Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-14 / 137. szám

esZAKMAGYASOftSZAG Péntek, 1957. június 14. Miskolc és Borsod dolgozói áldozatkészen támogatják a színház mielőbbi átépítését fiataljai 2500 forint ára téglajegy el adását vállalták. Molnár Imre főhad­nagy, a tisztiklub részéről felaján­lotta, hogy júniusban tartandó két előadásuk bevételének 50 százalékát a színház javára adják. Kondi Péter elvtárs nyugdíjas, aki jelenleg a párt megyebizottságán dolgozik, bejelentette, hogy tíz tégla- jegyet vásárol és vállalja a tégla- jegyek árusítását munkahelyén. Októberben a hozöngők, s az el­vetemült ellenforradalmi gyilko­sok azt mondták; »Aki magyar veiül}jb tart«. Most mi mondjuk: aki magyar, tartson velünk és segítsen abban, hogy a színházat mielőbb felépítsük, — mondotta Kondi elvtárs. A Semmelweis-kórház dolgozói is támogatják a színházépítést. A Hejő- csabai Mészmű dolgozóinak küldötte 500 téglajegy elhelyezését vállalta, s bejelentette, hogy művészeti csoport­juk két előadás teljes jövedelmét ajánlja fel e célra, ezenkívül meg­beszélik, milyen társadalmi munká­val járulhatnak hozzá a nemes cél­hoz. A Vámos Ilonka gimnázium KISZ-szervezetének küldötte 300 téglajegy eladását vállalta. Egerszegi Kálmán, a miskolci fűtőház moz­donyvezetője hangoztatta, hogy a fűtőház dolgozói akkor, amikor Kádár elvtárs azt mondta: helyt kell állni, — helytálltak. Most is helyt fognak állni színházi kul­túránk támogatásával. Mogyorósi Károly, a BMV dolgozói nevében ezer darab téglajegy eladá­sát vállalta. Klobuk István segéd­munkás, aki brigádvezető a színház- építésnél, brigádja nevében ígérte: minden erejükkel azon lesznek, hogy a színház mielőbb megnyíljék. A 31-es Autóközlekedési Vállalat ezer téglajegy, Nagy Károlyné _ diósgyőri tanácstag száz téglajegy eladásai vállalta. Nemes László, a Borsod- megyei Állami Építőipari Vállalat üzemei részéről kétezer téglajegv el­helyezésére tett felajánlásit, Kli'b^n András, a színházépítés ácsbrigádja nevében társadalmi munkát ajánlott fel és ígérte, hogy az építésnél a leg­jobb munkát végzi. Iván István elvtárs bejelentette, hogy a megyei Hazafias Népfront akciót indít az egész megyében a ne­mes cél érdekében. A megye vala­mennyi filmszínházában bevezetik a 20 filléres felárt. Boda László, a mis­kolci Cipészipari Szövetkezet dolgo­zóinak ígéretét tolmácsolta, hegy a színházépítés ügyét tehetségük sze­rint támogatják. Javasolta, hogy sporteseményeknél is vezessék be a 20 filléres felárat. A tiszalúci kultúr­otthon igazgatója bejelentette, hogy a kultúrotthonban és a támogatja gz akciót Az ország legkorszerűbb színháza lesz a miskolci lyj észöly Tibor elvtárs, a színház ' igazgatója többszöri felszólalá­sában mindenekelőtt a társulat há­lás köszönetét fejezte ki a párt- és állami szerveknek a gyűlés meg­rendezéséért, az akció felkarolásáért, majd részletes felvilágosításokat adott a feltett kérdésekre, milyen lesz az új színház, s hogyan segíti elő a téglajegyvásárlók áldozatkész­sége és a többi akció, beleszámítva a Miskolci Ünnepi Hetek jövedelmét, a színházátépítés meggyorsítását. Az újjáépülő színház Magyar- ország ezidő szerint legkorsze rübb színházépülete lesz, amely teljes kényelmet biztosít a szín­házlátogatók részére és meg­könnyíti a színtársulat munká­ját. Minden százezer téglajegy után egy darab éves bérletet sorsolnak ki az újjáépített színház legjobb helyeire. A tégla jegyeket nemsokára az utcán, s a trafikokban is meg lehet vásá­rolni, szervesen azonban a Kamara­színház helyiségében vásárolhatják az üzemek, vállalatok, stb. Bejelentette Mészöly igazgató azt is, hogy pályázatot írnak ki új magyar darabra és a pályanyertes müvei fogják megnyitni 1958 szeptem- herében az újjáépített színházat. Mráz Ferenc, a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója versenyre hívta ki Mészöly Tibort, a maga részéről 50 jegyet vásárol és ezer téglajegy elhelyezését vállalja. A színház igaz­gatója készséggel vállalta a versenyt. Magyar Sándor, a városi tanács terv­osztályának vezetője ismertette az átépííés programját. Az eddigi 2.5 millió állami támogatás augusztusig biztosítja az építés folyamatát, a ársadalmi úton összegyüjtemdő 2 millió pedig az év végéig elegendő, hogy aztán a jövő évre kiutalandó 3 millióval biztosithássák a színház szeptemberi megnyitásának lehető­ségét. Sínpár Ottó színésztársai nevé­ben köszönte meg az itt megnyilat­kozó lelkességet, maga részéről száz téglajegyet vásárol és ezer téglajegy eladását vállalja. A mindvégig lelkes hangulatban M lefolyt gyűlési bebizonyította,- hogy a miskolciak hagyományos színházszeretete nem lankadt, meg­hozza gyümölcsét. A LEVÉLTETVEK A GAZDÁL- KODÁS minden ágában mind a gyümölcsösben, mind a szántóföldi termelésben érzékeny károkat okoznak. Sok termelő védekezik is a kártevők ellen, azonban legtöbb­ször későn. Amíg nem látnak le- véltetűt, nem gondolnak a vesze­delemre. Gyümölcsöseinkben már az első levéltetvek megjelenésekor permetezzünk. Ha csak szórványo­san találunk levéltetveket, nem szükséges bepermeteznünk az egész gyümölcsöst, hanem csupán a tetű- íelepeket, úgynevezett vadászó per­metezéssel. Levéltetvek irtására gyümölcsfáinknál permetezzünk 0.1 százalékos nikotinnal. 100 .liter lágy vízhez adjunk 0.1 kilogramm niko­tint, s egy kilogramm káliszappant, amit előzőleg meleg vízben kell feloldani. A káli szappan helyett használhatunk 0.25 kilogramm Ma- vepont is. Nikotin hiányában per­metezzünk 0.6—0.8 százalékos »Hol­HÍREK Komoly peronoszpóra veszély! Tegnap reggel Sátoraljaújhely környékéről jelentették, hogy a szőlő­leveleken megjelentek a peronoszpóra által okozott olaj foltok, ami azt jelenti, hogyha nem kezdünk hozzá azonnal az ismételt permetezéshez és porozáshoz, veszélybe kerül a gazdagnak ígérkező idei szőlőtermés. Fel­hívjuk minden termelő figyelmét, hogy a peronoszpórakáf megakadályo­zása végett mielőbb kezdjen hozzá a permetezésihez és a porozáshoz! Kártevők a gyümölcsösben ló 10«-el. »Holló 10« használata tén két héten belül ne használjunk sem bordóit, sem mészkénlevet. A levéltetű szántóföldi növé­nyeink közül főként a cukor- és ta­karmányrépán, maghozórépán okoz jelentős károkat. Maghozórépánál nem ritka eset. hogy 1 mázsával csökken a maghozam, ipari répánál a károsodás 25—30 mázsa. A répa- levéltetű ellen eredményesen véde­kezhetünk 3 százalékos parathion tartalmú Vofatox-al. Katasztráli® holdankint 300 liter permedé szük­séges. Mivel a Wofatox emberre és állatra egyaránt igen veszedelme® méreg, a munkavédelmi szabályo­kat szigorúan be kell tartani. LLAMI ÉS CÉLGAZDASA- GAINKNAK, valamint termelőszö­vetkezeteknek, mint a múlt évben, ez évben is rendelkezésükre áll a Növényvédő Állomás. (VASS) a mezőgazdaságból A földművelésügyi miniszter uta­sításiban szabályozta a termelőszö­vetkezetek Zetor traktor vásárlá­sát, illétVe a korábban erre vonat­kozó utasítását módosította, * A legutóbbi értékelés szerint megyénk járásai közül a szikszói vezet második negyedévi adóterve teljesítésében. A járás május 31-ig 101.3 százalékra teljesítette adó­tervét. A szikszói járás után a me­zőkövesdi következik. 100.9 száza­lékkal, majd az ózdi 95.2 százalék­kal. Ezekkel szemben az edelényi járás csupán 76.3 százaléknál tart, a sátoraljaújhelyi pedig 72.4 szá­zaléknál. Az elmúlt dekádban az ertcsi, putnoki, mezőcsáti és a szik­szói járás ért el szép eredménye­ket, amennyiben a korábbi rang­soroláshoz képest előreléptek. * Az agrártudományi egyetem to­vábbképző intézete június 21. és 22-én a Keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben előadásos gya­korlati bemutatót és tapasztalat- cserét tart az állattenyésztési szak­emberek részére. A BOSSZÚ Belgrádban 1957 májas 20-án tárgyalások kezdődtek a magyar— jugoszláv állategészségügyi és a ha* tárvizek halászatára vonatkozó egyezmények megkötésére. A tár­gyalások igen barátságos légkörben zajlottak le. Az egyezmények ered­ményeképpen a fertőző állatbeteg­ségek elleni védekezés a legkorsze­rűbb elvek alkalmazásával való­sítható meg. Az állategészségügyi egyezmény lehetővé teszi mindkét fél részére, hogy a nagyobb gazda­sági kárt okozó fertőző betegségek leküzdése érdekében azonnal együt­tes erővel vegyék fel a küzdelmet. A halászati egyezmény módot nyújt a határvizek gazdaságos kihaszná­lására. Mindkét egyezmény lehető­séget nyújt továbbá arra, hogy a két ország messzemenően kicserél- *■ hesse tudományos tapasztalatait. A híres barcsi Vörös Csillag Tsz az újjáalakulás óta ezer holdon gazdálkodik 118 taggal. Legutóbb 135 darab üszőt vásároltak, mely­nek jelentős része vemhes. A vá­sárlást kilónként 3 forintos állami támogatással bonyolították le. Az ellenforradalom alatt szét­vert jól gazdálkodó fiukéi Kossuth Tsz helyén, mint már hírül adtuk, Új Élet néven új tsz alakult. Az új szövetkezet a kezdeti nehézségek ellenére szépen fejlődik. Eddig ál­latállományuk nem volt, most augusztus hónapra tervezik, hogy vásárolnak 10 db jól tejelő tehenet, amit tovább gyarapítanák a követ­kező hónapokban. A termelőszövet­kezet vezetősége előre gondosko­dott az állatállomány fejlesztés alapjáról, a jó takarmányról. A 167 holdas birtokból 69 holdon^ermesz- tenek takarmányt. határozott nyugalom hangján — áll­jon csak elém. Ne zavartassa magát. Tudom, hogy siet, s ezért nem áll sorba. Tessék csak ... No csak ezt kellett mondanom El­mondott mindennek. — A bácsi-kajával gúnyolódjék! Pi­szok csirkefogó! így akar nőt fogni magának? Menjen az Avasra és hagyjon engem békén, mert a bolt előtt vár a vőlegényem. Ha magához nyúl, akkor.;; Elhallgatott, mert a pult elé ért. S nem zavartatta magát. A többiek meg csak csodálkoztak, de nem szól­tak egy árva szót se. Megvettem az almát és indultam kifelé. Nem háborított fel épületes szidalma. Már el is felejtettem volna az egészet, de ő ott hadonászott egy ványadt alak előtt. Mikor meghal­lotta a lépteimet felém fordult. — Látod, Lajcsik ám? Ez az alak volt. Lásd el a baját a szemtelennek! Méghogy én.;; Ránéztem Lajcsire és a holmit tüntetőn áttettem a balkezembe. Egy lépést előre léptem. Lajcsi felnyö­gött ; — Mrnmit akar, kérem .:; — Semmit, csak megkötöm a cipő­fűzőmet — és úgy tettem, pedig a fűzőnek nem volt semmi baja. — No, hát ném mered? — nyivá- kolta a nő. — Még az üzletben sem hagy nyugton. Ott is megkör­nyékez! Mindig az ujjamat fogdosná a gazember. Állj bosszút értem, Laj­csi! A há, nyilait belém a felismerés. ■ Az én kedves kiszolgáló kis­asszonyom. Miért haragszik rám?' Mert most már soha többé nem fo­gom meg az ujját? Szegényke;;: — No? hát nem mered Lajcsik®?! — tört ki belőlem az ellemállha-1 táti an vidámság és otthagytam őket< harsány kacagással. i PATAKY DEZSŐ< A gyermekbetegségek D. H. Stott, a »Lancet« cimi£ goi orvosi szaklap májusi számiban megjelent cikkében beszámolt ar­ról, hogy megvizsgáltak 102 fejlő­désben visszamaradt gyermeket és megállapították, hogy szoros kap­csolat áll fenn az anya terhességi betegségei, vagy lelki válsága és a 3 éven aluli gyermek nemjárványos természetű megbetegedései közötti A cikkíró hangsúlyozta, hogy azok- nak a gyermekeknek a 76 százalé­ka, akiknek anyja a terhesség idfiie alatt beteg volt, ugyanabban a bs- tegségben szenvedett. A megvizs­gált gyermekeknek csak 28.6 száza­léka esett át ilyen betegségeken ab­ban az esetben, ha az anya a ter­hesség ideje alatt nem volt béleg, Tévedtem. Mellém állt valaki. Egy nő. Fiatal és roppant csinos. Nem, nem a sorba*áll, hanem mellém. Ha­talmas, hatszemélyes szatyor ja ván, az egész boltot elviszi. És melléin állt. Azt gondolja, meghatódom a fiatalságától, meg attól, hogy csinos. Olyan nincs kedves lady! De nézzék csak, hogyan játssza a tudatlant. Úgy tesz, mintha eltévedt volna az erdő­ben és nem tudná, hogy merre visz az út. Majd én megmutatom neki! De nem, tudom Túlságosan csinos. Pedig tudhatná, hogy itt az íratlan erkölcsi szabályok szerint sorba kell állni. Csak nézelődik, sündorög. Mér­ges vagyok rá nagyon. Ha azt mon­daná, hogy — »kérem, kedves fiatal­ember. engedjen előre; mert...« — én szívesen, kedvesen élőmbe enged­ném. De ő szemtelenül és dacosan hallgat. Miért nem hivatkozik az ud­variasságomra? A pénzem is oda­adnám neki egy meleg szagáért. Hallgat... Elém akar állni! Csak- azértse! Újabb perceket akar tőlem elrabolni. És mellettem áll, nem tud beállni a sorba, mint a többiek. Min­den asszony tudja a rendet, csak épp ő nem?! Idegesít, szörnyen idegesít. A kik előttem állnak azok is fi- gyelik. A hátam mögött is hal­lom a morgást. Talán tutyimutyi em­bernek tartanak, amiért nem zava­rom el magam mellől. Ha férfi lenne, rég kipenderítettem volna már az ajtón, de ... Közben lassan lépege­tünk előre. Még néhány lépés és en­gem is kiszolgálnak. Már csak két lépés. De kedves szomszédom most egy fél lépést elém lép. Tudtam, tud­tam, hogy ebben spekulált. Micsoda nő!? Olyan mérges vagyok, hogy el­önt az udvariasság. — Tessék, hölgyem — mondom a alatt. Kenyeret kértem, friss kenye- j rét. IV incs kérem, még nem kap- 1 tunk — nyáj ask odott és- kárörvendő mosoly torzította ajkát, i- Megzavarodtam kissé. Csak nem rí [ le rólam a tépelődés? Talán arcomra 1 van írva bánatom? S ez a nő min- _ dent tud rólam is, meg róla is? Le- . sütöttem a szemem. Aztán újra rá- . tekintettem. Még akikor is mosoly­gott. Olyan leplezetlenül, h >gy ne­[ kém beléviszketett a tenyerem. — Tessék parancsolni fonott kalá- ■ csőt, vagy bucit. , Megmakacsoltam magam. Nem ne- ; vetsz te mindjárt — gondoltam. És- szemtelen cinizmussal az arcába- kacagtam-. , — Kell a fenének! Csak egye meg • maga... kisasszony. És otthagytam. Átmentem egy má­- sik üzletbe. Itt mfcr volt kenyér. Át­• ugrottam* a zöldséges boltba is. Al­- mát kellett volna vennem. t No, itt várhatok eleget. Előttem a- sorban legalább tíz nő állt. Szent­- isten, megszabadulok-e ma? Még í nyiratkoznom is kellene. Idegesített i ez a várakozás. Már húsz perce, hogy i otthonról eljöttem. Tíz nő. Tíz külön- egyéniség, 'tíz külön ízlés. Egy nőre legalább három i arcét kell számita­- nőm, minden incidenst és vitát bele- 5 számítva. Jaj nekem! És hogy, mi- I lyen finnyásak ezek az asszonyok! i Hogy kukacoskodnak, válogatnak.- Az egyiknek karalábéból kicsi kell,- a másiknak picikét nagyobb. Ügye í nem fás ez a retek? Egyik asszony- : ság zöldséget kér. De hahó, álljunk . meg. nem azt hanem a másikat, ott­- ott, legalul. -Azért reménykedem. 5 Félóra múlva talán rám is sor kerül- i hét, Czinte mindennap megfordulok ^ a csemegeboltokban. Külö­nösképp egy boltba szeretek járni. A kiszolgálónő roppan t csinos. Szőke, szép babaarcú. Mikor meglát, moso­lyog. Ismer már a drága. A múltkor, már nem tudom mit vásároltam, ahogy a blokkért nyúltam, véletlenül —- esküszöm egészen véletlenül, min­den szándékosság nélkül — hozzá­értem az ujjához. Engem testének tüzesítő árama ütött meg. Ő elpirult a szőke fürtök alatt. Mikor az árut mentem kiváltani, már várt, felém nyújtotta a csomagot és erősen meg­szorította az ujjamat. Arcomba fu­tott a vér e vallomásra. Szeret..; nyilait belém az ébredő érzés öröme, s valami forróság fonódott rá a szí­vemre. S azóta mindennap bejárok, min­dennap vásárolok valamit. Akkor is, ha nincs rá szükségem. Szóval sok pénzembe kerül ő. De szívesen köl­tők rá. Csak azért, hogy megfoghas­sam egy röpke pillanatra asszonyos, ismerős meleg ujját s szemébe moso­lyogjak, ha mélyen elpirul. Már munkatársai is sejtik kapcso­latunkat, mert ha meglátnak, össze­dugják a fejüket, úgy susognak egy­másnak. S a minap, amikor kenyeret vásároltam, a kenyeres néni rejtel­mesen, megértőén és titokzatos arc­cal mosolygott rám. Beleborzongtam ebbe a mosolyba. És tegnap már nem fogtam meg az ujját. Ő az enyém Után nyúlt, de én félve, ijedten kap­tam el előle. S ma nem láttam ismerős moso­lyát, szőke fürtjeit, vágyébresztő alakját a pult mögött. Szomorúság remegett az üzletben s mintha könnyeztek volna a polcok. Sajnál­tam, sajnálom, hogy szét kellett tép­nem a kibontakozó érzést és minden illúziót. Nem tehettem másként.:: Egy idősebb asszony állt a helyén. Nem mentem oda, nem akartam fel­szakítani a friss sebet. A kenyeres Cénihez vánszorogtam az emlék súlya A uic^ci es a v^rogi ranacs veg- ^ rehajtóbizottságának rendezé­sében többszáz főnyi dolgozó részvé­telével szerdán lelkeshangulatú gyű­lésen tárgyalták meg az üzemek, vál­lalatok, intézmények szervezeteinek képviselői, társadalmi aktivái a száz­éves miskolci színházi épület átépí­tésének ügyét. Miért van szükség a társadalom áldozatkészségére? Kammel Lajosné elvtárs elnöki megnyitója után Deme László elv­társ, a megyei tanács vb. elnökhe­lyettese előadásában megemlékezett arról a hagyományos áldozatkészség­ről, amelyet a magyar színházi kul­túra felkarolásában Miskolc és a megye társadalma mindenkor tanú­sított. Ennek a hazafias áldozatkész­ségnek a borsodiak már a 18. század végétől kezdve sok tanujelét adták. Ismertette Deme elvtárs történelmi sorrendben, hogyan segítették a mis­kolciak a magyar színészet hőskorá­ban a nyelvünk megmentéséért har­coló színész-hősöket, milyen lelkes áldozatkészséget tanúsítottak az első magyar kőszínház megépítésekor, majd ennek leégése után a mostani, 1857. szeptember 3-án megnyílt szín­ház megépítéséért. Most, amikor a* ellenforradalom sok milliárdos gazdasági kártevése nehéz helyzet elé állította népi álla­munkat, s ezért a színházátépítés nem folyhatna az eredetileg tervezett ütemben, megint a társadalom áldozat- készségére van szükség, hogy az , ősi színházépület 1958 szeptem­berében megnyithassa kapuit, s ezzel megrövidítsük azt az időt, ami alatt a színtársulatnak át­meneti nehézségekkel kell meg­küzdenie. Ezért határozták el, hogy a Mis­edéi Ünnepi Hetek megrendezésével, églajegyek kibocsátásával biztosít­ják a szímházátépítés folyamatos­ságát. Ezért van szükség arra, hogy Borsod népe ismét megmutassa, logy a színházi kultúráért áldozatot ;ud hozni. Lelkes felajánlások C gymás után léptek a mikrofon ^ elé az üzemek, vállalatok, in- ézmények képviselői, hogy lelkes1 leiajánlásukkal bizonyítsák be: Mis­kolc és Borsod népe ma még lelke­sebben támogatja a színházi kuitú- *át, mint valaha.^Asztalos János, a papírgyár küldötte örömmel üdvö­zölte azt a gondolatot, hogy a szín- gázépítés javára a mozijegyek árá- íoz 20 fillért csapnak hozzá. Ö maga ;íz darab téglajegyet vásárol és vál- alja, hogy üzemében lelkesen propa­gálja a téglajegyek elhelyezését. A DIMÁVAG dolgozói nevében IC öcsi Emil elvtárs felajánlotta, logy ő és munkatársai két hónap alatt 5000 téglajegyet adnak el. Pl Lenin Konászati Müvek KISZ-

Next

/
Thumbnails
Contents