Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-12 / 135. szám

\

Vizsoly-környéki középparasztok

Világos magyarázat...

...azoknak az üzemeknek, amelyek nem értik magyarul, hogy mi a legfontosabb teendő... '

Ma: nagygyűlés a népkerti színpadon a színház átépítése ügyében

A

z abaujszántói járás Harnád- menti részén fekszik Vizsoly, Vilmány, Göncruszka, a hegy lábánál pedig Gönc. Jó termőföldjeik vannak. Itt terem a józamatú, híres gönci kajszibarack; a gönci tájfajta szarvasmarhát megyeszerte jól ismerik. A középparaszti gazdaságok száma, földterülete az egyéni gazdaságokon belül nagyobb, mint a járás más községeiben. A községek dolgozó parasztsága, ezen belül a középparasztok, helyeslik a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedéseit és úgy vélekednek róla, hogy azok az intézkedések a munkásság és parasztság érdekeinek egyaránt megfelelnek. Vizsolyban, ahol az egyéni termelők területének közel 80 százaléka van közép paraszt i kézben, nem tudják megérteni, hogy az illetékesek miért nem tárgyalják meg velük a falu politikai, gazdasági kérdéseit. Igazuk van. Ha ezekben a községekben közelebbről megvizsgáljuk a középparasztok helyzetét, azt tapasztaljuk, hogy a pártszervezetben középparasztot, de kisparasztot is csak elvétve találunk. Még manapság is előfordul Vizsolyban, hogy a jobbmódú középparasztokat „kis- kuláknak”, félkuláknak” nevezik. Ha észreveszik, hogy a párttitkár középparasztokkal beszélget, egyes párttagok megszólják, azt mondják: „kulákkal barátkozik”. Göncruszkán, Göncön különösen nagy az ellenszenv a szövetkezetekből kilépett középparasztok iránt.

Ennek a cikknek nem az a felarda* ta,, hogy a középparaszti bizalmatlanság okát teljes részleteiben elemezze. Arra korlátozódik, hogy a Vizsoly környékén megfigyelt észrevételt felfedje.

Azt meg lehet állapítani, hogy növekedett azoknak a középparaszti gazdaságoknak a száma, amelyek időleges munkaerőt alkalmaznak.

különösen, kapálásnál és majd az aratásnál, valamint a betakarításnál. Földjeik egy részét részesmü- velésre, vagy kishaszonbérbe adták. Miből adódik ez? A szabad gazdálkodás lehetőségeinek jobb kihasználásából, a belterjesség növekedéséből, nem utolsó sorban, hogy több középparaszti gazdaság a termelő- szövetkezetekből különböző okok miatt kilépett. Az kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termelésben a kötöttségek megszüntetése (kötelező beadás, kötelező kenyérgabona, ipari növények vetésének eltörlése, föld adás-vételének szabadabbá való tétele, stb.) az egyéni gazdaságok nagyobb támogatása, maga után vonja a középparasztoknál a magántulajdon, a spekulációs »szabad« kereskedelmi szemlélet növekedését, ami növeli a bérmunkások, falun a mezőgazdasági munkások és a középparasztok közötti ellentétet is. Ezzel találkoztunk a gyakorlatban Göncruszkán, amikor a termelőszövetkezetben bennmaradt szegény- és kis- parasztok azokat a középparasztokat okolják a nagyobb jövedelem el nem éréséért, akik a szövetkezetből kiléptek, földjeiket kivitték és annak egyrészét kishaszonbérletbe adták, vagy megművelésére ideiglenes munkaerőt alkalmaznak. Göncön, ahol az egyik termelőszövetkezet, amely többségben középparasztokból tevődött össze — feloszlott, s a szövetkezetben lévő mezőgazdasági munkások föld hiányában kénytelenek voltak a szövetkezetét otthagyni, különböző bérmunkát vállalnak. Köztük vannak olyanok, akik jelenleg középparasztokhoz járnak napszámba.

Wizsoly környékén a középparasz- v tok és a mezőgazdasági munkások közötti ellentétnek van ugyan bizonyos alapja, de lehet csökkenteni. ha mind a középparasztok, mind a kisparasztok, mezőgazdasági munkások megértik, hogy egymásra vannak utalva. A középparaszti gazdaságok egyrésze külterjes gazdálkodása mellett is kénytelen időszakonként bérmunkást alkalmazni. Ez a belterjességnél fokozódik. A mezőgazdasági munkások, a kevés földdel rendelkező kisparasztok kénytelenek bérmunkát vállalni, akár szocialista nagyüzemben, akár másutt. Az azonban tény, hogy a mezőgazdasági munkás, a kis- és középparaszt is nem az egyéni paraszti gazdaságban, hanem a termelőszövetkezeti gazdaságban találja meg legjobban a számítását.

Ha a szövetkezet jól gazdálkodik, a tagok jövedelme eléri, sőt meghaladja a középparaszti élet színvonalát. Ezt az egyéni gazdaságban nem lehet biztosítani. Az állam legjobb támogatása mellett is ennek vannak korlátái. Ezzel nem azt mondom, hogy az egyéni gazdaság fejlesztésének nincsenek lehetőségei, de mert ott van a kispárcella korlátja, minden lehetőséget kihasználni nem lehet, ez pedig annyit jelent, hogy a legjobb középparaszti gazdaság jövedelmezősége is korlátozva van.

A Vizsoly környéki községekben felvetődő kérdéseket röviden így lehetne összefoglalni:

Mem helyes a középparasztokat

1 * kulák, félkulák jelzővel illetni. Ez a múlt szektás-politika hibája volt, amikor a jobbmódú középparasztokat kuláknak minősítették. A párt ezt a hibát elítéli. Figyelembe kell venni, hogy a falu szocialista átépítését, amiről pártunk és államunk nem mondhat le, nem a középparasztok nélkül és ellenük akarjuk és fogjuk végrehajtani, hanem a középparasztokkal egyetértésben. Nem lehet elzárkózni attól, hogy a középparasztokat bevonjuk a falu politikai, gazdasági életébe.

VASZIL ISTVÁN (Folytatjuk.)

A Miskolci Ünnepi Hetek előkészítésére megmozdultak Miskolc társadalmának vezető szervei és élénk érdeklődés mutatkozik a

nagyközönség körében, amely szívügyévé tette a színházátépítés

meggyorsítását. A problémát társadalmi úton akarják megoldani és már eleve az áldozatkészség számos jele mutatkozik város» és megyeszerte.

A városi tanács és a megyei tanács végrehajtóbizottságának szervezésében ma, június 12-én este fél

7 órakor az átépítéssel kapcsolatos problémák megtárgyalására nagyszabású gyűlést tartanak a népkerti szabadtéri színpadon, a nagyüzemek, a párt, állami és társadalmi szervek, intézmények vezetőinek, társadalmi aktíváinak részvételével. A színházátépítés problémáját Deme László elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese ismerteti a gyűlés résztvevőivel. A gyűlést

filmvetítés követi.

Belépni csak meghívóval lehet:

Kulturális hírek

Burgonyatermésünk védelmében

Megyénk több községében is megjelent a burgonyabogár. Legelőször Tiszakeszin, majd Borsodivánkán, Cserépváralján, Cserépfalun, Borsodná- dasdon és Serényifalván akadtak rá a termelők. Minden termelőnek saját érdeke, de erre kötelezi a miniszteri utasítás is, hogy hetenkint egyszer vizsgálja át a paprika, paradicsom és a burgonyatáblákat. Azonkívül a községek által megjelölt napokon a nyár folyamán még három alkalommal társadalmi keresésben is részt kell venni minden kijelölt termelőnek. Az ilyen bogárkeresést a községi tanácsok szervezik, a mezőgazda- sági szakfelügyelő, wgy a helyi növényegészségügyi megbízottak irányításával. Ilyen kereséskor mindenki vigyen magával petroleumos vízzel töltött üveget, amibe a talált bogarakat, lárvákat és tojáscsomókat összegyűjtik.

Gyufásdobozba, vagy más papírba ne szedjük a bogarakat, mert abból szétmászhatnak és újabb fertőzést okoznak. Fertőzés esetén a legelső védekezési mód a bogarak, lárvák és tojáscsornók összeszedése és elpusztítása. Ha nagyobbmérvű fertőzés áll elő, úgy a termelő köteles_ a fertőzött területet beporozni. Porozószert díjmentesen kap á termelő a helyi tanácstól. A lárvák megjelenésekor a termelő minden esetben köteles a fertőző gócot és annak környékét beporozni és a fertőzést közölni a Növényvédő Állomással. (Telefon: Miskolc, 15-296.) V. L.

Milyen veszélyek fenyegetik takarmánynövényeinket

Most folyik legértékesebb takarmánynövényünk, a lucerna betakarítása. Ezzel kapcsolatban a gazdáknak nemcsak az a feladatuk, hogy idejében megszárítsák a lucernát és kazalba hordják, hanem a vártevők ellen is védekezni kell, ha ízt akarják, hogy a későbbi kaszálások is megfelelő mennyiségű széna és magtermést adjanak. A növényvédő állomás rovarmegfigyelései alapján különösen az idősebb lucernásokban számíthatunk a lucernabogár és a lucernaböde lárváinak kártételére. A kártétel nem szűnik meg a lucerna behordásával, mert a tarlón maradt lárvák tovább pusztítanak, lerágják a fiatal leveleket és hajtásokat;

Figyeljük tehát lucernátarlóinkat, 3 ha a két kártevő valamelyikével találkozunk, a lehető leggyorsabban porozzuk be az üres tarlót 8 kilogramm Agritox-szal, katasztrális holdankint. A porozást a késő délutáni, vagy esti órákban végezzük cl. Kisebb területen közönséges porozógéppel minden termelő elvégezheti, nagyobb területű gazdaságoknak azonban ajánlatos igénybe- venniök a növényvédő állomás nagyteljesítményű gépeit.

A rovarkártevők mellett a legártalmasabb és igen veszedelmes növényi kártevője lucernásainknak és lóheréseinknek az aranka, mely lóherénél a második, lucernásoknál a második és harmadik kaszálásoknál jelentkezik. Az aranka ellen a legjobb védekezés, ha telepítésnél arankamentes, ólomzárolt vetőmagot használunk. Minden óvatosság mellett még így is felütheti fejét az aránka. Mihelyt észrevesszük az arankás foltokat* azonnal pusztítsuk ki. Az irtást aszerint kell végrehajtani, hogy magot kötött-e már az aranka, vagy még virágzás előtt van. Magkötés előtt ássuk fel, vagy kapáljuk ki a megtámadott foltot és vessük be. Helyesebb eljárás, ha vegyi védekezést alkalmazunk. Használhatunk Kuskutánt, vagy sárgamérget. Kuskutánból 10 kilogrammot kell adnunk 100 liter vízhez, s ezzel a permetlével permetezzünk, úgy, hogy négyzetméterenkint 1 liter víz jusson. Sárgaméregből két kilogramm szükséges 100 liter vízhez. Mindkét szer megrendelhető a helyi földművesszövetkezet útján. Ha virágzás után van az aranka, kaszáljuk le, s az egész fertőzött területet szalmával, törekkel takarjuk le, s petróleummal leöntve, égessük fel.

Vass László

VÉKONY SÁNDOR: •

VJ EMBER I

ÚJ ÉLET ÚTON I

Megnyílt az élet előtte, "

— a tudás nyitott széles kaput —, I

Az apja sötétben bolyongott, «

ö a kapun át a fénybe, fut. •

A fényözönbeh minden tiszta, ;

értetté lesz a csak csodált, *

s a fényből kinyúl a setétbe, l

hogy oszlassa az éjszakát. ;

Tegnap setétje, fertős hályog . . "

foszlassz, mint szélfútt ködlepel ”

— mert egyre többen lépünk a fénybe,;

s a setét senkinek se kell. Megyei tanácstagok fogadóórái

Milyó István megyei tanácstag június 15-én 8 órakor Alsógagy községben.

Juhász Sándor megyei tanácstag június 16-án 20 órakor Mikóházán.

Németh Imre megyei tanácstag június 16-án 19 órakor Bocs községben tart fogadóórát.

Vámos Béla megyei tanácstag június 16-án 10 órától 12 óráig Hódos- csépány községben,

Baranyi István megyei tanácstag június 17-én Kenézlő községben tart fogadóórát.

Átjártak a határon — lebuktak

Egyes emberek szeretik a »tiltott fa gyümölcsét«, szeretik, amit nem szabad. A sátoraljaújhelyi járásban két asszony, Kecskés Árpádné láca- csékei és Ruzsinszki 1st vénné vily- vitányi lakosok olyat cselekedtek, amit bizony nem szabad, amit a törvény büntet. Több esetben titokban átjártak a határon. De »addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik«. Az ő »korsójuk« is eltört. Mindkettőjük ellen eljárás indult, a, rendőrség őrizetbe vette őket s többrendbeli tiltott határátlépés miatt átadják őket az ügyészségnek i

Országos grafikai kiállítás nyílik Miskolcon június 30-án

Miskolc az utóbbi évtizedekben jelentős szerepet töltött be a magyar képzőművészeti életben, amelynek egyik fontos bázisa volt az itt létesült művésztelep. A legutóbbi években a Képző- és Iparművészek Szövetségének borsod- megyei munkacsoportja a szocialista képzőművészeti kultúra fejlesztésében komoly eredményeket ért el, és művészeink a fővárosi és miskolci országos kiállításokon színvonalas műalkotásaikkal öregbítették Miskolc művészeti kultúrájának jó hírnevét.

A Miskolci Ünnepi .Hetek kulturális rendezvényeibe most lelkesen kapcsolódnak be képzőművészeink is a Déryné Kamaraszínház helyiségeiben június 30-án délben 12 órakor megnyíló országos grafikai kiállítás keretében. Ez a kiállítás 23 napig tart. A megyei munkacsoport tagjai felaiánlották egy-egy kiállítandó grafikai munkájukat a színházátépítés javára. Ezeket a műveket a színházi téglajegyek vá- sárlói közt sorsolják ki a tárlaton.

Az országos grafikai kiállítás egyik kiváló művészi eseménye lesz ' a Miskolci Ünnepi Heteknek,

»Segíts felépíteni színházunkat! Vásárolj téglajegyetl«

Ezek a falragaszok jelentek meg a napokban Miskolc város utcáin. A Miskolci Nemzeti Színház újjáépítésének elősegítésére alakult bizottság bocsátotta ki ezeket a felhívásokat. Az ötforintos téglajegyek vásárlásával bárki, nagyobb megerőltetés nélkül részese lehet a 100 éves miskolci színház újjáépítésének. A téglajegyek még e héten a nagyközönség elé kerülnek. *

AZ ELMÚLT héten a városi tanácson tartották meg a balettvizsgákat. A világhíres szovjet balett- iskolák nyomdokain haladva, balettiskoláink évről évre nívósabb vizsgákat tudnak rendezni. A vizsgázók legifjabbja 4, a legidősebbje 24 éves volt. A Táncoktatók Megyei Munkaközösségét dicséret illeti az e téren kifejtett eredményes munkájáért.

*

A MISKOLCI ÜNNEPI HETEK keretében megrendezésre kerülő

vezések érkeztek: XII. sz. Miskolci Általános Iskola, Vasutas Dolgozók Erkel Ferenc Művelődési Ház, ^VII. sz. Általános Iskola és a Győr-Sopron megyei Énekkar,

*

BEMUTATÓSZINPAD a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székhazában. Az egyre sokasodó öntevékeny művészeti csoportok legjobbjai számára ezentúl lehetőség lesz nagy nyilvános bemutatkozásra az SZMT színpadán. A bemutató színpadon elsőnek a Lenin Kohászati Művek színjátszói szerepeltek a »Doktor úr« című háromielvonásos vígjátékkal.

•

A ZENESZERZŐK és Szövegírók Alkotó Munkaközössége miskolci csoportja szerdán tartja összejöveteleit. Az újonnan megindult egészséges szellemű munka eredményeként a közeljövőben egész estét betöltő műsorral mutatkoznak be.

A megyei tanulmányi versenyről

A megye legjobb matematikus, ffcgalma- zó és helyesiró tanulói gyűltek össze Miskolcon folyó hó 9-én, hogy küzdjenek az értékes Helyezésekért. 250 izgalomtól csillogó szempár várta, hogy elhangozzék az első helyesírási készséget vizsgáló mondat, vagy felkerüljön a táblára az agyat komolyan igénybevevő számtanfeladat. Amíg a 10—14 éves gyermekek az egyenletek megoldásán törték komoly fejecskéjüket, vagy a szép magyar nyelv szavait rakták össze gördülékeny, értelmes mondatokká, addig a kísérő tanár nénik és bácsik a folyosókon és az udvaron tárgyalták a tanítási módszereket,

hogy leplezzék izgalmukat, amit „gyermekeik” versenyszereplése okozott mindany- nyiuknak.

A megyei versenyt egy széleskörű, több tízezer gyermeket felölelő háziverseny és egy járási „agypróba” előzött meg. Az innen győztesen kikerülő 2—3 legjobb tanuló vett részt a megyei szellemi tornán. Mindhárom versenycsoportban komoly feladatokat kellett megoldaniuk a jövő mérnökeinek, nyelvészeinek, vagy íróinak. A verseny szintjének megállapítasa végett bemutatunk egy számtanfeladatot, amelynek megoldására ezúton serkentjük felnőtt olvasóinkat. íme a feladat: Vonatunk 40 km óra sebességgel halad. A másik sínpáron szembejövő 75 méter hosszú szerelvény 3 másodperc alatt robog el mellettünk. Mekkora a sebessége?

A fogalmaizáson résztvevő tanulóknak sem volt könnyebb. A gondolatok értelmes és szép kifejezése sem kisebb feladat, mint a fenti számtanpélda megoldása. A VII—VIII. osztályos tanulók olyan riportot produkáltak 1-2 óra alatt egy korábbi emlékük alapján, hogy dicséretére válnék némely újságírónak is. Csákány önki Gizella VII. osztályos ózdi kislánynak a március 15-i ünnepélyről szóló kedves riportja megállná a helyét az újság hasábjain is. A lényeget mondja el, őszintén és szabatosan. Kár, hogy ke^/és a hely és nem közölhetjük a verseny egyik legsikerültebb írását.

A kis versenyzők megérdemlik, hogy megdicsérjük mindannyiukat, s a legjobbak neveit megörökítsük az újság hasábHelyesírásból: V. osztály. 1. Hazagh Agnes, Sárospatak (Tan. kepz.), 2, Berecz

András, Szerencs, 3. Szombati Márta Sárospatak (Zrínyi), 4. Majhert Erzsébet, Sárospatak (Esze Tamás).

VI. osztály: I. Szabó Judit, Alsózsolca, 2. Urhegyi Anna, Bánréve, 3. Tóth Márta, Tállya, 4. Juhos Piroska, Onga.

VII. osztály: 1. Hizsnyik Mária, Tállya, 2. Kisály Zsuzsa, Sárospatak (Esze Tamás), 3. Molnár Piroska, Varbó, 4. Hermann Brigitta, Sárospatak (Esze Tamás).

VIII. osztály: 1. Jankovszki Márta, Sátoraljaújhely (Leányiskola), 2. Szolga Irma, Felsözsolca, 3. Gesztelyi Éva, Szikszd 4. Győrfi Júlia, Gönc.

Fogalmazásból: V—VI. o. csoport: 1. Szabadi Borbála VI. o., Szendrő, 2. Ka- rajz Mária VI. o., Sárospatak (Esze Tamás), 3. Bükköny István VI. o., Mád, 4; Bolvári Katalin V. o., Sárospatak (Tan. képz.) . . ,

VII—VIII. osztály: 1. Csákány önki Gizella, Ózd, Bolyok, 2. Zalavári Margit VIII. o., Bánréve, 3. Batfalusi Eva VILI, o., Sárospatak (Zrínyi), 4. Bokor Valéria, Rudabánya.

Matematikából: V. osztály: 1. Fodor István Özd-Gyártelep, 2. Lovas Klara, K<** vácsvájás, 3. Vajas János# S2crcnc$# ^ Rossa Zoltán, Putnok. f

VI. osztály: X. Vattai Anna, Ozd-Gyár- telep, 2. Veres József, Ozd-Gyártelep, 3, Verdes Miklós, Tolcsva, 4. Sinkó Zsuzsanna, Sárospatak.

VII. osztály: 1. Olajos József, Ernőd, 2. Kuzma Magdolna, Rudabánya, 3. Cseh István, Borsodnádasd, 4,a díj. Babosak Ilona, Tiszalúc, IV/b díj. Beres Gyula, Felsőzsolía.

VIII. osztály: 1. Terényi József, Sátor* aljaújhely (Fiúiskola), 2. Jancsó Edit, Sárospatak n. sz. iskola, 3. Hirkó Zoltán, Ózd (Bartók úti), 4. Gyülvószi Tamas, Edelény.

A megyei tanács végrehajtóbizottsága jóvoltából 2000 forint értékű könyvjutalmat és körzöfelszerelést osztottunk ki a 40 legjobban szereplő tanulónak. A jutalmak között szerepel: Petőfi összes művei (díszes kivitel), Reymont: Parasztok című regénye és sok ifjúsági mű.

Merényi József megyéi tanulmányi felügyelői