Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

Szerda, 1957. június 19. Gszakmagyarorszag 5 ARATÁS ELŐTT Még zöldek a búzatáblák. Az ősziárpa zöme is zöld, de már néhol előtűnik egy-egy szökülő, sárguló sziget. A nap melege naponként nö­veli a szigetecskéket. Gazdag aratás ígérkezik az idén. Bizakodnak a tsz.-ek, a gazdák. Megyei viszonylatban, hurrá optimizmus nélkül, legalább jó közepes termést várunk. Még korai a becslés, a kalászban még hízik a szem. Csendesek a búzatáblák. A kombájn még a gépállomás udvarán vár. Legtöbbjüket már kijavították. A parasztok még nem szerelték fel kaszájukra a csapóts A gazdák, a szakemberek kerülgetik az árpa-, bú­zatáblákat. Egy-egy kövér< kalász szétereszti fiait a barázdált tenyéren. A gazda szeme bizakodva nevet a zöld gömböcökön. Nemsokára a zsák­ba kerültök. Amott, távolabb fekszik a kalász. A hosszú, karcsú szalma nem bírta terhét, meg az esőt. Az agronómus csóválja a fejét: Itt nem lehet géppel aratni, ide kasza kell. De csak ott, ahol fekszik, a többi a kombájn, meg az aratógép dolga. i *» Biztató terméskilátások a mezőkövesdi járásban MISKOLCI ÜNNEPI HETEK Á terméskilátások biztatóak. Míg tavaly 8—9 mázsa volt a holdan­ként! átlag, addig az idén lesz olyan terület is, ahol meghaladja a 16 mázsát is. A szentistváni Béke Tsz-ben 12 mázsás termésátlagot várnak, az állami gazdaságok területén ennél jóval többet, legalább 18 mázsát. A járás területén 29 ezer hold kalászos vár aratásra. Ez ezer hold­dal több, mint a tavalyi learatott terület. Kedvezően növekszik a gépi ara­tás arányszáma a tavalyihoz viszo­nyítva. Amíg az elmúlt évben a ter­melőszövetkezetek a vetésterület 48 százalékát aratták géppel, addig az idén az aratásra váró területük 68 százalékára kötötték szerződést a gépállomásokkal. A gépi aratás túlnyomó többségét kombájnok végzik. Az aratógépe­ket szintén üzemképes állapotba helyezik, függetlenül attól, hogy ki tudják-e használni kapacitásukat, vagy sem, ugyanis amint azt a já­rási mezőgazdasági osztály határo­zatában leszögezte, jobb, ha több aratógép végzi el kevesebb idő alatt a munkát, mint kevés aratógép nyújtja el a munkát bizonytalan időre. Az idén már egyéni dolgozó pa­rasztok is elhatározták, hogy gép­pel fognak aratni, elsősorban azos a gazdák, akik az ősz folyamán ki­léptek a termelőszövetkezetekből és vetésük egv tagban maradt. Borsod- ivánkán a tsz-ből kilépett tagok szintén ezt az utat választják. Ha az időjárás nem változik, a mezőcsáti járásban Péter-Pál nap­jára már megkezdik az őszi árpa aratását. Tarlóhántástól az idén idegenked­nek az egyéni dolgozók. Az elmúlt években kötelező volt,a 'tarlóhán­tás. Most a dolgozók az ellenkező végletbe estek. Sókan nem akarnak egyáltalán tarlót hántani, pedig en­nek előnyét különösebbképpen nem kell hangsúlyozni. Gazdag aratás Ígérkezik az edetényi v Alkotmány Isz-ben Szemgyönyörködtető az edelényi hat£r. De még a szép határból is kiemelkedik az Alkotmány Ter­melőszövetkezet vetése. Mint az el­nök mondja: ha a napokban kap­tunk volna esőt, elértük volna a 15 mázsás holdankénti átlagot. Az aratást a hónap végére, július ele­jére tervezik. A 130 holdnyi vetés­ből 100 holdat leszerződtek gépi aratásra. A megye legészakibb járásában Halló! Ózd járási tanács? — Faragó osztályvezető beszél a mezőgazdasági osztályról. — Hogy állunk az aratás előtt?... Itt nálunk északon még minden zöld. — Milyen termés ígérkezik? ... Jó, jó termésre számítunk, de jó közepes feltétlen lesz. — És a gépek? — A gépállomás aratógépei fel­készültek az aratásra. Reméljük, nem lesz hiba menet közben. — A termelőszövetkezetek? ... Három termelőszövetkezetünk van a járásban az ózdi Rákóczi, a hangonyi és a susai. A múlt évek tapasztalata alapján, az idén elő- relátóbban szervezik meg az ara­tást. Nem tervezünk * társadalmi munkát. Nem, a múlt években sem járt sok haszonnal. Bizakodóak vagyunk; Reméljük, nem lesz fenn­akadás. — Halló! Még egy panaszunk van! Egész járásunk területén kezd elterjedni a burgonyabogár és nincs megfelelő védekezősze­rünk. Borsodnádasdon is elfogyott. Sürgős segítséget kérünk a növény­védő állomástól. »Sic itur ad astra« — mondja a többezeréves latin közmondás. így jutunk a csillagokhoz. Ez a jelmondat a fáklyák tüzénél ezerszer fényesebben világította meg az amfiteátrum nézőterét. En­nek a szellemében születtek meg azok a halhatatlan drámai művek, melyeket a gólyalábon álló, hatal­mas maszkot hordó ókori színész szócsövön át kiáltott világgá, hogy azt a ma nemzedéke is meghallja... A ma nemzedéke meghallotta, ta­nult és tanul belőle. Megtanulta, hogy az emberiség örök törekvéseit (szabadság, egyenlőség stb.) szolgáló művészet bármely formája túlnő sa­ját korán; az emberiség örök'kincsé­vé válik. E gondolatok jegyében határozta el a Miskolci Városi Tanács VB. Mű­velődésügyi Osztálya mellett műkö­dő Művészeti Tanács, hogy Miskol­con 1957-ben először és az utána kö­vetkező évek mindegyikében június 29-től július 23-ig megrendezi a Mis­kolci ünnepi Hetek-et. A Miskolci Ünnepi Hetek megrendezése szüksé­gessé vált azért is, mert a kapitalista rendszer Miskolcot, a gyárak és a proletárok városát, nemcsak anyagi, de szellemi téren is kifosztotta. Ezért van az, hogy városunk nem dicse­kedhet olyan tradíciókkal, mint Sze­ged, Debrecen vagy Pécs. Miskolc város kulturális élete ki­merült a coivboy-filmek és az avasi lőrék élvezésében', nagymultú szín­házába pedig olcsó sikert ígérő dara­bokat hoztak. Pedig az elnyomott és kizsákmányolt dolgozó nép akkor is szomjazta a művészetet. Példa erre az a sok dalos és színjátszó-egylet, amit a munkások akkoriban maguk hoztak létre. Ma Miskolc az ország második nagyvárosa. Ha eddig még nem ju­tott időnk, halogatni nem lehetett agy olyan kezdeményezést, mely ha­gyománnyá válva, öregbíti városunk hírnevét. Erre a jelen követelése ép­pen úgy kötelez, mint százesztendős Nemzeti Színházunk, melyben egy­koron a Pestről száműzött, a magyar nemzeti élet fáklyahordozói, Déryné és társai dobogtatták meg a szíveket. Az ö emléküknek kívánunk hódolni akkor, amikor a Miskolci Ünnepi Hetek központjába a Miskolci Nem­zeti Színház előadásai kerültek. Városunk másik nagy alakját, Herman Ottót is ünnepeljük a Mis­kolci Ünnepi Hét alatt azzal, hogy a róla elnevezett múzeum előtti téren szobrot állítunk emlékének. Váro­sunk jellegének megfelelően ipari és kereskedelmi kiállítás is megrende­zésre kerül. Országos viszonylatban is elismert képzőművészeink szintén kiállításra készülnek. A munkás­dalárdák hagyományainak ápolása szempontjából nagy jelentőséggel bír az Ünnepi Hetek keretében meg­tartandó országos dalosverseny. A legjobbat, a legszebbet, a leg­művészibbet akarjuk adni ezen az első Miskolci Ünnepi Hetek-en, hogy az elkövetkezendő évek ünnepségei mindegyike egy-egy fokkal többet adjon és akkor valósággá válhat a jelszó: „Sic itur ad astra.” VARGA BÉLA Ne engedjük a levegőbe a kohógázt A Keleti Erőmű dolgozói hosszú id^n át a Lenin kohászat mostoha­gyermekének érezte magát. Csak olyan melléküzemnek tekintették, s a termelés szempontjából szinte sem­mibe sem vették. Az erőmű igen fon­tos üzem. A dolgozók az ellenforra­dalom idején sem hagyták abba a munkát — ezzel biztosították me­gyénk villanyáram-ellátását, a kór­házak és a kenyérgyárak energia- szükségletét. Nemrégen Valkó Márton elv társ az Északmagyarországban megjelent cikkében megemlítette, hogy nagy­mennyiségű kohógáz megy el a leve­3*30 forintért — gőbe, pedig ez az erőmű egyik leg­fontosabb tüzelőanyaga. Sajnos, a kohógáz használatát megnehezíti, hogy a gázvezető csövek a szennye­ződés miatt hamar eldugulnak, így gyakran kell csőtisztítást végezni; Az üzem javítócsoportja, csak nehe­zen tud úrrá lenni a helyzeten. Az üzemvezetőség már sokszor kérte a gyár karbantartó részlegét, hogy egy 5 tagú 6zerelőbrigádot adjon — így meggyorsulna a gázvezetékek javí­tása. Kevés kohógázt használ az erő­mű, pedig a több kohógázhasználat csökkentené a vállalat önköltségét. (b. a.) 165 000 {Mint Szókül az ösziárpa Pogony-pusztán Évek óta nem Ígért ilyen gazdag termést a pogonyi pusztai határ. Nagyon szép. szinte túl szép az ál­lami gazdaság vetése. Itt-ott már szőkül az őszi árpa. Túl szép! A kövér kalászosokat több helyen földre paskolla az eső. Ribárszki Pál agronómusnak azon fő a feje, hogy mit kezdjenek a nagy szal­mával. Megnehezíti a gép munká­ját. Az 540 holdnyi kalászosból mintegy 150 holdat csak kézierővel lehet learatni, meg van dűlve, a gépi aratás nagy szemveszteséggel járna. Biztatóak a terméskilátások is. Búzából a tervezett 10 mázsával szemben 12—13 Ígérkezik holdan­ként. A nagy munkát felkészülten várja a tangazdaság gépparkja. A három darab kévekötő aratóhoz még egyet várnak a hevesi szakis­kolától — tavaly is négy géppel arattak. A gazdaságban előre gon­doskodtak az aratásihoz szükséges munkaerőről. Ha tovább tart a meleg idő, Péter Pál után hozzá lehet kezdeni az őszi árpa aratásához, a búzára július elején kerülhet sor. Közegészségügyi és Járvuíiyiigyi Állomás felhívása a vásárlókhoz A Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás felhívja a vásárló- közönség és a háziasszonyok figyel­mét, hogy csak gondosan kimosott, tiszta edényben vásároljon tejet és tejterméket, ezek a cikkek ugyan­is könnyen fertőződnek, az edény­ben visszamaradt baktériumok gyorsan szaporodnak és különböző megbetegedéseket okozhatnak. A fertőzések elkerülése érdekében egyébként ajánlatos nemcsak a kannatejet, de a pasztőrözött tejet is forralva inni. (MTI) Nagy szurkolás, várakozásteli hangulat előzte meg a lottó 14. %ieti nyereményeinek kifizetését. Agócs István, Varga Jenő és Lőrincz Fe­renc izgatottan várták a Széchenyi utcai 130-as lottózóban a budapesti telefonértesítést, hogy kifizethető-e részükre a fejenként 165 ezer fo­rintos nyeremény négytaláiatos szel­vényeik után. Kérdésünkre Matta Balázs, az iroda dolgozója elmon­dotta, hogy megóvták a 14. hetet és ezért az QTP központja úgy dön­tött, amíg a szelvények ismételt el­lenőrzése tart, nem fizethetők ki a nyeremények. Ennek hallatára nem is csodálkoztunk a nyertesek izgalmán, hiszen 165 ezer forint nem kis pénz. De hol van Kovács József né, a negyedik? — kérdeztük a totó-iro­iVe legyen klikk a színházban EGY TAGGYŰLÉS MARGÓJÁRA Ü gy írom, ahogyan történt. A Déryné Színház MSZMP alap- iszervezetőnek kommunistái vezető- ségválasztó taggyűlésre jöttek össze. A szükséges formaságok után az el­nök megkérte az ideiglenes alapszerv- vezetőség titkárát, Fehér Tibor elv- társat, hogy tartsa meg beszámoló­ját. Fehér elvtárs bevezetőben az or­szággyűlés jelentőségével, az ott el­hangzott gazdasági és politikai kér­désekkel foglalkozott. Ezután ismer­tette, hogy a tagság nagy várakozás­sal tekint a közelgő pártértekezlet elé. Ez a pártértekezlet — mondotta — óriási lépés előre a pártegység to­vábbi megszilárdításában, elő fog­ja segíteni a pártvnunka továbbfej­lesztését. Fehér elvtáns ezután arról szólt, milyen nehéz utat kellett megtenni, míg eddig eljutottunk. A pártszerve­zés kezdetben — mondotta — olya­nok kezébe került, akik ma ellen for­radalmi cselekményeik miatt a bör­tönben vannak.- Ennek természetesen az lett a kö­vetkezménye, hogy a színház becsü­letes dolgozói nem léptek be a párt­ba. Nem igaz — mondotta —, hogy a színház dolgozói, művészei teljes egészében, az ellenforradalmat támo­gatták. Voltak itt olyan becsületes dolgozók, akik akkor is megtudták őrizni nyugalmukat, mint pl. Bazin elvtárs, aki rí! munkásmozgalmi múltra tekinthet vissza, fehér elvtáns a következőkben a színházi pártszervezet elleni támadás különböző szakaszairól beszélt. Az első szakaszban egyesek han­goztatták: »majd megkukuljuk, kik lesznek a kommunisták«. Ez nem volt más, mint megfélemlíteni az embereket, nehogy a pártba lépje­nek. Mikor látták, hogy ezzel nem lehet visszariasztani a kommunistá­kat, újabb módszerhez folyamodtak. Mindazokat, akik beléptek a párt­ba, úgy jellemezték, hogy karrieris­ták. Itt a cél a pártszervezet lejára­tása volt. Ez nem sikerült nekik, ak­kor újabb szakasz kezdődött, amely jelenleg is. érvényesül. Ez pedig nem más, minthogy a kommunistákat be­súgóknak nevezik. Itt már nemcsak arról van szó, hogy a pártszervezetet le akarják járatni, hanem arról is, hogy egyese!c így akarnak kibújni a felelősség alól. Mindezek a mesterkedések azonban dugába dőltek, mert a kommunistá­kat nem sikerült megijeszteni. A Déryné Színház MSZMP alap­szervezete ma már 29 tagot számlál. Ez nem egyszerű dolog a társulatnál. Vannak még, akik ma sem akarják figyelembevenni a kommunisták vé­leményét, — javaslatát, azok akarva- akaratlanul szembe találják magu­kat a becsületes dolgozókkal, a népi demokrác i ával. Igen megnehezíti a pártmunkát az a helytelen visrmy is, ami a párt- szervezet s a színház igazgatósága kö­zött van. A pártszervezet javaslatait nem veszik figyelembe, vagy ha fi­gyelembe veszik is, a pártszervezet­nek keményen kell harcolni annak végrehajtásáért. A vezetőség beszámolója és a ™ vita tö‘ bök között a követ-, kező feladatokat szabta meg: Mindenekelőtt — mondotta Sár­közi elvtárs — a társulaton belül meg kell szüntetni, hogy az emberek ferde szemmel nézzenek egymásra. Nincs kollektív szellem, ennek az oka, hogy az igazgatóság klikket al­kotott. Róna elv társ arról beszélt, hogy az ellenforradaK.ii alatt az emberek megmutatták igazi arcukat, nagyon sok ember gyanakvóvá vált. A párt­szervezetnek arra kell törekedni, hogy a becsületes emberek találják meg egymást. A pártonkívüliek kö­zött is igen sok a becsül Ks ember, ezekkel a párttagságnak foglalkozni kell. Törődni kell a párttagoknak a pártszervezeten belüli helyzettel is,' mert itt is vannak javítanivalók. Ardai elvtárs tanulságos dol­gokra hívta fel a tagság figyelődét; Eddigi pártmunkánk öncélú volt, — mondotta —, nem végeztük úgy, hogy hatni tudtunk volna a társulat min­den tagjára. A pártmunkát még nem kapcsoltuk össze a tömegek között végzett munkával, ami veszélyes, mert ha elszakadunk a tömegektől, gyengítjük a pártot, M adácsi elvtárs arról beszélt, hogy a pártvezetőség vessen véget annak az állapotnak, ami az igazgatóságon uralkodik. Ott nem egy mércével mérnek. Van egy kisebb réteg és az a minden. A kisebb be­osztásban lévő embereket nem ve­szik semmibe. A klikkbe tartozónak mindig igaza van, még akkor is, ha a munkából elkésnek. Ezt nem lehet tovább tűrni, meg kell követelni, hogy a színiház igazgatója is a párt álláspontját képviselje. Gyarmati és Bottyán elvtárs is ugyanerről szólt. A vitában elhangzott olyan javas­lat is, hogy az új pártvezetö6ég ál­landóan foglalkozzék a művészek ideológiai nevelésével. A pártszervezetnek feltétlen fog­lalkoznia kell azzal is, hogy a jövő­ben a színház biztosítani tudja a megfelelő művészi színvonalat. Ala­posabb, meggondoltabb rhűsorpoliti kára van szükség. A jelenlegi mű sorpolitika inkább kirakatpolitika, nem a dolgozók kulturális igényein alapszik. A taggyűlés egyhangúlag elfogad­ta és tudomásul vette az elhangzot­takat és komoly feladatokat szabott az újonnan megválasztott pártveze tőség elé, T anulságos volt a taggyűlés. 1 Különösen tanulság kell le­gyen a felsőbb szervek számára. Nem engedhető meg, hogy a megye egyik kulturális centrumában, a Dé­ryné Színházban ilyen belső viszá lyok hátráltassák a munkát. K. M. da vezetőjétől, Sugár Imrétől. Ö már előre »iszik a medve bő­rére« — mondotta nevetve »Sugi bácsi« - lakodalomban van. Biztosan ropja a táncot, de az is lehet, hogy ő is izgatottan várja, mi Jász az óvás eredménye. Nem sokáig któlett várni, jött az értesítés, Budapest közölte: az óvás alaptalan, így ki­fizethető a nyeremény. Néhány perc és a négy nyertes közül hárman bol- qogcjn veszik át szerencsés lottószel­vényük ellenében a hatalmas pénz­összeget. Egyenként megkérdeztük a nye­rőktől, mik a terveik? Agócs Istvárt a szénbányászati javítóműhely dolgozója családi há­zat akar vásárolni. De emellett nem feledkeznek meg a három gyermek­ről sem és a rokonokkal szemben is bőkezűek lesznek. Lőrincz Ferenc 10 hónapja nő­sült meg, ma még albérleti szobá­ban laknak, nagyon jól jött nekik a nyeremény. Soha jobbkor — mondja a sze- • rencsés nyertes felesége. Minden vágyunk az volt, hogy sajátunkban lakhassunk. A lottónak köszönfret- jük, hogy ez is bekövetkezett. Varga Jenő, a néphadsereg fiata*' hadnagya még nőtlen ember, sőt el­árulhatjuk a helyes miskolci kis­lányoknak azt is: menyasszonya sincs, így hát egyedül kell majd eldöntenie, hogy mit is csinál a sok pénzzel. Biztosan jó helyre fog­ja elkölteni. Egyébként a fiatal hadnagy elmondotta, hogy minden babonától mentesen, mindössze egy szelvénnyel játszott, hozzátette azt is, hogy megérte a 3.30-at a szel­vény, mert búsás hasznot hozottá Azt tanácsolja mindenkinek, ne .ajnálja a lottószelvényéit a pénzt, hiszen másnak is lehet olyan sze­rencséje, mint neki. Négy boldog ember közül három felvette a pénzt. A negyedik úgy látszik mégsem ivott előre a medve bőrére, hiszen készen várja a 105 ezer forint. Mindössze annyi a te­endője, hogy befáradjon a Széche­nyi utcai lottóirodába, hogy átve­gye ezt az összeget és utána ugyan­úgy, mint társainál, megindulhat & tervezés, következhet a tervek gya­korlati megvalósítása. Talán annyit tehetünk még eh­hez hozzá, Fortuna asszony bőség-* szarujából jó helyre került a több mint 650 0301 forint, nem fog »el­folyni« náluk, hiszen fejenként több mint 100 000 forintot takarékba tét- lek. A gépek kijavítva várják az aratást KoaiK — ott sem tesz moa es mun­ka is lesz majd bőven. Eddig 900 kát. hold learatására van szerződés. Az őszi árpa aratása a szakemberek becslése szerint a hónap végén megkezdődhet. •Az alsóvadászi gépállomáson jú­nius 11-én tartották meg az aratás előtti gépszemlét. Az egy kombájn és a 22 aratógép kijavítva várja az aratást. A csobádi részlegen még csak ezután kerül sor a gépszemlé­re iúnius 20-án. A gépállomás biza-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents