Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-09 / 106. szám
Csütörtök, 1957« május 9. ESZAKMAGYAKORSZAG Egymillió forint hulladékból A diósgyőri elektroacélműben korábban króm****!, nikkellel, wolf- rammal ötvözöd hulladékfémet a többi hulladékkal együtt beolvasztották. így egyébként ezek az értékes ötvözethulladékok nem megfelelően hasznosultak. Az üzemiben, több hónapja ezeket az ötvözött hulladékokat kiválogatják, külön-külön tárolják és a szükségnek megfelelően adagolják a kemencékbe. Egy fél év eredményének értékelése alapján több mint 600.000 forintot takarítottak már meg. Ennek az eljárásnak a további rendszeres és gondos alkalmazásával úgy számítják, hogy az idén több mint egymillió forint megtakarítást érnek el. A megtakarítás annál inkább értékes, mert olyan ötvözőanyagoikat hasznosítanak, amelyeket drága pénzen külföldről importálunk. 52 borsodmegyei község műemlékeinek tudományos felmérését végzik el ezévben A miskolci tervezőiroda munka- közössége tavaly kezdte meg Bor- sod-Abauj-Zemplén megye műemlékeinek tervszer^ feldolgozását. Több mint 48 községben készítettek fényképfelvételeket, rajzokat, valamint leírást az ismert műemlékekről. A kutatások során számos eddig nem ismert műemléket is „felfedeztek”. Különösen jelentős kutatásokat végeztek Sárospatakon, valamint az egykori „hegyaljai városokban”, Tállyán, Tarca- lon, Tolcsván. A miskolci tervezőiroda munka- közössége a műemlékek tudományos értékű feldolgozását most tovább végzi. Ezévben 52 községben végeznek majd műemléki kutatásokat. Ennek során számos olyan községben is folytatnak kutatómunkát, amelyek eddig a műemléki nyilvántartásokban nem szerepeltek. így többek között a népi építkezéseiről ismert tiszamenti községekben, valamint Gelejen, Felsőte- lekesen, Felsőgagy községben. A műemlékek felmérése most kezdődött meg, Selyeb és Szakácsi községek műemlékeinek vizsgálatával. Export gyümöicsöstádák műanyagból A miskolci Játékáru Szövetkezetben PVC műanyag oldallal és aljjal ellátott export gyümölcsösládák készítését kezdték meg. A műanyagból készült gyümölcsös- ládákkal jelentős famennyiséget lehet megtakarítani és ezen felül ez higiénikusabb és tartósabb is. Egyelőre a gyümölcs- és zöldségidény megkezdéséig a Gyöngyösi Gyümölcsértékesítő Vállalatnak 15 ezer darabot készítenek. Kedves, családias ünnepség zajlott le kedden este a tapolcai Anna szálló éttermében: a borsodmegyei tanács mintegy húsz, a megye különböző helységeiben lakó sok- gyermekes anyát látott vendégül. A szívesen látott kedves vendégek előbb a Hazafias Népfront városi irodájában gyülekeztek, ahol virágokkal kedveskedtek nekik, majd külön autóbusszal a tapolcai Anna szállóba hajtattak. Itt díszesen megterített asztalok várták az ünnepeiteket. A megyei tanács végrehajtóbizottsága nevében Ném,eth Imre vb. elnökhelyettes mondott üdvözlő szavakat, hangsúlyozva, hogy szocializmust építő rendszerünk nemcsak szavakban, hanem tettekben és minden Kvonatkozásban megbecsüli az anyákat, a nőket. A Hazafias Népfront nevében Kammel Lajos- né köszöntötte a vendégeket. Csege Géza, az MSZMP megyei intézőbizottsága üdvözletét tolmácsolta és arra kérte az édesanyákat, hogy szocialista szellemben neveljék gyermekeiket, hogy hűséges fiai legyenek a hazának. Az esti órákba nyúló bensőséges, vidám hangulatban eltöltött összejövetelen résztvett Kerekes József- né, a rozsnyói járási nemzeti bizottság elnökhelyettese is. Szaporodik a Bükk mufionállománya Kordonműveiési kísérletek a tokajhegyaljai szőlőkben A bükki vadászok egyik legértékesebb zsákmánya'a Lillafüred fölötti rezervátumban élő muflon. Az értékes vadat az 1920-as években honosították meg a sziklás-köves hegyoldalakon. Azóta a kedvező körülmények növelték a szaporodást. Ma már több mint 250 a műiEbben az évben már kétszer hoz hasznot a vadonélő meggyfa Ionok száma. A muflon »védett« állat. Kilövésére csak korlátolt számban adnak engedélyt. Most, hogy a muflon-anyák ellése megkezdődött, a rezervátum területén, a muflonok tartózkodási helyén zárt körzetet létesítettek. Az erdészek véleménye szerint ezévben csaknem 100 muflonbárány látja meg a napvilágot.* Ezek nagyobb részével a bükki muflonállományt növelik, nagy részével pedig az ország más erdőségeiben próbálják meg a muflonok meghonosítását. A szőlészeti kutatóintézet tarcali kísérleti telepén, ahol a tokaj hegyaljai szőlővidéknek legmegfelelőbb szőlőtelepítési és metszési, valamint műtrágyázási kísérleteket folytatnak — a Hegyalján általánosan szokásos fészkes szőlőtelepítés mellett 1948-ban kezdték meg a kísérleteket a koirdonos művelésre. A szálvesszőket a tőke mögött kerítésszerűen kifeszített, úgynevezett kordonra futtatták. A két holdon kordonműveléssel nevelt tőkék először 1953-ban hoztak termést, tavaly pedig már holdahkinf több mint 80 mázsa szőlő termett rajta; Az ebből préselt must elérte a 23 cukorfokot. A kísérleteket ezévben tovább folytatják. Azt akarják megállapítani, hogyan lehetne lqs- parcellák telepítésére is felhasználni a kordonművelést, különösen meredek, nehezen megközelíthető helyeiken, anélkül, hogy ez a bor jellegzetes hegyaljai zamatét befolyásolná. Borsod megyében az Aggtelek és Jósvaíő környéki erdőkben nagyobb mennyiségű , vadonélő meggyfa található. Kesernyés, ía- nyarízű gyümölcsét — amelyet likőrgyáraink alapanyagként hasznosítanak — ősszel összegyűjtik. Az idén a gyümölcsszedésen kívül, tavasszal is szép keresetet biztosított az ottani lakosságnak a vadonélő meggyfa. Illatos ágaiból több mint 40.000 métert gyűjtöttek össze és szállítottak el a feldolgozó üzemeknek. Ezekből az ágakból 200— 300.000 meggyfaszipkát készítenek — amelyek különösen külföldön keresett cikkek. így ebben az évben már kétszer hoz hasznot a vadonélő fa.Ujmódszerű boltozat falazásstíl növelik a martinkemencék tartósságát Diósgyőrben Újra megindul az élet Kékeden Május közepén nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt Borsod megye egyik legrégibb, de feledésbement gyógyfürdője, Kéked. Az adatok szerint már Mátyás király korában ismert volt melegvízforrása. A község a víz kissé kékes színétől kapta nevét. A fürdőt már a felszabadulás előtt is sokan ismerték, különösen a zemplénieknek volt kedvelt látogatóhelye. A megyei tanács most iürdőbizottságO't alakított, amely a rendelkezésre álló lehetőségeket kihasználva intézkedett, hegy mintegy 50 ember részére kényelmes elhelyezést, valamint fürdési lehetőséget biztosítson. A vadregényes környezetben fekvő fürdő közlekedését naponta autóbuszjárat biztosítja. A környékre való kirándulások mellett a strandolás, valamint a gyógyfürdő használata adja meg jelentőségét Kékednek. A rendbeihozott, kényelmesen berendezett fürdő május közepén kezdi meg működését és télen- ,nyáron a gyógyulást keresők rendelkezésére áll. Az új gyógyfürdővel és üdülővel a már ismert borsodi üdülőhelyek száma eggyel növekedett. A diósgyőri martinászoknak régi és eddig megoldatlan problémájuk volt a martiirakemeneék boltozat- tartósságának növelése. Ugyanis a legnagyobb 1600—1700 fokot elérő hőhatásnak az úgynevezett nagy boltozat van kitéve, így emiatt a kemence korábban szorul javításra, jóllehet a kemence többi része még üzemképes lenne. Ezért a boltozat élettartamának növelése, illetve a kemencetartósság arányosítása érdekében a múlt évben kísérletképpen a szokásos falazással szemben — 75 milliméterrel vastagabb tűzállótéglát használtak két kemencéhez. A bevezetett eljárás eredményét — pontosan egy év tapasztalataira és adataira támaszkodva — most értékelték. Eszerint az új eljárás eredményeként a két kemence kampány ide je az egyik javítástól a következő javításig tartó időszak átlagosan 70— 80 adaggal emelkedett. így a két kemencéből ez időszak alatt mintegy 8000 tonnával több acélt csapolhattak, mint azelőtt. Az egy tonna acélra eső fajlagos tűzálló- anyag felhasználás pedig 3 kilogrammal csökkent. A kedvező eredmény láttán, az acélmű vezetősége elhatározta, hogy az igen jól bevált új módszerű boltozatfalazást folyamatosan minden martinkemencéinél alkalmazzák. így ezzel az acél tonnájának önköltsége — miként azt kiszámították — több mint 3 forinttal csökken. A napokban megkezdett 9-es számú kemence átépítését már ezzel az eljárással végzik; Gyorsvágat hajtás rakodógéppel 99 Elő herbárium“ Miskolc-Tapolcán Az országszerte ismert miskolctapolcai gyógyfürdő a nyáron új nevezetességgel bővül. A TTIT természettudományi szakosztályának kezdeményezésére a tó fölötti réten Vidám majálist rendeznekHollóstetőn a KISZ miskolci diákszervezetei Borsod megyében — a magyar nehézipar egyik jelentős fellegvárában — az üzemek és bányák a sétányokról jól látható helyen sziklakertet létesítenek. Az »élő her bár iu mban« a Bükk hegység több mint 200 ismert virágának magvát elültetik, ezzel egy helyen csoportosítják az ország egyik legkiterjedtebb vidékének más táján, nem igen díszlő vadontermő virágait; A lelkes természetbarátok most kezdték meg a bükki vadvirágok gyökeres, illetve magról való telepítését. A legtöbb virág a nyáron már virágzik új helyén és érdekes, kedves színfolttal gazdagítja a közismert fürdőhelyet. A Borsodi Szénbányászati Tröszt bánfalvi üzemében hosszú idő óta akadályozta a termelést, hogy a frontfejtéssel állandóan le kellett állni, mert vetőhöz értek. A vizsgálatok megállapították, hogy a vetőkkel szabdalt területen úgynevezett fokbamenő frontot kell kialakítani. így a két vetődés között a tiszta széntelepet le tudják fejteni. A frontfejtések átalakítására a bányaüzem északi alapvágatában gy orsvágatha j tással hozzákezdtek az új frontfejtések kialakításához* A ciklusdiagramm szerint gy orsvágatha j tással havonta 100 folyóméter frontelőkészítő vágatot hajtanak ki. A gyorsvágathajtást új- rendszerű, szovjet gyártmányú P; M. L. 5-ös kanalas rakodógéppel gépesítették. Az új géppel a napokban kezdték meg az üzemszerű munkát. A tervek szerint ez évben négy új fokbamenő, nagyteljesítményű munkahelyet létesítenek; Az önköltség csökkentéséért A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben a közelmúltban végzett gazdaságossági vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a nagyobb termelésű bányák önköltsége alacsomellett a középiskolákban is zászlót bontott a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Miskolcon az első KISZ diákszervezetet a Bányaipari Technikum tanulói alakították meg. Nyomban munkához is láttak. Énekkart és tánccsoportot szerveztek, majd ismerkedési estet rendeztek a városban tartózkodó szovjet csapatok fiataljaival. A találkozó eredményes volt: azóta már közös röplabda és labdarúgó mérkőzést játszottak a két baráti nép fiataljai. A Bányaipari Technikum tanulóinak példáját követték a többi középiskolákban is. így ma már 400 tagja van a miskolci diákszervezeteknek. A fiatalok most elhatározták, hogy falujáró csoportokat alakítanak, s í községekben vidám kultúrműsorokat rendeznek. Ezenkívül — a tanév befejezéséig — közös kiránduláson vesznek részt Aggteleken, ahol megtekintik a világhírű cseppkőbarlangot. A hónap közepén majálisra gyűlnek össze a Bükk legszebb részén: Hollóstetőn. A majálison a kultúrműsoron kívül tréfás játékokat rendeznek. Érdekessége lesz az egynapos kirándulásnak, hogy a fiatalok maguk főzik meg ebédjüket. A további tervekben szerepel még a Legyen gazdája Tornanádaskának is! ROSSZ ELŐJEL: gépkocsink éppen akkor fordult be a tomaná- daskai tsz. udvarára, amikor a kultúrteremnek nevezett épületre nagy robajjal rászakadt a tető. Az ellen- forradalom hatalmas gazdasági károkat okozott az országnak és íme itt Tornanádaskán a meglévő értéket is ebek harmincadjára hagyják. Tetemes mennyiségű tetőfedő pala és fa ment tönkre. Ki a felelős mindezért? Ezt már nehezebb megállapítani. A termelőszövetkezet lemondott az épületről a községi tanács javára, viszont a községi tanács lényegében nem funkcionál a faluban. Tanácselnök és tanácstitkár nincs. A titkárt, K. Csóré Jánost nagyon ritkán lehet megtalálni a faluban. Mu- csonyban lakik — és csak néhanapján néz el munkahelyére. Igaz, nagyon kis falu Tornanádas>- ka, mindössze 300 lakosú. — Deháí itt is emberek vannak elvtárs! Szeretnének kulturáltabb viszonyok között élni. Nézzen csak szét a faluban. Egy kultúrház, egy valamirevaló üzlet nincs a faluban. Ha egy megtermett ember bemegy a földmű vessző vetkezet boltjába, hétrét kell görnyednie. De nézze az utcát — s Lehóczki Ferenc elvtárs, a község párttitkára széttárja a karját. LEHOCZKT Ferenc elvtársat úgy ismertem meg, aki nem alkuszik egykönnyen. Követel, beszél, a sok hiábavaló beszédnek nem híve. Munkájában több támogatást kér a járási pártbizoHtságtól, főként a járási tanácstól. A járási tanács teremtsen rendet Tornanádaskán, legyen gazdája ennek a kis falunak is. A megyében kevés termelőszövetkezetnél vannak olyan kiváló adottságok, mint Tornanádaskán. Annakidején a gróf hatalmas összeget zsebelt be a 19 hold gyümölcsösből, amit jelenleg a tsz használ. A 106 hold szántó is aranyat érő jó föld. Tavaly búzából 16 mázsa volt a hol- dankénti átlagtermés. A szövetkezetnek 300.000 forint az adóssága. Hogy keletkezett ez? A szövetkezet mindig kölcsönből vette az állatállományt és kölcsönből építkezett. Nem is volna ez baj. A baj ott van, hogy a 18.000 forintért épített 100 köbméteres siló a következő évben már használhatatlan volt. »Elfelejtették« belekeverni a betonba a megfelelő mennyiségű cementet. SOKMINDENT lehetne írni a szövetkezet munkájáról, de nézzük inkább a jelenét, őszintén szólva az sem sokkal biztatóbb. A tavaszi munkákat időben és minőségileg jobban elvégezték, mint máskor. Gondozott a gyümölcsös is. Sokkal jobb a munkafegyelem is, de még mindig nem kielégítő. A hibák gyökere a tsz. vezetőségében keresendő. Nyiltan meg kell mondani: radikális közbelépésre van szükség. A vezetőség egyik része csak a maga hasznát nézi, a többiek pedig inkább a pohár fenekét. Az utóbbi hibába Lehóczki elvtárs is gyakran beleesik. Lehóczki János elvtárs első volt Tornanádaskán, aki a felszabadulás után szervezte a pártot, majd alapító tagja volt a földművesszövetkezetnek és később a termelőszövetkezetnek is. Éz a múlt arra kötelezi, hogy változtasson magatartásán. Hogy megmarad-e a szövetkezet vagy sem, az attól függ, hogy a vezetés és az elnök mennyire tudja rendbehozni a múlt években elkövetett hibákat. A TORNANÁDASKAI szövetkezet az edelényi járás 14 szövetkezete között jelenleg az utolsók egyike. A járás szövetkezeteinek zöme sokkal jobban dolgozik, több eredménnyel büszkélkedhet, mint ők. Ebből viszont az következik, hogy sokkal több segítségre van szükség Tornanádaskán. mint például a fin- keieknek, vagy a nyomáriaknak. Csakhogy éppen ezt a több segítséget nem kapták meg eddig. Sem a járási pártbizottságtól, sem a járási tanácstól. Persze ne várjanak sültgalambra, a legtöbbet ők maguk tehetik annak érdekében, hogy az utolsók közül az első helyre kerüljenek Nagy Zoltán nyabb, mint a kisebb kapacitású bányáké. Ezért a perecesi bányaüzemhez tartozó Pálinkás II. aknában most nagyarányú feltárási munkába fogtak. Havonta mintegy 206—220 méter vágat kihajtásával az év végére teljesen feltárják a Il-es telepet, ahol kamarafejtéseket telepítenek. Ä feltárásokkal jövőre a bányaüzem a jelenlegi termelésének ötszörösét szállítja felszínre azonos kiszolgálószemélyzet mellett. A munkák már folynak és a fenntartás csökkentésére mintegy 570 méteres főszállító vágatban* egy dupla szállítóvágányt helyeznek el. Ezzel csaknem 80 százalékkal csökkentik a fenntartási költségeket és üzembiztossá teszik a szállítást. A megtett intézkedések eredményeként a számítások szerint jövőre a beruházások ellenére a jelenlegihez viszonyítva, mintegy 40 forinttal tudják csökkenteni a Pálinkás II. aknán termelt szén önköltségét. Minta regős-csoport alakul Borsodban A megyei tanács művelődési osztálya arra törekszik, hogy a falusi színjátszók, táncosok és dalosok népi motívumokból, népi dalia-, mohból állítsák össze műsorukat. Ennek érdekében most, a csehszlo* vák határmenti Bánréve községben minta-regőscsoportot szerveznek. Az új tagokkal megerősített csoport a „Csáki bíróné lánya” című táncos, dalos népi balladával W tatkozik be. A terv szerint a regős- csoport nemcsak a környékbeli fal* vakban. Ixanem a messzebhislsvö községekben is bemutatja a S2ÜW# dolgozott népi oaúadát. . 150 tagú diákénekkar, valamint a 40 tagú tánvcsopcxrt és zenekar megszervezése. Sokgyermekes anyákat látott vendégül a megyei tanács