Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-12 / 135. szám
Seerda, 1^57. június 12. £SZAKMAGYARORSZAG HOZZÁSZÓLÁS „A megyei báuyászaktíva után a sajószentpéteri bányász-pártszervezet teladatairól“ című cikkhez Az Északmagyarország május25-i ** számában a lenti cím alatt cikk jelent meg Sándor Lajos elv társ aláírásával. A cikk foglalkozik a bányász pártszervezetek előtt álló időszerű feladatokkal és megemlít néhány hiányosságot is. A többek között elégedetlenségét fejezi ki a munkaverseny .jelenlegi helyzete miatt, s ezért a bányász szakszervezeteket okolja. Cikkében a munkaidő kihasznátásá vál kapcsolatban is tesz bíráló, megjegyzéseket. Néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni ezekhez a .'kérdésekhez. Csak helyeselni lehet Sándor elvtárs és sok más dolgozó türelmetlenségét amiatt, hogy az egyes helyeken megindult újszerű versenymozgalom még mind a mai napig nem bontakozik ki széles méretekben. A tröszt szakszervezeti bizottsága már ez év első hónapjaiban felhívta az alsóbb szakszervezeti szerveket arra, f hogy foglalkozzanak a munkaversennyel. Igaz, sémát, receptet nem adtunk nekik, nem akartunk a múlt bürokratikus hibáiba esni. Az volt a véleményünk, hogy inkább a helyi adottságok, az egyes csapatok munka- körülményeinek figyelembevételével kell a versenyt kialakítani úgy, hogy az ne sértse egyetlen dolgozó igazság-' érzetét sem. Tagadhatatlan, hogy többet is tehettünk volna a verseny kibontakoztatása érdekében, azonban ebben a munkánkban maga a tröszt igazgatósága sem segített bennünket. A versenyt nem lehet kizárólag csak a lelkesedésre építeni, bár ez rendkívül fontos, de meg kell teremteni az anyagi érdekeltség alapját. A dolgozók tudni akarják milyen anyagi és erkölcsi megbecsülésben lesz részük, ha versenyeznek. Ennek meghatározása pedig nem rajtunk, hanem az illetékes felsőbb szerveken múlik. Addig is azonban, amíg ez xheg nem történik szükséges, hogy a pártszervezetek segítsék szakszervezeti szerveinket a munkaverseny új módszereinek kialakításában. "Rendkívül fontosnak tekintjük a gazdaságos termelés kérdésér. Azt tapasztaltuk, hogy a pártszervezetek is csak általánosságban foglalkoznak ezzel a feladattal. Nem kutatják például az önköltség csökkentésének -helyi- lehetőségeit, márpedig közismert dolog, hogy a széntermelés költségének' csökkentése kihat a közszükségleti cikkek árának alakulására is. A bányászatban az önköltséget 60—65 százalékban a bérhányad teszi ki. Ezért vigyázni kell, nehogy egyes gazdasági vezetők az önköltség csökkentését egyszerűen csak a bérek mechanikus csökkentésével akarják megoldani. A fprradalmi munkás-paraszt kormány ‘által biztosított felemelt bér a bányászok jogos bére, melynek megvédése szakszer vezeti szerveink elsőrendű feladata. Bányáinkban az önköltségcsökkentés főforrásai: emelni a közvetlenül termelésben résztvevők arányát, minimumra csökkenteni a kiszolgáló- személyzet és "z adminisztratív dolgozók létszámát. Másrészt takarékoskodni kell az anyaggal, meg kell szüntetnünk a bányáinkban tapasztalható pazarlásokat. A tröszt szakszervezeti bizottsága mozgalmat indított az összes elfekvő és hulladékanyagok összegyűjtésére. Brigádokat szerveznek a bányákban, am.Iyek a megtalált és feltárt anyagokat csoportokra osztják: azonnal felhasználható anyagokra, kisebb javítással felhasznált anyagokra és hulladékanyagokra. Ügy véljük, ezzel a munkával komoly segítséget adhatunk a szén- termelés önköltségének csökkentéséhez. Sándor elvtárs cikkében kifogásolja a szakszervezet álláspontját a nyolcórai munkaidő kérdésében. Mi továbbra is kitartunk eredeti álláspontunk mellett, mely szerint a bányába való ki- és beszállás tartozzon bele a nyolcórai munkaidőbe. Tévedés ne essék, mi nem a munkaidő jobb kihasználása ellen vagyunk, ellenkezőleg azt akarjuk, hogy fel- világosító munkánk nyomán dolgozóink megértsék: a közvetlen termelőmunkában eltöltött minden perc az ő érdeküket szolgálja, hiszen ha többet dolgoznak, több lesz a borítékban. A Szakszervezeti Világszövetség ^ a legutóbbi ülésén foglalkozott a munkaidő problémáival, 6Íkraszállt a munkaidő csökkentéséért. Rámutatott: a Szovjetunióban és a népi demokratikus államokban komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a nehéz fizikai munkát igénylő iparágakban csökkentsék a munkaidőt. A mi kormányzatunk is már korábban felvetette ezt a kérdést és ha az ellen- forradalom közbe nem jön, valószínű előbbre állnánk már ezen a téren. Már az 1949-es kollektív szerződésben is rögzítve volt, hogy a nyolcórai munkaidőbe be kell számítani a bányába való be- és kiszállási időt. Ezután jött a melegcsákány-váltási mozgalom, amelyet mi is támogattunk. Arról beszéltünk, hogy a 480 percet ki kell használni a munkahelyen. Ez köztudatba ment. Azonban nem lehet azt megengedni,- ami sok helyen megtörtént, hogy a nyolcórai munkaidőt 9, esetenként 9.5 órára meghosszabbították. Ez nem helyes, sőt tarthatatlan! A népgazdaság jelenlegi helyzetét figyelembevéve most nem tudunk munkaidőt csökkenteni. De legalább annyit tegyünk meg, hogy a nyolc- órába beletartozzon a munkahelyre való érkezés. Ez más iparban nem vetődik fel, mert természetes, hogy amikor a gyárkapun belép a‘ munkás, blokkol s ezután öltözködik át és áll nfbnkába. Hasonló a helyzet a munka befejezésekor is. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nálunk Borsodban, de más vidékeken is csak a bányászod 16—20 százaléka lakik a bányához közel. A bányászok zöme teherkocsikon érkezik, sokszor 30— 40—60 kilométeres távolságról. Legtöbbjük hajnalban 3—4 órakor kel és 17—18 órakor érkezik haza. Azt hiszem ez a tény elgondolkoztatja Sándor elvtársat is. Ezzel kapcsolatban a trösztnek, üzemi szerveinknek harcot kell indítaniok, hogy a ki- és beszálláson kívüli időt minden dolgozó produktív munkával töltse el igyekezzen minél magasabb teljesítményt elérni. Komoly feladat hárul az üzemek műszaki vezetőire is. Biz- tosítaniok kell a szükséges műszaki feltételeket, (jó levegő, csille és egyéb anyagok), hogy bányászaink eleget tegyenek hazafias kötelessé güknek és a munkaidőt minél eredményesebben kihasználják. j\ agy feladatok állnak a bányá' 1 szók előtt és ezek megvalósítása a különböző szervek jó együttműködését követeli. Nem túlzás, ha azt állítjuk: bányászaink munkája ma pozitív. Senki nem tagadhatja, hogy a bányászok munkája nagymértékben elősegí tette gazdasági * hely zetünk megszilárdulását. Bebizonyosodott, hogy bányászaink -továbbra is szilárd támaszai pártunknak és kormányunknak. ÁDÁM ISTVÁN a Borsodi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke E R d e i< e s Különös „támadás“ a Cölumbia-egyetemcn Az amerikai egyetemeken különleges „tavaszi játék-« jött divatba. A játék abból áll, hogy az egyetemi hallgatók éjszaka rohamot intéznek az egyetemi hallgatónők hálótermei ellen és csak akkor hagyják abba a »hadműveletet-«, ha a lányok kiszolgáltatják diszkrét fehérneműjüket. A napokban ilyen „bugyi-rohamot« intéztek a Columbia-egyetem női épülete ellen. Többszáz hallgató vett részt az éjszakai „bevetésben«, s a kivonuló rendőrséget kövekkel és göröngyökkel fogadták. A végén a rendőrségnek sikerült a diákokat szétkergetniök, s egyetlen előállítás sem történt. Ezt az amerikai egyetemeken, lábrakapott épületes szórakozást »Panintie Raid«-nak (bugyi rohamnak) nevezik. ,TU—104“-et? Mi hajtja a A világ különböző fővárosaiban már sokan megcsodálták a TU*~. 104-es szovjet léglökéses utasszál- Utó repülőóriást. Mindenkiben felvetődik a kérdés, vajon milyen lehet a gép hajtóműve, amely órán- ként ezer kilométeres sebességgel viszi a gépet A gépen azonban nem, látni motort, minthogy azt a szár- nyakba építették be. A napokban Moszkvában bemutatták a TU—104-et hajtó »AM—3« típusú motort. A motor meretei nem különlegesek, de. kapacitása • több mint 30.000 lóerő — felér egy erőmű teljesítményével Előnye, hogy egy lóerőnyi kapacitásra levés súly esik és olcsó üzemanyaggal, kerozinnal dolgozik. A program: 1000 könyv Az egyiptomi közoktatásügyi minisztérium kidolgozta és most valósítja meg az »ezer könyv programját«. A program szerint az egyiptomi kiadóknak állami támogatással 1000 könyvet kell kiadniok; a világirodalom klasszikusait, népszerű-tudományos müveket, stb. A könyveket arab nyelven, olcsó kiadványok formájában adják ki. Három nemzedék munkájának befejezése *\ A Grimm-testvérek főbb mint 100 évvel ezelőtt kezdték el a teljes német szótár összeállítását. Azonban csak az ABC hatodik betűjéig fejezték be munkájukat. Ez a hatalmas mű (a szótár 32— 33 kötetből fog állni) most befejezéséhez közeledik: »Nagy Grimm- Szótár« címmel a berlini Tudományos Akadémia adja ki. KISZ-háxat építenek a Kilián gimnázium udvarán A Kilián gimnázium KlSZ-szer- vezetének tagjai közös kirándulást rendeztek Tapolcára, ahol a Rákó- czi-í'a alatt értekezletet — vagy ahogyan ők mondták — parlamentet tartottak. A vezetőség beszámolt az eddig elért eredményekről, amelyek közül legjelentősebb a KISZ-ház felépítése terén tett előrehaladás. A gimnázium mögötti területen bányász-lakások épülnék és az ott dolgozó építőmunkások közül közel száz tagja van a KISZ- nek. A dolgozó és a tanuló kommunista ifjak között őszinte barátság jött létre. A tanulók elmondották, hogy szeretnének egy KISZ-házat építeni, a dolgozó fiátalok pedig megígérték, Hogy segítenek. Az építési anyagot is megszerezték. A gimnázium körüli építkezések során egy 12 lakásos pedagógus házat is építenek a jelenlegi igazgatói lakás helyén. A fiatalok kérésére az elbontott lakás anyagát átadják az építendő KISZ-ház céljá7 ra, s ami ezenkívül szükséges, azt megszerzi a fiatalság leleményessége, no meg a pedagógusok és a szülők szeretete, támogatása. A jövő tanév során tehát felépül a Kilián KISZ-isták háza. Ezután megbeszélték a jövő tanévi programot és örömtől csillogó szemekkel tervezgettek a közelgő lengyelországi táborozásra. Ugyanis a Kilián gimnáziumból a nyári vakáció idején 12 tanár és 20 KISZ- tag utazik táborozásra, hogy aztán tapasztalatokban gazdagodva, újult, friss erővel megkezdjék terveik megvalósítását, (bs.) Az wmerikai »Goodyear« társaság felfújható vagy összehajtható repülőgépet gyárt vászonból. Az együléses gép felfújható törzse felett helyezkedik el a szárny, a szárny mögött pedig a motor a légcsavarral. A géptörzs közönséges léggömbvászonból készül, a szárny és a vezérsík pedig gumírozott nylonszövetből. ' Repülés közben a szárny nem deformálódik, mert felső és alsó felületét meghatározott hosszúságú nylonszálak Felfújható repülőgép kötik össze. A törzsnek és a szárnynak megfelelő szilárdságot kölcsönöz a belső levegőnyomás. *A levegőnyomás kisebb mint a személygépkocsi tömlőjében lévő légnyomás. A szárny mögött csőkeretre szerelt kétütemű 30 lóerőst benzinmotor hajtja a gépet. A repülőgépnek nincs külön vezető-fülkéje, a pilóta a gép orrában elhelyezett ülésen foglal helyet. Leszállás után egyetlen ember kiengedheti a levegőt és öszszehajthatja a gépet. A motor, a légcsavar és a. motortartó keret any- nyira könnyű, hogy egy ember is fel tudja emelni. A futómű egyben a szétszedett gép tartozékainak szállítására is szolgál. A repülőgép né- hány perc alatt indu- hásra — kész állapotba hozható. A felfújható repülő- gép 180 méteres futás után a levegőbe emelkedik és 100 kilométer rés óránkénti sebességgel repül. Kormány- szerkezete a többi repülőgépekéhez hasonló, Ne mosakodjunk soha John B. Sailing amerikai hábonís rokkant most ünnepelte 111. születésnapját. Csodálóinak, akik megkérdezték: »Mit csinált, hogy a magas korban is ilyen gyönyörű szép a haja?«, — a következőket felelte: »Sohase mostam hajat!-« ::: !■ r~T VASRVDAK, ÁLL- VÁNYOK, gerendák, idegen'szemnek szokatlan összevisszaságban. Száll a frissen szitált homok, vödrök emelkednek és csúsznak a csigán, egyenesednek a falak és öreg, kikopott gödrei egymás után eltűnnek a vakolókanál nyomán. Az udvar fölött fából ácsolt, ideiglenes palló vezet át, pótolva a lebontott erkély-összekötő hidat. Kélhete kezdték el itt a munkát a miskolci kislakásépitö szövetkezet kőművesei. A nagy sürgés-forgás és a méretekről ítélve azt gondolhatnák, hogy a ktsZ. minden kőművese itt munkálkodik a Széchenyi utca 56. szám alatt. Annál is inkább, mert villámgyorsan befejezték az ódon homlokzatot, az utcái frontot és a belső munkát. Most már csak az udvari rész átalakítása folyik, de ezzel is hamarosan végeznek. Pedig 'mindössze négyen tették itt össze boszorkányos ügyességüket, jó szakmai tudásukat, szorgalmukat. Két szak- és két segédmunkás, akik nem sajnálnak munkaidő után is bentmaradni, hiszen munkájuk szezon-jellegű és hasonlóan a mezei emberekhez, nekik is ilyenkor kell — jó időben — megfogni a dolog végét Nem mintha a késő őszi és téli hidegek miatt nem lenne kedvük, hanem megfelelő felszerelés hiányában ilyenkor csak belső munkát tudnak végezni, olyan meg ritkán akad. A KIS BRIGÁD vezetője tulajdonképpen Budák József, de mindenki csak úgy hívja őket: a Hudák-Kiss brigád. 1951, a ktsz. megalakulása óta Hudák elvtárs tagja a szövetkezetnek. Mint az idős Stipula Ádám segédje, a mesterrel együtt lévett az új útra. Azóta már mennyi ház őrzi a kezenyom.át a miskolci járásban. Mert nem válogat. Ugyanúgy kimegy Perecesre, mint Lillafüredre, Hollósí::;::ks jy |f® Ifi ..... H Í Isi ül ül :ü ifi ii: üi ii r 233 Éiiüii Ü Hí iiiüüü ::: Ül í*: :j{ S, üi )' £ ül iii ül IZE r_r tetőre, vagy Miskolcra, a főutcára. Az a fő, hogy munka legyen. — Nagyon szereti a mesterségét? — Nevet, amikor ezt megkérdezem tőle. — Hogyne szeretném. Tizenhét éves korom óta ebben a szakmában dolgozom. Bármikor vehetné™ a cók-mókomat és új mesterséget tanulhatnék, hiszen még fiatalember vagyok, 1923-ban születtem. De miért, mikor ehhez húzok leginkább. Hát nem nagyszerű dolog, amikor az ember kezenflomán újjáépül valami? Van-e ennél sze)bb? Meg aztán itt van a szövetkezet — mondja tovább, amikor látja, hogy szólni akarok. — Dehogy hagynám ott. Hétven tagja van és egy- kettő >*vételével évek óta úgy élünk benne, mint egy összeforrott, szerető családban. Különösen, mióta Kovács elvtárs az elnökünk. Nem mintha kifogásunk lenne a régi ellen, sajnos, 6 beteg lett, ezért választottunk másikat, de Kovács elvtárs nem átall hajnalban sorbanállni a cementért és a főutcán sem szégyenli végigtolni a kubikostargoncát. Pedig elnök,... De ő nagyon jó vezető. Amikor kezdték, nagyon nehezen ment minden, mint általában az' új, nem volt még irodájuk sem, az akkori elnök 1 lakásán volt az adminisztráció. Kevés volt a felszerelés, lassan, csépienként, munka közben jöttek rá, hogy milyen jó dolog a „majdnem semmiből’> rentábilis, virágzó kis vállalatot teremteni. S ami a legnagyobb: anyagilag is mindenki meg legyen elégedve, mert jól keresnek. Talán az elnök fizetése a „legrosszabb<*’ a szakmunkások közül, mert függetlenített, s így csak kétezren felül keres valamivel. De ácskorában — ez a mestersége — jóval háromezren felül • keresett. A segédmunkások fizetése 1400—1600 forint. Igaz, meg is dolgoznak érte keményen. A Hudák-Kiss brigád tagjai a múlt hónapban is 264 munkaórát végeztek. A jó. anyagellátás lehetővé teszi, hogy any- nyit dolgozzanak, amennyit éppen akarnak. Volt idő, amikor anyaghiány miatt késlekedtél a munkával. Most néha csak a szállítás miatt késJ\ lékednek, különösen akkor, ha valami nagyon[ sürgősen kell. Nincsen gépkocsijuk és mivel a szállítások mérete nem olyan nagy, mint a nagyvállalatoké, meg kell elégedniük egy lovasfogattal. Ez bizony lassan kocog be Mályiból a téglával, vagy a cementgyárból a cementtel. Most EGÉSZEN BELEMELEGEDETT a mondanivalójába. N^m is lehet, de nem is kell vitatkoznom vele, tudom, hogy igazat mond. — Nem is beszélve Kiss szaktársamról, akivel négy éve dolgozom együtt. Fél szóból is értjük egymást. Már nagyon összeszoktunk. A munka hozott össze bennünket és ez a legjobb eszköz az igazi barátsághoz... Jól esik hallani ezeket a szavakat, jól esik tudni, hogy létezik olyan közösség, ahol az emberek így megbecsülik és szeretik egymást. Vajon mivel lehet ezt megmagyarázni? ezen is segíteni akarnak. A KÖZÖS ALAPON nyugvó munka itt már * meghozta a gyümölcsét. Sokan fordulnak hozzá-' juk, kőműveseiket, ácsaikat tetőfedőiket, műfaragóikat, lakatosaikat mindenfelé megbecsülik. A szocializmusnak ez a parányi kis magva] bizakodással tölti el azokat is, akik kívülről nézik e kis csoport életét. Én is szívből kívánok nekik további sikereket. URBAN NAGY ROZÁLIA Tűzjelzőkészülék a zsebben »Hogy mennyire szeretlek« — suttogta, magához szorítva az imádott nőt s ekkor sivítva megszólalt a tűzjelzőkészülék a nadrágzsebében. Hirtelen elengedte szerelmét, forró fejére csapta a tűzoltósisako.t és kirohant az éjszakába. A távolban vörös lángnyelvek törtek az ég felé. Tűz!« Ügye, úgy hangzik, akár egy Courts-Mah 1 er-regény és egy utópista elgondolás keveréke? Pedig Cuxhavenben ez már nem lehetetlen. A tűzoltókat ugyanis felszerelték körülbelül tenyérnyi nagyságú elektro-akusztákai készülékkel, amelyeket minden csatlakozóhoz hozzá lehet kapcsolni és kényelmesen elférnek a nadrágzsebben. A tűzoltóközpont az áramhálózatot használja fel riasztáshoz s ilyenkor a nadrágzsebben is megszólal a tűzjelzőkészülék. Egy osztrák világrekord Ausztria rnár évek óta vitatlanuí tartja a világrekordot a kis- él közepes jövedelmek megadóztatásában. A nagyobb jövedelmekre viszont kisebb adót vetnek ki, mint más kapitalista országokban. A kereseti adóhoz egész sor ugyancsak igen magas közvetett adó járul: forgalmi adó, fogyasztási adók, vámok, stb. 4 Még egy osztrák rekord 1956-ban 230.000 munka balesetet jegyeztek fel Ausztriában — ez 11.000-rel több, mint az előző esztendőben. — A munkabaleset^k, száma 1948 óta a következőképpen emelkedett: 1948- ban 113.000 1952-ben 181.000 1949- ben 135.000 1953-ban 186.000 1950- ben 153.000 1954-ben 202.000 1951- ben 176.000 1955-ben 219.000 1956-ban 230.000 A halálos kimenetelű munka- balesetek száma 1956-ban 1100-ra. emelkedett. Ez azt jelenti, hogy munkanaponként átlag négyeit vesztették életüket munkahalesetolc következtében. játszhassak. Ez a gyermek a férfiben« — ál-> Útja a cég. — Az asszonyok viszont már nagyon is felnőttek és jóindulatúan tűrik a gyermekek kedvteléseit4 kább »haziferjiaiaca« alakulnak át. »Valósággal áhítoznak árrá, hogy a mosógép mellé állhassanak vagy az automata takaréktűzhely mellett a szakácsot Egy háztartási gépeket árusító amerikai cég megállapította, hogy amióta mosógépek és automata takaréktűzhelyek vannak, az amerikai férfiak egyre inA férfi a konyhába való ...
