Észak-Magyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-08 / 105. szám

ÄserÄa* T957. május 8. Bszakmagtarorszag s A szocialista munkaverseny új vonásai Ózdon Beszélgetés Horváth Károly elvtárssal, a gyár igazgatójával Az ellenforradalom Ózdon is igyekezett a szocia- Usta munkaverseny fogalmát, illetve ezt a szócskát a napi élet szótárából kitörölni. Ez azonban nem sikerült neki. Az ózdi dolgozók látták és tudják, hogy a szo­cialista munkaverseny az egyedüli helyes útja a szo­cializmus építésének, s hogy erről az útról letérni a szocializmus építésének feladását jelentené. Ezért ha­tároztak egyöntetűen a szocialista munkaverseny mel­lett, ezért tettek máris számos intézkedést annak szé­les körben való kibontakoztatására. Amikor felkerestük a gyár vezetőjét, Horváth Ká­roly elvtársat, s a szocialista munkaversenyről be­szélgettünk vele, örömmel mondotta, hogy a szocialista munkaverseny új távlatokat nyitott a gyár történeté­ben, új vonásokkal gazdagodott. Ki kezdeményezte a szocialista munkaversenyt? — Nem ért bennünket meglepetésként — válaszol feltett kérdésünkre Horváth elvtárs — a Csepeli Vas- és Fémművek Acélműve versenyfelhívása. Ugyanis április negyedikét és május elsejét mi már a szocialista munkaverseny szép eredményeivel köszöntöttük. Most csupán az a feladat vár ránk, hogy elfogadjuk ver­senykihívásukat és csatlakozzunk hozzá. Mi a célia a versenynek? *—* Erre a kérdésre az elvtársaknak azt kell vála­szolnom — mondotta a gyár igazgatója —, hogy igen nagy feladatot kell betöltenie. Ez pedig nem más, mint­hogy a gyár termelését gazdaságossá, rentábilissá te­gye. Az a célja, hogy a tervezett veszteséghez viszo­nyítva nyereségesek tudjunk lenni. S ez bizony nem kis feladatot jelent. Jelenleg ugyanis több millió fo­rintos veszteséggel dolgozik vállalatunk. Ha a tervszámokat nézzük, némi eredményről tu­dunk máris beszélni. Az I. negyedévben például a befe­jezett árutermelési tervünket 109 százalékra teljesítet­tük. A selejtet sikerült 1.54 százalékra leszorítanunk. Ez szép eredmény, hiszen a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden száz forint termelési értékből csupán 1.54 fillér a selejt. Mit tesznek, hogy a gyár gazdaságosan termeljen? — Egyik legfontosabb feladatunk az anyagtakaré­kosság. Tudvalévő, hogy az összes költségek 80 száza­lékát rezsi- és alapanyag teszi ki. Ha tehát a szocialista munkaversenyben különös gondot fordítunk az anyag­takarékosságra, azzal a gyár gazdaságosabb termelé­sének alapját teremtjük meg. Például: ha egy hónapban egy százalékkal csökkenthetnénk az alap­anyag felhasználást, ezzel mintegy másfélmillió forin­tot tudnánk megtakarítani a népgazdaságnak. Vagy például, ha a martinacélműben naponta csupán egy kilogrammal csökkentenék az olajfelhasználást, az egy negyedévben 120—140 tonna olajmennyiségnek felelne meg. Ezzel a megtakarítással biztosítani tudjuk a terv­túlteljesítés energia-bázisát. A gazdaságos termeléshez tartozik a bérproblémák megoldása is. Megengedhetetlen, hogy 100 forint ter­melési értékre 38 forint munkabér essék... A versenyfelajánlás mennyiben szolgálja a gazdaságosabb termelést? — Olcsóbbá teszi a termelést. Például a nagyol­vasztóban az egy tonna nyersvas előállításához terve­zett kokszmennyiségből kevesebbet használnak fel. Már vannak is kedvező eredményeink. Amíg például 1956-ban átlag 1 tonna nyersvas előállításához 1255 kiló kokszot használtunk fel, ezévben már csak 1215 kilót. A verseny felajánlás most arra irányul, hogy a felhasználást 1200 kilogramm alá szorítsuk le. A martinacélműben a verseny felajánlások az egy tonna acél előállításához felhasznált olajmennyiség csökkentését, a bázikus tűzálló anyag felhasználásának csökkentését, valamint az elfolyásból és üzemzavarból adódó kiesések megszüntetését tűzték ki célul. Termé­szetesen ebben az üzemben is fontos növelni az egy órára tervezett acélmennyiséget. A hengerdéknél a hengerlési és kikészítési teljesítmények növelésére for­dítsanak nagy gondot. így például a finorhhengerde verseny vállalásában szerepel az önköltségcsökkentési és a termelési költségvetési terv 101 százalékra való teljesítése, az egy fő egy napra eső termelési érték­tervének ugyancsak 101 százalékra való teljesítése, az I. osztályú termékek arányának 5 százalékos növelése, mindemellett a selejt csökkentése és más fontos vál­lalások. Van-e új vonása a versenynek és mennyiben tér el az új módszertől? — El kell mondanom az elvtársaknak — mondja Horváth elvtárs —, hogy a szocialista munkaverseny számos új vonását lehet felfedezni Ózdon. Például a verseny nem az egyének, hanem elsősorban üzemek, gyáregységek versenye. Ezzel az üzem valamennyi tag­ját bekapcsoljuk a versenybe. Nem sztárokat akarunk nevelni és jutalmazni, hanem az üzemek egész kol­lektíváját. A régi módszertől eltérően ma akár segéd­munkás vagy sepregető legyen is az illető, ha üzeme, vagy gyáregysége kiváló munkát végzett — melyhez ter­mészetesen az ő munkája is hozzájárult -r-, jutalomban részesül. Uj vonás még az is, hogy a versenyértékelést nem hatalmas apparátussal oldjuk meg. Az üzemve­zetők kiskönyve, melyben a termelési mutatók vannak, hűen mutatja majd, hogy az üzem a szocialista mun­kaverseny során hogyan dolgozik, mik a tennivalók. Uj vonás még az is, hogy nem túlórával kívánjuk a terv teljesítését megoldani, hanem elsősorban jól szer­vezett versennyel, a műszaki feltételek pontos és idő­beni biztosításával. * Amint a gyár igazgatójával folytatott fenti beszél­getés is bizonyítja, Ózdon a szocialista munkaverseny új vonásait ismerhettük meg, amely eltér a régitől, s alkalmas arra, hogy újabb dicsőségek felé vezesse az ózdi gyár kollektíváját. DRAGOS GYULA Jelentés az adófizetésről Megyénk több járásában még mindig rapszodikusan halad az adófizetés. Az emcsi járásban Ete­tek, Gagybátor községek jó ered­ményt értek el, de ugyanakkor pél­dául Büttös és Novajidrány közsé­gekben súlyos visszaesés mutatko­zik; Pedig Novajidrány a korábbi években mindig élenhaladt, s most hirtelen visszaesett; Az abaujszántói járásban Aba- újlak és Abaújszolnok már telje­sítette negyedévi tervét, úgyszin­tén Borsodivánka és Cserépváralja a mezőkövesdi járásban. A miskolci • járásban Alacska és Répáshuta ért el napi terven fe­lüli eredményt. A legsúlyosabb lemaradás az edelényi járásban mutatkozik, ahol Irota mindössze 6, Szakácsi 2.8 ti­zed, Abod 1.7 tized, Rakacaszend pedig 2.2 tized százalékos tervtel­jesítést ért el) Kukoricafajta kísérletek a borsodi tsz-ekben Megyénkben ebben az évben mintegy 12 százalékkal több kuko­ricát vetnek, mint a múlt években. A vetésiterület növelése mellett kí­sérleteket kezdenek, hogy melyik kukoricafaj fa válik be a megye egyes tájegységein legjobban. Tíz termelőszövetkezet 5—5 holdas parcellákon végez majd ilyen faj­takísérleteket négyféle kukoricá­val; Kísérleteznek az __MV5-ÖS, Ó vári 5-06 és a hibrid kukoricá­val} A NEMZETKÖZI ÉLET HÍREIBŐL K. J. VOROSILOV, A SZOV­JETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSA ELNÖKSÉGÉNEK ELNÖKE Szu- karno indonéziai elnök meghívásá­ra hétfőn Indonéziába érkezett. A rádió jelentések beszámolnak arról, hogy az indonéz nép és vezetői nagy szeretettel fogadták. Bizo­nyítja ezt többek között az is, hogy a repülőtérről elvezető három kilo­méteres utat gépkocsijukkal egy óra hossza alatt tették meg, olyan nagy volt az utcára sereglők tömege. * DRECHER / AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK EGYIK VEZETŐ PO­LITIKUSA kardcsörtető beszédé­ben foglalkozott az Egyesült Álla­mok atomfegyvereivel. Többek kö­zött kijelentette: »Az Egyesült Ál­lamok olyan atomfegyver készle­tekkel rendelkezik, hogy bármely államot néhány nap alatt térdre- kényszeríthet.« A moszkvai rádió •kommentátora hozzáfűzi ehhez, hogy Hitler is hasonló dolgokkal dicsekedett és elég dicstelen végét­ért háborújával. Ezen amerikai ve­zetőnek valószínű az a célja, hogy megnyugtassa a nyugati szövetsé­geseit, de a tények arról tanúskod­nak, hogy a történelem nem sok jót ígér az ilyen dicsekvőknek. OLLENHAUER, A NYUGAT­NÉMET SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT VEZETŐJE legutóbbi be­szédében bejelentette, hogy »ha államfő leszek, arra fogok töre­kedni, hogy ne legyen atomfegyver Németország területén, még az amerikaiaknak sem-«. Szociáldemo­krata körökben arról beszélnek, hogy Adenauerék csak ősszel akar­ják bejelenteni, hogy atomfegyver­rel is ellátják ttyugat-Németorszá- got, mert ha a választások előtt tennék ezt, csökkentené választási esélyeiket. Űgylátszik félnek igazi célkitűzéseiket a nép elé tárni, ad­dig amíg nem ülnek biztosan pozí­cióikban. * A TIMES MULTHETI SZÁMÁ­BAN ARRÓL PANASZKODIK, hogy »az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét nem lehet eredményesen felhasználni a szuezi vitás kérdé­sek rendezésére«. Megjegyeznénk, hogy a rendezésére igen, csak nem az olyan rendezésre, ahogy ez az angol tőkéseknek megfelel. Majd így folytatja: Sajnos, Anglia nincs abban a helyzetben, hogy bojkot­tálja a Szuezi-csatornát, így kény­telenek lenyelni a keserű pirulát; Ügy gondoljuk, az angol gyarma­tok miatt még sok keserű pirulát kell lenyelni az angol tőkéseknek. (kk) Megkezdték a kristályos műkő kísérleti gyártását Miskolcon A nehézvegyipari kutatóintézet munkatársai mar korábban gyémánt- keménységű kristályos műkő gyár­tását kísérletezték ki. Ennek lényege, hogy a kohósalakot csaknem 1500 fokos hőmérsékleten megolvasztják, kipréselik és a kristályosító kemen­cében huzamosabb ideig 1000 fokos melegen tartják, majd fokozatosan lehűtik. így gyémántkeménységü műkövet kapnak. A miskolci üveggyárban a kísérleti gyártás érdekében kristályosító ke­mencét építettek s abban a napok­ban megkezdték az első darabok gyártását. A mintadarabok kipróbá­lása után egy nagyobb kemencében is gyártják majd a műkövet, amely tekintve, hogy sokszorosan savállóbb az acélnál, s előállítása is lényegesen olcsóbb, igen jelentős népgazdasági jekintetben. Különösen tág felhasz­nálási lehetősége van a műkőnek a bányákban, cementgyárakban, pa­pír- és vegyipari üz/emekben, ahol a vas, illetve acélöntvényeket helyet­tesíthetik vele. Országjárás, külföldi túrák szerepelnek a KISZ programjában A szerencsi járásban is egymás után alakúinak meg a KlSZ-szer- vezetek. Eddig már hat helyen mű­ködnek. A megalakult KlSZ-szer- vezetek többsége már programot is készített. Nem olyan nagy dolgok vannak ebben, de valamennyi azzal a céllal készült, hogy minél kelle­mesebbé, szebbé és mozgalmasabbá tegye a szervezeti életet. A programjukban szerepel töb­bek között, hogy résztves.znek az »Ismerd meg hazádat« mozgalom­ban. Elutaznak majd külföldre is, ha meglesznek a feltételek. A sportban is részt kívánnak venni a fiatalok. A csokoládégyár fiatal­jai üzemi röplabdabajnokságot szerveznek az első három he­lyezett jutalomban részesül. A leá­nyok részére kézimunkaszakkört indítanak. A cukorgyári KISZ-isták a VIT tiszteletére munkaversenyt kezde­ményeztek, valamint vasat gyűjte­nek és más hulladékot, hogy az üzemben, a gyárban, még nagyobb tisztaság legyen. így tervezgetnek Szerencsen és a járásban a fiatalok, hogy válto­zatossá, mozgalmassá tegyék szer­vezeti életüket. Gönczi Bertalan, Szerencs Betört palánták Ne nevesd és ne gúnyold ki, ha hangtalanul tátogó szájú, kézjelek* kel „beszélő” embereket látsz. Mo* solyod fáj az elesetteknek. * 'Tornanádaskán, kies hegyol* x dalon, tizenháromholdas gyönyörű park közepén, melyet nem annyira hozzáértő kezek, mint inkább a nagy Mester, a Termé­szet varázsolt csodálatosan széppé — áll egy kastély: valóságos mű­remek, muzeális érték. Homlokza­tán még jól látható a gróf Hadikok családi címere, alatta a mesterkélt bölcselet: Vitézség nélkül nincs erény. Azok a Hadikok hivalkod­tak egykoron a virtussal, akik éle­tüket és vérüket ajánlották fel az osztrák császár-királynak — de a haza javára soha nem jutott vitéz­ségükből. A kastély ma már nem a gőg és felfuvalkodottság fellegvára. Az emberi jóság, megértés, segíteni- a,karás költözött ide, csaknem egy évtizede, hogy ápolja az elesette­det. Bizony, mert a kastély lakói szerencsétlen emberkék, letört pa­lánták: ajkuk nem képes szóra nyílni, fülük dobhártyája nem réz- dűl a hangra. Süketek és némák... Azokat a szerencsétlen gyermeke­ket szelektálták ide, akikről lemon­dott a tudomány. Ez az 52 gyermek túlhaladt a reménykedés és lehető­ség határán: soha nem beszélnek semmit, soha nem hallanak sem­mit ... Mozart, Beethoven számuk­ra csak egy kép, fantázia, zenéjük gyönyöre nem ihleti meg lelkivilá­gukat. Ady, Petőfi csupán fogalom, képlet, ajkuk nem képes soraikat zengeni, melyektől megujhodik az értelem, s láng gyűl a szívben. TJgy élnek ebben a kastélyóriás­ban, mint a szellemek: zajtalanul, hangtalanul... "De a társadalom nem löki félre, őket, nem dobja le a Tajgetoszrólj mint az ókori spártaiak tették. Noha többen közülök a siketnéma­sággal egyetemben a szellemi fo* * gyatékosság kicsiny fokát is ma­gukon viselik, szerzett, vagy örök­lött formában — a társadalom megpróbálja a lehetetlent: ha egész embert nem is, legalább fél embert igyekszik belőlük formálni. * ppen ebédelnek. Külön a fiuk, külön a lányok. Az agyi, vagy periférikus eredetű be­tegség súlyosabb fázisában szen­vedők esetlenül kígyózó karral emelik szájukhoz a kanalat. Arcu­kon torz vigyor ül. Az ép szelle­műek, akik a szót nem értik és nem mondják, komoran néznek maguk elé. Ezek még talán az előb­bieknél is szerencsétlenebbek: megértik, felfogják sorsuk tragé­diáját. Az egyik nevelő, a jóindulatú Győri István jel-nyelven „beszél” a gyermekekhez. Tízéves fiúcská­hoz fordul. Kérdez valamit. Vá­laszt nem kap. Aztán egy 14 év körüli lánnyal „vált szót”. Mit? Azt csak ők tudják, akik értik e beszédet. Tessék jegyezni: Sarafi Éva üzeni Hernádkakra édesany­jának: csókolja mamát, s kéri, lá­togassa meg. Pedig a napokban volt nála... Csaknem minden gyermeknek ez a vágya: látni a mamát! Hiány­zik... De vannak szívtelen ma­mák is. És apukák is. Demeter La­cit évek óta nem láttak szülei. Szégyellik talán? Mintha legalább is ő tehetne szerencsétlen sorsá­ról ... Nem! E letört palánták többnyi­re a háború áldozatai. Csecsemők, vagy piciny gyermekek voltak ak­kor. Bujkálás a nyirkos, hideg pin­cében, gyógy szerhiány, vitamin nélküli éleség... És a betegség égy egész életre megnyomorí­totta őket. S ha némelyik szülő igen, a tár­sadalom mégsem mondott le róluk. * mikor idekerülnek, csaknem magatehetetlenek. Még a cipőjüket sem tudják befűzni. Min­dent fokról-fokra, végtelen türe­lemmel kell megtanítani, nem is — inkább betaníttatni velük. S e tö­rekvésben talán a nevelőknél nem, kevesebb igyekezettel buzgólkod­nak a nagyobbacska lányok, akik­ben természetes ösztönnel feltá­mad az anyaság. Becézik, dajkál­ják a kicsinyeket. Tanítgatják ar­ra, amit ők már megtanultak. Kez­dik a cipőfüzéssél, a mosakodás­sal, evéssel, majd később rátérnek a hasznos munkára. A munka által próbálnak értékesebb emberré vál­ni. Szekrényajtók nyitódnak, s a kézügyesség, a munka elemi vagy művészi kivitelezésű termékei tűn­nek elő. Kezdetleges cirokjáté­kok ... aztán fonott kosár, gyé­kénypapucs ... horgolt terítő, hím­zett kézimunka, vállkendő, kötött alsó, szőnyeg. És három-négy év múlva, ami­kor az addig gyermekét elhanya­goló szülő meggyőződik róla, hogy magzatja nem teljesen értékét vesztett emberré cseperedett, ez az első kérdése: — Vajon mennyiért lehet eladni egy ilyen térítőt? Az öröm, a hála — másodrangú kérdés. Persze nem általánosítás ez, — de sajnos elég gyakori... * j\/f icsoda türelem kell hozzá, mennyi vesződséggel jár, amíg egy-egy gyermek képessé válik mondjuk a kosár fonására. Hát még mire megtanul írni, olvasni, számolni. Foglalkozás van. A fa­lon jelmagyarázó ábrák. A nyelv­tani fogalmakat színes képek al­kotják. Szemléltető eszközök, me­lyek a tárgyakat, tulajdonokat és tulajdonságokat rögzítik az agyba. Tucatnyi gyermek ül a zöld padok mögött, a tanár körül, aki jel-nyel­ven magyaráz. Vachler Gyuszi je­lentkezik, a táblához megy. Szám­tani alapműveleteket végez: össze­ad, kivon, oszt és szoroz — pilla­natok alatt. A tanár megdicséri (itt ritkaság az érzékeny lelkek dorgálása) olyanformán, ahogy mi szoktuk a vállát megveregetni va­lakinek. Másik fiúcska áll a tábla elé. Ö is számol. A többiek a füzetjükben ellenőrzik. A végeredmény nem jó. Fellendülnek a karok, izzanak a szemek, s rázzák a fejüket, miköz­ben fel-felugrálna,k helyükről. Akár a „rendes” iskolában. Csak itt minden hangtalanul történik — és sokkal, sokkal nehezebben. * (Szórakozás? E gyászos kas- ^ télyban az is inkább mun­kát és tanulást igényel. Meg kell tanulni fogócskázni — bujócskázni, társasjátékot játszani. Örülni a fé­nyes navnak — amebmek N a v a neve, measzagolni a virágot, amely­nek illata van, lepkét fogni, amely huncutul tovalibben a hatá* rozatlan és erélytelen kézmözdu* latra. Legjobban mozit szeretnek jáU szani... A határőrség néhány al* kálómmal vetített nekik — és utá* na napokig lázban voltak a kicsi* nyék, unos-untalan folyt a jel* nyelv vita az autókról, száguldó lo* vakról, emberekről, a jó és rossz fogalmáról. A mozijátszással gyor* sabban tanulnak és fejlődnek. De* hát mozit játszani csak hébe-hóba lehet... Mert nincs mozigép. Mi* lyen jó volna, ha valaki, vagy va­lakik egy vetítőgépet ajándékozná* nak e szerencsétlen gyermekek* nek! Hadd örülnének.., amiben úgy is kevés részük van. Más szórakozás? Talán a gyér* meki vajkosság. Az persze, ha rit* kábban is, itt sem hiányozhat. Ez is csupa naiv kis kedvesség. Ha megjelenik valahol a gondnok bá­csi, akkor az a gyermek, amelyik előbb meglátja, hrtrateszi kezét, komoran megáll: ez „légiveszélyt”■ jelent. A tanár láttán pocakot raj* zolnak hasuk elé, vagy kontyot a tarkójukra, attól függően, férfi vagy nő légyen az illető. S ilyen- kor megtelik a terem néma kaca­gással. A szemek kacagnak... * Tgy éldegélnek az élet letört , x palántái. Hatalmas kastély-> ban, kies park közepén. Kívülről minden szépnek, megnyugtatónak tűnik. De a rácsos kapu bejáratá* nál függő tábla szomorúságot hir* det: Siketnémák Állami Gyógy* pedagógiai Intézete. Szomorú kis palánták nevelőd* nek itt, soha nem nőnek erős tölgy* fákká. De mégis kedvesek ne-» künk ...Ha billegnek is az élet- ben, mankót adunk hónuk alá, hogy ne legyenek annyira sleseU tek... Csata László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents