is alig ad valami termést. A meredek hegyoldalakat sem trá­gyázni, sem megmunkálni nem lehet kellően s ráadásul a termőtalajt az alázúduló esővíz lehordja a völgybe. Ha terem is kevés kukorica, burgo­nya vagy lóhere, azt meg a vaddisznó teszi tönkre. Nincs egyetlen vadőr a községben, aki legalább pusztítaná a kártékony jószágot. A község hatá­rában lévő szántóterület alig néhány családnak biztosít csupán szegényes megélhetést. A komlóskaiak nagy része — évente többszáz ember — mint summás, aratórészes volt kény­telen megkeresni az évi kenyeret családijának; A felszabadulás után sem sokat változott itt a helyzet. A földosztás igen kis mértékben érintette a köz­séget. Annál jobban sújtotta őket a begyűjtési rendszer bevezetése, hi­szen a saját szükségletüket is alig tudták megtermelni. Az elmúlt évek­ben a járásban rendszerint az utol­sók között voltak a beadási tervek teljesítésében. Sok volt a hátralékos. Egymást érték a felszólítások, az el­számoltatások. Aki csak tehette, messze elkerülte a tanácsházát, ne­hogy zaklassák a beadásért. Ma már más a helyzet Komlóskán. Most, ha autó érkezik a községbe, nem mene­külnek hazulról, attól félve, hogy el­számoltatás lesz. Ma a komlós'kaiak nyugodtak, bizakodóak. Megállnak a tanácsháza előtt, s ha nincs is külö­nösebb dolguk, betérnek; Érdeklőd­nek, jött-e új rendelet, lehet-e majd műtrágyát kapni; Vagy éppen az­a parasztok között, hogy nem állít­ják-e vissza a begyűjtési rendszert, de most már ez nincs. A község dol­gozói bíznak a kormányban, mert látják, hogy következetesen halad a megjelölt úton. Ismét Perhács Péter szólal meg: — A kormány biztos lehet afelől, hogy a parasztok támogatják. A cséplés után a felesleges gabonánkat úgyis eladjuk, mert szükségünk van a pénzre. Szűcs Péter 9 holdas dolgozó pa­raszt megelégedéssel beszéd arról, hogy kormányunk fokozottabban gondoskodik az egyéniek jobb mű­trágya ellátásáról. Az idén 170 má­zsa műtrágya fogyott el a községben. — Nálunk a mostoha természeti viszonyok miatt nagy szükség van a műtrágyára — mondja. Bízunk ab­ban, hogy többet nem fog előíor dúlni, ami az elmúlt években. In' kább a raktárban tartották a műtrá' gyát, minthogy eladták volna a; egyénieknek. Most egy középkorú asszonyka szólal meg az ajtó mellett. — Meg vagyunk mj elégedve < helyzettel, csak így maradjon to vábbra is. Tudjuk, milyen nelhé: helyzetben volt a kormány a »-zavar gások« miatt. De azt is látjuk, hog] itt a mi faiunkban mégis lehetet mindent kapni: lisztet, sót, petrót.. Nem volt hiány semmiben és mos sincs. Úgy gondoljuk, ehhez nem szüksé­ges hozzáfűzni semmit. Ennek a: egyszerű, komhSskai asszonynak < szavaiból érződik a kormány eddig munkája feletti megelégedés és a: iránta táplált bizalom. Búcsúzóul a tanácselnök elvtál még néhány sajnálatos tényt soro fel, ami a község kulturális elhagya- tottságára vet fényt. Se villany, s< kultúrház nincs a községben. Ké évvel ezelőtt volt náluk a vándor- mozi, azóta sem. Pedig ők is szeret­nének néha-néha megnézni egy j( filmet, legalább kéth-etenkint és nen kétévenkint. A község lakossga úgj érzi, hogy mostohagyerekként keze­lik őket. Szeretnének egy autóbusz­járatot kapni, hogy a tőlük legköze­lebb 12 tern-re fekvő vasútállomás: könnyebben elérhessék. "jogos ipan-aszok ezek? Úgy gon1 do-lj-uk, igen. A szorgalmas ét tanulni, művelődni, szórakozni vágy komlóskaiak megérdemlik, hogy . felsőbb, szervek nagyobb támogatás 'ban részesítsék őket. SZEMES ISTVAr A lottó 20. fogadási hetén, nem végleges megállapítás szerint, 2 mil­lió 27 ezer 289 szelvény vett részt a játékban, s így a nyereményalap millió 40 ezer 856 forint. Ebből a 4 találafosok között 1,520.428 Ft-ot, a 3 2 találatosok között pedig osztá­ly onkiint 700.214 forintot osztanak szét. As eddig ellenőrzött adatokból megállapítható, hogy ötös találat nincs. 4-es ’találatot 23 szelvényen értek el, amelyekre a nyeremény egyenként 66.105 forint. A négytalá­cA DOKTOR UR VITATHATÓ, hogy he­lyes volt-e éppen Molnár Ferenc „A doktor úr” című víg játékát tűzni műsorukra. Nem a legszerencsésebb vá- lasztás — mégis értékelen­dő. A Lenin Kohászati Művek központi színjátszó stú­diója az elmúlt esztendőben — igen helyesen — a fiata­labb színjátszók képzésére nem háromfelvonásos víg­játékok, operettek előadására vállalkozott, hanem rö­vid, egyfelvonásos jelenetek bemutatására. Ez elősegí­tette a fiatalok szakmai fejlődését, hozzászoktatta őket a színpad fegyelmező mozgástechnikájához. A szakosztály vezetői az év elején elhatározták, hogy a fiatalok tehetségének csillogtatására most már háromfelvonásos vígjáték bemutatására vállalkoznak. Molnár Ferenc „A doktor úr” című zenés vígjátékát tűzték műsorukra. Természetesen sokkal helyesebb lett volna, ha a diósgyőri színjátszók valamilyen mai tárgyú darab bemutatását tűzik célul, mert ez köny- nyebb lett volna számukra. A „doktor úr” bemutatása sem jelentett erőnfelüli teljesítményt a tehetséges munkás-színészeknek. Az eddigi előadások megérde­melt sikert hoztak. A darab rendezése, kivitelezése, díszletei, jelmezei nagy egészében megfelelnek a vára­kozásnak. Szép László rendező munkáját dicséri, hogy jóné- hányszor felcsattant a nyiltszini taps. Sajnos sok olyan poén, kacagásra okot adó jelenet kidolgozatlan, amit gondosabb rendezői munkával a siker fokozására lehetett volna felhasználni. Szép László rendezőnek ügyelnie kell a ritkán, de mégis megmutatkozó túlzásokra, a konfliktusok és a hang­nem-váltások jobb kidolgozására. Dr. Sárkány ügyvéd szerepét az első szereposztás­ban Fazekas Dezső alakította. Fazekas csaknem hibát­lanul oldotta meg feladatát, mértéktartóan mutatta be az uzsorás ügyvédet, amelynek figurája igen sok túl­zásra adhatna alkalmat. A másodszereposztás Szép László személyében valamivel gyengébben sikerült. Igen sok páthosszal él, nem természetes és helyenként visszahúzza az egész cselekményt. Helyes lenne, ha a 70 tagú színjátszó csoportból a másodszerepósztásra valaki mást állítanának be, ugyanis Szép László ereje egyszerre szereplésre és rendezésre is nem elegendő. Dr. SÁRKÁNY feleségét, Ellát, Polényi Józsefné személyesítette meg. A rendkívül nagy gyakorlattal rendelkező színjátszó most is mint mindig, kitünően alakította a ledér-feleséget. A közte és a rendőrfogal­mazó között lévő üzleti szerelem üzleti-célját azonban véleményünk szerint még jobban ki lehetne de kiborí­tani. Az ügyvéd-házaspár sógornőjét, Lenkét, Horváth Mária alakította. Többé-kevésbé jól oldotta meg fela­datát, élethűen mutatta be a bimbódzó szerelem vajú­dásait Horváth Mária hangtónusa néha halvány, hiány­zik belőle a meggyőző erő Kevés gyakorlással hatá­rozottabb tudna lenni a színpadon. ■■ miii—na —jiMUMnajuL^ Dobránszki Zoltán: Ber­talan ügyvédbojtárját keltet­te életre a színpadon. Egész alakítása csaknem elérte a művészi színvonalat, meglátszik, hogy szabadidejé­ben a Nemzeti Színháznál is vállal szerepeket. Feledhetetlen élményt, kiváló alakítást jelentett Marosiné nevelőnő megszemélyesítője, Kelemen Irén. A rendkívül nagy gyakorlattal rendelkező színjátszó most egy új oldaláról mutatkozott be. Kelemen minden dicséretet megérdemel. Puzsér János betörő szerepében Valcsák István nyújtott jó alakítást. Szerepköre rendkívül sok túlzásra adna alkalmat, azonban ezt csak egy-két helyen talál­hatjuk meg. Némely helyen viszont gondosabb kidol­gozással, a poénok jobb elemzésével nagyobb sikert érhetne el. Cseresnyés szerepében Liptai László mutatkozott be. Úgy látszik, nem érezte át szerepét, mert alakítása bizonytalan. Színpadon való mozgása — helyenként esetlen. CSATÓ rendőrfogalmazó megszemélyesítője Pocsai Géza volt. Rendkívül nagy tehetséget árult el is­mét Pocsai. Amennyire ismerjük a kiváló színjátszót több komikát vihetne játékába, az egyéni ötletek fel használásával. Ugylátszik a rendezés korlátok közé szorította Pocsait. Az iskolaigazgató és tanár szerepében Pétervári János, illetve Szabó László mutatkozott be. Alakításuk többé-kevésbé megfelelt. A két rendőr Hupka Ede és Csoport Csaba kicsiny szerepük dacára nagy alakítást nyújtottak. Minden elis mérést megérdemelnek. A szobalány Garadnai Anasz tázia megoldotta feladatát, csak kicsit bátortalan színpadon. Kifogásolható a vígjáték zenei kísérete. Igaz, Rom- hányi zongorista a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtja. Néhány vonóssal kiegészített kis zenekar azon­ban, túlzás nélkül állíthatjuk, száz százalékkal emelné a vígjáték sikerét. A vígjáték táncbetétei ötletszegények, egy kevés korrigálással azonban sok hibát kijavíthatnának, gaz dagabbá tehetnék a táncos jeleneteket. A LENIN Kohászati Művek színjátszó stúdiója Molnár Ferenc víg játékának bemutatásával újabb lé pást tett előre. Kedves estéket szereznek a közönség nek, megérdemelt sikerrel térnek haza vidéki útjaik ról. A diósgyőri közönség joggal kívánja, hogy a szín játszók az idősebb műkedvelők bevonásával most már kevésbé költséges, nagyobb operett bemutatására vállalkozzanak. PÁSZTORT ALAJOS Tájékoztató a lottó 20, heti nyereményeiről latos szelvények sorszáma a követ-* kező: 326.510, 345.348, 856.953, 872.023, 1,173.756, 1,182.833, 1,323.319,1,368.707, 1,407.871, 1,541.119, 1,495.572,1,769-922, 1.798.106. 1,904.732, 2,253.059, 2,393.707, 2,325.737, 2,348.723, 2,369.751,2,497.570* 2,773.646, 2,781.333, LH. 000.3*74. H árom tál álatos szelvény 1727 akadt, a nyeremény egyenként 440 forint. A 2 taláTafos szelvények szá­ma 47.002, amelyekre egyenként 16 forintot fizetnek, ...... ... . ; a Ä közölt számadatokban az elleni- őrzés során még változás történhet* Cukorrgpsierielők! lilllllll!lllllllllll1lllllll!llllllllllllltllllll!llllllll!lllimili1llllllll!illllllMlflWlillilllillll!lllilll!llllllllllllllllfllllllllllllllllllllll!ll!llf!mimi!l) A jövő évi nagy cukorrépatermés alapjának lerakása már most kez­detét veszi. Cukcrrépatermelllifik jelölték ki most cukorrépateriiigiésre alkalmas te- rütetäktiQl jövőévi répaföldjeiket. Időben adott tarlóhántással, jó, bőséges istállótrágyázással, laza, őszi mélyszántással vessük meg a jövő nagy cukor­répatermés alapját Rövidesen megkezdődik a cukoci'épa-szerződéskötés és cukorrépalermclő- ink megköthetik a j61 jövedelmező cukor* répatermelésre szerző­désüket. Cukorgyár Beszélgetés a begyűjtés eltörléséről és egyebekről iránt érdeklődnek, mikor lehet adót fizetni. a lig pár perce érkeztünk ide, ^ máris öten-hatan állnak az ajtó előtt. Hívjuk őket, fáradjanak beljebb. Kétszer sem kell mondani, máris vannak annyian, hogy egy ki­sebbfajta gyűlést is meg lehetne tar­tani. Nem kell biztatni őket, szíve­sen, felszabadultan és őszintén be­szélnek. — Nem hiszem, hogy a megyében, vagy talán az országban is lenne olyan község, ahol nagyobb örömmel fogadták a beadás megszüntetését, mint nálunk — mondja Fekete Mik­lós 6 holdas dolgozó paraszt. Még a kenyérgabonát csak beadtuk vala­hogy, de a húst, vagy a tejet nekünk is úgy kellett megvásárolni. Az egyik éven három napot kellett rászánnom, hogy elmenjek Szabolcsba és meg­vegyem a beadásra szükséges disz­nót, mert itt a környéken nem volt, De nemcsak én voltam így. És mi­lyen pénzt kellett érte kifizetni..: 25 forintnál alább nem adták kiló­ját. Akkor az járt jól, aki hízott disznóval spekulált. Ezek sírják v-isz- sza a begyűjtést. Nem volt -tehenem, de a tejbeadást teljesíteni kellett. Regéckére jártunk megvenni a go­molyát, hogy letudjuk a tejbeadást is. A feleségem sokszor nem mert le­vágni egy csirkét, mert kellett a be­adásba, pedig nekem is jólesett volna néha egy kis csirkehús..; ■—1 Az elmúlt esztendőben felírtam, mennyit kellett fizetnem az állam­nak. összesen kifizettem 9880 forin­tot. Ebből 1959 forint volt az adó. A többit a beadási cikkek megvásár­lására kellett költenem. Kiszámítot­tam, most, hogy nincs beadás, 6000 forinttal több marad a zsebemben évente. De nekem nem is ez a leg­fontosabb, hanem az, hogy nyugal­mam van. Most nem zaklatnak, hogy gyerünk, hozd a tojást, a sertést, mert le vagy maradva. Perhács Péter ötholdas dolgozó pa­raszt szólal meg: ■— Nagyon nehéz volt nekünk a beadást teljesíteni, nagy terheket nyomott az ránk, örülünk, hogy megszüntették. Az adóra szükség van. Ez volt, van és lesz. Kell az államháztartásra, ezt megértjük és fizetjük is pontosan. Dodnár János tanácselnök köz­D ben meg is jegyzi, hogy való­ban így van. A komlóskaiak becsü­letesen fizetik adójukat. Az első fél­éves tervet is 108 százalékra teljesí­tették. Megjegyzi még, hogy egy- ideig volt bizonyos fokú aggodalom

Next

/
Thumbnails
Contents