Észak-Magyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

Vasárnap, 1957. fóliás ti.

Eszakmagyarorszäg

5

Magyar államférfiak táviratai a Lengyel Népköztársaság vezetőihez Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából

PATAKY DEZSŐ

Munkások

Áleksander Zawadsiki elv-társnak, 4 Lengyel Népköztársaság Államtanács elnökének, Jozef Cyrankie- wicz elvtársnak, a Lengyel Népköz- társaság MinisziterJtiainácsa elnökének, Wladyslaw Gomulka elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának;

A Lengyel Népköztársaságnak a szovjet és a vele vállvetve harcoló lengyel csapatok által történt felszabadítása 13. évfordulója alkalmából népünk éis a magunk nevében forró üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a testvéri lengyel népnek és vezetőinek;

A magyar nép mindig nagy szeretettel gondólt és gondol a testvéri lengyel népre, amellyel a hagyományos barátság és a szocializmus felépítéséért vívott közös harc elszakíthatatlan szálai kötik össze. Nem felejti el azt az önzetlen baráti segítséget* melyet a lengyel nép, saját

nehézségei ellenére nyújtott a magyar népnek azokban a multévj nehéz harcokban, amikor a külső és a •belső reakciós elemek, kihasználva belső nehézségeinket, ellenforradalmi felkelést robbantottak ki és vissza akarták állítani hazánkban a kapitalisták hatalmát.

őszintén kívánjuk, hogy a lengyel nép a szocialista fejlődést akadályozó revizionista és konzervatív erőik ellenállását leküzdve, a Lengyel Egyesült Munkáspárt helyes programjának megvalósítása útján további nagy sikereket érjen el a szocializmus építésében.

Meggyőződésünk, hogy népeink őszinte barátsága és együttműködése tovább fogja erősíteni szocialista táborunk egységét, elő fogja segíteni a nemzetek békés együttműködését, mely egyetlen helyes útja a népeink által is hőn óhajtott vdlágbéke megőrzésének.

Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Népköztár-, saság forradalmi munkás-paraszt, kormányának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke.

*

Adam Rapaoki elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszte-, rének.

A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a legőszintébb jó-1 kívánságaimat küldöm személyesen önnek és a testvéri lengyel népnek.

Népeink igazi barátsága és együttműködése a szocializmus építésében már eddig is számos sikert hozott, őszintén kívánom, hogy ez a barát-1 ság és együttműködés a jövőben további nagy eredményekhez vezessen és hogy a lengyel nép újabb nagy' sikereket érjen el országa felvirágoz-' tatása és a béke megőrzése terén.

Horváth Imre, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere. (MTI)

Hruscsov és Menőn nagykövet beszéde

az algán király tiszteletére adott díszvacsorán

Moszkva (MTI)

A TASZSZ jelenti, hogy Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, pénteken felszólalt azon a díszvacsorán, amelyet a bandungi konferencián résztvett országok diplomáciai képviseleteinek vezetői adták az afgán király tiszteletére. Hruscsov beszédében hangsúlyozta az általános bókéért és a né_ 1 _ 1 -fArit-AiClCOpék barátságáért folyó harc fontosságát és jelentőségét. Rámutatott, hogy a Szovjetunió változatlanul folytatja a különböző társadalmi berendezésű országok békés egymás mellett élésének lenini politikáját, amelyet az SZKP XX. kongresszusán vázoltak fel. Hruscsov ezután éltette a magas vendégeket, Muhammed Zahir sah király őfelségét és a kíséretében lévő afgán államférfiakat. K. P. S. Menőn, India moszkvai nagykövete, aki az estebéden szintén felszólalt, beszédében hangsúlyozta a király nagy érdemeit abban a haladásban, amelyet Afganisztán elért. Menőn ezután a következőket jelentette ki:

— A gyarmatok kora lejárt; El vagyunk szánva arra, hogy ne engedjük még ennek a kormák a visszatérését. Államaink, határozottan óvni fogják függetlenségüket minden támadás, minden merénylet ellen. Csakis ezúton emelhetjük fel népeink életszínvonalát és csakis ezen az úton menthetjük meg földrészünket háborútól, legyen az forró-, vagy hidegháború.

— Örömmel üdvözöljük — folytatta Menőn — az itt jelenlévő kiváló szovjet vezetőiket, akik mindig őszintén érdeklődtek a bandungi konferencia iránt. A Szovjetunió és ezen államok viszonyát az 'egymásmellett élésnek, a bandungi konferencián világosam leszögezett öt elve szabja meg. (MTI)

Hz ENSZ leszerelési albizottságának

ülése

Július 19-én rendes ülést tartott az ENSZ leszerelési bizottságának albizottsága. Az ülésen Stassen, az Egyesült Államok képviselője elnökölt. A következő ülést július 22-re tűzték ki. (MTI)

A testvéri kommunista- és munkáspártok vezető személyiségei Leningrádihasi

Leningrád (MTI) A TASZSZ jelenti, hogy pénteken Leningrádba érkezett Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Leningrádba érkezett Edvard Kardelj és Alekszan- dar Rankovics a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége végrehajtó tanácsának tagja, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó

tanácsának elnökhelyettese, Veszeli- nov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja és Kreacsics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nemzetvédelmi államtitkárhelyettese. A vendégek szabadságukat töltik a Szovjetunióban.

A leningrádi tartózkodásuk első napján megismerkedtek a város nevezetességeivel;

21 ázsiai és afrikai ország felhívása az ENSZ-hez

Hajnalt elsőnek ők köszöntének,

Alakjukat beglóriázza fény.

Munkába mennek... vasléptük remeg Kitárult utcák megkopott kövén.

Szikár alakjuk mind előredőlt,

Kérges kezükben görcsös görbebot És némaságukba sóhajt a föld.

Csak mennek, mennek.;;, árnyuk imbolyog

És szelíden már összefonódik.

Zsebükben por, zsíroskenyérdarab — S a vágyuk véres lendülettel hódii — Pipájuk füstje száll, egy elmaradt:

Társukra várnak..., állnak és a szó: Ajkukról szálló ismerős meleg.

Rikolt a gőz — sietni kell: »Hahó!-« — Kóményerdők és háztetők felett.

Szusszant a gyár, sietni kell: »Gyerünk!« Gyorsítják léptük, s az ég feldörög.

Bokrok felsírnak: »jaj, a levelünk!« —

S csattog a föld, messzire dübörög.

S fényes szemekkel állnak mind a gépnél, Láng fonja át mindnyájuk homlokát; Soktűzű vér dalolja: »Vígan éljél!«

Légkalapács zuhan, az érc hangja csengő S olvasztók lángnyelve írja föl az égre: Munkások szívéből sarjad a Jövendő!!!

VÉKONY SÁNDOR:

Vágyak tiizében ...

A szomszéd asztalnál ült egy lányka,, fiatal volt gyönyörű teste, figyeltem őt és velem együtt ezernyi éhes férfi leste,

Csillanó bort ivott karcsú pohárból,

— nem is ivott..., csókolt a borba;

Mosolyt szórt szerte s mosolyvirágot gyűjtőt! arca gödrében, viruló csokorba.

Figyeltem őt és velem együtt ezernyi éhes férfi leste és az ezernyi férfi égő vágya szikrázva pattogott körötte.

A szomszéd asztalnál ült egy lányka, bort csókolt és mosolyát szórta, s ezer asztalnál ezer éhes férfi csókra éhesen csókolt a borba:: s

New York (TASZSZ) Huszonegy ázsiai és afrikai ország állandó ENSZ-képviselői levelet intézték az ENSZ .főtitkárához, ebben kormányuk megbízásából kérik, tűzzék az algériai kérdést az ENSZ-közgyűlés 12. ülésszakának napirendjére.

A 21 ország képviselői levelükben rámutatnak arra, hogy az ENSZ- közgyűlés 11; ülésszakának egyik határozata kifejezte azt a reményét, hogy az ENSZ alapokmány elveinek szellemében megtalálják az algériai kérdés békés, demokratikus és igazságos megoldását. A

11; ülésszak óta azonban az ENSZ nem kapott olyan közlést tagállamaitól, hogy elértek valamiféle előrehaladást a határozatban megjelölt célok megvalósításában.

»Világos — mutat rá a felhívás hogy mikor Algériában tovább tart az öldöklés és a pusztítás, a helyzet mind tragikusabbá válik, s mindez ellentétben áll azzal a reménnyel, amelyet a közgyűlés 1957 február 18-i határozatában kifejezett. Ilyen körülmények között a közgyűlés joggal óhajtja, hogy újból vizsgálják meg az algériai kérdést.« (MTI)

fiz amerikai képviselötiáz végeredményben több min! 700 millió dollárról csökkennie n üsenöower által javasolt küllőid! segélyprogram összegét

A Reuter és az AP jelentései szerint az amerikai képviselőház pénteken késő esti órákba nyúló ülésen döntött az Eisenhower elnök által javasolt, úgynevezett »külföldi segélyprogram« fölött. Több szavazás után a képviselőház végeredményben 3 milliárd 116 millió 833 ezer dollárban állapította meg a külföldi segélyprogram összegét, ami 727 millió 800 ezer dollárral kevesebb az Eisenhower által kért összegnél. Előzőleg a szenátus csak 375 millió

dollárral csökkentette az elnök által kért összeget, úgy, hogy a törvény-» javaslat most a szenátus és az egyeztető bizottság elé kerül, hogy a kongresszus két háza végre megegyezésre jusson a végleges összegben. Eisenhower és Dulles azt re* méli, hogy e kompromisszumos tár« gyalások során sikerül majd megmenteni a program néhány olyan pontját, amelynek összegét a képviv selőház erősen megnyirbálta;

A bocsi határ is gazdag ^ termést ígér az idén, mint a többi. Valamivel mégis kiemelkedik. Az elmúlt hetekben hangosabb volt a szomszéd falvak határainál.

A volt Haladás Tsz tagjai vitatkoztak egymással. A volt vezetők a volt tagokkal, a tagok egymás között.

No nem háborúskodtak, nem kiabáltak egymásra tücsköt- bogarat, csak éppen vitatkoztak.

A közös vetés és ültetés szétmérése körül keveredtek nézeteltérések. A földet tulajdonjog szerint még az év elején szétmérték a mérnökök, ennél nincs hiba. De ősszel még közösen ültettek, vetettek a haladásbeliek. Az nem lehet, hogy egy volt tagnak csak kukorica jusson, vagy csak búzavetés. Ez évre tehát külön-külön szét kellett mérni az ültetéseket, a vetéseket, hogy mindenkinek jusson mindenből.

Ez adott okot a vitára, a panaszra. Egy igaz: a volt tsz- vezetőségének és a községi tanácsnak már korábban és radikálisabban be kellett volna fejeznie az ideiglenes, ezévre szóló szétmérést. De más tanulsága is van az esetnek ...

Németh Imre elvtárssal, a megyei tanács elnökhelyettesével járjuk a falut. Itt választották meg megyei tanácstagnak, régóta ismeri az embereket. A bőcsiek gondja az ő gondja. Az elmúlt két-három évben szépen fejlődő, sokat ígérő és az ellenforradalom nyomán feloszlott Haladás Tsz- ről, a volt tagok további sorsáról érdeklődünk a házakat járva. A beszélgetések során, mint kockáiból a mozaik elénk- rajzolódik a bocsi Haladás története.

1953-ban alakult, zömmel középparasztokból. Együtt volt a falu esze — így mondják Bőcsön. Igaz felemlegetik, hogy igen megnyomorgatta akkoriban a középparasztokat az adó, meg a beszolgáltatás. Persze abban már van egy jóadag túlzás, mikor egyikük, másikuk azt mondja, hogy fuvart kellett vállalnia, mert nem volt a háznál petróleum.

Annál szembetűnőbb az összehasonlítás. Míg egyénileg gazdálkodtak, fuvarozniok kellett, hogy legyen egy kis pénzük, a szövetkezet megalakulása után pedig, 1954-ben, csak a kertészetük 50.000 forintot jövedelmezett. Akkoriban híre volt a bocsi kertészeknek. Frissen szállították^ a diósgyőri piacra — közben gépkocsit vettek •— a termékeiket, ahol már várták a bocsi szállítmányt.

rT' avaly már a Dunántúlon jártak jól tejelő tehenekért.

A Ezek a 20—25 litert is megadták naponta. Külön Kellene írni a tsz tanyájáról, messziről odavetődött idegenek megcsodálták. Bizonyságul egy „Budapestről jött” szakember véleményét idézik a bőcsiek, aki a tanyán jártakor elragadtatással mondotta: úgy érzi magát, mintha kiállításon volna, A szövetkezet határa is milyen volt? A megye más tájáról jöttek ide tsz-tagok, egyénileg gazdálkodók —

r 9

KESO BA7?

tapasztalatcserére. Summásan a Haladás igen közel állott ahhoz, hogy országos hírű tsz-é váljék.

Nem vált azzá. Közbejött az ellenforradalom. A hangoskodik, a fenyegetődzők szétszórták a Haladást. Annyira terrorizálták a tsz-tagokat, hogy alig akadt ember, aki a jószágot etetni, gondozni merte volna, pedig a szövetkezet egy része az együttmaradás mellett volt.

Jóval az ellenforradalom után történt, hogy Kiss Istvánhoz, a feloszlott tsz elnökéhez látogatók érkeztek Miskolcról. Híre ment a faluban, hogy a megyétől vannak itt.

— Űgylátszik Pesta megint tsz-t akar szervezni — susogták „egyesek”, s hozzátették — vigyázzon az az ember, mert könnyen a házára szállhat a vörös-kakas.

Már decemberben ott járt a faluban Németh Imre elvtárs. Mint megyei tanácstag érdeklődött a bőcsiek gondjairól, kérdezte, mi lesz a Haladás Termelőszövetkezettel?

— Csak ilyesmiről tessék beszélni, majd aztán szaladni kell — volt a jóindulatú válasz.

Ez volt az ellenforradalom alatt. Milyen a jelenlegi helyzet? A halálmadár, a kuvik is csak szürkületkor, napnyugta után kuvikol, a kelő nap már nem hallja hangját. A bocsi hangoskodók is csak az anarchiában voltak nagy legények, most ők a „duplán hallgatók”. Már nemcsak az idegenből jöttek emlegetik a Haladást, de a volt tagok közt is mind gyakrabban szóba kerül.

— Ebben a termelőszövetkezetben mindenki „kulák” lett volna, ha megmarad — mondja nevetve Dudás István.

Özv. Péter Istvánná halkszavú asszony. Idős már, de mindig elvégezte a ráeső munkát. Csak ennyit mond:

— Én ?... Én most is benne lennék, ha megmaradt volna.

Gyüker Dani bácsi, bár veszekedik a földszétmérés miatt, de büszkélkedik a múlt évi munkaegységével, szinte hetykén mondja:

— A munkaegység 1... Hetvenhat éves va^mk, de 290

mun^->^«vségem volt.

XT agy 10—12-en vannak a faluban, volt haladásbeTiek, * akik ma is hívei » term'ékezetnek, közt’’1’ tekintélyes középparasztok. Most, az aratás idején, mikor aratókat kerestek, ^belátták, hogy a kepéskor már a múlté. A volt kepések elmentek a bányákba, az iparba, a tsz-ekbe. Nem igen tolakodnak a 18—20 holdas gazdaságokba.

Már megállnak volt tanyájuk mellett a haladásbeliek. Csóválják a fejüket.

“ Ejnye; ejnye, minő kár! — 628 ezer forint megy itt veszendőbe: új épületek és gazdasági felszerelések. Semmi adósságuk nem volt a feloszláskor. Egy millión felül volt az összvagyonuk.

Mik gátolják mégis a bocsi Haladás újraalakítását?

Mik gátolják mégis a bocsi Haladás újraalakítását?

— Késő bánat — legyint Kiss István, volt elnök, — intézze csak mindenki a maga sorsát. Kell nekem annyi kellemetlenség, annyi vádaskodás?

Volt-e alapjuk ezeknek a vádaskodásoknak? Kiss István tsz elnök annakidején elment Pestre a mezőgazdasági kiállításra. Vett magának egy téli bőrkabátot. A maga pénzén vette. Más is vehetett volna. Mikor hazajött, a templomból jövet már mondogatták egymásnak a bőcsiek.

— Itt van ni! Van, akinek futja... ezért dolgozunk mi a termelőszövetkezetben — ilyen a falu, ilyenek az öregasszonyok.

Vagy ott van Kozma Lajos kisparaszt esete. 1955 márciusában kizárták a tsz-ből — fúrás áldozata lett. 1956 júliusában rehabilitálták.

ST ozma Lajosnak nagy része volt a Haladás sertésállománya gyarapításában. Senki sem akart „kondás’* lenni a tsz-ben.. — Majd én vállalom — mondta Kozma. Ha kellett, különösen fialáskor, éjt-napot ott volt a jószágnál; hogy hiba ne legyen. Emelkedett is a munkaegysége. Ezt meglátták a „jóindulatúak”!

— Ohó, egy évben csak 365 nap van, Kozma Lajosnak meg 400 munkaegységet számolnak el — mondták, de azt nem tették hozzá, hogy ha éjjel kocsirakomány érkezett és senkinek sem akaródzott felkelni, Kozma Lajos felkelt és ment.

Mint kitűnik, a vádaskodóknak nincs igazuk. Mindemellett igaz, hogy a régi tsz-vezetőség iránt ingatag a bizalom* éppen az ilyen hírverések miatt. Ez csak rontotta a legutóbbi vetés szétmérés, amit jobb lett volna, ha a tanáccsal egyetemben végeznek és korábban lezárják. A múlt évek hibái is kisértenek. Sok súrlódás oka volt a növényápolásért járó kevés munkaegység és még mást is említhetnénk.

A/I i a tanulság a bocsi Haladás feloszlásából és a volt tagok jelenlegi véleményéből. Először: mint minden jő! működő tsz-t, a bocsi Haladás-t is a hangoskodók, a demagógok oszlatták fel, nem számolva a tagság józanabbik része akaratával. Másodszor: Most már többen szánj ák-bánják a tsz feloszlását. Még nem késő a bánat. Ne késlekedjenek, akik á tsz mellett vannak, ne várjanak sült galambot — hogy szól-«

jón előbb a másik.

NAGY ZOLTÁN