Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-27 / 148. szám

rátörtök, 1957. Junius 27.

Eredményes a szakszervezeti munka a hollóház! porcelángyárban

A z ellenforradalomnak nem sikerült a hollóházi M porcelángyárban szétzülleszteni a szakszerve- feetet. A szervezett munkások megmaradtak, mindössze négyen jelentették ki, hogy nem lesznek továbbra szak- szervezeti tagok. Mintegy 90 százaléka a dolgozóknak ma is szakszervezeti tag. Hogy ez így történt, abban nagy szerepe van Steiner Béla elvtársnak, aki már 1946-tól dolgozik a szakszervezet élén.,A munkások szeretik, tisztelik, mert mindenben készséggel segíti őket bajaik, problémáik orvoslásában.

A szakszervezeti bizottság munkáját most leginkább n dolgozókról való fokozott gondoskodás köti le. Már több. mint két éve azért fáradoznak, hogy végre felépüljön a fürdőd A jelenlegi mosdó nem alkalmas a tisztálkodásra;

— Az ígéretek szerint reméljük, decemberre elké- fczül az új fürdő t— mondotta Steiner elvtárs. — Nagyon várják már a dolgozók, mint ahogyan várták az étkezde felépítését is. Azt azonban még az elmúlt évben átadtuk a dolgozóknak.

Bizony, nehéz pótolni azt, amit az elmúlt rendszer •nem adott meg a munkásoknak. A tőkéseknek csak egy volt fontos, hogy kövérre hízzanak a munkások zsírján. Minél több pénz — ez kellett nekik, hogy legyen miből tivornyázni;

A szakszervezeti vezetők most azon törik a fejüket, hogyan lehetne meggyorsítani a munkáslakások építését. Az állam segítségével Hollóházán 24 munkáslakást építenek fel ebben az esztendőben. Már csinálják is. csak nagyon lassan, vontatottan halad az építés.

A szakszervezeti munka másik fő mozzanata a termelés fokozása. Ennek érdekében az üzemi bizottság újra felélesztette a versenyt. Az a cél — mondották —, hogy selejtmentesen, kitűnő minőségű árut termeljenek a dolgozók. Annál is inkább szükség van erre, mert a gyár több külföldi országból, Dániából, Svédországból

A verseny tehát = hogy az export- =

kapott megrendelést porcelánárukra; főleg a minőségi termelésre irányul, termékek kifogástalanok legyenek.

A szakszervezet a hollóházi kerámiagyárban va- | M lóban gazdája a munkaversenynek. Mutatja 1 ezt az is, hogy a brigádok mind versenyben állnak egy-1 mással. S ez a verseny nem öncélú. Nemcsak arra tö- I rekednek a dolgozók, hogy ki termel többet, hanem a| minőségre, az áruk szép, csinos kivitelezésére is. A/ | utóbbi hónapban öten adtak be újítási javaslatot. I A versenynek éltető levegőt ad az, hogy a szak- 1 szervezeti bizottság rendszeresen értékeli az eredménye- | két, s azt a nyilvánosság előtt ki is függeszti. 7-— Nem tudnánk a munkánkban ilyen eredményt | elérni — mondotta a szakszervezeti elnök —, ha ma-1 gunkra lennénk hagyatva. A pártszervezet minden hó- | napban értékeli munkánkat, s megmondja, hol követ-| tünk el hibát, mit tegyünk a fogyatékosságok kijavítást ! érdekében. |

A pártszervezet azonban nemcsak jótanácsokkal 1 elvtársi, bíráló szavakkal segíti a szakszervezet munká- i ját, hanem két kommunistát, Belkó Ilona és Pável Fe- 1 renc elvtársakat küldte a szakszervezetbe dolgozni. 1 125 éve dolgozik a hollóházi kerámiagyár. De mim | maguk a dolgozók mondják, olyan gondoskodásban soh& | nem részesültek, mint az elmúlt 12 év alatt. Hol van | már az az idő, amikor lábbal kellett hajtaniuk a gépe- 1 két, s hol tartanak már attól, amikor látástól-vakulásig § kellett dolgozniok — jóformán semmiért. Ezekre már = csak mint rossz emlékekre gondolnak vissza. |

II j jövő áll a hollóházi porcelángyár munkásai | w előtt. Hírnévre törekednek, igaz, két kezük | munkáját szerte az országban és külföldön is ismerik § már. Szándékuk biztosan valóra válik, mert segít nekik | az üzemi párt- és szakszervezet is. =

(török) I

Az országos pártértekezlet előtt

A szerencsi járás határában találkoztunk Deák Imre körzeti mezőgazdasági felügyelővel.

Időszerű kérdésekről beszélgettünk. Többek között szó esett az októberi ellenforradalmi eseményekről, a párt tevékenységéről is.

— Az MSZMP történelmi feladatot hajtott végre, amikor a Szovjetunió segítségére támaszkodva, forradalmi elszántsággal élére állott az ellenforradalom elleni harcnak — mondotta.

— Csak így lehetett biztosítani, hogy hazánkban megvédjük a munkásosztály hatalmát, a szocializmus építése során elért vívmányainkat, hogy a szocialista tábor nagy családjában tovább haladjunk a szocializ- mus építésének útján.

A pártértekezletre terelődött a szó. . — Sokat várok ettől — mondotta.

Szilárdan bízok abban, hogy a pártértekezlet továbbra is szem előtt tartja az osztályharc kérdését, levonja a tanulságot az október előtti időszakban eluralkodott hamis nézetekből, ami oly súlyosan ártott pártunknak, a munkásosztály forradalmi éberségének*

netlenség és rosszindulatú vádaskodás ellen. Ne egymás ellen hadakozzanak a kommunisták, hanem az ellenforradalmárok ellen. A magam részéről ezt tartom legfontosabbnak — jegyezte meg Páhi elvtárs;

•

Hircsu József, zalkodi pártonkívüli középparaszt, amolyan közügyekkel foglalkozó, politizálgató ember.

— Rendszeresen olvasom az újságot és abból tudom, hogy országos pártértekezlet lesz — mondja. — A dolgozó parasztság meg van elégedve a jelenlegi helyzettel. Ismerem a parasztok hangulatát, bíznak a pártban! és a kormányban. Bátran kijelenthe- ! tem a zalkodi dolgozó parasztok ne-| vében: most, hogy nincs kötelező be-| adás, sokkal szívesebben fogjuk fel-| ajánlani a gabonát szabad felvásár-1 lásra, mint bármikor ezelőtt. Figye-! lemmel kísérem a párt politikáját és § a kormány intézkedéseit. Meg va-| gyök győződve arról, hogy ezen a | pártértekezleten olyan kérdésekről isi tárgyalnak majd, ami elősegíti a népi | rendszer erősödését és megszilárdítja | a paraszti gazdálkodás biztonságát. |

PÁL—SZEMES 1

Ellenforradalmár papok

Prága (TASZSZ) A Rudé Právo adatokat közöl, amelyek egy papi csoport államellenes tevékenységét leplezik le. Az állambiztonsági szervek a többi között leleplezték ennek az árulócsoportnak fejét, Filipec katolikus

lelkészt aki a szaléziánus rend tag- | ja. i

Filipec bevonta áruló tevékeny- = ségébe a lipthali kolostor apácáit | is. A kolostorban rejtekhelyen sok- | szorosító gépek voltak, s ezeken el- = lenforradalmi röpcédulákat gyár-! tottak. (MTI) f

Kondi Péter elvtárs, a munkás- jg mozgalom régi harcosa. Vasmunkás volt a diósgyőri gyárban. Nyugdíjas, m Koros ember ugyan, de nem öreg. || Szíve-lelke ma is friss, tele van am- pl bícióval. Már két gyilkos elleníorra- dalmat élt át, megtanulta, mit jelent »5 a munkások számára a párt.

— Azt várom, hogy a pártértekez- let eszmei síkon is megvédi a párt vezető és irányító szerepét társadalmi életünkben.

*— Bízom abban, hogy továbbra is határozott irányelvet szab meg pártunk az ellenforradalmárok szigorú felelősségrevonásában,

Az út mellett aratókat látunk. Megállunk, üdvözöljük őket. Kovács Ferenc elvtárs, a mezőzombori tsz elnöke így szól hozzánk:

— Látják az elvtársak, mi így készülünk az országos pártértekezletre. Úgy vélem, mi vagyunk az elsők a megyében, akik megkezdtük az aratást.

Valóban így van, másutt még nem aratnak. Kovács elvtárs szeretne ott lenni a küldöttek között. Szeretné megmondani Kádár elvtársnak: »-Helyesen cselekedtek a párt vezetői, amikor az ellenforradalom után megbízható kezekbe adták a fegyvert. Már régen kellett volna .; = Remélem, hogy a pártértekezlet is helyeselni $§* fogja a munkásőrség felállításáról $ hozott intézkedést.«

— Jó lenne, ha a pártértekezlet m foglalkozna a pártmunka falusi kér- déseivel és a mezőgazdaság további jöjj fejlesztésével. Sok kérdés vár itt ^ megoldásra. Útmutatást, segítséget ® várunk a tsz-mozgalom további fel- o. lendítéséhez e- mondotta Kovács g elvtárs.

Páhi elvtársat, a zalkodi Kossuth Tsz párttitkárát éppen hídépítésnél találjuk. No, nem olyan nagy hídra gondolunk, csak egy kis áteresz-híd- ról van szó. Társadalmi munkában csinálják a tsz-tagok és egyéniek közösen, mivelhogy úgy akarják használni is.

— Én azt várom a pártértekezlettől, hogy szilárdítsa meg a párt egységét, olyan vezetőséget válasszon, amelyik szilárdan tudja vezetni a partot és az országot. Hozzon a pártértekezlet olyan határozatot, amely harcot hirdet a párton belüli egyeA KÍVÜLÁLLÓ számára tökéletesen kidolgozott darabot forgat a kezében. Gyakorlott ujjaival egyszer-kétszer végigsiklik a formán. számol, mér..i

— Hibás ez szakikám, —■ messze van attól, hogy elfogadjuk. A szaki arca elkomorodik, de Berecz Nándor, a D1MÁ- VAG rúgóüzemének minőségi ellenőre, jobban mondva, a minőségi ellenőrzés csoportvezetője pontosan megmagyarázza, szakmailag bebizonyítja, hogy a munkadarab valóban nem megfelelő. Elmondja, hogy miben van hiba, hiszen egyik rúgó olyan, mint a másik, de ha mégis egy ilyen kerülne átadásra, ki tudja, hol szidnák érte a magyar ipart és ki tudja, mekkora szerencsétlenséget okozna.

Most éppen a MÁV- nak készítenek különböző mozdony rugókat, valamint a Szovjetuniónak és az El-Tabini egyiptomi erőművekhez. Ugyancsak van dolga Berecz elvtársnak. Ez az a munkakör, amely nemcsak tökéletes szakmai tudást követel, hanem az emberek lelkiismer ététől függ leginkább. Igaz, ezt a kettőt nem is nagyon lehet elválasztani. Az öreg, régi »rneósok« mellett Berecz elvtárs még eddig nagyszerűen megállta a helyét. Kezei közül általában kifogástalan munkadarabok lce- rültek ki. Pedig nem könnyű a dolga, hiszen a szakmában olyan idős és jó ellenőrök dolgoznak, mint Pekó Károly bácsi a karbantartó részlegnél. vagv Molnár Józsi bácsi. És a többiek,

A Mt O

akik itt rokkantak meg a munka súlya alatt, itt kezdtek el dolgozni a gyár bölcsőjénél. Abban az időben ők képezték a gyár törzsgárdáját. Mind jó szakemberek, magukénak érzik a gyárat. talán sokkal inkább, mint a nemrégen odakerült fiatalok, akiknek már nem jut eszükbe, hogy 30—40 évvel ezelőtt milyen nehezen lehetett bekerülni a gyárba, milyen nehéz volt megszerezni a szakmunkás címet, s milyen nehéz volt megélni abból a fizetésből, amelyet a tulajdonos állapított meg kénye-kedve szerint.

BERECZ NÁNDOR mindezt tudja, bár nincs olyan idős, mint a többiek. De mióta bekerült a gyárba, azóta állandóan tanul, fejlődik és az üzem legalább annyira szívéhez nőtt, mint Pekó bácsiéknak.

Azt hihetnénk, az ő dolga egyedül abban merül ki, hogy ellenőrzi az anyagot, majd átadja. Tévedési A jó minőségi ellenőrnek ismernie kell a gyártás minden mozzanatát. Segítenie kell minden embernek a könnyebb, a jobb megoldás megtalálásában, vagy éppen egy új technológiai eljárás alkalmazásában.

— Ehhez bizony nagyon sokat kell tanulnom. Lépést tartani a technikával, naviainkban nem könnyű dolog. Meg is veszek minden idevonatkozó szakirodalmat. Otthon már egész könyvtáram van. De mindez fontos és számomra igen érdekes dolog — mondja. — Igaz, amikor először a rúgóüzembe terültem, nehezen ment a munka. Én kovácsmesterséget tanultam. Evekig dolgoztam ebben a szakmában, majd az anyagvizsgálóba kerültem. Utána jöttem ide, ahol lényegében új, előttem majdnem teljesen ismeretlen dolgot, a ú- gógyártást kellett tanulmányoznom. Eddig

mindössze 2—3 reklamációt kaptunk. Nem mondom, olyankor el is keseredtem. Hát rosszul dolgozunk, — gondoltam. Mi lehet ennek az oka? Megvizsgáltam minden oldalról, amíg csak rá nem jöttem, hol van a hiba. Ekkor újra hozzá- kezdtem a tanuláshoz.

SZÍVÓSAN, kitartóan dolgozott. Neki már meglesz a gyakorlatú, mire a minőségi ellenőrző osztály nagy tervei megrxLlósulnak.

Mert az osztályon igen nagy tervek állnak kivitelezés előtt. Mondhatnánk úgy is, régi vágyak válnak valóra rövid időn belül. Ki akarják fejleszteni a. mérőállomást. Ez majd a gyártásokban résztvevő mérőműszereknek a tökéletesítésére szolgál. Mindezt eddig Budapesten kellett elvégezni, ami hosszadat- mas és bizony igen drága munka volt. A pénz és időmegtakarítás mellett a minőségi ellenőrök fejlődése is biztosítva lenne, hiszen tanfolyamokon, előadásokon ismertetnék a műveleteket elvileg is megmagyarázva azok számára, akiknek ez még teljesen ismeretlen lenne.

Mert úgy van az, ahogyan Berecz elvtárs mondta: nem elég megállapítani, hogy jó vagy rossz az a munkadarab. Meg kell magyarázni az embereknek azst is, hogy hol van az eredője a rossz munkának, hogyan, milyen eljárásokkal lehet elkerülni a hibát és milyen következményekkel járhat, ha egy rossz rúgó belekerül mondjuk a mozdonyba.

Ezt célozná tehát a minőségi ellenőrök számára beindítandó tanfolyam. A terveket a meglévő, majdnem kétszázas gárdával szerelnék megvalósítani. Nem állnak meg a mérőállomásnál. Röntgen és izotóp vizsgálatokat is akarnak alkalmazni, amelyekről eddig csak hallottak, vagy olvastak. Ebben nagy segítségükre lesz a három új mérnök is, akik már dolgoznak ezeken a terveken.

Távolabbi nagyszabású vágyuk az elektromotorok vizsgálata. Eddig még ezt sem alkalmazták itt a gyárban. Elsőnek ők akarják megvalósítani.

NAGY MUNKA, sokrétű feladat vár ránk — mondja Berecz elvtárs —. amelyekhez feltétlenül szükséges a technika igen széleskörű ismerete. Örömmel telített várakozással és főleg szorgalmas munkával készülünk erre, hogy szégyent ne valliunk.

Urbán Nagy Rozália.

bíró Péter

£ Több mint 120 mű a miskolci országos grafikai kiállításon

A Miskolci Ünnepi Hetek első vasárnapján, június 30-án nyílik meg a Déryné Színház Kamaraszínházában a miskolci országos grafikai kiállítás, amelyre a borsodi és budapesti képzőművészek többszáz művet küldtek be. A bírálóbizottság ezek közül 121 művet talált érdemesnek arra, hogy a kiállításon helyet kapjon.

Most, amikor a budapesti tavaszi tárlat többféle festői irányt és stílust képviselő anyaga körül zajló széleskörű sajtóviták és értékelések felfokozták a közönség érdeklődését a képzőművészeti problémák iránt, Miskolc müvészetszerető és műértő közönsége is nagyobb érdeklődéssel fordul az itteni országos kiállítás felé. Az a körülmény, hogy ennek a kiállításnak a keretei elhatároltak, nem enged teljes betekintést arra nézve, milyen újabb hajtások tenyésztek ki képzőművészetünk egész fája körül a XX. kongresszus nyomán a szocialista világban felszínre került új törekvések, művészeti viták erjesztő hatására. Nem kaphatunk teljes képet arról, hogy az októberi események hatása milyen visszhangot kap művészeink élményvilágában, váltott-e ki valamilyen formában megnyilatkozó harcos ellenérzést az ellenforradalmi bomlasztó törekvésekkel szemben.

Egyelőre nem ismerjük a művésztelepen tárolt kiállítási anyagot, amely csakhamar átkerül a kiállítási helyiségekbe. Csak azt tudjuk, hogy ebben az anyagban is képviselve vannak a különféle stílustörekvések — grafikai viszonylatban* A fekete-fehér grafikán kívül sok akvarell, színesfcréta, pasztell is szerepel. A kiállítási anyagnak körülbelül fele a borsodi művészek alkotása, másik fele nagyobbrészt budapesti, kis részben más városbeli művész műve. Az ismertebb fővárosi művészek közül Czotól Béla, Márffy Ödön, Kádár György, Reich Károly, Szilvássy Margit, Sarkantyú Simon és mások grafikái kerülnek a közönség elé;

A íttállitás vasárnap délelőtt ft órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között.

Ország -ailág megnézheti

P

utnok híres nemcsak bányáiról, szép erdőiről, híres anról Is, hogy egykor nagy szerepet játszott a magyar végvárak történetében. A várnak már csak romjai vannak meg, de ez történelem. Mellette egy új korszak történelme, a gyönyörű kastély, amely valamelyik híres mester munkáját dicséri, örökíti meg. Mint történelmi műemlék hirdeti korának építészetét.

A gróf úr a kastélyban iddogált, vagy éppen a környékén agará- szott. Tehette, hiszen a Serényi grófok hét község határát mondhatták magukénak. A zsellérek, a jobbágyok ott húzódtak meg a kastély árnyékában, sokszor éhezve, koplalva. Változtak a körülmények, változtak az emberek, a viszonyok, s ma az egykori grófi kastély udvarán ott vannak az új »-honfoglalók«, akik nem ezen a tájon, hanem valahol máshol ugyanígy laktak, egy kastély árnyékában, illetve születtek, mint a jobbágyok unokái. A kép, a táj egészen más mint egykor. Szinte alig tudok eltelni mindazzal amit látok, s amit egy mondatba sűrítve így fejeznék ki: gyönyörű.

Gyönyörű a több miint tízholdas park, melynek évszázados fái, a kellemes környezet boldog pihenést, otthont, szórakozást, üdülést nyújt a 72 világháborús hadirokkantnak. Az egyiknek a keze. a másiknak a lába hiányzik, megcsonkulva jámak-kelnek, s töltik napjaikat a volt grófi birtokon. A hatalmas lombú tölgyek, vörösfenyők között a ragyogó tiszta sétány úgy fekszik, mint egy kanyargó folyó. Olyan tiszta, mint a hegyi patak vize. Egy szalmaszálat, egy papírdarabot, de még egy gyufaszálat sem talál a sétáló. Még madártollat sem, pedig a park éppen erről híres és■ nevezetes, hiszen otthont biztosított a dalos madaraknak, amelyek százféle nyelven adnak koncertet nap mint nap, ébresztő vagy takarod.«) idején.

Meghatédottsággal nézem az embereket, akik most uzsonna után pihenőre térve a kert padjain ülnek. Megkérdeztem az igazgatótól, ki gondozza ezt a parkot, hogy ilyen széppé tudták varázsolni. Ezek az emberek. a lakók, akik vigyáznak is otthonukra és ki-ki a maga tehetsége

szerint dolgozik is.

A környezet elbűvölő. Azon is meglepődtem, hogy a konyhákért, i amelynek területe alig másfél-két hold, olyan növényeket terem, ami j becsületére válna a legjobb kertésznek is. Mire szolgál ez a kert? Az i önellátás biztosítására?

— A minisztériumtól mindenre megkapjuk pontosan a keretet, | anyagiakban nincs akadály. Ha mód és lehetőség van rá, miért ne csinál- | juk?! — mondja az igazgató. Ügy szokták ezt mondani: ügyesen gazdál- ; kodnak. Hogy ügyesen? — azt meghiszem. Saját hizlaldájuk van. A park- i ból kikerült szénát nem adják el, hanem tehenet tartanak — ezzel fede- i zik a tejszükségletet! így sorolhatnám tovább a helyes és jó vezetés,

; a sokoldalú, önálló munka nyomán született eredményeket.

Mik a távolabbi tervek?

A községnek már régóta problémája a fürdő megépítése. Ha a köz-- ; ségi tanács segít — tájékoztat az igazgató —, akkor ősszel, vagy a jövő I tavasszal megépítjük a kádfürdőt, amely tisztaság szempontjától nagy ! értéke lesz a falunak és hoz is valamit a konyhára. Igen, ez a helyes ! dolog. A községi tanácson a sor elsősorban, hogy a szép elgondolásból ; valóság legyen.

Mivel az élet nemcsak kirándulásból, szórakozásból és sétából áll, j hanem elsősorban munkából, erre tanúbizonyság a putnoki hadirokkant I intézet élete is. Már eddig is maradandóvá tették nevüket a munkával.* I Egykor Putnok főtere olyan volt, mint általában minden községé: sivár,

I kopott, poros, ahol csak tbc-t szerezhettek a gyerekek. Ma park övezi I már a kastély felőli oldalt. Most készül a másik rész, amely mint egy j odavarázsolt liget tündököl majd a község szívében. Ezt is a hadirokkant I intézet lakói készítik. Virágágyak, díszfák, gyepszőnyeg, mind-mind új ; ezen a területen.

Érdemes említést tenni arról is, hogyan vélekedik a grófi sarj egyik

I tagja a kastélyról.

N

emrégen ittjárt, palántát vásárolt — mondja az intézet igazgatója. Engedélyt kért. hogy megtekintse a kastélyt. Ugyan már mi titkolni való lehetne egy kastélyban. Meg is mutatták í neki. A vélemény:

— Ilyen még akkor sem volt, amikor mi voltunk a tulajdonosai; így élnek és dolgoznak a putnoki volt grófi kastély lakói és vigyáz- \ nak a rájuk bízott milliókra;