Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

4

BSZAKMAGYARORSZAG

Szerda, 1957. június V

Hatalmas feladatok állnak az építőipar előtt a nagyszabású lakásépítkezési program végrehajtásában

Irautmann Rezső építésügyi miniszter beszédet mondott a megyei építoipiri pártaktíva értekezleten

Kedden délelőtt Miskolcon, a szak- szervezetek székhazában megyénk építőipari és épitöanyagipari vállalatainak kommunista gazdasági vezetői, a pártszervezetek aktívái értekezletre jöttek össze, hogy megtárgyalják építőiparunk jelenlegi helyzetét, problémáit és hogy megszabják a további feladatokat. Az aktívaértekezleten megjelent Trautmann Rezső elvtárs, építésügyi miniszter, Bruttyó János elvtárs, az Építők Szakszervezetének főtitkára, Prieszol József elvtárs, az MSZMP megyei intézőbizottságának elnöke, Varga Zoltán elvtárs, az MSZMP megyei intézőbizottság tagja, a PTO vezetője, Laczkó Béla elvtárs, a miskolci járási MSZMP intézőbizottság elnöke, a megyei intézőbizottság tagja, Gyo- pár János elvtárs, az MSZMP intézőbizottságának tagja, az ipari osztály vezetője, Molnár János elvtárs, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium osztályvezetője, Kormos István elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, valamint számos megyei közéleti vezető.

Imre József elvtárs- a megyei intézőbizottság nevében megnyitotta az építőipari pártaktíva értekezletet, ismertette annak jelentőségét, majd felkérte Trautmann miniszter elvtársat beszámolójának megtartására. Trautmann elvtárs előadásának elején az MSZMP megyei intézőbizottságának mondott köszönetét az értekezlet összehívásáért és azért a nagyszerű munkáért, amellyel a borsod- 'rnegyei építőipari vállalatok munkáját segíti. Majd arról szólt, hogy a mai aktívaértekezleten tájékoztató előadásában nem az aktíván megjelent építőipari és építőanyagipari vállalatok gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőinek munkájáról, feladatairól kíván szólni, hanem elsősorban azokról az általános kérdésekről, amelyek a ma kérdései, és amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a borsodmegyei építőipari vállalatok problémáival is.

Évről-évre fokozni kell a lakásépítkezések ütemét

A miniszter elvtárs a továbbiakban azokkal az objektív nehézségekkel foglalkozott, amelyek az év első felében jelentkeztek és amelyek nagyban gátolták az építőipari vál-1 falatok tevékenységét. Többek között ezeket mondotta:

— A tervfeladatoík és a beruházási program jóváhagyása körüli huzavona, az áthúzódások, az időjárás, a lényegesen csökkent termelékenység jellemezte az év első hónapjait. Ugyanakkor az Országos Tervhivatal a minisztériumolikal együtt még nem határozta meg az ez évi programot. Ez a késlekedés feltétlenül kihatott az építőipar első félévi eredményeire. Majd ezek után az építőipar végleges tervével foglalkozott;

— Az építőipar ez évi terve — mondotta Trautmann elvtárs — mintegy 3 milliárd forint és ebből a bor- sód megyei építőipaira megközelítően 10 százalék jut. E program volumene az előző éviekhez viszonyítva alacsonyabb, Ha azonban szerkezetének változásait ■ Izsgáljuk, azt kell tapasztalnunk, ho r műszaki feladatok tekintetében lényegesen jelentősebb problémákat kell megoldanunk. Amíg a múlt évben az összes beruházás 47 százaléka ipari jellegű volt, addig most ez 33 százalékra csökkent. Ezzel szemben a lakásépítési és kommunális program volumene 28-ról oü százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ez évben több mint 15 000 lakás építését kell befejeznünk, amelynek csaknem 10 százaléka a Borsod megyében dolgozó építőipari vállalatokat terheli.

A miniszter elvtárs ezután arról beszélt, hogy ^ ipari építke- ' vektől eltérő jellegű lakás- és kommunális építkezések másféle szervezetet, felszerelést és sokféle szakmunkást igényeljek. Majd hangsúlyozta, hogy ezért még indokoltabb gazdasági ve zetőinknek az a érése, hogy lehető leg a második *Tév első hónapjaiban bontsa le az Országos Tervhivatal a jövő évi beruházási programot, ezáltal is tájékoztassa a vállalatokat munkáikról, valamint ezek előkészítésével biztosítson minden vállalat részére átmenő, téliesítésre alkalmas építkezéseket. Majd tájékoztatásul megjegyezte, ha a 3 éves terv élőké szítési munkái megengedik, a yállala tok ilyen irányú kérésének még a tél beállta, előtt a lehetőségihez mérten eleget tesznek;

Trautmann miniszter elvtárs ez után az építőipar legfontosabb feladataival és tevékenységével, a lakásépítéssel foglalkozott. Ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta: -r- Elismerem, hogy a lakásépítési program teljesítését számos nehézség akadályozza. A tervezést sok helyei nem. párhuzamosan végzik a kivitelezéssel, a települési terveket gyakran változtatják, elegendő építőanyaggal — elsősorban vassal és cementtel — megfelelően nincsenek ellátva, súlyos szakmunkáshiánnyal küzdenek. Mindezeket figyelembevé- ve, azt, kell mondanom, hogy ezt a feladatot az elvtársak ne átmeneti munkának tekintsék, hanem éppen e nehézségek leküzdése végett elsőrendű politikai munkának!

Ezután arról beszélt, hogy az ország lakásállománya nagyon leromlott, a házak túlnyomó többsége 50 évvel ezelőtt épült, s a jelenlegi tatarozása és felújítási munkák nem sokat javítanak a lakáshelyzeten. Ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta:

— Ez évben mintegy 50 000-rel gyarapodik az ország lakásállománya. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy évről-évre fokozza a lakásépítkezések ütemét, hogy az egyre növekvő igényeknek a lehetőségekhez képest eleget tehessen. Az elvtársaknak ugyanis tudniuk kell, hogy évente több mint 100 000 házasságot kötnek és építőiparunk az így előálló lakásigényekkel nem tud lépést tartani. Ezért szilárd elhatározásunk, hogy a lakáshelyzeten sürgősen változtatunk! Szép, világos, a modern lakás- higiénia követelményeinek megfelelő, a tájegységek jellegzetességeihez alkalmazkodó, de a gazdasági erőket is számításba /evő lakástervek sorozatait kívánjuk kidolgozni. Tervezőink jelentős sikereket értek el ipari építkezések, nagy közintézmények terveinek megalkotásával. Most itt az alkalom, hogy pótolják az e téren jelentkező lemaradásukat.

Az építésügyi miniszter elvtárs a továbbiakba arról szólt, hogy a tér vezési munka mellett nagyobb figyelmet kell szentelni a kivitelezés megtervezésének, újfajta építőanyagok és új építéri módszerek alkalmazásának. Elmondotta, hogy előrehaladott kísérleti stádiumban van a kohósalak habosítása és az ebből készített falazóblokk gyártás#. Hang súlyozta a tervező és kivitelező mérnökeink, technikusaink fogjanak ősz sze és együtt fáradozzanak új anyu gok, új módszerek alkalmazásán. Be jelentette, eltökélt szándéka, hogy a jövőben a jutalmazások, kitüntetések során különös súllyal és megkülön böztető módon kíván foglalkozni mindazokkal a javaslattevőkkel akiknek tevékenysége a lakásépítési program sikeres megvalósítását szolgálja.

Erélyes intézkedésekkel kell megszüntetni a még meglévő anyagpocséklást, a gondatlan tárolást, a/ szervezetlenséget!

A miniszter elvtárs a következőkben a tervteli -sítéssel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az építőanyagiparral ellentétben az építőipar ebben az évben nem teljesítette,

jóval alatta maradt a múlt év termelési szintjének. Ezután azokról a hibákról beszélt, amelyek folytán a terv teljesítésben lemaradás következett be.

— Igen súlyosan érintette az építőipar tervteljesítését — mondotta Trautmann elvtárs — az anyag- és szakmunkáshiány. Az építőipar az előző évek arányaihoz mérten pl. Kevesebb betongömbvasat kapott, és a szállítás is gyakran igen vontatott

volt. Cementtermelésünk is csak a második negyedév során éri el az 1956-ik évi termelés szintjét és sok építkezésen a menthiány is nagy' reszt ezért jelentkezett az első félév ben. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy az anyag- ellátásban jelentős tényezőként jelentkezett az egyes építkezéseken megállapított nagymérvű anyagpa zarlás, gondatlan tárolás, illetve í sokszor fölösleges anyaghalmozás. Éppen ezért erélyes intézkedésekkel kell megszüntetniük építőiparunk vezetőinek a meglévő anyagpazarlást, a gondatlan tárolást és a még meg lévő szervezetlenséget!

Szilárd állampolgári fegyelmet!

A miniszter elvtárs a továbbiak során a munkafegyelem kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta:

— A munka, a bér, az állampolgári fegyelem megszilárdításával is vissza kell szereznie becsületét az építőipar minden munkásának és-vezetőjének. Ezért a helyi vezetőknek számos intézkedést kell tenniük. Nincs , helye liberalizmusnak a hibákkal és a, fegyelmezetlenséggel szemben, hiszen éppen a fegyelem az alapja a jobb szervezettségnek, a terv teljesítésének.

Trautmann elvtárs ezután arról szólt, hogy kormányunk megbecsüli az építőipar minden munkását, vezetőjét és .ez szinte minden tevékenységében megnyilvánul. Mint ismeretes, ez évben jogos bértöbblethez jutottak az építőipar munkásai. Sajnos azonban mindezek ellenére mégis előfordul, hogy egyes helyeken bércsalásokkal találkozhatunk, sőt nem ritka az olyan jelenség sem, hogy a kifizetett béreik mögött a termelés alacsony szintjével találkozunk, helytelen és megengedhetetlen. A minisztérium a jő vollen — mondotta a miniszter elvtárs — keményen fellép az ilyen hibá* elkövetői ellen és bátran alkalmazza a felelősségre vonás eszközét.

Beszélt többek között arról is, hogy az építőipari vállalatoknak felül kell vizsgálniuk a jelenlegi munkaerőgaz- dálkodásuikat, s ahol hibákkal találkoznak, ott sürgősen tegyék meg az intézkedéseket azok megszüntetésére. Ne feledjék — mondotta —, hogy a helyes munkaerőgazdálkodássál saját munkájukat javítják meg, az építkezések tervteljesítését teszik lehetővé. Ezek azok a rejlett tartalékok, amelyekhez bátran hozzá kell nyúlnunk népgazdaságunk további erősítésére.

Nagyobb megbecsülést az építőipar egyszerű katonáinak!

Az építésügyi miniszter elvtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy meg kell szilárdítanunk a kooperációt az építőipari vállalatok között, hengerelt vasáru és betongömbvas biztosítása végett pedig a kohászati üzemekkel.

Trautmann elvtárs ezután az építőipar egyszerű katonáinak fokozottabb megbecsülésére hívta fel a figyelmet, majd ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta:

— A nagyobb termelékenység állandó törzsgárda kialakítását, az állandó törzsgárda pedig jobb, emberibb munkakörülményeket és bánásmódot követel meg. Sajnos, e téren még igen sok hibával találkozunk. Az építőipari szállások — és ebben Borsod sem kivétel — többségükben elhanyagoltak. Abban igazuk van, hogy ezek rendbehozásához pénz kell, de nem az elsődleges! A munkások megbecsüléséhez elsősorban szív kell, több megbecsülés, gondoskodás, szeretet és kell, hogy a vezetők minden intézkedésében ez nyilvánuljon meg. Ne feledjék, hagy a vezetéshez, a műszaki munkához szorosan hozzátartozik a vezetők és a dolgozók közötti jó kapcsolat, hiszen a kölcsönös bizalom és megbecsülés elengedhetetlen feltétele a jobb munkának, tervteljesítésnek.

A miniszter elvtárs végül a párt- és a törnegszervezebek segítségéről, illetve szerepéről beszélt. Rámutatott arra, hogy az építőipar jelenlegi problémáinak és feladatainak sikeres megoldásában ezek a szervezetek jelentős helyet foglalnak el és jó munkájukkal nagymértékben elősegíthetik az építőipar tervének teljesítését

és túlteljesítését. Hangsúlyozta, hogy sok gazdasági vezető ma még nem érzi ennek a kapcsolatnak, a fontosságát, holott a pállnak és a szakszervezeteknek jelentős szerepük van a termelékenység emelése, a munkafegyelem megszilárdítása és sok más fontos feladat megoldásában.

Trautmann elvtárs még számos más építőipari kérdésről beszélt, majd beszédét így fejezte be:

— Tájékoztatómmal igyekeztem megmutatni az építőipar előtt álló feladatokat és lehetőségeket, amelyek a feladatok eredményes végrehajtását elősegítik. Valamennyiünknek együtt kell dolgoznunk, hogy e hibákat mielőbb kijavíthassuk, és az ez évre rendelkezésünkre bocsátott hitelkeretet reálisan használjuk fel. Ehhez kívánok az Önök munkájához további sok sikert.

A miniszter elvtárs beszéde után hozzászólások következtek. Ezek ismertetésére lapunk következő számában térünk vissza.

— A volt MDP megyei 3 hónapos pártiskola vezetősége értesíti a múlt év június 23-án befejeződött tanfolyam hallgatóit, hogy eredeti elhatározásukhoz híven megrendezik egyéves találkozójukat. A találkozó időpontja és helye: 1957. június 30-án vasárnap reggel nyolc óra, az MSZMP megyei bizottságának székházában. A találkozót a rendezőség Miskolc-Tapolcára való kirándulással köti egybe. Ezúton is kérjük az elv társakat, hog£ a találkozón pontosan jelenjenek meg, Rendezőbizottsági

/Keni ke.Lt ^ßtieizduL menni..“

NEM ELSŐ E&ZREVETELÜNK, valószínűleg nem is az utolsót hogy a Pestről lerándult művészek lebecsülik a vidéki közönség jóízlé- sét és a művészetek terén való jártasságát.

Darvas Szilárd eredetieskedő „mindentgúnyolása” nem tette meg a kívánt hatást. A tisztelt publikum kényszeredett szokás-tapssal „jutaU mazta” „beköpéseit”, pedig a nagyhírű konferansz mindent elkövetett, hogy végigcsiklandozza a nézőket a mosolytól a nevetésig.

Az éremnek két oldala van. Az egyik tiszteletreméltó, a másik nevetséges. Az esztrádműsorok célja és feladata kinevettetni az élet fonákságait, a szatíra deresére húzni a hibákat és agyba-főbe verni. Sajnos, a konferansz olykor túllőtt a célon, nemcsak a jóízlést sértegette, hanem a lelkek mélyén heggedő sebekbe is beletépett. Mi nem áldat* tunk meg a polgári nagyvonalúság mindent átlépő tehetségével, — s ha a „zavaros napokat” emlegeti valaki, nem szottyan kedvünk a nevetéshez, másfajta érzések kavarognak bennünk, — és szó ami szó: kezünk ökölbe szorul. Ennek az éremnek nincs nevetséges oldala. Mindenki, aki komolyan veszi a nemzeti lét sorskérdéseit, egyetért abban, hogy az októberi események kárára voltak népünknek. Húszmilliárd forint, a meghalt emberek százai, a megostromolt pártházak tönkrelőtt falai, —* nem gyerekjáték. De a nagyhírű konferansz elég híresnek és „befutott* nak” érzi magát ahhoz, hogy gúnyt űzzön a nemzet fájdalmából.

Kazal László „törökösdije” nyakatekert viccelődés volt a keres* kedelmi és erkölcsi élet fonákságaival, s antialkoholista paródiája már- már az ízléstelenség határát súrolta. Mezey Mária szatirikus dalciklusai egészséges hatást tettek a nagyszámú közönségre, Csákány László „Doktor úr”-ja csodálatosan szép volt, s a „Valaki vár” című dala könnyekig meghatott mindnyájunkat.

Az est fénypontja Németh Marika és szereplése volt. Klasszikus operettszámaival mHtán érdemelte meg a hallgatóság percekig tartó vastapsát.

VÉGEZETÜL CSUPÁN ANNYIT, hogy a közönség nem volt el- ragadtatva a Filharmónia tegnapelőtti rendezvényétől. Többet vártunk* s valami mást. Hogy mit? Á művészek azért művészek, hogy megérez* zék a közönség-igényt! •*— gulyás ~t

KULTURÁLIS HÍREK

— A KISZ Ifjúsági Stúdiója vasárnap Borsodszirákon vendégszerepeit. Erre az alkalomra a falu lelkes lakói szabadtéri színpadot építettek. A „Tánc—dal—humor” címmel előadott esztrádműsor kivívta a közönség tetszését.

*

— A miskolci városi tanács és a megyei tanács művelődési osztálya közös rendezésben kéthetes népművészeti és színjátszórendezői tanfolyamot indít Sárospatakon. Célja az öntevékeny kultúrcsopor- tok munkájának, vezetésének tökéletesítése.

*

— Élet költözött az eddig elhanyagolt görömbölyi kultúrházba. A kultúrház új igazgatója használhatóvá tette a könyvtárat; 16 tagból álló színjátszócsoportjuk már megkezdte működését. A kultúrházon belül megvan a lehetőség az ifjúság kulturált szórakoztatására. — Legközelebb a „József Attila” kultúrotthon műkedvelői rándulnak le ide, hogy egy egész estét betöltő műsorral szórakoztassák Göröm- böly népét.

*

*— Rövidesen befejeződik a MÁV „Erkel Ferenc” kultúrotthon átépítése. A színjátszócsoport, ének- és fúvószenekar már megkezdte próbáit. Az énekkar a Miskolci Ünnepi Hetek idején, július 13-án és

Kis mester

Az iskola folyosója most kihalt. Nem visszhangzik lármától. A padok üresen szomorkodnak és a szivacs is kiszáradt a tábla mellett, nem kell. törölgetni a krétával rajzolt ákom-bákomokat, mert nincs is, aki a táblára firkáljon.

Befejeződött a tanév. A gyerekek a gondtalan nyár első napjaiba feledkeztek. Sokan annyira, hogy még az iskola tájékát is kerülik. Egyrészük azonban be-belátogat az öreg falak közé. Fürgén szaladnak fel a hullámosra koptatott lépcsőkön a második emeletre és csodálatosképpen valamennyien a 47-es számú tanterembe igyekeznek. Ide húz a szívük, hiszen itt van egész évi munkájuk gyümölcse: a rajz, kézimunka, biológia és fizika-szakkör kiállítása.

Nemcsak a gyerekek, hanem felnőttek is látogatják a kiállítást. Érdemes elmenni. A teremben balról a fehér falat tucatnyi rajz díszíti. A kertek büszke rózsacsokra és a szerény kis mezei margaréta mellett vízparton hajladozó fűz és sűrű erdőrészlet néz rád. Egy édesanya munkába indul, karján viszi gyermekét. Amott az asztalon ebédhez terítenek, s gólyafészkes falusi házak integetnek feléd.

14-én megrendezésre kerülő 4äI«h napra készül.

*

— A Borsodi Vendéglátóipar!

Vállalatnál hosszú ideig semmiféle kulturális megnyilvánulás nem volt. Végre megtört a jég. A váUa- latvezetőség indítványára egy műkedvelő tánccsoport alakult, & most egy színjátszócsoport összehozásán fáradoznak.

*

— Még lehet jelentkezni az Ifjúsági Stúdió keretei között működő zenei szakkör pengetős zenekarába. A zenekar minden kedden, délután 6 órakor tartja próbáit a Kossuth utca 11. szám alatt.

*

— A balettkedvelők figyelmébe:

Június 22—23-án, este fél kilenc

órakor kerül sor a városi tanács szakszervezeti bizottsága balettiskolájának bemutatkozó előadására. Az iskola mintegy 160 növendéke vesz részt az előadáson. „Hófehérke és a hét törpe” meséjét dolgozták fel az iskola tanárai. A há- romfelvonásos mesebalett legfiatalabb szereplője alig négy éves. Jó időt és sok-sok nézőt kívánnak a pöttömnyi táncosnők, hogy ne legyen múló epizód városunk kulturális életében a nagy gonddal és fáradsággal előkészített előadásuk. Jegyek a helyszínen és a kamara- színház pénztáránál válthatók.'

ek remekei

A kézimunka kedves szép dolog; Díszíti a lakást. A habfehér könnyű csipkék, falvédők, kispárnák vonzzák az ember tekintetét. Színes szivárvány-színű szálak bámulatos keveréke ölelkezik a puha fehér vászonnal. Szorgos kis kezek örökítették meg az erdőben Piroska elé toppanó farkast és a királyfi után szomorkodó Hamupipőkét.

A biológusok sok-sok kiránduláson gyűjtötték össze a különleges bogarakat, a furcsa mintás lepkéket, a tigrispókot és az estében halkan zúgó szarvasbogarat.

A fizikusok ötletes, ügyes gépeket készítettek szabadóráikban és ■ most a kiállításon jogosan büszkélkednek a sokfajta elektro-mágnes és távírókészülékkel, az emelődaruk különféle fajtáival, csövek,' lemezek, drótok szövevényes sokaságával, amelyen csak ők tudnak eligazodni.

A kiállítást eddig nem propagálták. Mindössze egy aprócska cédula hirdeti a Xl-es számú Általános Iskola (Rudas László-utca 10) kapuján, hogy a szakköri kiállítás második emelet 47-es tanteremben található. Pedig érdemes megnézni* mert kedves élményt jelent.

K. Rí

,Gyógyítható-e a rákbetegség?*

című előadás következik az „Egészségünk védelméért” című előadássorozatban.

Az év előadássorozatának utolsó előadása korunk legsúlyosabb és legszomorubb betegségéről, annak gyógyíthatóságáról szól. A rákbetegség ma már mint halálok, a halálozási statisztikánkban — de a nagyvilágon mindenütt — a második helyen áll, és a verkenngési szervek megbetegedései után közvetlenül következik és messzire elhagyta a tuberkulózisban szenvedők halálozási számát is, ami pedig, köztudomás szerint a második helyen állt Magyarországon. Jó pár évvel ezelőtt a rákbetegség! halálok az ötödik, hatodik helyen állt, ma már a második helyen áll, amiből joggal arra következtethetünk, hogy bizony a megbetegedettek száma is nagy. Sajnos állandóan szaporodik s megbetegedettek száma. Valamikor az öreg kor betegségének tartották a rákos megbetegedést és tényleg az is volt, ma már ez sem mondható, mert a

fiatalkorúak közül is szedi áldozatát, ba bár nem is olyan arányban, mint a 3ö — illetve 40 éven felüli egyének kőiül.

Laikusok a rákbetegségről csíjpán babonás félelemmel tudtak beszélni, — a rákos betegség diagnózisa a legutóbbi időkig is a halálos Ítélettel egyet jelentett, — mivel a rákos megbetegedés gyógyítása eredmény nélkülinek bizonyult hosszú évszázadokon keresztül. Ezzel a tévhittel most már fel kell számolni, mindenkinek meg kell tanulnia, hogy a rákbetegség gyógyítható és a rákbetegség gyógyításának megvannak a maga szigorú feltételei. Erről lesz szó az „Egészségünk védelméért” című előadássorozat folyó hó 20-án, csütörtökön délután 5 órai kezdettel a Szakszervezetek Megyei Klubjának nagyelőadó termében. (Miskolc, Kossuth u. 11. sz.). Az előadás után bemutatásra kerül az „Idejében” című keskeny hangosfilm. Az előadásra tnüidenldt MM* letette! vAr a wvVateU