Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-23 / 145. szám

6

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Vasárnap, 1997 jűnhi» 29.

Hogyan dolgozzanak a tanácsok MSZMP csoportjai

A megyei, járási, városi és községi tanácsokban dolgozó MSZMP-cso- pórtok-nak rendkívül fontos szerepük van. Rajtuk keresztül valósul meg a pért politikája. Ők testesítik meg jó munkájukkal, egységes állásfoglalásukkal a párt vezető, irányító szerepét.

Az MSZMP-csoport feladata, hogy a párt politikáját, határozatát okos, őszinte felvilágosító szóval juttassa érvényre.

Ha nem ezt tartjuk szem előtt, könnyen a régi káros gyakorlat lehet úrrá a tanácsok pártirány {tásáb&n. Nem egy helyen újból tapasztalható, hogy a párttitkár bemegy a tanácselnökhöz és megmondja, hogy mit csináljon.

E hibás vezetési módszer

kijavításáért hívta életre az MDF- OBoportokat a tanácsokban 1955-ben a Magyar Dolgozók Pártja. Ezek egy- része nagyon aktív és hasznos munkát végzett. Helyesen juttatták érvényre a párt vezető, irányító szerepét. Sok ilyen csoport azonban csak formális szerv volt, mert nem kapott megfelelő segítséget az illetékes párt- szervtől, nem ismerték feladataikat, hatáskörüket. Feladatukat csak abban látták, hogy tanácsülés előtt'néhány órával öss. ■'ültek és a beszámolót nagyvonalakban megbeszélték. Nem készültek fel a várható problémákra, vitatott kérdésekre. ^ Így a párt politikája csak részben érvényesült a tanácsokban.

Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága február 26-i határozata kimondja: »A tömegszervezetekben tévékenykedő kommunisták munkájának szervezettebbé tevése, megfelelő fejlesztése és irányítása érdekében az illetékes pártvezetőség .irányításával hozzák létre az MSZMP párt- csoportjait.-«

Ennek alapján a megyei, járási, városi tanácsokban megalakultak &£ MSZMP-csonortok. Többségük helyesen dolgozik. A tanácsülés előtt fontos problémákat megvitatnak, állást foglalnak egységesen a tennivalókban, személyi ügyekben is.

Jól dolgozik a miskolci járási tanács MSZMP-csoportia. A tanácsülés •elé kerülő fontosabb beszámolókat, káderügyeket az ülés előtt egv-két nappal megvitatják. így van idő az MSZMP-csoport ülésén elhangzott javaslatokkal azt kiegészíteni.

A községi tanácsoknál

kévés helyen alakult MSZMP-csoport, ami elsősorban abból adódik, hogy a járási és a községi pártszervezeteknél a sok más feladat ezt háttérbe szorította. A szendrői, a sajó- szögedi, a mezőkeresztesi tanács példája is ezt mutatja. E tanácsokban megfelelő számban vannak kommunisták, tnég sincs az MSZMP-csoport- n»k vezetője, nem ültek össze, nem beszélték meg a tennivalóikat.

Másutt a kisebb községekben nincs meg a lehetőség az MSZMP-csoport létrehozására, a tanácsokban csak egy-két kommunista van. Ilyen helyen nehezebben érvényesül a párt vezető, irányító szerepe. A járási községi pártszervezetek köztiszteletben

álló kommunistáikat javasoljanak a tanácsokban a megüresedett helyekre. Addig is nyújtsanak nagyobb segítséget a tanácsoknak, hogy a párt politikája helyesen érvényesüljön.

Tapasztalható nem egy helyen, hogy a tanácsokban meglévő MSZMP- csoportok felülről várnak utasítást. Arra hivatkoznak, hogy nem ismerik eléggé az MSZMP-csoport szerepét, feladatát és nem kapnak tájékoztatást az illetékes pártszervektől fontos határozatokról, azok végrehajtásának módjáról Másutt az MSZMP- csoport vezetőjével van baj. Nem önálló, nem kezdeményező. Előfordul az is, hogy az MSZMP-csoport tagjai nem érzik munkájukért a felelősséget, fontos feladatok megbeszélésén nem vesznek részt, nem dolgoznak tevékenyen a pért4 határozatainak végrehajtásáért.

Segítene e problémákon, ha a járási pártbizottságok az MSZMP-cso- portok vezetőit

összehívnák megbeszélésre.

A megbeszéléseken felkészítenék őket feladataikra, megvitatnák jogaikat, kötelességüket és hatáskörüket. Egy lly.en megbeszélés hasznos volna úgy a pártszervek, mint az MSZMP-csoport Vezetői részére. Ez feltétlenül maga után vonná az MSZMP-csopor 1 ok munkájának javulását, ennek következtében helyesebben jutna érvényre a párt politikája a tanácsokban, e ez segítséget adna a tanácsok előtt álló feladatok jobb megoldásához.

Ha a2 MSZMP-csoport biztosítani akarja a tanácsok választott szerveiben a kommunisták egységes fellépését. a párt politikájának érvénj^rejuttatását, szükséges, hogy a párthatározatot az MSZMP-csoport megvitassa és előkészítse a kommunistákat arra, hogy a tanácsülésen egységes álláspontot foglaljanak el.

A tanácsüléseken most tárgyalták és tárgyalják az 1957-es községfejlesztési tervet, ezzel párhuzamosan a község dolgozóinak hozzájárulását. Nagyon fontos, hogy a kommunisták egységes állásifoglalással és meggyőző szóval bizonyítsák be a község lakói előtt, hogy a községfejlesztéshez való hozzájárulás a dolgozók érdekét szolgálja. A járda, a kultúrház, az orvosi rendelő, a locsol ók öcsik, vagy a villany, mindez a község dolgozóinak életét teszi szebbé és kulturáltabbá.

Helye®, ha az MSZMP-csoport tagjai

javaslatot tesznek,

a pártszervezetek pedig kikérik az MSZMP-csoport véleményét személyi ügyekben, vezetők előléptetésénél, kitüntetésénél, visszahívásánál, vagy megbüntetésénél. Ezzel a kádermunkát közelebb visszük az élethez, növeljük az MSZMP-csoportokban dolgozó kommunisták felelősségérzetét, akkor kevesebb hibát követünk el a kádermunkában.

Az MSZMP-csoport akkor dolgozik jól, ha ismeri a párt határozatait, a tanácsok előtt álló feladatokat. Ezt. szem előtt tartva. Önállóan, kezde- ményezoen dolgozzon, az élet által tótvetett problémákat, nehézségeket ne kerülte meg, hanem azok megoldására mozgósítsa a kommunistákat és a párt on kívüli dolgozókat,

TÓTH JÓZSEF

a megyei pártbizottság munkatársa

Pályázati felhívás

Az MSZMP megyei intézőbizottsága pályázatot hirdet az Esti Egyetem 1957—58-as tanévében beinduló

I. éves évfolyamára. Az egyetem időtartama: 3 év. Célja, hogy magas- dnvonaht elméleti munkán keresztül lehetőséget adjon a tudományos szocializmus tanulmányozására, a marxizmus-? eninIzmus elméletének megismerésére. Az Esti Egyetemen a következő tantárgyak szerepelnek: filozófia, politikai gazdaságtan, a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom története.

Felvételüket kérhetik: párt, állami ás tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, azok a munkások évS pártenkívüllek, akiknek alapképzettségük lehetővé teszi a marxizmus -1 enitiizmus egyetemi színvonalon való tanulmányozását.

Az egyetem hallgatói hetenként egyszer kötelező foglalkozáson vesznek részt, amikor előadást hallgatnak, vagy osztály foglalkozáson beszámolnak. A foglalkozásokat az esti órákban tartjuk. A tananyaghoz megfelelő klasszikus művek feldolgozása kötelező*

A felvételre Jelentkezők felvételi vizsgát tesznek* A jelentkezéshez szükséges egy önéletrajz és az illetékes pártszervezet, Illetve az intéző- bizottság ajánlása. A felvételi kérelmet az MSZMP megyei intézőbizottsága ágit. prop. osztályára kell beküldeni.

Beküldési határidő: 1957 július 15.

Az egyetem hallgatói évi 100 forint tandíjat fizetnek.

Az egyetem működési helye Miskolc, Ide kérhetik felvételüket a Miskolc és környékén lakók* Ez évben ózdi székhellyel is indítunk tanfolyamot. Az Gzdon és környékén lévő jelentkezők felvételi kérelmüket a* illetékes járási, városi pártbizottságnak küldhetik be.

MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ágit. prop. osztály.

— A volt MI>P megyei 3 hónapos pártiskola vezetősége értesíti a múlt év június 23-án befejeződött tanfolyam hallgatóit, hogy eredeti elhatározásukhoz híven megrendezik egyéves találkozójukat, A találkozó időpontja és helye: 1957 június 30-án, vasárnap reggel nyolc óra, az MSZMP megyei bizottságának székhazában.' A találkozót a rendezőség Miskolc-Tapolcára való kirándulással köti egybe. Ezúton is kérjük az elvtársakat, hogy a találkozón pontosan jelenjenek meg. Rendezőbizottság,

A

z Ady-hícLnál lévő 32. számú italbolt már forgalmas.

A hátsó vendégszoba egyik asztalánál egy férfi és nő kedélyes szórakozása köti le a figyelmet. Borozgat- mak. Jó hangulatban vannak. ^

A nő közepes termetű, kissé mo- lett... virágkorabeli, vidéki fiatal- asszony. Fej kendője alól gondatlanul kezelt szőke hajfürtök kandikálnak elő. Kissé kerek, pirospozsgás arcú. Szemei alatt feketés fodrok gyúródnék.

A férfiakkal gátlástalan, feltűnően közvetlen. Züllött, rekedt hangon, tájszólásos kiejtéssel szól... Ja-ó-zsi- kám!... tudod, hogy szeretlek? ... A válasz néma, de érzékeny. A partner cirógató mozdulatokat tesz, el- éraékenyül..;

Fi jelek arra mutatnak, hogy i<tt afféle «-új szerelem, régi bánató-ról van szó. Férj és feleség nyilvános helyen így nem viselkedik.

Mindez röpke pillanatok tapasztalata, de a látszat néha csal.

Udvarias felszólítás ... Ellenőrzés, kérjük a személyi igazolványokat.

A nő fülig ^elpirul, meghökken- ve, riadtan tekint az igazoltatóra. A személyi adatok: A. L.-né, hároméves házas, egy gyermek édesanyja, férje boltkezelő.

Kényes kérdések következnek. — Hol van a férje? ... Kis hallgatás után válaszol... Sikkasztásért börtönbüntetését tölti, ősszel szabadul, Tehát a látszat nem csalt. »-Szájad«, asszony. Bánatát űzi... Már ÍSrmadik napja tartózkodik Miskolcon. Állítólag látogatóba és vásárolni jött

EPIZÓDOK

az

Még egy végső kérdés... — Mikor szándékszik hazatérni? ... Ezt már tudja bizonyítani, tbuszban váltott jegyet vesz elő, amely az esti Sátoraljaújhely felé menő vonatra szól. A fiatalasszony fogadkozik: bánatomban tettem ... De ígérem ...

Ú

gy látszik, az intelem talajra talált. Lehet, hogy egy »süllyedő hajót« sikerül megmenteni, a további süllyedésben megállítani. Ha nem?... újra találkozni fog az erkölosrendés zette 1, s akkor már nem ússza meg ilyen könnyen.

A Széchenyi utcai népbüffében, Telt a ház. Az emberek beszélgetése morajlásba vegyül, Itt trágár szavak, amott egymás rokonait emlegetik, »becézgetik«,

Az ellenőrök terepszemlét tartanak ... Felderítik, hol a súlypont. Ezt mér a külső jelek mutatják.'

Az asztal mellett két fiatal nő áll. Az idősebbiken látni, már éltes. A másik fejlettebb testalkatú, de a fiatalságtól zsenge, mint a hamvak szilva. Nem fogyasztanak, csak beszélgetnek.

Csinosak, de elcsúfítják magukat. Öltözékük ízléstelen.

Rikítóan vörösre festett a szájuk. A rúzs olyan vastag, hogy repedezett, mint ,a napsütötte iszapos TisZa-part az apály után. Körmük is vérvörös. Fülűikben fehér, tányérnagyságú margaretta-klipszek. Bizonyára nem néztek tükörbe, mert.;1, megijedtek volna Ömmaguktólj

E

Szóval látszott... nem sok közük van e, becsületes munkához.

lénkén vibráló nagy szemüket a férfiakon hizlalják. Persze válogatva ... Elvégre van szépérzékük. Mintha alkalmi partnert keresnének. Bocsánat!... ezt csak a jelek mutatják;.. Mi a világért sem állítjuk!...

Látszik, van prakszisu'k, hogy kell a »lasszót« kivetni... Főleg az idősebb jártas ebben. Ha szeme »véletlenül« valamelyik férfi szempárral összetalálkozik, szelíd mosolyra biggyeszti ajakét.

Nos. ezt mutatja a külső.; * De jobb meggyőződni.

Az illetékesek hozzájuk lépnek. A lányok talán mér azt hiszik, hogy... S közben feltűnés nélkül igazoltatás... Meghökkenve rétiküljükhöz nyúlnak igazolványukért.

Az adatokból kiderül: Mindketten fiatalkorúak. Az idősebbik Cs. A., alig múlt el 18 éves és már — utcalány... A fiatalabb, R. E. 17 éves. Még nem dörzsölt, nem cinikus, nem »okos«... De már tanulja... Dolgozó, munikásszülők gyermekei. Munkaviszonyuk nincs. A sízülői háznál élnek.

Az erkölcsrendészet rögtön látja a szülői felelősség hiányát. A lányok, ha idejekorán nem lépnek közbe, a lejtő széléről az erkölcsi fertő mocsarába. a prostitúció útjára jutnak.

Az erkölcsrendészet érzi felelősségét. Hivatalos szerepük az orvoséhoz hasemlít. Lehetőleg nem utólag gyógyítani az elhanyagolt beteget,

A magyar—román barátságot nem seperheti el semmiféle vihar

A román nagykövet ás felesége látogatása Sárospatakon és Tokajban

•Ion Popescu elvtárs, budapesti román nagykövet és felesége, valamint a kíséretében lévő követségi tagok borsodi látogatása bővelkedett a megbonthatatlan magyar-román barátság őszinte megnyilatkozásaiban, amelyek itt Borsodban is elmélyítették a két nép testvéri érzéseit.

Popescu elv társ csütörtökön rövid időre megszakította borsodi látogatását, mert résztvett Budapesten a magyar-román egyezmény aláírásának ünnepélyes aktusán, de pénteken reggel visszaérkezett Miskolcra. Innen kíséretével ellátogatott Sárospatakra és Tokajba.

Patakon a Rákóczi-vár múzeum előtt Szabó József elvtárs, a sátoraljaújhelyi járási pártbizottság titkára köszöntötte a kedves vendégeket, majd Neskó István, az állami gazdaság igazgatója röviden ismertette a tokajhegyaljai borvidék jelentőségét és javasolta, segítse elő Popescu elvtárs egy kiadós tapasztalatcsere megvalósítását a kiváló román borok termelőivel. Úttörők és KISZ-ifjak virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. Szűcs István elvtárs. a járási pártbizottság nevében köszönte meg a román nép Önzetlen segítségét az ellenforradalom nehéz időszakában. Popescu nagykövet megköszönve a baráti fogadtatást, hangoztatta, hogy 6oha semmiféle erő nem bonthatja meg többé népeink barátságát.

Ezután Balassa Iván, a vármúzeum igazgatója mutatta meg az ősi Rá- kóczi-várat, annak rendkívül gazdag muzeális értékeit és ismertette a vár egész történetét, amit a vendégek nagy érdeklődéssel hallgattak meg.

Meglátogatták az éppen fennállásának századik évfordulója ünnepére készülődő gyönyörűen berendezett és felszerel t tani Lóképzőt is, amelynek ifjúsága ünneplőben felsorakozva várta a román vendégeket. Zilahi Ferenc, az intézet igazgatója köszönő szavai után röviden ismertette az intézet múltját. A tanulók virágokkal kedveskedtek a »nagykövet bácsinak« és a »nagykövet néninek«, majd az igazgató és a tanári kar kalauzolásával mindannyian megtekintették a korszerű intézet helyiségeit, szépen díszített folyosóit. Popescu elvtárs- nalk mindenhez volt egy-egy kedves megjegyzése, elismerő szava. Hangoztatta. milyen nagy jelentősége van annak, ha az Ifjúság a haladó hagyományok légikörében nevelkedhetne, amire példa ez az intézet is. A látogatás befejeztével pohár bort ürítettek az intézet további virágzására, jó munkájára.

Megnézték a gimnázium fiúkollégiumát is, ahol pár üveg tokaji óborral kedveskedtek a vendéglátóik az illusztris látogatóknak. Itt is meleg baráti beszélgetés alakult ki, amely mély nyomot hagyott a jelenlévőkben.

Sárospatakról Tokajba rándultak át a vendégek. Az újonnan épült és felavatás előtt álló szép halászcsárdában pompás halászlé, magyaros ebéd várta a kedves társaságot. Amint beléptek, a négytagú kitűnő népi zenekar az ismert román szerzehanem a kórokozó bacillueok ellen küzdve, a betegséget megelőzni. Ez a fájdalommentesebb. Ök igyekeznek a szülői nevelés hiányát pótolná, a lejtőre tévedőket idejében megállítani.

A helyszínen idézést töltenek ki... Reggel nyolckor jelentkezniök kell a kapitányságon.

Itt vannak. Izgatottak. *, Látszik, ilyenen még nem estek át. Az »ismerősök« már fel sem veszik.

— Közegészségügyi orvosa vizsgára mennek.' A borítékba zárt orvosi lelet fényt derít... bizonyos dolgokra . *. esetleges betegségekre.

A beszélgetésből kiderült... Cs. A. a bűnbak. R. E. elmondja. Ót Cs. A. csábítja, ö vezeti a léha, doiogtalan, erkölcstelen élet útjára. Tehát mást is fertőz.

Sírnak. Játsszák az ártatlant. A szánalmat keltik. Az egyik tagad, a másik hazudik. Bizonygatják.. ; semmi titkosat... nem csináltak. *.

H

atározott, helyes útra bíró meggyőző szavak, pifonga- tá®, figyelmeztetés... Ha még egyszer ilyen körülmények között bárhol találkozunk... már komolyabb baj lesz. Elmehetnek... S mint a kölni illata, úgy eltűnnek...

Az erkölcsrendészet kapcsolatba lép a szülőkkel is... Éreztetni a fiatalkorúak erkölcséért a szülői felelősséget.

Az eset á serdülőkorú fiatalok szüleinek szolgáljon tanulságul. Döbbenjenek rá gyermekük és vele együtt a társadalommal szembeni felelősségre. A gyermekek közéleti magatartásáért, erkölcséért elsősorban a szülők felelősek;

ményt, a Pacsirtát játszotta. Szabó József elvtárs poh árköszöntő jében üdvözölte a nagykövetet és kíséretét, megköszönve, hogy ide is ellátogattak. Kifejezte azt a kívánságát, hogy íttartózkodásukat kedve® emlékeik közé sorozzák.

Kukueska János elvtárs, a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében kis hordó tokaji bort nyújtott át Popescu elvtársnak azzal a kívánsággal, hogy ez a kis bor is hosszabbítsa meg életüket legalább tíz esztendővel. Lóczy László elvtárs, a szerencsi járási párt- és tanácsszervek nevében a szerencsi csokoládégyár ajándékát nyújtotta át a nagykövet feleségének. Kívánjuk — mondotta —, hogy a magyar-román barátság olyan forró legyen, mint a tüzes tokaji bor.

Popescu nagykövet pohárköszöntőjében elmondotta, hogy szülőfalujában, az otthonában múzeumot rendezett be, amelyben élete kedves emlékeit helyezte el. Itt fogja elhelyezni azt a sok becses emléket is, amit a magyar dolgozóktól és borsodi látogatása alatt Borsod dolgozóitól kapott. Megemlékezett az ellenforradalmi eseményekről, amelyeket a román nép nagy figyelemmel kísért; Az azóta történtek bebizonyították, hogy »amint a Duna vizét nem lehet egy szekér szalmával visszafordítani, úgy a magyar nép hatalmát Sem lehet elrabolni többé.« Ezt neki fiz az Öreg román földije írta, akinek megmutatta a múzeumát és aki megírta azt is, hogy a falu népe milyen figyelemmel kísérte rádióban és sajtóban a magyar eseményeket. Az októberi események is megmutatták, hogy egy olyan igaz barátságot, mint a magyar és román nép barátsága, nem seperhet el semmiféle vihar.

Szakali József elvtárs, a pártközpont megyei instruktora, aki jól ismeri a román népet és eredményeit, ennek a borsodi látogatásnak messze kiható politikai jelentőségét méltatta. Szabó József elvtárs ezután meghívta a kedves vendégeket a tárcáit állami gazdaság pincéjébe, mert — mint nagy derültség közt kijelentette — ezek az elvtársak nem a legjobb borokat hozták ide. »Kóstoljuk hát meg a legjobbakat!«

A híres Rákóczi-pincében már csak rövid időt tölthetett a nagykövet és kísérete, mert időhöz kötött program várta őket Miskolcon.

Popescu elvtársék borsodi látogatása feledhetetlen emléket hagyott hátra mindazokban a dolgozókban és helyi vezetőkben, akik drága vendégeinkkel találkozhattak, elbeszélgethettek és ennek a látogatásnak további eredményei megmutatkoznak majd a népeink között mind szorosabbra fűződő barátság termékenyítő hatásában.

A Kossuth Filmszínházban

a multévi átalakítás után meghosszabbodtak a széksorok, s e&y-egy későn jövő mozilátogató —■ ha történetesen a néíőtér közepére váltott jegyet — sokszor húsz embert is felállított, ba a helyére akart menni. És ezzel még további száznak kellemetlenkedett.

A Moziüzemi Vállalat igazgatósága a beérkezett panaszokra ótrendeztette a Kossuth filmszínház széksorait. Helyreállította a sorok régi rendjét, a középbejárattal újra két részre osztotta a nézőteret. Ezzel a széksorokat rövidekké tette és biztosította, hogy mindenki kényelmesen és gyorsan a helyére juthasson. Azzal, hogy a nézőtéren az ülőhelyek számát 50-el csökkentették, a széksorok közötti teret is tágasabbá tették. A sorokat az eddigi 75 centiméter helyett 90 centiméterre helyezték el egymástól, 8 Így biztosították azt, hogy a helyükre igyekvők elmehessenek a helyüket már elfoglalt nézők előtt akkor Is, ha azok a székeiken ülve maradnak.

Egyidejűleg újra szabályozták a lépcsőházak rendjét is. A jövőben az előadásról távozók nemcsak a szálloda-udvar felé vezető lépcsőn, hanem a pénztár irányában is elhagyhatják a filmszínházat. A belépők a jövőben Is a főlépcső baloldalát használják. előadás után pedig a jobboldali lépcsőn távozhatnak.

Mindezekkel a változtatásokkal a mozilátogatók kényelmét, s a filméi őad ások élvezésének zavartalanságát kívánja biztosítani a mozi vállalat. És el akarja feledtetni azt a panaszt, hogy a Kossuth-filmszínhásban kevesebbet törődnének a közönség kényelmével, mint bármely más filmszínházban.

\