Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-16 / 139. szám

i gSZA&MAGYARORSZÁG Vasárnap, 195?« június 16« MAR KÖLYÖK KORÁBAN kitűnt a többiek közül Fehérorr, egy erőszakos kis farkas. A nevét úgy sze­rezte, hogy csodálatosan fehér volt az orra. Mint nyugtalanvérű csemete, sokat tornászott, szaladgált és sokat is evett. Hasonló erejű, ügyességű fiatal farkas nem akadt az egész falkában. A nagy vadászpróbát is társait megelőzve tette le és még azon a télen megsze­rezte a legjobb vadász címet. A farkasszülők büszkék voltak Fehérorra. Ö pedig olyan fennhéjázó büszkeséggel sétált a többiek között, mintha legöregebb tagja,, ura és parancsolója lenne a falkának. Fiatal társai csodálattal néztek rá. Csak Csip­késfülű, a falka öreg vezére, — aki balfülén kutyahara­pás nyomát viselte — nem örült Fehérorr viselkedé­sének. Mondta is a szülőknek: „nem tetszik nekem a fiú, nagyon elbizakodott”. Mikor pusztát, hegyet belepett a hó, csikorgóra fordult az idő, elérkezett a nagy vadászkalandok ideje. Csipkésfülű falkája is elindult, hogy éjszakánként száz kilométert is megtéve, végrehajtsa a farkashőstetteket. Fehérorr hatalmasat nyújtózott és fitymálva nézett vé­gig didergő társain: „Ez az én időm, már untam a köny- nyű falatokat, majd meglátjátok, mit tudok én.” S fejét keményen felvágva vágtázott a balszárny élén. orrii farkaséknál nagy kitüntetésnek számít. VÁGTÁZTAK ÉJJEL, pihentek nappal. Fehérorr ügyességét, erejét, mind több és több hátrahagyott bor­jú- és birkacsont igazolta. A legtöbb zsákmány az ő szerzeménye volt. Vadászsikerei még elbizakodottabbá tették. Felfri­val kodottságában azon gondolkodott, miért kell neki a falkával járni, mikor ő egyedül is megszerzi a szüksé­ges zsákmányt, s akkor pihen, amikor neki jólesik. Elgondolását tett követte. Egy éjjel szép borjút zsákmányolt. Csipkésfülű, mint falkavezér szét akarta osztani a zsákmányt igaz­ságosan, de Fehérorr hátára vetette a borjút és félre­vonult. — Nem tartok tovább veletek, nem vagyok haj­landó másokért kockáztatni a bőröm. CSIPKÉSFÜLÜ MEGVE­TŐEN fordult el tőle, a falkával együtt tovább vo­nult. Fehérorr kevélyen né­zett utánuk, aztán jó pihe­nőhelyet keresett és pukka­násig zabálta magát. A jóllakottak semmivel sem törő­dő mély álmából a kétlábúak szolgálatára szegődött rokonai csaholása ébresztette fel. Bizony megfeledke­zett róla, hogy nincsenek ott éberen őrködő társai, mint eddig. Talpraugrott, s körülnézve, azt látta, hogy a kétlábúak és őket szolgáló rokonai körülfogták. Egyetlen gondolat volt agyában: menekülni. Erős inait megfeszítve, hatalmas ugrásokkal me­nekült. De a kétlábúak tüzet okádó botjainak parazsai utolérték és oldalába fúródtak. Rokonai pedig bundá­ját tépték minden oldalról. Lógó nyelvvel, lihegve ért egy sötét barlangba, ahol már a csaholás sem hallat­szott. Égő sebeit nyalogatva, igyekezett kipihenni a fá­radságot. Két napig feküdt, de még mindig reszkettek lábai s félelem fogta el, ha arra gondolt, hogy odújából ki kell bújni. A harmadik napon az éhség kiűzte rejteké- ből. háromszor is körüljárt e£v juhakolt tisztes távol­ságban, de gyávasága még lopni sem engedte. Lehor- gasztott fejjel kullogott vissza, mikor véletlenül Róka Rudival találkozott. Élesre edzett fogait vicsorítva, za­varta el a komát zsákmányától és egy kicsit enyhítette éhségét. Majd a dögökön lakmározó varjakat fosztotta meg szerzeményüktől. ILYEN SZÉGYENTELJESEN éldegélt heteken ke­resztül. míg a hűtlenül elhagyott Csipkésfülű falkái» visszatért. Fehér orr megalázkodva, földöncsúszva ment Csip­késfülű elé. Társai alig ismertek rá, az egykor büszke, bátor, erős társukra. Fehérorr pedig könnyezve kérte társait, vegyék vissza a falkába, mert éhenpusztul. CSIPKÉSFÜLÜ oktató hangon a fülébe vonított: „Tanuld meg ifjú, a legerősebb, a legbátrabb is elvész társai segítsége nélkül. Most még megbocsátunk, kö­vetheted a falkát a balszárny végén.” S Fehérorr lehajtott fejjel kullogott n falka után. BÁTHORY LÁSZLÓ cA tiiag,(uifrs (.atkas — GYERMEKEKNEK — LAKÁRDY ÉVA: KIÁLTÁS! Kegyetlen démon szállt meg lelkeket; Hidrogénbombák, atomfegyverek kisértete kél vad szándék ölén, hogy elhalkuljon minden tiszta dal, hogy elnémuljon kacagás, öröm. Várandós anyák lázálmaiban Hirosima szörnyű pusztulása sír. Rettegve szülnek életre fiat, arcukra ül a féltő, fájó kín. Megolvadt kövek maradványai nyögnek a földön, mint vádló jelek: nem zöldül már egy fűszál se köztük, hová a szellő nyugodni térhet. Halálfélelem kínja vonaglik a döbbent ember arcvonásain: tegnap ott ülte torát a halál, de holnap talán ide is elér! Gyászruhás anyák némasága tüntet és jaj dübörög, mint a förgeteg. Hangunk áttör a füstfelhők ködén, végighullámzik a föld kerekén: Vigyázz! A vétkes kísérlet nyomán az égről újra kórok mérge hull! Piros gyümölcsben vitamin helyett a gyermekedre a halál sunyit! Ne halált, új fényt, új fényt hozzatok atomok, erők, derűs holnapok! Százszor, ezerszer élni akarunk, van hozzá szivünk, van hozzá karunk, s békét kiáltunk messze, győztesen! FIATALOK ÍRJÁK: Munkaverseny a VIT előtt ■* 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 • J * 4 A hernádvölgyi fiatalok találkozója A kiskinizsi füzesben június 23-án. vasárnap délelőtt fél tíz órai kez­dettel találkozót rendez a szikszói járás KISZ és EPOSZ szervező- . bizottsága. A gazdag és változatos műsorban szerepel többek között a járás leg­jobb népi tánccsoportja, kitűnő népi zenekar, színjátszó csoportok, sportegyesületek, tréfás bemutatók. A szórakozni vágyó fiatalokat sze­retettel várja a rendezőség. A MISKOLCI RÁDIÓ MAI MŰSORA: 18 órakor: Szlovák hallgatóinknak. Ze­nés összeállítás. 18.20: Egy kis kirándulás a Bükkben, ' 18.25: Szív küldi szívnek szívesen. 18.50: Halló, itt a miskolci rádió. Zenés ésszeállítás. . HÉTFŐI MŰSOR: 18 órakor: Bemutatjuk új hangleme­zeinket. 18.12: A pártkoníerencia előtt. 18.16: A vasárnap sporteseményei. 18.22: Elhelyezkedési tanácsadó. 18.26: Szív küldi szívnek szívesen. 18.41; Hírek megyénkből. 18.46: Riportok, tudósítások. ÓZD VÁROS közepén áll az egy­kori tőkések kaszinó-épülete. Bel­sejét lenyűgözően 6zép tükörfalak, m árványos ziopok, ragyogó csillá­rok díszítik.' Valamikor a dolgozó nép csak kí­vülről — az ablakokon olykor-oly­kor kiáramló eldorádó hangjaiból — hallották, hogy bent a Rima- murányi Részvénytársaság heréi töltik kéjelgő, parazita életüket. A történelem igazsága, a társadalom törvényszerűsége már végetvetett ennek1 *■ * A NAP erősen tűző sugarai rek- kenö . hőséget teremtenek az épület falai között. Szinte forralják a szí­vet, a vért, az. ember emlékezetét. Dereshajú, az élet küzdelmeitől megtört, barázdásarcú emberek gyülekeznek. Az illegális kommu­nista mozgalom tagjai, 19-es vörös­katonák jöttek el erre a. baráti ta­lálkozóra: * Eljöttek, — két gyilkos ellenfor­radalom tanulságaival, hogy segít­sék az - új világért fölyó harc ‘ ro­hamcsapatát, a pártot, önkéntes kötelességtudatuk kommunista meggyőződésükből fakad. Ezt a tulajdonságot nyomorúságos életük arán, a munkásmozgalom harci is­kolájában tanulták. Az üldöztetés, a kínzások, a bör­tön és életük kockázata mellett i6 .folytatták a harcot, mert tudták, hogy a harcban csak láncaikat ve­szíthetik, s cserébe egy új világot nyerhetnek érte. * • KEZDŐDIK a baráti találkozó. . Közel. mégy évtized távlataiból fel­frissülnek, közelebb kerülnek az emlékek, a harcos élet letűnt évei; — Számvetés, leltár készül az hetükről, az éltéit evekről* amelyek Minden érdekelt figyelmébe! Aki károsult, jelentkezzék ! Sorozatos csalás bűntettének el­követése miatt bűnvádi eljárást in­dítottak egy 39 éves, 160 cm magas, sötétbarna hajú, hosszas arcú, kissé molett nő ellen, aki Miskolcon több idős özvegyasszony bizalmába be­férkőzve, Nagy Ilona néven bemu­tatkozva a zsoicai postamesternek adta ki magát. így a bizalom meg­szerzése után 60—200 forintos téíe­relmére a nevezett nő csalást kö­vetett el, hogy azok a rendőrkapi­tányságon, Zsoicai kapu 40, I. em. 23. szobában f. hó 17—18-án jelen­jenek meg. A DIMÁVAG Gépgyár megmun­káló üzemének KISZ-fiataljai mun- kaversenyt kezdeményeztek a VIT tiszteletére. Barta János javaslatá­ra az üzemben megalakult a hat­tagú export VIT-brigád Bujdosó János vezetésével. A brigád az or­szág összes exportbrigádját ver­senyre hívta ki a moszkvai VIT tiszteletére. A versenyfeltételek kö­zött ilyen vállalások szerepelnék: katrészeit a határidő előtt négy nappal leadják a szeleidének. A minőség állandó javítása ér­dekében a selejtet 0.4 százalékról 0.2 százalékra csökkentik. Munkahelyüket példásan tisztán tartják, ügyelnek a gépek karban­tartására és szakmai segítséget nyújtanak a most szabaduló tanu­lóknak. DIMÁVAG Gépgyár megmunkáló üzemének KlSZ-íiatal.jai Az exportra készülő gépek al* Az eszperantó és az irodalom lekben pénzösszeget és ruhanemüe- ket csalt ki különböző fondorlattal. Emellett a kedvező pillanatot fel- haskhálva értéktárgyakat ié ello­pott. A nő kilétét megállapították. Neve: Palotai Teréz, 1917-ben He- jőcsabán született, fogialkozásnél- küii, hajadon, többszörösen bünte­tett előéletű, mezőnyárádi lakos, aki a rendőrkapitányság őrizetében van, aki 1967 áprilisától kezdődően Miskolcon kb. 30 rendbeli csalást követett el hasonló módon. Ezzel kapcsolatban a nevezett el­len, aki ugyan még akkor ismeret­ien volt, mindössze nyolc sértett emelt panaszt. A i-endőr kap itányság felkéri mindazon sértetteket, akiknek sé­A z eszperantó ellenfelei részéről gyakran lehet hallani azt az ellenvetést, hogy egy mesterséges nyelv nem lehet életképes, mert nincs mögötté egy nép, amely ré- szére ezen a nyelven önálló irodalom fejlődhetnek ki. Nézzünk kissé szem­be ezzel a kérdéssel. Nincs-e tényleg az eszperantó mögött nép, amely ré­szére irodalom fejlődhetnék ki? Hát igaz, hogy nincs olyan egy tömegben élő eszperantó nép, mint az angol, a francia, vagy akár csak a kis ma­gyar nép is, de van egy néhány mil­liós embercsoport szétszórva a világ minden részében, egy olyan csoport, amely számra is eléri nem egy kis nemzet létszámát, de lényegesen kü­lönbözik bármely nemzettől abban, hogy ennek az embercsoportnak min­den egyes tagja elérte már azt a kultúrfokot, amelyen nem elégszik már meg azzal, hogy nyelvét csupán a közvetlen közelében élő társaival való személyes érintkezésre hasz­„Méltóak maradnak HARCOS MJJ LT egy iikénél-m ás lkánál bizony már messze előreszaladtak. Leniczki János elvtárs, a megha- tódottságtól elérzékenyült üdvözlő szavait verik vissza a terem falai. Igazán ünnepélyes, harcos, forra­dalmi hangulat van a . teremben, szinte lelket, erőt önt az emberbe. Az üdvözlő szavak után megható jelenet teszi még bensőségesebbé a találkozót. Úttörő kislányok lépnek a te­rembe. — A harmadik kerületi iskola úttörőcsapata nevében forró szere­tettel köszöntjük.a 19-es bátor har­cosokat. — A megbecsülés szimbó­lumaként virágcsokrokat nyújta­nak át.: s Csizmái’ János elv társ, a mun­kásmozgalom egy régi harcosa for­gatja a visszaemlékezés naptárát. — Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1919-ben, elszántan álltunk a zászló alá, fegyverrel küzdöttünk az esz­méért. Nehéz volt, de büszkék va­gyunk arra, hogy segíthettük a vi­lág első proletárhatalmát.:: Leniczki János elvtárs így emlé­kezik vissza életére, élményeire: — Tizennégy éves koromtól ku­koricakenyéren dolgoztam. Fiata­lon álltam csatasorba, a harcba hívó zászló alá. Ösztönöm azt dik­tálta, hogy ott van a helyem ... — A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG védelmében a románok eilen har­coltam. Eljutottunk volna Buka­restig is, ha az árulók nem vaktöl­tényt adnak... — A kommunisták magatartásáról az ellenforradalom idején így vélekedett: — Azok közül a kommunisták közül, akik nem edződtek meg a nyomorúság talaján, az elnyomatás elleni harcban, többen meginogtak. Reméljük — október elrettentő példája — jó lecke volt az ő szá­mukra is. Tovább peregnek az emlékek. PRIESZOL József elvtárs, az MSZMP megyei intézőbizottságá­nak elnöke a hősi helytállás elisme­rése jeléül vörös zászlót, ad át a ve­teránoknak. Aztán felhangzik a fo­gadalom: — E zászló kötelez bennünket.: -. Megfogadjuk, ha kell. életünk árán is megvédj ük a szocializmus ügyét. Kezük ökölbe szorul, magasba lendülnek a karok: — Éljen a munkáshatalom!;.; Világ proletárjai egyesüljetek! Y: A diósgyőriek képviseletében Nyiczki György elvtárs, a párt régi, illegális harcosa szól: — Október leckéje arra is tanít, hogy 1945-ben a forradalmat nem elég következetesen hajtottuk vég­re. Az osztályellenség sok helyen ottmaradt pozícióiban. Összekötte­téseik. révén, az imperialisták segít­ségével rohamot intéztek a mun- káshatalom ellen,. á málja, hanem messzebbre tekint és tudni akarja azt is, ami tőle távol, a világ más részein történik, meg akarja ismerni a távoli országok né­peit, azok szokásait, erkölcsét, gon­dolkodását, sőt azok szellemi termé­keit, azok irodalmát is. Az eszpe­rantó nyelv legfőbb feladata, hogy ezeknek a legkülönbözőbb nemzetek­hez tartozó messze szétszórt kul túr­embereknek a szellemi igényeit ki­elégítse. Ezek túlnyomó többsége ;nem engedheti meg magának, hogy nyelvek egész sorát tanulja meg akár anyagi vagy egyéb körülmé­nyeinél fogva, akár nemkielégítő nyelvtehetsége miatt. De ha mind­ezek a körülmények kedvezően ala­kulnának is egyik-másiknál, fizikai lehetetlenség minden nyelvet megta­nulni, hogy ezáltal minden nép fiai­val közvetlen érintkezésbe léphessen és minden nép szellemi termékeit eredetiben élvezhesse. Az eszperantó nyelv 70 éves törté­ismét Prieszol József elvtárs ve-, szí át a szót: — Hiba volt, hogy nem támasz-: kodtunk megfelelően az idős, ta-i pasztáit harcosokra. Az ellenforra­dalom megmutatta, hogy ezek az elv társak szilárd bázisai a pártnak. Többségükben helytálltak, az első perctől kezdve felismerték az ellen- forradalom célját. Bech Gyula idős tanító, aki Öz- don a vörös őrség parancsnoka volt, így kezdi visszaemlékezését: — 11-en voltunk testvérek, részt- vettünk a munkásdalárdában, de ezt is bűnül rótták fel. Kitűnő ta­nuló voltam, mégis megvonták az ösztöndíjat. — Mint fiatal tanító a Klemen­tina tanyára kerültem, ott ismer­tem meg igazán a kommenciós cse­lédek nyomorúságos életét. — A föld alatt harcoltunk akkor az igazságosabb, emberibb életért. Gyűlöletes emlékként a kezemen és testemen hordozom a tőkés vi­lág »demokráciájának« jegyeit. Az összegyűltek ezután az ellen- forradalomban meggyilkolt három ózdi elvtárs emlékének adóznak egy néma perccel. nete során bebizonyította, hogy a kultúra minden területén ki tudja elégíteni az igényeket. Ha nem is máról holnapra, de- olyan tempóban, amint az élet egyes területeit sikerül meghódítania. Hogy csak az irodalomnál marad­junk. .megállapíthatjuk, hogy a világ­irodalom és közte a magyar iroda­lom remekeiből is. már eddig is töb­bet fordítottak le eszperantóra, mint akárhány olyan kis nemzet nyelvére, amely lélekszámra felülmúlja az esz- perantista tábort. Legyen elég csak megemlítenem, hogy dr. Kalocsay Kálmán, a buda­pesti László-kórház egyetemi magán­tanár főorvosa maga közel 30 külön­böző nyelv irodalmi gyöngyszemeit fordította eszperantóra úgy. hogy fordításaiban az eredeti stiláris szép­ségein kívül nagyon sok esetben a formát is sikerült teljes mértékben megtartani. Nem kell azt gondolni, ■hogy ezeket a fordításokat ő mind ,az. eredeti nyelvből végezte, de min­iden esetben, amikor arra szüksége ’volt, a megfelelő nemzet eszperan- tistáinak. minden irányban kielégítő magyarázatai és felvilágosításai alapján. Fordításai között ott talál­juk az egyiptomi hieroglifák, a régi kínai, japán, görög és római irodal­mon át-a mai napig sok-sok nép köl­tészetének remekeit. Mint külön ér- idekesség érdemel említést, hogy az |ő János vitéz fordítása alapján és az iő felvilágosításainak felhasználásá- •val készült a János vitéz kínai fordí- ■ lása, amely ead ig már 13 kiadást Sért meg. i És Kalocsay csak egy a sok eszpe­• rántó műfordító közül. j p\e ezeknek az íróknak nemcsak • ^ abban merül ki a munkája, • hogy mások gondolatait teszik hoz* : záférhetővé az eszperantisíák sza­lmára. Vannak eredeti gondolataik •is, amelyeket közvetlenül eszperan­• tóül tesznek papírra, hogy megtaka- .•rítsák a fordítás munkáját, de azért • is másrészt, hogy ezzel is tökéletes jsítsék a nyelvet. Ezen a területen az 1 eszperantó-irodalom világszerte cső- •dálattal párosult lelkesedéssel ol­• vásott Ivét pacsirtáját említem: Az 1 egyik megint Kalocsay, a másik •Baghy Gyula. Eredeti költeményeik • egy része megzenésítve is közszájon VALAMENNYIEN elmondották, hogy az eddig megtett út igen ne­héz volt, de megérte::; így készí­tették a számvetést a párt régi, ki­próbált harcosai, az egykori vörös­katonák, akik deres hajjal, ráncos homlokkal ma is részt vállalnak a munka nehezéből; Büszkék vagyunk rájuk, s azt kí­vánjuk, hogy hosszú éveken át erő­ben, egészségben éljenek, munkál­kodjanak a pán es a proietafhaza javára. : forog az eszperantista világban. Kö- Sréjük, mint a Budapesten két évtize­iden át megjelent, de időközben saj­• nos megszűnt »Literatura Mondo« jcímű magasnívójú szépirodalmi lap 5 szerkesztői körül hatalmas nemzet­iközi írógárda csoportosult, hogy szel­• lemi táplálékkal lássa el az eszpe- : rantista olvasóközönséget. Ezek mű­ivei megadják a választ a bevezető­iben említett ellenvetésre azoknak* lakik a nyelv ismerete nélkül feljo- igOSítottóknak hiszik magukat «itä, •hogy ítéletet, mondjanak. KIRÁLY LAJOS PÁL LAJOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents