Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-09 / 106. szám

4 ÉS ZA KM AGT ARORSZ A G Csütörtök, 1957. május 9. FEKVOÄGYÄBAN kö­szöntött rá a 98-ig esztendő puskás István bácsira, Északborsod és Tiszavidék legidősebb pásztorára. Má­sok már jóval fiatalabb kor­ban elhullajtják, vagy megőszül hajuk. Az ő haja még csak most kezd deresedni. Tavaly még a ház körül dolgozott. Fát vágott és megetette a jószágot. Most sincs különösebb baja, jó étvággyal eszik, csak a lá­bai nem bírják már. Fájnak, sajognak azok az ülé­sek, amelyeket még fiatal korában kapott a csend­őröktől. — Hogy is történt ez az eset, Puskás bácsi? Nagy erőlködve ül fel az ágyon. Elfáradt. Szagga­tottan szívta magába a levegőt. Megpihent, aztán las­san, rekedten törtek elő a hangok. — Rossz arra még vissza is emlékezni. De ha már kíváncsiak rá, elmondom... Szóval az úgy volt, hogy kora tavasztól késő őszig kinn voltam a réten a gu­lyával. Ügy nyár derekán az egyik gazda kihozta a tinóját, hogy vigyázzak arra is. Jó — mondtam neki — csak hagyja itt.. Nyomban fogtam a kolompol és a tinó nyakába kötöttem. Nehezen szokik meg az új jószág, — így viszont könnyebben megtudja az em­ber, merre kalandozik el. A gazdája azonban levette a kolompol, hogy a jószágot zavarja a legelésben. Ha levette, levette, mit csináljak vele? Egyik reggelre aztán eltűnt a tinó. Üzentem nyomban a gazdának, mert én nem mehettem jelenteni, ott kellett tarta­nom az orrom a gulyánál. Egyszer csak jönnek ér­tem a zsandárok. Oszt azt kérdik: — KI vitte cl a tinót? — Mit tudom én — válaszoltam. — Nem tudja? Hát milyen pásztor kend, ha még ezt sem tudja? Na jöjjön csak, velünk, majd meg­mondja, ha nem szépen, akkor csúnyán, — s ezzel magukkal hurcoltak a csendőrségre — együtt a fiam­mal. Ott erősen vallatóra veitek. Mert hát nem tud­tam megmondani a tinó hollétét, ütöttek, vertek, s csak folyton követelték, ad­jam elő a tinót. Én vala­hányszor csak nemet mond­tam. Erre aztán a csupasz talpamat verték. De hiába! Nem tudtam a tinóról semmit, minthogy még a mai napig sem tudom, ki vitte el. EGÉSZEN beleizzadt Puskás bácsi, amíg elme­sélte a történetet. A verejték úgy gyöngyözött a hom­lokán, mint napkeltekor a harmat a zöld gyepen. Megtörülte az arcát s újra kezdte: — Nem volt elég, hogy ártatlanul megkínoztak, ami miatt jóidéig az ágyat nyomtam, de még meg is bűntettek. Egyetlen egy borjúüszőmtél kellett meg­válnom a tinó miatt. Hát így jártam. Hanyatt cLőlt az öreg az ágyon, s nagyokat sóhaj­tott. Látszott rajta, még mindig bosszantja az eset, nem tudja elfelejteni. De vidámabb lett az arca, ami­kor meglátta, hogy a lánya borosüveget tesz az asz­talra. Jókedvűen koccintottunk. Apró kortyokkal ürí­tette ki poharát. — Hallgassák csak meg — mondotta a lánya —, mindjárt fog az öreg dalolni. így szokott, ha egy ki­csit iszik. — Akkor dalolok, amikor nekem jólesik — vágott vissza az öreg. — Mert azt mondják: „Cil'ra szűröm szögre van akasztva. Hozd ki babám, hadd vegyem magamra, Hozd ki, hozd ki. itt annak a helye. Még az éjjel betakarlak vele.” Eldalolt az öreg néhány korabeli nótát, s mi csak hallgattuk és mosolyogtunk rajta. — NA, AZÉRT nem muszáj kinevetni az öreget — mondotta összevont szemöldökkel — Daloljanak ma­guk jobbat, ha tudnak. Beszélgettünk még egy keveset Puskás bácsival, a boldogkőújfalusi pásztorral, aztán elbúcsúztunk tőle. Kívántunk neki jó egészséget, hogy még sok éven át éljen. TÖRÖK ALFRÉD örvq piu ztcxr DANYI GYULA: KÖ Bármily nehéz, tedd félre már az álmokat. Legyél őszintébb máskor, s elkerül a fájdalom... Ülsz a hervadt pillanatok közt és hogy frisseket teremtsek ODÉS kedvemre többé nincs varázsod . Zavarszl Hagyj egy kicsit, boldogít szomorú arcod is: jó tudnom, hogy annyi sok közül benned, egyetlen lányban a megbánás értem édesedik! A Nemzeti Színház közleménye A Miskolci Nemzeti Színház közli, hogy Goldoni »Két úr szolgája« című komédiájának mára hirdetett bemu­tató előadása Szirt es Ad ám balesete miatt elmarad. A bemutatót egy nap­pal később, május 10-én, pénteken este 7 órakor tartják. A bemutatóm kiadott jegyek 10-én érvényesek, a 10-re előre megváltott jegyek pedig a darab bármelyik későbbi előadá­sára átcserélhető1' Tudományos értékű bibliográfia jelent meg Tokajhegyalja Tokajhegyalja világhírű borter­melését, néprajzát, gazdasági éleiét és történetét évszázadok óta fel­jegyzik az utazók, tudósok és írók. A XVI. század orvosai már azt is megírták, amit a legújabb tudo­mányos kutatások is bizonyítanak, — hogy a tokaji aszú: gyógyszer. A külföldi utazók sokszor hozzá­férhetetlen, feledésbe menő köny­vei pedig azokról a dúlásokról ad­nak igen értékes történelmi felvilá­gosítást, amelyek a XVI. század­ban idegen, osztrák zsoldosok fegy­irodalmáról vérétől pusztították a Hegyalját. A Tokajhegyalja bortermeléséről, néprajzi, helyi, gazdasági és műve­lődéstörténetéről szóló tudományos irodalmat, újságcikkeket és útleírá­sokat dr. Barkós József bibliográ­fiába gyűjtötte. A tudományos ér­tékű mű többek között közli Marti­novics Ignácz, Jozefus: A tokaji borról, Mattyasovszki Kálmán: A mádi olvasóegylet 1861-es működé­m íszakma^acaczzá^ megírta, illetékes szerv válaszol A POSTAIGAZGATÓSÁG közli szerkesztőségünkkel; a 1U. számú Ruházati Bolt dolgozói által meg­rendelt lapokat azért nem indítot­tuk, mert a kézbesítő későn adta be a megrendelést. Emiatt és sok más ok miatt a kézbesítőt elbocsátották. A Malomipari Egyesülés által fel­vetett panaszokat szintén kivizsgál­tuk. Az nem felel meg a valóság­nak, hogy a Nők Lapjáért kétszer felvették az előfizetési díjat, ezt ma­ga Lassú János sajtóíelclös is elis­merte. Varga Gáspár’ Petőfi u. S. ez. alatti panaszos távollétében a kézbesítő a rokonától kérte az elő­fizetési díjat, aki kijelentette, hogy nines szüksége a lapra. «I MÁV. IGAZGATÓSÁG. A perece­sei kereszteződésnél a gyors közleke­dést csak úgy lehetne biztosítani, ha aluljárót építenénk. Erre már igazgatóságunk Miskolc városi la- nacs közlekedési osztályának koráb­ban tett javaslatot. A 6zóbaníorgó pályaszínten a villamos-keresztezés korszer ü t lénsége elk er ülh ele t lenn é teszi a villamosjáratok esetenkénti leállítását. A sorompó egy belső be­rendezésen át szerkezeti összefüg­gésben* van az állomás, Pereces, il­letve Lyukóbánya felőli véd jelzővel. A jelzőt valamely irányból érkező vonat részére csak akkor lehet »sza­badra állítani«, ha a villamos sorom­pót már előzőén lezárták. A tolatás­kor figyelemmel vágyunk mindenkor a villamos és közúti forgalomra, szükség szerint felnyitjuk a sorom­pót a jármüvek átengedése céljából. * MISKOLC VAROS I. KERÜLETI TANÁCS végrehajtóbizottsága Prisz- tás Róbert Miskolc, Bolond utca l. sz. háztulajdonos panaszával kapcso­latban közöljük, hogy lebontási ké­relmét nem tudjuk engedélyezni ^ nehéz lakásviszonyokra való 'tekin­tettel. A helyreállításra a lehetőség megvan, az OTP tatarozásra hitelt biztosít, amennyiben a 25 százalékos anyag, vagy pénzbeli költség bizto­sítva van. Erről tud a tulajdonos. Nem ért­jük, nem bombázott részt lebonthassa, annak anyagát értékesíthesse, illetve azzal kijavíthassa a megmaradt házrészt. Ügy gondoljuk, hogy a lebombázott rész nem javítja Miskolc lakásprob­lémáját. Ennek alapján nem értünk egyet a tanács intézkedésével, illetve válaszlevelével. (Szerk.) * LENIN KOHÁSZATI MÜVEK. Igazgatóságunk Kovács Katalin ké­rését műszaki konferencia elé ter­jesztette, ahol a jelenlévők azt meg iis vitatták. Az alábbi javaslat szü­letett: A Lenin Kohászati Művek igazgatósága is szükségesnek tartja a tapolcai közlekedés megjavítását, ezt azonban trolibusz vonal építésé­vel látják megoldhatónak. Ilyen irányban a városi tanácsnak az igaz­gatóság javaslatot is tett. Amennyi­ben mégis villamos-közlekedés meg­építése szükséges, úgy az ehhez szükséges 34.5 kilogrammos sín . le­gyártása miatt az Ózdi Kohászati Üzemekhez kell fordulni. * POSTAIGAZGATÓSÁG, MIS­KOLC. Hirlapárusítást a posta en­gedélye nélkül folytatni nem lehet. A lap által említett 14—15 éves fia­talok részére igazolványt nem ad­tunk ki, valószínű, hogy azok az áru­soktól megvásárolt lapokat továbbí­tották. Egy időre felkértük a rendőr­kapitányságot, hogy az utcai és ét­termi árusok működési igazolványait ellenőrizzék. Akiknél ez nem talál­ható, vonják felelősségre. * ÁSVÁNYOLAJFORGALMI VÁL­LALAT, BUDAPEST. A göncruszkai Szabadság Termelőszövetkezet a kérdéses gázolajat és motorolajat két részletben megkapta. A jövőben, vagyis a második negyedévtől a vál­lalat javaslatára az Országos Terv­hivatal könnyíteni fogja az üzem­anyag kiutalását a tsz-ek részére. Ez­után a községi tanácsok láttamozá- sával kaphatnak üzemanyagot, nem kell a megyei tanácshoz fordulniok. Vidéki szemmel A vidéki ember megérkezik Mis­kolcra s örömmel látja, hogy a Széchenyi utca ismét a régi fény­ben ragyog. A nappali és esti világításban egyaránt kitűnően érvényesül a művészi áruelhelyezés, a lágy ta­vaszi színek mesteri Összeállítása, a ruházati boltok és áruházak gondo­san megtervezett, ízléses kirakatai, a régebbinél sokkal nagyobb szak­tudásról, műgondról tanúskodnak. Viszont el szomorodik a vidéki ember is, mikor a »tükörsima« aszfalton és az aprókockás útbur­kolaton járva, vidéken érzi magát. Nem tudta megérteni a vidéki, hogy mire való a dinnyenagvságú kátyú, amely mind a gyalogjárón, mind ai közúton megtalálható. Ezt láttam, amikor motorkerékpárral jártam a városban. Felvetődik a kérdés: hogyan kerül a falusi ká­tyú a városi aszfaltra? FEKÉSHÁZY GÉZA séről és Elek Oszkár: A francia költők a tokaji borról megjelent műveit. Két Corregio került elő a lomtárból Dr. Bologna, a mű­emlékek felügyelőségé­nek tisztviselője, a ná­polyi Nemzeti Múzeum képtárának'»tartalékai« között két Correggio- képre bukkant. »Tarta- lék«-képeknek nevezik a nápolyi képtárban azokat a festményeket, * amelyeket nem helyez­nek el a kiállítási ter­mekben és hosszú év­tizedek óta porosodnak egy-egy raktárban. A. képek között az egyik egy ismeretlen arcké­pét, a másik pedig Szent Józsefet ábrázol­ja. A két kép szerepel a Farnese-gyüjtemény katalógusában, de rég megfeledkeztek róluk. A képeket restaurálják, mielőtt kiállításra ke­rülnek a volt nápolyi királyi palotában be­rendezett új képtárban, amelyet május 5-én nyitnak meg. Amin Budapest is derül A Filharmónia újból olyan köz­kedvelt műfajjal és elismert művé­szettel ajándékozta meg az ózdi dolgozókat, amely a budapesti Vi­dám Színpad műsorában is előkelő helyet foglal el. A szereplőkről annyit: Kazal Lászlót már nem kell bemutatnunk, jól ismerik fi­nom humorérzékéről az ózdiak. — Kabos László a fővárosban is ki­vívta a dolgozók elismerését, sze- retetét, sőt külföldön is nagy élve­zettel hallgatták a humor mesteré­nek előadását. Balogh Erzsi, Bán Klári, Cséngeri Judit, Bikádi György, Hlatky László művészek­nek a közönségsikereit hosszú idők munkája igazolja. A Filharmónia azonban más mű­fajok kedvelőire is gondol. Tervbe­vették, hogy Gyurkovics Mária, Kossuth-díjas, Szabó Miklós és más neves operaművészek fellép tével május 21-én mindenki szá­mára ismert, színvonalas műsort s rí n u k IVANSZKY ARPÄD A MOSOGEP Kovácsáé óly^n volt, mint & többi asz- szony. Az égvilágon semmi különleges nem volt rajta, sem életében, sem hét­köznapjaiban. Kedves, fiatalos arca, in­kább sovány, mint karcsú alakja, és nap, mint nap, reggeltől-estig rengeteg dolga volt. A házimunkából soha nem fogyott ki szegény. Takarítani, bevásárolni, főz­ni, mosni öt gyerekre, meg a férjre: ez volt a napi munka és bizony Kovácsné műszakjai nem nyolcórásak voltak. Leg­inkább a mosás, az esett nehezére, de ezt egy kicsit maga Is szaporította azzal; hogy szinte megszállottja volt a kis fehér zokniknak, fehér köténykéknek, világos kis ingecsfcéknek. Mert azok olyan jól állnak a gyerekeken. S egyik kicsi, másik pici, a legidősebb is csak 8 éves, hát nem is marad sokáig fehér a fehér rajtuk, így hát anyjuk majdnem naponta oűaálli a teknő mellé és dörzsölte, sikálta a sok kis ruhát. — Semmit, csak egy mosógépet szeret­nék ~ mondta az urának, de az csak le­gyintett. — Nagy pénz az, majdnem kitelne be­lőle télikabát minden gyereknek. Úgyis itthon vagy egész nap. Meg minek annyi fehér holmi. Csak jó lenne a Terinek, meg Klárinak fekete klotkötény, meg mindegyiknek barna zokni, fele annyi mosnivalód. Tudományos szemlélet terjesztésére előadássorozat indul Borsod megyében A tanács művelődési osztálya és a TTIT »Uránia« csillagászati szakosz­tálya a megye községeiben két hó­napig tartó előadássorozatot indított a tudományos szemlélet kialakítá­sára. A megye kiváló szakemberei és tanárai csillagászati, földrajzi, fizi­kai és kémiai, valamint biológiai elő­adásokat rendeznek bemutatókkal egybekötve. Az előadásokon többek között foglalkoznak a naprendszer kialakulásával, az aggteleki cseppkő­barlang keletkezésével, a rakéta- repüléssel és az atomok békés fel- használásának lehetőségével. Az előadások iránt élénk az érdek­lődés. Ezt bizonyítja, hogy Takta- harkányban. a távcsöves bemutató­val összekötött csillagászati előadá­son 110-en, Sajókereszlúron 70-en, Kistokajban pedig 80-an vettek részt. Ballagnak a Bi lián •diákok A Kilián György gimnáziumban ezévben végző diákok május 18-án, szombaton délelőtt 12 órakor tart­ják meg az iskolában, a szokásos ünnepi ballagást. Este az iskola KlSZ-szervezete vacsorán látja vendégül az Iskolától búcsúzó diá­kokat lakodalom volt a mi utcánkban... Őszintén bevallom, nem értek egyet azzal, hogy az újságíró min­dig másról ír, magáról, vagy más újságírókról soha. Sajnos, ez mér így természetes, mint ahogy a dok­tor úrtól sem kérdezik meg, hogy a maga szíve sohse fáj?... Pedig az újságírókat sem kerülik el a hét­köznapi gondok, s ráadásul tavasz- szal a szerelem is megkörnyékezi őket. És ha már eddig nem írtak az újságírókról, úgy én most írok; pótolva ezzel sok éves mulasztást. Riportom tárgya egy igazi lako­dalom, hajaj, de milyen lakodalom. Gulyás Mihály barátom tulajdon lakodalma, vagyis tehát mindnyá­junké... Hogy adta rá a fejét? — Ahogy más, illetve nem egészen úgy. csak majdnem. A nevét bizo­nyosan ismerik az újságból, nem kell, hogy bemutassam. Egyébként, alacsony, barna gyerek, tavaly végzett az egyetemén, irodalom- tanár lenne és újságíró. Ebbéli mi­nőségében keresett tavaly ősszel Miskolcon albérleti szobát. Talált is és még mást is talált. Egy bűbá­jos ifjú leányt, aki megdobogtatta a szívét és a többit minek is rész­letezzem, a kedves olvasók nagy­része átesett ezen a betegségen, esetleg más változatban. Az esküvő napja tehát elérkezett. Volt nagy izgalom, de elmúlt. Saj­nos, a népes vendégsereg számára kicsinynek bizonyult az egyébként nagy lakás, s így történt, hogy mindössze négy újságíró fért el az ünnepi vacsorán. Sokszor négy meg otthon maradt. Na, dehát hol van az előírva, hogy ünnepelni csak esküvő napján lehet. Lehet azt két nappal később is, nem igaz? így rendeztük meg a pótesküvőt, illetve a vacsorát. Nagyon finom volt és a bor se a hordóban készült. Egy nagy. hosszú asztalt körül - ültünk, volt pohárkö8zöntŐ és dal vég nélkül. Az asztal egyik végén ■alaki arról kesergett, hogy én va­gyok a falu rossza egyedül, a má­sik végén meg a sorrentói dal kí­sérte a poharak csengését. Szóval, ilyen lakodalom nem mindennap adódik, s be is fejez­ném ezt a néhány sort, de nem tu­dom, mivel. Valami szép ünnepi beszéd, vagy jókívánság illene ide. De mit is lehet kívánni két boldog fiatalnak? Gulyás Misinek, aki 12 esztendővel ezelőtt még Garadnán őrizte a csordát, s onnan indult el. hogy bevegye a tudomány várát, s hogy harcos proletárvérével képvi­selje az iskolapadban, utána min­denütt fajtáját, a szegényparaszto­kat. Most, hogy az évek elszálltak, révbe érkezett. Virágozzék tiszta, szép szerelmük egy életen át., s le­gyenek mindig ilyen boldogok. Ezt kíván luk valamennyien. KECSKÉS ROZSA lenne Kovácsné meg csak mosott, mosott, de azért csak piszkálta az a mosógép a fan­táziáját. Persze, mosógépet nem lehet fantáziáim, a kosztpénzből eem lehet annyit megspórolni, máshonnan meg nincs semmi lehetőség. Azaz ... Vett egy lottószelvényt, kitöltötte és péntek reg­gel. amikor az újságot bevette az ajtóból, mindjárt a számokat kereste. Csak egy kicsit akart nyerni. Nem gondolt 6 a százezer forintokra. Nem várt Ő nagv meglepetéseket, csak egy mosógép árát, de azt aztán annyira, hogy mikor a kis szelvénykén csak egyetlen számot talált a kisorsoltak közül, egészen kisemmizett­nek érezte magát. Kovácsné nem volt a nagv indulatok embere. Bégen megta­nulta már lenyelni klsebb-nagyobb mér­geit. hiszen, ahol sok a gond. ott egyre- egvrp legtöbbször csak egy kézlegyintés- nvf idő kerül. De most, hogy a mosógén. eevptlen váeve. amelvnek megvalósulását olvan széo«n elképzelte. i<»v fittbe ment. hirtelen elöntötte a mé^po. Ketté, maid maoiit ketté s azután sok-enk^é fénte dühében a ki* páni rszpiet két és nzn^n délein+t a habzó, szanoanog mosóvízbe • nőnkén* e«v_epv cós ccanneeske not*'o- tán. furukot* egy pár t>erpnvi mint mindig — most is 1«- fyt a>»n elé átfutni »7 ui^ágot. 9 m'kor • '-’ira a lottó nvo-Se^msibOT ért. mézpp­• ‘-•en lonozott tovább. De csak vig«*ahni- ; 'ott méerem-opr ewv lanot, mert, mintha • ‘•puné Ott még valami é^doVoc, Nverp­• •r'*uvtgrrr<rak Ab. fines nekem mri»*i»r1­• "oA»n — és csak a «szíve facs^ro-ioff • 'óbban Össze, onUV0r „ mn‘fi-Vo««Vn(í. S T*pk. zeneszek-ónvek. rániők kö-zött mo- J ti látott ^ nvereménvf*r<*vök • között, J*méf arrébb lpnozott, még fisok • nem tg eondoit art-q. hocv f>s»'»et*i‘*pt-t J z»elvénvének számát kutassa pmlevezető- 2 ben, M'nAk is. ’Turtln ő a-rf, hoi*v hiába • 2 S az cleft ment tovább, mint eddig, Ko- ! vácsné mosta a sok kis zoknit, lngeeskét. • mér nem is gondolt a mosógénre, mert • nem akart ré^ondolni. A t°k0,’éknénztár­• ban pedig mé'» hosszú ideig bo«szankod- 2 t<ik a tisztviselők azon. hogy m’ért nveri 2 a mosógépet olyan, akinek annyira nincs 2 szüksége rá, hogy mégcsak nem la jelent- S kezlk érte. Hfegyei tanácstagok fogadóórái Ncgyeeéy István május 10-én 16 órakor Monokon, Bajranyi István május 11-én 14 órakor Vi&s közgép­ben Milyó István május 11-én dél­előtt 9 órakor Baktakók községben tart fogadóórát,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents