Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-29 / 150. szám
w .1 0 Világ proletárjai egyesüljetek ! fsaammmg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA XIII. évfolyam 150. szám Ára 50 fillér 1957 június 29, szombat Érettségiző parasztlányok között B Ű Z AVI RAG Ä munkásmozgalom mártírjainak emlékművet emelnek Miskolcon Heti rádióműsor A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja Csütörtökön délután került sor a pártértekezlet második napi- rendi pontjára, a szervezeti szabályzatra vonatkozó javaslat beterjesztésére. Előadó Marosán György elvtárs volt Az alábbiakban röviden ismertetjük a beszámolót Marosán György elvtárs beszéde — Szervezeti szabályzatunknak — kezdte beszédét Marosán elvtárs — úgy kell meghatároznia a párt működésének szabályait, hogy megtartásuk biztosítsa a pártoan az akarat és cselekvés egységét, tükrözze a párt életében beállt változásokat. Az MSZMP öröksége a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártja forradalmi tetteinek, a kommunista párt megalakulása előtti munkásmozgalom hagyományainak, örököse a munkásegységnek, amely az MDP megalakulásával az egységes pártban öltött testet. _ Nagy gondot kell tehát fordítanunk arra, hogy bizalamteljes viszonyt teremtsünk a párt sorain kívül maradt, összes becsületes, volt MDP tagokkal, beleértve a volt szociáldemokrata elvtársakat is. — A Központi Bizottság javasolja, hogy pártunkat Magyar Szocialista Munkáspártnak nevezzük, mert ez az elnevezés alkalmas annak kifejezésére, hogy az MSZMP ugyanazt a munkásegységet testesíti meg, amelyet az MDP megteremtett. — Az MDP feloszlatása, a párt erőinek legkritikusabb időpontban való dezorganizálását, végső fokon a munkásosztály forradalmi pártjának likvidálását jelentette. Sajnos, azok az erők — mért voltak ilyenek' —, amelyek a feloszlatás ellen küzdöttek, nem tudták ezt megakadályozni. — A Központi Bizottság világosan látja a régi vezetés által elkövetett szektás, dogmatikus hibákat, s azok következményeit és harcol azok ellen, de elismeri az MDP 12 esztendős munkájának nagy eredményeit, megvédi azt a szocializmus ellenségeivel, rágalmazóival szemben. Marosán elvtárs ezután a párt vezető szerepéről beszélt. Rámutatott, hogy a párt vezetőszerepét sokhelyütt rosszul értelmezték, a gyakorlatban eltorzították. — Háttérbe szorult — mondotta — az a helyes elv, hogy a párt vezetőszerepét, eszmei-politikai irányítását az állami-gazdasági és társadalmi szervekben dolgozó kom- jnunisták útján kell érvényesíteni. Sokszor leszűkítették ezt utasítgatá- sokra, parancsolgatásokra, s ez sokat ártott a párt tekintélyének, gyengítette a tömegek bizalmát a párt iránt. — A szervezeti szabályzat-tervezet a párt meghatározásáról szólva kimondja: a Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a ma- gyor nép lehaladóbb erőit, a munkás- osztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. — A kommunista párt és az MDP is a munkásosztály élcsapatának szerepét töltötte be. Hogy az MDP októberben mégis válságba került, ennek oka az volt, hogy ingadozó, bizonytalan elemek, sőt karrieristák és ellenséges elemek is bejuthattak a párt tagjai sorába. Az MSZMP tanult ezekből a hibákból. Taglétszámunk nem lesz olyan nagy, mint az MDP-é volt. De csak számszerüségben lesz kisebb a párt, osztály jellegében világosabb és egységesebb lesz. Marosán elvtárs ezután a pártegység megteremtésének és megszilárdításának fontosságáról beszélt. — A párt — mondotta — csak úgy vívhatja sikeresen harcát, ha sorait elvi-politikai és szervezeti egység kovácsolja egybe. Azonban semmiképpen sem lehet elvtelen. Nagyon drága árat fizettünk azért, mert eltűrtük, hogy a párton belül revizionisták szállást csinálhassanak az ellenforradalomnak, a polgári restaurációnak, a fasizmusnak. Az októberi események minden párttagtól megkövetelik, nemcsak a kötelező éberséget, hanem harcos, aktív tevékenységet az ellenség leleplezésére. A párt csak akkor teljesítheti feladatát, őrizheti meg egységét és szilárdságát — mondja a szervezeti szabályzat-tervezet —, ha engesztelhetetlen harcot folytat mindenféle elhajlás ellen, a revizionizmussal és a Marosán elvtárs ezután a vezetők kötelességeiről szólt. — A párt egységének kérdése szorosan összefügg a demokratikus centralizmus érvényesítésével. Saját tapasztalataink bizonyítják, hogy meg lehet sérteni a demokráciát, de meg lehet sérteni a centralizmust is. Különösen romboló hatással volt a demokratikus centralizmus revizionista értelmezése, mert aláásta az öntudatos proletárfegyelmet, aláásta a Központi Vezetőség, a párt határozatainak tekintélyét. A pártszervezetekben eluralkodott a fecsegés, általánossá vált a pártfegyelem és a határozatok megsértése. Ma is vannak karrierista elemek, akik az ellenforradalom után kivárták a hatalom megvédésének és megszilárdításának idejét és most „íróasztal harcokat” folytatnak. Szégyenükre legyen mondva, hogy intrikájuknak olyan elvtársak estek áldozatul, akik november 4-e óta ingadozás nélkül harcoltak az ellenforradalom ellen. Bizony szép számmal vannak olyanok, akik saját ingadozásukat a derekasan kiállt elvtársak elleni intrikával akarják „jóvátenni”. Határozottan fel kell lépni ezekkel szemben. — A demokratikus centralizmus pártunk lenini szervezeti alapelve. Két lényeges részből áll. Az egyik a tagság jogainak teljes tiszteletben- tartása. A másik, hogy a felső szervek döntéseit az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. Jelenleg — a demokratikus vonások megőrzése mellett — a centralizmust kell erősíteni. A Központi Bizottság inkább oszlasson fel egyes pártszervezeteket, mintsem mégegyszer megismétlődhessék, hogy belülről bomlasszák szét a párt egységét. — Az MDP szervezeti szabályzatával szemben a párttag jogait bővítettük azzal, hogy ha a határozattal nem ért egyet, fenntarthatja külön véleményét és azzal felsőbb párt- szervezethez fordulhat. A döntésig azonban legjobb képességei szerint végre kell hajtania a kifogásolt határozatokat is. — A demokratizmussal összefügg, hogy kollektív módszerrel kell dolgozni. Következetesen érvényesíteni kell a lenini elvet: együttesen megvitatni, személyesen felelni. Marosán elvtárs ezután a párton- kívüliek között végzett munka fontosságáról szólt, majd a szakszervezetekben és a KISZ-ben, valamint a dolgozó nők között végzendő kommunista felvilágosító munkával foglalkozott, ezután a párt ideológiai feladataira tért át. — A párt ideológiai munkáját — mondotta — szorosan kapcsoljuk össze a szocialista építés gyakorlatával. Az ideológiai munkának az eddiginél sokkal jobban meg keli tanítani a kommunistákat önálló gondolkodásra, a tények marxista elemzésére, fel kell, hogy fegyverezze őket azzal a képességgel, hogy időben felismerhessék a helytelen nézeteket és érveikkel hatékonyan és gyorsan meg tudják cáfolni azokat. —1 A szervezeti szabályzat-tervezetben kimondjuk, hogy a párt önkéntes harci szövetség. A jövőben ennek az elvnek nem csak úgy akarunk érvényt szerezni, hogy a pártba csak önként jelentkezés alapján veszünk fel tagjelölteket, hanem úgy is, hogy megadjuk a párttagnak, a tagjelöltnek azt a jogát, hogy ómként kiléphet a pártból. A szervezeti szabályzat-tervezet, kimondja azt is, hogy a Központi dogmatizmussal, a szektás baloldali elhajlással szemben. A pártban nincs helye semmiféle külön csoportosulásnak, vagyis frakciónak. A pártegység egyik legfontosabb követelménye a pártszervezés egysége, szilárdsága. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellenség nem a párt tekintélyének lejáratásával kezdi romboló munkáját, hanem először a pártvezetés, a pártvezetők tekintélyét igyekszik lejáratni. Bizottság, valamint a pártbizottságok egyes határozataik kidolgozásába és megvitatásába pártonkívüli szakértőket is bevonhatnak. Ez nagyobb biztosítékot nyújt a pártnak arra, hogy politikája híven fejezze ki a dolgozó tömegek érdekeit. Előadói beszéde befejező részében Marosán elvtárs a revizionizmus elleni következetes eszmei harc szükségességét hangsúlyozta. — A szervezeti szabályzatunk a proletárinternacionalizmus szellemét sugározza. Úgy véljük, megfelel a jelenlegi körülményeknek és jelentős mértékben járul hozzá az előttünk álló nagy feladatok sikeres végrehajtásához olyan időszakban, amikor a párt tevékenységét, az ellenforradalom megvert, de még meg nem semmisített erői elleni következetes harc szükségessége határozza meg. A vitfsr A csütörtök délutáni ülésen a két referátum feletti együttes vitában elsőnek Németh Károly elvtárs, a Csongrád megyei intézőbizottság elnöke szólalt fel. Beszédében foglalkozott azzal, hogy Csongrád megyében a kommunisták munkája nyomán egészséges a párt és a tömegek kapcsolata és növekszik a bizalom a kormány politikája iránt. Megemlítette azonban, hogy egyes párt- szervezetekben az elégedetlenség és az elzárkózás szelleme tapasztalható. A következő felszólaló Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ Országos Szervező Bizottságának elnöke, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának néhány kérdéséről szólt. Elmondotta, hogy a KISZ fejlődése kielégítő. Alig negyedév után minden jelentős üzemben van szervezete, s a négyezer KISZ-szervezetben száz- húszezer tag tömörül. — Pártunk Központi Bizottsága a KISZ létrehozásával abból indult ki — hangsúlyozta —, hogy a szocializmus építése, az elért eredmények lehetővé és szükségessé teszik az ifjúság teljes eszmei, szervezeti és politikai egységét. Kizsákmányoló társadalomban az uralkodó osztályok érdeke, hogy az ifjúság ereje meg .legyen osztva. Szocializmust építő társadalomban a munkásosztály érdeke,, hogy az ifjúság egységes legyen. Végezetül a VI. Világifjúsági Találkozó jelentőségéről szólt, s hangsúlyozta, hogy a magyar fiatalok delegációja mindent el fog követni, hogy becsülettel megállja helyét azon a politikai vizsgán, amelyet a világif j úsági találkozó a magyar küldöttség számára jelent. A következő felszólaló Klaukó Mátyás elvtárs, a Békés megyei küldöttség nevében teljes egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság beszámolójával, majd ismertette a pártépítés megyei sikereit és hangsúlyozta, hogy a Viharsarok kommunistái ideológiailag, szervezetileg megerősödve, szilárd egységben sorakoznak fel a Központi Bizottság köré. Kreszán Lajos elvtárs, a Ganz Vagon- és Gépgyár intézőbizottságának elnöke arról beszélt, hogy rendkívül súlyos kezdeti nehézségek után, hogyan erősödött meg a gyár pártszervezete. Ezután Mesterházi Lajos író szólalt fel. Részletesen foglalkozott az irodalmi egység kérdésével. Hangsúlyozta, hogy az ellenforradalmi ideológia elleni harc közepette sem szabad megfeledkezni azokról a veszélyekről, amelyeket a baloldali túlzások jelentenek. Beszéde befejező részében rámutatott, hogy minden olyan kísérletet, amely a pártvezetők tekintélyének lejáratására irányul, vissza kell verni és biztosítani kell, hogy a Központi Bizottság helyes irányvonala torzulás nélkül valósuljon meg a gyakorlatban. Fock Jenő elvtárs, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangtézőbizottság elnökhelyettese számos módosítást javasolt a határozat-tervezethez, majd a pártegység követelményeiről, ezzel kapcsolatban az ideológiai munkáról, az éberségről, a káderek helyes kiválasztásáról, a párttagság állandóan szükséges tájékoztatásáról beszélt. dött. Ezt az egészséges fejlődést is megszakította az októberben kirobbant ellenforradalom. Ezután azzal foglalkozott, hogy milyen követelményeket kell támasztanunk a pártkáderekkel szemben. Ma még sok káderünk nem felel meg minden tekintetben a lenini követelményeknek. Éppen ezért pártoktatásunkat és egész kádernevelésünket elsősorban abból a szempontból kell megvizsgálnunk, hogy inkább kevesebbet, de jobbat adjon, mint az elmúlt években. Hangsúlyozta: nem lenne helyes, ha káderpolitikánk és kádermunkánk feladatait csupán a pártkáderekre vonatkoztatnánk. Nyilvánvaló, hogy annak ki kell terjednie a társadalmi élet minden területén végzett személyzeti munka elvi irányítására és ellenőrzésére. Az ellenforradalmi felkelés leverését követően ma különösen fontos, hogy ne csak a pártapparátusban legyenek teljesen megbízható, jó képességű vezetők. Ezután a többi között szóvátette,. hogy nena túlzásba visszük a part- * súlyozta, hogy pártunk a legközelebbi időben hosszabb időszakra szóló gaz* daságpolitikát fog kidolgozni. Ennek a jelenlegi helyzetből kell kiindulnia* amelyet meghatároznak a múlt gaz* daságpolitikai hibái, az ellenforradalom okozta károk, továbbá az életszínvonalnak saját termeléssel még kellően alá nem támasztott emelkedése. — Gazdaságpolitikai céljainknak tükröződnie kell a közeljövőben elkészülő 3 éves tervünkben is. A be* ruházások nem lehetnek olyan mari gasak, mint az ötéves terv előirány* zatai voltak. A bővített újratermelési fokozásával megteremtjük külföldi fizetési mérlegünk egyensúlyát, lerakjuk a népgazdaság újabb fellendülésének, az életszínvonal emelésének alapját. A mezőgazdasági termelés fejlesztését úgy kell előirányozni* hogy egy-egy hold művelt területről minél több és értékesebb terményt takarítsunk be. Elsősorban a szocialista szektort kell támogatni; Fock Jenő ezután ismertette aa 1957-es terv előirányzatait, majd gaz* dasági életünk néhány egészségtelen jelenségéről beszélt. Hangsúlyozta* hogy a kormány határozata ellenére nagy huzavona tapasztalható a beruházások leállításában. Hangsúlyozd ta, hogy rövid idő alatt el kell érni* hogy kölcsönök nélkül megálljunk saját lábunkon. Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy növeljük a termeié** kenységet és csökkentsük az önkölt* séget. Most figyelmünket mindenütt a termelés gazdaságosságának foko4 zására kell irányítani.- A takarékos gazdálkodásban nagy szerepe van. «$ társadalmi tulajdon védelmének; Végül arról beszélt, hogy a gaz-. dasági feladatok megoldásának egyití fő feltétele a vezetés ‘színvonalának megjavítása. Szükséges, hogy minél' előbb kidolgozzák a gazdálkodásnak azokat a módszereit, amelyek leginkább megfelelnek a demokratikus centralizmusnak és amelyek a lehető legjobban összeegyeztetik a központi irányítást a helyi szervek nagyobb önállóságával. Csütörtökön délután Ambrus István elvtárs volt az utolsó felszólaló* A falusi osztályharc alakulásáról beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy küapparátus „fiatalítását”* majd néq hány olyan jelenségre hívta fel a fW gyeimet, ami helytelen a kádermun-4 kában, s csökkenti a tömegek bizaH mát pártunk iránt. Előfordul pél-: dául, hogy egyesek gyakran hason-i ló eszközöket vesznek igénybe ai helytelen útra tévedt emberrel is* mint amilyen eszköz alkalmazása feltétlenül jogos és indokolt az ellerH séggel szemben. Rámutatott arra is* hogy a politikailag megbízhatatlan szakmai vezetőket természetesen nem hagyhatjuk meg vezető beosztásokban, de másutt értékesíthetjük szak-* mai tudásukat, feltéve, hogy új munkakörüket hajlandók becsületesen ellátni. Végleg szakítanunk kell a régi vezetésnek azzal a kárqp gyakorlatával — folytatta —, amely egy-egy embert nem annyira politikai magatartása, vagy gyakorlati munkája* hanem rokonságának összetétele, rokonainak cselekedetei alapján ítél meg. Nyilvánvaló tehát, hogy káder- és személyzeti munkánkban követ-* kezetesen érvényesítenünk kell a3 elvet: mindenki önmagáért felel* mindenkit saját cselekedete* munkája, magatartása szerint kell megítélni. A káderanyagok „titkos” jellegét végképpen meg kell szüntetni* Kiss elvtárs felszólalásában befejezésképpen hangsúlyozta, hogy sí forradalmi éberség továbbra is kádermunkánk egyik központi kérdése marad, majd élesen bírálta á pártszervezetekben még elég gyakori elvtelen bírálatot* kicsinyes személyi torzsalkodást, amelynek hát-* terében sokszor pozicióféltés van. Az eddiginél jóval több megértést* (Folytatás a 1 oldal«»,! A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete pénteken az Országházban az első és második napirendi pont vitájával folytatta tanácskozását. A délelőtti ülésen Gáspár Sándor elvtárs elnökölt. Több hozzászólás után Kukucska János elvtárs, a Borsod megyei inMindenki önmagáért felel, mindenkit saját cselekedete, munkája, magatartása szerint kell megítélni Ezután Kiss Károly elvtársnak, a Központi Intézőbizottság tagjának a felszólalása következett. Bevezetőben megállapította, hogy a párt politikájának helyessége, vagy hibái mindig tükröződnek a párt káder- politikájában. A felszabadulás óta eltelt 12 esztendő alatt pártunk kádermunkája alapjában véve eredményes volL, a pártkáderek aktivan, odaadóan dolgoztak a párt, a szocializmus magasztos ügyének diadaláért. Ezért igazságtalan és helytelen az a sommás ítélet, amely a párt egész korábbi káderpolitikáját hibásnak, sőt károsnak nyilvánítja. Kiss elvtárs elmondotta, hogy a felszabadulást követő években a helyes káderpolitika kialakítását akadályozta többek között az a helytelen szemlélet, amely az 1919-es 'kommunistákat szektás, kiöregedett kádereknek minősítette. Közismert, hogy később ugyanilyen megítélés alá kerültek a régi illegális pártmunkások, a spanyol polgárháború sok hős magyar kommunistája s nem kevés becsületes szociáldemokrata elvtársat ip így állítottak félre. A Központi Vezetőség múlt évi júliusi határozata után a káderpolitikában is gyökeres javulás kezdőKüzdjünk a pártban a fecsegés ellen, szerezzünk érvényt a pártfegyelem és határozatok betartásának Ionosén a falvakban kezdi isimet fel* ütni fejét a kizsákmányolás. Az országos pártértekezlet pénteken folytatta tanácskozásait v .í-áji
