Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-05 / 129. szám

2

ÉSZAKMAGTARORSZAG

Szerda, 1957. június 5.

Az országgyűlés keddi ülése

Az országgyűlés kedden folytatta az 1957. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az 1957. évi népgazdasági terv együttes tár- ' gyalását.

Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschail Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke.

A diplomáciai páholyokban ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. (>

Az ülést Vassv Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, . majd bejelentette, hogy Nagy János képviselő interpellációt nyújtott be a kormányhoz a mezőgazdasági termények ‘felvásárlása tárgyában.

A vitában elsőnek Barcs Sándor képviselő a külügyi táré a költségvetéséhez szólt hozzá.

.— Ami a magyar külpolitikát illeti — mondotta — az a korábbi évek folyamán kialakult és jól bevált alapelvekre épül. Ezek az alapelvek: szoros barátság a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, részvétel a vi 1 ág-bókemozgalomban és a békés egymás mellett élés elve.

Ezután annak a megállapodásnak a jelentőségéről beszélt, amelyet a Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok helyzetérői hoztak létre és írtak alá a két állaim képviselői, majd így folytatta:

— A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése nemcsak rajtunk áll. Nyugodt lelkiism-erettel állapíthatjuk: meg, nem mi tehetünk arról, hogy egyes kapitalista államokkal megromlottak diplomáciai kapcsolataink. Az kétségtelen, hogy ezeknek az államoknak a vezető köreitől áthidalhatatlan szakadék választ el minket. Ezután arról beszélt Barcs Sándor, hogy érthetetlen, miért maradt távol az amerikai követség az amerikai hősök tiszteletére rendezett ünnepségünktől és miért nem képviseltette magát a 150 évvel ezelőtt született, halhatatlan amerikai poéta, Longfellow emléke előtt tisztelgő ünnepélyen.

A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar diplomácia az utóbbi hónapok alatt több állammal épített ki jóviszonyt, majd a következőket mondotta:

— Bármerre járt az ember az országban, vagy akár az ország határain túl, mindig visszatérő téma, vajon lesz-e háború, vajon megegyeznek-e a világ vezető nagyhatalmai?

.JSXLja jelekből arra következtetek, hogy nemi lesz háború és hogy az emberiségre hosszú, békés időszak vár. Ez a békés időszak azonban egyelőre nem a nyugalmas béke időszaka lesz és egy-kettőre nem is válik azzá. Hosszú és rögös lesz addig az út, bizonyára lesznek majd megtorpanások, kitérők és visszafordulások is. Mindezt persze nem azért mondom, mintha már nem lenne szükség a bókemozgalomra, éppen ellenkezőleg. A békemozgalom eddig ds élő, mindenütt ható és siettéto erő volt, s a jövő szerepe talán még fontosabb lesz.

A leszerelés problémájával foglalkozva, elmondotta, türelemre, igen sok türelemre és alighanem évekre lesz szükség, hogy a béke erői döntő győzelmet arathassanak. Van azonban valami, amivel nem várhatunk és ami mindennél sürgősebb és ez az atomrobbantási kísérletek megszüntetése.

Azok a burzsoá körök, melyek általában jó szemmel nézik a fegyverkezés politikáját, — hiszen a fegyvereket nem nekik kell elsütniök, a haszon viszont az ő markukat üti — kezdik felismerni, hogy az atom- és hidrogénboniba-robbantások hatása nem -válogatós. Nem tesz különbséget szervezet és szervezet, ember és ember, burzsoá és proletár között. Erre vezethető vissza, hogy a kapitalista közvéleményben egyre több hane követeli a robbantási kísérletek azonnali beszüntetését.

A tiltakozás hangja mindenütt növekszik. Ugyanakkor azonban meg kell látnunk azt is, hogy az imperialista -országok urait ez teljesen hidegen hagyja. Strucc módjára hvV anokba dugják fejüket és úgy folytatják . a. robbantási kísérleteket, mintha azok semmiféle veszéllyel ffiem járnának.

A Szovjetunió — hangoztatta — nemcsak a. maga, hanem a proletár- finternacionalizmus védelmében nyúlt az atombomba és a hidrogénubomba gyártásának eszközéhez. Ugyanakkor azonban a Szovjetunió vetette fel a robbantási kísérletek megtiltásának kérdését és a Szovjetunió harcol kö• yetkezétesen ennek érdekében.

Barcs Sándor ezután a külügyi bizottság nevében javasolta, hogy a magyar országgyűlés forduljon felhívással az Interparlamentáris Unióhoz, s a felhívás szövegét, mint hatá- íozati javaslatot az országgyűlés elé terjesztette.

Mélységesen áthatva attól a fele- ílősségtŐl — hangzik a felhívásban — amely a világ minden parlamentjére, s így ránk is hárul, javasoljuk, hogy az Interparlamentáris Unió foglaljon állást a nukleáris robbantási kísérletek ^betiltása ügyében* s ennek

egészségügyi miniszter megállapította: A szocializmus útjára tért magyar nép egészségügyi viszonyai állandóan javulnak és a még meglévő sok nehézség és hiányosság ellenére is egyre kedvezőbben alakulnak.

Beszélt az októberi ellenforradalmi események okozta károkról, s többek között megállapította, hogy mintegy hatszáz orvos hagyta el az országot.

Az egészségügyi tárca 1957. évi költségvetése kapcsán hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben nyilvánvaló nagy eredmény és komoly áldozat az egészségügyi minisztériumhoz tartozó központi és helyi szervek költség- vetésének hozzávetőleg háromszáz- millió forinttal, létszámának pedig körülbelül négyezer fővel való emelése.

A miniszter bejelentette, hogy az elmúlt év júliusától az év végéig csaknem hatezerrel emelkedik a kórházak, klinikák ágylétszáma. Kitért a tuberkulózis elleni küzdelemre is és megállapította, hogy ebben az elmúlt évek során igen kiemelkedő eredményeket értünk él.

A továbbiakban elmondotta azt is. hogy a rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével javítják a betegellátás színvonalát is, majd végezetül a közegészségügy.— járványügy fejlesztésével foglalkozott.

Az egészségügyi miniszter hozzászólása után Harustyák József országgyűlési képviselő szólt a vegyipar helyzetéről.

Többed között elmondotta: — a Magyar Népköztársaság nem használta ki azt a hatalmas szellemi tőkét, amellyel . a magyar gyógyszer- vegyészeti kutatók, szakemberek, szakmunkások rendelkeznek, s amellyel a múltban gyógyszeriparunknak világhírnevet tudtak szerezni. A gyógyszeripar fejlődésének nagy akadálya, hogy a berendezései elavultak, kiöregedettek.

A hároméves terv keretében feltétlenül biztosítani kell azokat a beruházási összegeket is, amelyek leromlott gyógyszeriparunk korszerűsítését szolgálják.

Ezután Szomszéd László ország- gyűlési képviselő szólt a bányászat költségvetéséhez. A beruházásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet a bányászlakás építési terv megvalósításának fontosságára, mert a szénbányászat jelenleg évente hatvan- hetven millió forintot költ munkás- szállításra, s ez a kiadás a lakásépítéssel arányosan csökken.

Petrovics Jánosné, a könnyűipari tárca költségvetésével foglalkozott.

Elmondotta, hogy a könnyűiparnak az idén 13 milliárd 205 millió forint forgalmi adóból származó akkumulációt és 230 millió forint további nyereséget kell biztosítani a népgazdaság számára.

Blaha Béla a munkaügyi minisztérium költségvetéséhez szólva, foglalkozott a minisztérium feladataival. A nyugdíjasok ellátására ebben az évben mintegy négyszáz millió forinttal több jut, mint tavaly.

A nyugdíjtörvény módosításának kérdése is előtérbe került. Nem jut kifejezésre a munkában eltöltött idő, ezért javasolja az új nyugdíj- törvény kidolgozását. További jelentős feladat az új munkatörvény megalkotása. A költségvetést elfogadta.

Ezzel az országgyűlés keddi ülése véget ért. Szerdán délelőtt tíz órakor folytatják a költségvetés és a népgazdasági terv vitáját. (MTI)

Tanácstagok választóik között

HORGÁSZ SZERENCSE

Nyolckilós fogassüllőt fogtak a mályi tóban

A meleg idő beköszöntével egyre több horgász keresi fel a borsodi vizeket. Az Északmagyarországi Horgászegyesületbe az utóbbi hetekben csaknem 450 új tag, köztük ötven fiatal kérte felvételét. így a még soronlévő jelentkezőkkel több mint kétezer borsodi horgász hódol majd az idén kedvelt sportjának. A 13 ezer hold horgászterületet magáénak valló egyesület már második éve lelkiismeretes »-halasztási^ programot bonyolít le, hogy minél több leendő zsákmánnyal gazdagítsa a vizeket. így másfél év alatt — a többi között — ötven q ponty ivadékot, több mint ötven süllőfészket, csaknem húsz mázsa ivócsukát helyezett el a befrsodi vizekben. Az ősszel pedig 150 mázsa pontyivadék telepítését tervezik.

A tilalom alatt nem álló halakból már kisebb-nagyobb horgászszerencséről is számot adhatnak. A mályi tóban naponként több horgásznak akad 4—5 kilogrammos süllő a horgára. Az idei legjobb fogást eddig Csorba Béla miskolci autószerelő érte el: 7 kiló nyolcvan dekás fogas süllővel. A másik nem mindennapi esetet hillafüre.dről jelentették,

ahol az egyik szerencsés horgász négy kilogrammes sebes pisztrángot ejtett.

A horgászélet élénksége tükröződik a kereskedelmi forgalomban is: az utóbbi két hét alatt a miskolci sportüzletek mintegy harmincezer forintot forgalmaztak horgászati cikkekből.

Miskolc város és a kerületek tanácstagjai június 5-től 30-ig beszámolót tartanak a választóik előtt. Ez az első alkalom, amikor a város dolgozói az ellenforradalom óta találkoznak képviselőikkel, akiket annakidején megválasztottak.

A tanácstagi beszámolókon minden tanácstag a maga területén értékelni fogja az elleni orradalmi eseményeket, a választópolgárok magatartását, helytállását. A beszámolók között szerepel az országgyűlés legutóbbi anyaga, közösen ezt is megvitatják, hogy a tisztánlátás meggy őrsül jón. Az 1957-es évi városfejlesztési terv is szerepel a beszámolókban. Bár szerény ez a terv és a beruházási összeg, de úgy gondoljuk, hogy a legszükségesebbre elegendő. A tanácstagok elmondják saját munkájuk eredményeit a

legutóbbi időben tett tevékenységükről. ' y

Nagy a rlentősége a tanácstagi beszámolóknak, hiszen több mint egy féléve, hogy a tanácstagok nem találkoztak választóikkal. Még normális időkben is egy félév alatt sok esemény történik, mert nap mint nap adódnak problémák a választópolgárok között.

A tanácstagi beszámolók fontosságára a kerületi pártszervezetek is felfigyeltek és a városi pártbizottsággal karöltve minden segítséget megadnak, hogy a beszámolók sikeresek legyenek. Ebből a nemes munkából kiveszik részüket a Hazafias Népfront városi bizottságának vezetői és aktívái.

Az egyes tanácstagok beszámolójának időpontjáról az Észak-ma- gyarországban rendszeresen tájékoztatjuk a város dolgozóit.

Erőt és egészséget

Legyesbénye déli és nyugati oldalán húzódik a »Gillip«-patak 5 kilométer hosszúságban. A patakot a 30-as években építették — robot- pénzen. Nem azért építették, hogy a dolgozó parasztoknak jó legyen, hanem hogy a földbirtokosok földjéről levezessék a talajvizet.

A napokban mintegy 30 kubikos jelent meg itt. hogy kitisztítsák a csatornát. A Miskolci Vízügyi Igazgatóság lelkes munkás serege tevékenykedik itt, hogy még az őszi esőzések előtt befejezzék a munkát.

Nehéz a kubikosok munkája. De ezek a napbarnított arcú emberek még a hideg csípős széltől sem félnek, félmeztelen dolgoznak. A 8-11

tagú csoportok — bámul útiaméit ó munkát végeznek. Eredményeik ír erről tanúskodnak. Szennán József 11 tagú brigádja májusban győztesen került ki a versenyből. Á jó munkáért a szép fizetés sem marad el, 1600 forinton felül keresnek.

A múltban a kubikosok is azok közé tartoztak, akik gyalog rótták az ország útjait, talicskájukat tolva. Szálláshelyük az ég alatt volt, munkájuk csak ritkán akadt. Ma megbecsült emberek lettek ők is. Védőruhát kapnak, gumicsizmát» Kívánunk nekik sok erőt és egészséget.

SZŰCS JÁNOS

Legyesbénye

Tavaszi fásítás Észak-Borsodban

Egy korábban megjelent kormányrendelet értelmében ezen a tavaszon erdőgazdaságaink korlátlan mennyiségben ingyenes facsemetékkel látták el a községeket, termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat.

Ennek alapján a Zemplénhegysé- gi Erdőgazdaság területén koratavasz óta nagyarányú fásítási mozgalom indult, s azt a közelmúltban fejezték be. A fásítás során összesen 610 ezer darab facsemetét osztott ki a gazdaság az igénylők között, mintegy 200 ezer forint értékben. Különösen a fában szegény bodrogközi községek dolgozó parasztjai igényeltek nagyon sok csemetét a legelők, útszélek fásítására, földjeik szegélyezésére.

Az erdőgazdaság ezenkívül 200

katasztrális holdon ugyancsak tel-* jesen ingyen közületi fásítást vég-* zett. így például a sárospataki Alsóhatárban 25, Zemplénagárdon 10 holdon, továbbá Révleányvár, Ti- szakarád, Pácin, Bodroghalom, Vajdácska községekben szintén 5—10 holdon létesített erdőt, akácost, nyárfást az erdőgazdaság. A Her- nád völgyében Vizsoly határában, a szerencsi járás területén pedig Taktaharkányban ültettek el sok- sokezer facsemetét ezen a tavgszon.- Fajták szerint lombcsemetéből 577 ezer, fenyőfélékből 9 ezer, suti ángból 24 ezer darabot ültettek el Észak-Borso‘dban a nagyarányú tavaszi fásítási munkálatok során. Az időjárás rendkívül kedvező volt a fásításra, s ennek tulajdfemtható, hogy az elültetett csemeték már mindenütt gyönyörűen díszlenek.

KÜLFÖLDI HIRLK

Egy balesetért 12 ezer forint

A gépállomások megkezdték a cséplési munkacsapatok tagjainak szerződtetését. Ezzel egyidejűleg a múlt évhez hasonlóan az Állami Biztosító a munkacsapat tagjai között önkéntes balesetbiztosítási akciót indított. A biztosítás dija a cséplés időtartamára, illetve 6 hónapra csupán 24 forint. A balesettől függően az Állami Biztosító több ezer forintos segélyben részesíti a balesetet szenvedettét. A múlt évben -egyebek között Hamvai Lajos tiszakarádi lakosnak, akinek a cséplőgép levágta egyik lábát, az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatósága 12.000 forint kártérítést fizetett ki.

BÉCS. Közzétették az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának határozatát, amely élesen tiltakozik az osztrák kormány ama terve ellen, hogy az osztrák államszerződés rendelkezéseinek félremagyarázásával és megszegésével körülbelül 2 milliárd »íillingben üzemeket és más vagyontárgyakat adjanak vissza nyugatnémet tőkéseknek.

BIELEFELD. A Bibliát eddig 1.108 nyelvre fordították részben vagy teljesen. A németországi evangélikus egyház Bielefeldben megjelenő közlönye szerint a teljes Bibliát 210 nyelven adták ki, az új testamentumot külön kiadványként 270 nyelven ás a Biblia egyes könyveit 628 nyelven.

LAKEPLACID. Dr. Alfred Strauss chicagói sebészfőorvos a sebészek nemzetközi kollégiumának newyorki tagozata előtt beszámolt arról, hogy új módszert kísérletezett ki, amely az állatokat immunizálja a rák ellen és reméli, hogy ezt az eljárást alkalmazni lehet az emberi megbetegedésnél is. Mint kifejtette, a kísérletekből megállapította, hogy a rákos daganat befecskendezése után a rák előbb kifejlődik, majd gyorsan visszafejlődik, végül teljesen felszívódik és az állatot egészen immunissá teszi a test bármelv részében való későbbi szövetátültetéssel szemben. Úgy véli, hogy az állat teste „ismeretlen tényezőt” termel, a mély megtámadja a rákot. Strauss szerint valószínű, a bőrsejtek termelik ki az ellenanyagot;

MOSZKVA. Mint a TASZSZ jelenti, Moszkvában megnyitotta kapuit az országos mezőgazdasági és ipari kiállítás. A megnyitó ünneosé gen N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz ponti Bizottságának első titkára mondott beszédet.

JERUZSÁLEM. A Reuter iroda tu dósítójának jelentése szerint Ben Gu- rion izraeli miniszterelnök koalíciós kormányát a bukás veszélye fenve geti az ’»Eisenhower-doktrina« elfogadása miatt; A koalíció két baloldali pártja a Mápam és az Ahduth Haavoda ellenzi az Eisenhower-dok- trina elfogadását. A Knesszet, az izraeli parlament hétfőn kezdi meg a vitát az Eisenhower-doktrinát. elfogadó május 22-én kiadott kormány- nyilatkozati'ól, s ha az említett két párt a kormány §llen szavaz, Ben Gurionnak le kell mondania;

PEKING. Nagaszakiban ünnepélyesen lerakták annak a kórháznak az alapkövét, amelyet rádióaktiv kisugárzás okozta betegségek gyógyítására építenek. A kórház megépítése 116 millió yenbe kerül. Az összeget főleg képeslevelezőlapok eladásából fogják előteremteni.

HA

VENNI,

ELADNI,

CSERÉLNI

HIRDESSEN

az ÉSZAftMAGYARöRSZAGBAN

Apróhirdetés 10 szóig hétköznap 11 | forint (első szó vastaggal szedve). Minden további szó 1 forint. Va- ! sárnap duplája. — Hirdetés szövegoldalon keretben, hasábonként m/m-ként 2.50 forint, vasárnap 3 forint. — Fizetett közlemények (ke-, rétnélküll gyászjelentés hírek között, orvosi hír, házassági, eljegyzési és más hírek soronként hétköznap 6, vasárnap 12 forint). —* Gyászjelentés keretben hétköznap m/m-ként 3. vasárnap 6 forint.

érdekében soronkövetkező plenáris ' ülésén tűzze napirendre ezt a kér- ; dést.

Barcs Sándor végül a külügyi tárca költségvetését elfogadta.

Balogh József országgyűlési képviselő a honvédelmi tárca költségvetéséhez szólt hozzá.

Többek között elmondotta:

Népünk számára a hadsereg fenntartása és fejlesztése nem reprezen- ' tatív dolog, hanem létérdek, békénk, biztonságunk és fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. Ha az imperialisták továbbra is fplytatják — már pedig egyelőre minden jel arra mutat, hogy folytatják — háborús készülődéseiket, feltétlenül szükséges, hogy a következő években, sőt már a jövő évben, lényegesen nagyobb figyelmet fordítsunk a honvédelemre és lehetőségeinkhez képest biztosítsuk mindazokat az anyagi eszközöket, amelyek egy korszerűen felszerelt hadsereg számára szükségesek.

Gácsi Miklós országgyűlési képviselő, a kohó- és gépipari minisztérium tervéhez, illetve költségvetéséhez szólt hozzá. Bevezetőben a belső tartalékok feltárásával foglalkozott, felsorolta, hogy milyen lehetőségeket lát a további előrehaladásra. Javasolta például az ércbányászat tervének emelését húszezer tonnával. Foglalkozott külkereskedelmi szerveink munkájában megmutatkozó hiányosságokkal. Javasolta, hogy legalább két évenkint rendezzenek országos kohászati konferenciát.

Majd a szakkáderképzéssel foglalkozott. , V,

— Engedje meg a tisztelt Ország- gyűlés — fejezte be szavait —, hogy erről a helyről is sürgessem a munkaverseny visszaállítását. Az egészséges munkaversenymozgalom igen fontos az ányagtakarékosság, a se- lejtcsökkentés és az önköltségcsökkentés érdekében is.

Ezután Balogh Lajos országgyűlési képviselő szólalt fel a vitában. Majd Czéh József, a külkereskedelmi minisztérium költségvetéséhez szólt hozzá. A következő felszólaló Incze Jenő külkereskedelmi miniszter volt.

Incze Jenő megállapította, hogy külkereskedelmi politikánk — úgy mint a múltban — továbbra is a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokon nyugszik. Beszámolt a külföldi államokkal folytatott kereskedelmi államközi tárgyalásokról.

A továbbiakban a külkereskedelem és az ipar kapcsolatával foglalkozott.

Befejezésül az 1958-as év külkereskedelmi előkészítésével kapcsolatos kérdésekről beszélt.

A déli szünet után dr. Szabó Miklós szólt az egészségügyi tárca költségvetéséhez.

Dr. Doleschail Frigyes egészség- ügyi miniszter szólalt fel ezután. Először statisztikai adatokkal jellemezte az ország egészségügyi helyzetét.

Több adat felsorolása után az