Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-15 / 111. szám

Szerda, 1057. május 15,

^■"‘armagyarorszAg

5

Kulturális seregszemle az abaujszántói járásban

MuHödsK e e peronoszpora lelzöáilomás-iialszal fofaiiiegyalján

(Tudósítónktól.)

Közel 500 szereplője volt április 28-án és május 5-én az abaújszán- tói járásban az ifjúsági kulturális seregszemlének.

Néhány eredménye a nyilvánosság elé kívánkozik, A hernédcéciek a. »Túrái fonót« adták elő. Népi hagyomány elevenedett meg ezen az előadáson. Ez az együttes a legjobb teljesítményt érte el a tánc- együttesek közül. Köszönet élte a fiataloknak és Kocsis Endréné művelési otthon igazgatónak.

Elismerés illeti a boldogkő új falusiakat is, akik saját gyűjteményü népdalaikkal és tánccal léptek a nyilvánosság elé. Ügy tűnt, mintha mind a húsz lány szépségversenyen lett volna kiválogatva erre az alkalomra. Csengő hangjuk a jövőbe vetett hitről, a fiatalok élniakará- sáról tanúskodott. Sajnálták a fiatalok, hogy nem hozhatták el magukkal a seregszemlére Takács Berti bácsit, a 98 éves lelkes kui- túrmunkást, aki furulyaszóvá! készült a bemutatóra. Sajnos, megbetegedett. Illesse az elismerés a fiatalokon kívül Polónyi János

igazgató-tanítót, aki szívén viseli az ifjúság örömét és baját.

Százszínű forgatag táncbemutatóját tolmácsolták a pereiek a »Nyírségi csárdás«-sál és a »Kisui- renyei páros«-sál

A pányokiak a »Kalocsai pár- nás«-1, a vizsolyiak a »Három ug- rós«-1 adták elő —, elismerést érdemelnek érte. Ezt a közönség iS" tolmácsolta vastapssal.

Sikerrel mutatkozott be Csontos Ilona telkibányai szólóénekes. Kellemes hangja és előadásmódja, szerénysége méltán érdemelte ki a hallgatóság és a bírálóbizottság elismerését.

A legjobb szavaló címet Sipeki Erzsébet vilmányi fiatal kapta Ady: »Grófi szérűn« című verséért.

Kitörő örömmel üdvözölte a hallgatóság az abaujszántói Petőfi Művelődési Ház 70 tagú vegyeskarát. Híres ez a kórus már évek óta. De büszkék lehetnek a szántóiak a színjátszógárdájukra is, akik Kálmán Imre: »Marica grófnő« há- romfelvonásos operettjét vitték színre. Az előadás a gondos, rendszeres munkáról tanúskodott. Ezért hadd említsük meg néhány szereplőnek a nevét és azoknak, akik fáradságos munkájukkal hozzájárultak ehhez. Holló László és felesége, Dankó István és felesége, Bialkó Irén, Homonnai Nándor, Szincsák Gyula, Bakonyi Lóránd, ÍSIagy József érdemel dicséretet.

Mint tehetséges szereplők léptek a színpadra ^ vizsolyiak. — Soós György: »Pettyes« című vígjátékát adták elő. A vilmányiak Tóth Ede: »Falurossza« című népszínművet. Itt külön kiemelkedő Sipeki Erzsébet alakítása.

A járás ifjúsága, az öntevékeny kultúrcsoportok jól vizsgáztak. Eddig nemcsak a kultúrotthon falai között mutatták meg képességeiket, hanem kiléptek a nagy nyilvánosság elé és egymással is versengve adtak számot munkájukról.

Szádeczki István

A tokajhegyaljai szőlőkben tavasszal nagy kedvvel kezdődött a munka. Az állami gazdaságok, tsz-ek, egyéni szőlőtermelők időben és az elmúlt éveknél sokkal jobb minőségben végezték el a metszést, harmatgyökerezést. Még a téliesre fordult májusi időjárás előtt befejezték az első kapálást is. Mindenütt gyomtalan táblák várják a további munkát. A tokajhegyaljai szőlősgazdák annál is nagyobb kedvvel végzik munkájukat, mert a szőlövesszök állapota a tavalyihoz hasonló bő termést ígér — ami pedig ritkaság Hegyalján.

Az időben végzett munka mellett nem kevésbé fontos a peronoszpora elleni védekezés is. Az elmúlt napok csapadékos időjárása után erősen páradús a levegő, s a fel- melegedéssel a peronoszpora megjelenés is várható. Erre is időben felkészültek. A földművesszövetkezetekből már a gazdákhoz „vándorolt” a bordói lé készítéséhez szükséges rézgálic és mész. A tarcali szőlészeti kutatóintézet tábláin, a tállyai tsz szőlőjében és még néhány ee'yéni szőlőtermelőnél ezév- ben is tovább folytatják a kísérleteket az elmúlt évben is nagyszerűen bevált DNRB. védekezőszerrel való permetezésre.

Hegyalja 25 peronoszpora előrejelző állomása készenléti szolgálatot tart, hogy időben jelezni tudják a peronoszpora veszélyt. A jövő hét elején megkezdik a permetezést. Régi hegyaljai tapasztalat ugyanis: ha negyedik levelében van a tőke, el kell végezni az első permetezést.

MÁJUSI VÁSÁR rVÁpQQpATA|/Q!\l

f\nn/v»uwvAA/vuutAA/t/wvuvuwvuv /“>Jl n I f~\ÍN. \

_/ I N

v

nn/uvnnnnuwwvvuuUuvuwvuvvwvvu

137 községi mezőgazdasági felügyelői állási szerveznek Borsodban —

A kormányhatározat végrehajtója során Borsod megyében l'J7 községi, illetve a kiterjedtebb területen, körzeti mezőgazdasági felügyelői állást szerveznek. Az állásokat pályázat útján töltik be.

Nemcsak a most végzett, de a régebbi képesítésű mezőgazdászok között is igen nagy az érdeklődés különösen a déli, mezőgazdasági jellegű, valamint a hegyaljai községekben meghirdetett állások iránt.

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra

(Tudósítónktól.)

Május első hetében nagyobb mennyiségű üvegtábla érkezett a 31/3 Szakipari Vállalathoz. A feladó úgy intézkedett, hogy a MÁV köteles a megrendelőnek kiszállítani az árut, azonban nem így portent, Az áru megérkezése után a MÁV igazgatóság aifól értesített bennünket, hogy nincs módjában kiszállítani az árut. indok: szállítási eszköz hiánya. Még hozzátették, hogy amennyiben nem szállítjuk el, még egy hónap múlva is óit lesz az árú.

Mindez furcsán hangzik, hiszen nekünk nagyon nagy szükségünk volt az üvegre, ettől függött további munkánk. Megpróbáltuk jobb belátásra bírni a MÁV dolgozóit, úgy gondoljuk, hogy ők is szeretik alkalmazni a jól bevált magyar közmondást: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.

Tisztelt MÁV Igazgatóság! Nem szabad elfelejteni, hogy a cél, amiért küzdünk közös, mindany- nyiunk érdeke.

Takács József

Gyöngyvirág n havas Bükkben

Hetven éve nem emlékeznek a bükki községekben, hogy ilyen »májusi havazás« lett volna a hegyekben. Szombaton Bán kút on a »havas téllel« vetekedő 40, Jávor- kúton pedig 20 centis hótakaró fedte a fennsíkot. Az elmúlt éjjel fagyok is voltak, s ez jelentős kárt tett a kizöldült fák lombozatában. Sok helyen az új telepítésű erdőket is hótakaró borítja. Hogy a későn

jött tél tett-e kárt bennük — majd csak olvadás után lehet megállapítani.

A hóval borított hegyek lábánál azonban, így többek között a Ga- radna völgyében, a Bányabükk és a Szentlélek déli fekvésű lankáin tovább is nyílik a gyöngyvirág, s reggelenkint a hámoriak, ómas- saia'k, répáshutaiak csokor-szám árulják Miskolc utcáin.

Jvaiért kevés Ózd on a lottó-nyertes

Özd város ipari- és élelmicikkekkel való jobb ellátása megszüntette a sorbanállást. De sajnos, még most is van olyan hely, ahol ezt nern^ tudták megszüntetni. Ez a Vörös: Hadsereg úti Totó-lottó-iroda. •

Az iroda vezetője, Vincze József j elmondotta, hogy amióta a lottó-: szelvények árusításával is foglal-: koznak, nem tudják megszüntetni; a sorbanállást. Ennek egyik oka,: hogy nem kapnak rendszeresen és! folyamatosan lottó-szelvényeket, ; tylár pedig Ózdon nagy az érdek-: lődés a népszerű sorsjáték iránt. —I Az első héten mintegy 6700 darab; lottó-szelvényt vásároltak. A csúcs-: forgalom a negyedik héten• volt. Az Ózdra küldött 11.500 szel-j vény egytől égyig elfogyott. Azóta: a lottó-irodába küldött szélvé- • nyék száma csökkent, és így a 8-ik; héten mindössze 6500 szelvényt: tudtak eladni. Amióta 3 és 6 hasá- • bős szelvényeket árusítanak, a j helyzet ugyan némileg javult, de: még most sem kielégítő. Különösen ; az 1 és 3 hasábos szelvényekre len-: ne szükségünk. •

A vásárolt szelvényekkel párhu-: zamosan már eddig is komoly ősz-; szeget fizettek ki a lottózóknak.: Már az első héten négytalálatos • szelvénye volt Bárczi József ózdi • lakosnak, aki 129.000 forint össze-: get kapott kézhez. Azóta is több; kisebb nagyobb nyereményben volt: részük azoknak, akik a Totó-: lottó-irodában vásárolták szel- *

vényüket. A kifizetett összegek 12 és 31.000 forint között váltakoztak.

BÉRI PÁL tudósító. * i

lat pompasabb a másiknál. Emiit gyönyörű zsemlyeszínű tinók, pirostarka előhasúk 3—1 ezerért, amott ragyogó szőrű kisborjúk csodálkoznak ránk fénylő tiszta szemükkel 1000— 1400 forintért. Különösen a tehenek körül nagy az érdeklődés. A vevők előbb megtapogatják a tomporukat, nézik a fogukat, majd óvatosan tudakolják a jószág tulajdonságait, tejhozamát. Mikor aztán kész az alku, új kötél kerül a Riska nyakába, mire a tehén egyetlen zokszó nélkül megindul a Hegyközből Tolcsvára vagy Cigánd- ra. Csak csattanó tőgye villog a lába között, mintha pumpával fújták volna ilyen duz- zadtra.

A kirakóvásár a közeli Sallai utcában ütött sátrat. Az első szempillantásra megállapíthatjuk, hogy minden, de minden kapható. A pultok ros- kadásig rakva konfekcionált férfi, női és gyermekruhákkal, méterárukkal, fehémcr műkkel, kötött holmikkal, divatcikkekkel, cipőkkel, csizmákkal. Az állami boltokon, földművesszövetkezeti vásározókon kívül kisiparosok, kiskereskedők is szép számmal érkeztek a jóhírű pataki vásárra. Még pedig a borsodiakon kívül más megyékből is, így elsősorban Nyíregyházáról, Kisvárdáról, Debrecenből és Egerből.

A sátrak, bódék körül főleg az asszonyok, leányok, gyerekek tolonganak. Ruhát, cipőt, szandált próbáhiak, ágyneműt, szövetet vásárolnak. Az egyik legény egy remekbeszabott nyalka csizmát szemelt ki magának. Erősen alkuszik rá. Igazi meslermű, de az ára is borsos, nem akar engedni a 800 forintból az újhelyi mester. Bármi lesz is az alku eredménye, érezzük a legény hangjából, egész biztosan nem megy ma haza innen a csizma nélkül.

Zománcozott lábasok, dézsák, sziták, hófehér nyárfateknők és mindenféle háztartási eszközök, edények is kaphatók nagy választékban. Van is keletje mindegyiknek.

ÉS AMI ELMARADHATATLAN, nem hiányzik minden magyar vásárok felsége■ étele, a lacipecsenye sem. A pecsenyesütők körül természetesen inkább a férfinépség forgolódik. Nem csoda, hiszen majd elcsurran a szánk, amikor az illatos sercegő falatokat megpillantjuk. Hát még a vidáman csengő poharak láttára! 'Tamisí- tatlan tokaji gyöngyözik mindegyikben. Szükség is van rá ebben a hideg időben. Azután a telt poharak összekocódnak, magasba emelkednek és a vendégek egymás egészségére ürítik. Kiürítik fenékig azzal a jóleső. melengető érzéssel, hogy vevők és eladók mindnyájan jó vásári csaptak ma itt az öreg Rákóczi-vár tövében.

(hej)

LEVEL

FRANCIAORSZÁGBA

Franciaországba üzenem.

hogy nálunk minden rendben vám

Városunkban már kacag a tavasz.

Mozdonyod füstje kéklö eget kormoz, a fütöd meghűlt, egy kicsit köhög;

— április napja bizony meg ravasz.

A Népkertben... hej... úgy pezseg az élet gyermek kacagás száll a lomb közé...

— hogy milyen barnák már a gyermekek.

Az Avas olyan, mint egy hangyaboly

— új étterem nyílt, s úgy alkonyat felé oda járnak a szerelmesek.

Béla. ha látnád, milyen szép itt nálunk— de mit beszélek. . . emlékszel Te még, hisz itt etted meg kenyered javát,

innét indultál fényes sinmezökön roppant mozdonnyal végtelen utakra s naponta tárult eléd szép hazánk.

Ha visszatértél... itt várt otthonod, az asszony és a két pajkos gyerek.

Róluk szólni ládd majd elfeledtem.

Ma arra jártam. Együtt volt a három. Zsuzsit szokatlan volt földön járva látnom, eddig nem láttam csak az öleden.

Tőle tudtam meg, hogy itthagytad a várost

— Párizsba szökött az én apukám. — Csacsi gyerekszáj, látod, hogy beszél?

De visszajön — ezt anyú mondja néki — hogyne mondaná, hisz minden este kéri, s Ö minden este Terólad mesél.

Zsuzsi — drága szép angyal ő —, ha reggel felkel, az első szava:

— Ugye az éjjel megjött apjka? —

A fiad... az már sejti hűtlenséged, de nem szól róla, csendes lett e gyermek, pedig micsoda hangos volt szava.

A feleséged . . . róla mit is írjak?

— Te hidd el, hogy a bánat ékesít, gyöngyöt a kagyló is kínjában termel —.

Dolgozik szegény, hej de sok a dolga, nem értem, hogy hagytad támasz nélkül, hogy bírtad hagyni két kicsiny gyerekkel.

Te Béla ... én már nem mesélek többet, csak annyit kérek őszintén felelj.

Jobb-e odakinn Párizs városába,

"ho' n fénvek a nappal versenyeznek, ahol mindenkit szeret valaki . . . ahol csak Tg vagy távoli magányba?

VÉKONY SÁNDOR

AZ IDŐJÁRÁS nem mutatja ugyan a májust, de meri ez a vásár már évszázadok óla benne van a magyar kalendáriumban, még a hűvös, szeles idő sem akadályozhatta meg az embereket abban, hogy a Hegyközből, Hegyaljáról, Bodrogközből — ha kucsmában, bekecsben, nagykendőben is — el ne jöjjenek a híres májusi vásárra Sárospatakra.

Talán akkor volt itt az öreg vár tövében a mostanihoz hasonló kocsitábor, amikor győztes csaták után ide sereglettek Rákóczi nyalka kuracai, és jószágaikkal, szekereikkel lemálháztak a lustán kanyargó Bodrog partján. Különösen az állaivásárban érezzük azt a zsibongó forgatagot, ahol forog, kavaro'g velünk minden.

Százával röfögnek, sivalkodnak körülöttünk az anyakocák, süldők, kismalacok. Gyönyörűek a választási malacok. Az egyik turcsi orrú angol, a másik hófehér, göndörszőrű mangalica, a harmadik símaszőrű, de itt-ott apró fekete foltokkal van telepötyögtetve — játékosan. És amikor páronként 300—400 forintért gazdit cserélnek, rázendítenek a si- valkodásra éktelenül. A süldők általában annyi száz forintért kelnek el, ahány hónap van bejegyezve a »születési« levelükbe.

HASONLÓKÉPPEN zajos, lüktető a vásár a tehenes és lovas gazdák körében. Egyik álEGY BODROGPARTI KIS HAZBAN

tait, egyszóval éli a parasztok megszokott életét. De mégsem: élesebb a szeme villantása, meg lépten-nyomon érdeklődőre szalad a ránc a homlokán és mégegy: jobban gazdálkodik, mint sok más társa.

Tizenhét holdon dolgozik, a rétet is beleszámítva. Ebből 5 és fél hold a sajátja, a többit bérli. Szívesen dolgozza a földet, még szívesebben bajlódik az állatokkal. Csakhogy az elmúlt pár év alatt lényegesen megcsappant az állatállománya.

— 1952-ben, — akkor még az állatok száma után kellett beadni — égy hét alatt két szatvasmarhát adtam be. Akkor szépszámú jószágom volt. Az asszony már azt mondta, hogy adjuk el inkább az egészet. Nem mondom, nehéz volt... legalább három évre visszavetett. Hát így volt...

Széttárja a két karját, a térdére ejti, rámnéz mosolyogva és mosolyában a paraszti szemérem huncut- kás humorral keveredik. Nézi. vajon megért-e engem ez az ember? Vajon megérti-e. mit. jelent nekem, hogy a tele istállóm hézagos lett, hogy akartam gazdálkodni, dolgoztam és nem haladtam kedvem szerint.

— Gondolkoztam én azon is eleget, nem volna-e jobb belépném. a termelőszövetkezetbe. Ha. azoknak is jobban ment. volna! De nem ment. ... Én Is azt akarom tán, ami jobb!?...

Két legyesbénxei lúr

Legyesbénye községben az elmúlt idők folyamán két szakcsoport alakult. Az egyik kendertermelő, a másik gyümölcstermelő szakosom port. Az előbbi húsz holdon 10 taggal, az utóbbi hat holdon 10 taggal kezdte meg munkállcodását. Külö-* nősen a kendertermelő szakcsoport tagjai várnak jó termést. Jobb a- kedvük a gyümölcstermelőknek is, mert kaptak egy permetező gépet és remélik, hogy ezzel megmentül a termést.

Jól működik a színjátszó csoport, is Legyesbénye községben. A mozi rendszeresen játszik s a. színjátszócsoport is gondoskodik a szórakoztatásról. Mádi István tanár és Cilii Gyuláné volt színművész segítik elő a fiatalok művészi és kulturális fejlődését.

Legutóbb a »Szabin nők elrablása« című színművet adták elő. Azóta már háromszor játszották. Megyaszón és Monokon is jártak. A csoport terve, hogy az egész já* rás területén bemutatkozik, ritkán látott müveivel.

A kultúr csoport anyagi bevételével segíti a sportkörünket, valamint a napokban megalakult KISZ ifjúsági szervezetet. Nehézségeink vannak a jelmezkölcsönzéssel, ebben jobban segíthetne bennünket a miskolci színház. Szomorú tényként hat viszont az, hogy amikor pezsgő kultúréletet élünk, ugyanakkor úgy értesültünk, hogy a tavaly megkezdett kultúrházunk nem lesz befejezve. Ramáliiik. a közíjs erő. a közös munka segít ezen is.

Sz. J»

CSIKÓ MIHÁLY nem tartozik a £ röghöz, a parcellához ragadt parasz- ; tok közé. Már közelállóit ahhoz, • hogy belépjen a termelőszövetkezet- £ be. Ha ott is jobban ment volna... \ Mert Csikó Mihálynak a vérében; van, hogy dolgozzon, de az is, hogy £ a garast a fogához verje. Értelmet £ akarja látni munkájának és addig: idegenkedik a termelőszövetkezettől, • míg nem látja, nem győződik meg: róla, nem egyszer, de legalább há- £ romszor, hogy a jobb az több fo- ; rinttal jár. J

A sárospataki termelőszövetkeze- £ tek, különösképpen a Kossuth ió £ úton haladnak afelé, hogy cgy-két év ; múlva kézzelfoghatóvá tegyék a je- ; lenleg még egyénileg gazdálkodók Z előtt a szövetkezeti gazdálkodás fö- l lényét. Olyan versenyféle van ki- ; alakulóban. A tsz-tagok azon dől- • goznak. hogy mielőbb elérjék, -illet- Z ve túlszárnyalják a középparaszti • életszintet. Nem vitás, nehéz dől- ; guk lesz, mert a másik oldalon is ke- Z ményen dolgoznak A verseny ered- £ menyéhez azonban nem férhet két- ; ség. Csikó Mihályék is látják már • a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. \ ha jól élnek azok a nagyobb lehető- Z ségekkél. Csakhát jelenleg még na- \ gyobb úr a megszokás, ami a kis ; házbr>~ - ’**<• gazdasághoz köti őket. i NAGY ZOLTÁN

EGY BODROGPARTI kis házban '.akik Csikó Mihály középparaszt. Szemben, a Bodrog túlsó oldalán, az emelkedőn a Rákóczi-vár öreg falai emlékeztetnek a múlt századokra. 4z azóta múzeummá lett várat ma íllványok veszik körül. Restaurálják. A bástyán fürgén lengeti a szél

i várzászlót. Lent, a vár alatt a Bodrog. Fodrozik a háta. Árad. Ki-kika- zsint a medréből, merre terjeszkedhetne, ha tovább gyarapszik. Már nemigen kerül rá sor ...

A várral szemközti oldalon, a gáton, a töltésen túl húzódik végig a Bodrogot kisérve egy szerény házkor. Első látásra olyan egyformák 2zek a házikók, mint a gyufásska- tulyáJz. Csak az egyik öregebb, a mánk fiatalabb, az egyik zsupfedeles, % másik cserepes. Csikó Mihályé lemezzel van fedve.

Otthon van az egész család. A sáros idő a gazdát is a konyhába, szorította, ahol a vezetékes rádió hangja csibecsipogással keveredik. Mindjárt elöljáróban hadd dicsérjem meg % háziasszony ügyességét. Száz csirke kelt ki ebben a; házban húsvétiján, meg 40 kisliba, összeszámolni {s sok, hát még gondozni.

AZT MONDHATNA az ember, hoov Csikó Mihály semmiben sem különbözik lobbi paraszttársától. Dolgozza a földjét, gondozza áz álla-