Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

r

W57. június 19.

Tanácsaink életéből

Beszélgetés a mezőkövesdi tanács elnökével

kJ ezőkövesd szíve a Matyóház ™ előtti tér. Itt vannak a legfontosabb közhivatalok és a legforgalmasabb üzletek, itt bonyolódik le az élelmiszerpiac, vasárnaponként itt sétálnak gyönyörű népviseletükben a napbarnított arcú, sudártermetű matyólányok. A téren áll a templom; Csonka tornya vádol és emlékeztet. Vádolja azokat, akik nem törődve a község becsületes dolgozóinak életével és javainak épségével, november elején provokációs támadást szerveztek az átvonuló szovjet csapatok ellen. Ennek az aljas provokációnak több békés mezőkövesdi lakos is áldozatul esett. Sok lakóház megrongálódott. A templom tornya is ekkor kapott találatot. A csonka torony azóta is emlékezteti és figyelmezteti a mezőkövesdieket a néphatalom ellenségeinek gyilkolást és rombolást hozó cselekedeteire. A mezőkövesdi ellenforradalmárok azóta már megérdemelt helyükre kerültek. A helyi tanács november óta azon fáradozik, hogy a fegyveres cselekmények során keletkezett épületkárokat minél hamarabb helyreállítsák. A községben 146 lakóház megsérült, s összesen 2,5 millió forint értékű anyagi kár keletkezett. A tanács vezetői előtt komoly feladatok álltak.

Galambos Lajos elvtárs már negyedik éve áll az elnöki poszton. Elmondja, hogy az ellenforradalom utáni első tanácsi vb-ülésen legfontosabb feladatuknak tartották: segítséget nyújtani a sérült épületek mielőbbi helyreállításához. A rendelkezésre álló építési anyagból elsősorban az iskoláknak és más középületeknek juttattak. Novemberben és decemberben komoly nehézségek voltak a lakosság élelmiszer és közszükségleti cikkekkel való ellátása terén. Gondoskodtak a szükséges szállítóeszközökről és biztosították, hogy a legfontosabb árucikkeket beszerezhessék. A gazdasági jellegű feladatok megoldásával párhuzamosan erősítették a népi demokratikus rend helyi szerveit. Visszaállították jogaikba mindazokat a tanács-alkalmazottakat, akiket az ellenforradalom idején el- bocsájtottak. A tanács vezetői tevékenyen résztvettek a rendőrség újjászervezésében, gondoskodtak arról, hogy csak a népi rendhez hű emberek kerülhessenek a rendőrség soraiba. Ma' már konszolidált viszonyok között, nyugodt légkörben, a község szépítésén, csinosításán fáradoznak és gondoskodnak a lakosság jogos igényeinek kielégítéséről, törődnek ügyes-bajos dolgaikkal;

C z évben 200—250 házhelyet oszL tottak szét, nagyrészt olyanoknak, akik a miskolci üzemekben dolgoznak. Területet biztosítottak a helyi földművesszövetkezet megépítendő raktárhelyiségének és az új kenyérgyárnak. A mezőkövesdi tanács tekintélyes pénzösszeget fordít községfejlesztési célokra. Mintegy 550 ezer forintos költséggel korszerűsítik a főutca járdáját. Gyalogjáró hidat építenek a községen átfolyó kis patakon és ülőpadokkal látják el a parkos részeket. Befejezés előtt áll a több mint 6 km villanyhálózat bővítése, amelyre 300 ezer forintot fordítottak. A köztisztaság megjavítása érdekében kb. 100 ezer forintos költséggel átépítettek egy teherautót locsolóautóvá, amely naponta rendszeresen locsolni tudja a község 4 km hosszú és forgalmas főutcáját. Ugyancsak most vásároltak egy 3 tonnás teherkocsit a belterületen felgyülemlett szemét gyorsabb elszállítására. Mindezeket a tanácstagok javaslatai és a tanácsülések határozatai alapján valósították meg.

A község dolgozó parasztjai örömmel és megelégedéssel fogadták azt az intézkedést, mely szerint az egyik malmot a tanács kezelésébe adták. Azóta nincs panasz a malom munkájára és az üzem nyereséggel dolgozik. Galambos elvtárs ezzel kapcsolatban helytelenítette, hogy a felsőbb gazdasági és tanácsszervek — nem tudni, mi okból — még mindig vonakodnak átadni kisebb vállalatokat a helyi tanácsok kezelésébe.

A félsőbb szervek bízzanak jobban a helyi tanácsokban és adjanak nagyobb hatáskört — mondja. — Itt van például a híres Zsóri-fürdő. Mi akadálya lenne annak, ha a tanács kezelésébe adnák? Úgy véljük, semmi! Adják át nekünk és mi télen is üzemeltetjük. Van itt egy betonáru- üzem is, hat dolgozóval. Ezeknek a központja a tőlünk 130 kilométerre lévő Sárospatakon van. Onnan irányítják őket, még a kavicsot is onnan szállítják, pedig itt is van bőven. Mi szükség van erre? Nem tartom helyesnek, hogy az olyan több mint 20 ezer lélekszámú község tanácsát, mint például a mezőkövesdit is, úgy tekintik a felsőbb szervék, mint egy kis községi tanácsot; Nekünk van olyan apparátusunk, amely kézben

tudná tartani az olyan kisebb üzemeket, vagy vállalatokat, mint a mozi, a fűrészüzem, a vastömegcikk ipari vállalat és a malom. Jelenleg két malom van a községben, de csak az egyik van a tanács kezelésében. Ha a másik malmot is a tanács kezelésébe adnák, akkor azonnal racionalizálni tudnánk, egy igazgatóval és egy könyvelővel kevesebb kellene. Ez havi 3—4 ezer forintos megtakarítást jelentene. Ezentúl jobban tudnánk ellenőrizni a malom munkáját, s megjavulna a liszt minősége is — mondotta Galambos elvtársi

A községi tanács nagy gondot

** fordít a belterjes gazdálkodás kiszélesítésére. Ezen a téren nagyok a lehetőségek. Gyümölcs, szőlő, továbbá zöldségtermelés, öntözéses gazdálkodás, fűzvessző-termelés, stb. mind-mind igen komoly jövedelem- forrást jelentene a dolgozó parasztoknak. A tanácstagokból alakított szakcsoportok foglalkoztak ezzel a kérdéssel és konkrét tervet készítettek. Feltérképezték a község határát. Megállapították, hogy hol, milyen növények termelésére legalkalmasabb a talaj. Ezt a tanácstagok által ismertetik a dolgozó parasztokkal és felvilágosító munkával, szakmai előadásokkal segítik őket a belterjes gazdálkodás megvalósításában.

A községi tanács komoly segítséget akar nyújtani a lakosság építési anyagellátásának megjavításához. A község területén vagy közelében megtalálhatók az olyan építési anyagok, mint a homok, kavics, kő, vályog. Ezenkívül helyben van egy betonelemeket gyártó üzem és a járás területén megoldható a mészkő égetés is. Mindezeknek a helyi lehetőségeknek a felhasználása kb. egyhar- madával csökkentené az építkezési költségeket. A megvalósításhoz csupán a felsőbb szervek csekély anyagi támogatására lenne szükség;

klem túlzunk, ha azt mondjuk, ke- vés az olyan községi tanács megyénkben, ahol ennyi konkrét kezdeményezés tapasztalható, mint Mezőkövesden. A község lakossága érdekében végzett eredményes munkájuk elismerése mellett helyes lenne, ha a járási és megyei tanács illetékesei nagyobb megértéssel viseltetnének kezdeményezéseik iránt és támogatnák őket terveik megvalósításában;

(SZ. i.)

NAPOS“IBi Ingyen!

Baromfikeltető állomásaink termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok részére naposcsibe- vásárlási hitelakciót indítanak.

A naposcsibék átadásakor azokért fizetni nem keld, ha a termelő kötelezi magát, hogy a naposcsibék árát 1957 szeptember 30-ig a keltetőállomás számlájára vagy pénztárába befizeti. A naposcsibék ára keltetőállomáson átvéve 3.10 Ft, helyszínre szállítva pedig 3.30 Ft.

Felhívjuk termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk figyelmét, hogy használják ki a lehetőséget, minél nagyobb számban vegyék igénybe a kedvezményes vásárlási akciót.

Jelentkezni lehet közvetlenül a keltetőállomásokon — Szikszó, Putnok, Mezőkövesd —1 és a községi tanácsoknál, amelyek továbbítják az igényléseket a keltetőálllomá- sokra.

Park- és strandkönyvtár Miskolcon

A nyári időkiben Miskolc két legforgalmasabb helye a népkert és a tapolcai strandfürdő. A pihenést kereső dolgozók kénveimére és szórakozására a miskolci könyvtár ezeken a helyeken park- és strandkönyvtárat állított fel. Az alkalmi könyvtárak többszáz kötet könyvvel, a legfrissebb napi- és hetilapokkal, régi és új folyóiratokkal, gyermekújsággal áll az olvasni akaró közönség rendelkezésére. A most megnyílt könyvtárakat már az első napokban többsizázan keresték fel.

ŐRJÁRATON

az Ozdvidéki Szénbányászétól Trösztnél

ii.

A termelés emelkedése az MSZMP jé munkájának és a meg újítódé munka versenynek köszönhető

A

z ózdvidéki széntröszt 1956. szeptemberi napi teljesítménye átlagosan 357,7 vagon szén volt. E szép eredményt azonban az ellenforradalom megakasztotta. Űgyannyira, hogy novemberben mindössze 109,6, decemberben pedig 110,1 vagon szenet küldtek a felszínre.

E nagymérvű termeléskiesés az ellenforradalmi események következtében történt. Ezekben a hónapokban volt a legerősebb a sztrájk, a bizonytalanság. A bányászok nagyrésze nem járt dolgozni, még a leg- öntudatosabbakat is elriasztotta a munkától az, hogy nem volt biztonságos a közlekedés. A bányászok nem ok nélkül féltek. Kriston Sándor királdi bányász elvtárstól, — mert dolgozott és nem sztrájkolt — a legdrágábbat* az életét vették el az ellenforradalmárok.

A novemberben, decemberben termelt szén főleg férj lésekből került ki. Munkaerőhiány miatt a szén elővájásokat alig tudták telepíteni. Januárban például a szénben kihajtott vágathossz csak egyharmadát? érte el az 1956. évi havi átlagos kihajtásnak. A meddővágat kihajtósa még ennél is rosszabbul ment. Novemberben és decemberben a szokottnál naponta 13—14 százalékkal kevesebb fenntartó dolgozott a fővágatokban, légvágatokban.

1957. januárjában azonban fordulat állt be a tröszt életéből. Ahogy tisztultak a fejek, ahogy normalizálódott az élet, úgy emelkedett a termelés. 1957. januárjában már 200,8 vagon szenet termeltek naponta, amit februárban 239,9, márciusban 265,1, áprilisban 277,4, májusban 281 vagonra emeltek. Az összüzemi teljesítmény is kedvezően alakult. Míg 1956. novemberében az összüzemi teljesítmény 0,265 t/műszak volt, decemberben 0,255, januárban 0,382, februárban 0,447, márciusban 0,507* áprilisban 0,549, májusban 0,555 t/műszakra emelkedett.

Az ózdvidéki széntrösztnél, hogy januárban fordulat történt a tér-» melés területén, elsősorban az MSZMP megalakulásának köszcnnető. Január 3-án megalakult a tröszt kommunistáinak új pártja, amely a tröszt vezetőivel karöltve azt a célt tűzte ki; eleget tenni a párt és a kor* mány felhívásának, egyre több szenet adni nehéz helyzetbe került or* szágunknak. Létrehozták a bányaüzemeknél is a kommunisták új párt* ját, az MSZMP-t, az elvhű kommunisták újból harcba indultak a többéi termelésért és nem eredménytelenül.

Az ellenforradalom előtti termelési szintet a tröszt üzemei közül ^ elsőnek az egercsehi bánya érte el, sőt áprilisban azzal büszkélkedtek, hogy túl is haladták az október 23 előtti teljesítményüket^ Másodiknak a borsodnádasdi bánya kollektívája érte el az ellenforradalom előtti termelési szintet. Sajnos, azonban a többi bányaüzemek a mai napig sem dicsekedhetnek ezzel. Nagyon fájó, hogy a tröszt két legnagyobb üzeme, Farkaslyuk és Somsály még jóval kevesebbet termel aZ október 23 előtti mennyiségnél. Somsály az ellenforradalom előtti termelésnek 76, Farkaslyuk 66 százalékát érte el. Különösen nehezen in* dúlt meg a munka a somsályi bányaüzemben. Ez az üzem volt az ellen* forradalom ideje alatt a sztrájkok és tüntetések zászlóvivője. Hogy ea mennyire így volt, bizonyítja az is, hogy ettől az üzemtől jóformán valamennyi kommunista vezetőt elzavartak az ellenforradalmárok. A tröszt két legnagyobb üzeme, hogy még máig sem termel annyit, amennyit elvárnának tőlük, rányomja bélyegét az egész tröszt munkájára. Emiatt ai tröszt májusban az 1956. évi összteljesítménynek csak a 85 százalékát érte el. A tröszt műszaki vezetői úgy tervezik, hogy a második negyedév végére ezt a számot 90 százalékra emelik.

Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt januártól kezdve egyre több szenet adott népgazdaságunknak. Ebben komoly szerepe van az MSZMP! segítségének és a megújhódó munkaversenynek. Az ózdi bányákban, áp* rilis 4 méltó megünneplésére az öntudatos bányászok munkaversenyt kezdeményeztek. A tröszt üzemei közül elsőnek a putnoki bányászok is-4 merték fel a verseny fontosságát. A putnoki bányászok verseny* re szólították a tröszt valamennyi üzemét, csapatát, brigádját. Farkaá Zoltán putnoki frontbrigádja hazánk felszabadulásának ünnepét 114,0 százalékos eredménnyel ünnepelte. Guba Ferenc, Kótai Jenő hat fős szállítóbrigádja 118 százalékos eredménnyel ünnepelték a nagy napot* Ugyancsak szép eredményeket hozott a megújhódó munkaverseny a far- kaslyuki bányaüzemben is. Jakab Karika János brigádja áprilisban 150 százalékos eredménnyel dolgozott. Demeter Béla frontfejtési brigádja 112 százalékos havi eredménnyel büszkélkedett. Kriston János aknász körzete 107 százalékos eredménnyel zárta a hónapot. A bánszállási bá-’ nyaüzemben is eredményre vezetett a munkaverseny. Fükő Béla előváj<! brigádja áprilisban 150, Gulyás Bálint elővájó brigádja 130 százalékra! teljesítette előirányzatát.

Az ózdi bányászok egyre javuló munkájának értékét azonban le* ^ rontja az, hogy a termelékenység állandó emelkedéséért vívotl harcukban megfeledkeztek az önköltségcsökkentésről. Hogy hogyan ala* kult az ózdvidéki széntröszt önköltsége az elmúlt hónapokban, erre ^ következő lapszámunkban választ adunk. FODOR LÁSZLÓ

AZT MONDJAK róluk: felvágták a nyelvüket.

Én inkább azt mondanám, bátor, szókimondó asszonyok. Ami a szívű* kön, az a szájukon.

Nem fontolgatják, nem mérlegelik a szavakat, érzéseiket, véleményüket őszintén elmondják még az újságíró előtt is. Sőt, még ellenőrzik is, hogy úgy jegyezte-e le szavukat, ahogyan ők mondták. Mert ha nem... Legalábbis velünk így cselekedett Lövei Józsefné, ez a derék, napbarnított arcú, életvidám matyó asszony. Ördög Ferenc tsz.-elnök udvarán találkoztunk vele. Az elnököt kerestük, de nem volt odahaza, s ezért vele elegyedtünk beszélgetésbe.

— Oszt minek maguknak az elnök? — kérdi Löveiné asszony. Bizalmatlanul, gyanakvóan néz ránk, nem tudja, jót vagy rosszat akarunk-e. Látszik rajta, hogy nem közömbös számára az elnök sorsa. Tekintete mintha azt mondaná: „Azt az elnököt ne merjétek bántani, mert velünk gyűlik meg a bajotok.” Megnyugtatjuk, hogy nem vagyunk rosszakarói az elnöknek, sőt, az újságban szeretnénk írni róla. Bátor ember volt, megvédte a termelőszövetkezetet és most kitüntetésképpen Budapestre küldik az országos pártértekezletre. Az elnök felesége csak ennyit mond szerényen: Azt cselekedte, amit kellett. Löveiné asszony azonban látható büszkeséggel beszél az elnök bátor kiállásáról. Igencsak megfenyegették a mi elnökünket, hogy agyonverik, ha fel nem oszlatja a szövetkezetei, — mondja — még a sarokba is beszorították.

— És magának mi volt a véleménye abban az időben Löveiné asszony? — kérdezzük.

r— Én azt mondtam:' ha a faluban csak egy tsz. marad, akkor annak én tagja leszek. Engem már ki sem lehet verni a tsz.-ből. Nálunk is volt felvonulás októberben, de a tsz.-tagok nem voltak ott. Én is a kerítésen át' néztem őket. Némelyik egészen meg volt háborodva. Volt köztük 9űy asszony, aki azt énekelte: „Hálistennek meg-:

ATYOASSZONYOK

fordult a világ, zöld ablakba piros-fehér virág’* Na, gondoltam magamban, ezek korán isznak a medve bőrére. A férfiak meg azt énekelték: „Ha mégegyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni.” Erre dühös lettem. Mit akarnak ezek? Hová akarnak elmenni? Hát nem volt elég a háborúból, újra öldökölni akarnak? Mondtam is az elnökünknek, hogy ne mutatkozzon itt előttük, menjen be a színbe, mert meglátja valami semmirekellő és még valami baja eshet. Nocsak, hadd nézzem, úgy írta-e, ahogy mondtam? Nincs mit tenni, kénytelen vagyok engedni a felszólításnak. Átadom jegyzetem és várok. Kis idő múlva megszólal:

— Hallja, maga felét se írja le annak, amit mondok.

MEGNYUGTATOM, hogy majd az újságcikkben benne lesz, most csak rövid jegyzetet készítek.

— Ügy van véle ugye, „ha kurta tódja, ha lyukas fódja”. Ez nekem szólt. Félreérthetetlen célzás arra, hogy az ő szavait úgyis ki fogom bővíteni, meg fogom toldani. Hát most ellenőrizheti, valóban úgy van-e, ahogy mondta. Közben Ördög Ferencné, az elnök felesége előkerített egy fényképet férjéről az újság részére.

— Nézzék meg, jó lesz-e, nekem ezen tetszik a legjobban. Nézzük a képet, s az asszonyt, aki átnyújtotta. Derék ember a férje, de az asszonynak is párját kell keresni. Hűségesen kitartott férje mellett a legnehezebb időkben is. Nem siránkozott és nem kérlelte a férjét, hogy álljon félre és hagyja a tsz-t, — mint esetleg más asz- szony tette volna, =9 hanem inkább bátorította

és támogatta a harcban, még azokkal is szembeszállt, akik a férjét megfenyegették és a tsz, feloszlatását követelték.

Matyóasszonyok, tsz.- asszonyok. Nem ejtenek hangzatos szavakat a pártról, a szocializmusról. ök arról beszélnek, hogy jó nekik a tsz- ben, nem akarnak többé egyénileg gazdálkodni. Az ellenforradalmi eseményekről is a maguké módján nyilatkoznak. Már az is kifejezte állás- foglalásukat, hogy nem vettek részt a községben szervezett felvonuláson, de megfigyelték azokat, akik ott voltak és levonták a maguk számára a következtetést. Kinevették azt a néhány hangos- kodót, aki akkor abban reménykedett, hogy megfordul a világ.

A Szabad Európa és a többi nyugati rádió és újság erőnek erejével azt bizonygatták, hogy} a magyar paraszttól idegen a szövetkezés, a kö-f zös gazdálkodás gondolata, hogy a tsz.-tagok csak kényszerből vannak együtt, s az első adandó alkalommal otthagyják a kollektív gazdálkodást. Nos, ezek az urak csattanós választ kaptak, amikor a féktelen uszítás és terror ellenére termelőszövetkezeteink nagyrésze megmaradt, gazdaságilag és politikailag szilárdabb, mint bármikor. A Szabad Európa-rádió szerkesztői és a nyugati tőkés országok újságírói elmehetnének a szentistváni tsz.-asszonyokhoz, megkérdezhetnék tőlük, idegen-e a magyar parasztoktól a közös gazdálkodás.

MEGKAPNÁK rá a választ, de azt nem tennék ki a kirakatba, illetve nem mondanák bej rádiójukba és nem írnák meg az újságjukba. Mi megírtuk úgy, ahogy hallottuk, tapasztaltuk. Sőt, Lövei Józsefné, a kérgestenyerű, jókedé- lyű, kissé már őszülő hajú matyóasszony, a maga módján ellenőrizte is írásunkat. Reméljük, most is egyetért vele.

SZEMES ISTVÁN

Milyen lesz a YIT-küldöttek ruhája

80—72—102—36. Fiatal, maga0 férfi diktálja a számokat, egy másik pedig szorgalmasan jegyzi. Na, nem lottó nyerőszámokról van szó* hanem egyszerű ruhaméreteikről* nyakbőség, szoknya hossza, stb.^ ahogy az már a ruhakészítéshea '.ükséges. A KISZ megyei bizottságán csupa kipirult arcú fiatal lesi a sárga centimétert és a szabót, aki fürge ujjakkal forgatja; A 37 VIT-küldött részére készülő egyenruhaméretek röpke félóra alatt ott sorakoznak egy jókora íven, sőt mellette az is ott áll, ki milyen számú cipőt hord.

Különösen a lányok izgulnak, találgatják, egymást túllicitálva, má* lyen is lesz a VIT-ruha. Végre előkerül a táskából egy darabka világosszürke tropikál és egy másiíl darab világoskék nylon kreppanyag. Az előbbiből szoknya, illetve nadrág készül, az utóbbiból blúz, illetve ing. Kézről-kézre adják, vizsgál gat ják, nem gyűrődik-e. Nagyort tetszik mindenkinek, nem is csoda* hiszen külön erre a célra szőtték S ez az anyag üzletekben nem kapható.

És milyen l?sz a fazon? '.!■■ '

Arra is kíváncsiak;

Egyszerű sima alj a szoknya, life* tu’ úgynevezett fecskehói, a blúz elől gombolós, sima és valószinü* megnyeri mindenki tetszését, «will Moszkvában,