Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-09 / 106. szám

Csütörtök, 1957« május 9. ESZAKMAGYAKORSZAG Egymillió forint hulladékból A diósgyőri elektroacélműben korábban króm****!, nikkellel, wolf- rammal ötvözöd hulladékfémet a többi hulladékkal együtt beolvasz­tották. így egyébként ezek az érté­kes ötvözethulladékok nem meg­felelően hasznosultak. Az üzemiben, több hónapja ezeket az ötvözött hulladékokat kiválogat­ják, külön-külön tárolják és a szükségnek megfelelően adagolják a kemencékbe. Egy fél év eredmé­nyének értékelése alapján több mint 600.000 forintot takarítottak már meg. Ennek az eljárásnak a további rendszeres és gondos alkal­mazásával úgy számítják, hogy az idén több mint egymillió forint megtakarítást érnek el. A megtaka­rítás annál inkább értékes, mert olyan ötvözőanyagoikat hasznosíta­nak, amelyeket drága pénzen kül­földről importálunk. 52 borsodmegyei község műemlékeinek tudományos felmérését végzik el ezévben A miskolci tervezőiroda munka- közössége tavaly kezdte meg Bor- sod-Abauj-Zemplén megye műem­lékeinek tervszer^ feldolgozását. Több mint 48 községben készítet­tek fényképfelvételeket, rajzokat, valamint leírást az ismert műem­lékekről. A kutatások során szá­mos eddig nem ismert műemléket is „felfedeztek”. Különösen jelen­tős kutatásokat végeztek Sárospa­takon, valamint az egykori „hegy­aljai városokban”, Tállyán, Tarca- lon, Tolcsván. A miskolci tervezőiroda munka- közössége a műemlékek tudomá­nyos értékű feldolgozását most to­vább végzi. Ezévben 52 községben végeznek majd műemléki kutatá­sokat. Ennek során számos olyan községben is folytatnak kutatómun­kát, amelyek eddig a műemléki nyilvántartásokban nem szerepel­tek. így többek között a népi épít­kezéseiről ismert tiszamenti közsé­gekben, valamint Gelejen, Felsőte- lekesen, Felsőgagy községben. A műemlékek felmérése most kezdődött meg, Selyeb és Szakácsi községek műemlékeinek vizsgála­tával. Export gyümöicsöstádák műanyagból A miskolci Játékáru Szövetke­zetben PVC műanyag oldallal és aljjal ellátott export gyümölcsös­ládák készítését kezdték meg. A műanyagból készült gyümölcsös- ládákkal jelentős famennyiséget lehet megtakarítani és ezen felül ez higiénikusabb és tartósabb is. Egyelőre a gyümölcs- és zöldség­idény megkezdéséig a Gyöngyösi Gyümölcsértékesítő Vállalatnak 15 ezer darabot készítenek. Kedves, családias ünnepség zaj­lott le kedden este a tapolcai Anna szálló éttermében: a borsodmegyei tanács mintegy húsz, a megye kü­lönböző helységeiben lakó sok- gyermekes anyát látott vendégül. A szívesen látott kedves vendé­gek előbb a Hazafias Népfront vá­rosi irodájában gyülekeztek, ahol virágokkal kedveskedtek nekik, majd külön autóbusszal a tapolcai Anna szállóba hajtattak. Itt dí­szesen megterített asztalok várták az ünnepeiteket. A megyei tanács végrehajtóbizott­sága nevében Ném,eth Imre vb. el­nökhelyettes mondott üdvözlő sza­vakat, hangsúlyozva, hogy szocia­lizmust építő rendszerünk nemcsak szavakban, hanem tettekben és minden Kvonatkozásban megbecsüli az anyákat, a nőket. A Hazafias Népfront nevében Kammel Lajos- né köszöntötte a vendégeket. Csege Géza, az MSZMP megyei intézőbi­zottsága üdvözletét tolmácsolta és arra kérte az édesanyákat, hogy szocialista szellemben neveljék gyermekeiket, hogy hűséges fiai legyenek a hazának. Az esti órákba nyúló bensőséges, vidám hangulatban eltöltött össze­jövetelen résztvett Kerekes József- né, a rozsnyói járási nemzeti bi­zottság elnökhelyettese is. Szaporodik a Bükk mufionállománya Kordonműveiési kísérletek a tokajhegyaljai szőlőkben A bükki vadászok egyik legérté­kesebb zsákmánya'a Lillafüred fö­lötti rezervátumban élő muflon. Az értékes vadat az 1920-as években honosították meg a sziklás-köves hegyoldalakon. Azóta a kedvező körülmények növelték a szaporo­dást. Ma már több mint 250 a műi­Ebben az évben már kétszer hoz hasznot a vadonélő meggyfa Ionok száma. A muflon »védett« állat. Kilövésére csak korlátolt számban adnak engedélyt. Most, hogy a muflon-anyák ellése meg­kezdődött, a rezervátum területén, a muflonok tartózkodási helyén zárt körzetet létesítettek. Az erdé­szek véleménye szerint ezévben csaknem 100 muflonbárány látja meg a napvilágot.* Ezek nagyobb részével a bükki muflonállományt növelik, nagy részével pedig az or­szág más erdőségeiben próbálják meg a muflonok meghonosítását. A szőlészeti kutatóintézet tarcali kísérleti telepén, ahol a tokaj hegy­aljai szőlővidéknek legmegfelelőbb szőlőtelepítési és metszési, valamint műtrágyázási kísérleteket folytat­nak — a Hegyalján általánosan szokásos fészkes szőlőtelepítés mel­lett 1948-ban kezdték meg a kísér­leteket a koirdonos művelésre. A szálvesszőket a tőke mögött kerítésszerűen kifeszített, úgyneve­zett kordonra futtatták. A két hol­don kordonműveléssel nevelt tőkék először 1953-ban hoztak termést, tavaly pedig már holdahkinf több mint 80 mázsa szőlő termett rajta; Az ebből préselt must elérte a 23 cukorfokot. A kísérleteket ezévben tovább folytatják. Azt akarják megállapítani, hogyan lehetne lqs- parcellák telepítésére is felhasz­nálni a kordonművelést, különösen meredek, nehezen megközelíthető helyeiken, anélkül, hogy ez a bor jellegzetes hegyaljai zamatét be­folyásolná. Borsod megyében az Aggtelek és Jósvaíő környéki erdőkben na­gyobb mennyiségű , vadonélő meggyfa található. Kesernyés, ía- nyarízű gyümölcsét — amelyet likőrgyáraink alapanyagként hasz­nosítanak — ősszel összegyűjtik. Az idén a gyümölcsszedésen kívül, tavasszal is szép keresetet biztosí­tott az ottani lakosságnak a vadon­élő meggyfa. Illatos ágaiból több mint 40.000 métert gyűjtöttek össze és szállítottak el a feldolgozó üze­meknek. Ezekből az ágakból 200— 300.000 meggyfaszipkát készítenek — amelyek különösen külföldön keresett cikkek. így ebben az év­ben már kétszer hoz hasznot a vadonélő fa.­Ujmódszerű boltozat falazásstíl növelik a martinkemencék tartósságát Diósgyőrben Újra megindul az élet Kékeden Május közepén nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt Borsod me­gye egyik legrégibb, de feledésbe­ment gyógyfürdője, Kéked. Az ada­tok szerint már Mátyás király ko­rában ismert volt melegvízforrása. A község a víz kissé kékes színétől kapta nevét. A fürdőt már a felszabadulás előtt is sokan ismerték, különösen a zemplénieknek volt kedvelt láto­gatóhelye. A megyei tanács most iürdőbizottságO't alakított, amely a rendelkezésre álló lehetőségeket ki­használva intézkedett, hegy mint­egy 50 ember részére kényelmes elhelyezést, valamint fürdési lehe­tőséget biztosítson. A vadregényes környezetben fekvő fürdő közlekedését naponta autóbuszjárat biztosítja. A kör­nyékre való kirándulások mellett a strandolás, valamint a gyógy­fürdő használata adja meg jelentő­ségét Kékednek. A rendbeihozott, kényelmesen be­rendezett fürdő május közepén kezdi meg működését és télen- ,nyáron a gyógyulást keresők ren­delkezésére áll. Az új gyógyfürdő­vel és üdülővel a már ismert bor­sodi üdülőhelyek száma eggyel nö­vekedett. A diósgyőri martinászoknak régi és eddig megoldatlan problémájuk volt a martiirakemeneék boltozat- tartósságának növelése. Ugyanis a legnagyobb 1600—1700 fokot elérő hőhatásnak az úgynevezett nagy boltozat van kitéve, így emiatt a kemence korábban szorul javításra, jóllehet a kemence többi része még üzemképes lenne. Ezért a boltozat élettartamának növelése, illetve a kemencetartós­ság arányosítása érdekében a múlt évben kísérletképpen a szokásos falazással szemben — 75 millimé­terrel vastagabb tűzállótéglát hasz­náltak két kemencéhez. A beveze­tett eljárás eredményét — pontosan egy év tapasztalataira és adataira támaszkodva — most értékelték. Eszerint az új eljárás eredménye­ként a két kemence kampány ide je az egyik javítástól a következő ja­vításig tartó időszak átlagosan 70— 80 adaggal emelkedett. így a két kemencéből ez időszak alatt mint­egy 8000 tonnával több acélt csa­polhattak, mint azelőtt. Az egy tonna acélra eső fajlagos tűzálló- anyag felhasználás pedig 3 kilo­grammal csökkent. A kedvező ered­mény láttán, az acélmű vezetősége elhatározta, hogy az igen jól bevált új módszerű boltozatfalazást folya­matosan minden martinkemencéinél alkalmazzák. így ezzel az acél ton­nájának önköltsége — miként azt kiszámították — több mint 3 fo­rinttal csökken. A napokban meg­kezdett 9-es számú kemence át­építését már ezzel az eljárással végzik; Gyorsvágat hajtás rakodógéppel 99 Elő herbárium“ Miskolc-Tapolcán Az országszerte ismert miskolc­tapolcai gyógyfürdő a nyáron új nevezetességgel bővül. A TTIT ter­mészettudományi szakosztályának kezdeményezésére a tó fölötti réten Vidám majálist rendeznekHollóstetőn a KISZ miskolci diákszervezetei Borsod megyében — a magyar nehézipar egyik jelentős fellegvá­rában — az üzemek és bányák a sétányokról jól látható helyen sziklakertet létesítenek. Az »élő her bár iu mban« a Bükk hegység több mint 200 ismert virágának magvát elültetik, ezzel egy helyen csoportosítják az ország egyik leg­kiterjedtebb vidékének más táján, nem igen díszlő vadontermő virá­gait; A lelkes természetbarátok most kezdték meg a bükki vadvirágok gyökeres, illetve magról való tele­pítését. A legtöbb virág a nyáron már virágzik új helyén és érdekes, kedves színfolttal gazdagítja a köz­ismert fürdőhelyet. A Borsodi Szénbányászati Tröszt bánfalvi üzemében hosszú idő óta akadályozta a termelést, hogy a frontfejtéssel állandóan le kellett állni, mert vetőhöz értek. A vizs­gálatok megállapították, hogy a vetőkkel szabdalt területen úgy­nevezett fokbamenő frontot kell kialakítani. így a két vetődés kö­zött a tiszta széntelepet le tudják fejteni. A frontfejtések átalakítására a bányaüzem északi alapvágatában gy orsvágatha j tással hozzákezdtek az új frontfejtések kialakításához* A ciklusdiagramm szerint gy ors­vágatha j tással havonta 100 folyó­méter frontelőkészítő vágatot haj­tanak ki. A gyorsvágathajtást új- rendszerű, szovjet gyártmányú P; M. L. 5-ös kanalas rakodógéppel gépesítették. Az új géppel a napok­ban kezdték meg az üzemszerű munkát. A tervek szerint ez évben négy új fokbamenő, nagyteljesít­ményű munkahelyet létesítenek; Az önköltség csökkentéséért A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben a közelmúltban végzett gazdaságossági vizsgálatok azt bi­zonyítják, hogy a nagyobb terme­lésű bányák önköltsége alacso­mellett a középiskolákban is zász­lót bontott a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Miskolcon az első KISZ diákszervezetet a Bányaipari Tech­nikum tanulói alakították meg. Nyomban munkához is láttak. Énekkart és tánccsoportot szervez­tek, majd ismerkedési estet rendez­tek a városban tartózkodó szovjet csapatok fiataljaival. A találkozó eredményes volt: azóta már közös röplabda és labdarúgó mérkőzést játszottak a két baráti nép fiataljai. A Bányaipari Technikum tanu­lóinak példáját követték a többi középiskolákban is. így ma már 400 tagja van a miskolci diákszer­vezeteknek. A fiatalok most elha­tározták, hogy falujáró csoportokat alakítanak, s í községekben vidám kultúrműsorokat rendeznek. Ezen­kívül — a tanév befejezéséig — közös kiránduláson vesznek részt Aggteleken, ahol megtekintik a világhírű cseppkőbarlangot. A hó­nap közepén majálisra gyűlnek össze a Bükk legszebb részén: Hol­lóstetőn. A majálison a kultúrmű­soron kívül tréfás játékokat ren­deznek. Érdekessége lesz az egy­napos kirándulásnak, hogy a fiata­lok maguk főzik meg ebédjüket. A további tervekben szerepel még a Legyen gazdája Tornanádaskának is! ROSSZ ELŐJEL: gépkocsink éppen akkor fordult be a tomaná- daskai tsz. udvarára, amikor a kul­túrteremnek nevezett épületre nagy robajjal rászakadt a tető. Az ellen- forradalom hatalmas gazdasági káro­kat okozott az országnak és íme itt Tornanádaskán a meglévő értéket is ebek harmincadjára hagyják. Tete­mes mennyiségű tetőfedő pala és fa ment tönkre. Ki a felelős mindezért? Ezt már nehezebb megállapítani. A termelőszövetkezet lemondott az épületről a községi tanács javára, vi­szont a községi tanács lényegében nem funkcionál a faluban. Tanács­elnök és tanácstitkár nincs. A tit­kárt, K. Csóré Jánost nagyon ritkán lehet megtalálni a faluban. Mu- csonyban lakik — és csak néha­napján néz el munkahelyére. Igaz, nagyon kis falu Tornanádas>- ka, mindössze 300 lakosú. — Deháí itt is emberek vannak elvtárs! Szeretnének kulturáltabb viszonyok között élni. Nézzen csak szét a faluban. Egy kultúrház, egy valamirevaló üzlet nincs a faluban. Ha egy megtermett ember bemegy a földmű vessző vetkezet boltjába, hét­rét kell görnyednie. De nézze az ut­cát — s Lehóczki Ferenc elvtárs, a község párttitkára széttárja a karját. LEHOCZKT Ferenc elvtársat úgy ismertem meg, aki nem alku­szik egykönnyen. Követel, beszél, a sok hiábavaló beszédnek nem hí­ve. Munkájában több támogatást kér a járási pártbizoHtságtól, főként a járási tanácstól. A járási tanács teremtsen rendet Tornanádaskán, le­gyen gazdája ennek a kis falunak is. A megyében kevés termelőszövet­kezetnél vannak olyan kiváló adott­ságok, mint Tornanádaskán. Annak­idején a gróf hatalmas összeget zse­belt be a 19 hold gyümölcsösből, amit jelenleg a tsz használ. A 106 hold szántó is aranyat érő jó föld. Tavaly búzából 16 mázsa volt a hol- dankénti átlagtermés. A szövetkezetnek 300.000 forint az adóssága. Hogy keletkezett ez? A szövetkezet mindig kölcsönből vette az állatállományt és kölcsönből épít­kezett. Nem is volna ez baj. A baj ott van, hogy a 18.000 forintért épí­tett 100 köbméteres siló a következő évben már használhatatlan volt. »El­felejtették« belekeverni a betonba a megfelelő mennyiségű cementet. SOKMINDENT lehetne írni a szövetkezet munkájáról, de nézzük inkább a jelenét, őszintén szólva az sem sokkal biztatóbb. A tavaszi munkákat időben és minőségileg jobban elvégezték, mint máskor. Gondozott a gyümölcsös is. Sokkal jobb a munkafegyelem is, de még mindig nem kielégítő. A hibák gyökere a tsz. vezetősé­gében keresendő. Nyiltan meg kell mondani: radikális közbelépésre van szükség. A vezetőség egyik ré­sze csak a maga hasznát nézi, a többiek pedig inkább a pohár fene­két. Az utóbbi hibába Lehóczki elv­társ is gyakran beleesik. Lehóczki János elvtárs első volt Tornanádaskán, aki a felszabadulás után szervezte a pártot, majd ala­pító tagja volt a földművesszövet­kezetnek és később a termelőszövet­kezetnek is. Éz a múlt arra kötelezi, hogy változtasson magatartásán. Hogy megmarad-e a szövetkezet vagy sem, az attól függ, hogy a ve­zetés és az elnök mennyire tudja rendbehozni a múlt években elköve­tett hibákat. A TORNANÁDASKAI szövet­kezet az edelényi járás 14 szövetke­zete között jelenleg az utolsók egyi­ke. A járás szövetkezeteinek zöme sokkal jobban dolgozik, több ered­ménnyel büszkélkedhet, mint ők. Ebből viszont az következik, hogy sokkal több segítségre van szükség Tornanádaskán. mint például a fin- keieknek, vagy a nyomáriaknak. Csakhogy éppen ezt a több segítsé­get nem kapták meg eddig. Sem a járási pártbizottságtól, sem a járási tanácstól. Persze ne várjanak sült­galambra, a legtöbbet ők maguk te­hetik annak érdekében, hogy az utolsók közül az első helyre kerül­jenek Nagy Zoltán nyabb, mint a kisebb kapacitású bányáké. Ezért a perecesi bánya­üzemhez tartozó Pálinkás II. akná­ban most nagyarányú feltárási munkába fogtak. Havonta mintegy 206—220 méter vágat kihajtásával az év végére teljesen feltárják a Il-es telepet, ahol kamarafejtése­ket telepítenek. Ä feltárásokkal jö­vőre a bányaüzem a jelenlegi ter­melésének ötszörösét szállítja fel­színre azonos kiszolgálószemélyzet mellett. A munkák már folynak és a fenntartás csökkentésére mintegy 570 méteres főszállító vágatban* egy dupla szállítóvágányt helyez­nek el. Ezzel csaknem 80 százalék­kal csökkentik a fenntartási költ­ségeket és üzembiztossá teszik a szállítást. A megtett intézkedések eredményeként a számítások sze­rint jövőre a beruházások ellenére a jelenlegihez viszonyítva, mintegy 40 forinttal tudják csökkenteni a Pálinkás II. aknán termelt szén ön­költségét. Minta regős-csoport alakul Borsodban A megyei tanács művelődési osz­tálya arra törekszik, hogy a falusi színjátszók, táncosok és dalosok népi motívumokból, népi dalia-, mohból állítsák össze műsorukat. Ennek érdekében most, a csehszlo* vák határmenti Bánréve községben minta-regőscsoportot szerveznek. Az új tagokkal megerősített cso­port a „Csáki bíróné lánya” című táncos, dalos népi balladával W tatkozik be. A terv szerint a regős- csoport nemcsak a környékbeli fal* vakban. Ixanem a messzebhislsvö községekben is bemutatja a S2ÜW# dolgozott népi oaúadát. . 150 tagú diákénekkar, valamint a 40 tagú tánvcsopcxrt és zenekar megszervezése. Sokgyermekes anyákat látott vendégül a megyei tanács

Next

/
Thumbnails
Contents