Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-14 / 137. szám
í Wntek, WS^ fii ni us n. RSZAKMAGYARORSZAG 3 Harcban edződtek meg Erősödik a KISZ-sserveset Sárospatakon A sátoraljaújhelyi járásban elsőnek, az ősi Sárospataki Rákóczi Gimnázium diákjai alakították meg a KISZ középiskolás szervezetéi. Mindössze 16 taggal indultak, de azóta a tagok száma elérte a hatvanat. Ugyanennyi a tanítóképzős kiszisták száma is, míg a városi szervezetnek 36 tagja van. Igen nagyjelentőségű az ifjúsági szervezet erősödése szempontjából az a hathatós támogatás, amelyet a pártszervezet kezdeményezésére a tanácstól, helyi üzemektől és kisipari termelőszövetkezetektől kaptak a sárospataki fiatalok. A vállalatok, üzemek ugyanis mintegy 10.000 forintos támogatást nyújtottak azzal, hogy a párt által rendelkezésre bocsátott épületben klubhelyiségeket rendeztek be a kiszista ifjak számára. A több teremből álló új klubhelyiséget Tóth Gyula elvtárs, az MSZMP helyi titkára adta át az ifjúságnak ünnepélyes külsőségek között, s átnyújtotta a KISZ gyönyörűen hímzett, remekművű vörös zászlaját is. A klubszobákat napilapokkal, folyóiratokkal, különböző játékokkal látták el, így az új otthonban minden lehetőségük megvan a sárospataki kiszis* iáknak arra, hogy művelődhessenek és kellemesen szórakozhassanak. Erdős övezetek Tokaj-Hegyalján a világhírű borok minőségének javítására B eborult az ég, nyugat felől koromfekete felhő ölelkezett össze a hegyekkel. Gyorsan sötétedett, de most a vörösen világító ötágú csillag nem gyulladt ki a szénosztályozó tetején. Piszkos, szennyes kezek törték darabokra. A néma éjszakában nyomasztó . dermedtség szállta meg a kis bányatelepet. Mintha kihalt volna belőle az élet. Pest felől hideg őszi szél nyar- galászott végig az utcákon, magával hozva újabb rémítő híreket. A rettegés, a félelem, a bizonytalanság, szobafogságra, tétlenségre ítélte az embereket. Veszélyes volt a kintjárás. Felelőtlenek birtokában volt a fegyver. Ök ijesztgettek, fenyegettek, igen, ők, a sötétség emberei. Ki tudja, mikor, s kire sütik el a ravaszt. Mit nekik egy életet kioltani, ölni, gyilkolni, rabolni, sztrájkolni, — előttük csak ez a cél lebegett. A végnélküli drótkötélpályán egymás mellett lógtak a csillék — üresen. Álltaik a gépek, álltak a bányászok. Sztrájkoltak. Sokan közülük félelemből, de nem mindenki félt. A sötétségben mint szent jánosbogárkák tűnt fel itt is, ott is a pislákoló karbidlámpák fénye. A bányászok szaporán lépkedtek, csendben, szótlanul. A bányára, a gépekre gondoltak, amelyeket minden áron meg kell menteniük a pusztulástól. Szívükét harcos elszántság fűtötte, amikor egyszercsak az erdőből lövés dörrent. A közelükben fúródott a golyó a földbe. Gyorsan kioltották a karbidlámpákat, s mint fekete árnyékok suhantak tovább nesztelenül a bánya bejárata felé. A z aknák mélyét víz borította, a tetőzet roskadozni kezdett. A mentő »expedíció« Gyurkó István, Magyar József, Almási István, Simon András, s még néhány kommunista fáradhatatlanul szerelték, vonszolták ki alkatrészenként a gépeket. Hol derékig érő vízbén, hol hason- csúszva dolgoztak. Később az ő kezdeményezésükre indult el újra a termelés, az élet Ormosbányán. Az ellenforradalom által választott munkástanácsot februárban feloszlatták. Átszervezték a műszaki vezetést is. Az aknákat Kovács Lőrinc, Paul György és Tóth Dániel mérnökökre bízták, akik a kezdet kezdetén támogatására siettek a forradalmi munkás-paraszt kormánynak. Vezetésük alatt gyorsan konszolidálódott a bánya élete. Márciusban már ismét életrekelt a munkaverseny. — Gyurkó István elvtárs, az ország ösz- szes bányászát versenyre hívta. íme néhány példa a munkáról, a fegyelemről. Az év első két hónapjában még nagyon le voltak _ maradva. Márciusban viszont már 104.4, áprilisban 110.4, májusban pedig 106.6 százalékra teljesítette az üzem a tervét. A gyors fejlődésre, a párt és a kormány melletti bizalomra jellemző, hogy május 1. tiszteletére április 31-én a 163 vagon helyett 336 vagon szenet termeltek az ormosi bányászok. M anapság kevés üzem dicsekedhetik azzal, hogy költségmentesen termel. Az ormosi bányászok a második negyedévre betervezett 220 forintos egy tonnára eső termelési értéket áprilisban 216, májusban meg 200 forintra csökkentették. Az V—VI-os aknában pedig 160 —165 forintra csökkentették az egy tonnára eső termelési értéket. Az üzemnek jelenleg mintegy 50 ezer forint nyeresége van, anélkül, hogy hozzányúltak volna a munkabérekhez. A munkafegyelem javulására elegendő, ha csak azt említjük meg, hogy februárban több mint 400 igazolatlan műszak esett ki a termelésből, s májusban már mindössze csak harminc. Végeredményben tehát Ormosbánya a novemberi 8—10 vagonos termelés helyett ma már 177 vagon szenet küld naponta felszínre. Igaz, még nem érték el az október előtti szintet. 10—15 vagonnal kevesebbet termelnek. Biztosra vesszük azonban, hogy rövidesen újra olyan átlagtermelést érnek el, mint az elmúlt év harmadik negyedévében. Megvan-e ennek a biztosítéka? Igen, megvan. Ma Ormosbányán erős, ütőképes pártszervezet van. A kommunisták helytállása, példamutatása biztosítékul szolgál a jövőben is. A kommunisták megedződtek, egybekovácso- lódtak a harcban. 400 kommunista egyesült a jártba, pedig ez sem volt könnyű. Novemberben, decemberben, de még januárban is a munkás- tanács hallani sem akart a párt szervezéséről. Svidró József elvtársnak és'még néhány kommunistának, mint Kovács József Szálkái János, Gyurkó István és Bittner Mihály elvtársaknak valósággal bujdosniok kellett, illegálisan szervezték a kommunisták sorait. Állandóan figyelték őket, sőt március 15-én egy Gyenge nevű ellenforradalmár és bandája ki akarta végezni az intézőbizottság tagjait. Hiábavaló volt azonban minden kísérlet, Ormosbányán létrejött a párt, s ma erősebb, tekintélyesebb, mint valaha. A kommunisták munkájáról még csak annyit, hogy fegyelmezetten teljesítenek minden megbizatást. Az intézőbizottság ezelőtt két hónappal például azzal bizta meg Almási István elvtársat, hogy hozza rendbe a IV-es aknát, amely már akkor összeomlóban volt. Almási elvtárs szó nélkül tett eleget feladatának. A IV-es akna ma ismét a legjobbak közé tartozik, 120 százalékban termel. A kommunisták helytállásának, példamutatásának egy másik fényes bizonyítéka az a harc is, amelyet a természet súlyos csapásával szemben vívtak meg vasárnap és hétfőn. Az történt ugyanis, hogy a vasárnapi felhőszakadás következtében 3—4 méteres víz ömlesztetté el a külszíni bányát. A párttagok önfelál- dozóan küzdöttek a vízzel. Sikerült is megbirkózniok ezzel a szörnyű nehézséggel, .mert már kedden ismét dolgozhattak a bányászok, s 125.4 százalékra teljesítették tervüket. Ilyen ma az élet Ormosbányán. Kiderült felettük újra az ég, s ha beesteledik, az üzem homlokzatán ismét kigyullad az ötágú vörös csillag, világít, s tündöklő sugarai hirdetik a világ öt részének: Ormosbánya él, a szocializmust építi. TÖRÖK ALFRÉD. HA HEGYALJA GYÖNYÖRŰ TÁJAIT JÁRJUK, többnyire csak a teraszosan díszlő szőlőföldekkel vagyunk elfoglalva, annyira leköti igyelmünket a nagymúltú borvidék sok-sok milliónyi tőkéje a virágzás előtt álló venyigékkel, hogy nem is gondolunk arra a mérhetetlen kincsre, amit a hegyek tetején és túlsó oldalain elterülő erdő- rengetegek jelentenek számunkra. Pedig — amint Conrádi Keresztéitől, a Zemplémhegységi Erdő- gazdaság főmérnökétől megtudtuk — a szőlőtermelés szempontjából is ropnant nagy Tokaj-Hegyalján az erdők jelentősége. A dúslombú erdők ugyanis igen kedvező hatással vannak a vidék éghajlati viszonyaira, növelik a levegő páratartalmát, elősegítik a növényzet fejlődését, a bogyók cukrosodását, így közvetve hatással vannak a híres hegyaljai borok ebeiére, zamatéra is. A borászok ' mutatták, hogy az erdők megfogyatkozása, a parlagok, kopárok elszaporodása az e0yik főoka annak, hogy az utóbbi években gyengült a tokaji borok minősége. Éppen ezért a tokajihegyaljai rekonstrukciós munkálatokban igen nagy feladat vár a Zemplénhegysé- gi Erdőgazdaságra is, amely mintegy 4000 kataiztrális holdny' terület erdősítéséhez kezdett hozzá. Ennek során a szőlőföldek fölött erdős övezet'»' et létesítenek, s elsősorban a vidék jellegzetesen előre- u^ró hegyének, az 516 méter magas tok*'" Nagykooasznak a betelepítését tekintik központi feladatuknak^ DE GYÖNYÖRŰ ERDÖKOSZO- RÜK ÖVEZIK majd a Mád, Tály- lya, Tárcái, Tolcsva, Bodrogkeresz- túr, Olaszliszka hegyoldalain eile-* rülő szőlőföldeket is. A tolvaj hegyaljai rekonstrukcióval kapcsolatos erdősítést a bodrogkeresztúrj üzemegység végzi, amely a tervezető 4000 holdból eddig 1000 holdor* fejezte be a munkát. A földművelésügyi minisztérium 5 év alatt ősz-4 szesen 18 millió forintot fordít a híres borvidék erdősítésére. ÉS HOGY AZ A SOKMILLIÖ KIÜLTETETT csemete mind-mind íelnőjjön, sudár fenyőóriásokká, terebélyes bükkfákká erősödjék, ahhoz erdészeink szaktudásán, erdészeti dolgozóink szorgalmas munkáján kívül nekünk, az erdők szépségében gyönyörködő kirándulóké nak is hozzá kell járulnunk. Hozzá! ezzel az egyszerű, szép érzéssel »Szeressük az erdőt!« HEGYI JÓZSEF Országos jelentőségű ünnepség Ónodon Munkában a községi gazdasági felügyelők ' Az ónodi országgyűlés 250. évfordulója alkalmából június 16-án egésznapos ünnepséget i’endez a Hazafias Népfront Ónod községben. Az ünnepség programja: A vendégek érkezése — fogadása — gyülekezés a várban. 11 órakor a Himnusz eléneklése után Koval Pál a megyei Hazafias Népfront titkára az ünnepséget megnyitja, majd Komáromy József a (Miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatós rja ünnepi beszédben méltatja a nap jelentőségét. Az ünnepség előtt és után a helyi általános iskola növendékei adnak időszerű színvonalas műsort. A sportpályán: délután 2-^5-ig sportjátékok. A szabadtéri színpadon 5 órakor a helyi ■tűzoltó testület kultúrcsoportja szerepel „,A kibontott zászló” c. művel. 6 órakor a Diósgyőri Gépgyárak „Színvavölgyi” Művelődési-kör együttesének műsora: 1. Köszöntő. 2. Bárdos Lajos: 2 katona nóta. Voli István: Csillagos volt... (előadja az együttes vegyeskara), vezényel: Koltai Ferenc. 3. Varga Gyula: Ajkai leánytánc. (Táncolja az együttes leány tánckara, kíséri az együttes népi zenekara Lajkó Ferenc vezetésével. 4. Varga Imre: Tréfás legénytoborzó. Táncolja az együttes férfi tánckara. 5. Borsodi szvit. Előadja az együttes tánckara, énekkara és népizenekara. Vezényel: Koltai Ferenc. 6. Csokonai: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz. Előadja: Barcsik Tibor, az együttes tagjai. 7. Bárdos Lajos: Tréfás házasító. Ko- poszov fecske. Előadja az együttes vegyeskara. Vezényel: Koltai Ferenc. 8. Náfrázi: Pásztortánc. Előadják az együttes tánckarának szólistái. 9. Rábai—Gulyás: Szatmári táncok. Előadja az' együttes énekkara, tánckara és népizenekara. Az összekötő szöveget mondja és a műsort ismerteti Dolezsár Ferenc. A helybeli vezetőség meghívta az ünnepségre a budapesti Rákóczi tisztiiskola növendékeit is. Mindenkit szeretettel 'hív ez alkalommal, a rendezőség. Az eddigi előkészületek biztosítják azt, hogy a megjelentek jól érezzék magukat. Jó ételekről és italokról a MÉSZÖV és a helyi földművesszövetkezet gondoskodik. Szívből gratulálunk A pálinikási I. táró derék bányászai június 11-én reggel 8 órakor büszkén jelentették, hogy befejezték ezévii első féléves tervüket. Kiváló termelési eredményükhöz szívből gratulálunk, kívánjuk a pálinkáéi I táró hős bányászainak, továbbra is ilven nagy szorgalommal dolgozzanak, hogy népgazdaságunk. mielőbb kiheverje az ellen- forradalom okozta károkat. A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA: 18 órakor: Hétvégi kalauz. 18.06: Az ünneplő Ónodon. Riportösszeállítás. 18.16: A Miskolci Nemzeti Színház felépítéséért. 18.23: A magyar rádió tánczenekarának miskolci hangversenyéből. 1S.35: Beszélgetés műszaki értelmiségiekkel. 18.40: Hírek megyénkből. 18.45: Szív küldi szívnek szívesen. A forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletére a Földművelésügyi Minisztérium az egész országban munkába állította a községi gazdasági felügyelőket. Rendkívül nagyjelentőségű' intézkedés ez, amelytől mezőgazdaságunk korszerű fejlesztése tekintetében igen sokat vár a magyar társadalom. Most történik ugyanis először olyan kormányzati intézkedés, amely az egyénileg dolgozó parasztok szakmai támogatását tűzi ki hivatalosan is feladatul. Községeink dolgozó parasztjai eddig teljesen .magukra hagyatva, saját jó vagy rossz elgondolásaik szerint gazdálkodtak, hiszen a kevés létszámú szakemberekkel működő mezőgazdasági osztályoktól nem lehetett kívánni, hogy egyénekre kiterjedő tanácsokkal láthassák el a falvai dolgozó parasztjait. A most munkába állított gazda* sági felügyelők hatáskörébe általán ban 3—4 község tartozik, azok nagyságától függően. így lehetősé-» gük van arra, hogy egyénenként irányíthassák szakmai tanácsaikkal dolgozó parasztjainkat abban a te** kintetben, hogy minél belterjesebb, jövedelmezőbb gazdálkodást folytassanak. A megye legnagyobb járásában; a sátoraljaújhelyiben összesen 23 községi gazdasági felügyelői állást létesített a minisztérium. A kinevel zett gazdasági felügyelők már egy hónapja megkezdték működésüket! Az eddigi tapasztalatok azt igazolja;, hogy a községek dolgozó parasztjai szívesen fogadják szakmai irányításukat, tanácsaikat: Igen szép bizonysága ennek Tusnádi Pál gazdasági felügyelő példája, akinek a személyében egy! idősebb szakember került Mikó- háza. Rúd abányácska, Széphalom, Alsó- és Felsőregmec mezőgazdasági ügyeinek élére, s akit a dolgozó parasztok máris nagyon megszerették. Kitűnik ez abból is, hogy a Mikó- házán ősszel indítandó ezüstkalászos tanfolyamra, amelyet ő fog vezetni, már eddig is 30 gazda jelentkezett, s minden remény megvan rá, hogy ez a szám legalább a kétszeresére fog emelkedni. Érdekessége a szervezés alatt álló tanfolyamnak, hogy tananyagát, az előadások témakörét nem hivatalos útmutató alapján, hanem teljesen a gazdák kívánságainak, érdeklődési körének megfelelően állították! össze. Városi tanácstagok fogadóórái Június 15: Varga György Táncsics Tszi 17 órakor, Mezei Alajos Puskás Tivadaff u. iskola 17 órakor, Sabó Jenő József A* telep szabadban, (Rossz idő esetén a József A. úti iskola), 18 órakor. Klein Zoltán Borsodi Nyomda Kultúrterem 16 órakor« Benyák Béla Győri kapu 103. Fürst S4 pártszervezet 18 órakor. Kövér József Major u. 2. gazdakör 19 órakor. Kovács An- talné Szegvári, Rodostó u. sarok 17 órakor^ Június 16: Szegedi József ómassai ált^ isk. 14 órakor. Kormos György Major ui 2. Gazdakör 16 órakor. Obolányi László Sánc u. 15—17. Állatforg. Vállalat, ebédlő 17 órakor. Oláh Istvánná, Hock János uj 18 órakor. Június 17: Vicha József Zsolcai kapu 9j Akig. kultúrterem órakor. Féhéff Tibor Megyei Kórház kultúrterem 17 órakor. Sugár László Alsóhámori Halász-4 csárda 18 órakor. [utkÁvÁn... magyar hold vöröshere,' 800 öl köles, 200 öl takarmányrépa, egy hold ' kukorica. — Veszek még vagy 60 mázsa répaszeletet, szálastakarmányra és kukoricára is szükségem lesz. — Kevés a jószágod. BERZÉK. Sárgahasú dió-malacok gurulnak szét az ólból, mint feldöntött szakajtóból. Gurulnak, míg neki nem ütköznek a vályúnak. Elborítják. Hullámos-gyapjas hernyóvá változik a betonvályú. Hét kunkor farkával legyezgeti magát, míg jól nem lakik. Degeszhasú, tátiszájú pontyok csúsznak vissza az ólba, a szalma alá. Nemsokára már hortyog is a hét gonosz. Hátukon zizeg a száraz szalma, — ezer ördög hangja — szála. Az udvar végében, akácok homályában két tócsányi mészfolt lebeg, — kékesszürke magyar tehenek. Villás-füstös szarvuk — mészbehullott száraz ágak. Alkonyodik. Két vasderes csikó vias* kodik a rátelepedő árnyakkal, mint farkuk a legyekkel. Béres Gellért a kertben kapál. Huszonhárom éves. Kiszolgált katona. Szemöldöke bozótba búvik ’az orra fölött. Keménymarkú. Fogása nyomán rózsa fakad a lánykarokon. Nyúlánk, mint az árnyéka estefelé. Körülötte, a felcsatornázott 300 öles kertben, paprikapalánták csíkjai menetelnek be- lefelé az estébe. A kút kávájára telepszünk.- Ijedten összerezzen a víz lenn a mélyben, zöld szeme haragja leb- ben. Egymá&tól szipkázzuk a szót. Fiatal-ösztönösen tapogatózunk a gondolatok bakkanóiban, váratlan szógubancokban. Nem a bölcsesség bücsü- jében ringtunk, tapasztalatot pedig még nem sokat mázolt ránk a nagy realista piktor, az élet. Színecserélgető lányszemek szivárványában is el- tévelyedünk olykor, hát még egy 12 holdas, gazdaság dűlőt járó gondolat zegzugában. KISHŰGA, Erzsiké ott ül egy darabig velünk, figyeli a „nagyok” beszédét. Unalmasnak találja, elálmosodik, észre sem vesszük, amikor eltűnik mellőlünk. — Nagyobb motort keresek, amely könnyen elárasztja a kertet. Veszek szecskavágót is hozzá. — Most még csak kölcsönvágóval szecskázom. — Honnan tanultad a kertészkedést? Könyvből, innen-onnan tapasztalgatom. — A nagybátyád pedig okos kertész, nem segít? Beesteledett. A szomszéd kertjének kövér növényei feszülten hallgatnak. Egy kicsit lehajtják a fejüket, talán a hűs szél babrálgatja tarkójukat. — Öt hold földre kötöttem szerződést. Ebben két hold tavaszbükköny, egy őszi szöszös, egy vöröshere és egy hold fehérhere lesz. — Búzára és árpára vetettem őket. — Van tehát négy hold búzád és egy hold árpavetésed az öt hold szerződéses aprómagon kívül, s mindez összesen öt hold földön? — Mi az előnye a rávetésnek? — Dupla a termés. Amellett, mint ismeretes, a pillangósok fokozzák a talaj táperejét. Már későre jár. Silógödör ásítozik mellettünk. Fején lebillent zsúpkalap. — Harminchat köbméteres. Ha televágom, elég lesz a dereseknek, jut bőven a tehénnek is. — Mivel töltőd meg? Mert amit eddig felsoroltál, úgy gondolom, nem elegendő. NÉZ A HÁZTETŐ FÖLÖTT keresztül a határ felé. Szeme elé raportra járulnak a bevetett földek: egy hold árpa, egy hold silókukorica, egy Miért? Van egy anyadisznóm, három hí-{ i zónakvaló, hét malac, kicserélem az egyik tehe-{ i net, mert rossz tejelő. ,i — Mennyi jövedelmet vársz ősszel? i> Nem tudom. Befektettem hatezer forintot, i1 remélem, megtérül. fi — De fehérherét se nagyon vetnek ezen a i > vidéken, mégis megkockáztattad? Gellért! Gyertek már, igyatok egy kis te-11 jet. Lassan éjfél lesz. — Erzsi néni mosolyog l1 ránk, kezében a tejescsupor, ölelgeti a friss, me- (' leg tejet. (' Észre sem vettük, hogy a csűr gerincét meg-1 nyergelte az éjszaka. Már le sem száll róla haj-{' nalig. <1 — Erzsi néni, tessék már megnősíteni ezt a11 fiút. { Szégyenlősen elmosolyodik, mintha nem is a1 fiát nősülésre, hanem őt biztatnám a férjhezme-\ nésre. \ — Nem akar. Olyan kisfiú még. Mi lenne vele egy asszony mellett. , Nem tudom. Ezt már igazán nem tudom. J Azért én nem félteném. Bátor gyerek ez, a javá-\ hói. Elhatározása és tettei oly közel vannak egy-\ máshoz, mint egyik újjá a másikhoz. 4 Elgondolta merészen — megcsinálja biztosan, m VISSZABALLAG a kapuból. Kavicsok nyü- r szítenek. vinnyognak a lába alatt, mint parányit kőkutvák. Majd betanulnak a földbe és elhalt-f gatnak: milyen keményen lépked ez a. gazda. f ALEXA FERENCf
